A verseny a hatékony közbeszerzés lényegi eleme, ugyanis innovációt teremt, előmozdítja a sikeres gazdaságot és csökkenti a korrupció kockázatát. Az innováció a gyakorlatban, a sikeres teszteléseket követően válhat építőkövévé a korábbi mechanizmusoknak, vagy alakíthat ki azoktól teljesen eltérő új módszereket.
A verseny a közbeszerzés szervező ereje. A verseny a szolgáltatókat arra ösztönzi, hogy jobban teljesítsenek, valamint törekedjenek az innovációra (régi és új szolgáltatókat egyaránt), a piacot egészségesebbé, a vevőket és az eladókat pedig elégedettebbé teszi. A hosszú távú stratégiai partnerségek kialakítása ennek egy további érettségi foka, amelyek még hatékonyabban működnek dinamikus, versenyző piaci környezetben.1Tekintsük át, hogy milyen programok találhatóak meg az innováció elősegítésére.
1. Innovációs körkép az EU-ban
1.1.) Európa 2020 stratégia
Az Európa 2020 az EU évtizedre szóló foglalkoztatási és növekedési stratégiája. Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés a versenyképesség, a termelékenység szintjének emelése és az európai gazdaság strukturális hiányainak kiiktatása által érhető el. Az innováció szempontjából kiemelten fontos célok az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható energiagazdálkodás. Eszerint 1990-hez képest cél, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 20%-kal csökkenjen; a megújuló energiaforrások aránya 20%-ra nőjön; az energiahatékonyság pedig 20%-kal javuljon.
Az innováció, a kutatás-fejlesztés és az energiahatékonyság növelése a versenyképességre is pozitívan hat és új munkahelyeket is létesít. Szintén új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket nyitnak a tiszta technológiákba történtő beruházások, ami egyben az éghajlatváltozás elleni harc fontos eleme is.2
1.2.) Horizont 2020
Témánk szempontjából kiemelten fontos továbbá a Horizont 2020 (a továbbiakban: H2020), az EU legnagyobb kutatási és innovációs programja, amelyre közel 80 milliárd Euro költségvetés jut a hét éves ciklus alatt (2014-2020). Célja egyedülálló ötletek piacra jutásának előmozdítása, vagyis a laboratóriumi fejlesztések áttöréseinek felfedezése és kiaknázása. A kutatás és az innováció párosításával a program bárki számára segít a tudomány, az ipar vezető szerepe és a társadalmi kihívásokkal való megküzdés hangsúlyozásával.
Az EU kutatási és innovációs keretprogramja további mértékekkel fog bővülni az Európai Kutatási Térség (European Research Area – a továbbiakban: ERA) végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében. E mértékek egy valódi közös belső piac megteremtését szolgálják a tudás, a kutatás és az innováció területein.3Az ERA segítségével a tudományos vívmányok, a technológiák és a kutatók „szabad mozgást” élvezhetnek, vagyis lehetőséget a kommunikációra, interakcióra és kollaborációra.
1 Spend Matters: Competition is good
http://spendmatters.com/uk/competition-is-good-just-watch-the-bodyguard-to-see-why/ [2018.09.09.].
2 Európai Bizottság: Európa 2020 stratégia
https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester/framework/europe-2020-strategy_hu [2018.10.11.].
3 European Commission: Horizon 2020
https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/what-horizon-2020 [2018.10.20.].
1.3.) SCI-Network
Az SCI-Network (Sustainable Construction & Innovation through Procurement) kiválóan példázza a beszerzések egy kifejezett területére, az építési beruházásokra koncentrált fenntartható és innovatív szerepvállalást. Az európai városok és közhatóságok hálózata arra törekszik, hogy innovatív és fenntartható megoldásokat találjon a középítkezési beruházások számára. A résztvevő közhatóságok az európai piacokon elérhető, igényeikre leginkább reagáló megoldásokat kívánják feltárni, amelyekkel beruházási gyakorlatuk és eljárásaik a legjobbak lehetnek.
Az építési beruházások odaítélése és kivitelezése során alkalmazott eljárások megválasztása kiemelten fontos abból a szempontból, hogy innovatív, fenntartható termékek vagy technológiák bekapcsolhatók-e a folyamatba. Európa-szerte látható, ahogy bizonyos közhatóságok proaktív szemlélete ösztönzi az innovációt a piaci elkötelezettség, a műszaki leírás, az értékelés és a kapcsolati menedzsment terén. Ennek köszönhetően sikeres innovatív megoldásokhoz jutottak építési beruházásaik során.4
Az innovatív gondolkodás az építési vállalatok életében is esszenciális ahhoz, hogy reagálni tudjanak az ügyfelek részéről érkező növekvő nyomásra, a minőség és a környezetet védő teljesítés fejlesztésére, a költségek csökkentésére, valamint az építkezés folyamatának felgyorsítására.5 Első körben az építési beruházás kérdéskörét vizsgáljuk meg részletesebben.
