A Közbeszerzési Hatóság kiemelt feladatának tekinti, hogy a zöld, szociális és innovatív közbeszerzések előmozdításának lehetőségeit, az arra vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozást, valamint az elérhető jó gyakorlatokat megismertesse a jogalkalmazókkal. Erre tekintettel a Hatóság a tavalyi év során meghirdette „A fenntartható közbeszerzések éve” elnevezésű programját, melynek keretében fenntarthatósági pályázatot írt ki. A következőkben három, a nevezett pályázatra benyújtott, díjnyertes pályaművet szeretnénk a Tisztelt Olvasókkal megismertetni.
A közbeszerzések a fenntartható fejlődés szolgálatában
Manapság nem telik el úgy egy nap, hogy ne hallanánk a klímaváltozásról vagy egyéb természeti katasztrófáról. Egyéni és társadalmi szinten is rengeteget tudunk tenni annak érdekében, hogy e katasztrófákat elkerüljük vagy legalább a mértéküket csökkentsük. Erre társadalmi szinten a közbeszerzés lehet az egyik eszközünk. De mégis hogyan? A válasz kézenfekvő: a közbeszerzések zöldítésével. Már csak az ehhez szükséges módszereket kellene a gyakorlatba is átültetnünk. A jelen cikk ehhez nyújt némi útmutatót.
1. Mit jelent a fenntartható fejlődés?
1.1. A fenntartható fejlődés fogalma
Manapság szinte már hétköznapinak számít a fenntartható fejlődés fogalma, pedig e fogalom mögött rengeteg vélt vagy valós bizonytalanság, bizonyosság, kérdés és megfontolás áll. Hosszú történeti előzményt, valamint számos gazdasági, jogi és társadalmi (erkölcsi) érdeket, illetve célt, olykor ezeknek a látszólag kibékíthetetlen összeütközését vagy ellentmondását ismerhetjük meg e fogalom mögött. Mindannyian hallottuk már ezt a fogalmat, és mindannyian társítunk hozzá egyfajta jelentést, de vajon tudjuk-e, hogy ki vagy mi által került meghatározásra. Van-e egyáltalán definíciója a fenntartható fejlődésnek?
A fenntartható fejlődés fogalmát a köztudatban az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának1 (a továbbiakban: Brundtland Bizottság 2) 1987-ben közzétett Közös Jövőnk3 című jelentése (a továbbiakban: Jelentés) terjesztette el:4
„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy az nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.”5
Könnyedén azt lehetne hinni, hogy a fenntartható fejlődés csupán egy olyan fogalom, amely egy közelgő ökológiai válság egyre növekvő tudatosságával összefüggésben jelent meg a 20. század második felében.6 Az ilyenfajta következtetés viszont csak az érem egyik fele lenne, a fenntartható fejlődés fogalma és annak immanens elemei (fenntarthatóság, növekedés, fejlődés stb.) ugyanis hosszú múltra tekintenek vissza, függetlenül attól, hogy a fogalom maga – ennyire tudatosan – a Jelentés meghozatala előtt még sosem került megfogalmazásra.
1 Eredeti nyelven: „World Commission on Environment and Development”.
2 A Brundtland Bizottság elnevezés Gro Harlem Brundtland aszszony nevéből ered, akit a bizottság vezetésére kértek fel.
3 Eredeti nyelven: „Our Common Future”.
4 Gyulai Iván: Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés, Statisztikai Szemle, 91. évfolyam, 2013/8-9. szám, 797. o.
5 Jelentés 2.1. pontja. Eredeti nyelven: „Sustainable development is development that meets the needs of the present without compromising the ability of future generations to meet their own needs.”
6 Jacobus A. Du Pisani: Sustainable development – historical roots of the concept.
https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/15693430600688831 (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
A fenntarthatóság problematikája már az ókorban is megjelent. Már Platón is számos olyan környezeti kárról számolt be, amelyek az emberi tevékenységből fakadtak (pl. szikesedés, erdőirtás). A 18. század folyamán a gomba módjára szaporodó hajóépítések következtében egyesek még inkább elkezdtek foglalkozni a fenntarthatóság kérdésével. A korban több gondolkodó is megfogalmazta, hogy saját generációjuk felelőssége és érdeke a természeti erőforrások megőrzése a jövő nemzedékei számára.7 Ismerős gondolatok, igaz? Minden korban megvoltak azok, akik felfigyeltek a Föld véges eltartóképességére, ugyanakkor az ipari forradalom utáni időszakban emelkedett meg igazán azoknak a száma, akik minduntalan elkezdték a vészharangot kongatni.
A fejlődés fogalma a fenntarthatósághoz hasonlóan ókori gyökerekkel rendelkezik, ugyanakkor sokáig a növekedés (growth) és a fejlődés (development) kifejezései tartalmilag nem váltak el egymástól. A felvilágosodás idejére datálható a fejlődés folyamatos, egyirányú, pozitív változásként való felfogása, majd a 19. században Auguste Comte munkássága nyomán terjedt el igazán.8 A kort az előrehaladás törvénye hatotta át, amely egy mára már túlzó optimizmusnak tűnő szemléletet fogalmazott meg. Ezt a vak optimizmust a 20. század elején lezajló pusztító globális háborúk és gazdasági válságok ingatták meg, ez az időszak volt a társadalmi és gazdasági katasztrófa ideje.9 A II. világháború utáni időben tapasztalt gazdasági fellendülés azonban ismét megújította a folyamatos, egyirányú és pozitív fejlődésbe vetett hitet. Mindemellett ez a gazdasági fellendülés volt egyben az is, amely arra a felismerésre vezetett, hogy az emberiségnek szemléletváltásra van szüksége a fennmaradáshoz.10
Annak ismeretében, hogy a fenntartható fejlődés immanens elemei (fenntarthatóság, növekedés, fejlődés stb.) többezer éves múltra tekintenek vissza, kijelenthetjük, hogy a fogalom maga még igencsak gyerekcipőben jár, tekintve, hogy 1987 óta még csak néhány évtized telt el. Mégis ezalatt a világ szinte a feje tetejére állt, hiszen olyan mértékű technikai és technológiai fejlődés zajlott le néhány évtized folytán, amilyet a 18-19. században sem tapasztalhattunk. Éppen erre tekintettel szükséges a fenntartható fejlődés történeti előzményeit is ismernünk, amikor magát a fogalmat és az ahhoz szorosan kapcsolódó témákat – ideértve a zöld közbeszerzések tárgyát is – kívánjuk megérteni.
