A megújuló energiafelhasználás és a közbeszerzési eljárások

Jelen tanulmányban a fenntarthatóság, a környezetvédelem fontosságának elméleti, valamint főként gyakorlati megnyilvánulásait fogom bemutatni a közbeszerzési jog szabályozásával összhangban, amelyben kiemelt szerepet kap a Föld éltető erejét adó napenergia felhasználása. A fenntartható fejlődés lényeges eleme - a fenti megfogalmazásból is olvasható -, hogy az emberek részvétele különösen fontos a különböző módszerek alkalmazásában, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy a legnagyobb mértékben kielégítsék a felhasználó generáció igényeit, ugyanakkor fokozott figyelemmel kell lenni a jövő generációk megfelelő életminőségének és az életükhöz szükségek feltételek megteremtésére.

1.    Bevezetés
A természeti környezet védelmének fontossága egyre szélesebb teret kap társadalmunk mindennapjaiban, amely hosszú és jelentős fejlődésen ment keresztül a felvilágosult kor ipari és technikai innovációval beálló változásaival összhangban. Az ipari fejlődés XIX. században kezdődő, robbanásszerű fejlődésétől jelen korunkig a természetben megtalálható erőforrások, energiaforrások jelentős részének felfedezése megtörtént, amely folyamatoknak a környezetre gyakorolt negatív, terhelő hatásai nagymértékben és érezhetően megnövekedtek. A hétköznapi élet és az ipari termelés fedezésére fordítandó energiaellátás globális szinten nagymértékű környezetterhelést eredményez, így a modern kori társadalom egyik legfontosabb célkitűzésévé vált a környezetre gyakorolt pusztító hatások mérséklése és a megújuló energiafelhasználás széles körű alkalmazása a tudomány alkotta módszerek változatos alkalmazásával.

A fenntartható fejlődés, mint fogalom a Brundtland jelentés nyomán, az 1980-as évek végén terjedt el széles körben, a szakirodalomban. Az első értelmezések szerint az ilyen típusú társadalmi és gazdasági fejlődésnél összhangot kell teremteni a társadalom anyagi igényei, a népesség növekedése és a természeti erőforrások hasznosítása között, minimalizálva a környezet szennyezését.

A „Közös Jövőnk” címet viselő jelentés a fenntartható fejlődést a következőképpen definiálja: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Brundtland Bizottság, 1987)1


1 Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 5., Környezetgazdálkodás Alapjai - Dr. Tenk Antal (2010) (Nyugat-magyarországi Egyetem) https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0027_TEK5/ch01s04.html.


2.    A környezetvédelem

2.1.    A környezetvédelem alapfogalmai

A környezet fogalmát a Környezet- és Természetvédelmi Lexikon négy különböző aspektusban is definiálja. Az első megfogalmazás szerint „az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége”, másodszor „a valakit körülvevő személyek összessége”, harmadszor „a biológiai, ökológiai környezet (az élőlény vagy társulás életfeltételeit megszabó külső tényezők, amik az élőlényre, társulásra hatnak), továbbá „az a tér, terület, amelyben az ember és kisebb közösségei élete zajlik.”

A fenti négy értelmezés mindegyike gyakorlati jelentőséggel bír a környezetvédelem, mint fogalom meghatározásában, amelyet már a hazai szabályozásunk is használ, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. § 32. pontjában. „Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.”

2.2.     A szabályozás hazai és nemzetközi háttere

2.2.1.    Alapelvek

A környezetvédelem jogi szabályozását is, mint általánosságban minden ágazat-specifikus jogi szabályozást különböző elvek hatják át, amelyeknek nagy része nemzetközi szintű egyezményekben, szerződésekben ölt testet, valamint kap kiemelkedő szerepet a jogszabályok hazai szintű átültetésénél. A nemzetközi környezetvédelmi jogot többen önálló tudományágként kezelik és kutatják. A környezet védelmével összefüggésben közel 300 multilaterális, és 1200 db bilaterális egyezmény van hatályban, amelyek egy részében (kb. 40) Magyarország is részesként szerepel.2  

Az alapelvek alapvetően három csoportba sorolhatók, ugyanakkor jellemző, hogy bizonyos elvek több csoportban is megjelennek: 3
Környezetpolitikai elvek: az egész környezetvédelem legáltalánosabb kereteit szabják meg. (Példa: Az Európai Közösség Tanácsa 1973. novemberében fogadta el egész környezetpolitikáját meghatározó Első Környezeti Akcióprogramját, amelyet napjainkig további hat program követett. A programok számos alapelvet fogalmaztak meg; jelenleg a Hetedik Akcióprogram végrehajtása folyik 2020-ig, amelyben aktuálisan 9 olyan fő célkitűzés került megfogalmazásra, melyek között jelentős szerepet kap a fenntarthatóság.)4 
Jogi alapelvek: egy egész környezetjogi rendszer felépítéséhez szükséges irányultság meghatározása. Jogalkotási felhatalmazással bíró nemzetközi integrációs szervezetek (mint az Európai Közösség maga) vagy nemzeti jogrendszerek kialakítása és alkalmazása során nélkülözhetetlen. [Példák: Lisszaboni Szerződés, környezeti követelmények más politikai területekbe való integrációja (EUMSZ 11. cikk); a környezetvédelem magas szintje (EUMSZ 114. (3) cikk; illetve 191. (2) cikk); a megelőzés (EUMSZ 191. (2) cikk); az elővigyázatosság (EUMSZ 191. (2) cikk); a forrásnál való fellépés (EUMSZ 191. (2) cikk); a szennyező fizet (EUMSZ 191. (2) cikk); a fenntartható fejlődés (EUSZ 3. (3) cikk)].

