D. 308/18/2019. számú határozat


A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (7) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján jogszerűen döntött a teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlat érvénytelenségéről, az ajánlattevő objektív igazolható ténnyel nem indokolta a megajánlását. A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ügyfélképességének vizsgálati szempontjai.

Tényállás

Az ajánlatkérő (költségvetési szerv) kommunikációs tevékenységét támogató médiatervezési és -vásárlási feladatok szolgáltatás ellátására a 2019. január 30-án feladott hirdetményével a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, 3 részben.

A felhívás szerint a közbeszerzés 1. részének elnevezése „1 - Integrált médiaügynökségi feladatok” volt.

Az ajánlatkérő a felhívás II.2.4) pontjában az alábbiak szerint ismertette a közbeszerzés 1. részének tárgyát:

„Médiaügynökségi feladatok ellátása (médiatervezés, médiavásárlás, folyamatos ügynökségi szolgáltatások, kampány-monitoring, kampányigazolás beszámoló dokumentáció készítése) a műszaki leírásban foglaltak szerint. Nettó 56.610.000,-Ft keretösszeg erejéig médiavásárlási és tervezési szolgáltatás: Médiamegjelenések tervezése és optimalizálása, a megjelenési felületek befoglalása és megvásárlása különféle hirdetési felület típus tekintetében (országos, kerületi és regionális terjesztésű napi,- heti,- kétheti és print havilapok, rádiós, televíziós, mozi hirdetési felületek). Rádiós hirdetések esetében a megjelenési felület megvásárlása tartalmazza a hirdetés gyártásának költségét. Tervezetten legalább 6 darab komplex — legalább 1 hónapot elérő időtartamban, legalább 3 médiakategóriához tartozó felületen [a teljes időtartam alatt ugyanazon kreatívval] mindennapi médiamegjelenést biztosító reklámkampányt tartalmazó — kommunikációs szolgáltatás megrendelésére kerül sor. Tervezett mennyiség min. 10 rendezvény és 10 kampány. A médiatervben meg kell határozni a kommunikáció irányához igazodó, a célcsoportok megszólítását biztosító médiaeszközöket. A médiamixet a költséghatékonyság szigorú figyelembevételével kell elkészíteni. A médiaterv részletesen tartalmazza a megjelenések darabszámát, formátumát, elhelyezését, idejét, helyét és egyéb lényeges információkat. Ki kell térjen a Megrendelő által javasolt médiumok körén túl egyéb releváns médiumok körére. A médiaterv tartalmazza továbbá a kampányidőszakra javasolt megjelenések ütemezését (kampányterv, timing) és a javasolt megjelenések bruttó összköltségét. A médiaterv részét képezi a célcsoport alapú elérés és lehetőség szerint affinitási adatok megjelölése médiatípusonként. Ajánlatevőként szerződő félnek a médiatervet az alábbi, vagy azzal egyenértékű médiatervező rendszerekkel kell elkészítenie a) Nielsen Arianna szoftver, valamint a hozzá tartozó televíziós nézettségi és reklám adatbázisok, és b) TNS Hoffman Choices (NOK és rádióhallgatottsági adatbázis), és c) TNS Hoffman TGI (olvasottsági) adatbázis. A médiamix összeállításakor figyelembe kell venni az ajánlatkérőként szerződő fél egyedi igényeit is (pl. kiemelt rendezvények, sportesemények, ünnepi időszakokban történő médiavásárlás). Ajánlatkérő a teljes keretösszeg lehívására nem vállal kötelezettséget, de a keretösszeg kimerülése esetén a szerződés megszűnik.

Értékelési szempontok teljes terjedelemben:

Minőségi kritérium – Név: Az ajánlati felhívás III.1.3. (1 rész) M.2.3) pontjában előírt vezető médiatervező szakember gyermekeknek vagy családoknak szóló gyermekszórakoztató produkció/termék piaci bevezetésében szerzett szakmai többlettapasztalata (darab) (maximum 5 darab) / Súlyszám: 150
Ár – Súlyszám: 850

Médiatervezéshez és a megjelenésekre vonatkozó jelentésekhez kapcsolódó munkadíj (a kampány/megjelenés nettó költség %-ában) Súlyszám: 170

Kedvezmény mértéke a megjelenés listaárából (kedvezménnyel képzett pontszámok összesen) / Súlyszám: 680 (A kedvezménnyel képzett pontszámok meghatározása a közbeszerzési dokumentumok mellékleteként kiadott „score-táblázat” alapján történik.)”

A felhívás II.2.1) pontja szerint a közbeszerzés 2. részének elnevezése „2 - Online ügynökségi feladatok” volt.

