2019. I. évfolyam 12. szám

A zöld és az innovatív közbeszerzés jogszabályi háttere és gyakorlati megvalósulása

Az írás az innováció és a zöld közbeszerzés témakörét veszi górcső alá. Részletesen kifejtésre kerülnek a témát érintő irányelvi, valamint nemzeti jogszabályokban rögzített rendelkezések, néhány jelentősebb európai példát bemutatva a gyakorlati alkalmazásukra vonatkozóan, illetve olyan európai bírósági ítéletek, döntések kerülnek bemutatásra, amelyek hatással voltak a jogalkotásra.

1.    Bevezetés: a téma jelentősége a közbeszerzések területén

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26. napján elfogadta a közbeszerzésekre vonatkozó jelenleg hatályos irányelveket, 1 amelyek a korábbi tapasztalatok és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) ítélkezési gyakorlatára figyelemmel a tagállamok számára új megközelítés- és szemléletmódot képviselnek – immár normatív alapokon – a közbeszerzések területén, tekintettel arra, hogy az elfogadott irányelvek a tagállamok által létrehozandó egységes belső piac kialakításáról előtérbe helyezik a közbeszerzések stratégiai célokra történő felhasználását. Emellett nagyobb szerepet kap bennük a minőségi kiválasztás, azaz azon szemlélet, hogy valódi értékhez jussanak az ajánlatkérők az elköltött közpénz fejében,2 szemben a korábbi legjobb minőséget a legjobb áron megközelítéssel.

Az irányelv átültetése érdekében a magyar jogalkotó a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) alkotta meg, amely 2015. november 1-jén lépett hatályba.
A téma választását indokolja, hogy az innováció jogszabályba emelése, illetve a környezettudatos közbeszerzés a versenyképesség növelésében rendkívül nagy potenciált rejt magában. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban a közbeszerzések összértéke 2 billió euró körül mozog, amely az uniós GDP 19 %-át teszi ki, nem vitatható, hogy jelentős hatást gyakorol az Unió gazdaságára. Az új, innovatív termékek/szolgáltatások/építési beruházások közbeszerzése fokozhatja a termelékenységet, ezzel egyidejűleg csökkentheti a környezetre gyakorolt hatást. Ezáltal hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez – amely hosszú idő óta és egyre jelentősebb mértékben az Unió kiemelt célkitűzései között szerepel – és nem utolsó sorban költségmegtakarítást is eredményezhet az ajánlatkérő szervezetek számára. Kiemelkedő szerepet játszik a munkahelyteremtésben, elősegítheti a társadalmi kihívások hatékony leküzdését, valamint növeli a GDP-t, ezáltal hozzájárul az európai vállalatok versenyképességének javításához.
Az Unió arra ösztönzi a tagországokat, hogy 2020-ra GDP-jük 3%-át kutatásra és innovációra fordítsák (1%-ot közpénzekből, további 2%-ot magánszektorbeli befektetésekből), ezáltal 7 millió új munkahely létrejöttét és az éves uniós GDP közel 800 milliárd euróval történő növekedését prognosztizálva.

2.    Az Irányelvben,3 illetve a Kbt.-ben rögzített jogszabályi lehetőségek


1A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelv, valamint a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv.
2  Dr. Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára által a Közbeszerzési Hatóság szervezésében „A közbeszerzések ellenőrzésének tapasztalatai” címmel 2015. május 7. napján tartott szakmai konferencia megnyitóján elhangzottak alapján.
3  A továbbiakban „Irányelv” alatt a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvet értjük.


2.1. Az előzetes piaci konzultációról szóló szabályok részletes előírása
Az Irányelv rögzíti, hogy a jogintézmény célja a közbeszerzés előkészítése, a gazdasági szereplők tájékoztatása beszerzési terveikről, követelményeikről, tanácsok kérése különböző független szakértőktől, hatóságoktól, piaci szereplőktől, amely a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során felhasználható. Azonban elengedhetetlen, hogy az ajánlatkérők körültekintően járjanak el és az összeférhetetlenség kiküszöbölésére nagy figyelmet fordítsanak.

A Kbt. 3. § 22. pontjában rögzítésre kerül, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítési tevékenységei közé tartozik az előzetes piaci konzultáció is. A verseny tisztasága érdekében a 25. § (7) bekezdés b) pontja kiemeli, hogy nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy eljárásban való részvétele, aki az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban részt vett, feltéve, hogy az ajánlatkérő minden szükséges intézkedést megtesz ennek érdekében, így például a releváns információkat a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátja. Végül a 28. § (4) bekezdése rögzíti a jogintézmény lényegét, miszerint „a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - tervezett beszerzésre és annak követelményeire vonatkozó - tájékoztatása érdekében”.4

Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők olyan szakemberektől tudnak tanácsot kérni, akik az adott területen igen széleskörű ismeretekkel rendelkeznek, kevésbé lesznek kötve az általuk eddig ismert megoldásokhoz, új lehetőségek kiaknázása válik elérhetővé, amely az innováció ösztönzője lehet, illetve környezetbarátabb beszerzéseket teremt.

2.2. Funkcionális vagy teljesítményalapú műszaki leírások
Az Irányelv a funkcionális vagy teljesítményalapú műszaki leírások alkalmazásának előírásával lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő kizárólag az elérendő eredményt rögzítse, az ahhoz vezető utat a gazdasági szereplőkre bízza.5 Az ajánlatkérők nem azt írják elő, hogy a szolgáltatást milyen eszközökkel kell nyújtani vagy a beszerzendő árunak milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie, csak azt, hogy a nyújtandó szolgáltatásnak, illetve a beszerzendő árunak milyen előírásoknak, szabványoknak kell megfelelnie.

