2019. decemberi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Amennyiben az utólagos igazolások benyújtására felhívott ajánlattevő az igazolások benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvényteleníteni kell? Mit jelent a Kbt. 69. § (5) bekezdésében a „figyelmen kívül hagyásával” szövegrész, tekintettel arra, hogy az érvénytelen ajánlatot az értékelés során amúgy sem veheti figyelembe az ajánlatkérő? Amennyiben az utólagos igazolások benyújtására felhívott ajánlattevő az igazolások benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget (egyáltalán nem csatol semmit), helyesen jár el az ajánlatkérő, amennyiben ilyen esetben hiánypótlást rendel el?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1. A Hatóság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdésében előírt utólagos igazolások benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, ajánlatát az eljárást lezáró döntés során a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvényteleníteni kell.

2. A Kbt. 69. § (5) bekezdésében megfogalmazott „figyelmen kívül hagyásával” kifejezés azt jelenti, hogy az értékelés során az ajánlatkérőnek úgy kell eljárnia, mintha az érvénytelen ajánlatot benyújtott ajánlattevő nem nyújtotta volna be ajánlatát, ami azt is jelenti, hogy az új helyzet ismeretében – arányosítás értékelési módszer alkalmazása esetén – újra kell értékelnie a többi ajánlatot. A Hatóság álláspontja szerint az eljárást ezt követően úgy javasolt folytatni, hogy az ajánlatkérő a megmaradt ajánlatokat újrapontozza az értékelési szempontrendszer szerint, és azt az ajánlattevőt kéri fel az igazolások benyújtására, amely az élre került.

3. A Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti ajánlattevő utólagos igazolások benyújtására vonatkozó kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget, akkor ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen és nem hívható fel hiánypótlásra.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

1. A Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazását erősíti meg a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód3. tv.) 26. §-hoz fűzött indokolása, amely kifejezetten kitér a megfogalmazott kérdésre.
A Mód3. tv. 26. §-hoz fűzött indokolás szerint, a hatályban lévő szabályozás nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy miként jár el helyesen ajánlatkérő abban az esetben, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolásait egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, miszerint ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási, illetve felvilágosítás kérési kötelezettség terhelte, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás ellenére egyáltalán nem nyújtott be dokumentumot. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdek, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése ugyanakkor indokolja, hogy az ajánlatkérő - az erre irányuló felhívás ellenére - a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztását automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel.

2. A Kbt. 69. § (5) bekezdése alapján  ha a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti ajánlattevő valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint - adott esetben - a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében egyáltalán nem, vagy határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy a hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.

3. A Kbt. 73. § (1) bekezdése d) pontja alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést.
A Közbeszerzések Tanácsának a hiánypótlás szabályai tárgyában KÉ 2019. évi 106. szám; 2019. június 4. napján megjelent útmutatója (a továbbiakban: Útmutató1) leírja, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A Kbt. 69. § (5) bekezdésének 2019. április 1. napjától hatályos rendelkezései egyértelműen elkülönítik azt az esetet, ha az ajánlattevő egyáltalán nem, vagy határidőn túl nyújt be igazolást valamely kizáró ok, alkalmassági feltétel vagy a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében, valamint azt, ha az igazolás hiányos, illetve nem egyértelmű tartalmú. Amíg az első esetben az ajánlattevő ajánlata érvénytelen, addig a második esetben lehetőség van hiánypótlásra vagy felvilágosítás kérésére.

 

2. Önkormányzati képviselő-testület tagja jogszerűen lehet-e az ajánlatkérő által létrehozott bírálóbizottság tanácskozási joggal rendelkező tagja, illetve ez a tény nem zárja-e ki az érintett képviselőt a közbeszerzést lezáró képviselő-testületi döntés meghozatala során a szavazásból? Képviselő-testületi tag bírálóbizottsági minőségének, vagyis annak, hogy tanácskozási joga van a bizottságban, ki kell tűnnie a bírálóbizottsági tagok kijelöléséről hozott döntésben? Amennyiben az ajánlatkérő az önkormányzat egyedüli tulajdonában lévő gazdasági társaság, akkor a képviselő-testület a közbeszerzési eljárás során hozott döntését testületi formában hozza?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1. A Hatóság álláspontja szerint, figyelemmel a Kbt. 27. § (5) bekezdésére, az önkormányzati képviselő-testület tagja jogszerűen lehet a létrehozott bírálóbizottság tanácskozási joggal rendelkező tagja, amely tény nem zárja ki az érintett képviselőt a közbeszerzést lezáró képviselő-testületi döntés meghozatala során a szavazásból.
Figyelemmel a Kbt. 27. § (1) bekezdésére, az ajánlatkérő köteles a Kbt. 27. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátására létrehozott bírálóbizottsági tagoknak a feladat- és hatáskörét a hatályos közbeszerzési szabályzatban vagy egyedi szabályozásban rögzíteni, így a bírálóbizottsági tagok kijelöléséről szóló döntésben ki kell tűnnie annak, hogy  testületi döntéshozatal esetén a Kbt. 27. § (5) bekezdése alapján a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottság munkájába.

2. A Hatóság álláspontja szerint bárminemű – azaz nem kizárólag képviselő-testületi formában hozott – testületi döntés esetén irányadó a Kbt. 27. § (4)-(5) bekezdése. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést az arra feljogosított személy vagy személyek hozzák meg. Utóbbi esetben testületi döntéshozatalra kerül sor, amely során érvényesülnie kell a Kbt. 27. § (4)-(5) bekezdésének, függetlenül attól, hogy képviselőtestületi vagy más (pl. több tagból álló gazdasági társaság legfőbb szerve) formában hoz eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 27. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a Kbt. 27. § (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.

A közbeszerzési eljárások előkészítését megelőző ajánlatkérői feladat a közbeszerzési folyamatok szabályozása. Ennek során az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás teljes folyamatát leképezve – azaz az eljárások előkészítésére, lefolytatására kiterjedően – szabályoznia kell az eljárások rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek feladatait, illetve felelősségi körét.

A felelősségi rend kapcsán az ajánlatkérőnek egyértelművé kell tennie az eljárásba bevont, valamint az ajánlatkérő nevében eljáró, meghatározott funkciót betöltő szereplők – e körben külön kiemelve a döntésekért felelős személyeket, testületeket – eljárási szerepét, az általuk ellátandó feladatokat és döntési kompetenciákat.
A felelősségi rend része az eljárások belső ellenőrzési rendjének kialakítása is. A döntési szintek és a hozzárendelt felelősök egyértelmű definiálása, valamint általában az eljárás szereplői fölött megvalósuló belső kontroll az eljárások átláthatóságának erősítését, szabályosságának növelését és hatékonyságát célozza. A közbeszerzési szabályzat megalkotásának módját és formáját a jogszabály az ajánlatkérőkre bízza. Túl azon, hogy készülhet általános, valamennyi közbeszerzési eljárásra érvényes szabályzat, a Kbt.  lehetőséget biztosít egyedi szabályozás kialakítására is, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően. Nem kizárt ugyanis, hogy egyes beszerzések esetén indokolt az általánostól eltérő szabályokat lefektetni. Ennek feltétele, hogy az általános szabályzat rögzítse az egyedi normák kialakításának lehetőségét és módját.

A közbeszerzési szabályzat nemcsak a fentiekben részletezett felelősségi rend keretét jelenti, de a dokumentálás rendjét is meg kell benne határozni.

A Kbt. 27. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.

A bírálóbizottság feladata, hogy írásbeli szakvélemény és döntési javaslat elkészítésével segítse a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy/testület munkáját. A döntés-előkészítési és a döntéshozatali funkció szigorúan elválik egymástól. Ez az elkülönülés nemcsak szervezeti kérdés, nem elegendő csupán szervezetileg lehatárolni egymástól a bírálóbizottsági és a döntéshozói funkciókat, a személyi átfedések is tiltottak. A döntéshozó nem lehet a bírálóbizottság tagja, illetve testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó csak tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba.

 

3. Az ajánlattevő a felolvasólapon 36+36 hónap tapasztalatot tüntetett fel, azonban az alátámasztásként benyújtott szakmai önéletrajz lényegesen több hónapot tartalmazott. Helyesen jár el az ajánlatkérő, ha számítási hiba javítása keretében az önéletrajz alapján kéri javítani a felolvasólapon feltüntetett összeget a Kbt. 71. § (11) bekezdés szerint, vagy a Kbt. 71. § (9) bekezdésének utolsó mondata a számítási hiba javítását kizárja és csak a felolvasólapon feltüntetett kisebb összeg vehető figyelembe az értékelési sorrend felállításánál?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 71. § (11) bekezdés nem alkalmazható, mivel a Kbt. 71. § (9) bekezdésének utolsó mondata maga mutat rá, hogy az ilyen esetben ajánlatkérőnek mely adatot szükséges figyelembe venni.
Hangsúlyozandó, hogy a Kbt. 71. § (11) bekezdésében szabályozott számítási hibajavítás kizárólag az alapadatokkal végzett matematikai műveletek hibás elvégzésének korrigálására szolgálhat.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 71. § (9) bekezdésének utolsó mondata alapján, ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

Az Útmutató1 a Kbt. 71. § (9) bekezdéséhez fűzött magyarázata szerint a Kbt. 71. § (9) bekezdése szerinti hiánypótlás további korlátja, hogy a bemutatott új szakembernek az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékűnek kell lennie (magasabb tapasztalattal vagy képzettséggel rendelkező szakember bemutatása nem befolyásolja az értékelést, valamint abban az esetben, ha a szakember tapasztalata vagy képzettsége ugyan alacsonyabb a korábbinál, de így is meghaladja az értékelésre kerülő maximális mértéket, a legalább egyenértékűség ebben a viszonylatban megállapítható). Ha az értékeléshez a felolvasólapon feltüntetett adat és az azt alátámasztó dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítással vagy hiánypótlással a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, azt az adatot kell figyelembe venni, amelyet a szakemberre vonatkozó csatolt dokumentumok alátámasztanak. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha az így figyelembe veendő érték a felolvasólapon rögzítettnél kedvezőbb lenne. Ebben az esetben (ha az ellentmondás fennáll, és a felolvasólapon feltüntetett adat kevésbé kedvező) az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

A hiánypótlás és a felvilágosítás kérése ilyen esetben sem eredményezheti az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Tekintettel arra, hogy egy esetleges felvilágosításkérés sem járhat azzal az eredménnyel, hogy a megajánlás módosuljon, a felolvasólapon rögzített tapasztalatot az önéletrajz alátámasztja, az ajánlat értékelésekor – a Kbt. 71. § (9) bekezdésének utolsó mondatára is figyelemmel – a felolvasólap tartalma veendő figyelembe.

