2019. szeptemberi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

 

Kérdések és válaszok

1. Az ajánlatkérő hatályos, 2017. július 21. napján megkötött keretmegállapodása alapján verseny újranyitását tervezi. A verseny újranyitására és az egyedi szerződések megkötésére a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód3. tv.) hatálybalépését követően kerül sor. A módosítás hatálybalépése után megkötött egyedi szerződésekre a Mód3. tv. rendelkezései vagy a korábbi rendelkezések az irányadóak a Kbt. 138. § (1) bekezdése tekintetében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a kérdésben ismertetett keretmegállapodás alapján megvalósított verseny újranyitása alapján megkötött egyedi szerződés vonatkozásában a Kbt. 138. § (1) bekezdésének a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzés megkezdése időpontjában hatályos rendelkezései az irányadóak.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 138. § (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (projekttársaság) kell teljesítenie.

A Kbt. átmeneti rendelkezéseit rögzítő 197. §-a nem tartalmaz a Kbt. 138. § (1) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos, a Mód3. tv. rendelkezéseit érintő speciális hatályba léptető rendelkezéseket.

A Kbt. 197. § (10) bekezdése szerint a Kbt.-nek a Mód3. tv. által megállapított rendelkezéseit – a (11)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a Mód3. tv. hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra, valamint a Mód3. tv. hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

A Kbt. 3. § 23. pontja szerint a közbeszerzés megkezdése a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.

A fentiekre tekintettel a közbeszerzés megkezdése alatt a hirdetmény feladását kell érteni függetlenül attól, hogy az eljárás eredményeként szerződés vagy keretmegállapodás kerül megkötésre.
Ebből fakadóan a Kbt. módosult 138. § (1) bekezdését a 2018. november 29. napjától feladott hirdetménnyel indított közbeszerzési eljárások alapján megkötött keretmegállapodásokra, illetve az azok alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

 

2. 1.1. A kérdező jól értelmezi-e, hogy ajánlati kötöttséget sért az ajánlattevő – ezáltal érvénytelenné nyilvánítandó az ajánlata – abban az esetben, ha az értékelési szempontrendszer részét képező, a megajánlott szakember hónapokban megadott szakmai tapasztalatát igazoló szakmai önéletrajz hiánypótlása során az önéletrajz által alátámasztott – az eredeti ajánlathoz képest módosuló – értéket a hiánypótlás részeként a felolvasólapon is módosítja? 1.2. A kérdező jól értelmezi-e, hogy az érvénytelenné nyilvánítást az a tény sem befolyásolja, hogy a módosított érték ajánlatkérő számára kedvezőbb, vagy az a tény sem, hogy értékelési pontszámot érint? 2.1. A kérdező jól értelmezi-e, hogy érvénytelennek minősítendő az az ajánlat, amelynek esetében az ajánlatban a költségvetés egyik jelentős tételének műszaki tartalma módosításra került olyan módon, hogy ajánlattevő az eredeti költségvetési kiírás szerintihez képest másra tett ajánlatot, ami által az ajánlatkérő számára műszaki tartalomban kedvezőtlenebb műszaki megoldás szállítására biztosít az ajánlattevő magának lehetőséget? 2.2. A kérdező jól értelmezi-e, hogy az előző pontban felvetett probléma esetében nem volt ajánlattevőnek jogszerű lehetősége arra, hogy az érintett költségvetéssel kapcsolatban „nullás tételek” miatt folyamatban lévő hiánypótlása során az érintett költségvetési tételt – az ajánlatkérő külön tájékoztatása nélkül – visszajavítsa az eredeti kiírás szerinti műszaki tartalomra?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1.1.-1.2. A Hatóság álláspontja szerint az ajánlattevő a Kbt. 71. § (9) bekezdése szerinti hiánypótlás esetében a felolvasólapot nem módosíthatja.

2.1. A Hatóság álláspontja szerint a kérdésben ismertetett helyzetben az ajánlat érvénytelen.

2.2. A Hatóság álláspontja szerint a kérdésben ismertetett helyzetben az árazott költségvetés tételének módosítása hiánypótlási korlátba ütközik.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

1.1. A Kbt. 71. § (9) bekezdése szerint a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

Ha a felolvasólapon szereplő adatról bebizonyosodik, hogy az azon szereplő, szakemberre vonatkozó megajánlás és az alátámasztó dokumentumok között ellentmondás van, erre vonatkozóan felvilágosítás kérhető, a már bemutatott szakember vonatkozásában a megajánlást alátámasztó dokumentum tekintetében hiánypótlás rendelhető el. A Kbt. szerint tehát a felolvasólapon szereplő adat alátámasztható hiánypótlás keretében, azonban maga a felolvasólapon szereplő megajánlás ilyen esetben sem módosítható.