1.2. A fogalom interpretációja
A Jelentésben olvasható fenti meghatározás egyik legfőbb kritikája, hogy a fenntartható fejlődés fogalma túlságosan általánosan lett meghatározva. Valójában azonban a Jelentés sem marad meg pusztán az absztrahálás szintjén, hiszen a fogalommal szemben bizonyos elvárásokat is megfogalmaz:11
7 Jacobus A. Du Pisani: Sustainable development – historical roots of the concept
https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/15693430600688831 (Utolsó letöltés: 2019.09.10.).
8 Markó Lilla, Mit jelent valójában a fenntartható fejlődés? A fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalmi keretei, Nyirkos Tamás (szerk.), Közös jövőnk, A fenntarthatóság elmélete és gyakorlata, Ostrakon Hallgatói Szervezetért Közhasznú Egyesület, Budapest, 2017, 9. o.
9Seppo Vehkamäki, The concept of sustainability in modern times http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.460.880&rep=rep1&type=pdf (Utolsó letöltés: 2019.09.11.).
10Jacobus A. Du Pisani: Sustainable development – historical roots of the concept, https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/15693430600688831 (Utolsó letöltés: 2019.09.10.).
11 Gyulai Iván, A fenntartható fejlődés elvárásai, Gyulai-Schmidt Andrea (szerk.): Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgáltában, PÁZMÁNY PRESS, Budapest, 2015, 21. o.
1.2.1. Rendszerszemlélet
A Jelentés egészét áthatja a rendszerszemlélet, tartalmából több olyan rész is kiragadható, amely a Brundtland Bizottság erre vonatkozó meggyőződését tükrözi, mégis az alábbi néhány sor, amely a legjobban kihangsúlyozza az egyes alrendszerek közötti kapcsolatot:
„Elemzéseink és ajánlásaink alapja a szegénység, az egyenlőtlenség és a környezetkárosodás közötti összefüggések feltárása és megismertetése. Most a gazdasági növekedés új korszakára van szükség. Olyan növekedésre, amely erőteljes, ugyanakkor társadalmilag és környezetileg egyaránt fenntartható”12
Ez alapján a Brundtland Bizottság a fenntartható fejlődést egy háromlábú székként képzelte el, amelynek a három lábát a környezet-, a gazdaság- és a szociálpolitika (társadalom) képezi. Ez a három tartó pillér kölcsönösen feltételezi egymást, azaz egy rendszeren belül léteznek, és ezért együtt kezelendőek, nem pedig külön.13 A rendszerszemléletet nevezhetnénk akár a fenntarthatóság kulcsának is, a Jelentés ebben látta ugyanis alapvetően az emberiség jövőjének a zálogát. Ez az elvárás azon a felismerésen nyugszik, hogy a környezet megóvása iránti cél és a gazdasági, társadalmi fejlődés problémája egy rendszeren belül létezik, azaz azok egymástól sterilen semmiképpen sem választhatóak el. Ennek megfelelően a megoldásnak is globálisnak és szektorokat átívelőnek kell lennie.14 A fenntarthatóság tehát azt hivatott kifejezni, hogy az egymással esetleg konkuráló célok is egy dimenzióban léteznek, amelyben a bonyolult rendszerösszefüggések következtében tiszteletben kell tartani bizonyos korlátokat.15
A rendszerszemlélet ugyanakkor önmagában még nem elégséges a fenyegető veszélyek leküzdéséhez. Egyrészt a rendszerek túlságosan összetettek és változékonyak, éppen emiatt permanens igazságot belőlük képtelenség megállapítani. El kell fogadnunk azt a tézist, hogy (teljes mértékben) egyetlen rendszer sem megismerhető.16 Ezzel összefüggésben be kell azt is látnunk, hogy a rendszer komplexitásán túl figyelembe kell vennünk, hogy az egyes alrendszerekhez sorolható jelenségek üteme eltérő.17 A fentiek értelmében tehát nem azt a kérdést kell megválaszolnunk, hogy igaz-e, hogy az emberi társadalomban az egyes problémák egy rendszerben léteznek, hanem azt, hogy azok mégis miképpen állnak egymással összefüggésben.
1.2.2. A rendszerhatárok felismerése
A rendszerek egyik alaptulajdonsága a rugalmasságuk (resilience), bizonyos mértékben ugyanis minden rendszer bír némi rugalmassággal. Ez alapján tudhatjuk meg, hogy mekkora az a ráható erő, amelytől a rendszer még nem szenved szerkezeti, azaz adott esetben visszafordíthatatlan károsodást.18 Például ha egy gumikötelet elkezdünk ellenkező irányba húzni, akkor egy idő után a gumi szétszakad, hiszen nagyobb erőt fejtettünk ki rá, mint amit a rugalmassága elbírt volna. A természet is egy érzékeny, működő rendszer, aminek szükségszerűen vannak korlátai. Mi emberek pedig rá vagyunk utalva a természet által nyújtott véges erőforrásokra.19 A kérdés már csak az, hogy vajon mekkora a Föld rugalmassága. Meddig tudjuk még feszegetni a határokat?
12 A Jelentés Elnöki Előszava. Eredeti nyelven: „These links between poverty, inequality, and environmental degradation formed a major theme in our analysis and recommendations. What is needed now is a new era of economic growth - growth that is forceful and at the same time socially and environmentally sustainable.”
13 Gyulai Iván: Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés, Statisztikai Szemle, 91. évfolyam, 2013/8-9. szám 798. o.
14 Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés elvárásai, Gyulai-Schmidt Andrea (szerk.): Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgáltában, PÁZMÁNY PRESS, Budapest, 2015,21. o.
15 Fleischer Tamás: A fenntarthatóság fogalmáról, KNOLL Imre – LAKATOS Péter: Közszolgálat és fenntarthatóság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014, 9. o.
16 Gyulai Iván (szerk.): A fenntartható fejlődés, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 2012., 8. o.
17 Jancsovszka Paulina: Fenntartható fejlődési célok, Tájökológiai lapok, 14. évfolyam, 2016/2. szám, 173. o.
18 Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés elvárásai, Gyulai-Schmidt Andrea (szerk.): Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgáltában, PÁZMÁNY PRESS, Budapest, 25. o.
