Kérdések és válaszok

1. Az ajánlatkérő a Kbt. 113. § szerinti eljárásban – két részre – részajánlattételt biztosított, a két részben tett ajánlatok ajánlati ára együttesen meghaladja az irányadó uniós értékhatárt, külön-külön azonban nem. Ajánlatkérő miként köteles alkalmazni a Kbt. 114. § (8) bekezdésében foglaltakat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint mindkét rész eredménytelen a Kbt. 114. § (8) bekezdés értelmében.

A Kbt. 114. § (8) bekezdés kimondja, hogy ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani.

Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden rész értékét be kell számítani [Kbt. 16. § (3) bekezdés].

A Kbt. 114. § (8) bekezdése a szerződés értékét veszi alapul, amely részajánlattétel esetén részenként értendő, azonban e rendelkezés további feltételei (az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg) a közbeszerzési eljárásra, a (teljes) beszerzés becsült értékére vonatkoznak. A beszerzés becsült értéke pedig részajánlattétel esetén valamennyi rész értéke, így a Kbt. 114. § (8) bekezdést akként kell alkalmazni, hogy ha a részek tekintetében kötendő szerződés értéke együttesen meghaladná a beszerzés becsült értékét, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani.

 

2. Elfogadható-e a referencia, amennyiben az az adott közbeszerzési eljárásban előírt tevékenységre, mint részteljesítésre (is) vonatkozik és – bár a referencia szerinti szerződés végteljesítése a felhívás feladásától visszaszámított 3 éven belül van, de – az említett részteljesítés időpontja kívül esik a vizsgált időtartamon?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint nem fogadható el a részteljesítésre vonatkozó referencia, amennyiben a (rész)teljesítés (annak jogszabály által meghatározott kezdési és befejezési időpontja) az ajánlatkérő által vizsgált időtartamon kívül esik, függetlenül attól, hogy a – részteljesítést is magában foglaló – teljesítés (végteljesítésének) ideje ezen időtartamon belül van.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) 21/A. § szerint a 21. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.

Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást a szerződés tartalma alapján szerződésszerű teljesítés vagy szerződésszerű részteljesítés esetében - építési beruházás esetén a sikeres (részteljesítés esetében az adott részre vonatkozó) műszaki átadás-átvételt követően - kötelessége a kérés beérkezését követő két munkanapon belül díjmentesen kiállítani. A szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás esetében ezen alcím alkalmazásában teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is [Korm. rendelet 22. § (4) bekezdés].

Fentiek alapján, amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban a referenciakövetelmények között előírt tevékenység nem fedi le a korábbi szerződés szerinti tevékenységeket teljesen, az említett – referenciakövetelményként meghatározott – tevékenység teljesítése vonatkozásában szükséges a referencia kiállítása (amennyiben részteljesítésnek volt tekinthető) és csak tájékoztató jelleggel szükséges feltüntetni a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyát is. Ily módon, a részteljesítés – kezdő és befejező – időpontja vizsgálandó az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés kapcsán, és amennyiben a teljesítés kezdési időpontja és befejezési időpontja az ajánlatkérő által vizsgált időtartamon [ideértve a Korm.rendelet 21. § (1a), (2a) vagy (3a) bekezdés szerinti időtartamot] kívül esik, úgy az érintett ajánlattevő (részvételre jelentkező) alkalmassága nem állapítható meg.

 

3. A Kbt. 113. §-a szerinti, építési beruházás tárgyú eljárásban, amennyiben az ajánlattételi felhívás tartalmazta a szerződés minden lényeges feltételét, a műszaki leírás, dokumentáció pedig a minőséggel, teljesítéssel kapcsolatos feltételeket és jogszabályi hivatkozásokat, úgy a szerződéstervezet Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) való közzétételének elmaradása mellett eredményessé nyilvánítható-e az adott eljárás? Az ajánlattételi határidő lejártáig e hiányt egyik ajánlattevő sem jelzi.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint nem nyilvánítható eredményessé a Kbt. 113. § szerinti közbeszerzési eljárás úgy, hogy ajánlatkérő a szerződéstervezetet az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától nem bocsátotta rendelkezésre az EKR-ben.

A Kbt. 57. § (1) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat - az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével - az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő - az e törvényben meghatározottak mellett - köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:    

a) a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (a szerződéstervezet és a szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet),

b) az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre.