Tekintettel a Kbt. kógenciájára, illetve arra, hogy a Kbt. megszabja az ilyen esetben követendő eljárásrendet, az ajánlattevő hiánypótlás keretében sem módosíthatja a felolvasólapon rögzített megajánlást. Ha az ajánlattevő ilyen esetben mégis módosítja a megajánlását, az az ajánlati kötöttség megsértését, és így az ajánlatának a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségét vonja maga után.

1.2. A kérdésben ismertetett helyzetben az ajánlattevő a felolvasólapot módosította, azaz olyan főbb, számszerűsíthető adatot módosított, amely az értékelési szempontok alapján értékelésre kerül [Kbt. 68. § (4) bekezdése]. Ebben az esetben pedig a módosítás értékelési pontszámot, ezzel az értékeléskor kialakuló sorrendet befolyásolja abban az esetben is, ha egyébként az ajánlatkérő számára kedvezőbb megajánlást tesz.
 
2.1. A Kbt. 66. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.
A kérdésben ismertetett helyzetben az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként adta ki az árazatlan költségvetést azzal az előírással, hogy azt teljeskörűen beárazva a szakmai ajánlat részeként – mint az ajánlati árat alátámasztó dokumentum – kell csatolnia az ajánlathoz.

A Hatóság álláspontja szerint helyesen értelmezi, hogy érvénytelennek minősítendő az az ajánlat, amelynek esetében az ajánlatban a költségvetés egyik jelentős tételének műszaki tartalma módosításra került olyan módon, hogy ajánlattevő az eredeti költségvetési kiírás szerintihez képest az ajánlatkérő által kedvezőtlenebb termékre tett ajánlatot.

2.2. A Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A Hatóság álláspontja szerint a kérdésben ismertetett, az árazott költségvetés egyik – a levelében foglaltak szerint jelentősnek minősülő – tételét érintő módosítás jelentős, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javításának minősül, annak hiánypótlása a Kbt.-ben meghatározott korlátba ütközik, azaz arra az egyébként nyitva álló hiánypótlási határidő alatt önkéntes hiánypótlás keretében sem volt jogszerűen lehetőség.

 

3. 1. Egy, a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazott ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítési idejét és ezzel a számlázás lehetőségét egy, az állásfoglalás kérésével érintett közbeszerzési eljárás lefolytatásakor még meg nem kötött, az adott épület belső felújítására vonatkozó szerződés befolyásolja. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés esetében egyik részszámla és a végszámla esetében számlázható összeg mértékének és a benyújtható számlák darabszámának módosítása lényeges módosításnak tekintendő-e? 2. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 12. §-a alkalmazásában az építési beruházás értéke alatt az adott kivitelezési szerződés tárgyát képező építési beruházás értékét kell érteni, vagy ebben az esetben a részekre bontás tilalmára tekintettel meghatározott értéket kell figyelembe venni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1. Abban az esetben, ha a módosítás nyomán a részszámlák kifizetésének rendje olyan módon módosul, hogy az ajánlatkérőnek az eredeti szerződésben rögzítettnél korábban kell bizonyos készültségi fokok ellenértékét megfizetni, a Hatóság álláspontja szerint a szerződés módosítására nincs lehetőség a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján.

2. A Hatóság álláspontja szerint a Korm. rendelet 12. §-a alkalmazásában az építési beruházás értéke alatt az adott kivitelezési szerződés tárgyát képező építési beruházás értékét kell érteni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

1. A Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése szerint hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosít.

A Korm. rendelet 32. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva egymilliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább négy részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja.

A kérdésben részletezettek alapján a kérdés vélhetően a Korm. rendelet 32. § (2) bekezdésében foglalt szerződéses értékű közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést érint.

A Korm. rendelet 32. § (4) bekezdése szerint az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén.

A Korm. rendelet 32. § (5) bekezdése szerint az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál.

A kérdés a szerződésmódosítási jogcímek közül kifejezetten a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti szerződésmódosítási jogalapra irányult.

A Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.

A Hatóság álláspontja szerint a fenti jogszabályhely alapján akkor sem lehet jogszerűen módosítani a szerződést, ha a módosítás során a szerződéses ellenérték mértéke ugyan nem módosul, de a módosítás a jogok és kötelezettségek rendszerét (például az egyes részszámlák kifizetésének határidejét) olyan módon érinti, amely – a nyertes ajánlattevő javára – kihatással lehet a gazdasági egyensúlyra. A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is megerősítette a gazdasági egyensúly megváltoztatására irányuló szerződésmódosítás semmisségét (D.362/8/2018., D.356/11/2018. és D.357/8/2018.).