 

4. Az ajánlatkérő érvényes ajánlatként kezelheti-e azon ajánlatokat, amelyek a fedezethez viszonyítottan annak 18,5 %, illetve 33%-ának megfelelő megajánlást tartalmaznak?


A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások esetén az ajánlattevői indokolás elfogadhatóságának kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés tárgyának sajátosságaira, az adott beszerzési piacon érvényesülő árviszonyokra, a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni, figyelembe véve a megkötendő közbeszerzési szerződés rendelkezéseit is. Amennyiben az indokolás nem fogadható el, nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, az ajánlatkérő köteles az ajánlatot a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítani.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint a Kbt. 69. § (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.

A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 73. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz.

A Kbt. 72. § (1) bekezdésének alapkövetelménye, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás esetén az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevőtől indokolást kérni.

A korábbi, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 69. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles volt indokolást kérni az ajánlati ár megalapozottsága tekintetében, ha az ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltért a közbeszerzésnek – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – a részek egybeszámítására vonatkozó rendelkezés alkalmazása nélkül számított becsült értékétől.

A jelenleg hatályos Kbt. törvényjavaslatának előterjesztői indokolása a változtatást azzal indokolta, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint az ilyen mérték százalékos meghatározása nem életszerű, és nem alkalmazható egységesen valamennyi beszerzés esetében.

A jogalkotó a hatályos Kbt. 72. § (1) bekezdésében lényegében visszatért azon általános szabályként és általános jelleggel meghatározott korábban hatályos közbeszerzési törvényekben többször is megfogalmazott kötelezettséghez, mely szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

A Közbeszerzési Döntőbizottság D. 776/16/2016. számú határozatában rámutatott arra, hogy az aránytalanul alacsony árra vonatkozó ajánlattevői indokolásnak az ajánlatkérő által megadott szempontok szerint a szerződés tárgyára figyelemmel releváns és az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat kell tartalmazni, figyelemmel a teljesítés konkrét, sajátos körülményeire. Az árra vonatkozó ajánlati vállalás teljesíthető volta csak akkor állapítható meg, ha a szerződésszerű teljesítés előfeltételét képező ajánlattevői vállalások a teljesítés tartalma, határideje, helye vonatkozásában nem elméleti, a teljesítés körülményeitől független feltételezéseken, hanem a teljesítés konkrét, tényleges feltételein és nem utolsó sorban az ajánlatkérő által támasztott szerződési konstrukció sajátosságain alapulnak. Az ajánlattevő amennyiben a szerződés tárgyára figyelemmel megadott és az értékelés szempontjából releváns ajánlati elemeket megalapozó adatokra nem ad megfelelő és elégséges, objektív adatokkal alátámasztott információt a fentieknek megfelelően, akkor az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az adott ajánlatot, amennyiben a közölt információk nem elégségesek ahhoz, hogy igazolják, hogy a szerződés az adott áron, illetőleg költséggel teljesíthető a szerződés konkrét teljesítési feltételei figyelembe vétele mellett.

A Hatóság álláspontja szerint az aránytalanul alacsony ár, illetve az egyéb aránytalan vállalások megítéléshez segítséget nyújthatnak a meglévő szakmai értékelési szempontok, arányok, tények, körülmények, melyek az adott beszerzéshez és értékelési szempont tartalmához igazodóan megalapozottan minősítik az árat vagy költséget aránytalanul alacsonynak.
Emellett a becsült érték is fontos tájékoztató adat az ajánlati ár elfogadhatósága szempontjából, mivel a jelenleg hatályos Kbt. a becsült érték fogalmát olyan irányban változtatta, amely alapján a becsült érték a korábbiaknál sokkal alkalmasabbá vált ezen viszonyítási pont szerepet betölteni. A Kbt. 16. § (1) bekezdése a becsült érték meghatározásából ugyanis elhagyja a „legmagasabb összegű” jelzőt, így azon a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni.

 

5. Az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-a szerinti eljárásban biztosította a részekre történő ajánlattételt. Amennyiben a részek közül egy vagy több eredménytelen, akkor az eredménytelen részek vonatkozásában indítandó újabb közbeszerzési eljárásban alkalmazható-e a Kbt. 19. § (4) bekezdése? A Kbt. 19. § (4) bekezdése jogszerű alkalmazhatósága esetén lehetősége van-e ajánlatkérőnek a leválasztott részek becsült értékét ismételten megállapítani?

 

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1. A Hatóság álláspontja szerint az eredménytelen részek vonatkozásában megismételt közbeszerzési eljárásban a Kbt. 19. § (4) bekezdése akkor alkalmazható, ha az eredményes és eredménytelenséggel érintett részek Kbt. 19. § (3) bekezdése szerint megállapított becsült értéke összesen eléri vagy meghaladja a vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatárokat és a Kbt. 19. § (4) bekezdés további feltételei is teljesülnek.

2. A Hatóság álláspontja szerint, figyelemmel a Kbt. 16. § (1) bekezdésére, a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

1. A Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. szám; 2017. június 9. napján megjelent útmutatója (a továbbiakban: Útmutató2) szerint a Kbt. 19. § (4) bekezdése lehetővé teszi egy közbeszerzésről kisebb értékű szerződések leválasztását, ezáltal segíti a kisebb vállalkozások piacra jutását és egyben megkönnyíti az ajánlatkérők helyzetét is. A szabály értelmében a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható a közbeszerzésről leválasztott, a törvényben rögzített értékhatárt el nem érő összegű egy vagy több szerződés megkötésére, amelynek korlátját jelenti azonban, hogy az így leválasztott részek összértéke nem haladhatja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amely a teljes közbeszerzés becsült értéke.

A Kbt. 19. § (4) bekezdése alkalmazásának konjunktív feltételei tehát az alábbiak:

•    a közbeszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori uniós értékhatárt,

•    a leválasztott rész becsült értéke a 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti összeget nem éri el,

•    a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a közbeszerzés teljes becsült értékének 20 %-át.

A jogszabályhelyhez fűzött jogalkotói indokolás e helyütt is utal arra, hogy a szabályozás csupán a könnyebb érthetőség érdekében tesz pontosítást, a rendelkezés első fordulata egyértelművé teszi azt, hogy az ún. „leválasztás” lehetősége kizárólag a Kbt. Második Része szerinti eljárásrendben alkalmazható.

A leválasztott szerződések becsült értékének meghatározása tekintetében is felhívja a Hatóság az ajánlatkérők figyelmét a Kbt. alapelveire. Amennyiben egy közbeszerzés keretében 20%-ot meg nem haladó értékű, tárgyukat tekintve elkülöníthető beszerzések merülnek fel, erre vonatkozóan alkalmazható a Kbt. 19. § (4) bekezdése, az ajánlatkérő magatartása azonban nem irányulhat egy tárgyát tekintve egyértelműen egységes szerződés mesterséges szétdarabolására. Az ajánlatkérőnek a tárgy szerint leválasztott szerződések becsült értékét kell először meghatároznia, nem pedig az eljárási rezsimhez igazítania a becsült értéket.

Az ajánlatkérő többször is élhet a leválasztás lehetőségével, amennyiben a Kbt. 19. § (4) bekezdése szerinti feltételek együttesen teljesülnek. Részajánlattétel biztosítása esetén a Kbt. 19. § (4) bekezdés alkalmazásának alapja – a Kbt. 16. § (3) bekezdés alapján – a részek összértéke.

Az Útmutató2 leírja, hogy a Kbt. 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint leválasztott kis értékű közbeszerzések esetében a nemzeti eljárási rendben alkalmazandó eljárási szabályokat a leválasztott rész önmagában vett becsült értéke alapján kell kiválasztani. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályok a nemzeti eljárási rendbe tartozó beszerzések esetében is alkalmazandók és azokat figyelembe kell venni az egyes beszerzések becsült értékének meghatározása során.

2. A Kbt. eljárás előkészítésére vonatkozó Kbt. 28. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni.

A Kbt. 28. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. 28. § (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni.

A Hatóság álláspontja szerint a becsült érték megállapítására az adott közbeszerzés előkészítése során kell az ajánlatkérőnek megállapítást tennie és a megfelelően, kellő alapossággal meghatározott becsült érték alapján megvalósítania – az eredménytelenséggel érintett részek szerinti – beszerzését is.

 

6. A Kbt. 113. § szerinti eljárásban tehetnek-e közös ajánlatot azon gazdasági szereplők, akiknek az ajánlatkérő saját kezdeményezésre küldte meg az eljárást megindító felhívást?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 113. § (2) bekezdés ötödik mondata alapján az a gazdasági szereplő, akinek az ajánlatkérő saját kezdeményezésére küldött eljárást megindító felhívást, jogosult közösen ajánlatot tenni vagy részvételre jelentkezni olyan gazdasági szereplővel, akinek az ajánlatkérő szintén saját kezdeményezésre küldte meg az eljárást megindító felhívást.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 113. § (2) bekezdés eljárási szabályai körében a jogalkotó az ajánlatkérő számára meghatározta azon potenciális ajánlattevői kört, akiknek az eljárást megindító felhívást köteles megküldeni. Megállapítható, hogy két személyi kör került megjelölésre, egyrészt azok a gazdasági szereplők, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték, másrészt a saját kezdeményezésre megjelölt három gazdasági szereplő.