Az ajánlatkérő építési beruházás esetén – a 98. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogcímen indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások kivételével – köteles az 57. § (1) bekezdésnek eleget tevő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, egyéb esetekben jogosult azzal, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az 57. § (1) bekezdés a)-b) pontjában felsoroltakon kívül jogosult szerződéstervezet helyett a lényeges szerződéses feltételeket közölni (a továbbiakban együtt: szerződéstervezet) [Kbt. 114. § (3) bekezdés].

Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton, – a regisztrálási adatok megkérésének kivételével – közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni [Kbt. 39. § (2) bekezdés].

A 2018. november 29. napja előtt megindított közbeszerzési eljárások tekintetében az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 2. § (1) bekezdése, a 2018. november 29-én, illetve azt követően megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában a Kbt. 40. § (1) bekezdés írja elő az EKR használatát, és ily módon a közbeszerzési dokumentumok EKR-ben történő közzétételi kötelezettségét.

Fentiek alapján építési beruházás esetén ajánlatkérőnek a szerződéstervezetet a Kbt. 113. § szerinti eljárásban is rendelkezésre kell bocsátania az EKR-ben az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától. Ennek elmaradása esetén az ajánlattevők ajánlataikat valamennyi szerződéses feltétel ismeretének hiányában tehették meg. A Kbt. 114. § (3) bekezdésébe ütköző ajánlatkérői mulasztás mellett az adott közbeszerzési eljárás nem nyilvánítható eredményessé. Ebben az esetben a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerint – az ajánlatkérő saját maga ellen indított jogorvoslati eljárást követően – eredménytelenné nyilvánítható az eljárás.

 

4. A keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendelés az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet? A Kbt., illetve valamely jogszabály előírja-e kötelezően valamely esetben az EKR-en keresztüli közvetlen megrendelés megküldését? Informatikai rendszernek minősülhet bármely elektronikus levelező rendszer (például Outlook levelező rendszer)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendelés az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet. A központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás (keretszerződés) terhére a központosított közbeszerzési portálon keresztül hívhatók le megrendelések. Az elektronikus levelező rendszer csak akkor minősül az EKR-től eltérő – megfelelő – informatikai rendszernek, ha megfelel az EKR-rel szemben támasztott, Kbt.-ben, illetve az EKR rendeletben szereplő, vonatkozó feltételeknek.

A Kbt. 41. § (4) bekezdés szerint a tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.

Ahol a Kbt. vagy végrehajtási rendelete lehetővé teszi az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a 41/A-41/C. § EKR-re vonatkozó rendelkezéseit az alkalmazott informatikai rendszerre kell alkalmazni [Kbt. 41. § (6) bekezdés].

Az EKR rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében, ahol a Kbt. lehetővé teszi az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelő elektronikus közbeszerzési szolgáltatást az a jogi személy nyújthat, amely

a) rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel;

b) tevékenysége ellátásához felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vesz igénybe;

c) a közbeszerzések elektronikus támogatásában felhasznált informatikai rendszer üzemzavarával kapcsolatos telefonhívások fogadását e célra fenntartott hívószámon folyamatosan biztosítja;

d) saját honlapján közzéteszi

da) az informatikai biztonsági szabályzatát,

db) az általa biztosított szolgáltatások részletes szabályairól szóló szabályzatát,

dc) általános szerződési feltételeit,

dd) a c) pont szerinti hívószámot.

Az EKR rendelet 2. § (3) bekezdése alapján, ahol a Kbt. lehetővé teszi az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a 4. §, a 9. § (1)-(3) bekezdése, a 12. §, a 15-17. § rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy EKR alatt az alkalmazott informatikai rendszer értendő.

Fentiek alapján az EKR-től eltérő informatikai rendszernek több olyan követelménynek kell megfelelnie, amelyeknek egy „általános” levelező rendszer feltehetően nem tud.

EKR-től eltérő informatikai rendszer a központosított közbeszerzési portál és adatbázis, mely a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 3. § g) pontja szerint a központosított közbeszerzési rendszer részét képező, a központi beszerző szervezet által a központi beszerzési rendszer működtetése érdekében kezelt adatokat tartalmazó adatbázis és az azt megjelenítő webes alkalmazások, amelyek elérési útvonala és címe: http://www.kozbeszerzes.gov.hu.

