A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában a Közbeszerzési Döntőbizottság két aktuális határozata kerül ismertetésre. A vizsgált határozatok az ajánlati ár körében előírt nem megfelelő feltételrendszerrel, az ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár közbeszerzési eljárás feltételrendszerében nem megengedett struktúrájával, továbbá az ajánlatkérő számára önkényes döntési lehetőséget biztosító értékelési szempontokkal foglalkoznak. A vizsgált közbeszerzések egészségügyi gépek / eszközök beszerzésére vonatkoztak.
A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő téves jogcímet tüntetett fel a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjának megjelölésével, az ajánlat érvénytelenségét ténylegesen az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás miatt a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerinti jogcímre alapította, azonban a többszörös jogcím téves megjelölése nem alapozza meg a jogsértés megállapítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján jogszerűen döntött az ajánlat érvénytelenségéről, nem fogadható el az olyan indokolás, amely azon alapul, hogy az ajánlattevő az egyik ajánlati részelemmel egybeépítette a másik részelemet.
A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás
Az ajánlatkérő (költségvetési szerv) a lélegeztetőgépek és altató munkaállomások beszerzése iránt a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárását a 2018. december 27-én feladott hirdetménnyel indította meg.
A felhívás szerint a beszerzés 5 részből állt, ugyanazon gazdasági szereplő által ajánlat valamennyi részre benyújtható volt.
A felhívás II.2.4) pontjában az ajánlatkérő ismertette a jogvitával érintett 1. közbeszerzési részt.
A felhívás II.2.5) Értékelési szempontok pontjában az ajánlatkérő az alábbi értékelési szempontokat és súlyszámokat határozta meg:
Minőségi kritérium - Név: 2. A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szervizköltség (nettó Forint) / Súlyszám: 20
Minőségi kritérium - Név: 3.1. A készülék beépített turbinával rendelkezik (igen/nem) / Súlyszám: 10
Ár - Súlyszám: 70
Az ajánlatkérő az alternatív megajánlás lehetőségét kizárta.
A felhívás szerint a hirdetmény egy ajánlattevővel történő keretmegállapodás megkötésére irányul.
Ajánlatkérő a felhívásban tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a jótállási időszak lejártát követően a szervizdíjat nem az ajánlatkérő fizeti meg, mivel a szervizelés vonatkozásában azzal az intézménnyel, amely a megvásárolt berendezést használja Ajánlattevő külön szerződést köt, az intézmény szerződéskötési igénye esetén.
A felhíváshoz az ajánlatkérő dokumentációt is készített.
A dokumentációban a Jótállás körében az ajánlatkérő meghatározta: « A sikeres átadás-átvétel időpontjától számított 24 hónap, amely időtartam magában foglalja a teljeskörű (full) szervizszolgáltatást is a felhívás II.2.4. pontjának megfelelően. »
A Műszaki leírásban az ajánlatkérő alábbi rendelkezéseket is rögzítette a jótállásra, a szervizre és a karbantartásra:
« Nyertes ajánlattevő feladatát képezi a jótállási időszak alatt a szállított eszközökkel kapcsolatosan a gyártó által előírt kötelező karbantartási feladat gyártói előírás szerinti időben történő ellátása, javítandó alkatrészek biztosításával együtt.
Nyertes ajánlattevő kötelezettsége és költsége a szállított eszközöknek a teljesítési helyre történő leszállítása és átadása, beszerelése, beüzemelése, illesztése, műszaki csatlakozások kiépítése, csatlakoztatások telepítése, beüzemelése, beszabályozása.
Nyertes ajánlattevő kötelezettsége, hogy a megajánlott berendezések karbantartásához és szervizeléséhez gyári szervizhátteret, valamint napi min. 12 órán keresztül rendelkezésre álló magyar nyelven kommunikáló hibabejelentő szolgálatot (call center) biztosít, valamint magyar nyelvű, kereshető használati utasításokat bocsát Megrendelő rendelkezésére.