19 Fleischer Tamás: A fenntarthatóság fogalmáról, KNOLL Imre – LAKATOS Péter: Közszolgálat és fenntarthatóság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014, 9. és 11. o.
Wackernagel és munkatársai fogalmazták meg az emberiség úgynevezett ökológiai lábnyomát, a következőképpen: „Az ökológiai lábnyom egy olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve.” 20
Ez alapján Wackernagel és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az emberiség nagyjából 20%-kal már meghaladta a Föld eltartó képességét. A számításaik alapján az emberiség utoljára az 1980-as években volt fenntartható szinten.21 Azaz jelenlegi fogyasztásunk és technológiánk mellett nagyjából csak egy 25-30%-kal nagyobb Földön tudnánk tartósan megélni.22 Elértük tehát a bolygónk rugalmasságát. Ezt onnan tudhatjuk, hogy szerkezeti változtatásokat hoztunk létre (pl. légszennyezés a megnövekedett széndioxid kibocsátástól).
Tekintve, hogy a Jelentés egy általános jellegű meghatározást ad a fenntartható fejlődés fogalmának, ezért azt mindenki másképp értelmezi:23 mást jelent az ENSZ szervezeteinek, a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO), az egyes nemzeti kormányoknak, illetve a különféle környezetvédelmi szervezeteknek. Emiatt mindenki másképp gondolja megoldani a problémát. Az értelmezési különbségek alapvetően az ember és a természet közötti kapcsolat jellegének megítéléséből adódnak. Alapvetően két megközelítése lehetséges a fenntartható fejlődés értelmezésének: egy antropocentrikus és egy ökocentrikus vagy biocentrikus. De ez csupán a két végpont, közöttük még számos egyéb értelmezési paradigmák helyezkedhetnek el.24 Az antropocentrikus irányzat az emberiség érdekeit helyezi előtérbe, ennek során a természet csak egyfajta eszköz-szerepet játszik. Az ökocentrikus vagy biocentrikus irányzatban a természet mint önálló (védendő) érték jelenik meg.25 Ennek megfelelően megkülönböztetünk erős (strong), azaz radikálisabb és gyenge (weak), azaz liberálisabb fenntarthatóságot.26 A köznyelv leginkább a gyenge fenntarthatóság értelmében használja a fenntartható fejlődés fogalmát.
20 Mathia Wackernagel – William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 2001, 21. o.
21 Bányai Orsolya: Kiút a zsákutcából, azaz a (fenntartható) fejlődés – jogi nézőpontból, Jogelméleti szemle, 2011/3. szám, http://jesz.ajk.elte.hu/banyai47.html (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
22 Vida Gábor: Fenntarthatóság és a tudósok felelőssége, Magyar Tudomány, 2007/12. szám, 1602. o.
23 Jancsovszka Paulina: Fenntartható fejlődési célok, Tájökológiai lapok, 14. évfolyam, 2016/2. szám, 173. o.
24 Bányai Orsolya: Kiút a zsákutcából, azaz a (fenntartható) fejlődés – jogi nézőpontból, http://jesz.ajk.elte.hu/banyai47.html (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
25 Burjánné Botos Barbara: A fenntartható fejlődés nyomában, Földrajzi Értesítő, 2002. LI. évf. 3-4. füzet, 298. o.
26 Burjánné Botos Barbara: A fenntartható fejlődés nyomában, Földrajzi Értesítő, 2002. LI. évf. 3-4. füzet, 297. o.
27 Fleischer Tamás: A fenntarthatóság fogalmáról, KNOLL Imre – LAKATOS Péter: Közszolgálat és fenntarthatóság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014, 18. o.
1.2.3. Felelősségvállalás
Ez az elvárás leginkább az emberi önzés ellen szólal fel, hiszen az ember hajlamos az önös, rövid távú érdekeit előnyben részesíteni a köz érdekével szemben, ideértve a környezetet is. Gyulai Iván szavaival élve:
„[M]inden ember kötelessége az élet minden formájának tisztelete, a természet erőforrásainak fenntartható használata, az anyagi értékeken túli világ megőrzése, és saját egészségének önakaratból történő oltalma. A fenntarthatóság tehát nem nézheti el a nemzeti és gazdasági önzés számtalan formáját”.29
Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása is deklarálja ezt a fajta felelősségvállalást:
„Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.”
Ezt a felelősségvállalást és a hozzákapcsolódó időbeli összefüggést szokás egyszerűen intergenerációs szolidaritásnak nevezni, amelyet a Jelentés is lényegi elemként tartalmaz.30Az intergenerációs szolidaritás egyszerűen azt jelenti, hogy a mai fogyasztási szokásaink változatlanul történő fenntartása a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, amely veszélyeztetheti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését, a mai generációéhoz hasonló jólét elérését és akár létét is.31
A Föld – mint az emberiség ökológiai rendszere – korlátozott, azaz véges forrásokkal rendelkezik. Ha az ember feléli a bolygó valamennyi forrását, akkor az kétségtelenül az emberi faj pusztulásához vezet. Ez lehet akár lassú vagy gyors folyamat is. Attól függ, hogy mi emberek milyen módon kívánjuk kezelni a fennálló és leendő ökológiai problémákat. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi irány tarthatatlan, változtatásra van szükség, a Titanic példájával élve: a túlélés érdekében el kell kerülnünk a jégheggyel való ütközést. Az irányt illetően azonban a mai napig nincs abszolút egyetértés, miközben az idő vészesen fogy.
28 Fleischer Tamás: A fenntarthatóság fogalmáról, KNOLL Imre – LAKATOS Péter: Közszolgálat és fenntarthatóság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014, 19. o.
29 Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés elvárásai, Gyulai-Schmidt Andrea (szerk.): Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgáltában, PÁZMÁNY PRESS, Budapest,31. o.
30 Fleischer Tamás: A fenntarthatóság fogalmáról, KNOLL Imre – LAKATOS Péter: Közszolgálat és fenntarthatóság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 16. o.