5. Ajánlatkérő érvénytelenné nyilváníthatja-e ajánlattevő ajánlatát, ha azt nem a Kbt. 41/B. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő által előírt fájlformátumban nyújtotta be ajánlattevő? Amennyiben nem, úgy hogyan előzhető meg a Kbt. 41/B. § (2) bekezdés kiüresedése, tekintettel arra, hogy így bármilyen – akár szerkeszthető vagy nem olvasható, esetleg titkosított – fájlformátum esetén az ajánlatkérői előírásnak való meg nem felelést nem lehetne szankcionálni az ajánlat érvénytelenné nyilvánításával?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint önmagában arra tekintettel, hogy az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, ha az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, nem nyilvánítható érvénytelenné az ajánlat.

Amennyiben az ajánlat részeként benyújtott valamely dokumentum az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, és adott esetben hiánypótlás során sem kerül ennek megfelelő formátumban benyújtásra, ajánlatkérőnek úgy kell eljárnia a bírálat/értékelés során, mintha az érintett dokumentum benyújtására nem került volna sor.

A Kbt. 41/B. § (1) bekezdése alapján az EKR-nek működése során biztosítania kell a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, együtt kell működnie a széles körben használt informatikai alkalmazásokkal, és nem korlátozhatja a gazdasági szereplők részvételét a közbeszerzési eljárásban. A gazdasági szereplőktől az EKR használata az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési eszközök rendelkezésre állását követelheti meg. A Kbt. 41/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, a közbeszerzési dokumentumokban előírja a rendszerben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő ilyen előírásának meg kell felelnie az (1) bekezdés szerinti követelményeknek.

Az EKR rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

Fentiek alapján az ajánlatkérő által megkövetelt fájlformátumnak – többek között – lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmának megjelenítését, annak érdekében, hogy a benyújtott dokumentum megvizsgálható legyen. A megtekintésen túli további lehetőséget biztosító formátum (például word formátum) miatt önmagában ugyanakkor nem nyilvánítható érvénytelenné az ajánlat, ajánlatkérő felelőssége, hogy az ilyen formátumú dokumentum módosítására az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljön sor, ellenkező esetben – amennyiben e módosítás az EKR rendelet 9. § (2) bekezdés szerint naplózott cselekmények alapján is bizonyításra kerül – a verseny tisztaságának sérelme merül fel.

 

6. Amennyiben egy bizalmi vagyonkezelő tulajdonában álló vállalkozás ajánlattevőként kíván közbeszerzési eljárásban indulni, úgy miként tehet eleget a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok igazolásának?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a bizalmi vagyonkezelő tulajdonában álló vállalkozásnak a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont igazolása tekintetében akként szükséges nyilatkoznia, hogy nincs a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki olyan társaság, amely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni.

A közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § ib) pontja alapján Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles elfogadni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozatát, amely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

A pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pontja értelmében tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:310. § (1) bekezdése szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A vagyonkezelőt a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja; az e tilalomba ütköző utasítás semmis [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:316. §].

A tárgyi kizáró ok bevezetését illetően a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényhez fűzött indokolás szerint lényeges jogpolitikai célt jelenít meg, hogy az adóelkerülést célzó offshore vállalkozások nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban sem ajánlattevői, sem alvállalkozói vagy kapacitást biztosító szervezetként. A Kbt. 2015. november 1. napjától hatályos 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja nem általában valamennyi, pénzmosásról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonos megnevezését írja elő.
Tekintettel arra, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja nem hivatkozik a pénzmosásról szóló törvény bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén irányadó 3. § 38. pont e) pontjára, ajánlattevőnek nem kell e pontot vizsgálnia a tárgyi kizáró ok vonatkozásában.

Hangsúlyozandó, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok hiányának a Kbt. 136. § (1) bekezdés és 143. § (3) bekezdés érvényesülése érdekében a szerződés teljesítése során is fenn kell állnia.