Az ajánlatkérő a közbeszerzés 2. része vonatkozásában a felhívás II.2.4) A közbeszerzés ismertetése pontjában az alábbiakat rögzítette:

„Online médiatervezési és vásárlási feladatok ellátása (optimalizálással és monitoringgal) Nettó 85.000.000-Ft keretösszeg erejéig médiavásárlási és tervezési szolgáltatás: Médiamegjelenések tervezése és optimalizálása, a megjelenési felületek befoglalása és megvásárlása különféle hirdetési felület típus tekintetében (online hirdetési felületek). Tervezetten legalább 6 darab komplex — legalább 1 hónapot elérő időtartamban, legalább 3 különböző típusú online hirdetési felületen (display, social és PPC) [a teljes időtartam alatt ugyanazon kreatívval] mindennapi médiamegjelenést biztosító reklámkampányt tartalmazó — kommunikációs szolgáltatás megrendelésére kerül sor. Tervezett mennyiség min. 10 rendezvény és 10 kampány. Kampány-monitoringarchívum készítés, kampányigazolás készítése, beszámoló dokumentáció készítése a műszaki leírásban foglaltak szerint. Online kampányokhoz a reklámkampányra vonatkozó display, social és PPC kampányok tervezése, online felületvásárlások kivitelezése, vírusmarketing-kampány vagy gerilla kampány kreatív koncepció kidolgozása, megvalósítása. A médiatervben meg kell határozni a kommunikáció irányához igazodó, a célcsoportok megszólítását biztosító médiaeszközöket. A médiamixet a költséghatékonyság szigorú figyelembevételével kell elkészíteni. A médiaterv részletesen tartalmazza a megjelenések darabszámát, formátumát, elhelyezését, idejét, helyét és egyéb lényeges információkat. Ki kell térjen a Megrendelő által javasolt médiumok körén túl egyéb releváns médiumok körére. A médiaterv tartalmazza továbbá a kampányidőszakra javasolt megjelenések ütemezését (kampányterv, timing) és a javasolt megjelenések bruttó összköltségét. A médiaterv részét képezi a célcsoport alapú elérés és lehetőség szerint affinitási adatok megjelölése médiatípusonként. Ajánlatevőként szerződő félnek a médiatervet az alábbi, vagy azzal egyenértékű médiatervező rendszerekkel kell elkészítenie: a) DKT online közönségmérés. A médiamix összeállításakor figyelembe kell venni az ajánlatkérőként szerződő fél egyedi igényeit is (pl. kiemelt rendezvények, sportesemények, ünnepi időszakokban történő médiavásárlás). Ajánlatkérő a teljes keretösszeg lehívására nem vállal kötelezettséget, de a keretösszeg kimerülése esetén a szerződés megszűnik.

Értékelési szempontok teljes terjedelemben:

Minőségi kritérium – Név: Az ajánlati felhívás III.1.3. (2 rész) M.2.4) pontjában előírt online médiatervező szakember gyermekeknek vagy családoknak szóló gyermekszórakoztató produkció/termék piaci bevezetésében szerzett szakmai többlettapasztalata (darab) (maximum 5 darab) / Súlyszám: 150
Ár – Súlyszám: 850

Médiatervezéshez és a megjelenésekre vonatkozó jelentésekhez kapcsolódó munkadíj (a kampány/megjelenés nettó költség %-ában) / Súlyszám: 170

Kedvezmény mértéke a megjelenés listaárából (kedvezménnyel képzett pontszámok összesen) / Súlyszám: 680 A kedvezménnyel képzett pontszámok meghatározása a közbeszerzési dokumentumok mellékleteként kiadott „score-táblázat” alapján történik.

Az ajánlatkérő által készített Közbeszerzési dokumentáció I. Fejezet 5. Az ajánlatok értékelése és bírálata 2. Szakmai ajánlat alpontja az alábbi rendelkezést tartalmazta az 1. és 2. részek vonatkozásában azonosan a csatolandó filenév értelemszerű különbözőségével.

„Az ajánlat részeként csatolandó a Szakmai ajánlat, mely a ZOO_media_kozbeszerzres_tablazat_1_resz.xls. Az ajánlattevőnek az ajánlatában műszaki-pénzügyi ajánlatot kell benyújtania, a közbeszerzési dokumentáció mellékletét képező részletes táblázatnak (ZOO_media_kozbeszerzres_tablazat_1_resz.xls) megfelelően. Valamennyi adatlap valamennyi nyitott (nem zárt) sárga cellája kitöltendő, kivéve, ha kiegészítő tájékoztatás során Ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik (akkor is, ha valamely ajánlattevő jelzi ezt a tényt), figyelemmel arra, ha a táblázatban szereplő csatornák egyike időközben megszűnt, vagy átmenetileg szünetelteti a tevékenységét. Ebben az esetben a táblázat megfelelő cellájába kérjük „0”-át írni.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlattevőként szerződő féllel kötött szerződés módosul, külön módosítás nélkül a Kbt. 141.§ (4) bek. a) pontja szerint, amennyiben a kedvezmény mértéke kedvezőbb az ajánlatkérőként szerződő fél részére, akkor az válik az irányadóvá a szerződésben meghatározottakhoz képest, figyelemmel arra, hogy ezt a jelen pontban ismertetett, módosulásra okot adó körülményt szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítette Ajánlatkérő, mint a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát.”

Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be az 1. részre a kérelmező és a jelen ismertetés szerint C Kft., a 2. részre ajánlatot tett a kérelmező és a jelen ismertetés szerint M Kft., valamint N Kft.