31 Jancsovszka Paulina: Fenntartható fejlődési célok, Tájökológiai lapok, 14. évfolyam, 2016/2. szám, 172. o.
2. A fenntartható fejlődés és a közbeszerzések találkozása: a zöld közbeszerzések
2.1. A közbeszerzések jelentősége
A közbeszerzések igazi jelentőségét akkor tudjuk a leginkább megérteni, ha számokkal érzékeltetjük azt, hogy a közbeszerzési piac milyen óriási pénzösszegeket mozgat meg. 2016-ban a magyar GDP 35.420,3 milliárd forint volt,32 ennek 5,7%-a volt a közbeszerzések értéke, amely kicsivel több, mint 2000 milliárd forintot jelent. A hétköznapokban ilyen hatalmas összeget el se lehet képzelni. Világkereskedelmi viszonylatban ez a szám még elképzelhetetlenebb: évente több, mint 1,3 billió euró. Az Európai Unióban a közszféra beszerzéseinek értéke a becslések szerint a GDP 16%-át adja ki.33
A fenti számok is egyértelműen azt mutatják, hogy a közbeszerzések egyrészt óriási piacot jelentenek, másrészt az állam beszerzőként jelentős befolyással lehet a gazdaságra, a piacok működésére. Mellár Tamás közgazdász szavaival élve:
„Az állam és a gazdaságirányítás igen pozitív befolyást gyakorolhat a gazdaság működési feltételeinek biztosításával, illetve tökéletesítésével. Például az intézményi, törvényi háttér megteremtése, a jogbiztonság, a kiszámítható, stabil gazdaságpolitikai szabályozás, mind olyan tényezők, amelyek kedvezően hatnak a kínálati oldalra. Az ilyen közvetett eszközök mellett azonban az állam közvetlenül is hatást gyakorolhat a termelésre, elsősorban a kormányzati kiadásokon keresztül.” 35
32http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt001.html (Utolsó letöltés: 2019.09.27.).
33 http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/public-procurement/ (Utolsó letöltés: 2019.09.27.).
34 A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közbeszerzések alakulásáról 2016. évben: https://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesi-hatosag-elnokenek-tajekoztatoja-kozbeszerzesek-alakulasarol-2016-evben (Utolsó letöltés: 2019.09.27.).
35 Mellár Tamás: A költségvetési kiadások hatása a kínálatra, Közgazdasági Szemle, XLII. évfolyam, 1995/6. szám, 553. o.
Egyáltalán nem elhanyagolható tehát az, hogy az állam miként intézi a közkiadásait, azaz milyen eljárás keretei között történik a közpénzfelhasználás. Már emiatt különösen fontos, hogy az állam elszámoltatható és transzparens legyen, illetve a lehető leghatékonyabb módon használja fel a közpénzt, miközben engednie kell azt is, hogy a piaci verseny előnyei érvényesülhessenek. A beszerzés során fontos a versenyeztetés, mivel amíg a közpénzt felhasználó ajánlatkérők nincsenek arra kényszerítve, hogy a verseny tisztaságának figyelembevételével járjanak el, addig a verseny jótékony hatása (pl. árcsökkentés) sem tud érvényesülni.36 Az állami beszerzési rendszer hatékonysága és kultúrája különbözik a piaci szereplőkétől, az ajánlatkérő szerveknél általában bürokratikusabb szabályok vannak. Ennek megfelelően az állam beszerzése nemcsak a gazdasági befolyásolás miatt lényeges, hanem a tekintetben is, hogy a közbeszerzések megteremtik a köz- és a magánszféra kooperációjának az alapját is.37
A közbeszerzésekkel tehát az állam mint, beszerző a környezetterhelés csökkentésével járó megoldások alkalmazásával (pl. kizárólag alternatív hajtású járművek beszerzésével csökkenne a széndioxid kibocsátás) pozitív befolyást tud gyakorolni a társadalomra, szolgálva a fenntartható fejlődést.
2.2. A zöld közbeszerzések meghatározása
A zöld közbeszerzések38 fogalmát az Európai Bizottság a következőképpen fogalmazta meg a Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményében:
„[O]lyan eljárás, amely során a hatóságok olyan áruk, szolgáltatások és munkálatok beszerzésére törekednek, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest az életciklusuk során kisebb mértékben terhelik a környezetet.”39
A fenti fogalommeghatározás normatív módon nem került jogszabályban megfogalmazásra, így sem a Kbt., sem pedig – a témát tekintve még esetleg relevánsnak számító – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény nem tartalmazza. A Közbeszerzési Hatóság is ugyanakkor – tartalmában és a főbb lényegi elemeket illetően – az Európai Bizottság fenti definícióját használja a beszámolóiban és a honlapján is.40 Ennek megfelelően ezt a meghatározást kell irányadónak tekintenünk.
Látnunk kell ugyanakkor, hogy ez a meghatározás egy általános definíciót jelent, amelynek az előnye és a hátránya is egyben a generikus jellege. Az absztrakt megfogalmazás nyújt arra lehetőséget, hogy a technika és a technológia rohamos fejlődése mellett a zöld közbeszerzések is helyt tudjanak állni. Egy túlzott kazuisztikus megfogalmazás akarva-akaratlanul egyes területeket, fogalmakat, illetve piaci megoldásokat kizárna a fogalom alól. Az általános megfogalmazás hátránya ugyanakkor, hogy éppen amiatt a fogalom alkalmazása némi nehézséggel jár, azaz eltérő értelmezésre adhat lehetőséget, amely eltérő gyakorlatot eredményezhet. Emiatt szükség van olyan támpontokra, amelyek irányt nyújtanak az egységes gyakorlat felé. Kettő ilyen támpont bemutatására vállalkozom az alábbiakban: az életciklusköltség és a zöld közbeszerzési követelményrendszer bemutatására.
Azért ezt a két területet emelem ki külön, mert egyrészt a fenti fogalomnak része az életciklus kifejezés, másrészt a zöld közbeszerzési követelményrendszer – ahogy arra az alábbiakban is hivatkozom – az Európai Bizottság által megfogalmazott olyan rendszer, amelynek szükségességét a zöld közbeszerzések fogalmának meghatározásával egyidejűleg rendelte el az Európai Bizottság.
36https://transparency.hu/wpcontent/uploads/2017/05/Transparency_International_kozbesz_tansegedlet_fin.pdf (Utolsó letöltés: 2019.09.27.).
