Kérdések és válaszok

1. Az ajánlatkérő köteles-e – figyelemmel arra, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdés szerinti ajánlatkérő szervezetként közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést – a felmerülő pótmunka igényeit a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően, vagyis a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítási eseteket szem előtt tartva szerződésmódosításként kezelni, amennyiben annak lehetősége fennáll?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint amennyiben a felmerülő pótmunka kezelhető szerződésmódosítás keretében, akkor a felek kötelesek azt szerződésmódosításként kezelni.

A Kbt. 141. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az erre jogosult valamelyik fél – általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására (a továbbiakban együtt: szerződésmódosítás).”

A pótmunka esetén alkalmazható Kbt. 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjának továbbá egyaránt tényállási eleme a szükségesség. Ebből a c) pont kapcsán az is következik, hogy elmaradásuk esetén az eredeti szerződés teljesítése aránytalanul nehézzé vagy lehetetlenné válna. Ebből következően nem kezelhetőek külön a pótmunka-igények az eredeti szerződésben szereplő kötelezettségektől. A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőségnek nem feltétele az, hogy a támogatás mértéke egy meghatározott arányt elérjen, hanem az adott beszerzésre jutó támogatás mértékének el kell érnie egy bizonyos összeget, és akkor a beszerző ajánlatkérőnek minősül, függetlenül attól, hogy mennyi a támogatás és mennyi az ajánlatkérő saját forrásának az aránya.

Más a helyzet abban az esetben, ha a Kbt. 141. §-ában szabályozott egyik tényállás szerint sem megalapozott a szerződés módosítása, például a kellő gondossággal előre nem láthatóság hiánya vagy az ellenérték 50%-ot meghaladó növekedése miatt, és ha a Kbt. 141. § (2) és (6) bekezdésének alkalmazására sincs lehetőség, akkor az ajánlatkérőnek főszabály szerint új közbeszerzési eljárást kellene lefolytatnia. Azonban ilyen esetben a pótmunkára irányuló új szerződés a levelében ismertetett esetben nem lesz közbeszerzés, mivel a támogatás mértéke nem éri el a Kbt. 5. § (3) bekezdésében szereplő minimumot.

 

2. Ha a közös ajánlatkérők által megindítani kívánt közbeszerzési eljárás tárgya egy oszthatatlan szolgáltatásra, vagy közös tulajdonú árubeszerzésre, illetve közös használatú építmény kivitelezésére irányul, akkor a becsült érték meghatározható-e ajánlatkérőnként, vagy – a műszaki-gazdasági funkcionális egységre is tekintettel – az eljárásra irányadó szabályokat a közbeszerzés tárgyát képező összes ajánlatkérői igény becsült értéke alapján kell meghatározni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint ilyen esetben a beszerzések becsült értéke nem bontható részekre.

A beszerzések tárgyának műszaki-gazdasági funkcionális egységének megállapításához elsősorban a beszerzések műszaki-szakmai tartalmát kell vizsgálni, és ha ez alapján megállapítható az egység, akkor a részekre bontás tilalma akkor is érvényesül, ha az egyes beszerzések különböző ajánlatkérőkhöz köthetők, több ajánlatkérő egységes közös beszerzési igénye esetében az ajánlatkérő személye pusztán kisegítő szempont (lásd: T-358/08. ítéletet). Ebből a szempontból nincs relevanciája annak sem, hogy ezeket a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti beszerzéseket egyetlen közbeszerzési eljárásban folytatják le, részajánlattétel lehetővé tételével, vagy beszerzésenként önálló közbeszerzési eljárásokkal.

 

3. A Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezhető-e akként, hogy kizárólag a beszerzés tárgya, tehát a Kbt. 58. §-ában körülírt dokumentumok és a szerződéstervezet változása nem eredményezhet olyan jelentőségű módosítást, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 58. §-ában körülírt dokumentumok és a szerződéstervezet ajánlatkérő általi esetleges módosítása előfordulhat, hogy a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását eredményezi, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna.

A Kbt. 58. §-a szerint az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, és meg kell határoznia a műszaki leírást. A Kbt. 58. § (3) bekezdése szerint a műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

Az egyenlő esélyű, megfelelő ajánlattétel feltételei, valamint a Kbt. 58. § (3) bekezdésében előírt indokoltság és arányosság feltételei egy közbeszerzésben akkor érvényesülnek, ha a versenykorlátozó előírás a konkrét beszerzés specifikumaihoz igazodik [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.72/10/2018. sz. határozatát].

Az ajánlatkérő nem határozhat meg olyan indokolatlan műszaki paramétert, mely bizonyos érdekelt gazdasági szereplőket kizár. Bármely műszaki paraméter meghatározásával az ajánlatkérő szükségszerűen kizár ajánlattevőket a versenyből, hiszen a feltételt teljesíteni nem tudó piaci szereplők nem tudnak érvényes ajánlatot tenni. A versenykorlátozó vagy kizáró követelmény meghatározása akkor tekinthető jogszerűnek, ha az indokolt. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata szerint akkor tekinthető indokoltnak a verseny korlátozása, ha az az ajánlatkérő adott feladatának ellátásához feltétlenül szükséges [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.498/18/2017. sz. határozatát].