2. Innovációs kitekintés az építési beruházások területén
Az innovatív közbeszerzés működésének szemléltetésére a beruházások egy különösen érdekes területe az építési beruházások. Az építési beruházások rendkívül sokrétű tevékenységeket foglalhatnak magukban, amelyek a közbeszerzési eljárást és a beszállítói láncot is alakítják.6
Az európai piacokon elérhető, igényeikre leginkább reagáló megoldások feltárására törekszik az ún. SCI-Network,7 az európai városok és közigazgatási hatóságok Fenntartható Építkezés és Innováció a Beszerzés által Hálózata. Az innovatív és fenntartható megoldásokkal kívánják tökéletesíteni beruházási gyakorlatukat és eljárásaikat. Az SCI-Network az „Innováció a Beszerzésben” Munkacsoportot állította fel e feladatra.
Az építési beruházások közbeszerzési eljárása a gyakorlatban sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint a közbeszerzési eljáráson kívüli beruházások, így a közintézményeket számos kihívás elé állítja. Éppen ezért a Munkacsoport megbízatása annak felderítése volt, hogy a közbeszerzési eljárás három része - 1. Korai Piaci Szerepvállalás, 2. Beszállítói Kapcsolatkezelés, 3. Versenypárbeszéd - közül, melyik során működik az innováció, a fenntarthatóság és a fejlesztés előmozdítása.
4SCI-Network: Working Group on Procurement Process
http://www.sci-network.eu/fileadmin/templates/sci-network/files/Resource_Centre/Reports/Innovation_in_construction_procurement_-_Preliminary_report.pdf [2018.09.12.].
5 SCI-Network: Working Group on Procurement Process op. cit.
6 SCI-Network: Innovation in ConstructionProcurement
http://www.sci-network.eu/fileadmin/templates/sci-network/files/Resource_Centre/Reports/Innovation_in_construction_procurement_-_Preliminary_report.pdf [2018.09.12.].
7 SustainableConstruction&InnovationthroughProcurement.
8 SCI-Network: Innovation in ConstructionProcurement op. cit.
Az innováció kapcsán vizsgálták a beruházás beszállítóinak hozzáállását, a közszféra hatékonyságát az innováció ösztönzésében, illetve, hogy maximálisan kiaknázza-e a piaci lehetőségeket.8 A közigazgatási igényeket alakíthatja a törvényhozási és költségvetési változások, illetve a működési követelmények, valamint adott esetben a politika is. Amint az igények tisztázottak – még az eljárás megkezdése előtt – a közigazgatási hatóságok gyakran konzultációt kezdeményeznek a potenciális beszállítókkal, hogy felmérjék a beszerzési igények kielégítésére szolgáló feltételeket és realizálásuk módját. Ebben kulcsszerepet játszik a hivatalos beszerzési eljárást megelőző ún. Korai Piaci Szerepvállalás.
A Korai Piaci Szerepvállalás (Early Market Engagement – a továbbiakban: EME) felöleli mindazon tevékenységeket, amelyeket a közhatóságok a beszerzési eljárás megkezdése előtt vállalnak, hogy a releváns piacot elkötelezzék. Ez egy olyan módszer, amely segít információt szerezni innovatív, új eljárásokról, projekt-kivitelezésről, piaci alkalmasságról, hogy azután lehetségessé váljon a lehetőségek feltérképezése, a műszaki leírás kialakítása és maga az építési beruházás. Az EME előnyei a közintézetek számára: 1. A piaci reakciókon keresztül megbizonyosodhatnak, hogy a beszerzés kiterjedése és célja elérhető és alapos. 2. Megerősítést kaphatnak a beruházás javasolt koncepciójáról: elfogadható a piacon. 3. Új, innovatív vagy alternatív utakat találhatnak a követelmények kielégítésére. 4. A projekt kapcsán bizonyos egyéb problémákat, összefüggéseket tárhatnak fel, vagy olyan joghézagokat, amelyek feloldását a közbeszerzés ösztönözheti. 5. Az EME a beszállítóknak is előnyös, hiszen a piacorientált követelmények (amelyeket a beszállítók alakítottak ki vagy befolyásoltak) a közbeszerzési eljárások nagyobb részvételi arányát tudják indukálni.9