A fentiekre tekintettel abban az esetben, ha a módosítás nyomán a részszámlák kifizetésének rendje olyan módon módosul, hogy az ajánlatkérőnek az eredeti szerződésben rögzítettnél korábban kell bizonyos készültségi fokok ellenértékét megfizetni, azaz a módosítás a nyertes ajánlattevő számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz a szerződéses ellenérték megfizetésével kapcsolatban, a Hatóság álláspontja szerint a módosítás lényegesnek minősül.

2. A Korm. rendelet 12. §-a szerint építési beruházás során a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben – ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt – az Étv. 33. § (4) bekezdése szerinti tervezői művezetés igénybevétele kötelező.

A Kbt.-ben két rendelkezésben is rögzítette a jogalkotó azt az esetkört, amelyben a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított érték releváns [a Kbt. 65. § (5) bekezdése és a Kbt. 114. § (12) bekezdése]. Amíg a 65. § (5) bekezdése esetében már a 2015. november 1. napján történt hatálybalépés időpontjában rögzítette a Kbt., hogy az adott közbeszerzés értékén a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított értéket kell figyelembe venni, addig a Kbt. 114. § (12) bekezdésében az adott közbeszerzés becsült értékével kapcsolatban a részekre bontás tilalmának kizárása 2019. április 1. napjától hatályos.

A Kbt. a 65. § (5) bekezdésében ugyan nem rögzíti, hogy a közbeszerzés becsült értékét kell figyelembe venni, a Kbt. a 65. § (5) bekezdéséhez fűzött jogalkotói indokolás az alábbiakat rögzíti: „A javaslat kimondja, hogy az adott szerződés becsült értékének maximum 75%-ának megfelelő korábbi referencia követelhető meg az ajánlattevőktől.”  

A Korm. rendelet 12. §-ának legutóbbi módosítása 2017. január 1. napjától hatályos. A Korm. rendeletet érintő legutóbbi, 2018. november 30. napjától hatályos módosítás sem érintette a Korm. rendelet 12. §-át olyan tekintetben, hogy abban rögzítésre került volna, hogy a közbeszerzés becsült értékét kell figyelembe venni, amely relevánssá tenné a Kbt. 19. § (3) bekezdésére vonatkozó rendelkezés rögzítését vagy annak alkalmazására vonatkozó vizsgálat lefolytatását.

 

4. 1. Az ajánlatkérő a Kbt. 85. § szerinti tárgyalásos eljárás részvételi szakaszában előírta, hogy alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját. Az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszban is alkalmaznia kell ezt az eredménytelenségi okot akkor is, ha az ajánlattételi felhívásban már nem írta elő? 2. Az ajánlatkérő a fenti feltételek mellett eredményessé nyilváníthatja az eljárást, ha csak egy alkalmasnak minősített jelentkező részére került megküldésre az ajánlattételi felhívás? 3. Az ajánlatkérő helyesen jár el, ha az ajánlattételi szakaszt eredményessé nyilvánítja abban az esetben, ha csak egyetlen ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, ugyanakkor 4 alkalmasnak minősített jelentkező részére került megküldésre az ajánlattételi felhívás?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

1. A Hatóság álláspontja szerint az eljárást megindító felhívásban rögzített eredménytelenségi okok az egész eljárásban alkalmazandóak.

2-3. A Hatóság álláspontja szerint az eljárást megindító felhívásban rögzített eredménytelenségi okok az ajánlattételre felhívott, alkalmasnak minősített jelentkezők számától függetlenül alkalmazandóak.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első mondata szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját.

A Kbt. 86. § (1) bekezdésének első mondata szerint a tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, a részvételi felhívásban fel kell tüntetni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét, azaz tárgyalásos eljárás esetében az eljárást megindító felhívás a részvételi felhívás.

A fentiekre tekintettel a Hatóság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás folyamán alkalmazni kívánt eredménytelenségi okot a részvételi felhívásban fel kell tüntetni, amellyel az a részvételre jelentkező gazdasági szereplők számára megismerhetővé válik. Az ajánlattevők köre a részvételi jelentkezők köréből kerül ki, az ajánlattételi felhívás az alkalmasnak minősített jelentkezők számára kerül megküldésre [Kbt. 86. § (4) bekezdés és 83. § (3) bekezdése], így valamennyi ajánlattevő az eredménytelenségi ok ismeretében teheti meg az ajánlatát.

Tekintettel arra, hogy a Kbt. 75. § (6) bekezdése alapján a 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozóan kizárólag az egész eljárásban rögzíthető az eredménytelenségi ok alkalmazása, az ajánlatkérő a Hatóság álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el, ha azt az ajánlattételi szakaszban is alkalmazza, függetlenül attól, hogy azt az ajánlattételi felhívásban rögzítette-e.