Ugyan az eljárás iránti érdeklődését bármely gazdasági szereplő jelezheti, azonban ajánlat vagy részvételre jelentkezés benyújtására már csak az jogosult, akinek az ajánlatkérő felhívást küldött, és az, aki a felhívott gazdasági szereplővel közösen nyújt be ajánlatot vagy jelentkezést.

A Kbt. 115. §-a szerinti ún. „öt ajánlattevős”, valamint a Kbt. 99. §-a szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárással szemben az összefoglaló tájékoztatás közzététele mellett lefolytatott közbeszerzési eljárás kapcsán a jogalkotó nem határoz meg a közös ajánlattételre vonatkozó korlátozást. Míg a Kbt. 115. § (4) bekezdése, valamint a Kbt. 99. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, addig az összefoglaló tájékoztatás közzététele mellett lefolytatott közbeszerzési eljárás kapcsán ilyen megkötést, korlátozást a Kbt. nem tartalmaz.

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt.  113. § (2) bekezdése utolsó előtti mondata „olyan gazdasági szereplővel is” fordulatával szintén a fentieket kívánja alátámasztani. Ennek alapján az a gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő megküldte az ajánlattételi felhívást, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelyet az ajánlatkérő szintén – akár saját kezdeményezésére – meghívott a közbeszerzési eljárásban való ajánlattételre, valamint olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.

 

7. Egy adott gyártmányú gépjármű kompatibilis alkatrészeinek becsült értékét a Kbt. 19. § (3) bekezdésre tekintettel egybe kell-e számítani más gyártmányú gépjármű kompatibilis alkatrészeinek becsült értékével? Azonos gyártmányú gépjárművek különféle alkatrészeinek (pl. motor, fék, légkondicionáló berendezés, fűtőberendezés alkatrészeinek) becsült értékét a Kbt. 19. § (3) bekezdésre tekintettel egybe kell-e számítani?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1. A Hatóság álláspontja szerint a különböző gyártmányú gépjárművek alkatrészeinek beszerzése vonatkozásában a gépjárművek működése, működtetése (gyártmánytól függetlenül), mint egy közös cél az áruk hasonló felhasználási célját és így a részekre bontás tilalmát megalapozza, amely nem azt jelenti, hogy a beszerzendő áruk vonatkozásában egy közbeszerzési eljárást lefolytatva egy szerződést kellene az ajánlatkérőnek kötnie (amennyiben úgy dönt, a részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása javasolt), hanem azt jelenti, hogy a részekre bontás tilalmára tekintettel megállapított teljes beszerzés becsült értékét együttesen kezelve kell megállapítani.

2. A Hatóság álláspontja szerint az azonos gyártmányú gépjárművek különféle alkatrészeinek beszerzése vonatkozásában fennáll a részekre bontás tilalma. Az árubeszerzések körében az azonosság ugyan nem állapítható meg, de a részekre bontás tilalmának másik (vagylagos) eleme, azaz a hasonló felhasználási cél – gépjármű működésének biztosítása – megvalósul.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján árubeszerzés esetén az áruk azonossága, illetve hasonló felhasználásuk vizsgálatakor az egyes beszerzési tárgyak műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
Árubeszerzés tárgyú közbeszerzés esetében az irányelvi szabályozás és ennek megfelelően a Kbt. is az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk körét értelmezi egy egységként a részekre bontás tilalma és a becsült érték számítása szempontjából.
Az Útmutató2 szerint a Kbt. 19. § (3) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy az egy közbeszerzés fennállása tekintetében az áruk azonossága, illetve azok hasonló felhasználási célja a meghatározó szempont. A Kbt.-hez fűzött miniszteri indokolás értelmében a gyakorlat által sokszor kifogásolt „hasonló áruk” kifejezés pontosítása volt a célja az új rendelkezésnek. A hatályos Kbt. szerint tehát az „azonos” áruk becsült értékét összevontan kell kezelni, a „hasonló” kifejezést pedig a „hasonló felhasználásra szánt áruk” kifejezés váltja, ami az indokolás szerint alkalmas arra, hogy segítse a jogalkalmazást annak megítélésében, hogy mit kell hasonló árunak tekinteni e szabály alkalmazásakor.

A Közbeszerzések Tanácsának álláspontja szerint a felhasználási cél az adott áru közvetlen funkciójának szem előtt tartásával ítélhető meg. Áruk esetében az azonosság és a hasonló felhasználási cél, mint két vizsgálati szempont nem feltétlenül válik el egymástól, és a hasonló felhasználási cél – amennyiben nem állnak fenn objektív indokok, amelyek egyértelműen e beszerzések funkcionális önállóságát igazolják – kifejezi a funkcionális egységet is.
Jelen esetben – akár különböző gyártmányú gépjárművek alkatrészeinek beszerzése esetén is – a különböző alkatrészek felhasználási célja (gépjárművek működése) hasonló, amennyiben kifejezetten speciális körülmény (pl. nem csak gépjármű, hanem munkagép alkatrészeinek beszerzése) az eltérő felhasználási célt nem alapozza meg.

Az ajánlatkérőnek mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélni az egy közbeszerzés fennállását, és elsődlegesen mindig a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállását kell vizsgálni. Amennyiben a műszaki-gazdasági funkció egysége, mint fő szempont tekintetében nem tehető egyértelmű megállapítás, úgy segítségül hívhatók további kisegítő szempontok is, amelyek az adott esetben az egy közbeszerzés fennállását támasztják alá. Ilyen az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor, időbeli összefüggés.

 

8. A Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti jogi szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Egyetemi jogász végzettség önmagában megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében, vagy elvárt a jogi szakvizsga vagy más feltétel? Adott esetben más jogi jellegű végzettség (pl. jogi szakokleveles közgazdász, jogi asszisztens) elegendő-e a fenti feltétel teljesítéséhez?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

 

A Hatóság álláspontja szerint, mivel a Kbt. nem határozza meg, hogy pontosan milyen végzettség/képzettség minősül megfelelő jogi szakértelemnek, ezért ennek felelős megítélése az ajánlatkérő döntésére van bízva.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.

Fontos, az eljárások szakszerűségének, szabályszerűségének előmozdítására irányuló előírás, hogy az eljárásba bevont, akár a felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok elkészítésében közreműködő, vagy az eljárás bármely pontján bekapcsolódó szereplőknek kellő, az eljárás lefolytatásához megkívánt szakértelemmel kell rendelkezniük. A bevont személyi, szervezeti körnek a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell bírnia. A Kbt. hangsúlyozza, hogy az említett szakértelemmel együttesen kell rendelkeznie a bevont szereplőknek, így nem kizárt, hogy egyetlen szereplő több terület kapcsán biztosítja az elvárt szakértelmet.

A Kbt. 27. § (3) bekezdése a szakértelem szót használja, azonban nem ad további támpontot arra vonatkozóan, hogy milyen végzettséget/képzettséget igazoló okirat igazolhatja az előírt szakértelem meglétét. A normatív szabályozás hiányában a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint mindig az adott eset összes körülményeire, azaz az adott közbeszerzéshez igazodóan kell az ajánlatkérőnek megfelelően megállapítania, hogy a megkívánt jogi szakértelem körében milyen mércét állít fel. Amennyiben úgy véli, hogy a megfelelő szakértelem csak a saját szervezetén kívüli személy, illetőleg szervezet bevonásával biztosítható, úgy a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok szem előtt tartásával lehetősége van külső szakértő bevonására. A külső szakértő bevonása esetén az alkalmazandó jogviszonyra nem ad támpontot a hatályos Kbt.

 

9. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint hiánypótolhatóak-e az ajánlati felhívásban, közbeszerzési műszaki leírásban található árazatlan költségvetési tételek, ha a hiánypótlás az ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja? Az eljárás során az ajánlatkérő az említett árazatlan költségvetést még az ajánlattételi határidőn belül kiküldött kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg módosította.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az átalánydíjas szerződés vonatkozásában az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára akkor pótolható, módosítható vagy egészíthető ki, amennyiben az nem jár a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és az árazott költségvetés változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 71. § (8) bekezdés a)-b) pontja alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A Kbt. 71. § (8) bekezdés a)-b) pontja bármilyen (árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, építési beruházás) tárgyú közbeszerzés esetén lehetővé teszi az árazott költségvetés (részletes árajánlat) bármely tétele és egységára pótlását, módosítását, kiegészítését vagy törlését, feltéve, hogy e változás a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja és nem jár a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével.

Az ajánlatkérőnek szükséges vizsgálni, hogy változik-e a közbeszerzési eljárás keretében megkötendő szerződés jellege, és annak alapján az elérendő eredmény tekintetében figyelembe kell vennie az érintett költségvetési tételek számát, arányát.

Ha kis számú, elhanyagolható mértékű és jelentőségű, az eredményt és a szerződés jellegét nem befolyásoló változásokról van szó, akkor a Kbt. 71. § (8) bekezdés szerinti korlátok figyelembevételével a hiánypótlás jogszerű lehet.

 

10. Összeférhetetlenséget eredményez-e, ha az ajánlatkérő önkormányzat tagsági joggal rendelkezik abban az egyesületben, amely egyesület ajánlattevőként szeretne részt venni az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az egyesület ajánlattevőként való részvétele a fenti eljárásban, illetve az önkormányzattal nyertes ajánlattevőként történő szerződéskötése akkor eredményezi a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget, ha az ajánlatkérő az egyesületet, illetve az egyesülettel a Kbt. 25. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott kapcsolatban álló személyt, illetve szervezetet a közbeszerzési eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta, és ez a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 25. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
A Kbt. 25. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,

b) az a szervezet, amelynek

ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,

bb) tulajdonosát,

bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.”