Amennyiben tehát egy adott tulajdonság, paraméter megléte nem feltétlenül szükséges az ajánlattevőnek a közbeszerzéssel érintett feladatának ellátásához, akkor az a műszaki leírásban az ajánlattevőktől jogszerűen nem követelhető meg, az legfeljebb az értékelési szempontok között minőségi kritériumként jelenhet meg.
A Kbt. 65. § (3) bekezdése alapján pedig az alkalmassági feltételek előírása szigorúan követi az ajánlatkérő által a műszaki leírásban előírt követelményeket. Ebből következően az ajánlatkérőnek minden egyes, a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét érintő módosítása esetén fokozottan kell vizsgálnia azt, hogy az általa eredetileg meghatározott alkalmassági feltételek a változtatást követően is alkalmasak-e az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságának megállapítására, illetve megfelelnek-e a Kbt. 65. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A szerződés-tervezet módosításával kapcsolatosan az ajánlatkérőnek az alábbiakra kell figyelemmel lennie:
A Kbt. 65. § (3) bekezdése szerint az alkalmassági feltételeket a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig kell előírni.

A Kbt. 131. § (2) bekezdése szerint a szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

Ezen kívül jelentőséggel bír e körben valamennyi olyan szerződéses rendelkezés, amely az ajánlattevőként szerződő félt terhelő kötelezettséget állapít meg, szerződésből eredő jogosultságait csökkenti.

Amennyiben tehát a szerződés-tervezet módosítása olyan feltételt érint, amelyhez alkalmassági feltétel kapcsolódik, vagy értékelési szemponttal függ össze, vagy egyébként az ajánlattevőként szerződő félt terhelő kötelezettséget állapít meg, szerződésből eredő jogosultságait csökkenti, anélkül, hogy a többi érintett rendelkezést ezzel összhangba hozná, akkor az ajánlatkérő megsérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Nem lehet módosítani a beszerzés tárgyára és a szerződés feltételeire vonatkozó feltételeket, ha azok olyan jelentőségűek, mely új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplőket abban való döntésükben, hogy tudnak-e ajánlatot tenni, vagy a változtatást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több ajánlattevő is részt tudott volna venni. Abban, hogy a módosított feltétel ebbe az esetkörbe tartozik-e, minden esetben a beszerzés összes körülményét mérlegelve kell dönteni [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.608/6/2017. sz. határozatát]. Ha a szerződéses feltételt vagy a közbeszerzés tárgyát érintő módosítás alaposan indokolható, nem érint kizáró okot, alkalmassági követelményt, kiválasztási szempontot, akkor megfelelhet a Kbt. 55. § (6) bekezdésének [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.245/10/2018. sz. határozatát.]

 

4. Megsérti-e az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdését akkor, ha a módosítás kizárólag egy alkalmassági követelmény törléséből áll?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az említett módosítás aggályos, az ajánlatkérőnek ilyen esetben fokozottan ügyelnie kell a Kbt. 2. §-ában foglalt alapelvek, különösen a 2. § (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőség és egyenlő elbánás alapelveinek való megfelelésre.

Amennyiben az ajánlatérő egy alkalmassági követelményt töröl, az ajánlatkérő éppen, hogy akként változtatja meg az alkalmassági feltételeket, hogy az eljárásban az eredetileg kiírt feltételekhez képest több ajánlattevő vehet részt. Az ajánlatkérő ilyen intézkedése azonban adott esetben sértheti az ajánlattevők esélyegyenlőségét és az egyenlő elbánás alapelvét, mivel az olyan ajánlattevők számára, akiknek így megnyílt az ajánlattétel lehetősége, előfordulhat, hogy a többi ajánlattevőhöz képest aránytalanul kevesebb idő áll rendelkezésre. Emiatt az ajánlatkérőknek arra szükséges törekedniük, hogy a fő kiválasztási szempontok körében lehetőleg csak apróbb változtatásokat hajtson végre.

Az Európai Bizottság által 2018. február 13-án kiadott, Útmutató a közbeszerzési szakemberek számára elnevezésű dokumentum (mely a Bizottság honlapján elérhető:
https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/information/publications/guidelines/2018/public-procurement-guidance-for-practitioners-2018) 83. oldala is hangsúlyozza, hogy a „hirdetmény közzétételét követően a közbeszerzési dokumentumok lényegi tartalma (mint például a műszaki követelmények, a mennyiség, a határidők, a kiválasztási és odaítélési szempontok és a szerződési feltételek) nem módosítható(k), egyébként a határidők meghosszabbíthatók” (lásd „Az eredetileg meghatározott határidők meghosszabbítása” című 2.4.2. pontot). Az ajánlatkérőknek tehát minden esetben – a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint vizsgálandó szempontoktól függetlenül is – biztosítaniuk kell, hogy a megváltoztatott feltételek megismerésére az érdekelt gazdasági szereplők számára elegendő idő álljon rendelkezésre, ami a közbeszerzés feltételrendszerének módosítása esetén az ajánlattételi határidő megfelelő mértékű meghosszabbítását indokolja.