Szakterületi elvek: amelyek megtalálhatók akár egy nemzetközi egyezményben, integrációs szervezet joganyagában, akár a környezetet veszélyeztető egyes tényezők nemzeti szabályozása esetében. (Példa: 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról; 3. § Alapelvek: az újra használat és az újra használatra előkészítés elve, a kiterjesztett gyártói felelősség elve, az önellátás elve, a közelség elve, a szennyező fizet elve, a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve, a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve stb.)

2.2.2.    Szabályozás módszertana

A szabályozás módszere nem egyetlen módszert jelent, hanem különböző szempontok szerint eltérő módszereket, amelyek az adott szabályozás kialakításában együtt jelennek meg.
-    Külső és belső integráció. A megkülönböztetés ismérve az integrációs megoldások vagy a szektorális megközelítés aránya. (A környezeti elemek, környezethasználatok, környezeti terhelések szektorális vagy integrált megközelítése; illetve a környezeti érdekek és a más gazdasági-társadalmi érdekek együttes, integrált vagy elkülönített, szektorális kezelése.) Pl.: 96/61. sz. irányelv az integrált szennyezés-megelőzés és - ellenőrzés kérdéseiről (IP PC-irányelv), környezeti hatásvizsgálat, hazánkban először a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendeletben, jelenleg hatályos: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.


2 Kovács Péter: Nemzetközi közjog (Osiris Kiadó, 2011.).
3  Bándi Gyula: Környezetjog (Szent István Társulat, 2011.).
4  A hetedik környezetvédelmi cselekvési program – általános uniós környezetvédelmi cselekvési program 2020-ig http://ec.europa.eu/environment/pubs/pdf/factsheets/7eap/hu.pdf .


-    Jogi és állami befolyás érvényesülése. A jogi és állami jelenlét erőssége (a közigazgatás közvetlen beavatkozásának túlsúlya, az állam erőteljes meghatározó szerepével; a gazdasági-piaci eszközök bevonása; az önszabályozási módszer, a szabályozott közösség felelősségének erősítése érdekében).
-    A környezethasználat, környezetterhelés jogilagmegengedhető, elfogadható szintjének, mértékének meghatározása. (A terhelés mérhetősége, számszerűsítése a mértékrendelkezések segítségével; a terhelés kereteinek minél rugalmasabb megközelítése, technikai-technológiai módszerek segítségével.5)

2.2.3.    Egyes szabályozási területek

A környezetvédelem több olyan jogágban is megjelenik, amelyeknek szabályozási körében egészen más védendő társadalmi érdekek állnak, ugyanakkor a globális méretű fejlődéssel olyan új, jogalkotók általi beavatkozást igénylő problémák jelentek meg, amelyek a témakör tárgyalása során mindenképpen említést érdemelnek.

Polgári jog: Az alapvetően mellérendeltségen és egyenjogúságon alapuló polgári jogi viszonyokban számos, eltérő formában találkozhatunk a környezetvédelemmel való összefonódás jelenségével. A szerződéses kötelmi viszonyok terén a leggyakoribb, ugyanakkor pl. a személyi jog, dologi jog dogmatikai fogalomköréhez tartozó jogintézmények kapcsán is felmerülhetnek környezeti kérdések az iparjogvédelem, a szomszédjog, a birtokvédelem és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség körében. (Aktuális példával élve, érdemes megemlíteni a 2018. október 1-jén nyolcadik évfordulóját megélt, hatalmas károkat okozó „Vörösiszap-katasztrófát”, amely vonatkozásában nem csupán az érintett települések lakóinak okozott anyagi természetű károk voltak óriási jelentőségűek, hanem a kiömlött szennyező anyagoknak a környezetben, talajban okozott pusztításai is hatalmas méreteket öltöttek. Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény) nevesíti is a környezeti károkozást a 6:535. § (2) bekezdésében „A veszélyes üzemi felelősség” meghatározásának körében. A Legfelsőbb Bíróság a BH2002. 306. szám alatt közzétett döntésében azt fejtette ki, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység fogalmához tartozó kör folyamatos bővülése miatt a veszélyes tevékenység folytatását az adott ügyben, egyedileg kell megítélnie.)

Büntetőjog: Az említett polgári jogi védelemnél szigorúbb szabályozást és nevesített bűncselekményeket fogalmaz meg a Büntető Törvénykönyvünk (2012. évi C. törvény) Különös része. A környezeti értékek megőrzése és védelme alapfeltétel, ezért a büntetőjog eszközeivel is védelmezi a jogalkotó az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia megsértését. A XXIII. fejezet, „A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK” kategóriában büntetni rendeli az alábbi, példálózó jelleggel felsorolt bűncselekményeket: Környezetkárosítás (241. §), Természetkárosítás (242. §), A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (248. §). A felsorolt bűncselekmények elkövetése esetén a kiszabható büntetési tételek általában egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetésig terjednek, de súlyosabban minősülő esetben a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását is elérhetik. A Btk. 253. §-a a kitiltást nevesíti, mint bármelyik, felsorolt három bűncselekmény elkövetése esetén kiszabható mellékbüntetést.


5 Bándi Gyula: Környezetjog (Szent István Társulat, 2011.).


2.2.4.    Nemzetközi és hazai szabályozás rövid áttekintése

A mai értelemben vett környezetvédelem jogi szabályozása a II. világháború után alakult ki, a szabályozás fejlődésének legnagyobb mérföldkövének az ENSZ 1945-ös megalakulása tekinthető. A stockholmi konferenciát 1972. június 5–19. között rendezték meg, és fő eredménye az volt, hogy elfogadta ’Az emberi környezetről’ szóló nyilatkozatot, 26 alapelvet, 109 javaslatot egy akcióterv keretében, valamint az ENSZ szervezeti és pénzügyi lépéseit involváló terjedelmes határozatot.

Elsőként jelent meg a megújuló energiaforrások, valamint a modernizált hulladékkezelés kérdése is. Újabb változásokat hozott az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája, amelynek megtartására Rio de Janeiroban került sor, 1992-ben. A konferencia eredményeként előirányzott huszonhét alapelvből kiemelkedő, hogy a fenntartható fejlődés is nevesítetten került az alapelvek közé.