A Hatóság álláspontja szerint az eredménytelenségi ok alkalmazásától akkor sem lehet eltekinteni, ha a részvételi szakasz eredményesen zárult, de az ajánlattételi felhívást kizárólag egy alkalmasnak minősített jelentkezőnek lehet megküldeni. Az eredménytelenségi ok alkalmazása független az ajánlattételre felhívott, alkalmasnak minősített jelentkezők számától.

 

5. A Kbt. 2018. november 28. napjáig hatályos 138. § (1) bekezdése építési beruházás tekintetében rögzítette az alvállalkozói teljesítés arányának legmagasabb mértékét. A Kbt. 2018. november 28. napjáig hatályos rendelkezései alkalmazásában a közös ajánlattevőként elnyert és teljesített szerződés esetében az alvállalkozói teljesítés összesített aránya vonatkozásában az egyes közös ajánlattevők külön-külön vizsgálandóak, vagy az a közös ajánlattevőkre összesítetten, a szerződés egészének szintjén értelmezendő?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 2018. november 28. napjáig hatályos 138. § (1) bekezdése szerinti, alvállalkozók részvételére vonatkozó arány meghatározásánál közös ajánlattevők esetében a közös ajánlattevők alvállalkozó bevonására vonatkozó összesített arányát kell figyelembe venni, azaz ez az arány a közbeszerzési szerződés egészének szintjén értelmezendő.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 2018. november 28. napjáig hatályos 138. § (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

A fentiek alapján a Kbt. 2018. november 28. napjáig hatályos 138. § (1) bekezdése nem az egyes ajánlattevők vonatkozásában határozta meg az alvállalkozói részvétel arányát, hanem arról rendelkezett, hogy az adott szerződés esetében mekkora lehet a maximális alvállalkozói részvétel, azaz a fenti rendelkezés alapján az a tény, hogy a közös ajánlattevők együttesen nem minősülnek önálló jogalanynak, nem volt releváns az alvállalkozói teljesítés összesített arányának meghatározásakor.

 

6. I.1. Abban az esetben, ha az ajánlattevő a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó igazolásokat már az ajánlata részeként benyújtotta, azonban az igazolások köre hiányos, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha ennek az ajánlattevőnek az ajánlatát figyelmen kívül hagyva hívja fel az újabb értékelést követően legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására? I.2. Abban az esetben, ha az ajánlattevő a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó igazolásokat az ajánlata részeként nem nyújtotta be, és azokat a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra sem nyújtja be maradéktalanul, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha ennek az ajánlattevőnek az ajánlatát figyelmen kívül hagyva hívja fel az újabb értékelést követően legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására? I.3. Abban az esetben, ha az ajánlattevő a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó igazolásokat az ajánlata részeként nem nyújtotta be, és azokat a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra benyújtja, de az igazolások tartalmilag hiányosak vagy nem egyértelműek, és azokat az arra vonatkozó felhívás ellenére sem pótolja, vagy nem nyújt felvilágosítást, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha ennek az ajánlattevőnek az ajánlatát figyelmen kívül hagyva hívja fel az újabb értékelést követően legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására? I.4. Helyesen értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő a Kbt. 69. § (5) bekezdése tekintetében akkor jár el legbiztosabban, ha az igazolásokat nem nyújtja be az ajánlata részeként, figyelemmel arra, hogy a fenti rendelkezés alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás kérése csak tartalmi hiányra vagy ellentmondásra irányulhat? II. Abban az esetben, ha egy, az alkalmasság, valamint többlettapasztalata tekintetében az értékelés körében bemutatott szakember az ajánlattétel időpontjában még nem az ajánlattevő munkavállalója, de az ajánlattevő és a szakember megállapodik arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén munkaszerződést kötnek, azaz a teljesítés során a szakember munkavállalóként kerül bevonásra, úgy saját kapacitásnak minősül-e, vagy kapacitást biztosító személynek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

I.1-I.2. A Hatóság álláspontja szerint ezekben az esetekben a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó egyes hiányzó igazolások pótlására lehetőség van, függetlenül attól, hogy azok benyújtása az ajánlat részeként vagy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás után nem történt meg. Ennek feltétele mindkét esetben, hogy az igazolások köréből legyen olyan igazolás, amely benyújtásra került, azaz a hiánypótlás korlátja az, ha az ajánlattevő egyáltalán nem nyújt be semmilyen igazolást. A Kbt. főszabályként a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás eredményeként írja elő az igazolások benyújtását, ebben az esetben releváns, hogy nem hiánypótoltatható (ilyen esetben az érintett ajánlatot a legkedvezőbb ajánlat megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni és érvénytelenné kell nyilvánítani), valamint felvilágosítás sem kérhető, ha az ajánlattevő egyáltalán nem nyújt be semmilyen igazolást.