A Beszállítói Kapcsolatkezelés(Supplier Relationship Management – a továbbiakban:SRM) beszállítókkal folytatott interakció és „teljes értékű kapcsolat” kialakítására törekszik. A közigazgatási hatóságok és beszállítóik együttműködésére sokszor jó alkalmak adódnak a közbeszerzési eljáráson kívül. A SRM kulcstényezői a beszerző perspektívájából többek között az innováció ösztönzése, a beszállító teljesítésének és gyors reakciójának előmozdítása, fokozása, továbbá alacsonyabb költségekre törekvés kialakítása, kockázatok minimalizálása. Az SRM, mint diszciplína az utóbbi öt-tíz év magánszektori gyakorlatában honosult meg, a közszférában csupán nemrég kezdték el használni. A korlátozott alkalmazás a közigazgatási hatóságok közbeszerzési kötelezettségeiből fakad, ami korlátozza a hosszútávú kapcsolat kialakítását a beszállítókkal. A beszállító ugyanis lehet, hogy nem szívesen fektet be egy olyan kapcsolatba, amelynek tárgyában a közigazgatási hatóságnak két vagy három évvel később nyílt eljárást kell kiírnia. Az építési beruházások gyakran „one-off” jellegűek, vagyis az építkezés kivitelezésével a kapcsolat befejeződik. Több tagállamban a hangsúly egyre inkább átkerül az érték–teljesítmény–feddhetetlenség triászára. Az építési beruházások régi, ellentmondásos és konfliktussal terhelt rendszere nem elfogadható többé, a kapcsolatkezelésben meghonosult, új irányzatok azonban egyre népszerűbbek és sikeresebbek. A méretgazdaságosság és szabványosítás érdekében a közigazgatási hatóságoknál is megfigyelhető egy növekvő trend, hogy az építési beruházásaik követelményeit munka-programokba vagy keretmegállapodásokba foglalják. E hosszútávú kapcsolatok gyakran több projektet foglalnak magukban, lehetőséget teremtve stratégiai kapcsolat kialakítására. A munka így egy mélyebb közös alapon folyhat, ami az innovatív ötletek felfedezésének és bevezetésének is kedvez.10 A „one-off” projektek nem annyira kedvezőek ilyen szempontból, hiszen nehéz innovációt fejleszteni és végrehajtani a szerződés kivitelezésére adott relatíve rövid időtartam alatt, a tervek és műszaki leírások behatároltságáról nem is beszélve. Gyakran csak az alvállalkozói szerződések keretében lehetséges az innováció integrálása. Az innováció a tervezési szinten kapcsolható be, az SRM szintjén túl késő az új koncepciók végrehajtása. A hosszú távú kapcsolatok esetében, mint pl. a keretmegállapodások, az innováció SRM útján is keresztülvihető. A beszállítók az innováció ösztönzés útján elért formáit preferálják, pl. a szerződés meghosszabbíthatóságát tárgyalás útján, és a lehetőséget az együtt gondolkodásra, együtt tervezésre. A beszállítók szerint az optimális együttműködéshez a közigazgatási szerveknek lehetőséget kellene teremtenie többek között arra, hogy nagyobb rugalmasságot engedélyezzenek a fővállalkozóknak az alvállalkozás terén, valamint egyértelmű kommunikációra, nyitott, befogadó szemléletre és átláthatóságra a projekt legelejétől fogva.11
9 SCI-Network: Innovation in ConstructionProcurement op. cit.
10 SCI-Network: Innovation in ConstructionProcurement op. cit.
11 SCI-Network: Innovation in ConstructionProcurement op. cit.
Öt specifikus építési beruházás projekt
2.1.) SPEA projekt
Az Intelligens Beszerzés Európai Szövetsége (Smart Procurement European Association – a továbbiakban: SPEA) projekt a közigazgatási szervek beszerzései során elősegíti az innovatív megoldások alkalmazását. Az innovatív megoldások összetettsége a legtöbb magánbefektetőt visszatartja az ilyen jellegű beruházásoktól. A SPEA projekt önkormányzati épületek beruházásai során próbálja ösztönözni a befektetőket három városban: Eindhovenben, Birminghamben és Barcelonában. A három város törekvése egy intelligens közbeszerzés megteremtése, energia-hatékonyabb technológiákkal.
A SPEA projekt elkötelezett a közbeszerzésben foganatosított innováció mellett, ennek három - vevői, jogi és hiányos tudásbeli - perspektívája: 1. A vevők kevés hajlandóságot mutatnak olyan termékek megvásárlására, amelyeket korábban nem teszteltek, és nem vállalják a kockázatot. 2. A közbeszerzés jogi keretei igen összetettek, a jogi osztályok innovatív közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek gyakori hiánya mellett (pl. az értékelési kritériumok és az értékelési skála terén). 3. A vevők nem ismerik a piacok és a legmodernebb technológiák jelenlegi tendenciáit, az árhatékonyság átfogó célkitűzését, illetve más kritériumokat.