„A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak – a természettel összhangban – egészséges és termékeny életre.”
Az említett nyilatkozatokon kívül számos forrásból áll a nemzetközi szintű környezetvédelmi szabályozás, amelyek közül például megemlíthetjük: az éghajlatváltozásról szóló keretegyezményt és a Biológiai Sokféleség Egyezményt, az Agenda 21-t, Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Helsinki egyezményt. A deklarációk mellett kiemelkedő és jelentős szerep jut az ENSZ egyes szakosított intézményeinek is.

Az Európai Unió rendeletek és irányelvek kiadásával, valamint tagjai számára azok kötelező alkalmazásával segíti elő a környezetvédelmi alapelvek és szabályozások érvényesülését. Pl: Az Európai Parlament és Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, az Európai Parlament és Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról.  6
Hazai szabályozásunk az európai uniós és nemzetközi szabályokkal összhangban az elfogadott rendeleteket, irányelveket a nemzeti jogszabályokban átültetve alkalmazza.

3.    A környezetvédelem, mint meghatározó szempontrendszer a közbeszerzési jogban

A fenntarthatóság a közbeszerzési jog és annak alkalmazása körében is kiemelt szerepet kap hazai szabályozásunkban A zöld Közbeszerzés – Green Public Procurement – fogalmát az Európai Bizottság az e témában kiadott közleményében7 az alábbi módon fogalmazza meg: « A GPP lényegében olyan eljárás, amelynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet”.

A környezetet kisebb mértékben terhelő áruk, szolgáltatások és munkálatok előnyben részesítése mellett zöld közbeszerzés esetén, az ár és a minőség, mint szokásosan előforduló értékelési szempontok mellett olyan kritériumok alkalmazását is érthetjük, amelyek alkalmazása során a környezetvédelem egyes megnyilvánulási formái különbözőképpen tudnak érvényesülni.

Az Európai Bizottság a GPP szempontrendszer kialakítására vonatkozóan kiadott útmutatásában több olyan releváns tényezőt határozott meg, amelyekkel összefüggésben – azok környezetre gyakorolt hatásai miatt – a zöld közbeszerzés megfelelő eszközként szolgálhat, egyben meghatározza azt is, hogy milyen irányokban célszerű a változtatásokat eszközölni,8 ilyen környezeti jelenségek pl.: az éghajlatváltozás, a levegő- és vízszennyezés, az erdőirtás.

A zöld közbeszerzés alkalmazásának számos, elsősorban gazdasági, társadalmi és szociális előnye van, amelyek mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők szempontjából lényegesen pozitív hatásokat váltanak ki. Fent ismertetett célkitűzések megvalósítása érdekében számos hazai és nemzetközi rendelkezés született.


6  https://eur-lex.europa.eu/.
7  A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK - Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2008/HU/1-2008-400-HU-F1-1.Pdf .
8  http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/gpp_introduction_hu.pdf .


3.1.    Jogszabályi háttér – hazai és nemzetközi szabályozás lényeges rendelkezései

A zöld közbeszerzésre vonatkozó szabályozás tekintetében a hazai legjelentősebb közbeszerzési jogforrásunk, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) meghatározó szerepén kívül számos, elsődlegesen uniós forrásokból származó – a jelen témánk szempontjából releváns rendelkezéseket tartalmazó – irányelvek és útmutatók jelentek meg a 2000-es évek elejétől Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően, amelyek immár nem pusztán a hazai és a határokon átnyúló közbeszerzések hatékony és eredményes lefolytatását szolgálják, hanem érvényre juttatják a bemutatott alapelvek előírásait, az abban foglalt előirányzatokat is. A közbeszerzések jogi kereteit az EUMSz rendelkezései, valamint az uniós közbeszerzési irányelvek határozzák meg, az Európai Bíróság gyakorlatának jogfejlesztő, értelmezést segítő döntései is segítségünkre lehetnek a kérdések megítélésében. Nemzetközi szempontból az Unióra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közbeszerzésről szóló megállapodásának (GPA) feltételei és a kétoldalú kereskedelmi megállapodások vonatkoznak. A gyakorlatban kiterjesztően kell értelmezni a felsorolt szabályokat, tekintettel a harmadik országokban letelepedett gazdasági szereplőkre, akik bizonyos feltételrendszereknek megfelelve szintén részt vehetnek az eljárásokban.

3.2.    A Kbt. és a Közbeszerzési Hatóság iránymutatásai

A közösségi szintű elvárások hatásai számos hazai jogszabályban megfogalmazásra kerültek, amelyek egyértelműen a megvalósulás irányába hajtják a beszerzési eljárásokban is a főbb célkitűzéseket. Hazánk Nemzeti Környezetvédelmi Programja9 nevesíti, hogy a közbeszerzések környezetbaráttá, környezetkímélővé tételét jogszabályban, illetve kézikönyvek, iránymutatások kiadásával is elő kell segíteni. A jogforrási hierarchia hazai csúcsán elhelyezkedő Alaptörvény XXI. cikkében alkotmányos szintre emeli, elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, amelynek biztosítása állami feladat.
Következő és egyben legjelentősebb szintként említhető a Kbt., amely ugyan egy átfogó, leginkább eljárást szabályozó jogszabály, mégis komplexitást mutat a tekintetben, hogy különböző fogalom-meghatározásokkal, kötelező szempontrendszer-kialakítással és azok alkalmazandóvá tételével a környezetvédelem érvényesülését eredményezi az eljárások lefolytatása során. A törvény preambulumában is rögzíti és nevesíti, hogy megalkotásának célja a „közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítése”.

A Kbt. 3. §-ában, az értelmező rendelkezései között is számos, a témával összefüggésben kulcsfontosságú definíció kerül rögzítésre, mint például: címke, címkézési követelmények, életciklus.


94. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2014-2019  http://2010-2014.kormany.hu/download/5/c7/11000/IV%20Nemzeti%20K%C3%B6rnyezetv%C3%A9delmi%20Program.pdf .


A Kbt. a 28. § (1) bekezdésében megfogalmazza, hogy az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet - beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható - védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére.

A Kbt.-ben a környezet fontossága a címkék és tanúsítások megkövetelése (59. §), a kizáró okok (63. § (1) a) pont), az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalásokra adott indokolás (72. § (2) e) pont), az érvénytelenség (73. § (4)), továbbá a nyertes ajánlattevők kiválasztására vonatkozó szempontok meghatározása körében is fontos szerepet kap.
Hasonlóan nagy jelentőséggel bírnak a hazánkban lefolytatandó eljárások minden fázisában a Közbeszerzési Hatóság iránymutatásai, amelyek között számos kiadás a környezetvédelmi célokkal összefüggésben született. Pl.: A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az életciklusköltség-számítási módszertanokról (K.É. 2017. évi 35. szám, 2017. március 10.); A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról (KÉ, 2016. évi 147. szám, 2016. december 21.); A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2016. évi 147. szám, 2016. december 21.).

3.3.    A zöld közbeszerzési eljárás lépései
A „zöld közbeszerzés” kifejezés használata semmilyen különösebb változást nem igényel az ajánlatkérők oldalán, csupán másra kell nagyobb hangsúlyt fektetni az eljárás előkészítése és lefolytatása során, mint azoknál az eljárásoknál, amelyeknél e szemléletet nem szeretné az ajánlatkérő érvényesíteni. Nemcsak a kiválasztási és odaítélési szempontokat foglalja magában az „extra” megnevezés (jelző), hanem olyan előírásokat és szerződés szerinti teljesítési feltételeket is, amelyek segíthetnek a szemlélet kiteljesedésében a szerződés megkötéséig, illetve a megkötött szerződés életének nyomon követése során. Első fontos lépésként a zöld közbeszerzési követelmények forrásainak meghatározását említeném, amely során fontos a követelményrendszer kialakítása, az ajánlati (közbeszerzési) dokumentumokban való pontos szerepeltetése akár az értékelés, akár az ellenőrzés tekintetében.
A kialakítandó követelmények számos adatforráson alapulnak, minden csoportra fontos a műszaki/szakmai háttérinformációk begyűjtése, a megfelelő piackutatási módszertanok alkalmazása és azok dokumentálása.
A 2014. évi irányelvek 2018-ig írták elő az elektronikus közbeszerzésre való teljes átállást, amelyet Magyarország is megvalósított az EKR rendszer bevezetésével. Számos előnye mellett a rendszer azt is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő nyomon kövesse a zöld közbeszerzési követelmények alkalmazását. Az elektronikus rendszer használatával könnyebb megbizonyosodni a közbeszerzési politika hatékonyságáról és azt könnyebben be lehet építeni a nyomonkövetési és felülvizsgálati tevékenységbe.
A tevékenység nyomonkövetési fázisa szintén kiemelt fontosságú a beszerzések körében, amelyet jelenleg hazai szinten a Közbeszerzési Döntőbizottság felülvizsgálati tevékenysége, továbbá felsőbb szintű fórumokon keresztül benyújtható jogorvoslati rendszer biztosít.

4.    A közbeszerzési eljárás lefolytatásának sajátosságai a zöld közbeszerzések esetén

4.1.    Építési beruházás – az eljárás sajátosságai

Az építési beruházások bizonyos típusainál az ajánlati dokumentációnak kötelező tartalmi eleme a „zöld” közbeszerzési elvek alkalmazása során a környezetvédelmi szempontok pontos ismertetése, egyes környezetvédelmi projektek kapcsán kötelező a környezeti hatástanulmány készítése. A környezeti hatástanulmánynak olyan, a kivitelezés során hasznos információkat kell az ajánlattevők rendelkezésére bocsátania, amelyek alapján a szerződéses kötelezettségeknek eleget tudnak tenni és előzetesen fel tudják mérni, hogy a projekt részükről (szakmai/műszaki szakértelmükkel, rendelkezésre álló vagy beszerezhető alapanyagokból, stb.) kivitelezhető-e.

Az építési beruházások vonatkozásában a részletes szabályozást az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.1.) Korm. rendelet tartalmazza.
Kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz:

-    az engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységek meghatározása;

-    a szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei;

-    a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei és a bejelentés tartalma;

-    településtervezés;

-    építészeti-műszaki tervezés;

-    tervezési program, tervezési szerződés; tervezési díj;

-    építési műszaki ellenőrzés és felelős műszaki vezetés;

-    energetikai tanúsítás;

-    szakmai képzések és névjegyzékvezetések;

-    szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges szakmai képesítések és szakmai gyakorlati idők minimumkövetelményeinek vonatkozásában.

Építési beruházások esetében az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet szabályai irányadók:

-    a tervezési és mérnöki szolgáltatások megrendelésére vonatkozó speciális szabályok,

-    az építési beruházásra vonatkozó szabályok,

-    az építési koncesszió,

-    továbbá a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás részletes meghatározása vonatkozásában.

A becsült érték meghatározására a fent említett 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet vonatkozásain túl a Közbeszerzési Hatóság KÉ 2017. évi 95. számában megjelent útmutatója tartalmaz egyedi rendelkezéseket (pl.: gazdasági funkcionális egység értelmezése tekintetében hogyan kell eljárni, mi tekinthető műszaki-gazdasági funkcionális egységnek a részekre bontás tilalmára vonatkozó kötelezettség figyelembe vételével).