A kérelmező az ajánlatának árazott költségvetését üzleti titoknak minősítette. Az ajánlata mellé feltöltésre került egy 2019. március 6. napján kelt nyilatkozat is, mely 3 különböző táblázatot tartalmazott. Az első táblázat előtti nyilatkozat szerint „az általam képviselt vonatkozó Ajánlattevő az alábbi tételekre nem határozott meg ajánlatot, így a dokumentumban a „kedvezmény mértéke %” oszlop érintett cellájába „0”, azaz nulla értéket írt. Ennek indokolását tekintve az Ajánlattevő arra a tényre hivatkozik, hogy azokon való fizetett média-megjelenés valamely oknál fogva nem lehetséges. Mindezt az alábbi táblázat foglalja össze és részletezi.”

A nyilatkozat 2. táblázatát megelőző nyilatkozat szerint „az általam képviselt vonatkozó Ajánlattevő az alábbi tételek esetében a „kedvezmény mértéke (%) oszlop érintett cellájába „0”, azaz nulla értéket írt azonban nem a tétel beárazhatatlansága, vagy a megszűnt volta indokolja ezt. Az ajánlattevő meghatározott ajánlatot ezen tételeknél, de azt „0”, azaz nulla százalékban határozta meg. Ennek indokolását tekintve az Ajánlattevő arra a tényre hivatkozik, hogy ezen médiatételek esetében esedékes vásárlási metódus nem biztosít kedvezményt a szakmai előírások, szabályok és általános árazási gyakorlatok okán.”
A nyilatkozat 3. táblázatában a kérelmező a jelen ismertetés szerint bi.com valamint a b.com médiék kapcsán azonosan az alábbi indokolás található.

„A weboldalon jelen Ajánlatadás készítésének/kitöltésének napján nem található hirdetés, azonban az oldal aktív, az oldal tartalma folyamatosan frissül, így az Ajánlattevő vállalja, hogy esetleges Nyertes Ajánlattétel esetén hirdetést jelentet meg az oldalon az Ajánlatkérő részére. Mindennek okán az Ajánlattevő ad ajánlatot a Média tételre, így a vonatkozó „kedvezmény mértéke (%)” oszlop érintett cellájába nulla értéknél magasabb értéket határozott meg.”

A kérelmező üzleti titokká nyilvánított ártáblázata az ajánlatban meghatározott hirdetési felületek tekintetében 0-tól eltérő meghatározott %-os kedvezmény mérték biztosítását vállalta.

Az ajánlatkérő 2019. április 9-én a Kbt. 72. §-a szerinti indokoláskéréssel fordult az ajánlattevők – közte a kérelmező – felé az alábbi releváns tartalommal.

Az ajánlattételi határidőkor fennálló médiapiaci helyzet és az ajánlatokban benyújtott igazolások alapján az ajánlatkérő kéri az ajánlattevőket, hogy adjanak indokolást arra, hogy az indokoláskérésben megjelölt médiumok esetében az ajánlatukban megjelölt kedvezmény mérték miként teljesíthető.

Az előírt határidőben az N Kft. és a kérelmező benyújtotta az indokolását.
Az ajánlatkérő 2019. április 26-án a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján a kérelmező ajánlatát az 1. és 2. részekben érvénytelenné nyilvánította az alábbi indokok alapján:

Az ajánlattevő 1. részre vonatkozó ajánlata tartalmaz kedvezmény mértéket a jelen ismertetés szerint V N TV Csatorna vonatkozásában. Az elérhető információk és az ajánlatkérő által bekért igazolások alapján megállapítható, hogy a V N TV csatornán nincsen lehetőség on-air felületek vásárlására.
Megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárás 1. részében a kérelmező ajánlata a V N TV csatorna tekintetében teljesíthetetlen kötelezettségvállalást tartalmaz, ezért az eljárás 1. részében az ajánlatot a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánította.

A kérelmező 2. részre benyújtott ajánlata tartalmaz kedvezmény mértéket a jelen ismertetés szerint b.com, bi.com, cs.hu és p.hu oldalak vonatkozásában. Az elérhető információk és az ajánlatkérő által bekért igazolások alapján megállapítható, hogy ezen oldalakon nincsen lehetőség felületek vásárlására, a b.com nem jelentet meg fizetett tartalmat, nem ad ajánlatot.

Az elérhető információk alapján megállapítható, hogy a jelen ismertetés szerint p.hu, mint a beszerzés tárgya szerinti hirdetési felület (médium) megszűnt, továbbá az ajánlatkérő Kbt. 72. § szerinti felhívására az ajánlattevő által közölt információk nem indokolják, hogy az adott kötelezettségvállalás a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak megfelelően teljesíthető.

A közbeszerzési dokumentumokban található előírás alapján, ha az ajánlattételi határidőkor fennálló médiapiaci helyzet szerint valamelyik a szakmai ajánlatban szereplő médium megszűnt, akkor az ajánlati elem kalkulálásához kitöltendő cellába „0” értéket kell beírni.

Megállapítható, hogy a közbeszerzési 2. részében a kérelmező ajánlata a b.com, bi.com, cs.hu és p.hu oldalak tekintetében teljesíthetetlen kötelezettségvállalást tartalmaz, ezért az eljárás 2. részében az ajánlatot a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánította az ajánlatkérő.

