A tanulmány célja a Szegedi Tudományegyetem által létrehozott DBR alkalmazásának eddigi gyakorlati tapasztalatai mentén a hatályos jogszabályi lehetőségek bemutatása, a DBR bevezetése a köztudatba, javaslatok megfogalmazása, a DBR népszerűsítése a jogalkalmazók irányába. Előnyök és lehetőségek ismertetése az Egyetem által szerzett tapasztalatokra alapozva, amely aspektusból bizonyosnak látszik, hogy a hazai szabályozási és elektronikus beszerzési mikroklíma kiváló táptalajként tud szolgálni az új beszerzési módszer gyakorlati fejlődéséhez, különös figyelemmel arra, hogy annak alkalmazására a hazai közbeszerzési környezetben nem csupán a felsőoktatásban mutatkozik igény.
1. Dinamikus beszerzési rendszer az Európai Unióban
A dinamikus beszerzési rendszer, mint sajátos beszerzési módszer alkalmazása az uniós és a hazai közbeszerzési gyakorlatnak egy olyan fejlődés lehetősége és iránya, amelynek kereteit - az elektronikus beszerzési rendszerek és szolgáltatások terjedésére reagálva - már az Európai Unió 2004/18/EK közbeszerzési irányelve1 létrehozta, meghonosítva ezzel azt, a közbeszerzési gyakorlatban újnak számító beszerzési technikát, amelyet az irányelv olyan, gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamatként aposztrofált, „amelynek jellemzői - a piacon általában rendelkezésre álló formában megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, és érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak és benyújtotta az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát”.2 Az irányelv ezzel lehetővé tette az ajánlatkérő szervezetek számára, „hogy a már kiválasztott ajánlattevők jegyzékének létrehozásával és az új ajánlattevőknek a csatlakozásra adott lehetőséggel - a rendelkezésre álló elektronikus eszközök segítségével - az ajánlatok különlegesen széles választékához jusson hozzá, és a széles körű verseny révén biztosítsa az állami pénzeszközök optimális felhasználását”.3 A dinamikus beszerzési rendszer létrehozásának célja az ajánlatkérő szervezetek szemszögéből tehát a meghatározott közbeszerzés teljesítésében részvételre jogosultak előre történő kiválasztása, a gazdasági szereplők későbbi csatlakozási lehetőségének biztosítása a részvételre (résztvevői dinamizmus), összességében a gazdasági szereplők kvázi folyamatos előminősítése, ezáltal a konkrét beszerzési igények gyors és hatékony megvalósítása.
A 2004/18/EK irányelv alapján a dinamikus beszerzési rendszer nyílt és tárgyalásos eljárás típusú vonásokat is tartalmazott, működése időben legfeljebb négy évre korlátozott volt, és a nyilvános meghirdetésen túl magába foglalta a gazdasági szereplők részéről az előzetes ajánlat adási kötelezettséget is, viszont ez utóbbi követelmény csorbította leginkább a rendszer dinamizmusát.
Ezen korlátok ellenére az Európai Unió tagállamaiban lassan terjedni kezdett a dinamikus beszerzési rendszer, mint sajátos beszerzési módszer alkalmazása, felfedezve a benne rejlő beszerzési előnyöket egyre szélesebb tárgykörben, elősorban árubeszerzési és szolgáltatási tárgyakban kezdték azt alkalmazni a tagállamok, amely beszerzések közös jellemzője a gyakran, visszatérően jelentkező beszerzési igények kielégítésének célja.
1Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.) (továbbiakban 2004/18/EK irányelv).
2 2004/18/EK irányelv Preambulum (21) bek.
3 2004/18/EK irányelv 1. cikk (6) bek.
A megszerzett tapasztalatok alapján tett kiigazításokkal a jogintézmény fejlődésében jelentős elméleti fordulatot hozott az Európai Unió 2014/24/EU irányelvének4 elfogadása, amely - a jelenleg is irányadó módon - a meghívásos eljárás szabályait alapul véve, egy kétszakaszos eljárás lebonyolítását előirányozva alakította ki a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásának és működtetésének szabályrendszerét. Azáltal, hogy „a részvételi jelentkezést benyújtó és a kiválasztási szempontoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül annak fennállási ideje alatt lebonyolított közbeszerzési eljárásokban”,5 az új irányelv eltörölte az előzetes ajánlatadás kötelezettségét, és helyette létrehozta a gazdasági szereplők kiválasztási szempontoknak, azaz az alkalmassági előírásoknak és kizáró okoknak való megfelelőségének előzetes vizsgálatát, kvázi előminősítését, amely a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásának időbeli dinamizmusát nagy mértékben szolgálja. Az új irányelv a jogintézmény szabályozásának egyszerűsítése, az időbeli korlát eltörlése és az eljárási határidők rövidítése mellett, a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében előirányozza a dinamikus beszerzési rendszerek objektív módon meghatározott kategóriákra történő tagolását (pl. az odaítélhető szerződések mérete, földrajzi terület alapján, de ilyen szempontok lehetnek a termékek, illetve szolgáltatások jellemzői is), és a kategória tulajdonságaival arányban álló kiválasztási szempontok alkalmazását, amelyek jelentősége a részajánlat-tételi lehetőség kialakításánál mutatkozik meg. Az új irányelvi szabályozásban rejlő lehetőségeket kihasználva az Európai Unióban a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása egyre inkább elterjedt gyakorlattá vált, mind az árubeszerzések (pl. egészségügyi fogyóanyagok, számítástechnikai eszközök), mind a szolgáltatás megrendelések (pl. egészségügyi szolgáltatások, szállítás, taxi szolgáltatások), de kivételes esetekben az építési beruházások területén is.
Ez a beszerzési tárgy szerinti sokféleség is azt mutatja, hogy a dinamikus beszerzési rendszer, a beszerzés tárgyára vonatkozó alapos előzetes piackutatást követően széles körben alkalmazható olyan termékek, vagy szolgáltatások beszerzésére, amelyek vonatkozásában a beszerzési igény gyakorta, vagy időszakonként rendszeresen visszatérő, de a konkrét beszerzés tárgya kellő alapossággal előre nem határozható meg minden paraméterében, így a beszerzési folyamat a tárgyi oldalon is rugalmasságot, viszonylagos dinamizmust kíván meg (tárgyi dinamizmus).