I.3. A Hatóság álláspontja szerint ebben az esetben a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó hiányos igazolások tekintetében további hiánypótolásra az ajánlattevő nem kérhető fel, azzal kapcsolatban további felvilágosítás nem kérhető. Ilyen esetben az érintett ajánlatot a legkedvezőbb ajánlat megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni és érvénytelenné kell nyilvánítani.

I.4. A Hatóság álláspontja szerint a hiánypótlás nem csak tartalmi hiányra irányulhat. Abban az esetben, ha a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó egyes igazolásokat az ajánlat részeként benyújtotta az ajánlattevő, de azok köre nem teljes, vagy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra nem nyújtja be az igazolásokat teljeskörűen, azokat pótolhatja, ha van benyújtott igazolása. A hiánypótlás elrendelésének és a felvilágosítás kérésének az egyik korlátja, ha az ajánlattevő semmilyen igazolást sem nyújt be, amely korlát értelemszerűen csak a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra benyújtott igazolások tekintetében releváns.

II. A Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kérésével érintett esetben az ajánlattevő az ajánlatában az adott szakembert kapacitást nyújtó szervezetként köteles bemutatni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

I. A Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.

A Kbt. 69. § (5) bekezdése szerint, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében

a) egyáltalán nem, vagy határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy

b) a hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes),
az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében a Kbt.-ben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.

Abban az esetben, ha az ajánlattevő úgy dönt, hogy a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó igazolásokat már az ajánlata részeként benyújtja, azokat az ajánlatkérő csak akkor veszi figyelembe, ha olyan ajánlattevőre vonatkozó igazolásokról van szó, amelyet a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján fel kellene hívnia az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő ezeket a korábban benyújtott igazolásokat veszi figyelembe a bírálatnak abban a szakaszában, ahol a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján benyújtott igazolásokat vizsgálná, azzal, hogy magára a felhívásra ebben az esetben már nem kerül sor.

Azzal, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdésének utolsó mondata az (5) bekezdésre utal (úgy kell tekinteni, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be, azaz nem tesz különbséget a különböző időállapotokban benyújtott igazolások elbírálása között), a Kbt. abban az esetben is, ha az igazolások benyújtására az ajánlat részeként kerül sor, valamint abban az esetben is, ha az igazolások benyújtására a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra kerül sor, hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés lehetőségét rögzíti, ha az igazolások köre nem teljes, valamint a tartalmi hiányban szenvedő igazolások esetében.

A Kbt. 69. § (4) bekezdésének 2017. január 1. napján hatályba lépett módosítása [a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény 21. § (1) bekezdése] rendezte azt a gyakorlati kérdést, hogy mi a teendő az ajánlat részeként benyújtott igazolásokkal. A módosításhoz fűzött jogalkotói indokolás a következőket tartalmazza: „A § azt a gyakorlati jogalkalmazási kérdést rendezi, hogy hogyan kell az ajánlatkérőnek eljárnia akkor, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező önként benyújtja az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat már az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben. A Kbt.-vel bevezetett nyilatkozati elv célját figyelembe véve az ajánlatkérőnek ezeket nem kell rögtön bevonnia a bírálatba, elegendő csak majd a nyertesként megjelölni kívánt (vagy az azt követő meghatározott számú ajánlattevő) tekintetében ellenőriznie az igazolásokat.”

A Kbt. 69. § (4) és (5) bekezdésének hatályos rendelkezései a Hatóság álláspontja szerint nem hozzák előnyösebb helyzetbe a hiányok pótlása tekintetében azt az ajánlattevőt, aki az ajánlata részeként nem, csak a Kbt. 69. § (4) bekezdésére vonatkozó felhívást követően nyújtja be a kizáró ok fenn nem állására vagy az alkalmassági feltételnek történő megfelelésre vonatkozó igazolásokat.

A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 69. § (5) bekezdése nem zárja ki a hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést abban az esetben, ha egyes igazolások hiányoznak, másokat benyújt az ajánlattevő. Ez vonatkozik az ajánlat részeként, valamint a Kbt. 69. § (4) bekezdésére vonatkozó felhívást követően nem teljeskörűen benyújtott igazolásokra is, azaz a Kbt. 69. § (5) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás kérése csak abban az esetben zárható ki, ha az ajánlattevő egyáltalán nem nyújt be igazolást.