Az ajánlati dokumentációnak kötelező tartalmi eleme építési beruházások esetén a műszaki leírás, amely részletesen tartalmazza az előzetesen elkészített kivitelezési tervdokumentáció alapján elkészített műszaki terveket, rajzokat, az elvégzendő munkálatokat beazonosítható részekre bontásával, azonosítható módon ábrázolva, amely alapján az ajánlattevők eldönthetik, részt kívánnak-e venni az eljárásban. A műszaki leírás vonatkozásában a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 46. § - 48. § -ai tartalmaznak rendelkezéseket.
A Kbt. 76. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében.

4.2.    Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés – az eljárás sajátosságai

Az árubeszerzés fogalmát a Kbt. 8. § (2) bekezdésében úgy határozza meg, mint „forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről.”

Az áruk pontos mennyiségének, minőségének meghatározása fontos lépés az árubeszerzések előkészítésében; a beszerezni kívánt áruk tekintetében a „zöld” eljárásnál gyakran megköveteli az ajánlatkérő bizonyos címkézés (ökocímke) használatát.
Árubeszerzés tipikusan adásvételi szerződés keretében valósul meg az ajánlatkérő, mint vevő és a nyertes ajánlattevő, mint eladó között.

4.3.    Értékelési szempontrendszer kialakításának elvei, lehetséges módszerei

Az ajánlatok értékelése tekintetében az ajánlati dokumentációban és a felhívásban minden gazdasági szereplő és érdeklődő részére megismerhetővé kell tenni, hogy milyen értékelési szempontok mentén történik a beérkező ajánlatok értékelése.
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

A Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára - az adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is - gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja (értékelési szempontok).

Értékelési szempontként alkalmazhatóak:

-    a legalacsonyabb ár,

-    a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy

-    a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális - szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:

a) minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka.
(Az értékelési szempontoknak a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk; nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk; biztosítaniuk kell a közbeszerzési törvényben foglalt alapelvek betartását; az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága; továbbá nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.)
Ha az ajánlatkérő egyedül a legalacsonyabb költség értékelési szempontját alkalmazza és annak körében az áru, szolgáltatás vagy építési beruházás költségét életciklusköltség-számítási módszer alkalmazásával határozza meg, az ajánlatkérő 78. §-ban foglaltakat adja meg a közbeszerzési dokumentumokban.

Az életciklusköltség-számítás alapvetően egy gazdasági modell alkalmazását jelenti. Közbeszerzésben akkor értelmezhető, amennyiben a beszerzés tárgya vagy annak egy része fizikai értelemben megjelenő tárgy, rendszer, létesítmény, tehát tipikusan és leggyakrabban előforduló esetben az építési beruházásoknál bír relevanciával.

A Közbeszerzési Hatóság e témában kiadott iránymutatása10 felsorolja, hogy mely esetben javasolt használni ezt a módszert, továbbá amennyiben alkalmazását választja az ajánlatkérő, milyen módszerek állnak rendelkezésére az életciklus-szemlélet érvényesítésére. Az életciklusköltség modell a következő fejezetben egy konkrét, környezetvédelmi szempontból jelentős példán keresztül részletesen kerül bemutatásra.


10 A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az életciklusköltség-számítási módszertanokról
K.É. 2017. évi 35. szám, 2017. március 10.


5.    Elemzés – megújuló energia felhasználás napelemes rendszerek kialakításával

5.1.    Napenergia felhasználásának fontossága, gyakorlati jelentősége

Az ember a napenergiát évezredek óta hasznosítja, ennek ellenére a napenergia hasznosítással működő melegítő és elektromos áramot előállító rendszerek új technológiának tekinthetők, amelyet Európában a 60-as évek vége óta üzemeltetnek. A napenergia technológiai hasznosítását két nagy csoportba szoktuk osztani. Az egyik esetben nem használunk külön berendezést a napenergia felfogására, ekkor passzív napenergia hasznosításról beszélünk. A másik esetben a napenergia befogására és elvezetésére gépészeti berendezéseket használunk, ebben az esetben aktív napenergia hasznosításról beszélhetünk. A passzív napenergia felhasználásra nagyon jó példák az üvegházak, üveggel fedett teraszok, amelyek jelentősen hozzájárulnak a lakóház, vagy az erre a célra rendszeresített (pl. növénytermelés céljára) fűtéséhez, jelentős fűtési költségek takaríthatók meg ezzel a passzívnak mondható, külön berendezést és üzemeltetést nem igénylő módszerrel. A passzív felhasználás adta költséghatékony módszereknél azonban a napenergia adta lehetőségeket hatékonyabban is ki lehet használni, így érdemes olyan technológiai megoldásokat alkalmazni, amelyek speciálisan a napenergia befogására és hasznosítására készültek. Ezeket az épületgépészeti berendezésekkel működő rendszereket aktív napenergia hasznosítóknak nevezzük.

A napenergia közvetlen hasznosítására szolgáló aktív rendszerek leggyakrabban előforduló, háztartásokban is népszerűvé vált eleme a napenergia-gyűjtő szerkezet (elnyelő szerkezet), az ún. napkollektor. A napkollektor a napsugárzást elnyeli és a keletkezett hőt alkalmas munkaközegnek adja át. Használatával jelentősen csökkenthetők az energiatermelésre fordítandó ’rezsi’ költségek, ugyanakkor az alkalmazott technológiától függően változó élettartamúak lehetnek: vannak olyan gyártási technológiával rendelkező termékek a piacon, amelyeknek teljesítménye az üzembe helyezést követően 5-6 évvel már csökkenni kezdhet.
A napkollektornál hosszabb élettartamot biztosító aktív felhasználási mód a napenergia fotovillamos hasznosítása, azaz a napelemes rendszerek alkalmazása. A napelemes rendszer a Nap sugárzási energiáját közvetlenül villamos energiává alakítja és az ezt hasznosító energia-átalakító szerkezeteket nevezzük napelemeknek.