A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be a jogorvoslati kérelmében foglaltakkal azonos jogsértések vonatkozásában, melyet az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban kifejtett álláspontjával azonos jogi álláspontból elutasított.
A jogorvoslati eljárás megindítását követően a közbeszerzési eljárás felfüggesztésre került.

A jogorvoslati kérelem

A kérelmező a jogorvoslati kérelmében egyrészt a saját ajánlata érvénytelenségének megállapítására vonatkozó ajánlatkérői döntést vitatta, másrészt az ajánlatok bírálata körében alapelvi jogsértésre (egyenlő elbánás követelménye) hivatkozott, mely szerint a benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérő nem azonos mércével bírálta el.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Eljárásjogi kifogást is előterjesztett a tekintetben, hogy a kérelmező ügyfélképessége nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívást nem kapott, így nem igazolt, hogy a szerződés elnyerésétől fosztotta meg az ajánlatkérői döntés.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárását 2019. január 30. napján indította, így ezen jogorvoslati eljárásra is a Kbt. ezen a napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Elsődlegesen az ajánlatkérő eljárásjogi kifogása mentén abban kellett a Döntőbizottságnak állást foglalnia, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.

Az eljárásjogi feltételek vizsgálata körében releváns jogszabályi rendelkezések az alábbiak.

A Kbt. 148. § (2) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)

A Tanács az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665/EGK Irányelvének (továbbiakban: jogorvoslati irányelv) 1. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

A kérelmező a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be, ebből következően előzetesen a Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmezőnek a közbeszerzési eljárás tárgya vonatkozásában az érdekeltsége megállapítható. Ugyanakkor kérelmező ezen tény alapján a jogorvoslati irányelv hivatkozott rendelkezéseivel értelmezendő Kbt. 148. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint is csak abban az esetben jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására, ha megállapítható a Kbt. által megkövetelt (közvetlen) jog, jogos érdek sérelme, illetve veszélyeztetettsége. Az érdekelt gazdasági szereplő esetén is vizsgálandó az ügyfélképesség. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az ügyfélképesség kérdését a kérelmező személye tekintetében kell vizsgálni, a kérelmező köteles az ügyfélképességét megfelelően igazolni. A törvény a jogos érdeksérelmet szenvedettek, veszélyeztetettek számára biztosítja a jogorvoslati jogot. A kérelmező nem jogosult ebből következően más személyek helyett, illetve érdekében benyújtani a jogorvoslati kérelmet, érdekérvényesítést végezni, hanem a kérelmezőnek a saját maga oldalán kell a jogorvoslati eljárásban a közvetlen érintettségét igazolnia. A jogi érdekeltséget, az ügyfélképességet minden egyes esetben a konkrét közbeszerzési eljárás tekintetében az állított jogsértések (kérelmi elemek) vonatkozásában kell vizsgálni. E körben irányadó bírósági gyakorlat szerint a közvetlen jog-, illetve érdeksérelem az adott ügyben vizsgált oksági összefüggések feltárásának eredménye kell legyen. A feltételeknek a felhívás, annak megtámadott előírásai és a kérelmezőként fellépő konkrét viszonyában kell fennállnia (FIT 3.Kf.27.566/2010/6., 3.Kf.27.246/2011/3.).

A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által meghatározott vitatott jogsértő előírások tekintetében a szerződés elnyerése szempontjából vizsgált közvetlen érdeksérelem vagy annak veszélyeztetettsége fennáll-e. E körben hivatkozott az ajánlatkérő az 1. két kérelmi elem vonatkozásában arra, hogy a kérelmező a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint nem került felhívásra az igazolások benyújtására, így a szerződés elnyerése közvetve sem állapítható meg. A Döntőbizottság álláspontja ugyanakkor az volt, hogy a kérelmező által hivatkozott jogsértések tükrében a közvetlenség megállapítható, hisz éppen az alapozza meg az ügyfélképességét megalapozó közvetlen jogi érdeksérelmet, hogy amennyiben az állított jogsértések fennállnának, úgy a szerződés elnyerése érdekében áll. Az ajánlatkérői értelmezéssel ellentétben a közbeszerzési eljárás jelen bírálati szakaszában nyilvánvalóan oly mértékű közvetlenség megállapítására nincs lehetőség, mint egy eljárást lezáró döntést követően, ahol az ajánlatkérő összes bírálati és értékelési feladatát elvégezte. Ennélfogva az ügyfélképesség megállapításához jelen állított kérelmi elemek vonatkozásában nincs szükség arra, hogy az igazolások benyújtására felhívta-e a kérelmezőt az ajánlatkérő, vagy sem, különösen úgy nem, hogy kérelmezői hivatkozások alapján a kéremezőt kellene felhívni ezen igazolások benyújtására.  Fentiek alapján a Döntőbizottság az ügyfélképességre vonatkozó ajánlatkérői eljárási kifogást elutasította.

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy eljárásjogi akadálya a kérelem teljes egészében történő érdemi elbírálásának nem volt.

1.    

A releváns jogszabályi rendelkezések az ügy érdeme tekintetében az alábbiak.

Kbt. 2. § (2) és (3) bekezdése szerint

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

A Kbt. 72. §-a teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás tekintetében az alábbi rendelkezéseket tartalmazza

(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.    

(2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,

e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére
vonatkozik.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

(4) Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

(5) Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].