2. Dinamikus beszerzési rendszer a hazai szabályozásban
Hazánkban a dinamikus beszerzési rendszer jogintézményét a 2004/18/EK irányelv átültetésével és 2007. január 1-jei hatályba lépéssel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXII. törvény vezette be, amelyben részletszabályok helyett csak a dinamikus beszerzési rendszer keretszabályai kerültek megfogalmazásra azzal, hogy az új jogintézményre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány hatáskörébe utalva külön jogszabály határozza meg.
Az irányelv hazai implementálását követően a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazását lehetővé tevő, rendeleti szintű szabályozás azonban hosszú éveken keresztül nem született meg, így a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazhatósága csak elméleti síkon létezett. A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Kormányrendelet címében ugyan az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályozására utal, de a dinamikus beszerzési rendszer, mint kizárólag elektronikus úton gyakorolható sajátos beszerzési módszer részletszabályait mégsem tartalmazta, sőt a kapcsolódó kommentár6 kifejezetten azt rögzítette, hogy végrehajtási rendelet híján a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására hazánkban nincs lehetőség. Ennek a hivatkozott kommentárban említett oka a közösségi gyakorlat hiánya volt, azonban legalább ilyen fontos hátráltató körülményként szükséges kiemelni a bázis informatikai rendszerek elterjedésének hiányát, ugyanis a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása egyértelműen ehhez kötött. A 257/2007. (X. 4.) Kormányrendelet lehetőségként biztosította ugyan az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások nyújtását a piaci szolgáltatók számára, és léteztek is elektronikus közbeszerzési eljárások lebonyolítására alkalmas, a szabályozásnak megfelelő, piaci szereplők által üzemeltetett informatikai rendszerek, ezek alkalmazása azonban a lehetőség ellenére hazánkban nem terjedt el. A részletszabályok, valamint a piaci szolgáltatók által biztosított informatikai rendszerek közbeszerzési eljárásokban való elterjedése együttes hiányának okán a dinamikus beszerzési rendszerek alkalmazása a központi elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban EKR) bevezetéséig hazánkban nem alakult ki.
4 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (OJ L 94, 28.3.2014, p. 65–242.) (továbbiakban 2014/24/EU irányelv).
5 2014/24/EU irányelv Preambulum (63) bek.
6 Kommentár a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X.4.) Kormányrendelet értelmezéséhez.
Az uniós szabályozás fejlődésének nyomán a 2014/24/EU irányelv rendelkezéseinek implementálása a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) keretében Magyarországon is megtörtént, ezt követően a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására már a hazai szabályozás is a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, míg a konkrét beszerzési igények megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza a Kbt. 106-107. §-aiban foglalt eltérésekkel. A hazai jogalkalmazás számára az igazi áttörést a kötelező elektronikus közbeszerzés 2018. áprilisi bevezetése és az EKR felállítása jelentette, amellyel valamennyi ajánlatkérő szervezet számára az elektronikus közbeszerzési folyamatokat támogató és ezzel együtt a dinamikus beszerzési rendszerek elektronikus úton történő létrehozására, működtetésére és a gazdasági szereplőkkel történő elektronikus kommunikációra teljes körűen alkalmas, egységes informatikai megoldás elérhetővé és egyúttal kötelezően alkalmazandóvá is vált.
A hatályos hazai szabályozási környezet immár nem utal a dinamikus beszerzési rendszer kormányrendeleti szintű szabályozására, a jogintézmény részletszabályait a Kbt. a keretmegállapodás, az elektronikus árlejtés és az elektronikus katalógus szabályai mellett, a sajátos beszerzési módszerek között tárgyalja:
A sajátos beszerzési módszerek alkalmazásának egymás közötti összefüggése és átfedése:
3. A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása iránti igény felmerülése a Szegedi Tudományegyetemen
A hazai felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem is folyamatosan keresi azokat a közbeszerzési megoldásokat, amelyek a jogszabályi megfelelőségen túl az Egyetem mindennapi, gyakorlati működéséhez, annak sajátosságaihoz is igazodva hatékonyan biztosítják a folyamatos ellátást, legyen szó akár a K+F tevékenység, akár az oktatói feladatok ellátásához szükséges beszerzésekről, akár az Egyetem működésének fenntartásához szükséges egyéb termék- és szolgáltatási kategóriákról.
Az Egyetem életében az elmúlt időszakban kiemelt jelentőségű volt az uniós forrásokból finanszírozott K+F tevékenységhez kapcsolódó ún. fogyóeszköz kategóriák (vegyszerek, laboratóriumi fogyóeszközök) beszerzése, közbeszerzési szempontból szabályos, de hatékonyan működő szerződéses gyakorlat kialakítása, alapul véve, hogy a korábbi időszakok felhasználási adatainak feldolgozása és a rendelkezésre álló uniós források tervezett költéseinek ismerete alapján megállapíthatóvá vált, hogy a beszerzések adott időszakra vetített volumenéből eredően - a Kbt. 19. § (1)-(3) bekezdése alapján - az Egyetem közbeszerzési kötelezettsége fennáll.
A K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóeszköz kategóriák beszerzésének sajátossága és egyben nehézsége azonban abból adódik, hogy az egyes projektek konkrét beszerzési igényei előre nem tervezhetőek, és teljes körűen nem mérhetőek fel, azok tárgya és mennyisége a kutatások előrehaladtával, az adott kutatási fázis eredményének és következő lépésének függvényében alakul és válik ismertté, így előre nem tervezhető a közbeszerzési szabályozási környezet által elvárt részletezettséggel. A dinamikus beszerzési rendszer által biztosított hármas dinamizmus iránti igényt tehát jól tükrözi, hogy a kutatások iránya a beszerzendő anyagok és eszközök tekintetében időben és tárgyában is dinamikusan változó jellegű, előre nem tervezhető kellő pontossággal, valamint a kutatások - azok előzményeinek okán - gyakorta gyártó vagy termékspecifikus elvárásokkal bírnak, amelyet esetenként számos, bizonyos esetekben azonban csak csekély számú, adott esetben egy piaci szereplő képes teljesíteni. Szükség mutatkozik tehát arra, hogy a potenciális ajánlattevői kör se váljon statikussá, lehetőség legyen a szállítói oldal dinamikus részvételére is a szerződések teljesítésében.