A napelemek olyan félvezetőkből állnak, mint a szelén, az amorf szilícium, a szilícium kristály, a gallium arzenid, a réz indiumdiszelin, vagy a kadmium tellurid. Működésük azon alapul, hogy a fénysugárzás fotonjai a félvezető elektronjait a kötésből kimozdítják. Így elektron-lyuk párok keletkeznek. Ezek abban az esetben, ha ellentétes típusú félvezető anyag határfelületére érkeznek, kettéválnak. Az ntípusú félvezetőkben elektron többlet, a p-típusúban elektron hiány keletkezik. A félvezetők jól vezető alaplapra szerelve és a Nap felőli oldalán elektromos vezető csíkokkal ellátva a keletkező energia elvezetőiként funkcionálnak.11
Napjainkban egyre elterjedtebb a napelemes rendszerek kiterjesztett kialakítása, amely naperőművek formájában valósul meg. A naperőművek két alapvető típusa alakult ki, az egyik a nap energiáját hővé alakítja, és ezt alakítja tovább elektromos energiává, a másik típus napelemek segítségével közvetlenül elektromos energiává alakítja a napenergiát.
Valamennyi naperőmű típusnak a célja, hogy a hagyományos, környezetszennyező erőművi technológiát fokozatosan kiváltsa "tiszta" energiaforrásokkal.

A napenergiát hővé alakító erőművek jellemzően koncentrálják a napenergiát. A napenergia koncentrálására három technológia alakult ki:

-    Parabolikus teknők, amelyek a napsugárzást egy olyan csővezetékbe gyűjtik össze, amely a teknők gyújtópontjában van.

-    Energiatornyok, amelyeket heliosztikus tükör mezők vesznek körül, amelyek a napsugárzást a központi toronyra szerelt fogadó berendezésre koncentrálják.

-    Parabolatükrök, amelyek a napot két tengelyen követik, s amelyek a napsugárzást a tükör gyújtópontjában levő érzékelőre, vagy motorra koncentrálják.

A napenergiát közvetlenül elektromos energiává alakító erőművek működési elve lényegében azon alapul, hogy napelem táblák nagy mennyiségét kötik sorba és ezzel érnek el nagyobb teljesítményt.

A következő fejezetben egy naperőmű kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás elemzésén keresztül megismerhetővé válik a napenergia felhasználásának e hatékony módszere.


11  Vágvölgyi Gusztáv: A Napenergia   http://www.laurusalapitvany.hu/dokumentumtar/kornyved/napenergia.pdf .


5.2.    A Mátrai Erőmű Zrt. közbeszerzési eljárásának elemzése

A Mátrai Erőmű Zrt. 2017. évben „Mátrai Erőmű Zrt. Erőmű Bükkábrányi telephelyén kialakítandó új 20 MW-os fotovoltaikus erőmű létesítése” címmel uniós értékhatárt elérő értékű, részvételi felhívással induló tárgyalásos eljárást folytatott le a Kbt. Második Része szerint.

Az eljárás két szakaszból állt: egy részvételi és egy ajánlattételi szakaszból. A részvételi szakasz részvételi felhívása szerint Ajánlatkérő építési beruházás tárgyában kívánt közbeszerzési eljárást lefolytatni. A beszerzés rövid meghatározása: Vállalkozási szerződés, a „Mátrai Erőmű ZRt. Bükkábrányi telephelyén kialakítandó új 20 MW-os fotovoltaikus erőmű létesítése” - a közbeszerzési dokumentumokban részletezett és a tárgyalások során véglegesített feltételekkel.
A részvételi felhívás az uniós értékhatárt meghaladó eljárások esetében alkalmazandó hirdetménymintákra vonatkozó rendelet (A Bizottság 2015. november 11-i (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelete a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről) II. melléklete szerinti hirdetményminta alkalmazásával került szabályszerűen közzétételre.

A beszerzés Mátrai Erőmű ZRt. Bükkábrányi telephelyén kialakítandó új 20 MW-os fotovoltaikus erőmű létesítésére irányult, a felhívás II.2.4) pontjában röviden megfogalmazásra kerültek a kivitelezéssel kapcsolatos főbb műszaki jellemzők: a naperőmű létesítésére irányuló kivitelezési munkák mellett a felhívásban szerepelt, hogy Ajánlatkérő „az PV erőmű komplett tervezése, beszerzése, kivitelezése, üzembe helyezése mellett 2 éves mérnöki felügyeletének biztosítása elvárt, a jólteljesítési garanciák ellenőrizhetősége és érvényesítése érdekében.”
Az értékelés módszereként a Legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontokat választotta Ajánlatkérő, az értékelési szempontok között minőségi kritériumot és ár kritériumot határozott meg:

-    minőségi kritérium: a megajánlott fotovoltaikus erőmű műszaki értéke a VI.4.3 pontban meghatározott alszempontok alapján 30-as súlyszámmal

-    ár: ajánlati ár 70-es súlyszámmal.

A beszerzés nettó becsült értékét ajánlatkérő a részvételi jelentkezés szakaszában nem közölte a felhívásban.
Ajánlatkérő az ajánlattevők és a bevonni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokat a minősített ajánlattevők nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek szerint határozta meg, nem alkalmazott szigorúbb feltételeket, a Kbt. 63. §-a szerinti kizáró okok nevesítve nem szerepeltek a részvételi felhívásban.