A Kbt. 28. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell a környezet védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. A műszaki leírás vonatkozásában a Kbt. 58. § (2) bekezdésében kizárólag arról rendelkezik, hogy a műszaki leírásban azokat a jellemzőket kell rögzíteni, amely által a közbeszerzés tárgya megfelel az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A jellemzők a beszerzés életciklusa bármely folyamatára, módszerére vonatkozhatnak. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet ennél részletesebb szabályokat tartalmaz, amikor a 46. § (2) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy a műszaki leírás meghatározható akként, hogy ajánlatkérő a teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeket kellően pontosan rögzíti ahhoz, hogy a szerződés tárgya az ajánlattevők számára egyértelműen megállapítható legyen,külön kiemelve, hogy ideértendőek a környezetvédelmi jellemzők is. A 48. § (2) bekezdés továbbá kiemeli, hogy a műszaki leírás a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatások szintjét is tartalmazhatja.

A műszaki leírás ilyetén meghatározása által lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasági szereplők különböző javaslatokat, változatokat tegyenek az elérendő megoldás megvalósítására, ami ösztönzi az innovációt és segíti a zöld közbeszerzések megvalósítását. Az előírásnak azonban pontosan rögzítenie kell, hogy az ajánlatkérő által elérni kívánt céllal kapcsolatban milyen környezetvédelmi, minőségbiztosítási, jogszabályi és egyéb előírások vannak hatályban. Az elérendő célt továbbá pontosan rögzíteni kell, hogy az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.


4  Kbt. 28. § (4) bekezdés.
5  Irányelv 42. cikk (3) bekezdés a) pont.
6  321/2015. Korm. rendelet 46. § (4) bekezdés.


2.3. Környezeti és szociális szempontok alkalmazása, valamint az életciklus-költségek figyelembe vétele az odaítélési és a szerződéses feltételek között
Az Irányelv a szerződés odaítélési szempontjai között szabályozza az életciklus-költséget, mint egyfajta költséghatékonysági módszert,7 amelyhez mind a környezeti externáliák, mind szociális költségek kapcsolódhatnak. Az életciklus-költségbe beleértendő bármely olyan költség, amely pénzben kifejezhető és a beszerzés tárgyának életciklusához – kezdve a megtervezéstől, kutatás-fejlesztéstől egészen a megsemmisítésig – köthető.

A Kbt. a fentiekkel összhangban az értelmező rendelkezések között kiemeli az életciklus fogalmát,8 majd a 76. § (7) bekezdésében rögzíti, hogy az odaítélési (értékelési) szempontok akkor tekinthetők a szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha a közbeszerzés tárgyának életciklusa bármely szakaszához kötődnek az előállítástól kezdődően a kereskedés, illetve megvalósítás teljes folyamatát felölelve. A Kbt. rögzíti továbbá, hogy a legalacsonyabb költség értékelési szempont akár életciklus költség-számítással is meghatározható, akkor azonban a módszer, illetve a figyelembe veendő költségelemek megadása a közbeszerzési dokumentumokban kötelező.9 A Közbeszerzési Hatóság útmutatót adott ki az életciklus költség-számítási módszertanokról.

Ez az újfajta értékelési mód – amely nem kizárólag a szerződés odaítélésénél játszhat fontos szerepet, hanem mint szerződéses feltétel előírása a teljesítés során is jelentőséghez jut – serkentő hatással lehet az innovációra és a környezetvédelemre, hiszen olyan új, a piacon jelenleg nem hozzáférhető megoldások kifejlesztését ösztönzi, amely a fenntartható fejlődés követelményeit kielégíti.

2.4. Innovációs partnerség
Az Irányelv 31. cikke rendelkezik az innovációs partnerségről. A kutatás-fejlesztés fázisaihoz igazodó többszakaszos, meghirdetett eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményekre vonatkozóan bármely gazdasági szereplő jelentkezhet innovatív megoldással, azonban ajánlatkérő szabadsága eldönteni, hogy a partnerséget egy vagy több partnerrel kívánja-e létrehozni. Célja egy olyan, a piacon még nem rendelkezésre álló, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése és beszerzése, amely megfelel a felek által közösen kidolgozott teljesítményszinteknek és költségeknek.

A Kbt. 95-97. §-ai szabályozzák az innovációs partnerséget, amely új termékek, szolgáltatások és építési beruházás kifejlesztése és kereskedelmi méretben történő megvásárlása, illetve megvalósítása. Mindenekelőtt a jogalkotó rögzíti, hogy ezen eljárásfajta nem csupán az innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztését foglalja magában, hanem a K+F szolgáltatások mellett sor kerül a létrejött termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kereskedelmi mértékben történő beszerzésére egy vagy több gazdasági szereplő közreműködésével. Az eljárás két szakasza az eljárási szakasz – amely az innovációs partnerségben résztvevő partnerek kiválasztását foglalja magában –, valamint a szerződéses szakasz – amely a fejlesztési folyamatot és a beszerzést, azaz a létrejött innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelését öleli fel.

Az eljárásfajta lefolytatását a tárgyalásos eljárás szabályai szerint kell elvégezni, alkalmazását minden esetben indokolni kell a beszerzés tárgya újszerűségének (innovativitásának) ismertetésével, emellett fontos kiemelni, hogy az ajánlatkérő az eljárási szakasz lezárásaként több ajánlattevővel is megkötheti a partnerségi szerződést. Az ajánlatkérő minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy a partnerek számának csökkentéséről.