A hibabejelentő szolgálatnak legalább 8:00-18:00 óra között folyamatosan rendelkezésre kell állni, a plusz 2 óra tetszőlegesen adható meg.
Nyertes ajánlattevő a berendezések szállítási helyszínenként történő átvételével megegyező napon köteles az adott teljesítési helyszínen eszköz típusonként a felhasználók betanítását legalább 2 alkalommal elvégezni, eszközönként legalább 2 órás időkeretben min. 2 főnek, akiket Ajánlatkérő jelöl ki.
Nyertes ajánlattevőnek bármely berendezés meghibásodása esetén 48 órán belül helyszínre kiszállást kell biztosítani és a javítást meg kell kezdenie. »
« Az 1000 munkaórás szerviz értelmezése:
Ajánlattevő által megajánlott 1000 munkaórás szerviz a következőket kell, hogy magában foglalja:
Szerviz. Rendeltetésszerű használat közben bekövetkező meghibásodás javítása, melyre Ajánlattevő a szervíz időtartama alatt a következő költségek egyikét sem számolhatja el: kiszállás, bevizsgálás munkadíja, javítási munkadíj, felhasznált anyagok költsége. Ajánlattevő a jelen eljárásban megajánlott ajánlati áron túl semmiféle költséget nem érvényesíthet 1000 munkaórás szerviz vonatkozásában utólagosan. Az 1000 munkaórás szerviz nem vonatkozik a kopó- fogyóanyagokra.
Karbantartás. Gyártó által a készülékre kötelezően megállapított, vagy ennek hiányában a gyártó által javasolt karbantartási munkálatok elvégzése 1000 munkaórás működési idő alatt, mely magába foglalja a kiszállás, anyag, valamint munkadíj költségét is, azaz minden karbantartás címén felmerülő költséget. Ajánlattevő a jelen eljárásban megajánlott ajánlati áron túl semmiféle költséget nem érvényesíthet karbantartás vonatkozásában utólagosan. Ajánlatkérő karbantartás alatt a következő folyamatot érti: a készülék folyamatos, biztonságos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges állapotának megőrzése érdekében végzett megelőző szerviz tevékenység. Ajánlatkérő előírja Ajánlattevő számára, hogy az általa megajánlott készülék(ek)re vonatkozóan adja meg a karbantartási alkalmak számát, valamint a karbantartási tevékenység alatt felhasználandó tartozékokat (legalább alkatrész név, cikkszám, mennyiség) az általa megajánlott garanciális időszakra (kötelező minimum és opcionális) vonatkozóan évenkénti bontásban.
Amennyiben Ajánlattevő által megajánlott készülék(ek)hez kapcsolódó jogszabályban előírt kötelező időszakos felülvizsgálat időpontja (EüM. 4/2009. (III.17.) rendelet szerinti) a megajánlott garanciális időszakba esik, úgy Ajánlattevőnek kötelező a készülék kötelező időszakos felülvizsgálatának biztosítása. Ajánlattevő a jelen eljárásban megajánlott ajánlati áron túl semmiféle költséget nem érvényesíthet kötelező időszakos felülvizsgálat vonatkozásában utólagosan. Ajánlattevő igazolja, hogy EüM. 4/2009. (III.17.) kötelező időszakos felülvizsgálatra jogosult (illetve az általa bevont szervezet) a megajánlott termék(ek) vonatkozásában. »
A Keretmegállapodás-tervezet tartalmazta többek között a következő feltételeket:
II. rész II.2. pont – A teljesítés általános szabályai:
„II.2.7. Szállító szerződésszerű teljesítésének részét képezi az 1. sz. mellékletben meghatározott berendezések beszerelése és rendeltetésszerű használatra alkalmas módon történő üzembe helyezése, teljes körű installációja, magyar használati utasítások átadása, alkalmazás betanítása, 24 hónap jótállás biztosítása, a jótállás ideje alatt a jótálláson kívüli, gyártó által előírt karbantartás, felülvizsgálat, update és upgrade feladatok ellátása, a jótállás körén kívüli esetleges javítások, a jótállási idő alatt a kopó alkatrészek/tartozékok biztosítása. Szállító a berendezés átvételével megegyező napon köteles eszközcsoportonként a felhasználók betanítását legalább 2 alkalommal elvégezni, eszközcsoportonként legalább 2 órás időkeretben min. 2 főnek, akit Megrendelő jelöl ki.