37 Kirchhof Attila: A közbeszerzés gyakorlata, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2011, 5. o.
38 Elterjedt rövidítése a fogalomnak a GPP betűszó, amely a „green public procurement” kifejezést foglalja magába.
39 Európai Bizottság: Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleménye, COM, 2008, 400 végleges, 6. o.
Eredeti nyelven: „a process whereby public authorities seek to procure goods, services and works with a reduced environmental impact throughout their life cycle when compared to goods, services and works with the same primary function that would otherwise be procured.".
40 Ld. a Közbeszerzési Hatóság 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámolójának (B/15539) a 41. oldalán foglaltakat, valamint a https://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/zold-kozbeszerzes honlapot (Utolsó letöltés: 2019.09.23.).
2.2.1. Az életciklus fogalma és az ahhoz tartozó költségelem
A fenti meghatározás központi elemének nevezhetjük az életciklus fogalmát és az ahhoz tartozó költségelemet, együttesen: életciklusköltséget (LCC), 41 ugyanakkor a jelentőségük megértéséhez szükséges röviden ismertetni, hogy milyen szabályozási környezetből származnak. Az új közbeszerzési irányelvek megalkotásakor kiemelt célkitűzés volt a közbeszerzések stratégiai használatának további előmozdítása. Ehhez kapcsolódóan az uniós jogalkotó a fenntarthatóság érdekében a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat értékelését tette meg elsődleges követelménynek. Előrelépést jelent továbbá az is, hogy a 2014/24/EU irányelv az értékelési szempontokkal összefüggésben bevezette az életciklusköltség-számítás alkalmazhatóságát.
Az életciklusköltségek számítása alatt azokat a módszereket értjük, amelyek alkalmazásával az ajánlatkérő a beszerezni kívánt termék, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült költségek egészét vagy valamely részét, a jelentőségüknek megfelelően veszi figyelembe.42 Az életciklusköltség-számítás lényege tehát röviden az, hogy számításba vegyük az adott termék, szolgáltatás vagy beruházás teljes életciklusa alatt felmerülő, meghatározott költségét.43 A zöld közbeszerzéssel ellentétben az életciklus fogalmát – a 2014/24/EU irányelvnek 44 megfelelően és az ott foglaltakkal megegyezően – a Kbt. már definíciószerűen tartalmazza:
„életciklus: egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásának vagy egy építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakasza – ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is – a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig.”.
Az életciklus elemzése tehát a környezetvédelmi aspektusokat és azok lehetséges hatásait vizsgálja a közbeszerzés tárgyának a teljes életciklusát illetően („bölcsőtől a sírig” elv).46 Ezzel a meghatározással szorosan együtt értelmezendők a Kbt. 78. § rendelkezései, amelyekből kitűnik, hogy alapvetően két csoportra lehet osztani az életciklusköltségeket: (i.) belső költségek és (ii.) a környezeti externáliáknak betudható költségek.47 A belső költségek alá olyan költségek tartoznak, mint a megszerzéshez, a használathoz és fenntartáshoz szükséges költségek.48 A környezeti externáliáknak betudható költségek körébe sorolhatjuk például a termék előállításához felhasznált nyersanyagok kitermelése során keletkező költségeket. 49
41 Irish Environmental Protection Agency: Green Procurement – Guidance for the Publc Sector, Environmental Protection Agency, 2014, 2. o.
http://www.epa.ie/pubs/reports/other/corporate/olg/GreenPublicProcurementweb.pdf (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
42 Kbt. 78. § (2) bekezdés.
43 A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az életciklusköltség-számítási módszertanokról, K.É. 2017. évi 35. szám, 2017. március 10., 11. o.
44 Ld. az 2014/24/EU irányelv 2. cikk 20. pontját.
45 Kbt. 3. § 7. pontja.
46 Dr. Bakonyi József – Dr. Barna Orsolya – Dr. H.avas-Kovács Gabriella: Fenntartható és zöld közbeszerzés a gyakorlatban, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., 2012, 64. o.
47 Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Kommentár a Kbt. 78. §-ához [www.uj.jogtar.hu.].
48 Ld. a Kbt. 78. § (2) bekezdés a) pontját.
49 A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az életciklusköltség-számítási módszertanokról, K.É. 2017. évi 35. szám, 2017. március 10., 13. o.
A Közbeszerzési Hatóság útmutatója alapján az életciklusköltségek a közbeszerzésekben akkor értelmezhetőek, ha a beszerzés tárgya fizikai formában megjelenő tárgy, rendszer, létesítmény, illetve ezek létrehozására irányuló építési, gyártási feladat. Ilyenek tipikusan az árubeszerzések és az építési beruházás körébe eső közbeszerzések. Természetesen szolgáltatás megrendelése esetén is értelmezhető és alkalmazható az életciklusköltség fogalma, ha az adott szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközök, illetve azok létrehozása is a beszerzés tárgyát képezik.50
Mindez a zöld közbeszerzések szempontjából azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a korábbi szabályozáshoz képest újdonság az életciklus kifejezett nevesítése, függetlenül attól, hogy a régi uniós irányelvek alapján is lehetséges volt életciklusköltség-számítási módszerek alkalmazása.51 Erre a legjobb példa a 2009/33/EK irányelvbe (a továbbiakban: Tiszta Járművek Irányelv) foglalt, környezeti externáliáknak betudható költségek számítását lehetővé tevő módszertan.52 Ezt az irányelvet átültető, a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tiszta Járművek Kormányrendelet) hatálya alá tartozó beszerzések esetén ugyanis az ajánlatkérők kötelesek vagy műszaki kritériumként vagy az értékelés körében érvényesíteni az előírt energiafelhasználással, szén-dioxid-kibocsátással és nitrogén-oxid (NOx), nem-metán szénhidrogén (NMHC) ésrészecske-kibocsátással (PM) összefüggő környezetvédelmi követelményeket. 53 A fentiek tehát azt mutatják, hogy a zöld közbeszerzések egyre szélesebb körű tételes jogi teret hódítanak meg. Az ilyen tendencia pedig a fenntartható fejlődés szempontjából mindenképpen bizakodásra ad okot.