 

5. A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja, illetve az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) 21. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági követelmény kizárólag az ajánlattevő/részvételre jelentkező vonatkozásában írható-e elő, mert alkalmassági követelménynek csak ajánlattevő/részvételre jelentkező lehet a címzettje, vagy pedig ez a követelmény előírható az ajánlatban megnevezett más gazdasági szereplő vonatkozásában is?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja, illetve a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági követelmény kizárólag az ajánlattevő/részvételre jelentkező vonatkozásában írható elő.

Az ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmasságát vizsgálja a közbeszerzési eljárás során. Ugyan a Kbt. 65. § (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy adott esetben kapacitást biztosító szervezettől, személytől is megkövetelhető az alkalmassági követelménynek való megfelelés, de az éppen arra az esetre vonatkozik, amikor az ajánlattevő maga nem felel meg az adott alkalmassági feltételnek. A Kbt. 65. § (6) bekezdésének második mondata továbbá közös ajánlattétel esetén azt tartalmazza, hogy azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg. Ezen rendelkezések logikai értelmezéséből az következik, hogy nem követelmény, hogy az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek valamennyi, a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplő megfeleljen. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése szerinti esetben emiatt nem hiánypótlási felhívás kibocsátására kötelezi a jogalkotó az ajánlatkérőt, hanem csupán lehetőséget ad arra, hogy felvilágosítás-kérés keretében tisztázza, hogy előreláthatóan melyik – a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt – gazdasági szereplő vonatkozásában merülhet fel az építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplés szükségessége. Azoknak az alvállalkozóknak, illetve egyéb gazdasági szereplőknek, amelyek a kivitelezés során építőipari kivitelezési tevékenységet végeznek, a tevékenységük kifejtése idején rendelkezniük kell a jogszabályban meghatározott feltételekkel és kötelesek az erre irányuló szándékukat a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. [Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (3) bekezdés]. Ennek azonban a szerződés teljesítésekor van relevanciája, amelynek hiányát az ajánlatkérő legfeljebb a szerződéses rendelkezések között szankcionálhatja, a közbeszerzési eljárás során nem nyilváníthatja érvénytelenné az ajánlatot azért, mert az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt gazdasági szereplő nem szerepel az építőipari kivitelezői névjegyzékben, ha a közbeszerzési eljárás során az erre vonatkozó alkalmassági feltétel igazolása egyébként megfelelően megtörtént.

 

6. A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára figyelemmel az ajánlattevők jogszerűen módosíthatják-e az árazott költségvetés valamely sorának (munkanemének) bármely részét, így a mennyiségi egységet (pl. 1 db-ról 2 db-ra), a mértékegységet (pl. m2-ről m3-re), a tétel tartalmát (megszövegezését), és ez a módosítás kiterjedhet-e a költségvetés jelentős részére vagy egészére?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint hiánypótlás keretében ilyen esetben csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható, illetve az árazott költségvetés esetén annak csak valamely tétele, egységára pótolható, módosítható, törölhető vagy egészíthető ki. A tétel e körben az ajánlat elkülöníthető legkisebb egységét jelenti, költségvetés esetén annak egy sorát.

Így az ajánlattevők hiánypótlás keretében módosíthatják az árazott költségvetés sorának (munkanemének) bármely részét, mennyiségét, mértékegységét, tartalmát, a jogalkotó ebben a körben nem tett megszorítást. A módosításnak tartalmi korlátja az, hogy az nem jelentős egyedi részletkérdés legyen, árazott költségvetés esetén pedig az, hogy annak változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ezen túl egyéb megkötést a jogalkotó nem tett, így nem jelenthető ki kategorikusan, hogy például a hiánypótlás során a mértékegység megváltoztatása automatikusan az ajánlat érvénytelenségéhez vezet. Az ajánlat érvénytelenségét csak az adott helyzetben, a körülmények mérlegelését követően állapíthatja meg az ajánlatkérő.

A másik fontos korlátja a hiánypótlás során az ajánlat módosításának az, hogy a változás a teljes árat, annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolhatja. Ennek megállapítása ténykérdés, amennyiben a változás következtében az ajánlati ár, annak értékelés alá eső részösszege, az ajánlattevők sorrendje változna, az ajánlat érvénytelen.

A fentiekből következően továbbá a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára figyelemmel a hiánypótlás következtében bekövetkező változás nem lehet átfogó, a költségvetés jelentős részére, egészére nem terjedhet ki.

 

7. Az árazott költségvetés valamely tételének hiánypótlása esetén a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja kizárólag arra ad-e felhatalmazást az ajánlattevőknek, hogy az egységár és az összár tekintetében eszközöljenek pótlást, módosítást, kiegészítést vagy törlést?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint kizárólag az értékelés tárgyát nem képező egységár tekintetében lehetséges a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti, az árazott költségvetést érintő hiánypótlás.