II.2.8. Szállító kötelezettséget vállal arra, hogy az általa végzendő karbantartási és javítási munkákat a berendezés gyártója által előírt technológiai utasítás szerint látja el a teljesítési kötelezettségének teljes időtartama alatt. Szállító kötelezettsége, hogy a megajánlott berendezés karbantartásához és szervízeléséhez gyári szervizhátteret, valamint napi min. 12 órán keresztül rendelkezésre álló magyar nyelven kommunikáló hibabejelentő szolgálatot (call center) biztosítson. A hibabejelentő szolgálatnak legalább 8:00-18:00 óra között folyamatosan rendelkezésre kell állni, a plusz 2 óra tetszőlegesen adható meg.
II.2.10. Megrendelő rögzíti, hogy a berendezésekre a jótállási időt követő karbantartási, javítási feladatokra vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget nem vállal, ezen szolgáltatásokat egyes intézmények (Végső Felhasználók) saját hatáskörben szerzik be jelen keretmegállapodás rendelkezéseinek megfelelően.
III. rész III.1. pont – Egységár:
III.1.1. A Keretmegállapodás hatálya alatt az Egységár felfelé nem változtatható. Szállító a szerződéskötést követően nem érvényesíthet Megrendelővel szemben többlet vételárat, többlet díjat, költséget – olyan többletbeszerzések, többletmunkák után, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez szükségesek –, arra hivatkozva, hogy az ár szerződésben történt meghatározása során azok felmerülésével nem kalkulált. Jelen Keretmegállapodásban rögzített nettó egységár tartalmazza a berendezés vételárát, csomagolás költségét, többek között a II.2.8. - II.2.10. pontban foglalt tevékenységek díjait, költségeit, az előbbieken túl minden, teljes körű teljesítéshez szükséges járulékos költséget, azzal, hogy Szállító a jótállás keretében végzett tevékenységekért díjat, költséget nem számíthat fel, tekintettel arra, hogy a hibás teljesítés kijavítása külön díjazás nélkül a Szállító törvényi és szerződéses kötelezettsége. Szállító Keretmegállapodásban rögzített egységáron alapuló ellenszolgáltatáson kívül semmilyen jogcímen nem számlázhat ki semmilyen egyéb díjat, adót, költségtérítést, egyéb tételeket sem a Megrendelő, sem a Végső felhasználó felé.»
Az ajánlatkérő több alkalommal is adott kiegészítő tájékoztatást.
Az ajánlattételi határidőre 6 ajánlat érkezett az 1. közbeszerzési részben, köztük a jelen ismertetés szerint H Kft.-től (a továbbiakban: kérelmező).
A kérelmező az ajánlatának felolvasólapján az 1. és a 2. részszempont szerint értékelt ajánlati vállalást rögzítette:
1. Nettó ajánlati ár: 2.208.000.-Ft
2. A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szervizköltség: 0.-Ft
Az ajánlatkérő hiánypótlásra és a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján indokolásra hívta fel a kérelmezőt.
Az ajánlatkérő 2019. május 2-án közölt közbenső döntésével a kérelmező 1. részre benyújtott ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja és a Kbt. 73. § (2) bekezdés alapján érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenség indoka:
« Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás I. része vonatkozásában értékelni kívánta „A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szerviz költség” díját. A Közbeszerzési dokumentumokban egyértelműen meghatározásra került, hogy „A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szerviz költség” díját nettó forintban kell megadni.
A kérelmező ajánlatában „A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szerviz költség” vonatkozásában 0,- Ft megajánlást tett.
Ajánlatkérő 2019. április 5. napján Ajánlattevőt a megajánlott aránytalanul alacsony „jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szerviz költség” vonatkozásában indokolás benyújtására szólította fel a Kbt. 72. § (1) bekezdés alapján.