Az alkalmassági minimumkövetelmények között pénzügyi/gazdasági, továbbá szakmai követelmények is kerültek meghatározásra az alábbiak szerint:
 

- P1: Részvételre jelentkezőnek a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 19.§ (1)bekezdés c) pontja alapján csatolnia kell az előző három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben, vagy ha később jött létre, tevékenysége megkezdésétől számítottan általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről szóló nyilatkozatát.
- P2: A Kbt. 65. § (1) a) és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 19.§ (1) b) pontja szerint a felhívás közzétételét megelőző három mérlegfordulónappal lezárt üzleti év számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolóinak benyújtásával.
- M1: A 321/2015. Korm. 22.§ (3) bek. alapján a részvételre jelentkező az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított legfeljebb 8 éven belül megkezdett, új létesítésű, minimum 5 MW teljesítményű fotovoltaikus (PV) naperőmű és tartozékainak létesítését is magában foglaló legjelentősebb teljesítéseinek ismertetése, az alábbiak szerint:


A szerződést kötő másik fél által adott igazolás, melyben a szerződést kötő másik fél nyilatkozik a
• referenciamunka bemutatása,
• kivitelezőjének személyéről,
• szerződés összegéről
• teljesítésének idejéről (kezdő és befejezési időpont), és helyéről,
• az előírásoknak és a szerződésnek megfelelő teljesítésről,
• a szerződést kötő másik fél képviselőjének személyéről és elérhetőségéről (telefonszám, e-mail).


- M2: A 321/2015. Korm. 21.§ (2) bek. b.) pontja, továbbá a 307/2015. Korm. 4.§ (4) bek. alapján részvételre jelentkezőnek a teljesítésbe bevonásra tervezett egyes szakembereinek megnevezése, képzettségüket igazoló okiratok benyújtása, ahol megkövetelt, a szakmai gyakorlati idő munkáltató által történő igazolása.

-M3: A 321/2015. Korm. 21.§ (2) bek. c.) pontja alapján - nyilatkozat arról, hogy rendelkezik a teljesítési terjedelembe tartozó (főegységet képező) inverterekre, transzformátorokra és elosztókra vonatkozóan olyan európai szervizbázissal, amelyre támaszkodva a hiba felmérését 24 órán belül meg tudja kezdeni, továbbá a meghibásodott inverterek pótlását 96 órán belül tudja biztosítani.

-M4: A 321/2015. Korm. 21.§ (2) bek. c.) pontja szerint csatolja a minőségirányítási rendszer bevezetését igazoló tanúsítvány másolatát, vagy mutassa be az ezzel egyenértékű minőségirányítási intézkedéseit, ha az ajánlattevőnek nem volt lehetősége az előírt tanúsítványt az ajánlattételi határidőig megszerezni, feltéve, ha az ajánlattevő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.


A teljes műszaki leírást, a később benyújtandó ajánlatok tartalmi követelményeit, a benyújtandó nyilatkozatok mintáit és további információkat a közbeszerzési dokumentáció tartalmazott.
Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentációban részletesen ismertette a tervezési követelmények között a környezetvédelmi engedélyezés és a környezetvédelmi szabályozásnak megfelelés minimumkövetelményeit az alábbiak szerint:

„Tervezési követelmények
Az energiahivatali kötelező átvételi hozzájárulások, a hálózati csatlakozási terv és a környezetvédelmi engedély rendelkezésre áll. A kivitelezés indításához még szükséges az építési engedély megszerzése, amelynek dokumentációját a jelen közbeszerzési eljárás nyertese készíti el.

Alapkövetelmény a szerződéskötéskor érvényben lévő magyar jogszabályoknak mindenben maradéktalanul megfelelő, magyar nyelvű tervdokumentáció, arra jogosult tervezők aláírásával. A tervdokumentáció tartalmi, formai követelményeit előíró jogszabályokat és a hatályban lévő szabványok előírásait be kell tartani!

Felhívjuk a partner figyelmét arra, hogy a felhasználást illetően semmilyen korlátozó kitétel a műszaki tervdokumentációra vonatkozóan nem szerepelhet (a dokumentáció az ajánlatkérő tulajdonává válik)!


A magyar szabványokat, a harmonizált magyar szabványokat és az Európai Unióban alkalmazott szabványokat (EN ISO, IEC) kell a projekt esetében alkalmazni.

Engedélyezési tervek:
Az engedélyezési terveket az ajánlatkérővel együtt szakmai zsűriztetésnek kell alávetni, erről jegyzőkönyv készül, melynek megállapításainak megfelelően kerül véglegesítésre a terv. A kivitelezés csak e véglegesített kiviteli terv elkészülte után és annak alapján kezdődhet meg!

Kiviteli tervek:
A kötelezően előírtakon felüli tervrészeket (pl. a Mátrai Erőmű üzemeltető / karbantartó személyzetének üzembe helyezés előtti oktatásához szükséges dokumentációk, az előzetes kezelési és karbantartási utasítások) is igényel az ajánlatkérő.

Megvalósulási tervek:
Amennyiben a kivitelezés során az engedélyezett, illetve zsűrizett tervektől eltérésre van szükség, akkor csak tervezői jóváhagyással, illetve tervmódosítást követően lehet azokat kivitelezni.”


Az ajánlattételi szakaszban kötelező nyilatkozat megtétele az ajánlattevő részéről, hogy a szerződésben foglalt műszaki, környezetvédelmi, biztonságtechnikai követelményeknek eleget tesz.

A részvételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentumok között fent említetteken túlmenően ajánlatkérő rendelkezésre bocsátotta a teljes dokumentációt, amelynek szerves részét képezi a vállalkozási szerződés tervezet, továbbá annak mellékletei. A mellékletek az alábbi rendszer szerint épülnek fel:
1.    Részletes műszaki leírás (véglegesített ajánlat alapján)
2.    Árazott költségvetés (véglegesített ajánlat alapján)
3.    Tartalék alkatrészek listája (….sz  melléklet) (véglegesített ajánlat alapján)
4.    A Megrendelő területén érvényes munka, vagyon-és tűzvédelmi előírások betartására vonatkozó rendelkezések
5.    Kiegészítő Munkabiztonsági Feltételek
6.    Magatartás Kódex
7.    Vállalati Politika
8.    Alvállalkozók foglalkoztatásáról szóló nyilatkozat
9.    Építési napló vezetésének szabályai
10.    Környezetvédelmi előírások (4. számú melléklet)
11.    Általános Feltételek
12.    Erőmű Tűzvédelmi Szabályzat kivonat
13.    Idegen kivitelezőkre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb előírások
14.    Összeférhetetlenségi nyilatkozat

A Környezetvédelmi előírások vonatkozásában a vállalkozási szerződés aláírásával ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy köteles betartani a tevékenységével kapcsolatos vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályokat és a Mátrai Erőmű Zrt. (továbbiakban: Mátra) előírásait.