7   Irányelv 67. cikk (2) bekezdés, 68. cikke.
8  Kbt. 3. § 7. pont.
9  Kbt. 78. § (1)-(2) bekezdés
.


2.5. A K+F szolgáltatások közbeszerzés alóli mentessége
A K+F szolgáltatások nem minden esetben tartoznak az Irányelv hatálya alá. Az Irányelv (35) preambulum bekezdésében rögzítésre került, hogy „a kutatási és fejlesztési (K+F) programok üzleti forrásokból történő társfinanszírozását ösztönözni kell. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy ez az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha nem kerül sor ilyen társfinanszírozásra”, azaz a nyújtott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg, „és ha a K+F tevékenységek eredményére az érintett ajánlatkérő szerv jogosult”10 a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során. Azonban ezen feltételek fennállása esetén is kizárólag meghatározott K+F szolgáltatások, 11 a kísérleti fejlesztési szolgáltatások, az előzetes megvalósíthatósági tanulmány és technológiai demonstráció tartozik az Irányelv hatálya alá, ahogy az a 14. cikkben rögzítésre került.

A Kbt. a fenti rendelkezéseket akként vette át, hogy a 9. § (8) bekezdés l) pontjában a kivételi körbe emel szűk körben meghatározott CPV kódú kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat, ha annak eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során és az ellenszolgáltatást nem teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.
A K+F szolgáltatások közbeszerzés alóli mentessége hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb körben elterjedjenek olyan lehetőségek, amelyek új ismeretek és szakértelem megszerzésére, új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztésére, vagy már létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős továbbfejlesztésére irányulnak, elősegítve ezáltal a versenyképesség növekedését és a fenntartható fejlődés megvalósítását.

2.6. Tárgyalásos eljárás alkalmazásának kiszélesítése
Az Irányelv preambulumában is kiemelésre került, hogy „rendkívül nagy szükség van arra, hogy az ajánlatkérő szervek rugalmasabban dönthessenek valamely a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljárás mellett”. 12 Az ilyen eljárások szélesebb körű alkalmazása várhatóan növelné a határokon átnyúló kereskedelmet, amely az európai integráció egyik alapköve.

Ezt szem előtt tartva az Irányelv a korábbi szabályozáshoz képest jóval szélesebb lehetőséget kínál a tárgyalásos eljárás alkalmazására. A 26. cikk (4) bekezdés a) pontjának ii. alpontja kifejezetten említést tesz az alkalmazási jogalapok között arról, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak az ajánlatkérők, ha a beszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz.

A Kbt. a fentiek alapján a 85. § (2) bekezdésének b) pontjában a tárgyalásos eljárás jogalapjai között rögzíti azt az esetet, amikor a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz, továbbá az Irányelv 32. cikk (3) bekezdés a) pontjának átültetéseként a 98. § (4) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén akkor is, ha „az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő”. Azonban amennyiben a mennyiség megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi, ez a jogalap nem alkalmazható.

Azáltal, hogy az ajánlatkérők könnyebben dönthetnek a tárgyalásos eljárás megindítása mellett, lehetőségük nyílik arra, hogy kevésbé egzakt műszaki leírásokat alkalmazzanak. Az eljárásfajta továbbá jól kiegészíti a fentebb már említett funkcionális vagy teljesítményalapú műszaki leírásokat, hiszen a tárgyalások során lehetőség nyílik arra, hogy ajánlatkérő egyeztessen a piaci szereplőkkel az elvárt eredményről, és folyamatos kommunikációval a lehető legjobb megoldást érjen el.


10  Irányelv preambulum (35) bekezdés.
11  Ideértve a kapcsolódó tervezési, kivitelezési és tanácsadói szolgáltatásokat, valamint a tesztelést és értékelést is.
12  Irányelv preambulum (42) bekezdés.


2.7. A közös közbeszerzésről szóló szabályok
A közös beszerzés segíti az ajánlatkérőket, hogy „maximálisan kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából”.13
A hatályos szabályozás részletesen kitér a különböző tagállamok ajánlatkérő szerveinek részvételével zajló beszerzések lefolytatásának szabályaira, illetve az alkalmazandó jogra, mind a határon átnyúló központosított közbeszerzés, mind a több, különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szerv együttes eljárása esetén.
A rendelkezések lehetővé teszik, hogy különböző tagállamok ajánlatkérő szervei a nemzeti jog vagy az uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozzanak létre.
A Kbt. ezzel összhangban a 29-30. §-okban részletezi a jogintézményre vonatkozó szabályokat.
Figyelemmel arra, hogy a „társulás” által a kockázatok csökkenthetők, míg a tapasztalatok köre bővül, illetve a haszon megosztható, ezen beszerzési technika alkalmazásával is lehetőség nyílik új megoldások keresésére.

2.8. Címkék előírása
Bár az innovációt kevésbé, de a zöld közbeszerzés előtérbe kerülését segíti az Irányelv 43. cikkében szereplő előírás, miszerint amennyiben az ajánlatkérő szervek különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, a műszaki leírásban, az odaítélési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében előírhatják a szerződés tárgyához kapcsolódó, objektív módon ellenőrizhető mindenki számára hozzáférhető, konkrét címke használatát.
Ilyen ökocímke lehet például a skandináv északi hattyú, a német kék angyal vagy az euro-virág. 14
A Kbt. 59. § (1) bekezdése a fenti rendelkezéseket akként vette át, hogy ha az ajánlatkérő különleges környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházást, árut vagy szolgáltatást kíván beszerezni, vagy ezen jellemzőket az értékelés során figyelembe kívánja venni, a műszaki leírásban vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek vagy az értékelési szempontok keretében előírhatja valamely címke használatát, feltéve, hogy a címke a szerződés tárgyához kapcsolódik, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapul, megszerzése valamennyi érdekelt fél számára lehetséges. Amennyiben ezzel a lehetőséggel él, meg kell adnia a teljesítendő vagy az értékelés során figyelembe vett címkézési követelményeket.
A fentiek alapján elmondható, hogy az irányelvi, illetve ezzel összhangban a hatályos hazai szabályozás számos ponton segíti elő közvetlenül vagy közvetve a zöld közbeszerzés és az innováció közbeszerzésbe történő beépülését, és arra ösztönzi az ajánlatkérőket, hogy stratégiai szempontból tekintsenek a közbeszerzésre és beszerzéseiket ennek figyelembe vételével, a legjobb módszert kiválasztva határozzák meg, amellyel a környezet védelme is előtérbe kerülhet.