2.2.2. Környezetvédelmi szempontok
Az Európai Bizottság nemcsak a zöld közbeszerzések fogalmát adta meg definíciószerűen, hanem javaslatot tett egységes zöld közbeszerzési követelmények felállítására is, valamint szorgalmazta az információszerzést adott termékek teljes életciklusára vetített költségeire vonatkozóan, továbbá jogi, gyakorlati útmutatók elkészítését is tanácsolta.54 Mindezt annak érdekében, hogy a zöld közbeszerzések térhódítása egyúttal ne jelentse az egységes piac torzulását és az uniós versenyképesség csökkenését.55 Az Európai Bizottság álláspontja szerint:56
„A feltételrendszerek egységesítése jelentős mértékben csökkentené a gazdasági szereplőkre és a GPP-eljárást [zöld közbeszerzéseket] alkalmazó közigazgatási rendszerekre nehezedő adminisztratív terheket.”
A fenti célkitűzés gyakorlati megvalósulásaként 2008 óta több mint húsz különböző termék- és szolgáltatáscsoportra vonatkozóan lett kidolgozva zöld közbeszerzési követelmény (pl. az irodaépületek tervezésére, kivitelezésére és kezelésére, illetve a számítógépekre és monitorokra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelmények).57 A követelmények alkalmazási területtől függően egyrészt az ökocímkézésre58 vonatkozó hatályos uniós és nemzeti követelményeken, másrészt az adott ágazatban érdekeltek és a civil társadalom által nyújtott információkon alapulnak. 59
50 A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az életciklusköltség-számítási módszertanokról, K.É. 2017. évi 35. szám, 2017. március 10., 9. o.
51 Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Kommentár a Kbt. 78. §-ához [www.uj.jogtar.hu].
52http://ec.europa.eu/environment/gpp/lcc.htm (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
53 a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet 3. § (1), (2) és (4) bekezdései.
54 Bakonyi József: A közbeszerzések mint meghatározó gazdasági kategória kialakulása, a fenntarthatósági igény megjelenése a közbeszerzésekben, GYULAI-SCHMIDT Andrea (szerk.): Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgáltában, PÁZMÁNY PRESS, Budapest, 2015, 77. o.
55 Európai Bizottság: Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleménye, COM, 2008, 400 végleges, 4. o.
56 Európai Bizottság: Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleménye, COM, 2008, 400 végleges, 4. o.
57http://ec.europa.eu/environment/gpp/gpp_criteria_en.htm (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
58 Az ökocímkék a környezetbarát termékekre vonatkozó termékjelzések gyűjtőmegnevezés (Ld. a 3.4.6. pontba foglaltakat).
59 Bakonyi József: A közbeszerzések mint meghatározó gazdasági kategória kialakulása, a fenntarthatósági igény megjelenése a közbeszerzésekben, Gyulai-Schmidt Andrea (szerk.): Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgáltában, PÁZMÁNY PRESS, Budapest, 2015, 77. o.
A kialakított követelmények között megkülönböztetünk alap és átfogó követelményeket. Az alapkövetelmények a zöld közbeszerzések egyszerű alkalmazására nyújtanak lehetőséget, míg az átfogó követelmények az ambiciózusabb és környezettudatosabb beszerzések megvalósítására adnak lehetőséget. Az egységes követelmények használata széles körű lehet, ugyanis azok a beszerzés tárgyának meghatározásakor, a közbeszerzési műszaki leírásban, az alkalmassági feltételek körében, az értékelési szempontok között, valamint a szerződés teljesítési feltételeinek megadásakor egyaránt alkalmazhatóak. 61
A zöld közbeszerzési követelmények célja tehát egyrészt az egyes érintett termékek és szolgáltatások főbb környezeti hatásainak azonosítása, másrészt világos, ellenőrizhető és ambiciózus kritériumok meghatározása a beszerzés folyamata során. A követelmények azonban nem kötelező erejűek, csupán ajánlások a tagállamok részére. Így az átvett kritériumok tükrözhetik a nemzeti termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci különbségeket, az eltérő közbeszerzési megközelítést és a környezetvédelmi és egyéb prioritásokat. Hasonlóképpen az egyes ajánlatkérők azt is választhatják, hogy a kritériumokat az egyedi beszerzési igényeikhez igazítják. Külön nemzeti jogszabályok hiányában az ajánlatkérők maguk választhatják ki, hogy mely kritériumokat alkalmazzák.62
A követelmények alkalmazása tekintetében az Európai Bizottság 2011-ben vizsgálatot indított, amely a zöld közbeszerzések megvalósítását mérte fel mind a huszonhét tagállamban ugyanarra a tíz termékcsoportra vetítve, a 2009 és 2010 közötti időszakot vizsgálva. A válaszadók részletes információval szolgáltak arról, hogy az utolsó olyan közbeszerzési szerződés, amelyben környezetvédelmi szempontot érvényesítettek, mennyiben felelt meg az alkalmazott zöld közbeszerzési követelményeknek, valamint általánosságban beszámoltak közbeszerzéseik zöldítéséről a vizsgált időszakra vonatkozóan. 63
A 2012. február 29. napján publikált tanulmányból az derül ki, hogy a beszerzők egytől-ötig (ahol az 1 = nagyon könnyű, az 5 = nagyon bonyolult) terjedő skálán átlagosan 3,06 értékben találják bonyolultnak a környezetvédelmi szempontok alkalmazását:64
60 Európai Bizottság: Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleménye, COM, 2008, 400 végleges, 8. o.
61https://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/zold-kozbeszerzes (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
62http://ec.europa.eu/environment/gpp/faq_en.htm#AretheEUGPPcriteriamandatory (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
63https://www.kozbeszerzes.hu/hirek/cikk_portal_51311 (Utolsó letöltés: 2019.09.24.).
64 Jesus Ballesteros – Anne-Claire Zirnhelt: The uptake of green public procurement in the eu27, European Union, Brussels, 2012, 27. o.
65 Jesus Ballesteros – Anne-Claire Zirnhelt: The uptake of green public procurement in the eu27, European Union, Brussels, 2012, 28. o.
A válaszadók tehát egy stabil közepesre értékelték a zöld közbeszerzési követelmények alkalmazhatóságának a nehézségi fokát, amely kiindulópontnak nem rossz, de még nyilvánvalóan van tennivaló annak érdekében, hogy a zöld közbeszerzési követelmények alkalmazhatósága javuljon, és ezáltal a zöld közbeszerzések elterjedése is növekedjen. Az Európai Bizottság a követelményrendszert éppen emiatt folyamatos felülvizsgálat alatt tartja.