A Kbt. 25. § (3) bekezdése kiemel egy tipikus, gyakran felmerülő összeférhetetlenségi helyzetet, amely a jogi személyek közötti szervezeti kapcsolódásból adódhat. A Kbt. 25. § (3) bekezdés b) pontja vonatkozásában csupán a tulajdonosi, szervezeti kapcsolat ténye, valamint az állásfoglalás kérésében említett szavazati jog a Hatóság álláspontja szerint nem alapozza meg az összeférhetetlenséget. Ennek megállapításához két többlettényállási elem, az eljárási vagy előkészítési tevékenységbe való bevonás, valamint a verseny tisztaságának sérelme is meg kell, hogy valósuljon.

A fentiek alapján az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy az egyesületet, illetve az egyesülettel a Kbt. 25. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti viszonyban álló szervezetet, illetve személyt bevonta-e az eljárás előkészítésébe, és ez azt eredményezheti-e, hogy a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztasága sérül.

Az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy az egyesület vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, ezek közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta-e, és ez azt eredményezheti-e, hogy a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztasága sérül. Az ajánlatkérőnek figyelmet kell arra is fordítania, hogy azon személyek, akik az egyesületben az ajánlatkérőt, mint tagot képviselik, nevében a tagsági jogokat gyakorolják, ne vegyenek részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában, adott esetben a döntéhozó testületi szerv döntésének meghozatalában.

A fentiek alapján az egyesület ajánlattevőként történő részvétele a közbeszerzési eljárásban nem jelenti automatikusan a Kbt. 25. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fennállását, azonban ilyen esetben az ajánlatkérőnek fokozott körültekintéssel szükséges megvizsgálnia azt, hogy ezzel összefüggésben fennállnak-e olyan körülmények, amelyek alapján a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságának a sérelme bekövetkezhet.

A Kbt. 25. § (8) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból a Kbt. 25. § (8) bekezdése alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.

 

11. Amennyiben a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, abban az esetben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 111. § f) pontjában nevesített kivételi kör alkalmazására, valamint a becsült érték megállapításakor figyelembe kell-e venni a Kbt. 111. § f) pontjában nevesített termékeket?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 111. § f) pontjában nevesített termékek beszerzése során az ajánlatkérő kizárólag abban az esetben mentesül a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, amennyiben a beszerzés becsült értéke az uniós értékhatárokat nem éri el.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. által meghatározott kivételi esetköröket minden esetben a közbeszerzési jog céljainak és az uniós jognak való legteljesebb mértékű megfelelés érdekében, illetve az Európai Unió Bírósága és a Közbeszerzési Döntőbizottság következetes joggyakorlata alapján szűken kell értelmezni, az egyes kivételi esetek nem terjeszthetők ki más tárgykörökre, azok kizárólag a Kbt. által lehetővé tett esetekben, a Kbt. által előírt módon alkalmazhatók.

A Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérők kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha megadott tárgyú visszterhes beszerzéseik értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, és a beszerzésük nem sorolható a Kbt. által meghatározott kivételi körök valamelyikébe.

A törvény tárgyi hatálya alóli kivételeket általános jelleggel a Kbt. 9. §-a határozza meg. Az ajánlatkérőknek – értékhatártól függetlenül – nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, ha beszerzésük tárgya a Kbt. 9. §-a szerinti kivételi körbe tartozik, azonban ez nem feltétlenül jelenti, hogy beszerzését az ajánlatkérő a saját maga által kialakított eljárásrend szerint valósíthatja meg, mivel a Kbt. 9. §-ában meghatározott kivételek számos esetben rendelkeznek arról, hogy adott kivétel esetében speciális eljárásrend szerint kell eljárni.  

Az uniós értékhatár alatti eljárások tekintetében a Kbt. 111. §-a határoz meg további kivételeket. A Kbt. 111. §-ában foglalt kivételek kizárólag abban az esetben mentesítik az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, ha a beszerzés becsült értéke az uniós értékhatárokat nem éri el, ezért az adott kivételi kör alkalmazhatósága megállapításának feltétele a beszerzés becsült értékének megfelelő megállapítása a Kbt. 16-19. §-ai alapján, különös tekintettel a Kbt. 19. § (2) bekezdésében foglalt, ún. részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályra.

A részekre bontás tilalma szempontjából kiemelendő még a Kbt. 19. § (3) bekezdésében megfogalmazott azon szabály is, hogy ha azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, akkor a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni.

A Kbt. 111. § f) pontja szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárokat el nem érő hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére.

Amennyiben tehát a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott termékek beszerzésének becsült értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, úgy az ajánlatkérő a Kbt. Második Része alapján (uniós értékhatárt elérő beszerzések szabályai) köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni.

 

12. Részekre történő ajánlattétel engedélyezése esetén az egyes részek minimális mértékére létezik-e szabályozás?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint amennyiben a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik a részajánlattételt, ajánlatkérőnek célszerű ezt biztosítania, tekintettel arra, hogy ennek mellőzését megfelelően indokolnia kell. Akár biztosítja ajánlatkérő a részajánlattételt, akár nem, ha egy eljárásban írja ki a közbeszerzését, az együttes becsült értéket kell figyelembe vennie.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (5) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban írja elő, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni, az egyes részek minimális mértékére nem létezik szabályozás. Lehetséges azonban a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek azt előírnia, hogy az ajánlattevők, jelentkezők csak egy részre, vagy több meghatározott részre, vagy valamennyi részre nyújthatnak be részvételi jelentkezést vagy ajánlatot.

Azzal együtt, hogy az ajánlatkérő jogosult a részajánlattételi lehetőség biztosítására, ezt a jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen, vagyis nem határozhatja meg akként az egyes részek feltételeit és az adott esetben egyes részekben felhívott gazdasági szereplők személyét, hogy azzal az adott eljárásban a tényleges versenyt korlátozza, azaz kizárja annak lehetőségét, hogy az általa felhívott, a jogszabályi követelménynél fogva – eljárástól függő számú – gazdasági szereplő tényleges versenyhelyzetben legyen egymással.

A Kbt. 61. § (4) bekezdése előírja ajánlatkérő számára, hogy köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban köteles megadni ennek indokát.

A Kbt. 61. § (5) bekezdése alapján a részekre történő ajánlattétel esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni. Az ajánlatkérő részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét részenként is meghatározza.

A részajánlattételre egy közbeszerzési eljárásban, a beszerzés tárgyának megosztásával, részekre bontásával kerül sor. A konkrét beszerzési tárgy és részekre bontott beszerzési tárgyak és azokhoz kapcsolódó jellemzők, sajátosságok függvénye, hogy a konkrét esetben állnak-e fenn olyan különbségek, amelyek adott esetben a Kbt. alapelveire is tekintettel indokolttá és elfogadhatóvá teszik, hogy ugyanazon közbeszerzési eljárás különböző részei tekintetében nem azonos kiválasztási rendszer kerüljön alkalmazásra.

A Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat (részvételi jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e. Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú részben lehet az eljárás nyertese - akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani -, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást megindító felhívásban megjelölte. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.

 

13. Az egységes beszerzés becsült értékéhez a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók bérköltségét hozzá kell számítani, ha egy projekt egy műszaki és gazdasági funkcionális egységet alkot?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint, mivel a Kbt. tárgyi hatálya – amennyiben a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés – nem terjed ki a Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontjában nevesített jogviszonyokra, így az az alá tartozó beszerzési igényekre vonatkozó becsült értéket nem kell a Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontjának hatálya alá nem tartozó beszerzések becsült értékének meghatározása során figyelembe venni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 9. § (8) bekezdésének g) pontja alapján  ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése, a Kbt.-t nem kell alkalmazni  munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya esetében.

A Kbt. által meghatározott kivételi esetköröket az uniós jognak való legteljesebb mértékű megfelelés érdekében, illetve az Európai Unió Bírósága és a Közbeszerzési Döntőbizottság következetes joggyakorlata alapján minden esetben szűken kell értelmezni, az egyes kivételi esetek nem terjeszthetők ki más tárgykörökre, azok kizárólag a Kbt. által lehetővé tett esetekben, a Kbt. által előírt módon alkalmazhatók.

A Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérők kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha megadott tárgyú visszterhes beszerzéseik értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, és a beszerzésük nem sorolható a Kbt. által meghatározott kivételi körök valamelyikébe.

A törvény tárgyi hatálya alóli kivételeket általános jelleggel a Kbt. 9. §-a határozza meg. Az ajánlatkérőknek – értékhatártól függetlenül – nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, ha beszerzésük tárgya a Kbt. 9. §-a szerinti kivételi körbe tartozik, azonban ez nem feltétlenül jelenti, hogy beszerzését az ajánlatkérő a saját maga által kialakított eljárásrend szerint valósíthatja meg, mivel a Kbt. 9. §-ában meghatározott kivételek számos esetben rendelkeznek arról, hogy adott kivétel esetében speciális eljárásrend szerint kell eljárni.  

 

14. Amennyiben a közbeszerzés többféle, a Kbt. 8. § (2)-(4) bekezdései szerinti beszerzési tárgyat – építési beruházást és szolgáltatásmegrendelést – foglal magában, mely szabályok figyelembevételével szükséges az ajánlatkérőnek eljárnia?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint, ha a közbeszerzés többféle, a Kbt. 8. § (2)-(4) bekezdései szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni.