Az innovatív beszerzésekben rejlő kockázatok csökkentése és a legmodernebb technológiák figyelembevétele kulcsfontosságú. Eindhoven pl. energia-semleges várossá akar válni 2045-re. Az energia-semlegesség fontos vezérelv afelé, hogyan legyenek az önkormányzati épületek fenntarthatóbbak és így energia-hatékonyabbak. 12
2.2.) InnoBuild projekt
Az InnoBuild (Innovatív Közbeszerzés és Fenntartható Épületrendszerek) projekt egy hároméves (2012 – 2015) EU finanszírozású terv volt, amelynek fő célja, hogy fejlessze az áruk és szolgáltatások beszerzési eljárásait a szerződő közhatóságok számára. Falu (Svédország) és Lyngdal (Norvégia) önkormányzata például közös közbeszerzési stratégiát fejlesztett, amellyel fenntartható technológiájú épületeket hoztak létre az idősebb polgárok számára.13
Az idősödő társadalmak, a fiatalok jövője, a társadalmi kirekesztés, a jövőbeli technológiák biztonsága és a klímaváltozás kihívásai közepette sürgető szükség van az innovációra az EU-ban. Az Európai Bizottság, a tagállamok és az ipar képviselői bevezették a „Vezető Piaci Kezdeményezést”, hogy új termékeket és szolgáltatásokat honosítsanak meg a piacon hat kulcsterületen: eEgészségügy (eHealth), fenntartható építkezés, védőtextíliák, biotermékek, újrahasznosítás és megújuló energiák. A politika eszközei a szabályozás, a sztenderdizáció és a támogató tevékenységek.
A kezdeményezés keretében az InnoBuild14 projekt három kihívást kezel közvetlenül: 1. A klímaváltozást, lefektetve az építési anyagok sztenderdjeit, különösen a faanyagra vonatkozóan. A fa egy helyi jelentőségű előny mindkét városban, így az építkezések fenntarthatóságát a fa alkalmazásában is látják. (A Famegmunkálás Iparágainak Európai Konföderációja szintén közzétette felhívását, amelyben az éghajlatváltozás kezelésére kifejezetten a fa használatára szólít fel.)15 2. Az elöregedő társadalmat: az innovatív építkezési technikákat új technikai installációkkal kapcsolták össze, hogy fejlesszék az idősebb polgároknak nyújtott szolgáltatásokat, pl. svéd nemzeti stratégia az eEgészségügy terén. 3. A jövő technológiáinak biztonságát: a legkorszerűbb technológiák bevezetése az EU piacaira az innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal, pl. a svéd eEgészségügy idős polgárok számára vagy a norvég „WirelessFuture” hálózati szervezet a köz- és magánszektor számára.
Az InnoBuild végeredményben azt célozza, hogy a közbeszerzési eljárások során jobb belső piaci politikák honosuljanak meg, a fenntartható építési megoldások, a megújuló anyagok, energiaforrások által.
12 SPEA Project op. cit.
13 InnoBuild: The InnoBuild Project
http://www.innobuild.eu/about.html [2018.10.26.].
14 Public ProcurementInnovations and Sustainable Building Systems.
15 InnoBuild: WhyInnoBuild?
http://www.innobuild.eu/about-innobuild/why-innobuild.html [2018.10.26.].
2.3.) PAPIRUS projekt
A nemzetközi PAPIRUS projekt (2013 - 2016) célja innovatív megoldások ösztönzése, végrehajtása, és érvényesítése volt. Ezen belül négy európai lokáció épületei felújításáért és megalkotásáért felelt, fenntartható építési beruházások keretében, zéró energia-fogyasztású anyagokkal.
Az európai összenergia-fogyasztásnak kb. 40%-át az épületek teszik ki, ami a kontinens szén-dioxid kibocsátásának egyharmadát adja. Ez csak egy az indikátorok között, ami bizonyítja, hogy az építési szektor és a létesítmények számottevő hatással vannak a környezetre. Ha az építési szektorban jelentősen csökkenteni akarjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását (2050-ig 80-95%-ra), valamennyi építménynek rendkívül alacsony szén-dioxid kibocsátású szinten kellene mozognia.16
Az épületek átalakításának főcélja mellett fontos alcélokat fogalmaztak meg a projektben: 1. A közbeszerzés alanyai egyfelől a piac alakítói, az innovatív technológiák ösztönzői, másfelől korai elfogadók is a Megközelítőleg Zéró Energiájú építmények új irányelveinek meghonosítása érdekében (Épületek Energia-hatékonyságának Irányelve – EPBD17). 2. A közbeszerzés új stratégiája az innováció technológiai értékelésére, a kockázatkezelésre, a beszerzési ár kizárólagosságát feloldó berendezkedésre, és a szervezeten belüli viselkedés-kultúra megváltoztatására irányul. 3. A helyi piacokról az európai piacra jutás fejleszti a méretgazdaságosságot, különös hangsúlyt fektetve az innovatív kkv.-kre. 4. Koordinált közbeszerzés megalapozása négy pilot programban négy európai országban: Spanyolországban, Németországban, Norvégiában és Olaszországban.
A PAPIRUS megvalósítása öt szakaszban zajlott: előkészítés, közbeszerzés, érvényesítés, elterjedés/ismertség és menedzsment. Az előkészítés során felmérték a projektben szereplő épületek energiahatékonyságára vonatkozó közös szükségleteket és innovatív megoldásokat kerestek. Majd közös műszaki leírásokat alakítottak ki a közös közbeszerzési eljárás lefolytatására.
