Zöld beszerzési kritériumok és az ökocímke alkalmazásának lehetőségei a közbeszerzésekben

Uniós felmérések szerint a zöld közbeszerzés elterjedésének egyik akadálya, hogy a beszerzést végzőknek nincs elegendő ismeretük arról, hogy hogyan lehet a beszerzésekben a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően érvényesíteni. Nem tudják, hogy a beszerezni kívánt termék esetében lehet-e, érdemes-e, s ha igen, milyen környezetvédelemmel kapcsolatos követelményeket érdemes előírni, illetve hogy ezeket a követelményeket hogyan lehet úgy beilleszteni az ajánlati felhívásba, hogy az ne sértse a közbeszerzési törvény alapelveit és előírásait.

Az ökocímkék számos termék és szolgáltatás esetében segíthetik az ajánlatkérők munkáját. A hozzájuk tartozó feltételrendszereket tudományos alapon, a mindenkori technikai színvonal figyelembe vételével, szakmai és fogyasztói szervezetek bevonásával független szakértők dolgozzák ki, és független testületek fogadják el. Ez garancia arra, hogy a feltételrendszer kritériumai környezetvédelmi szempontból megalapozottak, műszakilag és gazdaságilag teljesíthetők. Ennek köszönhetően a feltételrendszerek megkönnyítik a beszerezni kívánt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó környezetvédelmi követelmények megfogalmazását.

A cikk bemutatja a Közbeszerzési törvénynek1 az ökocímkék használatára vonatkozó előírásait; gyakorlati példákkal szemlélteti, hogy hogyan lehet az ökocímkéket a műszaki leírásban, az értékelési szempontok, illetve a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek megfogalmazásában felhasználni, összehasonlítja a különböző megoldások előnyeit és hátrányait; áttekintést ad a Közbeszerzési törvényben megfogalmazott követelményeknek megfelelő ökocímkékről és a hozzájuk tartozó termékcsoportokról, röviden foglalkozik az Európai Unió által elfogadott zöld közbeszerzési kritériumokkal.

Bevezetés

A termékek tervezésénél, gyártásánál, forgalmazásánál és a hulladékká vált termékek kezelésénél a gazdasági-pénzügyi szempontok az elsődlegesek, nem a környezet védelme. Emiatt a termékek környezetvédelmi szempontból általában elmaradnak a mindenkori műszaki színvonal által lehetséges optimálistól: több és/vagy másféle anyagot tartalmaznak, nem vagy nehezen javíthatók, fejleszthetők vagy újrafeldolgozhatók, gyártásuk és használatuk a szükségesnél nagyobb környezeti terhelést okoz.  

Az optimálistól való elmaradás mértéke ugyanakkor az azonos vagy hasonló célra készült különböző termékek, termékvariánsok esetében nem egyforma. Erre a különbözőségre épít a zöld beszerzés, amelynek során a környezettudatos fogyasztó vagy beszerző a kisebb terhelést okozó termékvariánst választja, hozzájárulva ezzel a környezeti terhelés mérsékléséhez. A környezetbarát(abb) változatok iránti kereslet növelése bővíti az ilyen termékek kínálatát, hosszabb távon pedig az öko-innovációt.

A zöld beszerzés tehát fontos eszköze lehet a környezetpolitikának. Előnyeire az OECD is felhívja a figyelmet, az Európai Bizottság pedig már a 2008. évi Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés2 című közleményében javasolta, hogy 2010-re az Unióban az összes beszerzési eljárás 50%-a legyen „zöld”.


1 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény.
2A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés {SEC(2008) 2124} {SEC(2008) 2125} {SEC(2008) 2126}, 11. oldal, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52008DC0400&qid=1569324404624&from=EN


A Bizottság által kitűzött célt nem sikerült teljesíteni. 2010-re a közlemény zöld beszerzésre vonatkozó feltételeinek csak az eljárások 26%-a tett eleget, bár a vizsgált eljárások több mint felében alkalmaztak már valamilyen környezetvédelmi szempontot.3 A zöld beszerzés tehát 2010-re már eléggé elterjedt, de a terjedés üteme és intenzitása a vártnál jóval lassabb és országonként, szervezetenként eltérő volt.