A Kbt. 69. § (5) bekezdését a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról 2018. évi LXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdése módosította, amelynek indokolása a következő jogalkotói szándékot rögzíti: „Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, miszerint ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási illetve felvilágosítás kérési kötelezettség terhelte, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás ellenére egyáltalán nem nyújtott be dokumentumot. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdek, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése ugyanakkor indokolja, hogy az ajánlatkérő – az erre irányuló felhívás ellenére – a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztását automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel.”
A fentiek is megerősítik, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő benyújt igazolást/igazolásokat, de az igazolások köre nem teljes, a hiánypótlás lehetőségét az ajánlatkérőnek biztosítania kell.

II. A Kbt. 65. § (7) bekezdésének harmadik fordulata – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi Kbt.) 55. § (5) bekezdésének harmadik fordulatához hasonlóan – lehetővé teszi azt, hogy az erőforrások csak a szerződés teljesítésekor álljanak rendelkezésre.

A Hatóság keretében működő Tanács K.É. 2019. évi 106. számon 2019. június 4. napján kiadott, az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója szerint „a Közbeszerzési Döntőbizottság irányadó gyakorlata szerint nem minősül alvállalkozónak a munkaviszonyban álló személy, ugyanakkor az ajánlattevővel megbízási jogviszonyban álló természetes személyek alvállalkozónak minősülhetnek. A gyakorlat szerint az ajánlattevővel munkaviszonyban álló személy nem minősül alvállalkozónak, ilyen esetekben az ajánlattevő és a vele munkaviszonyban álló természetes személy nem válik külön, közbeszerzési jogi szempontból egységesen az ajánlattevőt jelenítik meg. Ezt erősíti a gazdasági szereplő fogalmának [Kbt. 3. § 10. pont] értelmezése. E szerint gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. A munkaviszonyban állók nem minősülnek gazdasági szereplőnek, mivel ők nem saját nevükben (nem önálló piaci szereplőként) végzik építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását, vagy szolgáltatások nyújtását. Amennyiben az ajánlattevő valamely szakembert munkaviszonyban kívánja alkalmazni, azonban az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn, úgy az ajánlattevő az adott szakembert kapacitást nyújtó szervezetként köteles bemutatni, és meg kell felelnie a kapacitást nyújtó szervezet bevonásával kapcsolatos előírásoknak.”

A kérdésben ismertetett helyzetben az alkalmassági követelménynek való megfelelés nem külső erőforrásra támaszkodással történik meg (a szerződés teljesítésekor a szakember már az ajánlattevő alkalmazottja lesz), azonban, tekintettel arra, hogy az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn, az ajánlattevő és a szakember közötti megállapodás nem elegendő, az ajánlattevő az adott szakembert kapacitást nyújtó szervezetként köteles bemutatni, és meg kell felelnie a kapacitást nyújtó szervezet bevonásával kapcsolatos előírásoknak. Bár korábban eltérő döntőbizottsági gyakorlat is volt, a jelenlegi joggyakorlat a fenti álláspontot tekinti irányadónak, a Hatóság által ismert miniszterelnökségi ellenőrzési gyakorlat is ezt a megközelítést követi.

 

7. A kérdező helyesen értelmezi-e, hogy egy, a Kbt. 5. § (1) bekezdése és a 6. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet szervezeti hatékonyságának fejlesztése, folyamatok átfogó felülvizsgálata tárgyában beszerezni kívánt szolgáltatás megrendelése tekintetében alkalmazhatja a közszolgáltatói eljárásrendet?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az állásfoglalás kérésben részletezett feladatok nem kapcsolódnak közvetlenül a közszolgáltató tevékenység biztosításához, amelyre tekintettel az ajánlatkérő az adott beszerzés vonatkozásában nem alkalmazhatja a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet] rendelkezéseit, valamint nem járhat el a közszolgáltatókra vonatkozó, magasabb közbeszerzési értékhatárok figyelembevételével.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a Kbt. alkalmazásában – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – közszolgáltató ajánlatkérő az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet, amennyiben ivóvíz előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából vagy ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátása közszolgáltató tevékenységet folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre.  

A Kbt. 21. § (4) bekezdése szerint a közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás sajátos, e törvénytől eltérő szabályait külön jogszabály határozza meg. A Kbt.-t a közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás során a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 6. § szerinti ajánlatkérő a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljától eltérő célból lefolytatott beszerzése során a Kbt. általános szabályai szerint jár el.

A Kbt. 3. § 27. pontja szerint közszolgáltatói szerződés az olyan közbeszerzési szerződés, amelynek célja az ajánlatkérő Kbt. szerinti közszolgáltató tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása.