A PAPIRUS a kivitelezés energiahatékonysága érdekében arra törekedett, hogy: 1. csökkentse az energiaveszteségeket az épületek átlátszatlan burkolatán keresztül, 2. csökkentse az energiaveszteségeket télen és nyáron napelemekkel, a napenergia hasznosításával, 3. könnyű és alacsony szén-dioxid kibocsátású, előgyártott paneleket alkalmazzon, 4. termikus energia-tároló megoldásokat aknázzon ki, növelve a hőkomfortot, 5. illetve jó minőségű természetes nappali világítást biztosító technológiákat hasznosítson. E két utóbbit kihagyták a tenderekből, mivel nem érkezett rájuk elégséges visszajelzés a piacról a hatékonyságuk (kis teljesítményű, de költséges megoldások), vagy a kiforrottságuk hiánya miatt.18
E körben fontos kiemelni, hogy az épületek fűtési energiaigényére vonatkozó szabályozások egyre szigorodnak: az EU irányelvek 2020 után már csak közel zéró-energiaigényű új épületek építését engedélyezik a tagállamokban. Az alacsony fűtési energiaigényű épületeknél a nyári hőkomfort kérdése is felmerül.19 A nyári légállapotok épületgépészeti- és szerkezettani eszközökkel is befolyásolhatóak: árnyékolással, szellőztetéssel, a külső tömör és átlátszó szerkezetek arányával például. Kifejezetten innovatív megoldások a fázisváltó anyagok, a kéthéjú homlokzatok, és az újszerű átszellőztetési stratégiák.
16 PAPIRUS: Public AdministrationProcurementInnovationtoReachUltimateSustainability
http://www.papirus-project.eu/index.php/project [2018.10.25.].
17 Official Journal of the European Union:
Directive (EU) 2018/844 of the European Parliament and of theCouncil
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018L0844&from=IT [2018.10.22.].
18 PAPIRUS op. cit.
19 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola: Az épületek nyári túlmelegedése elleni védekezés eszközei https://phd.epito.bme.hu/node/15194 [2018.09.11.].
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola kutatást folytat a téli és a nyári állapotoknak egyaránt kedvező megoldásokról. A nyári állapotok azonban kiemelten fontosak, mivel a regionális éghajlati modellek előrejelzése szerint, a Magyarországon épített épületek várható élettartama (50-100 év) során is nagy mértékben emelkedni fog már a hőhullámos és a nyári napok száma. Az urbanizációval a városi hőszigetelés jelensége is jelentős. A kutatók a nyári állapotokat dinamikus szimulációval, különböző technikák hatásvizsgálatával, épületeken végzett helyszíni mérésekkel és monitoringgal értékelik.20
2.4.) iNSPiRe projekt
Az EU a tagállamok elé célként tűzte ki az európai épületek energia-fogyasztásának csökkentését. Az Épületek Energia-hatékonyságának Irányelve (EPBD – 2010) szerint a 2020-ig elérendő, közel zéró energia-fogyasztású épületek építése mellett, a már létező épületeket is hasonlóan át kell alakítani. Az iNSPiRe projektet e renovatív-átalakító eljárások hívták életre. Az iNSPiRe egy négyéves, Bizottsági finanszírozású program, 24 partnerrel négy területről (K+F, ipar, kkv.-k és nonprofit szervezetek). A jövő renovációs építőipari projektjeit megbízható és költség-hatékony technológiákkal kívánja támogatni.
A magas energiafogyasztással rendszeres renovációs csomagok kialakításával kíván megküzdeni, amelyek egy épület elsődleges energia-fogyasztását 50 kWh/m2 alá csökkentenék évente. A csomagoknak meg kell felelniük az éghajlati változásoknak, ugyanakkor az épület használóinak komfortját is biztosítaniuk kell.
Az iNSPiRe első szakasza során egy épületállomány-elemzést készítettek, amelynek alapján hét (a többséget reprezentáló) épületmintát határoztak meg. Átfogó szerkezeti és energia-elosztás szempontjából vizsgálták az épületeket, majd ezek alapján sablonokat alakítottak ki, hogy az iNSPiRe későbbi renovációs eljárásaiban használják. A második szakasz egy multifunkcionális renovációs eszközkészlet kifejlesztéséből áll (innovatív burkolat-technológiai, energiatermelő, -elosztó- és tárolórendszerek, homlokzati és tetőcsomagok, valamint fűtő/szellőző berendezések). Majd a kifejlesztett technológiákat három esettanulmányban fogják tesztelni, két lakóépületen és egy hivatali épületen Németországban, Spanyolországban és Olaszországban.
A szimulációs adatok alapján adat-állomány építés a cél, hogy a mérnöki és építész-szektor szakemberei, a helyi önkormányzati szektor döntéshozói megbízható információval rendelkezzenek a renováció költséghatékony eszközeiről.21
2.5.) PROBIS projekt
A PROBIS európai projektet az EU finanszírozza a Versenyképesség és Innovációs Keretrendszer részeként. A projekt általános célja, hogy az ajánlattételt innovatív megoldásokkal ösztönözze az európai középületek energiahatékonysága és fenntarthatósága terén. A projekt ennek érdekében többek között továbbá fel kívánja oldani az ajánlatkérők tudás és szakértelmének hiányát, a közbeszerzési stratégiák és közpolitikai prioritások koordinálatlanságát, azaz, hogy a közbeszerzés sokszor jogi és adminisztratív szempontból közelít, ami nem kapcsolódik a célokhoz és a politikai stratégiákhoz.