Az ajánlattevő akkor módosíthatja az árazott költségvetésben szereplő egységárat, ha annak változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Az „összár” vagy teljes ajánlati ár tekintetében a módosítás mindenképpen a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközne.
Teljes ajánlati ár összege kizárólag számítási hiba esetén javítható a Kbt. 71. § (11) bekezdésére figyelemmel.

 

8. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el akkor, ha az eljárás ajánlattételi szakaszában kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek, ezek egyike azonban a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be, majd az ajánlatkérő ennek kijavítása érdekében hiánypótlásra hívja fel?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint ilyen esetben is lehetséges, hogy az ajánlattevő hiánypótlása nem ütközik a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjának rendelkezéseibe.

A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjának utolsó fordulata szerint átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

Amennyiben a kiegészítő tájékoztatás nyomán módosított költségvetésben a módosult tételek csupán egyes tételekre korlátozódnak, akkor ezt a hiányt az ajánlattevő pótolhatja. Ezzel ellentétben, amennyiben a kiegészítő tájékoztatás során a költségvetés ezt meghaladó mértékben módosult, például egy új munkanem bevezetésével, akkor a hiánypótlás a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik.

 

9. Építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárás során amennyiben ajánlattevő árazott költségvetés címén csak a költségvetés főösszesítő oldalát nyújtja be ajánlata részeként (ajánlatkérő előírása ellenére sem pdf, sem excel formátumban nem csatolja a részletes, teljes költségvetést), ekkor hiánypótoltatható-e a részletes, tételes költségvetés?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ilyen hiba hiánypótlás útján nem javítható, és az ajánlat Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségét vonja maga után.

Az a tény, hogy az ajánlattevő csak főösszesítőt nyújtott be, részletes költségvetést azonban nem, úgy értékelendő, hogy az ajánlattevő nem nyújtott be tartalmi ajánlatot, vagyis nem tett a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatot. Ebből kifolyólag nem értelmezhető, hogy az ajánlattevő ajánlati kötöttsége mire állt be. Ez a hiánypótlás jogintézményével sem orvosolható, tekintettel arra, hogy a hiánypótlás minél több ajánlat érvényessé tételére, ezáltal a verseny kiterjesztésére vonatkozó célja nem írhatja felül az e tekintetben is főszabályként érvényesülő ajánlati kötöttséget [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.418/14/2016. sz. határozatát].

 

10. Amennyiben a Kbt. 71. § (9) bekezdésének utolsó mondatában foglalt eset áll fenn („Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni”), akkor e körben írható-e elő hiánypótlás vagy felvilágosításkérés?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint ilyenkor nem kell hiánypótlást elrendelni vagy felvilágosítást kérni, mivel a Kbt. 71. § (9) bekezdése maga mutat rá az ajánlatkérő által figyelembe venni szükséges adatra.

A Kbt. 71. § (9) bekezdése arra az esetre vonatkozik, amikor a felolvasólapon szereplő adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, amelyet maga a törvény old fel akként, hogy elrendeli azt, hogy a kettő közül melyiket kell figyelembe venni. Tehát hiánypótlásnak, felvilágosításkérésnek ebben az esetben nincs helye.

A Kbt. 71. § (9) bekezdésének jelen esetre irányadó utolsó mondatában szereplővel ellentétes esetben – tehát, akkor, ha a felolvasólapon szereplő adat a kedvezőbb a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumban szereplő adathoz képest – lehetséges csak a hiánypótlás és a felvilágosításkérés. A hiánypótlás csak az érvényessé tételt szolgálja, nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.

 

11. Az ajánlatkérő által kiírt közbeszerzési eljárásban előírta, hogy az ajánlatban MV-É-M jogosultságú, vagy annak megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakember szükséges az alkalmassághoz, illetve ezen szakember többlettapasztalata a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékelési részszempont volt. Az ajánlattevő ajánlatában MV-É jogosultságú szakembert mutatott be az alkalmasságának igazolására, 36 hónap többlettapasztalattal. Ebben az esetben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha hiánypótlást rendel el az alkalmassági követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlattevő ajánlatának ezen eleme tekintetében elrendelhető a hiánypótlás.

A Kbt. 71. § (9) bekezdésének első mondata szerint a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a Kbt. 71. § (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra.

Önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő MV-É-M jogosultság, vagy annak megfelelő végzettség és gyakorlat helyett MV-É jogosultságú szakembert mutatott be az alkalmasságának igazolására, hiánypótlási felhívás kibocsátására adhat alapot.

A hiánypótlás megengedhetőségének kérdését az dönti el, hogy az ilyen hiánypótlás módosítja-e egyúttal a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megajánlás tekintetében az ajánlatot. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatában ennél a részszempontnál „a szakember többlettapasztalata: 36 hónap” vagy „az MV-É-M szakember többlettapasztalata: 36 hónap” szerepel, akkor a szakember személye az alkalmasság körében hiánypótlás tárgyát képezheti, mivel ilyen esetben az értékelés alá eső megajánlás nem módosul. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatában ennél a részszempontnál „az MV-É szakember többlettapasztalata: 36 hónap” szerepel, akkor a szakember személye az alkalmasság körében nem képezheti hiánypótlás tárgyát, mivel ilyen esetben az értékelés alá eső megajánlás módosulna.