Az Egyetem az elmúlt időszakban - különösen a K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóeszköz kategóriák területén - számos megoldási lehetőséget vizsgált, és igyekezett bevezetni a közbeszerzési gyakorlatába, így különösen a keretszerződések, keretmegállapodások alkalmazását. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban ezek a keret jellegű megoldások vagy versenykorlátozó hatásúnak bizonyultak, vagy a közbeszerzések ellenőrzését végző intézményrendszer által az auditkockázatok miatt nem javasolt megoldásokat tartalmaztak. Továbbá a keret jellegű megoldások eredményeként létrejövő szerződések statikus jellegükből adódóan nem voltak képesek a széles körű beszerzési igények lefedésére, a szerződésekben egzakt módon fel nem sorolt termékek kezelésére, nem biztosították az időbeli, tárgybéli és résztvevői dinamizmust, továbbá a megfelelő árversenyt sem, összességében nem biztosították kellő hatékonysággal a folyamatos ellátást, ami az Egyetem számára gazdasági szempontból kedvezőtlen eredményekhez vezetett.
Az Európai Bizottság által 2010-ben elfogadott „Európa 2020” stratégia célkitűzései alapján a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) elfogadásáról szóló 1414/2013. (VII. 4.) Korm. határozat megfogalmazta a kutatás-fejlesztés és innovációs stratégia legfontosabb célkitűzéseit. A stratégia célkitűzései között szerepel - a 2011-ben elfogadott Nemzeti Reform Programmal összhangban - a GDP-arányos K+F tevékenységre vonatkozó ráfordítások 1,8%-ra való növelése 2020-ig. A K+F stratégia megvalósításának jelentős részét teszi ki az állami felsőoktatási intézmények és az akadémiai kutatóhálózat által elnyert, operatív programokból és hazai forrásokból finanszírozott pályázatok megvalósítása, amely pályázatok döntő többsége közbeszerzési eljárások megvalósításával realizálható, és amely közbeszerzési eljárások során a K+F tevékenységgel összefüggő közbeszerzési sajátosságokra figyelemmel szükséges eljárni. Ezzel összefüggésben jelentős értékű K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóeszköz beszerzési igény keletkezett az Egyetem által megvalósításra elnyert GINOP és EFOP pályázatok keretében, amelyhez hozzáadódott a hazai forrásból származó K+F források beszerzési igénye (NKP, NVKP, VKE, és az NKFIH egyéb pályázati forrásai), adott esetben az OTKA források beszerzési igényei, és a saját forrásból finanszírozott, elsősorban oktatási célra felhasznált beszerzési igénye is.
A feladat tehát egyértelműen adott volt az Egyetem számára: a K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóeszköz igények ellátására ki kell alakítani és be kell vezetni egy olyan közbeszerzési gyakorlatot az intézményben, amely a közbeszerzés kógens és rigorózus elvárásainak megfelelően, hatékonyan működő szerződéses gyakorlat kialakítását teszi lehetővé, időben, szállítói körben és termékkategóriáiban dinamikusan tudja kiszolgálni a K+F folyamatokat. A K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóeszköz kategóriák beszerzésének fentiekben ismertetett sajátosságaiból eredően a beszerzési igények közbeszerzési szerződéssel történő lefedése csak sajátos beszerzési módszerek alkalmazásával vált lehetővé. Az Egyetem a beszerzési igényeinek sajátosságaihoz igazodva ilyen sajátos beszerzési módszerként definiálta a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazását, amelynek előkészítő tevékenységét az EKR bevezetésével és az ahhoz kapcsolódó szabályozási környezet ismertté válásával párhuzamosan megkezdte. Az Egyetem nem titkolt célja továbbá, hogy az így kialakított dinamikus beszerzési rendszer gyakorlatát a K+F tevékenységhez kapcsolódó beszerzési igényeken túl, további beszerzési tárgyakra is kiterjessze.
Az Egyetem által ily módon több, mint nettó 2 milliárd Ft becsült értékben létrehozott dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásának eddigi gyakorlati tapasztalatait alapul véve a cikk igyekszik tejes körűen bemutatni a jelenleg adott és hatályos jogszabályi lehetőségeket és korlátokat, valamint bevezetni ezt a sajátos beszerzési módszert a köztudatba, és a jövőre nézve javaslatokat megfogalmazni a jogalkalmazás irányába. Nem titkolt szándék ezzel a dinamikus beszerzési rendszer népszerűsítése a jogalkalmazók irányába, hiszen jó gyakorlatot csak számos lebonyolított eljárás tud formálni. A cikkben a dinamikus beszerzési rendszer előnyei széleskörű hazai gyakorlat hiányában az Egyetem által szerzett tapasztalatokra alapozva, részben csak elméleti síkon fogalmazhatóak meg, az azonban már ebből az aspektusból is bizonyosnak látszik, hogy a hazai szabályozási és elektronikus beszerzési mikroklíma kiváló táptalajként tud szolgálni az új beszerzési módszer gyakorlati fejlődéséhez, különös figyelemmel arra, hogy annak alkalmazására a hazai közbeszerzési környezetben nem csupán a felsőoktatásban mutatkozik igény.
4. A hazai szabályozás vonatkozó előírásainak tételes vizsgálata
4.1. A dinamikus beszerzési rendszer, mint elektronikus folyamat gyakorlati működtetése
A Kbt. 106. § (1)-(2) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer a gyakori beszerzések megvalósítására szolgáló, hosszú távon fenntartható sajátos beszerzési módszer, amelynek egyik legfontosabb sajátossága, hogy azt teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, annak során az ajánlatkérő szervezet a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációban köteles megkövetelni az elektronikus eszközök alkalmazását, a papíron, e-mailen, faxon történő írásos kommunikáció, ajánlatkérés és ajánlattétel dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén, sem a dinamikus beszerzési rendszer részvételi, sem az ajánlattételi szakaszában nem megengedett. Ezen feltételek széles körű elterjedését a hazai gyakorlatban az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a 2018. április 15-től kötelezően alkalmazandó EKR bevezetése katalizálta, amely a dinamikus beszerzési rendszer létrehozásának lehetőségét, az eljárás típusok kiválasztásánál biztosítja.