2.9. Fakultatív kizáró ok
A teljesség kedvéért szükséges még megemlíteni az Irányelv 57. cikk (4) bekezdés a) pontjában, valamint a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített nem kötelezően előírandó kizáró okot, amelynek lényege, hogy a közbeszerzési eljárásból a jogerős bírósági határozat meghozatalától számított három évig kizárható az az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve kapacitást nyújtó szervezet, amely a jogszabályok, kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve nemzetközi egyezmények által előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte.


13  Irányelv Preambulum (73) bekezdés.
14  http://survive.hu/hu/eszaki-hattyu-a-skandinav-orszagok-okocimkeje/, Utolsó letöltés: 2019. szeptember 30.
http://survive.hu/hu/kek-angyal-nemetorszag-okocimkeje/, Utolsó letöltés: 2019. szeptember 30.
http://www.meteoline.hu/?m=8&nid=4396, Utolsó letöltés: 2018. január 26.



2.10. Környezetvédelemre vonatkozó odaítélési szempontok és szerződéses feltételek
A fentebb kifejtett életciklus-költségek figyelembe vételén túl egyéb környezetvédelmet érintő odaítélési és a szerződéses feltételekről is rendelkeznek a hatályos jogszabályok. A Kbt. 72. § (2) bekezdés e) pontja és (4) bekezdése – összhangban az Irányelv 69. cikk (2) bekezdés d) pontjával és (3) bekezdés 2. albekezdésével – kifejezetten kiemeli, hogy az aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolás tekintetében ajánlatkérő figyelembe veheti a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó objektív szempontokat, és nem minősül megalapozottnak az aránytalanul alacsonynak minősített ár, amennyiben megállapítható, hogy ezen követelményeknek nem felel meg.

3.    A zöld és innovációs célú közbeszerzések gyakorlati megvalósulása jelentősebb európai példákon keresztül

Annak érdekében, hogy a jövő generációk számára is élhető bolygót tudjunk hátrahagyni, az Európai Bizottság számos beszerzési technikát – pl. zöld közbeszerzés (GPP), fenntartható közbeszerzés (SPP) – javasol az ajánlatkérő szervek számára. Ezek szem előtt tartása azért is fontos, hogy a legutóbb a Rio+20 konferencia keretében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat teljesíteni lehessen – vagy legalábbis közelebb kerüljenek az országok az ott meghatározott kötelezettségvállalásokhoz. A közbeszerzés, annak zöldítésével, illetve környezettudatos tervezésével a gazdaságban elfoglalt jelentős szerepe miatt meghatározó befolyást tud(na) gyakorolni erre a területre. Az innováció és a környezetvédelem ötvözése kétség kívül kiemelkedő eredményekre lenne képes globális méretekben is. Ennek az útnak azonban még csak az elején járunk. Az ilyen beszerzések egyelőre elenyészőek annak ellenére, hogy az Európai Bizottság számos javaslatot, ajánlást fogalmazott már meg e témában, kötelező erő hiányában azonban ezek elterjedésével nem igazán lehet számolni. Csupán az ajánlatkérők egyéni környezettudatossága, illetve a beruházás megtérülése után az üzemeltetés során elérhető költségmegtakarítás hathat ösztönzőleg számukra.

3.1. Detmold, Németország – A levegőszennyezés csökkentése betonnal15
Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a városi buszpályaudvar újrabetonozására. A piacon jelenlévő gazdasági szereplőkkel folytatott előzetes piaci konzultáció eredményeként kidolgozták azt a műszaki megoldást, amely egy ún. fotokatalitikus beton beszerzését kívánta megvalósítani. Ez a beton a napfény és az UV fény hatására a vele érintkező szennyező anyagokat ártalmatlan sókká alakítja át, amelyek az esőelvezetőkön keresztül a talajba jutnak úgy, hogy nem szennyezik a környezetüket. Ez az új megoldás 3,2 % bekerülési költségnövekedést eredményezett, a káros anyag kibocsátást azonban 40 %-kal csökkenti.

3.2. Rotterdam, Hollandia – Energiatakarékos ágytisztítás16
Az Erasmus Egyetemi Orvosi Központ azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20 %-kal csökkenti a víz- és energia felhasználást. A víz- és energia felhasználás legfőbb indikátora az ágyak tisztítása, tehát erre vonatkozóan kellett a közbeszerzési eljárás előkészítése során megfelelő megoldást kidolgozniuk. Ajánlatkérő uniós forrásból megvalósuló előzetes kötelezettségvállaláson alapuló közbeszerzést (forward commitment procurement, a továbbiakban: FCP) alkalmazott annak érdekében, hogy a számára lehető legmegfelelőbb megoldást megtalálja. Az FCP-t a brit kormányzat fejlesztette ki a 2000-es évek elején, hogy a piaci szereplőket összehozza azért, hogy együtt gondolkodjanak a legjobb gyakorlat kialakítása érdekében. Ezáltal képesek lesznek arra, hogy a keresleti oldalon lévő akadályokat, kockázatokat, – amelyek az innovációt gátolják – jobban megértsék és megfelelő megoldást alakítsanak ki a kezelésükre.

Az előkészítés során a kórház széleskörű előzetes piaci konzultációt végzett, de nem csak a piacon található gazdasági szereplőket kereste meg, hanem kórházakat is felkeresett a náluk elérhető, illetve elvárt ágymosási technikák megismerése érdekében. Ennek eredményeként további hat kórház jelezte érdeklődését a beszerzés eredménye iránt.