A gyorsabb terjedést több körülmény is akadályozza: a zöld beszerzéshez nyújtott politikai támogatás hiánya, az a feltételezés, mely szerint a környezetbarát termékek mindig drágábbak a hagyományos termékeknél vagy hogy a környezetbarát termékek minősége elmarad a hagyományos termékekétől. Az egyik fő akadály, hogy a beszerzési szakembereknek nincs elegendő ismeretük arról, hogy hogyan lehet a beszerzésekben a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően érvényesíteni. Nem tudják, hogy a beszerezni kívánt termék esetében lehet-e, érdemes-e, s ha igen, milyen környezetvédelemmel kapcsolatos követelményeket érdemes előírni, illetve hogy ezeket a követelményeket hogyan lehet úgy beilleszteni az ajánlati felhívásba, hogy az ne sértse a közbeszerzési törvény alapelveit és előírásait.

Az EU zöld beszerzéssel foglalkozó honlapján a zöld beszerzés akadályaiként felsorolt hét tényező (a politikai támogatás hiánya, a környezetbarát termékek magasabb árára vonatkozó előítélet, a szükséges jogi ismeretek hiánya, a gyakorlati eszközök és információk hiánya, a vezetési rendszerbe történő integrálás nehézségei, az oktatás hiánya, a beszerző szervezetek közötti együttműködés hiánya, illetve hogy túl kevés a termékekre/szolgáltatásokra vonatkozóan felállított környezetvédelmi követelmény) közül egy a szükséges jogi, három pedig a szükséges szakmai ismeretek hiányára utal. (A szakmai ismeretek hiányosságai miatt kellene több gyakorlati eszköz és információ, több oktatás, illetve több előre felállított környezetvédelmi követelmény.)

A zöld beszerzés elterjedtségét vizsgáló felmérés során azt is megkérdezték, hogy a beszerzők számára mennyire volt nehéz a zöld kritériumok alkalmazása. A válaszadók a feladat nehézségét egy 1-től (nagyon könnyű) 5-ig (nagyon nehéz) terjedő skálán átlagosan 3,06-ra értékelték. Csak 17%-uk gondolta úgy, hogy a környezetvédelmi szempontok alkalmazása inkább könnyű (a nehézséget 1-re és 2-re értékelő válaszadók), 39%-uk szerint viszont inkább nehéz (4-es és 5-ös válaszok).4

Hasonló eredményre jutott a Virage, Környezettudományi Központ, Global to Local, Macroscopio, SYKE által alkotott Take 5 nemzetközi konzorcium 2006. évi felmérése, mely szerint a zöld közbeszerzés második legfontosabb akadálya a környezetvédelmi ismeretek, illetve a környezetvédelmi követelmények kiválasztásával kapcsolatos ismeretek hiánya volt. Európai átlagban a megkérdezett beszerzők 35%-a, Magyarországon a megkérdezett beszerzők 40%-a tartotta a környezetvédelmi követelmények kialakításával kapcsolatos ismeretek hiányát fontos akadálynak, és sokan hiányolták a gyakorlati útmutatókat, valamint a beszerzők oktatását is.5


3  Andrea Renda, Jacques Pelkmans, Christian Egenhofer, Lorna Schrefler, Giacomo Luchetta, Can Selçuki, Jesus Ballesteros, Anne-Claire Zirnhelt, The Uptake of GreenPublic Procurement in the EU27. Centre for European Policy Studies, College of Europe, Brussels 2012. https://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/CEPS-CoE-GPP%20MAIN%20REPORT.pdf, 39. o.
4  U.o. 36.o.
5  Maarten Bouwer, Margo Jonk, Péter Szuppinger, Helmut Lusser, Tanya Berman, Raffaella Bersani, Vincenzo Nappa, Cosetta Viganò,Ari Nissinen, Katriina Parikka, Green Public Procurement in Europe, 2006. Conclusions and recommendations, Virage, Környezettudományi Központ Alapítvány, Global to Local, Macroscopio, SYKE. https://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/take_5.pdf, 12.o.