A Kbt. 76. §-a az értékelési szempontok tekintetében az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza
(1) Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára - az adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is - gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja (a továbbiakban: értékelési szempontok).    

(6) Az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;

c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;
A jogorvoslati kérelem vizsgálatának előkérdése a Kbt. 69. § (1) bekezdésében foglalt követelmények alapján, hogy a kérelmező által is vitatott ártáblázat kitöltése körében az ajánlatkérői előírásokat miként kellett értelmezni.

E körben elsődlegesen a Döntőbizottság hangsúlyozta, hogy a dokumentáció I. Fejezet 5. pontjában rögzített feltételek jogszerűsége körében nem került előterjesztésre jogorvoslati kérelem, azt ugyanis egyik fél sem kifogásolta, így aztán azt nem vizsgálhatta a Döntőbizottság – a jogorvoslati kérelemhez kötöttség miatt – hogy az előírás a Kbt. rendelkezéseinek megfelel-e. Ugyanis mind a kérelmező, mind az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a Döntőbizottság éljen a Kbt. 158. §-ban meghatározott hatáskörével, ugyanakkor ezen diszkrecionális jogköre alkalmazását a Döntőbizottság nem tartotta szükségesnek. Egyrészt az érdekelt gazdasági szereplők egyike sem élt jogorvoslattal a közbeszerzési eljárás feltételei vonatkozásában, és az ajánlatkérő felé egészen az érvénytelenség körében hozott bírálati döntéséig egyik ajánlattevő sem jelezte, hogy jogsértőnek tartja a vitatott kiírást, vagy, hogy ez akadályozná az érvényes ajánlattételben. Másrészt jelen tényállás vonatkozásában a Kbt. 158. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott feltételek sem állnak fenn, így a Döntőbizottság kizárólag a jogorvoslati kérelem keretei között járt el. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem keretei között kizárólag azt vizsgálhatta ennek megfelelően, hogy az ajánlatkérő a bírálat során eltérő követelményeket támasztott-e az ajánlattevők ajánlatainak bírálatakor.

A dokumentációban foglalt előírások Döntőbizottság általi értelmezése szerint az ajánlat részeként ajánlattevőknek csatolni kellett a közbeszerzési dokumentumok között fellelhető ártáblázatot. Az ajánlattevőknek az ártáblázat valamennyi nyitott (sárgával jelölt) celláját ki kellett tölteni az ajánlatuknak megfelelően. Érvényes ajánlat nem volt úgy adható, hogy valamelyik cella üresen marad, kivéve akkor, ha ezt kiegészítő tájékoztatás keretében az ajánlatkérő engedélyezte volna. Ilyen azonban nem volt az eljárás során.

A nyitott cellákba az ajánlattevők által biztosított kedvezményszintet kellett beírni, vagyis, hogy a listaárhoz képest milyen kedvezményt tudnak biztosítani a médiumon történő megjelentetés során.  A nyitott cellába történő kedvezményszint 0-100 %-ig terjedhetett. A nullás érték az értékelés körében nem jelentett pontot ugyanis ebben az esetben az ajánlattevő kizárólag listaáron tudott megjelentetni sajtóterméket. Az ajánlatkérő előírta továbbá, hogy abban az esetben, ha az ártáblázatban megjelölt média megszűnt, vagy szünetelteti tevékenységét abban az esetben szintén nullás értéket kell beírni.

Ennek megfelelően az ártáblázat tekintetében nullás értéket akkor lehetett beírni, ha a hirdetés megjelenítésére a megjelölt médium vonatkozásában nem volt lehetőség, vagy akkor, ha ugyan hirdetésvásárlásra volt lehetőség, de az ajánlattevő nem tudott kedvezményszintet biztosítani.

A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem szempontjából releváns ajánlattevői kiírások ekként értelmezendők.
E körben megjegyezte továbbá a Döntőbizottság, hogy az ajánlattevők maguk is ekként értelmezték a kiírást, hisz maga a kérelmező is szakmai ajánlata során több esetben nullás megajánlást tettek, melynek külön indokát is adta az ajánlat részeként benyújtott indokolásában.

A kérelmező a jogorvoslati kérelemének 1. és 2. kérelmi elemében – a két részre vonatkozóan külön-külön – azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő bírálata során a fent hivatkozott rendelkezést ajánlattevőnként eltérően értékelte. Tekintettel arra, hogy mindkét rész vonatkozásában a sérelmezett ajánlatkérői magatartás azonos kiírási feltételre vonatkozik azonos ténybeli és jogi indokolással, így a Döntőbizottság közös indokolással az 1. és 2. kérelmi elemet – annak alaptalanságára tekintettel – elutasította az alábbiak szerint.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kifejtett értelmezése szerint az ártábla nyitott sorába nullás megajánlást kizárólag akkor tehetett az ajánlattevő, ha azt az ajánlatkérő – kiegészítő tájékoztatás keretében – megengedte. A jogsértést abban látta, hogy ennek ellenére az ajánlatkérő elfogadott olyan ajánlatot érvényesnek, melyben nullás megajánlás volt.