Ajánlattevő a benyújtott indokolásában arról nyilatkozott, hogy az általa megajánlott berendezéseket 5 év teljeskörű ügyféltelephelyi jótállással és teljeskörű szervízszolgáltatási csomaggal vásárolja, továbbá a kérelmezőnek semmilyen felmerülő költsége nem keletkezik a termékek kötelezően előírt 2 éves jótállási ideje alatti vagy azt követő 3 évben, mivel az általa megvásárolt termékek 5 éves jótállással és full szerviz szolgáltatással kerülnek beszerzésre. Ajánlattevő indokolásában továbbá tájékoztatást nyújtott arról is, hogy az 5 éves jótállás alatti munkavégzéseket a kérelmező szakemberei végzik el, de azt és annak felmerülő összes költségét a termékekhez biztosított 5 éves jótállási és full szerviz szolgáltatási csomag keretében a termék hazai forgalmazója havi elszámolás keretében teljes mértékben megtéríti.
A kérelmező az indoklásában elismerte, hogy a jótállás időtartama alatt költsége merül fel, amely megtérítésre kerül a full szerviz szolgáltatási csomag keretében. Az indokolásban foglaltak szerint Ajánlattevő az így felmerülő költséget a beszerzésre kerülő gép nettó ajánlati árnál tüntette fel, tekintettel arra, hogy a megajánlott berendezéseket 5 év teljeskörű ügyféltelephelyi jótállással és teljeskörű szervízszolgáltatási csomaggal vásárolja.
Ajánlattevő „A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szerviz költség” díját a megajánlott gép ajánlati árába belekalkulálta, azonban valamennyi ajánlati elem vonatkozásában a ténylegesen felmerülő valamennyi költséget ott kell elszámolni, ahol az valójában felmerül, az egyes költségtényezők nem csoportosíthatók át, más értékelési szempontnál nem szerepeltethetők, így a kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, melyre tekintettel az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelen.
A kérelmező az ajánlatkérő felhívása ellenére a benyújtott indoklásban nem adott objektív alapú árindoklást arra nézve, hogy hogyan számította ki „A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szerviz költség” vonatkozásában a megajánlott 0.-Ft-os költséget, melyre tekintettel a kérelmező ajánlata a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelen.”
A kérelmező az érvénytelenséget megállapító döntés ellen előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, melyet az ajánlatkérő elutasított.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné az 1. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlanságára hivatkozva.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása a következőket rögzítette:
A jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjában, 2018. december 27. napján hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemre vonatkozóan elsődlegesen az alábbiakat rögzítette.
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg az 1. részre benyújtott kérelmezői ajánlat érvénytelenségét.
A Kbt. 72. § (1) bekezdésében a jogalkotó azt a feltételrendszert határozta meg, hogy az ajánlatkérő miként köteles eljárni, amennyiben megállapítja, hogy az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A Kbt. 72. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a szerződésnek a megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás megalapozottságát. E vizsgálat alapján kerülhet az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntést hozzon az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről. A Kbt. 72. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevői indokolással kapcsolatban további tájékoztatást kérjen, egyúttal kötelezettségként rögzíti az árajánlat megalapozottságáról való meggyőződést. A Kbt. e rendelkezése nem határozta meg a tájékoztatás kérésének pontos tartalmát, számát, azonban rögzítette, hogy a tájékoztatás a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan kérhető, mégpedig annak érdekében, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen az ajánlati elem megalapozottságáról. A Kbt. 72. § (2) bekezdése meghatározza azt, hogy mi tekinthető objektív alapú indokolásnak, amely az ajánlati elem megalapozottságánál figyelembe vehető. A példálózó felsorolásban leginkább az ajánlati elem ellenértékének indokoltsága bír jelentőséggel. A Kbt. 72. § (4) bekezdése egyértelműen szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnek miként kell eljárnia abban az esetben, amennyiben kizárólag az árindokolásban, a további kiegészítő indokolásban közöltek alapján az állapítható meg, hogy nem teljesültek a Kbt. 73. § (4) bekezdésében előírt követelmények. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenség megállapítására, vagy mindkét okból történő érvénytelenné nyilvánításra nincs jogi alap.