A zöld közbeszerzés akadályai. Az adott tényezőt akadálynak tekintő válaszok a megkérdezettek %-ában

  A környezetvédelmi kritériumok alkalmazásának nehézségei a zöld beszerzésben

A közbeszerzések során a környezetvédelmi szempontok érvényesítésénél is tiszteletben kell tartani a verseny tisztaságának, átláthatóságának, illetve a gazdasági szereplők esélyegyenlőségének és velük szembeni egyenlő bánásmódnak az elvét. A beszerezni kívánt termékkel kapcsolatos környezetvédelmi elvárások megfogalmazása ezért nem egyszerű. A környezetvédelmi követelményeket ugyanis úgy kell megfogalmazni, hogy pontosak és kellően konkrétak, emellett szakmailag megalapozottak, műszakilag és gazdaságilag pedig teljesíthetőek legyenek.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. Rendelet 46. § (4) bekezdése szerint „a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését.”

Egy termék vagy szolgáltatás életciklusa során, vagyis a nyersanyagának kitermelésétől a használata utáni hulladék elhelyezéséig sokféle módon gyakorol hatást a környezetre. Ha a termékeket környezetvédelmi szempontból akarjuk összehasonlítani, azt is meg kell mondani, hogy mely hatások alapján akarjuk az összehasonlítást elvégezni. Nem mindegy, hogy egyetlen környezetvédelmi szempontból (pl. vízszennyező hatás) vagy egy több környezetvédelmi szempontból álló szempontrendszer (pl. vízszennyezés, a termékben levő veszélyes anyagok, energiatakarékosság) alapján vizsgáljuk a termékeket. Az, hogy a beszerzés tárgya pl. környezetbarát másolópapír vagy környezetbarát takarítási szolgáltatás, még nem ad kellő alapot annak eldöntéséhez, hogy milyen termékek vagy szolgáltatások felelnek meg a felhívás követelményeinek. Ahhoz, hogy a beszerző és az ajánlattevő ugyanazt értse „környezetbarát” alatt, pontosan definiálni kell, hogy az adott esetben mi tekinthető környezetbarátnak. Másolópapír esetében például csak az újrapapír jöhet szóba, vagy a fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyagból készített papír is, és ha a termék készülhet fenntartható erdőgazdálkodásból származó rostanyagból, akkor az alapanyagnak milyen hányada – fele, 75%-a vagy esetleg 100%-a – származhat ilyen forrásból? Elfogadható-e a rostanyagok klórral történő fehérítése? Van-e a felhasználónak egyéb - pl. a gyártási folyamat során keletkező vízszennyezéssel, a gyártás energiahatékonyságával vagy a felhasznált vegyszerekkel kapcsolatos - zöld szempontja?

Nemcsak a műszaki leírásban szereplő követelményeknél, hanem az értékelési szempontoknál is pontosságra, konkrét követelményekre van szükség. A közbeszerzési törvény 76. § (6) bekezdés b) pontja  szerint ugyanis az értékelési szempontok „nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk.”

Az önkényes döntési lehetőséget úgy lehet kizárni, ha az ajánlatkérésben az értékelési szempontok ismertetése során az ajánlatkérő világosan és egyértelműen megjelöli, hogy milyen környezetbarát tulajdonságért milyen pontszám adható. Takarítási szolgáltatás beszerzése esetén például az értékelési szempontok között az ár mellett az ajánlatokat aszerint is pontozni lehet, hogy a szolgáltatásban milyen arányban használnak ökocímkés tisztítószereket, vagy hogy használnak-e olyan tisztítószert, amelyik az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint akut toxicitású, célszervi toxicitású, légzőszervi vagy bőrszenzibilizáló, rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító vagy a környezetre veszélyes besorolású, illetve ennek megfelelően címkézett anyagnak minősül.