Ajánlatkérő versenypárbeszédet indított, amelyben az értékelési részszempontok között a szén-dioxid kibocsátást is rögzítette. A nyertes ajánlattevő egy olyan teljesen automatizált robot ágytisztító berendezést ajánlott, amely a gépjárműgyártásban alkalmazott robottechnológián alapul. Amellett, hogy forradalmian új innovatív megoldást kínál, azért is jelentős ez a beszerzés, mert jól bemutatja, hogy az innováció a szállítási láncok együttműködésére is termékenyen hathat. Azáltal ugyanis, hogy az ajánlatkérő a piacon nem elérhető megoldást kíván beszerezni, a szállítási láncokat arra ösztönzi, hogy képessé tegyék önmagukat az addig nem elérhető megoldás teljesítésére. Ebben az esetben az ágytisztításhoz használt gőzfúvókákat ötvözték az autógyártásban ismert robottechnológiával.

Az innovatív megoldásnak köszönhetően az üzemeltetési költség 28 %-kal, míg a szén-dioxid kibocsátás előreláthatóan 65 %-kal csökken.

3.3. Rawicz, Lengyelország – Bioalapú munkaruhák17
A Rawicz Megyei Kórház a dolgozók innovatív munkaruha ellátására írt ki közbeszerzési eljárást.
Az előkészítés a holland és az Egyesült Királyságban található kórházakkal együttműködve történt. A közbeszerzési eljárás eredményének hasznosítására további 12 kórház tartott igényt. Az innovatív megoldások között szerepelt, hogy ajánlatkérő eredményorientált műszaki leírást – funkcionális, vonzó, felhasználóbarát, könnyen tisztítható, tartós és költséghatékony egyenruhák – alkalmazott. Emellett az értékelés során a teljes élettartamra vetített költséget is figyelembe vették.
A közbeszerzési eljárás eredményeként 50 %-ban poliészterből, 50 %-ban eukaliptuszból előállított textilből készült egyenruhák beszerzésére került sor. Ajánlatkérő – a kb. 15 %-os beszerzési költségnövekmény mellett – hosszabb távon – kb. 6 év alatt – közel 20 %-os megtakarítást tud elérni a lecsökkent tisztítási költségek és a megnövekedett hordási időnek köszönhetően. A szállító pedig amiatt, hogy az eukaliptusz termesztés vízigénye csak 1 % a hagyományos pamutéhoz képest, költségmegtakarítást tud elérni.
 
3.4. Oslo, Norvégia – Hőszivattyúk az iskolákban18
Oslo városának tanácsa célul tűzte ki, hogy 2011 végéig fokozatosan megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását az osloi középületekben, így az iskolákban is, annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen. A közbeszerzési eljárás kiírására 2009 januárjában került sor 4 szakaszból álló eljárás alkalmazásával. Az eljárás első szakasza a piaci partnerekkel történő konzultáció és párbeszéd, ezt követte a kereskedelmi hasznosítást megelőző verseny – hogy az innovatív megoldások kifejlesztésre kerüljenek. Ezután következett a fejlesztési szakasz, majd a végső ajánlatadás. Jelen közbeszerzési eljárásban az értékelés során a beruházás teljes életciklusát – illetve annak költségét – vették figyelembe, továbbá olyan értékelési részszempontokat alkalmaztak, mint az élettartam, a megbízhatóság, az innováció mértéke, a pozitív környezeti hatások, valamint a könnyű bevezetés.

A közbeszerzési eljárást megelőzően az oslói iskolák 29 %-a használt fosszilis tüzelőanyagot a fűtéshez, de a közbeszerzési eljárás eredményeként ebben az 52 iskolában is átálltak megújuló energia felhasználására még 2011 vége előtt.
A teljes beruházás mintegy 11,2 millió eurót tett ki, eredményeképpen az éves szén-dioxid kibocsátás közel 3 ezer tonnával csökkent. Emellett egyéb légszennyezést okozó gázok – úgy mint szén-monoxid (CO), nitrogén-oxidok (NOx), kén-oxidok és a por – mennyisége is mérsékelhető. Fontos megemlíteni, hogy a beszerzés tapasztalatait felhasználva egy valamennyi középület fűtési rendszerét modernizáló, közel 400 millió euró összköltségvetésű eljárás került kiírásra.


15 https://www.innovation-procurement.org/fileadmin/editor-content/Guides/Consultation/PPI_Guide__public_consultation_draft_with_case_studies.pdf, Utolsó letöltés: 2018. január 20.
16 https://www.innovation-procurement.org/award/erasmus-mc/, Utolsó letöltés: 2018. január 20.

17  http://www.ecoquip.eu/uploads/pdfs/4389_Optimat_LCB-Healthcare_Poland_FINAL%2031%20Oct.pdf, Utolsó letöltés: 2019. szeptember 30.
18  http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/news_alert/Issue25_Case_Study55_Oslo_heating.pdf, Utolsó letöltés ideje: 2019. szeptember 30.


3.5. Bécs, Ausztria – Szennyvíz újrahasznosítás a pénzveréshez19
Az osztrák érme előállítás során visszamaradó víz (szennyvíz), a kezelést követően is jóval a határértékeket meghaladó mennyiségű vegyi anyagot tartalmazott, ezért az Osztrák Pénzverde új, innovatív megoldást keresett a szennyvíz kezelésére, amellyel egyidejűleg az érme előállításhoz felhasznált vízmennyiséget is csökkenteni tudja.

A közbeszerzési eljárást széleskörű piackutatás és konzultáció előzte meg, amelynek eredményeként az Osztrák Pénzverde a piacon elérhető megoldások közül a párologtató rendszer bevezetése mellett döntött.