2.3. A zöld közbeszerzések tervezése és előkészítése
Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy él a közbeszerzési irányelvek és a Kbt. adta lehetőségével és a beszerzése tárgyát a fenntartható fejlődés elvének figyelembevételével határozza meg, akkor is elsődlegesen a Kbt. általános – minden közbeszerzési eljárásra irányadó – szabályaiból kell kiindulnia. Az általános szabályok ugyanis azok a rendelkezések, amelyek keretet adnak az eljárásnak, meghatározzák a résztvevők jogait és kötelezettségeit. Így a zöld és fenntartható szempontok is a közbeszerzési eljárás előkészítése során kerülnek elsődlegesen meghatározásra.66
A beszerzés folyamata egy konkrét beszerzési igény megfogalmazásával kezdődik. Az előkészítés célja ennek az igénynek a meghatározása.67 Itt kerül továbbá sor a különböző adatok elemzésére és tényezők vizsgálatára, minden olyan mozzanatra, amely szükséges eleme lehet egy közbeszerzési eljárásnak.68 Ebből kifolyólag ez a szakasz meghatározó jelentőséggel bír a közbeszerzési eljárás során: a sikeres közbeszerzési eljárás egyik kulcsa ugyanis a megfelelő előkészítés. A gyakorlati tapasztalatok szerint sokszor merül fel olyan akadály, amely abból adódik, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást nem megfelelő alapossággal készítette elő, és ez alapján már a megfelelő ajánlattételre sem volt lehetőség. A jogalkotó emiatt úgy döntött, hogy – az Értelmező Rendelkezések közötti meghatározáson túl69 – a Kbt.-ben a korábbi közbeszerzési törvényekkel ellentétben egy külön szakaszt szán az eljárás előkészítésére vonatkozó rendelkezéseknek:70
„Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni.” 71
A fenti általános előírás mellett a Kbt. további normatív elvárásokat is megfogalmaz a közbeszerzési dokumentumokkal szemben, ugyanis azoknak biztosítaniuk kell az ajánlattevők számára a „műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlattétel” lehetőségét. 72
Tekintve, hogy a Kbt. külön kiemeli a beszerzés tárgyának és a becsült értéknek a fogalmát, ezért mindenképpen azt mondhatjuk, hogy ezek meghatározása esszenciális mozzanat az eljárások során. A becsült érték és a közbeszerzés tárgyának kellő gondossággal való megfogalmazása és meghatározása a későbbi eljárás legfontosabb nulladik állomása. Ezt felismerve a jogalkotó a Kbt.-be részletesebb rendelkezéseket foglalt, amelyben nóvumként a fenntarthatósági szempontok és a környezetvédelem is helyet kapott. A Kbt. ugyanis előírja, hogy az ajánlatkérőknek már az előkészítés során törekedniük kell – többek között – a környezet védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. 73
66 Dr. Bakonyi József – Dr. Barna Orsolya – Dr. Havas-Kovács Gabriella: Fenntartható és zöld közbeszerzés a gyakorlatban, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., 2012, 61. o.
67 Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Kommentár a Kbt. 58. §-ához [www.uj.jogtar.hu].
68 Juhász Ágnes: A közbeszerzésekről másképpen - Közjog és magánjog határán, Lectrum Kiadó, Szeged, 2014, 18. o.
69 Ld. Kbt. 3. § 22. pontját: „az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése”.
70 A Kbt. 28. §-ához fűzött törvényi indokolás.
71 Kbt. 28. § (1) bekezdése.
72 Kbt. 28. § (1) bekezdése.
73 Kbt. 28. § (1) bekezdése.
A Kbt. ezen rendelkezését kötelezettségként nem lehet értelmezni, mégis a jogalkotó ezáltal egyfajta elvárást/odaadást fogalmaz meg a jogalkalmazó ajánlatkérőkkel szemben. Ha az ajánlatkérő ennek megfelelően zöld közbeszerzés lefolytatása mellett dönt, akkor is az alábbiak alapján köteles eljárni.
2.4. Környezetvédelmi szempontok a műszaki leírásban
A műszaki leírás az a közbeszerzési jogi jogintézmény, amely tartalmazza a beszerzés tárgyának a meghatározását, így itt kerül megfogalmazásra valamennyi specifikum, jellemző és sajátosság, amely ahhoz kell, hogy az ajánlatkérő beszerzési igénye ténylegesen kielégítést nyerjen.74 Műszaki leírás meghatározására egy egyszerű példa: ha a szerződés tárgyaként az energiahatékony számítógépeket jelölték meg, akkor a műszaki leírásban lehetséges és szükséges is megadni azt, hogy mit értünk energiahatékonyság alatt, például a számítógép fogyasztása a készenléti üzemmódban ne haladja meg az X wattot.75 A Kbt. normatív módon a fentieket az alábbi módon foglalja össze:
„A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.”76
A 2014/24/EU irányelv (97) preambulumbekezdése az uniós jogi alapja a Kbt. 58. § (2) bekezdés második mondatának, amely lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők akár „utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának és nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, akkor is, ha ezek a tényezők végeredményben nem befolyásolják az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás tulajdonságait, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához [76. § (7) bekezdés], valamint annak értékéhez és céljaihoz képest arányosak.”
Az irányelvből kiderül, hogy a fenti rendelkezés bevezetésének a célja, hogy a szociális és környezetvédelmi megfontolások erőteljesebben beépüljenek a közbeszerzésekbe.77 A korábbi irányelveken alapuló gyakorlat alapján a műszaki leírás főszabály szerint csak a végtermékre vonatkozhatott, így meghatározott gyártási eljárást, technológiát sem lehetett előírni. A környezetvédelmi szempontok esetében ugyanakkor ez bizonyos kérdéseket vetett fel, mivel sok esetben nem lehet megállapítani egy környezetbarát technológiával gyártott termék és egy hagyományos eljárással készített termék között, hogy melyik készült környezetbarát technológiával. Ennek értelmében pedig a felhasználásukban sem lehet különbséget tenni.78 Ennek felismeréseként a 2004/18/EK irányelv (2) preambulumbekezdése is már úgy rendelkezett, hogy környezetvédelmi szempontokként valamely gyártási módszert is meg lehet állapítani a műszaki leírásban, amelyet az Európai Unió Bíróságának a gyakorlata is alátámaszt.79
Az új irányelvek és azoknak megfelelően a Kbt. is már egyértelműen amellett foglal állást, hogy a műszaki leírás nemcsak a végtermékre vonatkozóan határozhat meg jellemzőket, hanem annak életciklusának bármely szakaszára is. A Kbt. ugyanakkor ennek a rendelkezésnek az alkalmazását feltételekhez köti. Egyrészt a megkövetelt jellemzőknek kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához, valamint annak értékéhez és céljaihoz képest arányosnak kell lennie.80 Ezeknek a feltételeknek a kikötése mögött alapelvi megfontolás áll, ugyanis nem szabad engedni, hogy egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesüljenek vagy kiszorítsák őket a versenyből.