A környezetvédelmi szempontok megadásánál a pontos megfogalmazás mellett arra is szükség van, hogy az ajánlattevőkkel szemben támasztott követelmények szakmailag megalapozottak, műszakilag és gazdaságilag teljesíthetőek legyenek.

A Kbt. 28. § (1) bekezdése előírja, hogy „az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni.” A zöld beszerzés szempontjából ez azt jelenti, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazhat olyan környezetvédelmi előírást, amelyet a potenciális ajánlattevők nem vagy csak irreális áron tudnak teljesíteni.

Mindezen követelmények teljesítéséhez a környezettudatos beszerzőnek igen sok és megbízható információra van szüksége. Tudnia kell, hogy melyek a keresett termék életciklusa során fellépő legfontosabb környezeti hatások és ismernie kell az adott termék piacát. Tudnia kell, hogy léteznek-e az adott igények kielégítésére alkalmas környezetbarát alternatív termékek és szolgáltatások, hogy milyen korlátok, határértékek betartását lehet és érdemes az ajánlattevők számára előírni, és hogy a környezetbarát követelmények betartása jár-e többlegköltségekkel, és ha igen, ezek milyen mértékűek.

Az ilyen információk összegyűjtése és értékelése egyetlen termék esetében sem egyszerű, a termékek számával pedig a feladat nehézsége is nő.

A környezetvédelmi, műszaki és gazdasági szempontból megalapozott műszaki leírás, értékelési szempontok és szerződéses feltételek összeállításához az ökocímkék és az Európai Unió zöld beszerzési kritériumai adnak segítséget.

Az ökocímkék használata a zöld beszerzésben

A címkék, így az ökocímkék használatát a közbeszerzési törvény a műszaki leírásban vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek vagy az értékelési szempontok között teszi lehetővé (Kbt. 59. § (1) bekezdés).

A jelenleg ismert több száz ökocímke közül a közbeszerzési törvény azoknak a címkéknek a használatát engedi meg, amelynek

a)    a követelményei objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapulnak;

b)    a követelményeket olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, a fogyasztókat, a szociális partnereket, a gyártókat, a forgalmazókat és a nem kormányzati szervezeteket – részt vehet;

c)    a címke megszerzése valamennyi érdekelt fél számára lehetséges;

d)    a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud befolyást gyakorolni.

Ezek az ún. ISO I. típusú ökocímkék. Ilyenek például – az ismertebbek közül – az EU ökocímke, a magyar Környezetbarát Termék védjegy, az európai tagállamok nemzeti ökocímkéi (pl. a német, az osztrák vagy a skandináv ökocímke), az FSC és a PEFC címke vagy az ökológiai termelésből származó termékek jelölésére szolgáló uniós logó.

* A táblázatban szereplő adatok a cikk megírásakor fennálló állapotokat tükrözik. A feltételrendszerek és a minősített termékek száma folyamatosan változik. Az egyes ökocímke rendszerekben meglevő feltételrendszerek száma nem összehasonlítható, mert az egyes termékcsoportokba sorolt termékek köre rendszerenként változhat. Ez pl. azt is jelentheti, hogy ugyanarra a termékkörre az egyik rendszer csak egy, a másik több feltételrendszert dolgoz ki.


Az ökocímkék kétféle célra is használhatók: egyrészt a címkék minősítő követelményei alapul szolgálhatnak a műszaki leírás környezetvédelmi követelményeihez, az ajánlatok környezetvédelmi szempontból történő értékeléséhez és a szerződésben alkalmazott környezetvédelmi feltételekhez, másrészt a címke a kritériumoknak való megfelelést is bizonyítja.