A fő tárgy meghatározása során – amennyiben a beszerzési tárgy építési beruházást és szolgáltatás-megrendelést foglal magában – alapvetően a szerződés tárgyát képező, egymástól elválaszthatatlan beszerzési elemeknek, a szerződés célja és teljesítése szempontjából egymáshoz való viszonya, azok tartalmi jelentősége képezheti a vizsgálat tárgyát. A beszerzési cél megvalósulása és a szerződés teljesítése szempontjából tartalmi szempontból meghatározónak (elsődlegesnek), illetve ebből a szempontból járulékosnak (másodlagosnak) minősülő beszerzési elem szerinti meghatározás lehet a kiinduló pont. Adott esetben ez pedig eredményezheti azt, hogy az összetett beszerzési tárgyban foglalt egyes beszerzési elemek közül a szerződés teljesítése szempontjából nem a legmagasabb (becsült) értékű beszerzési elem minősül az elsődlegesnek és tartalmi szempontból a meghatározónak. Az ajánlatkérőnek minden esetben az eset összes körülményeit figyelembe véve, a részletes információk birtokában kell a döntést meghoznia.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

Ha egy beszerzés árubeszerzést, építési beruházást, szolgáltatásmegrendelést, illetve építési és szolgáltatási koncessziót vagy többféle szolgáltatásra vonatkozó koncessziót foglal vegyesen magába, az ajánlatkérőnek a Kbt. 22.-24. § szerinti szabályok vizsgálata és az ennek alapján kiválasztásra kerülő konkrétan alkalmazandó jogszabályi előírásokra figyelemmel kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást.

A vegyes tárgyú közbeszerzési szerződések tekintetében a fő tárgy tesztet kell alkalmazni, tehát a fő tárgynak megfelelő beszerzéstípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a közbeszerzési eljárás során. Ugyanakkor arról is rendelkezik a Kbt., hogy bizonyos esetekben a beszerzés fő tárgyát annak alapján kell megállapítani, hogy melyiknek a becsült értéke a legmagasabb. Ez valójában a relatív érték tesztje. Ezek az esetek a Kbt. 3. melléklet szerinti szolgáltatás, egyéb szolgáltatás, valamint a szolgáltatás-árubeszerzés tárgyú vegyes szerződések.

Az egyéb vegyes helyzetekben (például építési beruházást és szolgáltatást, illetve árubeszerzést magában foglaló szerződéseknél) tehát a fő tárgy meghatározásánál nem az értékteszt az elsődleges, mint ahogy ez a Bizottság kontra Olasz Köztársaság ügyben (C-412/04.) hozott ítéletben is kimondásra került. Ebben az ügyben az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) az úgynevezett fő tárgy teszt tekintetében további fontos megállapításokat tett, mikor kimondta egyrészt, hogy a fő tárgyat azon közbeszerzés egészének objektív vizsgálata keretében kell meghatározni, amelyre a szerződés vonatkozik, másrészt ezt a meghatározást a túlsúlyban lévő alapvető kötelezettségekre figyelemmel kell elvégezni, amelyek, mint ilyenek, jellemzik a közbeszerzési szerződést, szemben azokkal, amelyek csak járulékos vagy kiegészítő jelleggel bírnak, és magából a szerződés tárgyából erednek, mivel az érintett különböző szolgáltatások vonatkozó értéke e tekintetben csak egy olyan feltétel a többi között, amelyet figyelembe kell venni e meghatározás során (C-412/04. 48-49.). Ezekre a megállapításokra, illetve ítélkezési gyakorlatra a Bizottság kontra Spanyol Királyság ügyben (C-306/08.) is hivatkozott a Bíróság.

A fentiek alapján a közbeszerzési szerződés fő tárgyát körültekintően, eseti alapon, a szerződéses teljes ügylet objektív vizsgálatával (objektív bizonyítékok mentén) kell vizsgálni.

A fő tárgyat a szerződést jellemző, meghatározó alapvető kötelezettségek alapján kell megítélni. Ennek keretében az értékarányok figyelembevétele csak egy, de nem kizárólagos tényező.

Az építési beruházást és szolgáltatásmegrendelést tartalmazó beszerzések megítéléséhez  segítséget nyújthatnak az ajánlatkérőnek a Bíróság C-331/92. számú (Gestión Hotelera International) valamint, a C-220/05. számú (Auroux) ügyekben tett alábbi megállapításai is.

A Bíróság C-331/92. számú vegyes szerződés tárgyában hozott ítélete kimondta, hogy az nem tartozik az építési beruházásra irányadó irányelv hatálya alá, ha az építési munkák teljesítése csupán mellékes az ingatlankezelési szolgáltatásokhoz képest.

A Bíróság C-220/05. számú ügyében is felmerült az érintett szerződés vegyes tárgyából eredő minősítési kérdés, melynek kapcsán az ítélet megerősítette a Bíróság C-331/92. számú ítéletben foglaltakat, és emellett megállapította, hogy az érintett szerződés az építési munkálatok kivitelezésén túl további – szolgáltatásnyújtás jellegű – feladatokat is tartalmaz, ám az, hogy a szerződés tárgya több, mint építési munkálatok kivitelezése, a szerződést nem zárja ki a 93/37/EGK (építési) irányelv hatálya alól. Ugyanis a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy ez esetben a szerződés fő tárgya határozza meg, mely közösségi közbeszerzési irányelv alkalmazandó fő szabályként.

 

15. 15.1. Feltételes közbeszerzési eljárásban, a Kbt. 135. § (12) bekezdésének alkalmazása esetén is szerződéskötési feltétel a felelősségbiztosítással való rendelkezés, vagy a szerződés hatálybalépéséig várni lehet vele? 15.2. Amennyiben egy projekt megvalósításánál a projektre vonatkozó Korm. határozat jelölte ki a műszaki ellenőrt, az építés kivitelezéséről szóló szerződés aláírásra került, a műszaki ellenőrrel történő szerződéskötés azonban elhúzódott, úgy a kijelölés megfeleltethető-e annak, hogy az építtetőnek legkésőbb az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés időpontjában rendelkeznie kell építési műszaki ellenőrrel?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

15.1. Amennyiben a beszerzés tárgya tervezési és mérnöki szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelése, a Hatóság álláspontja szerint abban az esetben is a szerződéskötés feltétele, hogy az ajánlattevő felelősségbiztosítási szerződést kössön, vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjessze az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra, ha a szerződés nem az aláírásakor, hanem egy későbbi időpontban lép hatályba.

15.2. A Hatóság álláspontja szerint abban az esetben, amennyiben az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés időpontjában az ajánlatkérő nem rendelkezik olyan szerződéssel, amelyet a műszaki ellenőrrel kötött azzal a tartalommal, hogy az a fenti szerződés megkötésekor rendelkezésére álljon, abban az esetben sem teljesül az a feltétel, hogy az ajánlatkérőnek az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés időpontjában rendelkeznie kell építési műszaki ellenőrrel, ha Korm. határozatban kijelölés történt a műszaki ellenőri feladatokat ellátó szervezetre vonatkozóan.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

15.1. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 11. §-a szerint tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles − legkésőbb a szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a szerint építési beruházás esetén az ajánlattevő köteles − legkésőbb a szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

A Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetében a részvételi határidő lejártát követően bekövetkezik, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés).

A Kbt. 53. § (6) bekezdése szerint feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére – és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.

A Kbt. 135. § (12) bekezdése szerint feltételes közbeszerzés esetén az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban megjelölt azon feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikötni.

A kérdésben foglaltak alapján a Hatóság azzal az előfeltevéssel él, hogy a hivatkozott feltétel nem magának a felelősségbiztosítási szerződésnek a megkötésére vonatkozik, tekintettel egyrészt arra, hogy a felelősségbiztosítási szerződés megkötése vagy kiterjesztése nem tekinthető az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli eseménynek, amely vonatkozásában feltételes közbeszerzést lehetne alkalmazni, különös tekintettel arra, hogy ez egy olyan feltétel, amelyet az ajánlattevőnek kell teljesítenie, másrészt arra, hogy feltételes közbeszerzések esetén a feltétel bekövetkezte olyan ok, amelyre tekintettel az eljárást eredménytelenné lehet nyilvánítani, emellett ez a szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltétel is lehet, de a rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy olyan ok legyen feltételes közbeszerzési eljárásban rögzített feltétel, amely az eredményt nem, csak a szerződéskötést befolyásolja.

Tekintettel arra, hogy a fentiekben foglaltak alapján a feltételes közbeszerzési eljárás eredménytelenségi feltétele nem lehet a felelősségbiztosítás be nem mutatása vagy ki nem terjesztése, vélhetően az ajánlatkérő egy ettől független feltételt rögzített az eljárást megindító felhívásban.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-a arról a legkésőbbi időpontról rendelkezik, amíg a megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezést igazolni kell, azaz nem tiltja, hogy a felelősségbiztosítás megkötése vagy kiterjesztése egy korábbi időpontban megtörténjen. Ugyanez mondható el a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a szerinti előírás kapcsán is.

A fentiek alapján a Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 135. § (12) bekezdésének alkalmazása esetén sem tekinthetnek el a felek a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet hivatkozott előírásaitól, vagyis feltételes közbeszerzés, illetve a szerződés hatályba lépését felfüggesztő valamely feltétel alkalmazása esetén is kötelező az említett esetekben a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, illetve annak kiterjesztése a szerződéskötés időpontjára. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy a felelősségbiztosítás hatályba lépésének időpontja az azzal összefüggő szerződés hatályba lépéséhez igazodjon.

15.2. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló eljárás megelőzheti az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárást azzal, hogy az építtetőnek legkésőbb az építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés időpontjában rendelkeznie kell építési műszaki ellenőrrel.

Az állásfoglalás kérése alapján a Korm. határozatban foglalt kijelölés ellenére a műszaki ellenőrrel külön szerződéses kapcsolatba lép az ajánlatkérő.

A fentiekből arra lehet következtetni, hogy a műszaki ellenőr személye csak a szerződéskötést követően fog az ajánlatkérő rendelkezésére állni, azaz a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti feltétel csak a szerződéskötést követően fog megvalósulni.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsának az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól szóló, 2019. évi 106. számon 2019. június 4. napján kiadott útmutatója szerint az ajánlatkérőnek úgy kell a tervező, műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztására irányuló eljárások során eljárnia, hogy a nyilvánosság, az átláthatóság, valamint a verseny tisztaságának alapelve biztosított legyen. A rendelkezés célja, hogy a műszaki ellenőr kiválasztására vonatkozó eljárásban a gazdasági szereplők indulását, illetve magatartását ne befolyásolhassa a kivitelező személyének ismerete. Az ajánlatkérőnek tehát e célra tekintettel kell az előbbi rendelkezést értelmeznie és alkalmaznia, amely, ha a fenti cél megvalósul – a gyakorlat részéről gyakran felmerülő kérdésre válaszolva – nem zárja ki, hogy a két közbeszerzési eljárás részben időben párhuzamosan folyjék.