Ennek kapcsán a Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az érvényesség körében elbírált ajánlati tartalom és az értékelés során figyelembe vehető ajánlati tartalom egymással nem felcserélhető. Az árindokolás nem része az ajánlatnak, de azzal összhangban kell állnia. A Kúria a Kfv.III.37.703/2017/5. számú ítéletében elvi éllel mondta ki, hogy „Valamely ajánlat érvénytelensége körében az árindokolásban közöltek alapján az ajánlatkérőnek nem a felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályban előírtak szerinti egyéb tartalmi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, hanem az ajánlati ár megalapozottságáról, a teljesíthetőségről kell dönteni.” Amennyiben az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az érvénytelenség csak a Kbt. 73. § (2) bekezdésén alapulhat.
Az ajánlatkérő amiatt nyilvánította érvénytelenné a kérelmező 1. részajánlatát, mert az a 2. részszempont szerint értékelt árelem „A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szervizköltség” vonatkozásában megtett ajánlatát aránytalanul alacsony ellenszolgáltatásnak értékelte. Az ajánlatkérő az érvénytelenséget két jogcímre is alapította, egyfelől megjelölte a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját, mivel megítélése szerint a 2. részszempont szerinti díjat belekalkulálta az 1. részszempont szerint értékelt ajánlati árba, ezért az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő az érvénytelenséget ugyanezen részszempont szerint értékelt ajánlati elemre a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján is megállapította, mivel a kérelmező által benyújtott indokolást nem fogadta el objektív alapúnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ugyanazon ajánlati tartalomra többféle jogcímen is érvénytelenséget állapított meg. Nem vitásan az ajánlatkérő téves jogcímet állapított meg a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjának megjelölésével, ami tény, hogy nem felel meg az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás alapján megállapítható érvénytelenségi jogalapnak. Ugyanakkor a Döntőbizottság megállapította, hogy az indokolás egységéből, az indokolásban rögzített ténybeli és jogi indokok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-ában rögzített előírásoknak megfelelően végezte el a bírálatot, a kérelmező által sem vitatottan a Kbt. 72. § (1) bekezdésének alkalmazásával kért indokolást annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ajánlati ár megalapozottságáról, a szerződés teljesíthetőségéről. Az ajánlatkérő egyértelműen abban jelölte meg az érvénytelenség indokát, hogy a kérelmező ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, kifejezetten megjelölte a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerinti jogcímet, ennélfogva amennyiben érdemben megállapítható az ajánlatkérői indoklás helytállósága, pusztán a többszörös jogcím téves megjelölése nem alapozza meg a jogsértés megállapítását.
A Döntőbizottság a kérelmezőnek az aránytalanul alacsony ár körében adott indokolását vizsgálta, azt, hogy azok objektíven megalapozzák-e az ajánlati árat, elfogadhatóak-e, a vállalás teljesíthető-e. Az indokolás elfogadhatóságának kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés tárgyának specifikumaira és a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni.
A Döntőbizottság a jelen beszerzés specifikumai körében figyelembe vette az alábbi körülményeket, feltételeket.