Az ökocímkék komplex követelményrendszere a termék életciklusára vonatkozó minden fontosabb környezeti hatásra kiterjed, és egy-egy hatással kapcsolatban is több követelményt állít fel. A beszerzésekben gyakran előforduló másolópapírra (grafikus papírra) vonatkozó uniós ökocímke feltételrendszer például 8 követelménycsoportot, ezeken belül pedig összesen 22 követelményt tartalmaz.

A beszerző ezeket az ökocímke kritériumokat maradéktalanul és változtatás nélkül beteheti a műszaki leírásba,6 mondván, hogy a terméknek meg kell felelnie például az adott termékcsoportra vonatkozó európai uniós ökocímke kritériumoknak.

A potenciális szállítók körének bővítése érdekében a műszaki leírásba kerülő környezetvédelmi előírások szigorúsága ugyanakkor többféleképpen is mérsékelhető. Egyrészt választani lehet a különféle ökocímkék feltételrendszerei között. Egy adott termékcsoportra több – a Kbt. előírásainak megfelelő – ökocímkének is lehet feltételrendszere, és ezek kritériumai között lehetnek eltérések.

A beszerző azt is megteheti, hogy kiválaszt egy vagy több kritériumot az ökocímke követelmények közül, és csak azok teljesítését írja elő. Ilyenkor a Kbt. 59. § (2) bekezdésnek megfelelően meg kell adni a teljesítendő címkézési követelményeket. A grafikus papírok példájánál maradva, a műszaki leírás környezetvédelmi követelményei koncentrálhatnak például csak a papírgyártásban használt rostok eredetére. Ennek megfelelően előírhatják, hogy a termékek 100%-ban újrahasznosított papírrostból vagy fenntartható módon kitermelt primer rostokból készüljenek.

A követelmények enyhítésének egy további módja valamelyik kiválasztott ökocímke követelmény módosítása, vagyis az ökocímke követelményből saját követelmény kialakítása. A módosítás vonatkozhat az ökocímke követelményben szereplő határértékre (pl. a papír alapanyagában az újrafeldolgozott rostok arányának nem 100, hanem csak 75%-ot kell kitennie), vagy az is megoldást jelenthet, ha a környezetbarát követelmény csak a termékek egy meghatározott hányadára vonatkozik, így például nem a teljes szállítandó mennyiségnek, hanem csak a termékek 30%-ának kell a megadott feltételt teljesítenie.7

Az ökocímke követelmények szigorítására a gyakorlatban nincs szükség, mert a követelményeket a közbeszerzési törvény 59. § (1) bekezdésének eleget tevő minősítési rendszerek úgy állapítják meg, hogy azokat az érintett gyártók/szolgáltatók mintegy 15-20%-a tudja csak teljesíteni. Éppen ezért a műszaki és gazdasági teljesíthetőség érdekében a műszaki leírás környezetvédelmi követelményeinek kiválasztásánál érdemes utánanézni, hogy hány címkehasználója van a kiválasztott ökocímkének. A címkehasználók száma ugyanis utal a kritériumok teljesíthetőségére.8 Minden fontosabb ökocímke közzéteszi a honlapján a címkehasználók listáját.

Az ökocímke követelmények a legjobb ár-érték arány alapján történő értékelés értékelési szempontjaiként is felhasználhatók. Értékelési szempontként egyszerre több ökocímke kritérium is alkalmazható. Például értékelési szempont lehet, hogy a papírtermék alapanyagában mennyi a fenntartható erdőgazdálkodásból származó rostok aránya, vagy hogy a rostanyagok fehérítéséhez használnak-e klórgázt. Az előbbi esetben a pontszámot a fenntartható erdőgazdálkodásból származó rostok arányának függvényében lehet meghatározni, az utóbbi példában a követelmény teljesülését lehet pontozni: pontot ér, ha a követelmény teljesül, vagyis ha nem használnak klórgázt, és nem jár pont, ha nem teljesül. Ugyanazt a követelményt a műszaki leírásban és az értékelési szempontok között nem lehet megjelölni, de az értékelésnél többletpontot lehet adni a műszaki leírásban megjelölt környezetvédelmi jellemző túlteljesítéséért. Természetesen a pontozás módját a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően az ajánlati felhívásban ismertetni kell.