A dinamikus beszerzési rendszer részvételi szakaszának lebonyolítása tehát a központi elektronikus közbeszerzési rendszerben valósulhat meg, a Kbt. 41. § (4) bekezdése alapján azonban nem kötelező az elektronikus közbeszerzési rendszer alkalmazása a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakaszában, az egyedi beszerzések megvalósítására: „A […] dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása […] az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.” Mindamellett tehát, hogy a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakaszának lefolytatására alkalmazható a központi elektronikus közbeszerzési rendszer, a Kbt. szabályozása lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szervezetek attól eltérő úton, azaz eltérő eszköz alkalmazásával is megvalósíthassák az elektronikus kommunikációt. Ennek ismeretében az ajánlatkérő szervezetek részéről már a dinamikus beszerzési rendszer tervezése, előkészítése során szükséges annak eldöntése, hogy az ajánlattételi szakaszban a központi elektronikus közbeszerzési rendszerben, vagy attól eltérő úton, eltérő eszköz alkalmazásával biztosítja az elektronikus kommunikációt az ajánlattevőkkel.
A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza a vonatkozó alcímben foglalt eltérésekkel. A dinamikus beszerzési rendszer a gyakorlatban tehát egy két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első szakaszában a részvételi jelentkezések érvényességéről, illetve érvénytelenségéről a Kbt. 69. §-ában foglaltakkal összhangban születik döntés, azzal, hogy a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás ajánlattételi szakasza – a keretmegállapodásokhoz hasonlóan – a konkrét beszerzési igények felmerülésével összhangban ismétlődik, az ajánlattételi felhívás valamennyi, a dinamikus beszerzési rendszerbe felvételre került gazdasági szereplő részére megküldésre kerül.
A meghívásos eljárással és a keretmegállapodásokkal állított párhuzamok okán gyakran és joggal felvetődő kérdések a jogalkalmazók részéről, hogy ez a gyakorlati szempontól még újdonságnak számító, a hazai gyakorlati tapasztalatokkal csak csekély mértékben rendelkező sajátos beszerzési módszer miben tud áttörést hozni, miben lehet más, mint egy meghívásos eljárás, az alkalmazása mely esetekben célszerűbb és mivel lehet több már fogalmi szinten is, mint egy keretmegállapodás létrehozására irányuló szerződés?
Ha a dinamikus beszerzési rendszert a meghívásos eljáráshoz hasonlítjuk, nyilvánvalóan közös vonás a kétszakaszos jelleg, ahol az első szakaszban az ajánlatkérő szervezet a részvételre jelentkezők alkalmasságát és a kizáró okoknak való megfelelőségét vizsgálja, a második, ajánlattételi szakaszra hagyva a konkrét ajánlat benyújtásának kötelezettségét. A meghívásos eljárás ezen kétszakaszos jellege biztosítja az ajánlatkérő szervezetek számára a kvázi előminősítés lehetőségét, jellegénél fogva azonban statikus, mivel a beszerzés tárgyának részletes és pontos leírását, műszaki specifikációját már az eljárás első, részvételi szakaszában is egyértelműen meg kell határozni, és a részvételi határidő lejártát követően a résztvevő gazdasági szereplők köre sem bővülhet. A keretmegállapodás ugyan hordozza azokat az előnyöket, amelyek egy innovatív területen elengedhetetlenek, így a hosszú távú szerződéskötés lehetőségét, az eljárás második szakaszának több formában történő megvalósítását rövidebb eljárási határidőkkel, de a keretmegállapodásban résztvevő gazdasági szereplők a szerződés teljes időtartama alatt változatlan összetételben, és ajánlatadási kötöttséggel terhelten állnak kötelemben a több évre előre meghatározott, a beszerzési igények, illetve a piac változásaira nem reagáló műszaki specifikáció vonatkozásában.
A dinamikus beszerzési rendszer esszenciáját és alkalmazásának előnyeit éppen a nevében foglalt dinamizmus tudja megadni, és éppen azokra a beszerzési tárgyakra alkalmazható kiválóan, ahol a jellegében fellelhető „dinamizmus-triász” szolgálja leginkább az
Ajánlatkérő konkrét igényeit. A jogszabályi háttér egyértelművé teszi, hogy a jogintézmény
- dinamikus résztvevői oldalon: könnyű, gyors és folyamatos csatlakozási lehetőséget biztosítva a gazdasági szereplők számára ajánlatadási kötelezettség nélkül;
- dinamikus tárgyi oldalon: a részvételi szakaszban termékkategóriák és azok főbb jellemzői meghatározásának kötelezettségével él csupán, azzal, hogy a konkrét beszerzési igény részletes műszaki leírását és szerződéses feltételeit elegendő az ajánlattételi szakaszban meghatározni;
- dinamikus időben: a fennállásának időtartama alatt folyamatosan biztosítja a gazdasági szereplők számára a rendszerhez való csatlakozás lehetőségét, valamint az eljárás ismétlődő ajánlattételi szakaszaira rövidebb eljárási határidőkkel operál.
A dinamikus beszerzési rendszer tehát ezen hármas dinamizmus együttes biztosításában tud több lenni a már jól begyakorlott, fent említett beszerzési eljárás típushoz, illetve beszerzési módszerhez képest. A dinamikus beszerzési rendszer egyes eljárási cselekményeinek ezen hármas dinamizmusra vetített összefoglalását az alábbi ábra szemlélteti:
4.2. Időbeli dinamizmus, eljárási határidők
A Kbt. 106. § (3) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerhez annak teljes időtartama alatt bármely olyan gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő szervezet által meghatározott alkalmassági feltételeknek. A dinamikus beszerzési rendszer időbeli dinamizmusának egyik vetületét tehát az adja, hogy az eljárás részvételi szakasza - a felhívásban meghatározott fennállási időtartam alatt - folyamatosan nyitott, a keretmegállapodásokkal ellentétben ezen időtartam alatt egy gazdasági szereplő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek szerinti részvételi jelentkezésének benyújtásával bármikor kérheti felvételét. A dinamikus beszerzési rendszer részvételi szakasza tehát kvázi egy előminősítési rendszerként működhet, amelyhez a csatlakozás lehetősége folyamatos.
Az időbeli dinamizmus másik vetületét a konkrét beszerzési igények megvalósítására biztosított kedvező eljárási határidők adják. A Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a meghívásos eljárás szabályrendszeréből átemelt harminc napos részvételi határidőt csak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor szükséges biztosítani azzal, hogy a gyorsított eljárás szabályai ez esetben nem alkalmazhatóak. A rendszer felállítását követően újabb részvételi határidők nem határozhatóak meg, illetve azok meghatározása nem is lenne értelmezhető, mivel - a közszolgáltatóknál alkalmazható előminősítési rendszerek gyakorlatához hasonlóan - a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármely gazdasági szereplő nyújthat be részvételre jelentkezést.