 

12. Amennyiben az előző kérdésben szereplő tényállás mellett az ajánlattevő bemutat egy új szakembert, aki rendelkezik MV-É-M jogosultsággal és megajánl 36 hónap többlettapasztalatot, hogyan kell értelmezni a Kbt. 71. § (9) bekezdése második mondatának azon rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a hiánypótlás akkor fogadható el, ha tartalmilag nem változtatja meg az ajánlattevő által tett ajánlatot.

Az előző kérdésre adott válasszal összhangban a hiánypótlás megengedhetőségének kérdését az dönti el, hogy az ilyen hiánypótlás módosítja-e egyúttal a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megajánlás tekintetében az ajánlatot. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatában ennél a részszempontnál „a szakember többlettapasztalata: 36 hónap” vagy „az MV-É-M szakember többlettapasztalata: 36 hónap” szerepel, akkor a szakember személye az alkalmasság körében hiánypótlás tárgyát képezheti, mivel ilyen esetben a hiánypótlás nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ellenben, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában ennél a részszempontnál „az MV-É szakember többlettapasztalata: 36 hónap” szerepel, akkor a szakember személye az alkalmasság körében nem képezheti hiánypótlás tárgyát, mivel az ilyen esetben az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását eredményezné.

 

13. Figyelembe veheti-e az előző kérdésben szereplő tényállás mellett az ajánlatkérő az értékelés során a nyilvánvalóan alkalmatlan szakember által bemutatott nem releváns FMV-jogosultság birtokában végzett 36 hónap többlettapasztalatot az újonnan bemutatott alkalmas szakember tekintetében, aki rendelkezik a releváns 36 hónapos többlettapasztalattal?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatban szereplő szakember többlettapasztalatával kapcsolatos megajánlás annyiban releváns, hogy kijelöli azt az értéket, amelyet a hiánypótlás során bemutatott új szakembernek el kell érnie, és egyúttal azt is, hogy amennyiben az új szakember ennél kedvezőbb értékekkel rendelkezik, azok már nem vehetők figyelembe.

A fentiekben kifejtésre került, hogy az ajánlattevő hiánypótlása mely esetekben fogadható el, és mely esetekben nem. Amennyiben a hiánypótlás nem elfogadható, akkor értékelésre sem kerül sor, mivel az ajánlat érvénytelen. Amennyiben a hiánypótlás elfogadható, akkor a Kbt. 71. § (9) bekezdésének első és második mondatát kell figyelembe venni, azaz az eredeti ajánlatban szereplő szakember releváns tulajdonságaival megegyező szakember kell, hogy bemutatásra kerüljön, azaz az új szakembernek is legalább 36 hónapos többlettapasztalattal kell rendelkeznie, illetve amennyiben az új szakember még több tapasztalattal is rendelkezik, az az ajánlattevő javára nem vehető figyelembe, mivel a 36 hónapos érték az ajánlattételkor rögzült.

 

14. Tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében a hiánypótlás keretében pótolt új szakember bemutatása csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tények változását, tekinthető-e a korábbi kérdésben szereplő tényállás mellett a pótolt szakember nem releváns többlettapasztalata 0 hónapnak az értékelés során?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlattevő ajánlata vagy érvényes, vagy érvénytelen, az ajánlatkérő nem állapíthatja meg utólag – a számítási hiba kivételével – az ajánlat értékét.

A korábbi kérdésekre adott válaszokban már tisztázásra került, hogy a jelen tényállás mellett milyen esetben tekinthető érvényesnek és milyen esetben érvénytelennek az ajánlat. Amennyiben az ajánlat érvényes, akkor az ajánlatkérőnek az ajánlattevő által megajánlott 36 hónapos időtartamot kell az értékelés során figyelembe vennie, ha pedig az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérő értékelést nem végez.

 

15. Az ajánlatkérő – annak érdekében, hogy legalább az egyik rész vonatkozásában rendelkezésre álljon a benyújtott ajánlatra tekintettel a megfelelő mértékű fedezet, és a részt eredményessé nyilváníthassa – az egyik rész vonatkozásában rendelkezésre álló fedezet összegéből történő elvonásával a másik rész tekintetében rendelkezésre álló fedezet összegét megnövelheti-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a fedezetnek a részek közötti átcsoportosítása ilyen módon nem lehetséges.

Az ajánlatkérő a rendelkezésre álló fedezet összegét a Kbt. 75. § (4) bekezdése szerint az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja. Ezen kívül a rendelkezésre álló fedezet összegét az ajánlatkérő – amennyiben élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a közbeszerzési eljárást a fedezet hiánya miatt eredménytelenné nyilváníthassa – a végleges ajánlatok bontását megelőzően közli az ajánlattevőkkel. Az említett rendelkezések célja, hogy az eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetőségével ne lehessen visszaélésszerűen élni, hanem az az ajánlattevők számára ellenőrizhető, átlátható legyen. Ez az átláthatóság szenvedne csorbát akkor, ha az ajánlatkérő diszkrecionálisan átcsoportosíthatna fedezetet részek között úgy, hogy ezzel egyes részeket eredménytelennek, másokat eredményesnek mondhasson ki.
Más okból sem megengedhető a fedezet ilyen módon történő átcsoportosítása. A Kbt. 28. § (1) bekezdésének első két mondata szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni.