 

16. A Kbt. 5. § (3) bekezdés d) pontjában rögzített kivételi körbe tartozónak minősülnek-e azon támogatott projekt (PIACI KFI) keretében megvalósuló beszerzések, amelyek esetében a támogatási cél kutatás-fejlesztési és innovációs célú, egyben mentesül-e a támogatott szervezet ezeknek a beszerzéseknek a vonatkozásában a közbeszerzési kötelezettség alól azzal, hogy nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek és beszerzési igénye nem tartozik a Kbt. 5. § (2) bekezdése alá?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

 

A Hatóság álláspontja szerint a támogatás forrására tekintettel az állásfoglalás kérésében ismertetett támogatás kutatás-fejlesztési és innovációs célú, amelyre tekintettel a támogatottnak a kérdésben meghatározott feltételek fennállása esetén nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a támogatott beszerzése vagy beszerzései vonatkozásában.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A kérdésben meghatározott Pályázati felhívás 2. pontja szerint a támogatás forrása Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) fejezet 1. (Hazai innováció támogatása) címe.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 11. § (1) bekezdése szerint az NKFI Alap a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

A Kbt. 5. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból – ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat – megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy – az egyházi jogi személyek kivételével –, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés

a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,

b) egyedi munkahelyteremtési támogatásból,

c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból
valósul meg.

Támogatásból megvalósuló beszerzés esetén a Kbt. 5. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt kivétel abban az esetben alkalmazható, ha a támogatás (támogatási jogcím) kutatás-fejlesztési és innovációs célú, vagyis elsősorban a támogatás jogcímét kell vizsgálni a kivétel megállapításához, és nem kell a beszerzési tételek mindegyike esetén külön-külön vizsgálni a beszerzés célját.

Tekintettel arra, hogy a kérdésben ismertetett támogatás a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosítja, abban az esetben, ha a támogatott szervezet nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek és beszerzési igénye nem tartozik a Kbt. 5. § (2) bekezdésében felsorolt tárgykörök egyikébe sem, az ilyen támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában a támogatott szervezet nem köteles közbeszerzési eljárás lefolytatására.

 

17. Európai uniós forrásból származó támogatásban részesülő gazdasági szereplő az uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti értékhatárokat meghaladó becsült értékű építési beruházást tervez, amely a Kbt. 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában, és a támogatás intenzitása a 75 %-ot nem haladja meg. 17.1. Jól értelmezi-e, hogy a jogalkotói szándék arra irányult, hogy a jogalkotó egy külön jogszabályhelyen szabályozza a Kbt. 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet is magában foglaló építési beruházások támogatására vonatkozó szabályokat, és ettől külön szabályozza a Kbt. 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet is magában foglaló építési beruházásokon túli egyéb beszerzések támogatására vonatkozó szabályokat? 17.2. Jól értelmezi-e, hogy abban az esetben, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyú, azonban a támogatás mértéke nem éri el azt a mértéket, amely a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőséget megalapozná, a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján sem állhat fenn az ajánlatkérői minőség? 17.3. Jól értelmezi-e, hogy a fenti megközelítés alkalmazható a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti beszerzési tárgyak esetében is? 17.4. Jól értelmezi-e, hogy abban az esetben, ha a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti beszerzési tárgyak vonatkozásában nem áll fenn az ajánlatkérői minőség a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján, úgy a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség fennállását nem kell vizsgálni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

17.1. A Hatóság álláspontja szerint a jogalkotói szándék arra irányult, hogy abban az esetben, ha a Kbt. 5. § (2) bekezdés szerinti ajánlatkérői minőség annak a) pontja alapján – az adott esetben alkalmazandó támogatási intenzitás elérésére is tekintettel – megállapítható lehet, úgy az ajánlatkérői minőség fennállását a támogatott szervezetnek vagy személynek meg kell állapítania, azt az adott beszerzési igény és támogatás vonatkozásában nem kell tovább vizsgálnia. Amennyiben az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg a Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt beszerzési tárgyra tekintettel, úgy a támogatott szervezetnek vagy személynek a vizsgálatot tovább kell folytatnia, adott esetben a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség vizsgálatával.
Az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából irreleváns, hogy az a Kbt. 5. § (2) bekezdésének melyik pontján alapul, különös tekintettel arra, hogy egy adott beszerzési igény akár mindhárom pontnak [Kbt. 5. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja] megfeleltethető lehet.

17.2-17.3-17.4. A Hatóság álláspontja szerint abban az esetben, ha a támogatásból megvalósuló beszerzési igényhez kapcsolódó támogatás intenzitása vonatkozásában a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség nem állapítható meg, úgy a támogatott szervezet vagy személy ajánlatkérői minőségét a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján is vizsgálni kell.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

a) olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,

b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy

c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.
A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség megállapítását a jogalkotó függetleníti a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőségtől. A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség megállapítását kizárólag a támogatás meghatározott mértéket meghaladó intenzitása alapozhatja meg, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 5. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglaltak valamelyike, azaz a két feltétel konjunktív. A fentiek nem zárják ki a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőséget abban az esetben, ha az adott beszerzési tárgy a Kbt. 5. § (2) bekezdés több pontjának is megfeleltethető, ahogy abban az esetben sem, ha a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt beszerzési tárgyak valamelyikének nem feleltethető meg a beszerzési igény, amely nem zárja ki a többi pontban foglalt beszerzési tárgy vizsgálatát.

A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés

a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,

b) egyedi munkahelyteremtési támogatásból,

c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,

d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,

e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy

f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból
valósul meg.

A Kbt. 21. § (6) bekezdése szerint az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik Részt alkalmazva is eljárhat, kivéve, ha ajánlatkérői minősége az 5. § (2) bekezdése alapján is megállapítható. Ez utóbbi esetben az alkalmazandó eljárásrendet az (1) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.

A jogalkotó a Kbt. 21. § (6) bekezdésében egyértelművé tette, hogy hogyan kell az ajánlatkérőnek eljárnia, ha az ajánlatkérői minősége nemcsak a Kbt. 5. § (3) bekezdése, hanem a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján is megállapítható. A Hatóság álláspontja szerint a fentiek azt az álláspontot erősítik, amely szerint a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség nem zárja ki, hogy az ajánlatkérői minőség a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján is megállapítható legyen, azzal, hogy az ilyen esetekre a jogalkotó rögzítette a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség elsőségét az alkalmazandó eljárásrendet illetően. Erre tekintettel a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint fennálló ajánlatkérői minőség esetében a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség vizsgálata nem szükséges, nem jár releváns eredménnyel.

A Kbt. 5. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló beszerzések esetén az ajánlatkérői minőség nem csak a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt esetekben állhat fenn. A Hatóság nem osztja azt az álláspontot, amely szerint a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt beszerzési tárgyak vonatkozásában a támogatás mértékére tekintettel meg nem állapítható ajánlatkérői minőség kizárná a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség vizsgálatát.

A Hatóság álláspontja szerint az a tény, hogy az ajánlatkérői minőség nem csak a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt esetekben állhat fenn, és a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdése mellett a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőséget is keletkeztethet, nem zárja ki a Kbt. 5. § (3) bekezdésének alkalmazását abban az esetben, ha a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség fennállása akár a beszerzés tárgya, akár a támogatás intenzitása miatt nem állapítható meg.

 

18. Amennyiben egy szerződésben a különböző részfeladatokra különböző elszámolási rendelkezések vonatkoznak, és az ajánlatkérő a szerződés egyik részelemét érintő módosítást szeretne végrehajtani, úgy a de minimis szerződésmódosítási jogalap alkalmazása során az ellenérték növekedése vonatkozásában a szerződés összértékének vagy az egyes szerződéses részelemek értékének változását kell figyelembe venni? A szerződés megkötésére irányuló eljárásban az ajánlatkérő nem tette lehetővé részajánlat tételét.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a de minimis jogalap alkalmazása során a szerződéses ellenérték összértékének változását kell figyelembe venni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerint a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem

a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;

b)  szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.

Az irányelvi szabályozás is a szerződés összértékét jelöli meg a módosítás mértékének vizsgálata alapjául.

Az Európai Parlament és a Tanács a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelve 72. cikkének (2) bekezdése szerint […] anélkül, hogy ellenőrizni kellene, hogy a (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e, a szer-ződések ezen irányelvvel összhangban akkor is módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

i. a (4) cikkben foglalt küszöbértékek és

ii. a szolgáltatási és árubeszerzési szerződések eredeti szerző¬dések értékének 10 %-a és az építési beruházási szerződések eredeti szerződéses értékének 15 %-a.

Mindazonáltal a módosítás nem változtathatja meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások összesített nettó értéke alapján kell megállapítani.

A Hatóság álláspontja szerint a fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a módosítás mértékét a teljes szerződéses érték vonatkozásában kell vizsgálni a Kbt. 141. § (2) bekezdésének alkalmazásában.