A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati eljárás keretében előadott a dokumentáció I. Fejezet 5. pontjában körülírt előírás értelmezése ellentétes az ajánlatában megnyilvánuló értelmezésével. Bár az ártáblát üzleti titokká nyilvánította, ugyanakkor az ajánlata mellékleteként benyújtásra került egy táblázat, melyben részletezte, hogy az egyes tételek esetén miért adott nullás megajánlást. A kérelmező ajánlatát megvizsgálva megállapítható, hogy több esetben maga is adott nullás megajánlást, és differenciált is aközött, hogy az adott médiumon nem tud kedvezményt biztosítani, vagy az adott médiumon nem lehet hirdetést megjeleníteni. A jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő e körben elvégzett bírálati cselekményét, és megállapította, hogy azt megfelelően végezte el, az ajánlattevők ajánlata, különösen a kérelmezőé bírálata körében elfogadta a nullás ajánlatot egységesen. Ennek megfelelően az ajánlatkérő bírálata során a kérelemben foglalt jogsértéseket nem követte el. A kérelmező ezen kérelmi elemek vonatkozásában hivatkozott továbbá arra is, hogy az ajánlatkérő elfogadott olyan nullától eltérő megajánlást, ahol objektívan nem lehet ajánlatot tenni. A kérelmező által hivatkozott médiumok vonatkozásában az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerint indokolást kért az ajánlattevőtől. Az N Kft. ajánlattevő az indokolásában megfelelően igazolta, hogy ezen médiumok vonatkozásában van lehetőség megjelenésre, s ennek megfelelően igazolta a 0-tól eltérő ajánlatadás teljesíthetőségét.

Fentiek alapján az első két kérelmi elem vonatkozásában tett ezen hivatkozása is alaptalan a kérelmezőnek.

Fentiek alapján a jogorvoslati kérelem első két elemét a Döntőbizottság a fent részletezett indokolással elutasította.

A Kbt. 72. § (7) bekezdése a teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalásra az aránytalanul alacsony árra vonatkozó eljárásrendet rendeli alkalmazni, ennek megfelelően az aránytalanul alacsony árra vonatkozó joggyakorlat alkalmazandó e körben is, mely tekintetében a Döntőbizottság előzetesen az alábbiakat rögzítette.

A törvény szabályozza az ajánlatkérő feladatát, mely szerint amennyiben az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást tartalmaz, akkor indokolást kell kérnie.  

Az ajánlatkérő ezen feladata vonatkozásában nem fogadható el az általános jellegű, csak a törvény szövegére, illetve a jogszabályhelyre történő hivatkozás, követelmény, hogy az ajánlatkérő konkrétan nevesítse, hogy mely ajánlati elemeket kell az ajánlattevőnek megindokolni. Általános jellegű felhívás alapján az ajánlattevők nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy megfelelő tartalommal el tudják készíteni indokolásukat az ajánlati áraik alátámasztására. A jelen jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő indokoláskérését, s megállapította, hogy az megfelel a törvényi feltételeknek. Egyebekben annak jogsértő jellegére maga a kérelmező sem hivatkozott.

Amennyiben jogszerű indokoláskérés érkezik, az ajánlattevők kötelességévé, és felelősségévé válik, hogy az indokolást olyan mélységben és olyan tartalommal készítsék el, melyből az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlat elfogadható-e. E körben hivatkozott a Döntőbizottság arra is, hogy az ajánlatkérő nem veheti át az ajánlattevők szerepét, hisz az indokolás megfelelő elkészítésének feladata az ajánlattevők felelőssége. Az indokolási kötelezettség elmulasztása, vagy nem kielégítő volta miatti jogkövetkezmény az érvénytelenség. A Legfelsőbb Bíróság ár indokolásra vonatkozó ámde a teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalásra is értelmezendő jogalkalmazási mércét felállító Kfv.VI.37.118/2009/6. számú ítéletében rámutatott, hogy „az indokolásnak mindig objektív tényeken kell alapulnia, ha szükséges, igazolt számításokat kell tartalmaznia, bizonyítékokat kell megjelölnie, akár a beszerzési árak igazolásával.

Az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy meggyőződjön arról, az adott ajánlati áron a szerződés teljesíthető, maga után vonja azt a következményt is, hogy az ajánlattevőnek olyan részletes indokolást kell előterjesztenie, amely az adott, kirívóan alacsonynak tekintett ellenszolgáltatást megfelelően indokolja, alátámasztja, az azzal szemben támadt kétségeket eloszlatja, a teljesíthetőségeket igazolja.”

Azt is rögzíti az ítélet indokolása, hogy „az adott ajánlati elemekkel kapcsolatban felmerült kétségeket kell az adott indokolásban az ajánlattevőnek eloszlatnia, amelyhez, ha szükséges, olyan bizonyítékokkal kell szolgálnia, amely az állításait alátámasztja. Ez nem jelenti az ajánlathoz képest a kiírás feltételrendszerét meghaladó dokumentáció csatolásának kötelezettségét, csupán a vállalás adott áron történő teljesíthetőségének objektív igazolását.”