20BME Földtudományi Doktori Iskola: Az épületek nyári túlmelegedése op. cit.
21 iNSPiRe: Systemicenergyrenovation of buildings http://inspirefp7.eu/about-inspire/ [2018.10.30.].
Az Európai Bizottság arra hívta fel a közbeszerzési szerveket, hogy váljanak „intelligens szervezetté”, tegyenek olyan projektjavaslatokat (PPI pilot javaslatok), amelyek bemutatják, hogy miként lépnek fel az olyan innovatív áruk vagy szolgáltatások piacán, amelyek nagykereskedelmi forgalomban még nem érhetők el, és hogyan ösztönzik a vevőket az innovatív áruk és szolgáltatások alkalmazására.
A PROBIS projekt a Fenntartható Építkezési szektorban működik. Az építőipar itthon is az innováció fejlődésének egyik kiemelt színtere. Például a Graphisoft SE egy magyarországi központú multinacionális szoftverfejlesztő cég, amely épületinformáció-modellezésen alapuló építészeti tervező szoftvereket fejleszt építészek, belsőépítészek, városépítészek, táj- és kertépítészek számára.22
3. Az innovatív közbeszerzés további gyakorlati példái
3.1.) Vízügy
Az európai innovációs potenciál a vízügyi szektorban számos korláttal blokkolt. Az elsőrangú technológiák és tudás ellenére hiányoznak az egzakt innovatív megoldások. A vízügyi szektor töredezettsége miatt sokszor csak helyi megoldásokat tud nyújtani, kezelői nem mindig rendelkeznek megfelelő szakértői állománnyal. A közigazgatási szervek hiába lennének olykor nyitottak az új technológiákra, igényeik nem vonzóak a beszállítók számára. A vízügynek komoly költségvetési megszorításokkal és a költségmegtakarítás követelményével is szembe kell néznie. Az innováció finanszírozási eszközei sem az EU, sem nemzeti szinten nincsenek koordinálva, így nem versenyképesek.
Fontos kiemelni, hogy a vízügyi szektorban 2018. november elején rendezték meg a WaterPIPP konferenciát Zaragozában, Spanyolországban. Az esemény legfőbb törekvése volt, hogy olyan megerősítő tendenciákra hívja fel a figyelmet, amelyek az EU vízügyi szektorának közbeszerzési rendszerét innovációra alkalmassá teszik.23
3.2.) Egészségügy
E körben meghatározó jelentőséggel bírt az Egészségügyi Szektor Fenntarthatósági és Esélyegyenlőségi Fóruma, melyet tavaly rendeztek meg Firenzében. A fórum fő témája többek között az innováció volt. A fórum az egyre összetettebb egészségügyi kérdések mentén stratégiai orientációt kívánt nyújtani az egészségügyi szervezeteknek. Az egyre hatékonyabb és költségesebb terápiák egyre korlátozottabb állami forrásokkal találkoznak, s közben egyre szélesebb körben terjednek el az intelligens digitális technológiák. Az egészségügyi rendszereknek a mai napig az egyik legnagyobb kihívása, hogy fenntartható módon emeljék az ellátás minőségét. Az értékalapú egészségügyi közbeszerzés szerint az ápolás minőségét az elérhető legjobb áron kell hozzáférhetővé tenni, amihez innovatív beszerzési megoldások szükségesek. Elemzésre kerültek az orvosi eszközök és az egészségügyi beszerzések innovatív modelljei, a vállalatok és az egészségügyi rendszer közötti együttműködési lehetőségek is.24
22 GRAPHISOFT: Célunk a folyamatos innováció és a hazai építőipar digitalizációjának elősegítése
http://www.graphisoft.hu/info/news/press_releases/celunk-a-folyamatos-innovacio-es-a-hazai-epitoipar-digitalizaciojanak-elosegitese.html [2018.10.26.].
23 Water PIPP: Water Public InnovationProcurementPolicies
http://www.waterpipp.eu/fr/node/1 [2018.10.31.].
24 Il Forum della Sostenibilità e Opportunitànelsettore della Salute:
Pre-commercialProcurement and Public Procurement of InnovativeSolutions
https://forumdellaleopolda.it/event/pre-commercial-procurement-pcp-e-public-procurement-of-innovative-solution-ppi-lo-stato-dellarte-del-sistema-salute-italia/?utm_source=sendinblue&utm_campaign=Innovazione__Procurement&utm_medium=email
[2018.10.22.].