A benyújtott részvételi jelentkezéseket az ajánlatkérő rövid, tíz, de legfeljebb tizenöt munkanapos határidőben köteles elbírálni, a Kbt. 107. § (6) bekezdése ennél hosszabb bírálati időtartamot csak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor biztosít az ajánlatkérők számára. A Kbt. 107. § (7) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő szintén viszonylag rövid időtartamban meghatározható, de nem lehet kevesebb az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál. Az eddigi tapasztalatok alapján a jogalkalmazók részéről további igényként jelentkezik a szerződéskötési moratórium időtartamának rövidítése, eltérő szabály hiányában azonban arra jelenleg a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályai alkalmazandóak.
Összességében elmondható, hogy a jogszabályi háttér az eljárási határidőket viszonylag rövidre szabja, támogatva ezzel az ajánlattételi szakasz gyors lebonyolíthatóságát. A rendszer időbeli dinamizmusa azonban egy ponton, a központi ellenőrzés hatálya alá tartozó beszerzések esetében mégis törést szenved. Az ellenőrzési metodika a keretmegállapodások esetében lehetővé teszi, hogy ha az eljárás második szakaszainak becsült értéke kisebb értéket képvisel, azok utóellenőrzés keretei között kerüljenek felülvizsgálatra, ezt a lehetőséget azonban a dinamikus beszerzési rendszerek ajánlattételi szakasza kapcsán nem biztosítja. Joggyakorlat és kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a közbeszerzések központi ellenőrzése - a meghívásos eljárás szabályainak alkalmazására vetítve - jelenleg azt az álláspontot képviseli, hogy a dinamikus beszerzési rendszerek ex-ante ellenőrzés hatálya alá eső részvételi szakasza esetén az ajánlattételi szakaszában is egyaránt az ex-ante ellenőrzést kell alkalmazni. Kijelenthetjük azonban, hogy az ex-ante ellenőrzés hatálya alá eső ajánlattételi szakaszokban az ellenőrzéshez szükséges időtartam okán a beszerzések időbeli dinamizmusa nem biztosítható. Az eddigi tapasztalatok alapján a jogalkalmazók részéről kifejezett igény jelentkezik arra, hogy e téren a jövőben jogszabályi módosítással a közbeszerzések központi ellenőrzése is biztosítsa a beszerzések időbeli dinamizmusát, például az ajánlattételi szakaszok utólagos ellenőrzésének lehetőségével, ezzel támogatva a rendszer dinamikus működését, a jogintézmény fejlődését és alkalmazásának elterjedését.
Az ajánlatkérő szervezetek részéről a dinamikus beszerzési rendszer előkészítése során szükséges annak eldöntése, és egyúttal annak a részvételi felhívásban történő rögzítése, hogy a rendszert milyen időtartamra kívánják létrehozni. Az időbeli dinamizmus harmadik vetületeként a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama fogalmazható meg, amelynek időtartamát a jogszabály - a keretmegállapodásokkal ellentétben - ugyan nem korlátozza, az eddigi hazai gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy az ajánlatkérők 2-4 éves időtartamra hozzák létre rendszereiket, így a Szegedi Tudományegyetem is csak két éves időtartamra hozta létre az első ilyen megállapodását. A rövid időtartamok az időbeli dinamizmus ezen vetületének lehetőségét még kevésbé aknázzák ki, a jogintézmény gyakorlatának elterjedésével és a tapasztalati ismeretek bővülésével azonban hosszabb időtartamok meghatározása várható a jogalkalmazók részéről, mint ahogy ez az Egyetem szándékában is áll.
4.3. Csatlakozás a dinamikus beszerzési rendszerekhez, dinamizmusa a résztvevői oldalon
A résztvevői dinamizmus szoros összefüggésben áll az időbeli dinamizmussal, azáltal, hogy a dinamikus beszerzési rendszerhez való csatlakozás lehetősége - annak fennállási időtartama alatt - folyamatos, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a résztvevő gazdasági szereplők jegyzéke a dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően is, a rendszer teljes időtartama alatt tovább bővülhet. A folyamatos csatlakozás lehetősége által biztosított résztvevői dinamizmus pozitív hozadéka lehet a jogorvoslati kockázat csökkenése, hiszen érvénytelen részvételi jelentkezés benyújtása esetén a gazdasági szereplőknek - a korábbi érvénytelenségi okok kiküszöbölése céljával - lehetősége van ismételt részvételi jelentkezés benyújtására.
A dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvétel a gazdasági szereplők részéről a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott részvételi jelentkezés benyújtásával kezdeményezhető. A Kbt. 107. § (4) bekezdése alapján az alkalmassági feltételeknek megfelelő minden részvételre jelentkezőt fel kell venni a dinamikus beszerzési rendszerbe, az ajánlattételre felhívandó részvételre jelentkezők száma nem korlátozható. Értelmezésünk, és a Kbt. kommentár7 szerint a Kbt. 107. § (4) bekezdését azzal együtt szükséges értelmezni, hogy a részvételre jelentkezőknek a dinamikus beszerzési rendszerbe való jelentkezés során nem elegendő az alkalmassági előírásoknak megfelelniük, hanem szükséges, hogy a felhívásnak és a közbeszerzési dokumentációnak megfelelő érvényes részvételi jelentkezést nyújtsanak be, tehát velük szemben - az alkalmassági feltételeknek való megfelelés mellett - ne álljanak fenn a felhívásban előírt kizáró okok, és a közbeszerzési dokumentumokban előírt valamennyi szükséges dokumentumot az előírásoknak megfelelően csatolják a részvételi jelentkezésében. Ezen értelmezést támasztja alá az irányelvi megfogalmazás8 is, amely a „kiválasztási szempontoknak megfelelő” szófordulatot alkalmazza a vonatkozó rendelkezéseiben.
7 Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez (Szerkesztette: Dezső Attila) 2015. Wolters Kluwer.
8 2014/24/EU irányelv Preambulum (63) bek.
A folyamatos csatlakozási lehetőség okán az ajánlatkérő szervezetnek célszerű egy állandó bírálóbizottságot alakítania, amely követi a dinamikus beszerzési rendszerbe jelentkező résztvevőket, a rövid eljárási határidőkre figyelemmel értékeli a részvételi jelentkezéseket, folyamatosan aktualizálva a résztvevő ajánlattevők jegyzékét.