 

19. Egy uniós értékhatárt elérő tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, de még a törvényben előírt határidő utolsó napján az ajánlatkérőhöz kiegészítő tájékoztatás kérések érkeztek. Az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (4) bekezdés a) pontjára tekintettel jelezte az ajánlattevőknek az: EKR-en keresztül, hogy a kiegészítő tájékoztatást nem tudja határidőben teljesíteni, ezért módosítja az ajánlattételi határidőt, amely határidő tekintetében a módosítás folyamatát a következő munkanapon kezdte meg. Az EKR rendszer azonban ezt figyelmen kívül hagyva az ajánlatok bontását elvégezte azzal, hogy az eljárásra vonatkozóan ajánlat nem érkezett. Fentiekre tekintettel az ajánlatkérő jogszerűen jár-e el, ha az eljárását a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerint eredménytelennek nyilvánítja, és új eljárást indít?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság az állásfoglalás kérés megválaszolása során előfeltételként elfogadta, hogy az EKR a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő időpontban bontotta fel az ajánlatokat, azaz az EKR szerint nem került sor az ajánlattételi határidő módosítására.
A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen jár el, amennyiben az eljárását a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 15. § (3) bekezdése szerint az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A (2) bekezdés alapján az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

A Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést.

Az állásfoglalás kérésben foglaltak alapján a tárgyalásos eljárás részvételi szakasza eredményesen zárult. Az ajánlattételi szakaszban – a rendelkezésre álló információk szerint – az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlat nem került benyújtásra, így az EKR a bontási cselekményt elvégezve rögzítette, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában ajánlat nem érkezett. Az állásfoglalás kérésből megállapítható információkra tekintettel és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében az eljárás eredménytelenné nyilvánítására így a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján van lehetőség.

 

20. Egy több részes eljárásban az ajánlattevő az EKR-ben technikailag a 3. ajánlati részhez töltötte fel az 1. rész ajánlati dokumentációját, ideértve az összes nyilatkozatot, az árazott költségvetést, szakmai ajánlatot, továbbá az EKR-ben a 3. ajánlati részhez elektronikus űrlapként kitöltött felolvasólapra a 3. ajánlati részhez feltöltött, de az 1. ajánlati részre vonatkozó árazott költségvetéssel egyező nettó ajánlati összárat tüntette fel. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a nyilatkozatok tartalma alapján kerül elbírálásra az ajánlat, azaz, ha úgy tekinti, hogy az ajánlattevő kizárólag az 1. ajánlati részben tett ajánlatot, és a 3. részben úgy tekinti az ajánlatkérő, mintha az ajánlattevő nem tett volna ajánlatot?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő az EKR-ben a 3. részhez feltöltött ajánlatot nem bírálhatja el az 1. részhez tartozó ajánlatként, tekintettel arra, hogy az ajánlat benyújtása részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén az adott részhez történő feltöltéssel valósulhat meg, illetőleg figyelembe véve azt a körülményt is, hogy az EKR-ben a felolvasólap esetében alkalmazandó elektronikus űrlapon és az EKR által generált bontási jegyzőkönyvben rögzített adatok irányadóak az ajánlat értékelése során.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása
 

A Kbt. 66. § (5) bekezdése szerint az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti ajánlat esetében a 68. § (4) bekezdése, részvételi jelentkezés esetében a 68. § (5) bekezdése szerinti információkat. A Kbt. 68. § (4) bekezdése alapján az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – többek között – azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek.

A Kbt. 68. § (1c) bekezdése kimondja, hogy az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a 68. § (4)-(5) bekezdés szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek – ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.

A Kbt. 68. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

Az EKR rendelet 11. § (9) bekezdése alapján az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatát vagy részvételi jelentkezését az EKR azok benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával kell ajánlatként vagy részvételi jelentkezésként benyújtania.

Az EKR rendelet 11. § (1) bekezdése szerint az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.

Az EKR rendelet 20. § (4) bekezdése rögzíti, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre ajánlatot kíván tenni.

Az állásfoglalás kérésben ismertetettek szerint az ajánlattevő az EKR-ben technikailag a 3. ajánlati részhez töltötte fel az 1. részhez benyújtandó ajánlatát és a kapcsolódó dokumentumokat. Ebből kifolyólag megállapítható, hogy az EKR-ben az 1. ajánlati részhez tartozóan az ajánlattevő által nem került ajánlat benyújtásra. Az EKR-ben a 3. részhez benyújtandó, elektronikus űrlapként működő felolvasólapon az ajánlattevő az 1. ajánlati részre vonatkozó árazott költségvetéssel egyező nettó ajánlati összárat rögzítette.

Az ajánlatkérő által az elektronikus űrlap alkalmazásával rendszeresített felolvasólapot az ajánlattevő köteles az EKR rendelet rendelkezései alapján az ajánlat részeként minden olyan rész tekintetében kitölteni, amelyre ajánlatot kíván tenni.

A bontási cselekményt az EKR rendelet 15. § (2) bekezdése alapján az EKR végzi, így az általa generált bontási jegyzőkönyv az ajánlattevő által a felolvasólapként létrehozott elektronikus űrlapon közölt adatokat tartalmazza, ebből kifolyólag a 3. ajánlati rész vonatkozásában került rögzítésre a bontási jegyzőkönyvben az az ajánlati ár, melyet az ajánlattevő az 1. ajánlati részre vonatkozóan kívánt megajánlani. Ennek megfelelően az EKR-ben, az EKR által generált bontási jegyzőkönyv vélhetően nem jelenít meg beadott ajánlatot az érintett ajánlattevővel összefüggésben az 1. ajánlati rész vonatkozásában, kizárólag a 3. ajánlati rész tekintetében.

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.345/19/2018. számú határozata rögzíti, hogy az EKR-ben alkalmazott elektronikus felolvasólap űrlapon és bontási jegyzőkönyvben rögzített adatok irányadóak az ajánlat értékelése során.
Annak okán, hogy – az állásfoglalás kérésben foglaltak alapján – a 3. rész tekintetében az eredeti ajánlattételi szándéknak nem megfelelően az 1. részre vonatkozó ajánlati árral került a felolvasólap kitöltésre, a bontási jegyzőkönyvben is az eredeti ajánlattevői szándéktól eltérő adatok rögzültek, illetve – a Kbt. 68. § rendelkezései alapján – váltak elérhetővé az ajánlatkérő, majd a bontási jegyzőkönyv ajánlatkérő általi kiküldését követően valamennyi ajánlattevő számára is.

Figyelemmel arra, hogy az ajánlatok értékelése során a felolvasólapon és a bontási jegyzőkönyvben rögzített adatok az irányadók, az ajánlatkérő nem veheti figyelembe a 3. ajánlati részhez benyújtott – de eredetileg az 1. ajánlati részre benyújtani szánt – ajánlatot az 1. rész vonatkozásában.

Az Útmutató1szerint a hiánypótlás jogintézményének abszolút korlátját képezi az az elvárás, hogy az ajánlattevő az általa tett megajánlást ne változtathassa meg, illetőleg az elmulasztott megajánlást ne tehesse meg azt követően, hogy az ajánlati kötöttség beállt.

Az ajánlat tartalmi és formai követelményeknek megfelelő elkészítése a gazdasági szereplő kötelezettsége, ezért a hiánypótlás jogintézménye nem szolgálhat a gazdasági szereplők e kötelezettsége teljesítésének helyettesítésére.
Ha valamely ajánlattevő nem teszi meg az ajánlatát a teljes beszerzési tárgyra, a teljes műszaki tartalomra, a hiánypótlási szabályok szerint nem áll fenn jogszerű lehetőség az ajánlat ezen hibájának korrigálására.

Fentiekre, valamint az állásfoglalás kérésben foglaltakra figyelemmel megállapítható, hogy mivel az EKR-ben az 1. ajánlati rész vonatkozásában nem került ajánlat benyújtásra, továbbá a 3. rész tekintetében az 1. részre vonatkozóan kerültek adatok rögzítésre – tekintve, hogy az ajánlattevő a Kbt. 55. § (7) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával nem módosította az ajánlatát – az ajánlatkérőnek nincs jogszabály szerinti lehetősége – sem felvilágosítás kérésével, sem hiánypótlási felhívás kibocsátásával – annak orvoslására, hogy az ajánlat benyújtása nem a megfelelő részhez történt. Ebben az esetben az ajánlatkérő arra tehet megállapítást, hogy az adott részre vonatkozóan az adott ajánlattevő nem nyújtott be ajánlatot.

 

21. A Kbt. 115. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek milyen idő intervallumot kell alapul venni a gazdasági szereplők személyének változtatása tekintetében a különböző közbeszerzési eljárások során? A gazdasági szereplők személyét az egymást követő beszerzési eljárásokban, adott tárgyévben vagy 2017.01.01-től folyamatosan az összes jövőbeli beszerzést is figyelembe véve kell-e változtatni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint – tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz konkrét megállapítást a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők változtatásának gyakorisága tekintetében – a teljes körű piackutatás és az alkalmassági követelményeknek való megfelelőség eredményét is figyelembe véve, a gazdasági szereplők személyének lehetőség szerinti változtatását valamennyi eljárás esetében a lehető legszélesebb körben biztosítania kell az ajánlatkérőnek a Kbt. 115. § (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvi rendelkezések teljesülése érdekében.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 115. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Az ajánlatkérő a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja. A 80. § (5) bekezdésében előírt tíz napos időtartam helyett öt napos időtartam alkalmazandó. A 113. § nem alkalmazandó.

A törvényi indokolás szerint az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja a 115. § szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához a Kbt. által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást. Az előbbi követelmény értelmében az ajánlatkérő köteles az eljárás megindítását megelőzően megfelelően tájékozódni a felhívni kívánt gazdasági szereplőkről, szakmai megbízhatóságukról.

Fentiek értelmében az ajánlatkérőnek – a Kbt. 19. § rendelkezéseinek szem előtt tartásával – a Kbt. 115. § szerinti eljárás lefolytatása esetén lehetősége van, hogy közvetlen felhívással maga döntsön az eljárásban részt vevő ajánlattevők személyéről. Az ajánlatkérőnek az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor minden esetben fel kell mérnie, hogy mely gazdasági szereplők kínálják az adott piacon a beszerzés tárgyát képező építési beruházások kivitelezését, és ezen gazdasági szereplők közül azokat kell diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően kiválasztania, akik az adott szerződés teljesítésére képesek, szakmailag megbízhatóak és lehetőség szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek.