6  Feltéve, hogy a kritériumok mindegyike csak olyan jellemzőt érint, amely a szerződés tárgyához kapcsolódik.
7  A grafikus papírok esetében bőséges a környezetbarát termékek és a különböző ökocímkével rendelkező termékek kínálata, a környezetbarát termékek ára pedig jellemzően nem magasabb a piacon található más termékek áránál. Ebből adódóan a grafikus papírtermékek esetében nem veszélyezteti a műszaki leírásban foglaltak teljesítését, ha a műszaki leírás szerint a termékeknek minden ökocímke követelménynek meg kell felelniük (legyen szó bármelyik ökocímkéről.).
8  A címkehasználók száma és a követelmények szigorúsága között ugyanakkor nem túl szoros az összefüggés. A feltételek teljesítésére képes vállalkozások száma általában meghaladja a védjeggyel rendelkező termékek gyártóinak a számát. Az, hogy egyes termékcsoportokban hányan pályáznak az ökocímkék elnyerésére, függ az adott termékcsoport piacának sajátosságaitól és a felhasználók igényeitől is.


A szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek között olyan címkézési követelményeket lehet előírni, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és nem eredményezik a gazdasági szereplők esélyegyenlőségének, az egyenlő bánásmódnak a sérelmét.

Erre a célra a viszonylag egyszerűbb címkézési követelmények alkalmasak, a nehezebben teljesíthető követelmények inkább az értékelési szempontok között vagy a műszaki leírásban szerepelhetnek. Környezetbarát takarítási szolgáltatás beszerzése esetén például a szerződéses feltételek között helyet kaphat, hogy a szolgáltatónak a szerződés fennállásának időtartama alatt a dolgozóit rendszeresen képeznie kell, hogy a feladatukat megfelelő minőségben és a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartásával végezzék. Ez a feltétel természetesen akkor alkalmazható, ha a műszaki leírás nem várja el az ajánlattevőtől, hogy a szolgáltatása megfeleljen egy olyan ökocímke feltételrendszernek, amelyik az alkalmazottak képzésével kapcsolatos kritériumokat is tartalmaz. Vagy például nyomdai szolgáltatás beszerzése esetén a szerződéses feltételek közé bekerülhet, hogy a szerződés alapján készülő kiadványokon kerüljön feltüntetésre, hogy a kiadvány környezetbarát/ökocímkés/újrafeldolgozott papíron jelenik meg.

Az ökocímkék nemcsak a kedvező környezetvédelmi tulajdonságú termékek és szolgáltatások kiválasztásához, hanem a környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés igazolásához is segítségül hívhatók. Az a termék, amelyik rendelkezik ökocímkével, igazoltan megfelel valamennyi címkekövetelménynek. A bírálóknak csak annyi a teendője, hogy ellenőrzik a termék tanúsítványának az érvényességét,9 nem kell egyéb tanúsítványokat vagy a gyártó műszaki dokumentációját ellenőrizniük. Az ajánlattevők dolgát is megkönnyíti, ha rendelkeznek ökocímkével, mivel könnyebben tudják bizonyítani a műszaki feltételeknek való megfelelésüket.

A közbeszerzési törvény értelmében „az ajánlatkérő a megfelelés igazolásaként minden olyan címkét köteles elfogadni, amely bizonyítja, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás egyenértékű címkézési követelményeknek felel meg.” Ez azért fontos szabály, mert egy-egy termékcsoportra több ökocímkének is van feltételrendszere. Az azonos termékcsoportra vonatkozó címkék követelményeinek egyenértékűségéről, illetve a kiállított tanúsítványok egyenértékűségéről (vagy eltéréséről) könnyű meggyőződni, mivel - mint arról már szó volt, - a közbeszerzési törvény értelmében csak olyan címkét lehet használni, amelynek a követelményei objektív módon ellenőrizhetők, és bárki által megismerhetők.