A Kbt. 107. § (6) bekezdésének esetében a részvételi szakaszról egy esetben, kizárólag a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor kell összegezést készíteni, az ezt követően benyújtott részvételi jelentkezések elbírálásáról elegendő értesíteni a részvételre jelentkezőket.
A Szegedi Tudományegyetem által a K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóanyag beszerzésre létrehozott dinamikus beszerzési rendszer részvételi szakaszának lebonyolítását megelőzően az Egyetem előzetes piackutatás keretében 47 gazdasági szereplőt szólított meg annak érdekében, hogy információt gyűjtsön a beszerzés tárgyának meghatározásához (termékkategóriák felállítása) és a részvételi hajlandóságról. A nagy számú, pozitív visszajelzésben foglaltak figyelembevételével a K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóanyag beszerzés részvételi felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjának HL/S S234 számában, 2018. december 5-én, 2018/S 234-534213 számon került közzétételre,9 a központosított közbeszerzési ellenőrzés ex-ante ellenőrzését, és az eljárás megindítására vonatkozó támogató tartalmú tanúsítvány kiállítását követően. A részvételi szakasz lebonyolítása - a gyakorlati tapasztalatok hiányának ellenére - fennakadások nélkül lezajlott, a dinamikus beszerzési rendszer felállítása során 23 részvételi jelentkezés került benyújtásra, amelyek közül 21 érvényes volt. Az érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők viszont kihasználva a folyamatos csatlakozási lehetőséget, ismételt részvételi jelentkezéseket nyújtottak be, korrigálva a korábbi érvénytelenségi okokat, így lényegében valamennyi részvételi jelentkező felvételre került a rendszerbe.
Itt szükséges rávilágítani azon tapasztalatra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a kis- és középvállalkozások részvételi aránya csekélyebb volt a vártnál. Az említett dinamikus beszerzési rendszer létrehozását és alkalmazását a kutató szakma is várakozással fogadta és támogatta, amelynek nyomán a rendszer felállítását követően egyre több kkv. kereste meg az Egyetemet a rendszerbe történő belépés lehetősége kapcsán. A megkeresésekre figyelemmel az Egyetem egy rövid szöveges összefoglalót is készített a létrehozott dinamikus beszerzési rendszer bemutatásáról a piaci szereplők, valamint a kutató szakma részére. Vélhetően ennek a bizalomnak és támogatásnak köszönhetően - a cikk megírásáig - további 34 gazdasági szereplő nyújtotta be részvételi jelentkezését és került felvételre az Egyetem által létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe.
Az eddig megfogalmazottak alapján elmondható, hogy a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza – az ex-ante ellenőrzések hatálya alá tartozó esetek kivételével – gyorsabban és rugalmasabban lebonyolítható, mint a meghívásos eljárás esetében. Az időbeli és résztvevői dinamizmus kapcsán az Egyetem eddigi tapasztalatai kifejezetten pozitívak, a gyakorlat visszaigazolta az irányelvi célokat és az ajánlatkérői elvárásokat azáltal, hogy a résztvevő ajánlattevők jegyzéke folyamatosan bővül, így az Egyetem egy-egy fogyóanyag beszerzése során már kifejezetten nagy számú piaci szereplő közvetlen megszólítására képes egyetlen ajánlattételi felhívás kiküldésével. Mindez alátámasztja a piaci szereplők kifejezett érdeklődését a dinamikus beszerzési rendszerben történő részvétel iránt.
4.4. Tárgyi dinamizmus: termékkategóriák és részajánlat-tételi lehetőség
A Kbt. 107. § (2) bekezdése alapján dinamikus beszerzési rendszer létrehozása esetén az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.
A dinamikus beszerzési rendszer tárgyi dinamizmusát elsősorban tehát az adja, hogy a rendszerben megvalósítandó, konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket elegendő az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg elérhetővé tenni. Az ajánlattevőknek tehát csak azon termékekre, illetve szolgáltatásokra kell ajánlatot összeállítaniuk, amelyek beszerzési igényére az adott ajánlattételi felhívás utal, és amelyek teljesítésére képesek. A dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlatkérő szervezet konkrét beszerzési igényei tehát változhatnak, azok értékelési szempontrendszere azonban már a részvételi felhívásban meghatározott, és az ajánlattételi felhívásban nem változhat.
A cikkünk 3. pontjában ismertetésre kerültek a K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóeszköz kategóriák beszerzésének sajátosságai és nehézségei, amelyek okán a keret jellegű megoldások alkalmazása nem nyújtott megfelelő megoldást az Egyetem számára, aminek a legfőbb okozója a beszerzés tárgya és műszaki leírása előre definiálásának elvárása és statikus jellege volt. A dinamikus beszerzési rendszer felállításánál az egyik legnagyobb motivációt ezen akadályok kiküszöbölésének lehetősége jelentette az Egyetem számára azáltal, hogy az eljárás részvételi szakaszában az Egyetemnek pusztán annyi kötelezettsége állt fenn, hogy a műszaki leírás előzetes pontos meghatározása helyett a dinamikus beszerzési rendszer tárgyát olyan termékkategóriákba sorolja, amelyek átfogó jelleggel jelölik azt, azzal, hogy a konkrét beszerzési igények egzakt műszaki specifikációja és szerződéses feltételei csak az ajánlattételi szakaszban kerülnek meghatározásra.
Az így létrehozott rendszer pont ezen dinamizmusa tudja pl. a K+F folyamatokat segíteni, ahol a termékkategóriák egyértelműen meghatározhatóak, de az egzakt mennyiségi és műszaki specifikációkat a kutatási irány folyamatában generálja, amely az adott kutatási fázis eredményének és következő lépésének függvényében alakul és válik ismertté. Ebben a fázisban viszont a K+F folyamatok jellegéből adódóan egy minél rövidebb átfutási idővel rendelkező közbeszerzési eljárás lebonyolítása szükséges, amelyre a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza alkalmas lehet, eltekintve az ex-ante ellenőrzés hatálya alá tartozó esetektől.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a dinamikus beszerzési rendszerek alkalmazása során az egzakt mennyiségi és műszaki jellemzők, azaz a konkrét műszaki leírás hiánya összefüggésben állhat a részvételi jelentkezések nagy számával, hiszen önmagában a termékkategóriák és azok jellemzőinek meghatározása általános jellegű, így a gazdasági szereplők azért jelentkeznek be a rendszerbe, mert a részvételi felhívásban megjelölt termékkategóriák által érintett piacon működnek. A túlságosan általános jelleggel megfogalmazott termékkategóriák tehát nagy számú részvételi jelentkezés elbírálásának szükségességét eredményezik, amely többletfeladatot jelent az ajánlatkérő szervezet számára.