A Hatóság álláspontja szerint a fentiekre tekintettel a közszolgáltatói tevékenységet is végző ajánlatkérő csak a közszolgáltató tevékenység végzésének közvetlen biztosítását szolgáló szerződések tekintetében minősül közszolgáltató ajánlatkérőnek, azaz kizárólag magának a közszolgáltató tevékenységnek a végzéséhez szükséges beszerzések tekinthetőek olyannak, amelyek megalapozzák a Kbt. 6. § (1) bekezdése és így a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet, valamint a magasabb közbeszerzési értékhatárok alkalmazását.

A kérdésben jelzett feladatok által meghatározott beszerzési igény alapvetően olyan tevékenység beszerzésére utal, ami nem közszolgáltató-specifikus, mivel ez bármely szervezet esetében felmerülhet, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet lát el (lásd például: üzleti folyamatok optimalizálása, ütemtervek, folyamatütközések vizsgálata, hatékony folyamatok kidolgozása, kockázatelemzés stb.).

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.383/7/2014. számú határozata is ezt az álláspontot támasztja alá. A határozat szerint a magasabb közbeszerzési értékhatárt és egyszerűbb szabályozást előíró különös részt az egyébként a törvény általános részének alanyi hatálya alá is tartozó ajánlatkérő akkor alkalmazhatja, ha a beszerzésének tárgya elsősorban és egyértelműen a közszolgáltatói tevékenységéhez köthető. Amennyiben a beszerzés a közszolgáltatói tevékenységének biztosításától eltérő célra irányul, akkor – ha a törvény egyéb feltételei is fennállnak – az ilyen ajánlatkérő a Kbt. általános részének szigorúbb szabályai szerint köteles eljárni. A beszerzés abban az esetben minősülhet közszolgáltatói beszerzésnek, ha annak tárgya ténylegesen szükséges a konkrét közszolgáltatói tevékenység ellátásához, tehát a beszerzés tárgya és a közszolgáltatói tevékenység között konkrét funkcionális kapcsolat kimutatható.

Az Európai Unió Bíróságának a C-462/03. és C/463/03, valamint C-393/06. számú ítéletei szerint a közszolgáltatói irányelv [megjegyzés: az ítéletek az új közszolgáltatói irányelvet (2014/25/EU) megelőző közszolgáltatói irányelv (2004/17/EK) rendelkezéseire vonatkoztak] hatálya alá tartozó ajánlatkérők csak azokra a beszerzésekre kötelesek alkalmazni az irányelv szabályait, amelyek az irányelvben meghatározott tevékenységgel közvetlenül összefüggenek, és amelyeket a tevékenységhez kapcsolódóan, illetve azok gyakorlása végett kívánnak megvalósítani.

A kérdésben ismertetett beszerzési igény vonatkozásában a Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. általános szabályai szerint kell eljárnia, az alkalmazandó eljárásrend meghatározása vonatkozásában a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó előírások és értékhatárok figyelembevételével.

 

8. Helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó alaptevékenységeinek pénzügyi elszámolásához kapcsolódó adókezelési tanácsadás (az alapfeladat ellátásához kapcsolódó szerződések adójogi szempontú felülvizsgálata, kapcsolt vállalkozás részére a feladatellátással kapcsolatban juttatott pénzösszegek elszámolásának és adókezelésének vizsgálata, javaslatok megfogalmazása, tanácsadás a megvalósítás során) a Kbt. 111. § g) pontja szerinti kivételi körbe tartozik-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint az önkormányzatok alaptevékenységének ellátására vonatkozó feladatellátási szerződések pénzügyi elszámolásához kapcsolódó adókezelési tanácsadás nem tartozik a Kbt. 111. § g) pontja szerinti kivételi körbe.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 111. § g) pontja szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.

Fentiek alapján a Kbt. 111. § g) pontja szerinti kivételi kör abban az esetben állapítható meg, ha az ajánlatkérő nem valamely alaptevékenységének elvégzését szerzi be, hanem az alaptevékenységéhez szükséges – Kbt. 111. § g) pont szerinti – feladatot rendel meg.

Az ajánlatkérő tevékenységei közül azok minősülnek ún. alaptevékenységnek, amelyek például jogszabályban vagy az ajánlatkérő alapítója által határozatban, alapító okiratban stb. szakmai alapfeladatként kerültek meghatározásra.

Az állásfoglalás kérésében ismertetett feladatok jogszabályban, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott alapfeladatnak, azaz alaptevékenységnek minősülnek.

Arra vonatkozóan nem tehető megállapítás, hogy az adótanácsadás közvetlenül kapcsolódna valamely alaptevékenységhez, tekintettel arra, hogy az az alaptevékenység ellátásához kapcsolódó jogviszonyok adójogi vizsgálata során valamennyi jogviszonyhoz (feladatellátási szerződéshez) kapcsolódik, valamint arra sem tehető megállapítás, hogy a tanácsadás az alaptevékenység ellátásához közvetlenül szükséges, anélkül az adott alaptevékenységet ne lehetne ellátni.