Hangsúlyozta továbbá azt is a Döntőbizottság, hogy az indokolásban, annak objektivitását igazolandó, az indokolás megalapozottságának alátámasztásaként benyújtható bizonyítékok köre igen széles lehet. A Kbt. arra vonatkozóan kifejezetten nem tartalmaz rendelkezést, hogy mely bizonyítékokkal kell alátámasztania az ajánlattevőnek az indokolását, ugyanakkor azt előírja, hogy megfelelő mérlegelés alapján abban kell állást foglalnia a közölt információk alapján az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő által vállalt kötelezettségvállalás teljesíthető.  Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő célja a közbeszerzési eljárás megnyerése, ezért ilyen esetben elsősorban neki érdeke, hogy az ajánlatkérő részére olyan indokolást adjon a valós helyzetről, amely alapján az ajánlatkérő megnyugtató módon tud dönteni az indokolás elfogadásáról. Ha az indokolás nem tartalmaz kellő információt, racionális közgazdasági indokokat, nem ad meg minden adatot, tényt az ajánlatkérő döntéséhez, nem indokolja meg kellőképpen az ajánlata teljesíthetőségét, úgy magát fosztja meg annak lehetőségétől, hogy az ajánlatkérő az indokolást elfogadva ajánlatát érvényessé nyilvánítsa. Tehát az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely független, tárgyilagos választ tartalmaz, egyértelműen alátámasztja a tényleges helyzetet és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés ténylegesen teljesíthető lesz.

A Döntőbizottság feladata az ajánlatkérői döntés jogszerűsége körében döntést hozni. A Döntőbizottság azonban nem veheti át az ajánlatkérő szerepét, bírálati értékelési cselekményt nem végezhet, hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy az ajánlatkérő sérelmezett magatartása jogszerűségét megítélje. Ebből kifolyólag azt kell megítélnie, hogy az ajánlatkérő a döntésének meghozatalakor fennálló tényismeret, illetve azokat megalapozó bizonyítékok alapján jogszerű döntést hozott-e. A Döntőbizottságnak „az ajánlatkérői döntés jogszerűségének felülvizsgálata során az ajánlatkérői döntés időpontjában ismert és rendelkezésre álló adatok alapján kell döntését meghoznia.” (Székesfehérvári KMB 13.K.27.354/2016/9. valamint ezt jóváhagyó Kúriai ítélet Kfv.II.37.789/2017/9.)
E tekintetben tehát alapos azon ajánlatkérői hivatkozás, mely arra irányult, hogy azon bizonyítékok figyelembevételére nincs mód, melyet a kérelmező kizárólag a jogorvoslati eljárásban nyújtott be, illetve amik az ajánlatkérői döntés meghozatalát követően keletkeztek. Ezek ugyanis az ajánlatkérői döntés jogsértését nem igazolhatják, hisz az abban foglaltakat az ajánlatkérő döntése meghozatalakor nyilvánvalóan nem tudta figyelembe venni.

A kérelmi elemek vizsgálatát megelőzően a Döntőbizottság hangsúlyozta továbbá, hogy az érvénytelenségi körbe bevont valamennyi médium esetén a kérelmező indokolása kizárólag a nyilatkozati elvre épült, az egyes médiák tekintetében vállalt kötelezettség tekintetében kizárólag arra hivatkozott, hogy a médiák működnek, ott hirdetés megjelenésére van lehetőség. Az indokolás körébe benyújtott „bizonyítékok” kizárólag a médiák internetes megjelenésére vonatkozó honlapok képernyőmentése volt.

A fentiek előrebocsátásával a jogorvoslati kérelem 3. eleme vonatkozásában abban kellett döntést hoznia a Döntőbizottságnak, hogy a közbeszerzés 1. része vonatkozásában jogszerűen nyilvánította-e az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, az erről szóló döntésben foglalt indokok megalapozzák-e az ajánlat Kbt. 73. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségét. A Döntőbizottság abban az esetben, ha a jogorvoslati kérelem valamely ajánlat érvénytelensége kifogásolása okán kerül benyújtásra, avagy egy ajánlat érvényességét kérdőjelezi meg, a Kbt. 69. §-a alapján - a jogorvoslati kérelem keretei között - az érvénytelenné nyilvánításhoz, illetve az érvényességhez vezető folyamatot vizsgálja. Ennek keretében a Döntőbizottság vizsgálja, hogy a közbeszerzési dokumentumok mit tartalmaztak, ebből következően az ajánlattevőknek milyen tartalmú ajánlatot kellett benyújtaniuk. A Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal összefüggésben a bírálat és az értékelés során kifejtett tevékenységét, magatartását és eljárási cselekményeit vizsgálja meg. A jogorvoslati kérelem tartalma alapján azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő eleget tett-e annak a követelménynek, hogy az ajánlatokat a törvény előírásai alapján bírálta-e el, illetve azok értékelése és az ajánlatok érvényessége körében hozott döntése jogszerű volt-e.

A Döntőbizottság határozati indokolásában fent részletesen kifejtettek szerint az egyes médiumokra vonatkozóan az ártábla kitöltésével kellett szakmai ajánlatot adni az ajánlattevőknek. A kiírás feltételeinek megfelelően abban az esetben, ha valamely ajánlattevő nullától eltérő %-os értéket írt be, az azt jelentette, s erre állt be az ajánlati kötöttsége, hogy az ajánlatkérői megrendelés esetén az adott médiumon történő hirdetésvásárláskor a listaár helyett legalább a megajánlott kedvezményt tudja biztosítani. Nagyobb kedvezményszint biztosítása megengedett a szerződés rendelkezéseinek megfelelően.