Az ajánlatkérő szervezetek számára a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásának igazi jelentősége időben gyorsan változó termékek esetén, vagy az ún. fogyóeszköz kategóriák beszerzésénél mutatkozhat meg, ahol a konkrét beszerzési igények felmerülésének időpontja és pontos mennyisége az ajánlatérő szervezet által előre nem ismert, illetve előre nem határozható meg a Kbt. által elvárt részletezettséggel, ugyanakkor a korábbi időszakok felhasználási adataiból és a tervezett költések volumenéből következtetve – a Kbt. 19. § (1)-(3) bekezdése alapján – közbeszerzési kötelezettség fennáll.
A felsőoktatási intézményekben a beszerzési tárgyak sokféléségéből és számából eredően ilyen beszerzési tárgyak lehetnek különösen (a teljesség igénye nélkül) az egészségügyi fogyóanyag beszerzések (hemodinamikai-, aneszteziológiai-, szívsebészeti eszközök, katéterek, tűk, cérnák, szemészeti műlencsék és egyéb fogyóanyagok, gyógyszerek), informatikai eszközbeszerzések a KEF-en éppen nem elérhető igényekre (laptopok, szerverek, számítógépek, nyomtatók, tonerek stb.), vizuáltechnológiai, és oktatási segédeszközök beszerzése (interaktív táblák, projektorok, vásznak, kamerák, objektívek, fotóállványok, hordeszközök, EFOP projektek „apróságai”, stb.), laboratóriumi fogyóanyagok beszerzése (vegyszerek, reagensek, HPLC oszlopok, üvegáruk, műanyagáruk, egyéb fogyóeszközök, kísérleti állatok, tápok, eledelek stb.), irodaszerek, papíráruk, tisztítószerek, higiéniai eszközök, a nyomdai szolgáltatások, rendezvényszervezési szolgáltatások, catering, eseti jellegű munkaerőkölcsönzési szolgáltatások, iskolaszövetkezeti szolgáltatások, karbantartási szolgáltatások, stb.
A Szegedi Tudományegyetem által a K+F tevékenység fogyóeszköz igényének ellátására létrehozott dinamikus beszerzési rendszer előkészítése során a beszerzés tárgya a Kbt. 107. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési dokumentumokban az alábbi szempontok mentén került meghatározásra:
- a dinamikus beszerzési rendszer leírása alapján a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen: ennek az elvárásnak megfelelve jelentősen eltérő tárgykörök esetén önálló dinamikus beszerzési rendszer felállítása javasolt, így az ajánlattevők jól lehatárolt rendszerekhez történő csatlakozással tudnak élni a saját működési területeiknek, profiljuknak megfelelően;
- meghatározásra került a tervezett beszerzések becsült mennyisége: erre a korábbi szerződéses állomány vizsgálata és a tervezett költésekre rendelkezésre álló források összesítése a leginkább célravezető, mivel pontos mennyiségeket előzetesen nem tud ajánlatkérő rögzíteni;
- meghatározásra került a beszerzendő áruk kategóriákba sorolása és az egyes kategóriák jellemzői: a kategóriák kialakításánál szempont a piaci szereplők alapos vizsgálata, előzetes piackutatás keretében gyűjtött információk felhasználása, de segítség lehet a piaci szereplők publikusan elérhető katalógusának, termékportfóliójának vizsgálata is;
- meghatározásra kerültek a leglényegesebb szerződéses feltételek (megállapodás dinamikus beszerzési rendszerhez való csatlakozásról): a lényeges szerződéses feltételek meghatározása nem követel előzetes, egzakt tartalommal bíró szerződéstervezetet, így az egyes beszerzési igényekre vonatkozó eltérő szerződéses feltételek is kezelhetőek a rendszerben;
- meghatározásra kerültek továbbá a dinamikus beszerzési rendszerrel, annak működési módjával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos szükséges információk, attól függően, hogy a dinamikus beszerzési rendszer működtetésére az ajánlatkérő milyen eljárásrendet, illetve milyen további sajátos beszerzési módszereket kíván alkalmazni, így pl. elektronikus katalógusok alkalmazása, elektronikus árlejtés alkalmazása, az ajánlattételi szakasz központi elektronikus rendszeren kívül történő egyéb elektronikus beszerzési rendszerben történő megvalósítása stb.
A keretmegállapodásokkal ellentétben a jogszabályi környezetből nem következik, hogy a dinamikus beszerzési rendszer vonatkozásában keretösszeg meghatározása szükséges lenne, hiszen a dinamikus beszerzési rendszer létrehozása - annak jellegére tekintettel - nem meghatározott mennyiségre, azaz nem keretösszegre, hanem időtartamra történik.