Ezek részajánlattétel esetén értelemszerűen az egyes részekre vonatkoznak. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, és ezen részenként kíván szerződéseket kötni, akkor előzetesen, részenként kell megállapítania és dokumentálnia, hogy a teljesítésre milyen mértékű anyagi fedezet áll rendelkezésre, ettől pedig a későbbiek során nem térhet el. A Fővárosi Bíróság 25.K.32.070/2007/4. sz. ítéletében az alábbiak szerepelnek:

„A bíróság teljes egészében osztja a felperes azon érvelését, hogy az egy közbeszerzési eljárásban történő különböző tárgyú beszerzések nem eredményezhetik a külön-külön rendelkezésére álló összegek összevonhatóságát. Amennyiben tehát az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát részekre bontja, úgy részenként kell írásban dokumentálnia azt, hogy az egyes szerződések teljesítésére milyen mértékű anyagi fedezet áll rendelkezésére. Ahogy az ajánlatkérőnek az egyes részekre rendelkezésre álló összegek közötti átcsoportosításra nincs lehetősége, úgy nincs lehetősége az adott közbeszerzés egészére és más költségvetési tételekre rendelkezésre álló összegek közötti átcsoportosításra sem. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő előzetesen írásban, részenként dokumentálja azt, hogy az egyes részekre vonatkozó szerződéseket legfeljebb milyen összegen tudja megkötni.”

A részek közötti fedezetátcsoportosítás révén továbbá az ajánlatkérő indokolatlanul előnyben részesítheti azt a gazdasági szereplőt, amelyik azon rész szerinti nyertes ajánlattevő lenne, amelyik eredményességét az ajánlatkérő ilyen módon lehetővé teszi. Ez a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti átláthatóságot és nyilvánosságot, valamint a (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőséget és egyenlő elbánást előíró alapelveket sértheti. Az ajánlatkérőnek ilyen választása a részek eredményessége között ugyanis nem átlátható, előzetesen nem meghatározott döntéshozatalt eredményezhet, illetve az ajánlattevők esélyegyenlőségét és az egyenlő elbánáshoz való jogukat sérti, ha az ajánlatkérő önkényesen dönt arról, hogy a két nyertes ajánlattevő közül végül melyikkel köt szerződést.

 

16. Amennyiben az előírt specifikációnak minimálisan megfelelő termékek (adott esetben bútorok) maradéktalanul kielégítik az ajánlatkérő elvárt igényeit, és a közbeszerzés során a beszerzendő áruk tekintetében az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok műszaki specifikációk részében pontosan meghatározza azon minimum műszaki követelményeket, melyeknek ajánlattevők termékeinek minimálisan meg kell felelnie, a minőségi többletre az ajánlatkérőnek nincsen tényleges szüksége, akkor az ajánlatkérő jogszerűen mellőzi-e a Kbt. 76. § (5) bekezdése alapján az ellenszolgáltatáson kívüli egyéb értékelési részszempontok alkalmazását?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az a tény, hogy a műszaki specifikáció a releváns műszaki minimumkövetelményeket pontosan meghatározza, önmagában nem elégséges ahhoz, hogy az ajánlatkérő alkalmazza a legalacsonyabb ár értékelési szempontját.

A Kbt. 76. § (5) bekezdésének második mondata szerint az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. A levelében bemutatott esetben nincsen konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru, mivel a specifikációban csak minimumkövetelmény szerepel, tehát az ajánlatkérő még az áru releváns tulajdonságait sem rögzítette, csupán az ajánlattevők e téren fennálló mozgásterét jelölte ki.

A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására törekedni. A minőségi többlet pedig gazdasági előnyként értelmezhető. A kérdésben szereplő bútorbeszerzés esetén is igaz lehet, hogy bizonyos tényezők az áron kívül gazdasági előnyt jelenthetnek, mint például a jótállás időtartama, a bútor várható élettartama, a felhasznált anyagok környezetbarát volta. Az ajánlatkérő kötelessége, hogy az adott beszerzésben megtalálja azokat az ajánlati áron kívüli minőségi szempontokat, amelyek gazdasági előnyt jelentenek. A Hatóság álláspontja szerint a levelében bemutatott esetben nincsen olyan speciális szempont, ami alapján kizárható lenne az ajánlati áron kívüli gazdasági előny, így a Kbt. 76. § (5) bekezdésének második mondata szerinti helyzet nem áll fenn.