Az indokolás rögzíti továbbá, hogy a tisztességes versenyt és a vállalkozások szélesebb körének a közbeszerzésekhez való hozzáférését szolgálja az a rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét eljárásaiban lehetőség szerint változtatja.

Az ajánlatkérőnek a Kbt. 115. § (2) bekezdésében konkrétan meghatározott követelmények szem előtt tartásával kell eljárnia az ajánlattételre felhívni szánt gazdasági szereplők kiválasztásakor, figyelemmel arra is, hogy a gazdasági szereplők személye – a kiválasztási kritériumoknak való megfelelőség teljesülése mellett – lehetőség szerint különbözzön a korábbi eljárásokban ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők személyétől, a vállalkozások minél szélesebb körének közbeszerzési eljárásba történő bevonása érdekében.

Az ajánlatkérőnek a Kbt. 115. § szerinti eljárásban a gazdasági szereplők személyének változtatása tekintetében fennálló kötelezettsége tehát arra terjed ki, hogy az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően, az adott beszerzés tekintetében olyan teljes körű piackutatást végezzen az ajánlattételre felhívható gazdasági szereplők körében, hogy megállapítást nyerjen, tud-e új gazdasági szereplőt bevonni az adott eljárásba, akit a korábbi eljárások során eddig nem hívott fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyének változtatása tekintetében az ajánlatkérőnek a vizsgálatot 2017. január 1-jétől eljárásonként el kell végeznie, ami nem jelenti azt, hogy 2017. január 1-jétől nincs lehetőség egy gazdasági szereplőnek a fenti időintervallumon belüli többször történő felhívására.

A Közbeszerzési Hatóság az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők Kbt. 115. § (2) bekezdése szerinti változtatásáról tárgyában KÉ 2017. évi 18. számon 2017. február 10. napján kiadott útmutatója meghatároz olyan szempontokat, melyek megvalósulása megfelelhet a gazdasági szereplők személyének változtatása követelmény teljesülésének. Az ajánlatkérő részéről így – többek között – elfogadható az ajánlattevők személyének változtatása körében az is, ha a közbeszerzési eljárások során az ajánlattételre felhívni kívánt legalább öt ajánlattevő közül az ajánlattevők személyét csak részben változtatja meg, feltéve, hogy az az adott piaci viszonyok között indokolható. Javasolt továbbá, hogy az ajánlatkérő a teljes körű piackutatás eredményeként elérhető potenciális gazdasági szereplők közül rotálásos módszerrel válassza ki az egyes közbeszerzési eljárásokban való részvételre felhívott gazdasági szereplőket.

 

22. Közbeszerzési eljárás keretében építőipari kivitelezési tevékenység elvégzésére kötött vállalkozási szerződést az ajánlatkérő és az ajánlattevő. Az ajánlattevőként szerződő fél alvállalkozója az ajánlattevő féllel szemben vállalkozói díj címén fennálló követelését engedményezte harmadik személyre. Az engedményes igazolta az ajánlattevőként szerződő félnek, hogy köztartozásmentes adózó, míg az alvállalkozó, aki az ajánlattevő féllel korábban szerződött, nem igazolja a köztartozás-mentességét. Jogszerűen jár-e el az ajánlattevő fél, ha visszatartja, és nem fizeti ki az engedményesnek a vállalkozói díjat mindaddig, amíg az alvállalkozó nem igazolta köztartozás-mentességét?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozó felé történő kifizetés vonatkozásában fennálló jogszabályi követelményeket – ideértve a köztartozás-mentesség igazolását – az alvállalkozónak abban az esetben is teljesítenie kell, amennyiben az alvállalkozó a vállalkozói díj jogcímen fennálló követelését harmadik fél javára engedményezte. Fentiekre tekintettel a Hatóság álláspontja szerint a kérdésben meghatározott feltételek fennállása mellett a visszatartás jogszerű.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 135. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.

A Korm. rendelet 32/B. § (1) bekezdése alapján a 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

A Ptk. 6:193. § (1) és (2) bekezdése értelmében engedményezés esetén a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.

Fenti jogszabályi rendelkezésekre tekintettel megállapítható, hogy a Korm. rendelet 32/B. §-át a Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során kell figyelembe venni, amely az ajánlatkérőként szerződő fél és az ajánlattevő között, illetve az ajánlattevő és az általa bevont alvállalkozó közötti ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozóan tartalmaz szabályokat.

A Korm. rendelet 32/B. §-a az ajánlattevő és az alvállalkozója közötti kifizetések tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, mely kifizetések vonatkozásában merül fel a köztartozás-mentesség ellenőrzésének kötelezettsége. Ez alapján a Korm. rendelet a köztartozás-mentesség igazolását, mint a kifizetés feltételét az ajánlattevő és az általa igénybe vett alvállalkozók közötti kifizetéseknél írja elő.

Az állásfoglalás kérésben foglaltak alapján a nyertes ajánlattevő által bevont alvállalkozó a nyertes ajánlattevővel szemben fennálló követelését engedményezte egy harmadik személy javára. A Ptk. kimondja, hogy az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Ez alapján az ajánlattevőnek az engedményezési szerződésben fennálló követelés mértékéig az engedményes felé kell kifizetést teljesítenie a Ptk. 6:198. § szerinti teljesítési utasításnak megfelelően.

A közbeszerzési eljárások vonatkozásában a jogi szabályozás – a Korm. rendelet 32/B. §-ban foglaltak szerint – csak az építési beruházások tekintetében tartalmaz a kifizetéshez kapcsolódóan olyan garanciális rendelkezéseket, melyek a közpénzek jogszerű és átlátható felhasználásának a megvalósulását hivatottak biztosítani.

E tekintetben a kifizetés nem lehet a szabályozás céljával ellentétes oly módon, hogy a kifizetést megelőzően csak az engedményes igazolja a köztartozás-mentességét, a közbeszerzési eljárásba bevont engedményező alvállalkozó pedig nem, mert ez visszaélésre adhat alkalmat a közpénzek rendeltetésszerű felhasználása során.

Fentieket figyelembe véve – a Hatóság álláspontja szerint – az eljárásba bevont engedményező alvállalkozó a követelése engedményezését követően is kötelezett marad a köztartozás-mentesség igazolása tekintetében, a Korm. rendelet 32/B. §-ában rögzített, a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közpénzek védelme érdekében hozott, a közbeszerzések során esedékes kifizetésekkel összefüggésben meghatározott felelősségi szabályokra tekintettel. Ezáltal az engedményes felé történő kifizetés során a Korm. rendelet 32/B. §-ában meghatározott garanciális követelményeknek nemcsak az engedményes vonatkozásában kell fennállniuk, hanem a közbeszerzési eljárásba közvetlenül bevont engedményező alvállalkozó tekintetében is teljesülniük kell.

 

23. Egy több részből álló közbeszerzési eljárás esetén a Kbt. 53. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti feltételesség értelmezhető-e részenként külön-külön, azaz például egy két részből álló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a Kbt. alapján megteheti-e, hogy csak az egyik részt határozza meg feltételesként?


A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek körültekintő – különösen közbeszerzési-jogi és műszaki – vizsgálatot követően lehetősége van arra, hogy egy több részajánlattételi lehetőséget biztosító közbeszerzési eljárásban adott esetben csak az egyik részt határozza meg a Kbt. 53. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzésként.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 53. § (5)-(6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az ajánlattételi – több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő – lejártát követően bekövetkezik, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés).

Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére – és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.  

A Kbt. 75. § rendelkezik a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének esetköreiről, szabályairól. A vonatkozó rendelkezésekben elkülönülnek az ún. automatikus, ajánlatkérői mérlegeléstől független eredménytelenné nyilvánítási esetek [Kbt. 75. § (1) bekezdés] és az ajánlatkérő döntését igénylő, attól függő eredménytelenné nyilvánítási esetek [Kbt. 75. § (2) bekezdés].

A Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezen rendelkezések irányadóak a Kbt. 53. § (5)-(6) bekezdésében szabályozott esetekben is, ekkor ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a közbeszerzési eljárást – a bekövetkezett feltétel ellenére – eredményessé vagy eredménytelenné nyilvánítja-e.

A Kbt. 61. §-ának (4)-(6) bekezdései rendelkeznek a részajánlattétel lehetőségéről. A közbeszerzés egy részére vonatkozó ajánlattétel kérdésében való döntés az ajánlatkérő joga és felelőssége, azonban amennyiben biztosítja azt, annak különböző eljárásjogi következményei lesznek. Ilyen például az, hogy az alkalmassági követelményeket a részajánlat lehetőségére tekintettel, azt figyelembe véve kell meghatározni vagy az, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményeképpen az egyes részek tekintetében kell a nyertes ajánlattevővel szerződést kötnie. Ennek megfelelően a részekre benyújtott ajánlatok az adott rész tekintetében tett más ajánlatokkal versenyeznek, és az eljárás eredményessége vagy eredménytelensége szintén részenként külön-külön ítélendő meg.

A részajánlat relatív eljárásjogi önállóságát hangsúlyozza a Kbt. 75. § (5) bekezdésében foglalt azon előírás is, mely szerint, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg.

Előfordulhat ugyanis, hogy az ajánlatkérő által meghatározott részek valamelyikére egyáltalán nem érkezik ajánlat, míg a másik rész tekintetében van nyertese az eljárásnak. Ilyen esetben az ajánlatkérő csak adott részben nyilváníthatja eredménytelenné az eljárást.

Fontos rögzíteni, hogy fennállhat olyan helyzet is, amikor az egyik vagy akár több rész eredménytelensége olyan kihatással van a teljes eljárásra, hogy az ajánlatkérő részéről nem észszerű döntés az eredményes rész tekintetében való szerződéskötés. A Kbt. 75. § (5) bekezdésének második fordulata erre tekintettel lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy amennyiben bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthassa. Ennek feltétele, hogy az eljárást megindító felhívásban előre rögzítette ennek lehetőségét, egyben meg is indokolta azt.