74 Fővárosi Ítélőtábla Kf.327.012/2010/4. számú ítélete.
75 Diófási-Kovács Orsolya: A zöld beszerzés sikertényezőinek vizsgálata – A zöld szempontok hazai beszerzési gyakorlatba történő integrációját támogató eszközrendszer és módszertan fejlesztése, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola, Budapest, 2015, 88. o.
76 Kbt. 58. § (1) bekezdése.
77 2014/24/EU irányelv (97) preambulumbekezdése.
78 Dezső Attila: Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához, Wolters Kluwer, Budapest, 486. o.
79 Ld. Európai Unió Bírósága 2012. május 10-én C-368/10 számú ügyében hozott ítélete, 61. pontját.
80 Kbt. 58. § (2) bekezdés második mondata.
A környezetvédelmi célok érvényesítésének egyik legkedveltebb eszköze a műszaki leírás.81 Ennek megfelelően amennyiben az ajánlatkérők fenntarthatósági célokat kívánnak megvalósítani a beszerzésükkel, akkor azt a legegyszerűbben úgy tudják megtenni, ha az Európai Bizottság által kidolgozott környezetvédelmi szempontokat belefoglalják a műszaki leírásukba. Ennek során nemcsak a beszerzendő termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan követelhetnek meg zöld jellemzőket, hanem azok életciklusának bármely szakaszára vonatkozóan. Így feltétel lehet például annak előírása, hogy a vásárolt termékek gyártása során nem használhatnak fel mérgező vegyi anyagokat, vagy hogy a vásárolt szolgáltatásokat energiahatékony gépek felhasználásával kell nyújtani.82
Itt kell utalnunk arra, hogy a környezetvédelmi szempontok nemcsak a műszaki leírásban, de a Kbt. 76. § (3) bekezdés a) pontja alapján értékelési szempontként is megjelenhetnek. Ennek megfelelően az ajánlatkérőknek az előkészítés során kiemelt figyelmet kell szánniuk arra, hogy a műszaki leírás tartalmát és az értékelési szempontokat egymással teljes összhangban határozzák meg.
Összegezve azt mondhatjuk el, hogy az ajánlatkérők zöld közbeszerzési eszköztára az új irányelvek és a Kbt. révén kibővült, illetve rugalmasabbá vált, amely új lendületet adhat a fenntartható fejlődés melletti küzdelemben.
2.5. Magyar „jó gyakorlat”
A fentiek gyakorlati bemutatásaként egy magyar példát mutatok be az alábbiakban. Miután Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, Budapest Főváros Önkormányzata elfogadta a saját zöld közbeszerzési szabályzatát. Budapest önkormányzatának fontos ugyanis, hogy olyan módon járjon el, amely környezetvédelmi szempontból felelős, és motiválja az ajánlatkérőket a környezetvédelmi ügyekben való részvételre, valamint egyúttal példát is mutasson a környezetvédelmi célok megfogalmazásával és megvalósításával.
Ennek megfelelően 2009-ben közbeszerzési eljárást indítottak olyan világítás beszerzése iránt, amely a Szabadság-hídhoz esztétikailag illik, illetve az autók, villamosok és gyalogosok biztonságos közlekedését lehetővé teszi, valamint ellenáll a páratartalomnak és a rezgéseknek is. A műszaki leírásban az úttesten és járdákon a szükséges világítási szinteket az EN 13201 szabványnak vagy azzal egyenértékűnek megfelelően adták meg.
Az eljárás eredményeként több, mint 800 világítótest került kihelyezésre, amelyből 584 LED-es izzó. A díszvilágítás várható élettartama tizenöt év, míg az utcai világításé várhatóan harminc év. Ez a hosszabb élettartam alacsonyabb helyettesítési arányt jelent, ami jelentős közvetlen és közvetett gazdasági előnyökkel jár, továbbá csökkenti a hulladéktermelést is. A híd lámpáinak cseréje ugyanis általában bonyolult és költséges, hiszen az szükségesen a forgalom megzavarásával jár. Összességében a megvalósult beszerzés jelentős megtakarításokat eredményezett.83
3. Konklúzió
Az ajánlatkérők normatív módon (még) nem kötelesek a környezetvédelmi szempontok használatára, ezért a természeti tőke csak mint helyettesíthető tőke jelenik meg a gazdasági és szociális, társadalmi érdekek mellett a közbeszerzési eljárásokban. Ebből kifolyólag a zöld közbeszerzések jelenlegi szabályozása kapcsán csak gyenge fenntarthatóságról beszélhetünk. Ha a jogalkotó majd normatív módon kötelezővé teszi a zöld közbeszerzési eljárások lefolytatását, akkor valósul meg az erős fenntarthatóság elve. Erre utaló jelek is találhatóak már a jogrendszerben, lásd például a Tiszta Járművek Irányelv vagy a Tiszta Járművek Kormányrendelet rendelkezéseit.
Összefoglalva, az elmúlt évek jogfejlődése azt mutatja, hogy a zöld gondolkodás egyre elterjedtebb, ezt igazolja a zöld közbeszerzések térhódítása is. Nem szabad ugyanakkor még hátradőlnünk és learatnunk a babérokat, szükségesnek tartom a folyamatos tenni akarást a fenntartható fejlődés érdekében, hiszen mindannyian felelősséggel tartozunk a bolygónkért.
81 Dezső Attila: Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához, Wolters Kluwer, Budapest, 486. o.
82 a 2014/24/EU irányelv (97) preambulumbekezdése.
83http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/news_alert/Issue13_Case_Study31_Budapest_Bridge.pdf (Utolsó letöltés: 2019.09.29.) .