 

17. A Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén – uniós értékhatár alatti eljárásrendben – az ajánlatkérőnek a bírálat előtti értékelés keretében kizárólag a felolvasólapon szereplő adatok alapján kell-e elvégeznie az ajánlatok értékelését, vagy vizsgálnia szükséges a felolvasólapon szereplő adatoknak az ajánlatban való alátámasztottságát? Például egyösszegű nettó ajánlati ár megajánlása esetén vizsgálandó-e a számítási hiba az ajánlatokban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint ilyen esetben az ajánlatkérő alapvetően a Kbt. 76-77. §-ában meghatározott cselekményeket köteles elsőként elvégezni.

Például egy szakember többlettapasztalatának – mint értékelési részszempontnak – az értékelése esetén a szakmai önéletrajzba foglalt tapasztalat megfelelőségét és vizsgálatát megalapozhatja a Kbt. 76. § (13) bekezdése, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban olyan előírásokat határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az értékelési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk helytállóságáról.”

A példájában szereplő egyösszegű ajánlati ár esetén a számítási hiba kapcsán a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól (KÉ 2019. évi 106. szám; 2019. június 4.) az alábbiakat tartalmazza:

„Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nyílt eljárásában fordított bírálatot alkalmaz, a megajánlás megalapozottságának vizsgálata során bármely ajánlatban előforduló számítási hiba javítása szükségszerű a közbeszerzési alapelveknek való megfelelés érdekében. Erre vonatkozóan az ajánlatkérő tesz javaslatot, és azt technikailag az ajánlattevő végzi el.”

 

18. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalásos eljárás szabályai (Kbt. 85.-89. §) közül csak azok alkalmazandók-e, amelyeket a Kbt. e körben kifejezetten alkalmazni rendel, vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás speciális szabályai mögött szubszidiárius jelleggel mindig alkalmazandók a tárgyalásos eljárás szabályai?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a tárgyalásos eljárás szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha azt a Kbt. kifejezetten előírja.

A Kbt. 49. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A közbeszerzési eljárás lehet:

a) nyílt eljárás,

b) meghívásos eljárás,

c) innovációs partnerség,

d) tárgyalásos eljárás,

e) versenypárbeszéd,

f) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás.”

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tehát éppúgy egy eljárásfajta, mint a tárgyalásos eljárás, nem pedig a tárgyalásos eljárás valamilyen speciális változata. Ebből és a Kbt. kógenciájából következően a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások során azon viszonyok tekintetében, amit a Kbt. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokról szóló szabályai nem rendeznek, illetve amelyek tekintetében a Kbt. kifejezetten nem rendeli el más eljárásfajta (például a tárgyalásos eljárások) szabályainak alkalmazását, a Kbt. általános szabályai alkalmazandók. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetén egyedül a Kbt. 101. § (1) bekezdése rendeli el a tárgyalásos eljárások szabályainak alkalmazását, szűk körben. Bármely ezen túlterjeszkedő alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetén a tárgyalásos eljárások szabályainak, jogsértő, így például az ajánlatkérő nem dönthet úgy, hogy a tárgyalás megtartását mellőzi (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.166/9/2017. sz. határozatát).

 

19. A Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultáció esetén az ajánlatkérőnek van-e lehetősége arra, hogy lényegesnek nem tekinthető, de új tételeket határozzon meg a beszerzés tárgyában az írásbeli konzultáció során, tekintettel arra, hogy a Kbt. 104. § (9) bekezdése lehetővé teszi a nem lényeges módosítást, illetve a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a keretmegállapodásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről (KÉ 2019. évi 106. szám, 2019. június 4., a továbbiakban: Útmutató) sem írja elő, hogy írásbeli konzultáció esetén új tételt az ajánlatkérő nem határozhat meg, mivel abban kizárólag a verseny újranyitása és a közvetlen megrendelés került megjelölésre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultáció esetén sem határozható meg új tétel.

A Kbt. 104. § (9) bekezdésének hatálya kiterjed az írásbeli konzultációra is: „(9) Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció, illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani.”

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérői igény új tételekre történő kiterjesztése minden esetben lényeges módosításnak minősül, mivel ilyenkor az ajánlatkérő a keretmegállapodás tárgyát változtatná meg és terjesztené ki új elemre. Igaz ugyan, hogy a keretmegállapodást követő egyedi szerződésekben mód van az adott szerződés tárgya szerinti pontosításra, részletezésre, de ezek nem vezethetnek az ajánlattevőként szerződő fél kötelezettségeinek új, az eredeti keretmegállapodásban nem szereplő tételekre való kiterjesztéséhez. Ezzel összefüggésben az ajánlatérőnek már a keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásban meg kell határoznia a közbeszerzés tárgyát. A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő ennek a kötelezettségének akkor tesz eleget, ha a beszerzés tárgyát

- építési beruházásnál legalább munkanem pontossággal;

- szolgáltatásmegrendelés esetén az egyes (fő)tevékenységek szerint;

- árubeszerzés esetén a beszerezni kívánt áru főbb tulajdonságai alapján
határozza meg (lásd az Útmutató II. A beszerzési igény, tárgy, mennyiség meghatározása pontját).