A kérelmező a közbeszerzés 1. része vonatkozásában a V N TV vonatkozásában kedvezményszint megadását vállalta. Az ajánlatkérő ezen szakmai ajánlati elem vonatkozásában azért kért indokolást, mert a rendelkezésére álló információk alapján a média hirdetési tevékenységgel nem foglalkozik. A Kbt. 72. §-a szerinti indokolás körében hangsúlyozandó, hogy objektív módon abból ki kell derülnie ajánlatkérő számára, hogy a kérelmezői ajánlat megalapozott, a tekintetben teljesíthető az adott szerződés. Jelen esetben két dolgot kellett volna objektív módon igazolnia a kérelmezőnek. Egyrészt, hogy lehetséges-e hirdetést megjeleníteni az adott médiumban, másrészt pedig, hogy megjelenés esetén az adott kedvezményszintet tudja biztosítani. A kérelmező kizárólag a honlapon található információkra alapozta az indokolást, valamint együttműködés kialakításának lehetőségére hivatkozott a csatorna egyéb platformjain.

Ezen indokolás nyilvánvalóan nem elégíti ki a Kbt. 72. §-ban meghatározott objektív indokolási kötelezettséget, s ez alapján az sem dönthető el kétséget kizáróan, hogy lehet-e hirdetni az adott csatornán. Az indokolás mellé nem került semmiféle okirati bizonyíték csatolásra (pl. médium ajánlatát tartalmazó levelezés, vagy nyilatkozat stb.), mely igazolná a hirdetés lehetőségét, valamint a vállalt kedvezmény objektivitását. Ezen indokolással szemben ugyanakkor az ajánlatkérő rendelkezésére állt egy nyilatkozat, mely igazolta, hogy hirdetésre nincs lehetőség. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező objektív indokolási kötelezettségének nem tett eleget, az általános jellegű indokolása körében hivatkozottak – figyelemmel az indokoláskérést –, nem alapozták meg, hogy további indokolást kellett volna kérnie az ajánlatkérőnek, így az érvénytelenség megállapítása jogszerű volt. A jogorvoslati eljárás keretében csatolt 2019. május 29. – 30. napján lefolytatott levelezés egyrészt figyelembe nem vehető, ugyanakkor az abban foglaltak is arról tanúskodnak, hogy 2019. május 29. napján a TV nem értékesít hirdetési felületet. Annak nincs jelentősége az ajánlattétel időpontban beálló ajánlati kötöttség szempontjából, hogy a jövőben elképzelhető, hogy foglalkozik a csatorna majd hirdetéssel feltehetőleg. Ezen felül azt sem igazolja ezen levelezés, hogy a megajánlott kedvezményszintet valóban tudja biztosítani a kérelmező.

Fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 3. elemét elutasította annak alaptalansága okán.

A jogorvoslati kérelem 4. eleme vonatkozásában abban kellett döntést hozni a Döntőbizottságnak, hogy a közbeszerzés 2. része vonatkozásában jogszerűen nyilvánította-e az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, az erről szóló döntésben foglalt indokok megalapozzák-e az ajánlat 73. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségét.

A jogorvoslati kérelem 3. eleménél kifejtettek ismétlése nélkül, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott akkor, mikor a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről döntött. A kérelmező indokolása nem adott arra vonatkozóan információt az ajánlatkérő számára, hogy a vállalt kötelezettségét a kérelmező teljesíteni tudja. Csakúgy, mint a közbeszerzés 1. részében adott indokolásában, a kérelmező semmiféle objektív igazolható ténnyel nem igazolta megajánlását. Az ajánlatkérő rendelkezésére álló információk alapján helytállóan állapította meg az ajánlat e körbeni érvénytelenségét. A b.com média oldal kapcsán tett kérelmezői indokolás maga sem állítja azt, hogy lehet hirdetéseket vásárolni, hanem csak arra hivatkozik, hogy a kérelmező tartja fenn a lehetőséget az esetleges megjelentetésre. Arra az indokolás azonban semmiféle információt, bizonyítékot nem tartalmaz, hogy ezt milyen módon kívánja, továbbá arra sincs még csak utalás sem, hogy valóban rendelkezik a megajánlott kedvezmény biztosításához szükséges megállapodással. A bi.com, valamint a cs.hu oldalak kapcsán az indokolás nem igazolja, hogy a vállalt kedvezményszint teljesíthető. A jogorvoslati eljárás keretében hivatkozott további érvek sem alapozzák meg az indokolás elfogadhatóságát, hisz azok figyelembe nem vehetők, valamint továbbra is az általánosság szintjén mozognak, azok objektíve nem igazolják, hogy a vállalás teljesíthető. A p.hu oldal kapcsán adott indokolás tekintetében az indokolás szintén az általánosság szintjén mozog, s bár a kérelmező csatolt egy weboldalról készített képernyőfotót az indokolása mellé, ez az ajánlati vállalása körében nem minősül objektív igazolásnak.   

Fentiek alapján az alaptalan jogorvoslati kérelem 4. elemét is elutasította a Döntőbizottság.