A népesség elöregedése és a krónikus betegségek növekedésével globálisan nő az egészség hiánya, az erőforrások pazarlása, a helytelen kórházi kezelések és az elveszett munkanapok, ami az államnak költséget jelent. A beszerzés más ágazataiban, a beszállítólánc viselkedés-kultúrájának átalakítása hatékony módszernek bizonyul. Az egészségügyben a beteg áll a középpontban, akit szintén be kell vonni az innovációs modellek beépítésének folyamatába. A legsürgetőbb a beteg meggyőzése, hogy az ő kezében van egészségének kulcsa. Innováció nélkül nincs tartós fenntarthatóság.25
3.3.) Hulladékgazdálkodás
Az UrbanWINS projekt a Horizont 2020 kutatási és innovációs program finanszírozásában indult el. A projekt a városok erőforrások és termékek hasznosítása során alkalmazott gyakorlatát vizsgálja, és irányt mutat, hogyan szüntessék meg az ennek során keletkező hulladékot. Innovatív megoldások kidolgozására és tesztelésére ösztönöz. A projekt összesen 24 városban elemzi a hulladékkeletkezést megelőző és kezelő stratégiákat, felméri azok rugalmasságát és az erőforrás-hatékonysághoz való hozzájárulását.
Az UrbanWINS a polgárok, a közigazgatási rendszerek, a szervezetek, a beszállítók, a kutatóintézetek és az oktatási központok aktív részvételét a városok természetes és online agoráin valósítja meg, ahol a résztvevők megosztják és megvitatják az ötleteiket, tervezési megoldásaikat. Ezáltal a hulladéktermelés- és kezelés valamennyi szereplőjének elképzeléseit figyelembe veszi az új stratégiák kidolgozásánál és az innovatív megoldások tesztelésénél. Az így megszülető ajánlások és eszközök további városi környezetekre is áttelepíthetőek.
A projekt végeredménye a részvételen és tudományon alapuló döntéshozatal és a hulladékgazdálkodás tervezésének eszközkészlete lesz, amely Európa bármely hatóságánál alkalmazható. A hároméves projektet a Cremona (Olaszország) önkormányzata koordinálja, 26 partnerrel együttműködésben.26
3.4.) Közlekedés
Az OPTICITIES – EU finanszírozású – projekt új intelligens közlekedési megoldásokat (Intelligent Transportation System – a továbbiakban: ITS) tesztel hat európai városban. Célja a városi mobilitás javítása, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése és új lehetőségek teremtése a csúcstechnológiát alkalmazó európai kkv.-k számára. 2013 novembere óta folyamatos az ITS megoldások kidolgozása, amelyek célja a lakosság és az áruk mozgásának optimalizálása a városi térségekben. A végső cél a városi környezet javítása és az európai kkv.-k piacának bővítése.
A projekt keretében 2020-ig 6%-os átállást kívánnak elérni a magánközlekedési eszközökről tömegközlekedési eszközökre hat városban: Lyon (Franciaország), Birmingham (Egyesült Királyság), Göteborg (Svédország), Madrid (Spanyolország), Torino (Olaszország) és Wroclaw (Lengyelország). A kísérleti ITS-ek egy közel hároméves intenzív kutatás és fejlesztés eredményei voltak. A partnervárosok a minőségi közlekedési adatok gyűjtésére innovatív rendszereket és módszereket alakítottak ki, amelyek segítik a közlekedési felhasználókat, a hálózati vezetőket és a helyi döntéshozókat, hogy felismerjék, melyek a számukra leginkább fenntartható és hatékony közlekedési megoldások. A városi adatállomány megnövekedtével az IT-vállalatok is lehetőséget kaptak arra, hogy új szolgáltatásokat fejlesszenek a városi mobilitás számára.
25Il Forum della Sostenibilità e Opportunitànelsettore della Salute: Health and Sustainability
https://forumdellaleopolda.it/event/laderenza-del-paziente-alla-terapia-come-percorso-verso-la-sostenibilita-salute-e-sostenibilita-un-binomio-possibile/?utm_source=sendinblue&utm_campaign=2__Forum_2018__INNOVAZIONE_E_CAMBIAMENTO&utm_medium=email [2018.10.23.].
26 UrbanWINS: InnovativeStrategicPlansfor Urban WasteReduction and Management
https://www.urbanwins.eu/ [2018.10.30.].
Az adatminőség, az adatokhoz való hozzáférés és az információs szolgáltatások fejlesztése az európai ITS-megoldások piacát is növeli egyben. A projekt egy kombinált mobilalkalmazást fejlesztett ki, amely kommunikál az autós navigációs rendszerekkel, és potenciálisan alkalmas arra, hogy azt az európai városok széles hálózatán terjesszék el. Az egyéb kombinált információk javítják a tömegközlekedési eszközök közötti kapcsolatot, és valós idejű információt biztosítanak az ingázóknak.27
Egy olyan megoldást is tesztelnek továbbá, amely a forgalom valós idejű adatcsatornáit a forgalmi torlódást mérséklő stratégiák szimulációival hangolja össze. A hálózati vezetők ezzel meg tudják majd jósolni és befolyással lehetnek a város járműforgalmára és az utazási viselkedés-kultúrára. Birmingham már alkalmazza ezt a modult, amellyel segíti utasait, hogy utazási idejüket megfelelően tudják tervezni.