Az Európai Unió zöld beszerzési kritériumai

A zöld beszerzési kritériumok alkalmazási módját jól szemléltetik az Európai Unió zöld beszerzési kritériumai.

Ezek a kritériumok kész megoldás-csomagokat adnak arra, hogyan lehet egy-egy termékcsoport vagy szolgáltatás beszerzésénél a környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni. Ajánlásokat tesznek, hogy milyen zöld előírásokat tartalmazzon a műszaki leírás, milyenek legyenek az értékelési szempontok, és milyen további feltételeket érdemes a szerződésekben kikötni.

Egy-egy termékcsoportra vagy szolgáltatásra többféle nehézségű változat is készül. Mindenképpen van egy „alapvető” követelménynek tekinthető kritériumcsomag és egy „átfogó” követelménycsomag.  

A zöld beszerzési kritériumok általában kevesebb kritériummal dolgoznak, mint az ökocímkék, és az általuk előírt feltételek az ökocímke követelményeknél kevésbé szigorúak. Mindez érthető, hiszen a céljuk nem a kiemelkedő környezetvédelmi jellemzőkkel rendelkező termékek minősítése, hanem olyan előírások bemutatása, amelyeket a beszerzők rendszeresen alkalmazhatnak környezetvédelmi szempontokként a beszerzéseknél.


9 Az ökocímke tanúsítványokat a termékek meghatározott időtartamra nyerik el. A feltételrendszereket ugyanis időről időre felülvizsgálják, és az új feltételek életbe lépését követően a korábbi tanúsítványok érvényességüket vesztik. Amennyiben a termék jellemzői vagy gyártási folyamata megváltozik, és a termék már nem teljesíti az ökocímke előírásait, a tanúsítványt annak lejárta előtt is vissza lehet vonni.


A másoló és grafikai papírra vonatkozó zöld beszerzési kritériumok alapvető változatában a műszaki leírásban csupán két követelmény szerepel: 1.) a cellulóz-előállításhoz felhasznált primer farostnak jogszerű forrásból kell származnia, és 2) a papírnak legalább elemi klórtól mentesnek kell lennie. Az alapvető változatban az értékelés során többletpontot kapnak a fenntartható erdőgazdálkodásból származó rostból készített termékek. Az alapvető változat tehát a másoló és grafikai papírokra vonatkozó európai ökocímke kritériumoktól eltérően nem hét, hanem csak egy környezeti tényezőt, a cellulóz előállításához használt rostok forrását veszi figyelembe.

Az átfogó változat a műszaki leírásban ugyanazoknak az előírásoknak az alkalmazását javasolja, mint az alapvető változat, de az értékelés során nemcsak a fenntartható erdőgazdálkodásból származó alapanyagért lehet többletpontot szerezni, hanem az európai ökocímkének a papírgyártásra vonatkozó előírásainak a betartásáért is. Az átfogó változat tehát lényegében a papírgyártás minden fontos környezeti tényezőjét figyelembe veszi.

Az egy adott termékcsoportra kidolgozott kritérium változatok nemcsak azt szemléltetik, hogy hogyan lehet a környezetvédelmi szempontokat az ajánlati felhívásba beépíteni, hanem azt is, hogy hogyan lehet a beszerzésben különböző nehézségű, ugyanakkor a közbeszerzési szabályoknak megfelelően konkrét, mérhető és objektív környezetvédelmi követelményeket érvényesíteni. Hasonló módon, a zöld beszerzési kritériumok példáját követve a beszerző egyedi igényeire vagy lehetőségeire szabott műszaki leírás, értékelési szempont és szerződéses követelmény is készíthető akár az ökocímkék, akár a zöld beszerzési kritériumok előírásait alapul véve.