A beszerzés tárgya összetett, tartalmaz egyfelől árubeszerzési, másfelől szolgáltatás megrendelési elemeket, és e két tartalomra alakította ki az ajánlatkérő az 1., illetőleg a 2. részszempont tartalmát. Az árubeszerzési elem vonatkozásában a beszerzés tárgya magában foglalja az orvostechnikai eszköz, lélegeztetőgép szállítását, átadását, üzembe helyezését, műszaki csatlakozások kiépítését, csatlakoztatások telepítését, a felhasználó személyzet betanítását. Ajánlatkérő kötelező feltételként írta elő kétéves időtartamra jótállás vállalását, mely időszak alatt a szállított eszközzel kapcsolatosan a gyártó által előírt kötelező karbantartási feladatok ellátását és a javítandó alkatrészek biztosítását is vállalni kell. Ehhez kapcsolódóan az ajánlatkérő előírta, hogy a karbantartáshoz és a szervizeléshez gyári szervizhátteret, valamint megfelelő hibabejelentő szolgálatot is biztosítani kell. Az ajánlatkérő a dokumentációban, a szerződéstervezetben kikötötte, hogy a vele szerződést kötő ajánlattevő, a szállító a jótállás keretében végzett tevékenységekért díjat, költséget nem számíthat fel, továbbá a jótállás keretében ellátott karbantartásokhoz, illetőleg a jogszabályban előírt kötelező időszakos felülvizsgálathoz a szállító nem jogosult kiszállási díjat, anyagköltséget, munkadíjat stb. felszámítani. E körben meghatározott teljesítési részre vonatkozóan az egy termékre kalkulált vételárat, mint egységárat az ajánlatkérő az 1. részszempont „Nettó ajánlati ár” szerint kívánta értékelni. A szerződéses feltételek között az ajánlatkérő rögzítette továbbá, hogy az egyes eszközök szállítására egyedi megrendelést fog adni, és arra egyedi szerződést fog megkötni. Az egyedi szállítási szerződés alanyai az ajánlatkérő, mint megrendelő és a nyertes ajánlattevő, mint szállító. A teljesítés helyszíne az egyedi szerződésben megjelölt egészségügyi ellátó intézmény, mint végső felhasználó.
A szolgáltatásmegrendelési elem a felhívásban és a keretmegállapodásban meghatározott 2 éves jótállási idő leteltét követő, legfeljebb 3 éves időtartamra nyújtandó ún. teljeskörű (full) szervizszolgáltatás. Az ajánlatkérő e szolgáltatás díjára alakította ki a 2. értékelési részszempont tartalmát, „A jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szervizköltség”-et. Az ajánlatkérő a dokumentációban részletesen rögzítette az 1000 munkaórás szerviz műszaki tartalmát is. Az magában foglalja a szervizt, azaz a rendeltetésszerű használat közben bekövetkező meghibásodások javítását. E tevékenységhez kapcsolódóan az ajánlattevő a 2. részszempont szerint megajánlott egységáron felül egyéb díjat, költséget, beleértve a felhasznált anyagok költségét nem számíthat fel. E tevékenység tartalmazza továbbá a gyártó által a készülékre kötelezően megállapított, vagy ennek hiányában a gyártó által javasolt karbantartási munkák elvégzését is 1000 munkaórás (üzemórás) működési idő alatt. E tevékenységre kalkulált költség tartalmazza a kiszállás, anyag- és munkadíj költségét is. A jótállási idő elteltét követő 3 évben biztosítandó szerviz magában foglalja mindezeken kívül a megajánlott készülékhez kapcsolódó jogszabályban előírt kötelező időszakos felülvizsgálat biztosítását is. Lényeges körülmény az, hogy az ajánlatkérő által előírt szerződéses feltételek szerint a szervizszolgáltatásra kötött szerződésnek már nem lesz alanya az ajánlatkérő. E szerződést ugyanis a nyertes ajánlattevő és a megajánlott eszközt üzemeltető egészségügyi ellátó intézmény, mint végső felhasználó fogja megkötni a keretmegállapodásban rögzítettek szerint. Hangsúlyozandó, hogy az 1000 munkaórás szervizszolgáltatás egységárára megtett ajánlatot legmagasabb árként kell figyelembe venni, amennyiben a végső felhasználó e szolgáltatást az ajánlattevőtől megrendeli, az ajánlattevő köteles legfeljebb az ajánlatban vállalt díjon vele szerződni. Az ajánlatkérő ugyanakkor azt is kikötötte, hogy a szervizszolgáltatást a végső felhasználók nem kötelesek, vagy nem a teljes 3 éves időtartamra kötelesek a nyertes ajánlattevőtől, mint szállítótól megrendelni. A keretmegállapodás teljesítési biztosítékai között ugyanakkor az ajánlatkérő előírta, hogy a végső felhasználó ajánlatkérése esetén az ajánlattevő köteles elfogadni a szerződéskötésre vonatkozó nyilatkozatot. Amennyiben arra nem, vagy nem a szerződésben meghatározott maximális ellenérték figyelembevételével tesz elfogadó nyilatkozatot, az ajánlattevő szerződéskötés-elmulasztási kötbér megfizetésére köteles az ajánlatkérő felé.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a felhívásban előírt, a fentiek szerint ismertetett árstruktúra alapján voltak kötelesek az ajánlattevők a díjelemeket külön-külön kalkulálni, és a műszaki tartalmon alapulóan megadott elhatárolás szerint ajánlatot tenni. A kérelmező az 1. részszempont szerinti ajánlati árra 2.208.000.-Ft, a 2. részszempont szerinti szervizköltségre 0.-Ft összegű ajánlatot tett.