 

7. Ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban nem tette lehetővé a részajánlattételt, a versenyújranyitásos eljárásokban ezt a megkötést azonban nem kívánja ajánlatkérő érvényesíteni, hanem a versenyújranyitás első ütemében 11 utca építését tervezi, mely esetekben biztosítani szeretné utcánként a részajánlattételi lehetőséget. Ajánlatkérő a keretmegállapodás megvalósítása során (verseny újranyitásának alkalmazásával) biztosíthatja-e a részajánlattételt az említett esetben vagy ez a módosítás a Kbt. 104. § (9) bekezdésbe ütköző lényeges módosításnak tekinthető?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a részajánlattétel lehetőségének biztosítása/kizárása lényeges feltételnek minősül, amelynek módosítása a beszerzés keretmegállapodás alapján történő megvalósítása során a Kbt. 104. § (9) bekezdésébe ütközik.

A Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pontja szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell – többek között – a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását.

Az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be [Kbt. 50. § (4) bekezdés]. E követelménynek a keretmegállapodás sajátos beszerzési módszerének alkalmazása esetén a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban és a keretmegállapodás megvalósítása során is érvényesülnie kell.

Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a keretmegállapodás sajátos beszerzési módszerét oly módon, hogy a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás, illetve a keretmegállapodás megvalósítása során a részvételre jelentkezés/ajánlatadás feltételrendszerének meghatározása során – akár a részajánlattétel lehetőségének kizárása mentén meghatározott alkalmassági feltételek, értékelési szempontok alapján – negatív irányban befolyásolja a gazdasági szereplő ajánlat/részvételi jelentkezés benyújtására való hajlandóságát és ezáltal indokolatlanul korlátozza a versenyt. Különösen igaz ez – a közbeszerzési eljárást illetően – akkor, ha a keretmegállapodás megvalósítása során az így meghatározott feltételek nem indokoltak.

Ennek megfelelően – bár a Kbt. 105. § (3) bekezdés d) pontja kifejezetten nem írja elő a részajánlattétel lehetőségének/kizárásának megjelölését az ajánlattételi felhívásban – ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban biztosítania kell a részajánlattétel lehetőségét, vagy utalnia szükséges arra, hogy a keretmegállapodás megvalósítása során részajánlattételi lehetőséget kíván biztosítani, amennyiben a beszerzésnek a keretmegállapodás alapján történő megvalósítása során részenkénti bontásban kíván szerződést kötni.

 

8. Megfelelő-e a kapacitást nyújtó szervezet adott szerződés teljesítésében való részvétele, ha az említett szervezet oly módon vesz részt a szerződés teljesítésében, hogy a referencia követelménnyel érintett rész tekintetében egy olyan szakembert biztosít a tárgyi kivitelezési feladatok megszervezése, végrehajtása, ellenőrzése körében (megosztva ezzel szaktudását, szakmai tapasztalatát), aki korábban szakemberként vett részt a referenciaigazolásban szereplő munka kivitelezésében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint megfelelő lehet a kapacitást nyújtó szervezet bevonása a szerződés teljesítésébe a kérdésben leírt módon, azzal, hogy az említett módon ténylegesen részt kell vennie a kapacitást nyújtó szervezetnek (szakembernek) a szerződés teljesítésében és ezáltal érdemben kell biztosítania az általa igazolt szakmai tapasztalatot.

A Kbt. 65. § (9) bekezdés  alapján az e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.

A Kbt. 65. § (9) bekezdés tehát nem írja elő, hogy a referenciát igazoló más szervezet teljesítse a referenciában megjelölt munkák szerinti szerződéses feladatot, ugyanakkor a kapacitást nyújtó szervezetnek (akár az általa biztosított szakemberen keresztül)  ténylegesen is részt kell vennie a szerződés teljesítésében.

Fentieket a tárgyi rendelkezéshez fűzött jogalkotói indokolás is alátámasztja: a bevonás megfelelőségéről az ajánlatkérőnek meg kell győződnie. A referenciát igazoló szervezet esetében egy könnyítést enged a törvény azzal, hogy - a közbeszerzési eljárás túlzott megterhelését elkerülendő - nem követeli meg az ajánlatkérőtől annak részletes vizsgálatát már az eljárásban, hogy a kapacitásait nyújtó szervezet részvételének pontos mértéke a teljesítésben megfelel-e az előbbi követelményeknek. Az ajánlatkérőnek az eljárásban csatolt dokumentumok alapján arról kell meggyőződnie, hogy a kapacitást nyújtó szervezet részéről csatolt kötelezettségvállalás a teljesítésben való tényleges, érdemi részvételt jelent. Természetesen, a törvényi követelmények a szerződés teljesítése során érvényesülnek, és amennyiben a kapacitást nyújtó szervezet tényleges részvétele nem olyan mértékű, hogy garantálja az elvárt szakmai tapasztalat meglétét a teljesítéskor, az ajánlattevő (illetve az eset körülményeitől függően a kapacitást nyújtó szervezet) jogsértést követ el.