A beszerző szervezet egyedi lehetőségeinek a figyelembe vételére általában szükség van. A zöld beszerzési kritériumok ugyan kevésbé szigorúak, mint az ökocímke kritériumok, vannak azonban olyan beszerzők, akik számára az uniós zöld beszerzési kritériumok alapváltozatának a betartása is nehézséget okoz.10 Környezetvédelmi szempontból nyilván előnyösebb lenne az ambíciózusabb zöld beszerzési szempontrendszer alkalmazása, de a kevésbé ambíciózus szempontrendszer is jobb annál, mintha a beszerző a teljesíthetetlennek ítélt követelményrendszer miatt teljesen lemondana a környezetvédelmi szempontok alkalmazásáról.

Ma már 19 termékcsoportra, illetve szolgáltatásra készültek uniós zöld beszerzési kritériumok, köztük olyan termékcsoportokra és szolgáltatásokra, mint a villamosáram, az egészségügyi intézményekben használt elektromos berendezések, az irodaépület tervezés, építés és fenntartás, az utak tervezése, építése és fenntartása, a közvilágítás és a közlekedési lámpák, a közúti szállítás vagy a szennyvíz infrastruktúra. Ezek a kritériumok magyarul is elérhetők az Unió zöld beszerzési honlapján: https://ec.europa.eu/environment/gpp/eu_gpp_criteria_en.htm.


10   V.ö. a cikk elején említett uniós célkitűzés teljesítésével. Az 50%-os célkitűzés ellenére az alapkritériumokat csak a beszerzések 26%-ában alkalmazták.


Melyik termékcsoportban?

Az ökocímkéknek a beszerzésekben való használatával kapcsolatban az alkalmazandó zöld szempontok kiválasztása és az ajánlati felhívásban való szakszerű szerepeltetése csak az egyik kérdés. Legalább ennyire fontos az, hogy milyen termékek beszerzésénél érdemes az ökocímkéket használni.

A zöld beszerzéssel szemben gyakori ellenvetés, hogy a környezetbarát termék drágább. Ez többnyire így van, de a jobb minőségű, újszerűbb termékek ára akkor is magasabb, ha nem környezetbarát termékekről van szó. Ahogy más újszerű termékeknél, úgy a környezetbarát termékek esetében is igaz, hogy a termékek kínálatának a növekedésével az árkülönbségek kiegyenlítődnek, de legalábbis csökkennek. Ez a tendencia jól látható például a másoló és grafikus papíroknál vagy a textiltermékeknél.

Zöld beszerzésre akkor kerülhet sor, ha a beszerző nemcsak a termék árát, hanem az értékét is figyelembe veszi. Tekintettel van például a beszerzett termék életciklus költségére, vagyis nemcsak a beszerzés, hanem a működtetés vagy a használat utáni hulladékkezelés költségeivel is számol.

A környezetbarát termékek ár-érték aránya termékcsoportonként különböző. A környezetvédelmi szempontokat azokban a termékcsoportokban érdemes alkalmazni, ahol ez az arány a legkedvezőbb. Nagy épületberuházásoknál, ahol a környezetbarát szemlélet az energia- és vízmegtakarításon keresztül költségmegtakarítást jelent, vagy ahol a környezetbarát és a hagyományos termékek ára közötti különbség nem jelentős. Az említetteken túl ilyen például a takarítási szolgáltatás is, ahol egyrészt a bérek emelkedésével az egyéb költségek, így a környezetbarát tisztítószerek többletköltségének a súlya is csökken, másrészt a gondos tervezésnek és a szakszerű adagolásnak köszönhetően a felhasznált tisztítószerek mennyiségét is mérsékelni lehet.

A felsorolt termékek beszerzésénél mindenhol rendelkezésre állnak ökocímke feltételrendszerek a megfelelő ajánlati felhívás elkészítéséhez.