2019 I. félévében összesen 4874 db eljárás zárult eredményesen,1 amely 1668,5 Mrd Ft összértéket jelentett. Ebből a nemzeti eljárásrendhez 3615 db közbeszerzés tartozott 404,5 Mrd Ft értékben, miközben az uniós eljárásrendben 1259 db eljárás zárult eredményesen, ami 1264 Mrd Ft összértéket tett ki. Az 1. ábra oszlopdiagramjai az eljárások számának és értékének megoszlását szemléltetik a nemzeti- és uniós eljárásrendben, amely alapján megállapítható, hogy hasonlóan 2018 I. félévéhez, az eljárások közel háromnegyede (74,2%) tartozott nemzeti-, és negyede (25,8%) uniós eljárásrendhez. A közbeszerzések értékének megoszlása ugyanakkor fordított arányt alkotott, mivel az eredményesen zárult eljárások értékének 75,8%-a uniós eljárásrendhez tartozott, miközben 24,2%-a kötődött nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekhez.
A beszerzés tárgya szerint vizsgálva az adatokat arra a következtetésre jutunk, hogy 2019 I. félévében az eljárások közel fele építési beruházáshoz kapcsolódott (47,3%), miközben minden harmadik eljárás árubeszerzést jelentett (32,2%), a szolgáltatások2 pedig az összes közbeszerzés egyötödét (20,5%) tették ki. Az eljárások értéke alapján szintén az építési beruházások alkották a legnagyobb hányadot 954,4 Mrd Ft-tal (57,2%), miközben az árubeszerzések értéke 470 Mrd Ft-t (28,2%) a szolgáltatások pedig 244,1 Mrd Ft-t (14,6%) tettek ki.
1 Az adatok nem tartalmazzák azon eljárásokat, amelyek keretmegállapodás megkötésére irányultak.
2 A szolgáltatás kategóriája magába foglalja a szolgáltatási koncessziót is.
A nemzeti eljárásrenden belül a közbeszerzések 59,2%-a építési beruházáshoz kapcsolódott, az árubeszerzések az eljárások egynegyedét alkották (25,6%), miközben a szolgáltatások csupán 15,2%-ot jelentettek (2. ábra). A nemzeti eljárásrendű közbeszerzések értékének ugyanakkor megközelítőleg háromnegyede (308,7 Mrd Ft, 76,3%) tartozott építési beruházáshoz, az árubeszerzések (71,6 Mrd Ft) és a szolgáltatások (24,2 Mrd Ft) pedig együttesen alkottak hozzávetőleg egynegyedes arányt (23,7%).
Az uniós eljárásrendben az árubeszerzések tették ki az eljárások közel felét (51,1%), a szolgáltatások pedig 35,6%-ot alkotva meghaladták az építési beruházások eljárásainak arányát (13,3%). A 3. ábra adatai alapján a közbeszerzések értékének fele az uniós eljárásrendben az építési beruházásokhoz kapcsolódott (645,7 Mrd Ft, 51,1%), miközben harmada árubeszerzéshez (398,4 Mrd Ft, 31,5%) és körülbelül ötöde szolgáltatáshoz (219,9 Mrd Ft, 17,4%).
Az ajánlatkérők típusa szerinti megoszlást elemezve a 4. ábra adatai alapján a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le 2019 I. félévében az eredményes közbeszerzések megközelítőleg felét (46%), mialatt az egyéb ajánlatkérőkhöz tartozott minden ötödik eljárás (18,7%). A közjogi- és támogatott szervezetek, a közszolgáltatók,3 és a központi szintű ajánlatkérők együttesen az eredményes eljárások közel harmadát (35,3%) folytatták le. A közbeszerzések értékének negyede a közjogi szervezetekhez tartozott (421,8 Mrd Ft, 25,3%), hasonló arányban, mint a regionális/helyi szintű ajánlatkérők (383,8 Mrd Ft, 23%) és a közszolgáltatók (376,9 Mrd Ft, 22,6%) esetén. Az egyéb- (261,7 Mrd Ft) és a központi szintű ajánlatkérők (103,5 Mrd Ft), valamint a támogatott szervezetek (120,8 Mrd Ft) közbeszerzéseinek értéke együtt 29,1%-os hányadot alkotott 2019 I. félévében.
3 Az ajánlatkérők közül közszolgáltatónak tekintjük azokat, amelyek a hirdetményben az ajánlatkérő típusára vonatkozó megjelölés alapján magukat ebbe a kategóriába sorolják be, vagy közszolgáltatókra vonatkozó hirdetményt tesznek közzé.
2019 I. félévében európai uniós támogatás az eljárások 42,6%-ához tartozott, ami értékarányt tekintve 32,5%-ot (541,6 Mrd Ft) tett ki.4 A nemzeti eljárásrenden belül a közbeszerzések 86,9%-ánál használtak fel EU-s finanszírozást, ami az eljárások értékénék 43,1%-ához kapcsolódott (233,3 Mrd Ft). Az uniós eljárásrendű közbeszerzéseknél mindössze 13,1%-os arányt jelentettek az EU-s támogatással megvalósuló projektek, értékarányuk viszont 56,9%-ot (308,3 Mrd Ft) alkotott (5. ábra).