 

9. Ajánlatkérő szerződésátruházással beléphet-e a Kbt. 139. § (3) bekezdés sérelme nélkül megrendelőként olyan szerződésbe, amelyet leányvállalata közbeszerzési eljárás alapján kötött meg? Amennyiben igen, helyesen jár-e el ajánlatkérő, ha nem lép be olyan szerződésbe megrendelőként, amely szerződés és a saját, részekre bontás tilalma alá eső beszerzéseinek összeadott értéke közbeszerzési értékhatárt érne el, míg belép olyan szerződésbe, amelyet a leányvállalat is uniós eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kötött meg? Ajánlatkérő szerződésátruházással beléphet-e a Kbt. 139. § (3) bekezdés sérelme nélkül megrendelőként olyan szerződésbe, amelyet leányvállalata közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötött meg? Az egyes leányvállalatok között sor kerülhet-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések átruházására azok tevékenységi köreinek átcsoportosítása miatt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező változásra – akár leányvállalat és anyavállalat, akár leányvállalatok között – szerződésátruházás útján kivételesen sor kerülhet.

A Kbt. 139. § (1) bekezdés alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:

a) ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy

b) ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) - nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra;
ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt, - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének alkalmazásával - megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.
Az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e törvény alkalmazásának megkerülésére [Kbt. 139. § (3) bekezdés].

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 106. szám, 2019. június 4.) is rögzíti, hogy a nyertes ajánlattevő személyében bekövetkező változáshoz hasonlóan az ajánlatkérő személye is csak az adott ajánlatkérőre vonatkozó szabályok szerinti jogutódlással, a Kbt. alapelveinek megfelelően változhat. Azaz, az ajánlatkérő személyét érintő változásra, jogutódlásra sor kerülhet például jogszabály rendelkezése folytán vagy határozatba foglalt alapítói döntés alapján.

A Kbt. 139. § (3) bekezdés alapján tehát nem zárható ki, hogy az ajánlatkérő személyében bekövetkező változás szerződésátruházással történjen oly módon, hogy e változás nem irányulhat a Kbt. alkalmazásának megkerülésére.
Általánosságban – bár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:208. § szerinti szerződésátruházás során a szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték – a szerződésbe belépő fél nem kerül közbeszerzési jogi szempontból minden tekintetben ugyanabba a helyzetbe, mint a szerződésből kilépő fél.

Így, a Kbt. megkerülése célzatának, lehetőségének vizsgálata tekintetében lehet relevanciája annak, hogy

-    az eredetileg szerződő fél ajánlatkérőnek minősült-e,

-    az eredeti ajánlatkérő klasszikus vagy a rugalmasabb közbeszerzési szabályok alkalmazására köteles közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül-e,

-    az a szerződés, amelybe ajánlatkérőként szerződő félként belépne a szervezet, közbeszerzési eljárás eredményeként került megkötésre vagy – annak jogszerű mellőzése mellett – anélkül, valamint, hogy

-    a közbeszerzési eljárás lefolytatására milyen eljárásrendben került sor.

Minden olyan esetben, amely az ajánlatkérőként szerződő félként belépni kívánó szervezet esetében a Kbt. rá irányadó – bármely „szigorúbb” – rendelkezése alóli mentesülést jelentene, illetve célozna, kizárt az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező változás lehetősége.

Ha nem közbeszerzési eljárás eredményeként került megkötésre az adott szerződés, a Kbt.-nek a felek személyében bekövetkező változással kapcsolatos előírásai nem alkalmazandók, ajánlatkérőnek azonban fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy az ajánlatkérő személyében bekövetkező változásra – akár szerződésátruházás útján – nem kerülhet sor azzal a céllal, hogy a szerződésbe belépő szervezet mentesüljön a közbeszerzési kötelezettség alól.

Fenti megállapítások irányadóak akkor is, ha a leányvállalatok tevékenységeinek átcsoportosítása révén az ajánlatkérőként szerződő fél személyének változására a leányvállalatok között kerülne sor.