Számítások szerint az új eszközökkel és a közlekedési hálózatok optimalizálásával a közlekedési szokások is változni fognak és a hat projektvárosban mintegy 1,5 millió tonna CO2-kibocsátás csökkenését fogják eredményezni. Az OPTICITIES az autóhasználatot 10%-ra kívánja csökkenteni, amely kb. 3,6 millió négyzetméternyi közterületet szabadít majd fel a részt vevő városokban.
3.5.) Mezőgazdaság
A globális felmelegedés egyik legfontosabb hatása a terménykiválasztás, a gazdálkodás és a jövő mezőgazdasági termelékenysége terén érezhető.
A Cervest szezonális és a következő szezonra vonatkozó rövid és hosszútávú terméshozam-előrejelzési rendszert alakított ki a mesterséges intelligencia segítségével. A rövidtávú egzakt előrejelzések mellett, a politikai és gazdasági döntéshozókat a hosszú távú talajromlás szempontjaival is segíteni kívánja. A világ néhány pontján ez egyre sürgetőbb kérdés. A klímaváltozás fényében ezért a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók földhasználattal és terményválasztással kapcsolatos döntéseinek átalakítása szükséges.
A Cervest célja, hogy az egyre változékonyabb világban a természeti erőforrások fenntartható használatát biztosítsa. A termőterületek minden hektárját lefedő, termőképesség-előrejelzéssel „éghajlat-intelligens” döntésekre buzdítják a vállalkozásokat és a termelőket. A rendszer agronómiai, éghajlati, távérzékelési és statisztikai tudományokat ötvöz, amely mesterséges intelligenciát és úttörő gépi technológiákat alkalmaz a testreszabott termelési előrejelzések érdekében. Több mint 100 éghajlati, tudományos, műholdas, biofizikai és egyéb adatbázissal áll összeköttetésben a Sky-2-Earth segítségével. A belső ügyféladatbázisok legfontosabb adatállományait is integrálja és az összes adatot valós időben frissíti.28
A Cervest 90%-os pontossággal nyújt előrejelzéseket, ami önmagában nem új jelenség, technológiája viszont forradalmivá teszi. A Cervest a szélesebb társadalmi érték mellett is elkötelezett „B-Corporation”. Olyan vállalkozás, amely megfelel az igazolt társadalmi és környezeti teljesítmény, a nyilvános átláthatóság és a jogi elszámoltathatóság legmagasabb sztenderdjeinek, hogy a célokat és az elérhető hasznokat kiegyensúlyozza. A „B vállalatok” újradefiniálják az üzleti sikert, felgyorsítják a globális viselkedés-kultúra átalakulását, és hozzájárulnak egy inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdaság kialakításához.29
3.6.) Étkeztetés
Az étkeztetés terén egy új, igen figyelemre méltó elgondolásról számolnék be, amely a jövőben az étkeztetés közbeszerzési lehetőségei előtt is új távlatokat nyithat.
27 European Commission: High-techurbanmobilitysolutionsroad tested
http://ec.europa.eu/research/infocentre/article_en.cfm?artid=41856 [2018.10.22.].
28 Cervest: Cropprescriptionsfor a volatileworld
https://cervest.earth/
29 Cervest: Cropprescriptionsfor a volatileworld op. cit.
Az Über hálózat egy olyan ételkihordó drón fejlesztésébe kezdett, amely a telefonos vagy online rendeléstől számított fél órán belül házhoz szállítja a megrendelt ételt. A hálózat 2021-ig tervezi a szolgáltatás kialakítását, jelenleg komoly szakmai tesztelések (terhelési, súly- és gyorsasági próbák) folynak.
A közbeszerzés jövője a mesterséges intelligencia jegyében az adatok minőségén múlik majd. A pontos, megbízható, könnyen hozzáférhető és helyreállítható adatok az ellenőrzés, az átláthatóság és a hatékonyság alapjai, amelyek a beszerzés digitális átalakítását is megkönnyítik. Az alacsony értékű adminisztratív szerepek felesleges költségként jelentkeznek majd, a beszerzési szakemberek viszont nagyobb termelékenységgel számolhatnak.
A közbeszerzés tradicionális rendszerei, a közbeszerzési eljárások szabályozói, valamint a közbeszerzés alanyai egyaránt felismerték, hogy az innováció a változó világ sine qua non együtthatója és számtalan előnyt tartogat. A fenntartható élet, a PPI eljárások, az innovációs partnerségek, a határon átnyúló és a közös beszerzések, a speciális beszerzési ágazatokban megmutatkozó számottevő fejlődés, kezdeményezés, kutatás és eszmecsere mind annak bizonyítékai, hogy az innováció jelen van, a közbeszerzést alakítja, és egyre inkább a világ kurrens kihívásainak partnerévé emeli.