Ajánlatkérő az alábbi három témakörben ír elő környezetvédelemmel kapcsolatos konkrét előírásokat:
1.Környezetszennyezés elhárításának feladatai

2.Vállalkozó veszélyes anyagok felhasználásával kapcsolatos feladatai

3.Vállalkozó hulladékgyűjtési és- kezelési feladatai.

A teljes részvételi felhívás, valamint az azt követő ajánlattételi szakasz összes dokumentációját volt szerencsém áttekinteni a tanulmány elkészítéséhez, amelyek alapján megállapítható, hogy a szabályosan lefolytatott, eredményes közbeszerzés eredményeként a megkötött vállalkozási szerződés és az odaítélt összeg felhasználása a Kbt.-ben megfogalmazott céloknak megfelelően történik.

Értékelési szempontrendszer elemzése

Ajánlatkérő a röviden összefoglalt és bemutatott eljárás során a legjobb ár-érték arányt alkalmazta, mint értékelési szempontrendszert. A szempontrendszer megválasztása megfelelt a jogszabályi követelményeknek, tekintettel arra, hogy a Kbt. ezt a módszert javasolja abban az esetben, ha az ajánlatkérő minőségi, környezetvédelmi vagy szociális szempontokat érvényesít.
A legjobb ár-érték arány módszerének választása során két lehetőség közül dönthet az ajánlatkérő: jelen esetünkben az ár+egyéb minőségi követelmény értékelési szempontok megadását választotta, azonban az életciklusköltség-számítás módszerét is fontosnak tartom megemlíteni az elemzés körében.

Az életciklusköltség modell alkalmazása gyakori és ajánlott módszer az olyan beszerzések körében, amelynél a beszerzés tárgya kifejezetten hosszú élettartamú eszköz, rendszer, létesítmény, amely folyamatos és alapvető szolgáltatást nyújt, üzemelés és fenntartási költsége hosszú időn keresztül jelentkezik.  12

Az elemzett eljárásban a hosszú élettartamú létesítmény önmagában a fotovoltaikus rendszer kiépítésével megvalósul, mint követelmény: naperőmű létesítése minden esetben hosszú élettartamra tervezett működésre szánt beruházás, átlagosan minimum 30-35 éves távlatban; továbbá a működésének biztosításához szükséges üzemeltetési és fenntartási költségek nem a létrehozásával és átadásával kapcsolatosan jelentkeznek, hanem az általa végzett energiatermelés teljes ideje alatt.
Szakértői véleményem szerint, amennyiben ajánlatkérő a benyújtandó költségvetésében kéri a teljes fenntartás ideje alatt felmerülő üzemeltetési-fenntartási költség előzetesen várható összes költségének feltüntetését, a megvalósított teljes beruházás életciklusa alatt felmerülő összes költség számításba vételével nagyobb eséllyel elérhető a legköltséghatékonyabb ajánlat kiválasztása.

5.3.    Összefoglalás
A Közbeszerzési Értesítő nyilvánossága révén bárki számára kiváló felületet biztosít ahhoz, hogy különböző szűrési és keresési feltételek beállításával olyan témakörökben lehessen keresést végezni, amelyek bármely szempontú kutatás részét képezhetik.
A kutatás témájának vezérmotívumaként kiemelt napaelemes rendszerek vonatkozásában számos példát találhatunk, amelyek tisztán bizonyítják, hogy a „zöld” közbeszerzések napjainkban egyre fontosabbá válnak és erősítik a közösségi és nemzetközi szintű, a társadalom életminőségének javítására irányuló törekvések hatékonyabb megvalósulását.

Jelen tanulmány során elsődlegesen a megújuló energiaforrások fontosságát szeretném kiemelni, amely a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének leghatékonyabb módja napjaink közbeszerzési eljárásai során.

A KSH adatai szerint továbbra is jelentősen alacsony a teljes energiafelhasználásnak az a mennyisége, amely a rendelkezésünkre álló és a technika és tudomány mai állása szerint megvalósítható, természeti jelenségekből nyerhető energia felhasználásán nyugszik.

Nem csupán közbeszerzési jogi szempontból tartom fontosnak kiemelni azt, mennyire fontos megtartani természeti erőforrásainknak és Földünk kincseinek kimagasló értékeit, hanem a társadalmi felelősségvállalás minden szempontjából lényeges a tudatos energiafelhasználás.

A környezetünkre gyakorolt káros hatások leszármazóink jövőjét is nagymértékben negatív irányba befolyásolják. Amennyiben felelősen gondolkodunk, és minden, akár a jog által rendelkezésünkre bocsátott eszközökkel felelősen alakítjuk a jövőt, mindannyian hozzá tudunk járulni a jövő generációk életkörülményeinek biztosításához. Javaslom, hogy a Hatóság a jogfejlesztő/jogalakító tevékenysége körében továbbra is magas prioritással támogassa a közbeszerzések „zöld” irányát, a környezetvédelmi szempontok minél magasabb szintű figyelembe vételét a megkötött és még tervezett szerződések értékelése és bírálata során.
Cicero szavait említve záró gondolatként, „Nihil tam alte natura constituit, quo virtus non possit eniti.” – azaz a természet semmit sem helyezett olyan magasra, hogy azt a bátorság ne érné fel.


12  A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az életciklusköltség-számítási módszertanokról
K.É. 2017. évi 35. szám, 2017. március 10. – 10. old.