A 6. ábrán a Közbeszerzési Adatbázis (KBA) és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) adatainak összevetése látható havonkénti bontásban, 2019 I. félévére vonatkozóan. Az EKR rendszer 2018.04.15-i bevezetése óta5 várható volt, hogy a KBA-ban rögzített eljárások száma folyamatos csökkenést fog mutatni,6 amely tendencia folytatódott 2019 I. félévében is. Januárban a KBA eljárások aránya az összes eredményesen zárult közbeszerzésből 11,8%-ot tett ki, ami júniusra 2,8%-ra csökkent (az eljárások értékét tekintve is egy hasonló csökkenő tendencia volt megfigyelhető). A 7. ábra kördiagramja ugyanakkor azt szemlélteti, hogy a folyamatos csökkenés ellenére 2019 I. félévében az összes eredményes közbeszerzésből még 6,2%-os arányt alkottak a KBA-s eljárások, amelyek hatása a közbeszerzési statisztikákban számított különféle mutatókra továbbra is jelentős.
4 Az erre vonatkozó adatok – amelyek az eredménytájékoztató hirdetményekben található „a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos” mező alapján – azt mutatják, hogy a közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódott európai uniós forrás (az adatok tehát nem a közbeszerzési eljárásokban felhasznált európai uniós források támogatási intenzitását mutatják).
5 Az erre vonatkozó közösségi szabályozást a közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU irányelv 22. cikke, illetve a 90. cikk (2) bekezdése tartalmazza. A hazai szabályozást a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 40. § (1)-(2) bekezdése, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR rendelet), illetve az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendeletek tartalmazzák.
6 A Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázis (KBA) a 2018.04.15-ét megelőzően az EKR-en kívül indult közbeszerzési eljárások Kbt.-nek megfelelő nyilvános adatainak elérhetőségét biztosítja a továbbiakban is, a Kbt.-ben foglalt időtartam alatt.
A 8. ábra az ajánlatkérők régiója szerinti megoszlást mutatja a magyarországi közbeszerzések tekintetében7 2019 I. félévére vonatkozóan. A vidéki térségek jelentősége a 2018-as évhez hasonlóan továbbra is megmaradt, amelyek közül Észak-Alföld és Dél-Alföld bizonyult kiemelkedőnek, ugyanis a fővárosi vonzáskörzet után e két régióban folytatták le a legtöbb eljárást. Észak-Magyarországhoz és Dél-Dunántúlhoz együtt a 2019 I. félévében eredményesen zárult közbeszerzések 16,8%-a tartozott, miközben Közép- és Nyugat-Dunántúl ajánlatkérői együtt 14,1%-os hányadban bonyolítottak le eredményes eljárást. Amennyiben a közbeszerzések értékét vesszük figyelembe, hasonló megoszlás figyelhető meg az egyes régiók között. Dél-Alföldön 114,1 Mrd Ft értékű eljárás zárult eredményesen, Észak-Alföldön 107,5 Mrd Ft, miközben Észak-Magyarország ajánlatkérői 83,2 Mrd Ft értékben bonyolítottak le közbeszerzést. Dél-Dunántúlhoz 58,4 Mrd Ft összértékű eljárás volt köthető, Közép-Dunántúlhoz 48 Mrd Ft, az ajánlatkérők a Nyugat-Dunántúlon pedig 70,8 Mrd Ft értékű eredményes eljárást folytattak le.
7 A közbeszerzési eljárások teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a 8. ábrán szereplő adatok a magyarországi régiókban lebonyolított eljárásokra vonatkoznak.
A zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások arányait a 9. ábra tartalmazza 2019 I. félévére, amelyek közel azonos hányadot tettek ki a nemzeti eljárásrenden belül a közbeszerzések számát és értékét tekintve is. A zöld szempontot tartalmazó eljárások (475 db) értéke 59,7 Mrd Ft-t alkotott, a szociális szempontot figyelembe vevő eljárások (161 db) pedig összesen 22,2 Mrd Ft-t jelentettek. A zöld közbeszerzések a legtöbb esetben építési beruházáshoz kötődtek (381 db), a legnagyobb értékarányt alkotva (52,9 Mrd Ft, 88,6%). Az árubeszerzések és a szolgáltatások kevésbé bizonyultak jelentősnek, együtt a zöld közbeszerzések ötödét tették ki, értékarányt tekintve pedig megközelítőleg tizedét (10. ábra). A szociális szempontot tartalmazó eljárások 91,9%-a jelentett építési beruházást, értékarányt tekintve 96,4%-ot alkotva (21,4 Mrd Ft).