A kérelmező az indokolásában a vállalása teljesíthetőségét arra alapította, hogy a megajánlott eszközöket az előírtnál 3 évvel hosszabb, 5 év teljeskörű jótállással és teljeskörű szervizszolgáltatási csomaggal vásárolja, így bár a szerviztevékenységet ő fogja elvégezni, azonban költsége sem a végső felhasználónak, sem neki nem keletkezik, mivel e tevékenységgel kapcsolatban felmerült összes költséget a kérelmező részére a megajánlott termék forgalmazója megtéríti.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező indokolása több okból sem volt elfogadható. Az ajánlatkérő helyesen állapította meg azt, hogy a kérelmező nem a részszempontok előírt tartalma szerint alakította ki az árajánlatát, az 1. részszempont szerint értékelt ajánlati árba beépítésre került a 2. részszempont szerinti szerviztevékenység költsége is. A kiírás alapján egyértelmű volt, hogy az ajánlatkérő kizárólag 2 éves jótállással kívánja az eszközöket beszerezni. E 2 éves jótállás időtartamára eső valamennyi költséget, munkadíjat, anyagárat az 1. részszempont szerinti ajánlati árba kellett az ajánlattevőknek kalkulálniuk. Az ajánlatkérő az előírtnál hosszabb időtartamú jótállást nem kért az eszközökhöz megajánlani, ebből következően érvényesen 5 éves időtartamú jótállás nem volt megajánlható. Az ajánlatkérő 2 éves jótállási időtartamon túl további gyártói jótállást nem kívánt beszerezni. Nem felel meg továbbá a kiírásnak az sem, hogy az 1. részszempont szerinti ajánlati árban a jótállási idő leteltét követően ellátandó teljeskörű (full) szervizszolgáltatás költségei is beépítésre kerültek.
A kérelmező azzal érvelt, hogy az eszközöket 5 éves jótállási és 5 éves teljeskörű (full) szervizcsomagban vásárolja a forgalmazótól, mely döntésre a kérelmezőnek nincs ráhatása. A Döntőbizottság ezen indoklást nem vehette figyelembe, mivel a jogkérdés megítélésének kiindulópontja nem az, hogy a kérelmező tudott-e volna a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban kialakított struktúra szerint árajánlatot adni. A Kbt. 81. § (11) bekezdése szerinti ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő elteltével beállt, az ajánlatadási feltételek rögzültek, az ajánlattevők azokhoz kötve vannak, azoktól érvényesen nem térhetnek el. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.37.192/2008/6. számú ítéletével hatályában fenntartott, a Fővárosi Bíróság 25.K.35.536/2006/7. számú ítéletében kimondta, hogy „Ha az ajánlattevő az indokolásban konkrétumokat, világos, egyértelmű tényadatokat, igazolt számításokat nem közöl, vagy ha az indokolásból az derül ki, hogy az adott részszolgáltatás ellenértékét az ajánlattevő egy másik alszempont szerinti részszolgáltatásra vonatkozó árelembe építette be, úgy az indokolás nem fogadható el. (..) A közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők nem a piaci normáknak megfelelően szabadon végezhetik el az árkalkulációikat, hanem az ajánlatkérő által meghatározott elvárásokhoz kötelesek igazodni. Az ezzel ellentétes megajánlás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.” A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az alapelvi szabályoknak, az ajánlati kötöttségre vonatkozó törvényi rendelkezésnek, a kiírásnak megfelelő ajánlattétel követelményét egy adott gyártó, forgalmazó – a kérelmező által állított – piaci értékesítési gyakorlata nem írhatja felül.