A kivételi körök megszorító értelmezése során a tanácsadás esetében a közvetlenség hiánya abba az irányba mutat, hogy az állásfoglalás kérésben ismertetett helyzetben az nem tartozik a Kbt. 111. § g) pontja szerinti kivételi körbe. A fentiek mellett különös figyelemmel vizsgálandó, hogy a közpénzügyi gazdálkodás szempontjából a helyi önkormányzatok részéről egyéb olyan jogviszony és szerződés adójogi vizsgálata is felmerülhet, amely nem tartozik az alaptevékenység ellátásához, valamint az is, ha a tanácsadás nem feltétlenül csak a helyi önkormányzat, hanem a kapcsolt vállalkozás részére is történhet.

 

9. Építési beruházás esetében kötelező-e a kivitelezőnek részszámlákat kiállítani, vagy elegendő, ha a részszámlázás lehetősége biztosítva van, de ezzel ő nem kíván élni? Szabályos-e, ha az ajánlatkérő biztosítja a részszámlázási lehetőségét, de a kivitelező részszámlákat nem, csak előlegszámlákat és végszámlát állít ki?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint abban az esetben, ha az előleg mértéke a Kbt. 135. § (7) és (9) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladja, annak kifizetése több részletben is történhet, azaz lehetőség van előlegszámlák kiállítására, a részszámlázás lehetőségének igénybevétele a nyertes ajánlattevő részéről pedig nem kötelező. Az előlegszámlák azonban nem vehetik át a részszámlák szerepét, tekintettel arra, hogy azok együttes értéke csak az előleg mértékéig terjedhet. A nyertes ajánlattevő részéről az állásfoglalás kérésében ismertetett számlázás választása azonban nem eredményezheti az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 32. § (5) bekezdésben foglaltak visszaélésszerű alkalmazását, azaz nem eredményezheti azt, hogy ezzel az ajánlatkérőnek minimum a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-át elérő mértékű előleget kelljen fizetnie.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésének első fordulata szerint abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglaltaknál nagyobb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet. A Hatóság álláspontja szerint az előleg kifizetéséhez kapcsolódó számlázás is történhet több részben. Az előlegszámlák együttes mértéke azonban nem haladhatja meg az előleg mértékét.

Amennyiben az állásfoglalás kérésével érintett szerződés hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkezik és egyben 50 millió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő részszámlázási lehetőséget biztosít [Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése], azaz a részszámlázás lehetőségének igénybevétele a nyertes ajánlattevő részéről nem kötelező. A Hatóság álláspontja szerint az előleget meghaladó mértékű kifizetés vonatkozásában lehetőség van 1 darab számla kiállítására.

A Korm. rendelet 32. § (5) bekezdése szerint az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál.

A nyertes ajánlattevő részéről az egyébként lehetőségként rendelkezésére álló részszámlázási lehetőség helyett más számlázási forma alkalmazása a Hatóság álláspontja szerint nem eredményezhet visszaélésszerű joggyakorlást, azaz egyoldalú nyilatkozatával a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérőt a fenti mértékű előleg fizetésére nem kötelezheti.

 

10. Amennyiben egy szerződésben különböző részfeladatokra különböző elszámolási rendelkezések vonatkoznak, és az ajánlatkérő a szerződés egyik részelemét érintő módosítást szeretne végrehajtani, úgy a de minimis szerződésmódosítási jogalap alkalmazása során az ellenérték növekedése vonatkozásában a szerződés összértékének vagy az egyes szerződéses részelemek értékének változását kell figyelembe venni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a de minimis jogalap alkalmazása során a szerződéses ellenérték összértékének változását kell figyelembe venni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása

A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerint a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem

a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;

b)  szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
Az irányelvi szabályozás is a szerződés összértékét jelöli meg a módosítás mértékének vizsgálata alapjául.

Az Európai Parlament és a Tanács a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelve 72. cikkének (2) bekezdése szerint […] anélkül, hogy ellenőrizni kellene, hogy a (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e, a szer-ződések ezen irányelvvel összhangban akkor is módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

i. a (4) cikkben foglalt küszöbértékek és

ii. a szolgáltatási és árubeszerzési szerződések eredeti szerző¬dések értékének 10 %-a és az építési beruházási szerződések eredeti szerződéses értékének 15 %-a.

Mindazonáltal a módosítás nem változtathatja meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások összesített nettó értéke alapján kell megállapítani.

A Hatóság álláspontja szerint a fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a módosítás mértékét a teljes szerződéses érték vonatkozásában kell vizsgálni a Kbt. 141. § (2) bekezdésének alkalmazásában.