A tárgyalásos közbeszerzési eljárás teljesítményalapú műszaki leírásában vákuum lepárlású szennyvíztisztítási módszer került kiírásra. Nem határozták meg részletesen az előírásokat, kizárólag az eredményt rögzítették pontosan. Ennek megvalósítására várták a különböző műszaki megoldásokat javasló jelentkezőket. Az eljárás három szakaszból állt. Az első szakaszban megkeresték a potenciális gazdasági szereplőket, hogy adjanak tájékoztatást arról, miként képesek ezen innovatív megoldás megvalósítására. Ezt követően a kiválasztott három legmegfelelőbb pályázót kérték fel ajánlatadásra, akik a tervezett élettartam-költségeket bemutató számításokkal alátámasztott részletes koncepciót nyújtottak be. A gyakorlatban történő kipróbálás során végzett szennyvíz fogyasztási és megtakarítási számítások szolgáltak az ajánlatadás alapjául, amely értékeket a nyertes ajánlattevőnek öt évig kell garantálnia. A kipróbálási folyamatot követően a versenyben maradó kettő ajánlattevő nyújthatott be végleges ajánlatot. A szellemi tulajdonjogok a nyertes ajánlattevő tulajdonában maradtak, így lehetőség van arra, hogy a megoldást más szervezetek is megvásárolják. A beszerzett megoldás ugyanis bármilyen környezetbe könnyen telepíthető és számos iparágban felhasználható, mivel olyan részecskék szűrését is lehetővé teszi, mint az élelmiszer, a fémek vagy a tinta. Így akár hulladék újrahasznosító rendszerekhez is felhasználható.

A rendszer lényege, hogy 40 C fokon elpárologtatja a vizet, hátrahagyva a szennyező részecskéket, és az elpárolgott víz a begyűjtésnek köszönhetően újra felhasználható, aminek köszönhetően 97%-kal csökkent a vízfelhasználás az Osztrák Pénzverdében. Ez gépenként éves szinten 1,9 millió liter vizet jelent. A hátramaradó szennyezőanyagok pedig igen koncentráltak, ezáltal könnyebb összegyűjteni és kezelni őket.

3.6. Wageningen, Hollandia – Újrahasznosított bútorbeszerzés20
Wageningen városa a városháza bebútorozása kapcsán 100 % újrahasznosított, egészséges munkakörnyezetet biztosító – veszélyes anyagokat nem tartalmazó, könnyen eltávolítható alkatrészekből álló, hosszú jótállási idővel rendelkező – bútorok beszerzését tűzte ki célul 2016-ban 800.000 euró értékben. A közbeszerzést bonyolító önkormányzat előzetes piaci konzultációt folytatott a lehetséges partnerekkel és próbavásárlást végzett. Az előzetes egyeztetések során olyan szempontokat alkalmaztak, amelyek az ellátási lánc teljes egészét lefedték a termékek tervezésétől a szállításon át a teljes logisztikai folyamat figyelembe vételével. A konzultáció végeredményeként az ajánlatkérő hét különböző termékcsoportra vonatkozóan írta ki külön-külön a közbeszerzéseket. Az odaítélési követelmények között többek között szerepelt, hogy a termékek nem tartalmazhatnak króm vagy PVC részeket, valamint egyéb veszélyes vegyületeket, a termékek szállítását lehetőség szerint csomagolóanyagok és ragasztóanyagok használata nélkül kell végrehajtani és a termékek minden alkatrészéhez tartozzon egy kódszám, amely alapján az esetleges cserealkatrészek könnyebben beazonosíthatók. A szerződések végleges összértéke alapján megállapítást nyert, hogy ezen környezetbarát termékek beszerzési ára nem volt magasabb, mint a hagyományos bútoroké. A beszerzés egyik fő környezeti előnye, hogy a fából készült asztallapok és szekrények gumifából készültek ragasztó használata nélkül és ezzel több, mint 10.000 kg CO2-t tudtak megtakarítani.

3.7. Bécs, Ausztria – Energiahatékony számítógép beszerzés21
Az osztrák központi közbeszerző szervezet (BBG) energiahatékony számítógépek beszerzésére vonatkozó keretmegállapodás megkötésére 2016. márciusában indított nyílt közbeszerzési eljárást. A keretmegállapodás a kötelezett intézmények részére a 2016-2019 évek közötti időszakra vonatkozóan 55.400 darab asztali számítógépet foglalt magában mintegy 36 millió euró értékben.

Az odaítélési kritériumok között szerepelt, hogy energiatakarékos tápegységekkel, alacsony TDP-vel (a hőelvezető képesség mértékegysége), valamint kisebb mérettel rendelkezzenek a beszerzendő termékek. A beszerzett számítógépek a becslések szerint évente 249,7 tonna üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkenést és 76,7 tonna olajegyenérték csökkentést jelentenek. Ez a példa azért fontos, mert látható belőle, hogy a zöld és innovatív célú közbeszerzések megvalósításáról nem kizárólag az egyéni ajánlatkérők tekintetében lehet beszélni, hanem a központi közbeszerző szervek esetében is, amely szervezetek tekintetében – figyelemmel a beszerzések volumenére és a széles kötelezetti körre – még fontosabb az ilyen közbeszerzések megvalósításának ösztönzése.

3.8. Zágráb, Horvátország – E-kerékpárok a postának22
A horvát állami posta 2015 áprilisában 492 ezer euró értékű nyílt közbeszerzési eljárást írt ki 180 darab elektromos kerékpár beszerzésére, hogy lecserélje az addig használatban lévő hagyományos üzemanyaggal működő (égetőmotoros) robogóit. A kiírási feltételek között a felszereltségen túl szerepelt az is, hogy az e-kerékpároknak az energiafogyasztás mérésére alkalmas eszközzel kell rendelkezniük, továbbá két év garancia és az akkumulátorok tekintetében 800 újratöltés került meghatározásra.