 

10. Amennyiben – egyebek mellett – az ajánlattételi határidő módosítása miatt a TED-en való közzétételre feladott korrigendum feladását követően, annak megjelenése előtt valamely gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatás-kéréssel fordult az ajánlatkérőhöz, ajánlatkérő ezen kérés vonatkozásában miként jár el jogszerűen? (Figyelemmel arra is, hogy ajánlatkérő kifejezetten arról tájékoztatta a gazdasági szereplőket, hogy a korrigendum megjelenéséig semmilyen irat nem adható be, illetve arra, hogy az ajánlattételi határidő az említett korrigendum megjelenését követő napon jár le).

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a kiegészítő tájékoztatás-kérés nem került jelen esetben joghatályosan benyújtásra, erről ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell az érintett gazdasági szereplőt.

A Kbt. 55. § (2) bekezdés alapján a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig, több szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.

A módosító hirdetmény megjelenését megelőzően benyújtott kiegészítő tájékoztatás-kérés tehát nem tekinthető joghatályosan benyújtott kérdésnek [megjegyzendő, a levelében szereplő dátumokat és a Kbt. 56. § (2)-(3) bekezdésben szereplő határidőket tekintve újabb, joghatályos kiegészítő tájékoztatás-kérés benyújtására nincs lehetőség jelen esetben]. Erről az ajánlatkérőnek – együttműködési kötelezettsége körében – tájékoztatnia kell az érintett ajánlattevőt.

Ezen túl, ajánlatkérőnek célszerű megvizsgálnia az adott kérdést a tekintetben, hogy az esetlegesen módosítást tesz-e szükségessé az eljárás feltételrendszerében.

 

11. Nemzeti eljárásrendben milyen módon igazolható a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) és p) pont szerinti kizáró ok: - a fenti kizáró okok fennállása vagy fent nem állása megállapíthatósága szempontjából van-e a nyilatkozatoknak jelentősége? - ajánlattevő nyilatkozatával vagy ajánlatkérő nyilatkozatával?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) és p) pont szerinti kizáró okot illetően az ajánlattevő nyilatkozatának a kizáró ok fenn nem állása tekintetében van jelentősége. A tárgyi kizáró okok az ajánlattevő vonatkozásában nemzeti eljárásrendben az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatával igazolandók (ajánlatkérő nem nyilatkozhat a tárgyi kizáró okok hiányát illetően, adott esetben az ajánlatkérőnek az említett kizáró okok fennállását kell tudnia bizonyítani, amennyiben azokra tekintettel az ajánlattevő kizárására kerül sor). Ekként ajánlatkérő nyilatkozata nem fogadható el a tárgyi kizáró okok fent nem állásának igazolására nemzeti eljárásrendben.
A Kbt. 114. § (2) bekezdés kimondja, hogy a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell érteni. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. Az ajánlatkérő a Kormány rendeletében részletezettek szerint ellenőrzi továbbá a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is.

A 321/2015. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a 7. § szerinti - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.

Fentiek alapján – miként a Közbeszerzési Hatóságnak a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában tárgyú útmutatója is rögzíti (KÉ 2019. évi 33. szám; 2019. február 15.) – nemzeti eljárásrendben:

- a kizáró okok hiányának igazolása (előzetes és tényleges igazolása is) egyszerű nyilatkozattal történik, nem kell egységes európai közbeszerzési dokumentumot benyújtani [a Kbt. 67. § (4) bekezdés és a Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése együttesen értelmezendő, ajánlattevő – ilyen irányú – nyilatkozattételi kötelezettsége nem duplikálódik]);

- ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, az ajánlatkérő köteles azt elfogadni, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat [Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés]; - a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a Korm. rendelet 8. § i) pontja ib) alpontja és 10. § g) pont gb) alpontja szerint kell igazolnia (nyilatkoznia az említett rendelkezésekben foglalt tartalommal kell ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek) [Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés];

- ajánlatkérőnek a nyilatkozat mellett ellenőriznie kell a kizáró ok hiányát a rendelkezésére álló elektronikus nyilvántartásokból is.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) és p) pont szerinti kizáró okot illetően az ajánlattevő nyilatkozatának a kizáró ok fenn nem állása tekintetében van jelentősége.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) és p) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította;

p) a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben részére biztosított előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat megállapította.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés p) pont szerinti kizáró ok kapcsán arra terjed ki a nyilatkozat, hogy az adott kizáró ok ellenőrzésétől számított 3 éven belül nem született végleges közigazgatási, illetve annak megtámadása esetén jogerős bírósági határozat arról, hogy az előleget nem a (korábbi) – közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött – szerződésnek megfelelően használta fel. Ennélfogva e kizáró ok alapjául szolgáló jogsértés nem követhető el az adott közbeszerzési eljárásban.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont szerinti kizáró ok esetében a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértés az adott közbeszerzési eljárásban követhető el.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont szerinti kizáró ok tartalmát illetően az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 57. cikk (4) bekezdés d) pontja, mely szerint az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására, ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött.