Az ajánlatkérő közbenső döntésében helyesen hivatkozott arra is, hogy a kérelmező által megadott indokolás nem mutatott be olyan objektív, a Kbt. előírásainak megfelelő indokokat, melyek igazolják a vállalás 0.-Ft összegért való teljesíthetőségét. A kérelmezői indokolásból az tűnik ki, hogy a szervizszolgáltatásnak van - pontosan meg nem határozott mértékű - költsége, az anyag- és munkaigényes, azonban e költséget a keretmegállapodáson kívül eső gazdasági szereplő, a forgalmazó fizeti meg a kérelmezőnek, és erre tekintettel tudta a kérelmező a 0.-Ft összegű ajánlatát megtenni. A megadott indokolás szerint a kérelmező valójában azért tudott a jótállási időt követő 3 évben az 1000 órára jutó teljeskörű szervizköltségre ingyenes ajánlatot adni, mert a megajánlott eszköz ajánlati árának kialakításában e költségtényezőt is érvényesítette. A kérelmező a vállalás teljesíthetőségét lényegében ezen egyetlen, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményére alapította. A Döntőbizottság következetes álláspontja az, hogy nem összeegyeztethető a Kbt. alapelveivel, nem fogadható el az olyan indokolás, amely azon alapul, hogy az ajánlattevő az egyik ajánlati részelemmel egybeépítette a másik részelemet, figyelemmel arra, hogy azáltal jogtalan előnyhöz jut az ajánlatkérő feltételeit teljesítő, ténylegesen megosztott vállalásokat megtevő ajánlattevőkkel szemben, és az ajánlatok objektív összehasonlíthatósága sem biztosított. A tárgybani beszerzésben az ilyen típusú ajánlattétel amiatt is versenytorzító hatással bírhat, mivel az ajánlatkérő kizárólag az 1. részszempont szerinti ajánlati elem alapján kíván a nyertes ajánlattevővel egyedi szerződést kötni. Az ajánlatkérő a 2. részszempont szerinti ajánlati elemre nem kívánt szerződést kötni. Mivel az ajánlatkérő biztosította a jövőbeni végső felhasználók számára, hogy maguk döntsék el, kívánnak-e a jótállási idő leteltét követő 3 évre a szervizszolgáltatás megrendelésére a nyertes ajánlattevővel szerződni, nincs garancia arra, hogy e tevékenységet majd ténylegesen a nyertes ajánlattevő fogja elvégezni. A kérelmezőnek ugyanakkor a kialakított árstruktúra alapján e kockázattal nem kellett számolnia.
Összegezve a fentieket, az ajánlatkérő helyesen alkalmazta a Kbt. 73. § (2) bekezdését, amikor a kérelmező indokolását nem fogadta el, és az 1. részre benyújtott ajánlatot érvénytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság rögzítette továbbá, hogy a jogorvoslati eljárás kérelemre indult. A Kbt. 148. § (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a Döntőbizottság vizsgálatának Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztésére, annak elrendelése ugyanis az eljáró tanács kizárólagos diszkrecionális jogkörébe tartozik. Ennélfogva a Döntőbizottság mellőzte a kérelmezőnek más ajánlattevő ajánlati ára elfogadhatóságának hivatalbóli vizsgálatára vonatkozó indítványát, figyelemmel arra is, hogy az ajánlatkérő a többi ajánlat érvényességi vizsgálatát még nem fejezte be.
A Döntőbizottság a fentiek alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A fent ismertetett határozatok véglegesek, a határozatok ellen keresetet nem nyújtottak be.