A közbeszerzési eljárás eredményeként beszerzett járművek környezeti hatásait tekintve nem csak egészségesek, tiszták és olcsóak, de a szűkös városi területek kihasználásának is kiváló eszközei.

Az e-kerékpár beszerzéssel elért megtakarítás éves szinten várhatóan 166.616 euró, mert bár az e-kerékpárok beszerzési ára 110-140-%-kal a hagyományos robogók ára felett volt, az éves karbantartási költségük azonban mindössze 16 %-a a hagyományos robogókénak, továbbá közel 47.000 euró értékű (43.200 liter) üzemanyag megtakarítás érhető el használatukkal. Emellett csökken a zajszennyezés is.


19  http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/news_alert/Issue58_Case_Study117_BBG_Austria.pdf, Utolsó letöltés ideje: 2019. szeptember 30.
20  http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/news_alert/Issue69_Case_Study_138_Wageningen.pdf, Utolsó letöltés ideje: 2019. szeptember 30.
21  http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/news_alert/Issue67_Case_Study_135_Austria.pdf, Utolsó letöltés ideje: 2019. szeptember 30.
22  http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/news_alert/Issue62_Case_Study_125_Croatia_Post_e-bikes.pdf, Utolsó letöltés ideje: 2019. szeptember 30.


 

4.    A szabályozásra hatással lévő joggyakorlat

A Bíróság ítélkezési gyakorlata kiemelkedő hatással van a jogalkotásra, hiszen számos esetben az irányelvek, rendeletek megalkotásánál a jogalkotó az ítéletekben rögzítetteket emeli normatív szintre.
A környezetvédelem a Bíróság gyakorlata által nyert teret a közbeszerzésben.

Az előzetes piaci konzultáció előírását illetően az összeférhetetlenség kapcsán a Bíróság C-21/03. és C-34/03. számú Fabricom SA kontra Belga Állam egyesített ügyben hozott ítéletét érdemes kiemelni, amelyben a Bíróság kimondta, hogy az adott közbeszerzési eljárásban ajánlatot tevő, illetve részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő számára, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítése során ajánlatkérő kutatással, kísérlet végzésével, tanulmány elkészítésével vagy fejlesztéssel bízta meg, lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítsa, hogy az általa az előkészítésben való részvétellel megszerzett tapasztalatnak az adott közbeszerzésre vonatkozóan nincs versenytorzító hatása.23

A funkcionális vagy teljesítményalapú műszaki leírások meghatározása kapcsán kiemelendő a Bíróság Európai Közösségek Bizottsága kontra Írország közötti jogvitát lezáró C-45/87. számú ítélete, amelynek jogfejlesztésben való jelentősége vitathatatlan. A Bíróság kimondta, hogy meghatározott szabvány előírásánál az azzal egyenértékű megfelelésre is lehetőséget kell biztosítani és nem jogszerűen jár el az ajánlatkérő és sérti az áruk Közösségen belüli szabad mozgását, ha ajánlatkérő kizárólag valamely nemzeti szabványnak való megfelelést ír elő és nem biztosít lehetőséget az ajánlattevők számára az egyenértékűség igazolására.24 

A környezeti és szociális odaítélési szempontok alkalmazása tekintetében érdemes kiemelni a Gebroeders Beentjes BV kontra Holland Állam közötti C-31/87. számú ügyben indult előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntést, amelyben a Bíróság leszögezte, hogy a közbeszerzési eljárás során az alkalmasság, valamint a szerződés odaítélésének vizsgálatát el kell határolni egymástól, azonban a két folyamatra egyidejűleg is sor kerülhet, de ez esetben is különböző szabályok vonatkoznak rájuk.25

A Bíróság továbbá rögzítette, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait az ajánlatkérők szabadon határozhatják meg, azonban ennek korlátja, hogy ténylegesen a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat kiválasztását kell szolgálniuk.26 E tekintetben ajánlatkérők számára korlátozást jelent, hogy az odaítélési kritériumoknak lehetővé kell tenniük, hogy az ajánlatok objektív módon összehasonlíthatóak legyenek, továbbá ajánlatkérőknek a közbeszerzési dokumentumokban előzetesen tájékoztatást kell adniuk ezekről az ajánlattevők számára. A Bíróság az ügy kapcsán továbbá kiemelte, hogy az ajánlatkérő által előírt munkanélküliek hosszútávú foglalkoztatása nem minősül sem alkalmassági, sem odaítélési feltételnek, így megalkotta a „kiegészítő feltétel” kategóriáját, amelynek előírása kapcsán rögzítette, hogy nem szükséges a szerződés tárgyához kapcsolódnia, így olyan szempontokat is fel lehet tüntetni, amelyek például a környezetvédelemhez kapcsolódnak.

Kiemelkedő jelentőségű e témakörben a Bíróság Concordia Bus Finland Oy Ab kontra Helsingin kaupunki és HKL-Bussiliikenne ügyben kiadott C-513/99. számú előzetes döntéshozatali kérelemre adott válasza (a továbbiakban: Concordia döntés). Ajánlatkérő autóbusz szolgáltatás beszerzésre vonatkozóan kiírt közbeszerzési eljárásában az odaítélési szempontok között olyan ökológiai kritériumokat írt elő, mint a nitrogénoxid kibocsátás szintje és az autóbuszok zajszintje. A Bíróság egyrészt leszögezte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempont választásánál nem szükségszerű, hogy ajánlatkérő kizárólag tisztán gazdasági jellegű értékelési részszempontot alkalmazzon, mert nem zárható ki, hogy a nem tisztán gazdasági jellegű tényezők is jelentős hatással legyenek az ajánlat értékére.27 Kiemeli továbbá, hogy a környezetvédelmi kritériumokat a Közösség politikáiba integrálni kell, amely körülmény ösztönzően hathat az ajánlatkérők számára, hogy környezetvédelemre vonatkozó szempontokat írjanak elő odaítélési kritériumként. A Bíróság rávilágított arra, hogy az előírásnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

•    a kritériumnak a közbeszerzési szerződés tárgyához kell kötődnie,

•    nem nyújthat az ajánlatkérő számára feltétel nélküli választási szabadságot, azaz előre pontosan meghatározottnak kell lenne,

•    kifejezetten rögzíteni kell a felhívásban vagy az egyéb közbeszerzési dokumentumokban,

•    az alapelveket nem sértheti, kiemelve a megkülönböztetés tilalmának elvét.28

Rögzítette továbbá, hogy az adott közbeszerzésre vonatkozóan előírt kritériumok a tényleges verseny fejlesztését segítik elő, amely mindenképp üdvözlendő.