Az igazolás módjaként az Irányelv 59. cikk (1) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy az ajánlatkérő szervnek a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtásakor a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások helyett előzetes bizonyítékként a gazdasági szereplő naprakész nyilatkozatából álló egységes európai közbeszerzési dokumentumot is el kell fogadnia előzetes bizonyítékként annak megerősítésére, hogy az érintett gazdasági szereplő nincsen az 57. cikkben felsorolt helyzetek egyikében sem, amelyek miatt a gazdasági szereplőket ki kell, illetve ki lehet zárni.

A kizáró okok hiányának az adott közbeszerzési eljárás megkezdésétől [Kbt. 3. § 23. pont: a közbeszerzés megkezdése a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja] annak lezárulásáig [Kbt. 37. § (2) bekezdés alapján a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le] fenn kell állnia.

Fentiek alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont szerinti kizáró ok tekintetében a gazdasági szereplő nyilatkozata az ajánlatkérő ezirányú vizsgálatát megelőzően a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjától annak – nemzeti eljárásrendben – igazolására szolgál, hogy nem kötött más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást. Ettől függetlenül, amennyiben az adott közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő észleli és bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont alapján ki kell zárnia a közbeszerzési eljárásból, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont vizsgálatát – különösen annak Kbt. 62. § (1) bekezdés n) ponttól történő elhatárolását – illetően a Közbeszerzési Döntőbizottság D.397/22/2017. számú határozatát ajánljuk szíves figyelmébe.

 

12. Egy 135 millió forint értékű, nem építési beruházás tárgyú közbeszerzés megvalósítása során a Kbt. 19. § (4) bekezdés alapján „leválasztott” 5 millió forint értékű, nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárást követően, amennyiben ajánlatkérő – ugyanazon tárgyban – további, 15 millió forint értékű beszerzés megvalósítását tervezi, ezen összeg a 135 millió forintos keretösszeg leválasztható 20 %-os keretébe beleszámít-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint egy 135 millió forint becsült értékű közbeszerzés esetén – 5 millió forint értékű leválasztást követően – a Kbt. 19. § (4) bekezdése alapján leválasztani kívánt további 15 millió forint értékű beszerzés beleszámít a Kbt. 19. § (4) bekezdése szerinti 20 %-ba, azaz ajánlatkérő – tekintettel arra, hogy jelen esetben a leválasztott részek értéke a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti 80 000 eurónál kevesebb és az említett becsült érték 20 %-át az összes leválasztott rész nem haladja meg – a 15 millió forint értékű beszerzést is megvalósíthatja nemzeti eljárásrendben a Kbt. 19. § (4) bekezdés alkalmazásával.

A Kbt. 19. § (3) bekezdés alapján, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.

A Kbt. 19. § (4) bekezdés szerint, ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek

a)   önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 80 000 eurónál, építési beruházások esetében pedig 1 000 000 eurónál kevesebb, és

b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át.

A Kbt. 19. § (4) bekezdés alapján több, a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – adott beszerzési tárgyra irányadó – értéket el nem érő és a Kbt. 19. § (4) bekezdés b) pontja szerinti 20 %-ot összesen meg nem haladó beszerzés is „leválasztható” uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzés esetén.

Megjegyzendő – miként azt a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján megjelent útmutatója is rögzíti – a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályok a nemzeti eljárási rendbe tartozó beszerzések esetében is alkalmazandók és azokat figyelembe kell venni az egyes beszerzések becsült értékének meghatározása során. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tartalmazza a régi Kbt. 18. § (4) bekezdése szerinti szabályt, abban az esetben, ha az ajánlatkérő az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szerződéséről több részt is leválaszt, azok értéke összeszámítandó.