A keretmegállapodás tárgya, a közvetlen megrendelés az írásbeli konzultáció és a verseny újranyitása során nem változtatható meg, arra kizárólag a keretmegállapodás Kbt. 141. §-a szerinti, a szerződésmódosításra vonatkozó szabályai szerinti módosítása révén kerülhet sor.

 

20. Amennyiben a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultáció során az ajánlatkérőnek lehetősége van új tétel meghatározására és a keretmegállapodás megkötésére irányuló felhívásban rögzítette, hogy lehetővé teszi a keretmegállapodásban meghatározott feltételek nem lényeges módosítását, így új tételek meghatározását az írásbeli konzultáció során, akkor az ajánlatkérő ez esetben mit tekinthet nem lényeges módosításnak? Ebben az esetben is alkalmazható-e a Kbt. 141. § (6) bekezdésében rögzített definíció, miszerint lényegesnek kell tekinteni a módosítást akkor, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli konzultáció esetén nem határozható meg új tétel (lásd az előző kérdésre adott választ).

A Kbt. 105. § (4) bekezdése esetén az ajánlatkérőnek csak az értékelési szempontok körében van lehetősége eltérni a keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásban meghatározott feltételektől, akkor, ha azt a keretmegállapodásra irányuló eljárást megindító felhívásban előzetesen jelezte. A keretmegállapodás tárgya tekintetében ilyen lehetősége nincsen. A keretmegállapodás tárgyának módosítására, tehát új tételek megrendelésére csak a Kbt. 141. § szerinti szerződés módosítás szabályai szerint kerülhet sor. E körben a Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a közbeszerzés tárgyának új elemre, tételre történő kiterjesztése vélhetően lényeges elemnek minősül, mivel ezek, ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, nem zárható ki, hogy az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét tehették volna lehetővé, így tehát a Kbt. 141. § (6) bekezdése e körben a Hatóság álláspontja szerint nem alkalmazható.

21. Az ajánlatkérő kizárólag abban az esetben számíthatja-e be kötbér követelését az ellenszolgáltatásból eredő tartozásába, ha a kötbér-követelést a vállalkozó elismeri?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő kötbérkövetelésének beszámítása is az ajánlattevőként szerződő fél elismerésétől függ.

A Kbt. 135. § (6) bekezdése nem tesz különbséget a követelések között aszerint, hogy azok milyen jellegűek, azoknak három tulajdonsággal kell rendelkezniük: egyneműnek, lejártnak és elismertnek kell lenniük. A kötbér egynemű az ellenszolgáltatással, mivel pénzfizetési kötelezettséget jelent, valamint tekintettel arra, hogy a kötbér a fizetési kötelezettséget keletkeztető esemény bekövetkezésekor azonnal esedékes, azaz ekkortól lejártnak nyilvánítható. Az ajánlattevőként szerződő fél elismerése hiányában – amelynek bekövetkezése az előző két tényállási elemmel ellentétben nem automatikus – nem számítható be az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatásba.

 

22. Amennyiben egy EU-s támogatásból finanszírozott, átalányáras elszámolású építési beruházásban a projektre megítélt pályázati támogatás kizárólag az Építési Normagyűjtemény (a továbbiakban: ÉNGY) szerinti referenciaárakkal számolható el, és a vállalkozó (nyertes ajánlattevő) átalányáras vállalkozói díja összegszerűen megfelel a megítélt támogatási összegnek, ellenben a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlata költségvetési tételeinek egységárai – hol pozitív és hol negatív irányban – eltérnek az ÉNGY szerinti referenciaáraktól, ezért a támogatás terhére történő elszámolásuk csak részben lehetséges, akkor van-e mód a fentiek alapján a vállalkozási szerződés Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján történő "nem lényeges" módosítására azzal, hogy a vállalkozói ajánlat költségvetési tételei egységárainak az ÉNGY referenciaáraknak megfelelő belső átcsoportosítására kerülne sor, a módosítás ugyanakkor nem változtatná meg a beruházás teljes ellenértékét?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint közbeszerzés eredményeként megkötött építési beruházás tárgyú átalánydíjas szerződés az ÉNGY-referenciaárak változása esetén módosítható a Kbt. 141. § (6) bekezdésére tekintettel, ha az átalánydíj nem változik, és a módosítás egyéb értékelési szempontot sem érint.

A Kbt. 141. § (6) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza:

„A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha

a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.”

Amennyiben a módosítás csupán abból áll, hogy az átalánydíjas szerződés egyes tételei között átcsoportosítás történik, az átalánydíj megváltoztatása nélkül, és nem érint más értékelési szempontot sem, akkor az nem határoz meg olyan feltételeket, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna, a szerződés gazdasági egyensúlya változatlan marad, illetve a szerződés tárgya, az ajánlattevői kötelezettség változatlan marad, így megfelelhet a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti követelményeknek.

A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az ÉNGY-hez kötött árak változásai kezelhetőek akként is, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosulhat a szerződés, ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét. Az ajánlatkérő tehát az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban előzetesen előírhatja, hogy az ÉNGY-ben bekövetkező változások átvezetésre kerülnek a szerződésben. Ebben az esetben az sem feltétel, hogy az átalányár változatlanul maradjon.