A címkék előírása kapcsán kiemelendő a Bíróság Európai Bizottság kontra Holland Királyság ügyben hozott C-368/10. számú ítélete, amelyben a Bíróság rögzítette, hogy ajánlatkérőknek lehetőségük van arra, hogy „valamely ökocímke részletes követelményeit írják elő, azonban egy adott ökocímkét nem követelhetnek meg”,29 továbbá ajánlatkérőknek nem elegendő az adott ökocímkére hivatkoznia, hanem a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzendő termék, szolgáltatás részletes környezetvédelmi jellemzőit is rögzíteni kell.

Rögzítette, hogy „elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektív módon ellenőrizhető szempontok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek – a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédő szervezetek – is, valamint elengedhetetlen, hogy a jelölés minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen”.


23 C-21/03. és C-34/03. egyesített ügyek EUB ítélete 47. pont.
24 C-45/87. számú EUB ítélet 27. pont.
25 C-31/87. számú EUB ítélet 15-16. pontok.
26 C-31/87. számú EUB ítélet 19. pont.
27 C-513/99. számú EUB ítélet 55. pont.
28 C-513/99. számú EUB ítélet 64. pont.
29 C-368/10. számú EUB ítélet 63. pont.


5.    Összefoglalás

Amint megfigyelhető, számos lehetőség áll az ajánlatkérők rendelkezésére ahhoz, hogy az innovációban rejlő lehetőségeket kihasználják közbeszerzéseik zöldítése és hatékonyságuk növelése érdekében.

Annak ellenére azonban, hogy jó néhány európai országban sikerrel alkalmazzák az innovációt a közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében és eredményesen építik be közbeszerzési gyakorlatukba, illetve szem előtt tartják a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, az átütő siker még várat magára. Ennek számos oka van, ezek közül a legfontosabbak:

•    Hiányzik az ajánlatkérők ösztönzése. Amennyiben önmaguk nem ismerik fel, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás színvonalának emelése csökkenti a költségeket és az adminisztrációt, nem lesz motivációjuk arra, hogy ilyen, igen nagy kockázattal járó beszerzéseket kezdeményezzenek. Továbbá amíg az ajánlatkérők belátására van bízva, hogy a közbeszerzések során zöld szempontokat érvényesítsenek, és nincs erre vonatkozóan kötelező jogi norma, alacsony szinten marad ezek beépítése.

•    Hiányosak az ajánlatkérők ismeretei az új technológiák piacán és hiányzik a tudatosság. A közszféra szervezeteket a konzervatív gondolkodásmód jellemzi.

•    A közbeszerzési piacok széttagoltak Európában, így nehéz a „kritikus tömeg” elérése.

•    Az innovatív kkv-k számos nehézséggel szembesülnek, ha ajánlattevőként szeretnének fellépni, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőknek nincs igazán tapasztalatuk az innováció közbeszerzési eljárásokba való beépítésére, az előkészítési szakasz hosszadalmas és az igény kialakítása bonyolult lehet. Emellett a kkv-k jellemzően nem nagy költségvetéssel rendelkeznek, így a finanszírozási struktúra kialakítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani.

A következő lépés a jogalkotóé: a környezetvédelem területén jelentős haladást jelentene, ha a fakultatív kizáró okok közül a környezetvédelemre vonatkozó előírások átkerülnének a kötelező kizáró okok közé. Emellett számos közbeszerzési eljárás tekintetében kötelezővé lehetne tenni a környezetvédelmi odaítélési szempontok és szerződéses feltételek alkalmazását. Gondolok itt arra, hogy egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás során a megújuló energiaforrásokkal történő üzemeltetés kezdetben ugyan megdrágítaná a beszerzést, amelyre az ajánlatkérők költségvetése nem biztos, hogy fedezetet nyújtana, azonban a hosszabb távú üzemeltetés során ez a költségnövekmény többszörösen meg tudna térülni. Ezt a szemléletmódot mindenképp a szabályozásba beépítve lenne szükséges tudatossá tenni. Esetleg olyan fizetési konstrukciót kialakítani, amely a kiadások egy részét a megtérüléshez igazítaná. De akár elegendő e vonatkozásban csak a fatelepítésre vagy az energiatakarékos világításra gondolni, amely a beszerzés megvalósításakor költségnövekménnyel kevésbé jár, de hosszú távon a környezetre gyakorolt hatása jelentős lehet. Az építési beruházások közbeszerzésénél a különböző ökocímkék alkalmazását szintén kötelezővé kellene tennie a jogalkotónak, amely költségnövekmény szintén az üzemeltetés során térülhetne meg.

Teljes szemléletváltásra volna szükség, amelynek fő lépése egyrészt a szabályozás átalakítása, másrészt az ajánlatkérők és a tagállamok támogatása lenne. Ennek elérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság egyre jelentősebb szerepet játszik az ajánlatkérők számára nyújtott tanácsadással, értelmezési segítségnyújtással, az elérhető útmutatók körének kiszélesítésével.