A Szegedi Tudományegyetem, a jelen esettanulmányban bemutatott K+F tevékenységhez kapcsolódóan, vegyszerek és fogyóanyagok beszerzése tárgyban hozott létre dinamikus beszerzési rendszert, több mint nettó 2 milliárd Ft becsült értékben, annak a lehetőségnek a kiaknázására, hogy a tudományos munka és a K+F tevékenység innovatív folyamatai ne sérüljenek a közbeszerzési eljárásrend szigorú metodikája, és a nyílt eljárások lebonyolításához szükséges időtartam miatt, és az uniós forrásköltés szabályrendszere ne akadályozza a kutatói szabadság és a K+F tevékenység szolgálatát, amelynek folyamatos ellátását a beszerzési eljárásoknak minden esetben ki kell szolgálnia. A beszerzés tárgyi oldaláról az eljárás részvételi szakaszában éppen ezért termékkategóriák kialakítására került sor, ahol az előzetes piackutatás során kapott információk feldolgozása és a piaci szereplők katalógusainak alapos vizsgálata azok meghatározását jól elhatárolhatóan lehetővé tette. Erre, valamint a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakra építve - miszerint a 61. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazandó, vagyis ennek értelmében ajánlatkérő szervezet a részajánlat-tétel biztosításának mellőzését a felhívásban nem köteles indokolni - az egyes részajánlat-tételi körök kialakítása az eljárás részvételi szakaszában nem történt meg. A részvételi felhívásban rögzítésre került azonban, hogy az Egyetem az ajánlattételi szakaszban kíván élni a részajánlat-tétel lehetőségének biztosításával, illetve a részajánlat-tétel biztosítására az ajánlattételi szakaszban került sor, hivatkozva a Kbt. 107. § (2) bekezdésére, amely alapján a rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket elegendő az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg elérhetővé tenni. Az Egyetem részéről a részajánlat-tételi körök részvételi szakaszban történő mellőzésének és az ajánlattételi szakaszban történő meghatározásának oka volt továbbá, hogy az Egyetem a Kbt. 107. § (2) bekezdése alapján K+F tevékenységhez kapcsolódó fogyóeszközök beszerzésére egy dinamikus beszerzési rendszert kívánt létrehozni, nem pedig termékkategóriánkénti, vagy egyéb szempontok szerint elhatárolt, részajánlat-tételi lehetőségek számával megegyező, külön-külön dinamikus beszerzési rendszereket, és ezen belül pedig az ajánlattételi szakaszokban, a konkrét beszerzési igények ismeretében kívánta biztosítani a részajánlat-tétel lehetőségét. Mindemellett a tárgyi beszerzés termékkategóriáinak jellegéből és piaci jellemzőiből adódóan, a tárgyban szerzett ajánlatkérői audittapasztalatok által is megerősítve, erősen versenykorlátozó hatású, ha az ajánlattételi felhívásban nem biztosított a részajánlat-tétel lehetősége, e nélkül érdemi volumenben nem lenne megvalósítható beszerzés.
Bár az irányelv preambulumának (63) bekezdésében megfogalmazott jogalkotói célokat véleményünk szerint leginkább az szolgálja, ha az ajánlattételi szakaszban is biztosított a részajánlat-tétel kialakításának lehetősége, mégis ennek meghatározása során az ajánlatkérő szervezeteknek különös mérlegeléssel kell eljárniuk a tekintetben, hogy az irányelv a dinamikus beszerzési rendszer létrehozását és működtetését a kétszakaszos eljárás szabályi szerint határozza meg és alapvetően annak kategóriákra tagolásáról rendelkezik. Nem tisztázott azonban, hogy az irányelv a preambulum (66) bekezdése szerinti kategóriákra tagolás alatt a részajánlat-tételi körök kialakítását érti-e már a részvételi szakaszban, hiszen a 34. cikk (1)-(2) bekezdése csupán termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákat határoz meg, vagy részajánlat-tételi körök kialakítását az ajánlattételi szakaszban is lehetővé teszi azáltal, hogy a rendszerben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket elegendő az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg elérhetővé tenni. Az utóbbi megoldás mellett való döntés esetén szükségesnek tartjuk, hogy az ajánlatkérő szervezet már a részvételi felhívásban előre jelezze, hogy az ajánlattételi szakaszban biztosítani fogja a részajánlat-tétel lehetőségét, megfelelő információt biztosítva ezáltal a potenciális érdeklődők számára. Emellett az ajánlatkérő szervezeteknek különös figyelemmel kell lenniük arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer létrehozása során a részvételi alkalmassági előírásokat a meghatározott kategóriák tulajdonságaival, valamint – a keretmegállapodásokhoz hasonlóan – az ajánlattételi szakaszok tervezhető tulajdonságaival arányban, a rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján határozzák meg.
A jogalkalmazás során anomália mutatkozik az irányelvi célmeghatározások és a pontos műszaki tartalom meglétének ajánlattételi szakaszra történő elvárása, valamint a kétszakaszos eljárás szabályainak alkalmazása kapcsán a tekintetben, hogy a konkrét közbeszerzésekre vonatkozó pontos műszaki leírás és szerződéses feltételek ajánlattételi szakaszban történő meghatározásával, illetve ezek hiányában a részajánlat-tételi körök miként lennének meghatározhatóak, illetve szükséges-e azok meghatározása előre, már a részvételi szakaszban. A jövőre nézve a jogalkalmazók részéről igény mutatkozik a jogalkotás irányába miszerint tisztázza és dinamikus beszerzési rendszerek esetében egyértelműen tegye lehetővé a részajánlat-tétel biztosításának lehetőségét az ajánlattételi szakaszban, és az eljárás ajánlattételi szakaszának az EKR-ben történő lebonyolítását abban az esetben is, ha a részajánlat-tételi körök csak az ajánlattételi szakaszban kerülnek kialakításra, és az ajánlatkérő szervezet ezt a részvételi felhívásban előzetesen jelezte. Tekintettel arra, hogy ezen lehetőség az EKR-ben jelenleg nem biztosított, így az Egyetem a létrehozott dinamikus beszerzési rendszerének ajánlattételi szakaszait a Kbt. 41. § (4) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve az EKR-en kívül, attól eltérő elektronikus eszköz alkalmazásával bonyolítja le.
5. Összegezés
Röviden összefoglalva a fentieket, elmondható, hogy az ajánlatkérői célok és az eddig szerzett hazai gyakorlati tapasztalatok visszatükrözik az irányelvi célokat. Minden kezdeti nehézség ellenére elmondhatjuk, hogy megszületett a jogintézmény, folyamatban vannak a részvételi szakaszt követő ajánlattételi szakaszok, érkeznek az ellenőrző szervek részéről észrevételek, kiegészítő tájékoztatásokon keresztül felvetődnek a szakma kérdései, problémái, és minden egyes folyamat új tapasztalatokkal gazdagítja, csiszolja a dinamikus beszerzési rendszer jogalkalmazói gyakorlatát, ezáltal alakítja, instruálja annak jövőjét. Komoly figyelmet szükséges fordítanunk a gyakorlati tapasztalatok cseréjére a dinamikus beszerzési rendszerek létrehozását már megkezdő, és a még csak érdeklődő ajánlatkérő szervezetek között, mindemellett az ajánlattevői oldal is jelentős érdeklődést mutat a rendszerekbe való felvétel iránt, aminek a nyomán az ajánlatkérő szervezetek viszonylag rövid eljárási határidőkkel, a piaci szereplők széles körétől juthatnak ajánlatokhoz a Kbt. jogszabályi keretei között.
Az uniós gyakorlat a rendszer előnyein túl hátrányként főként azt értékelte, hogy a kis- és középvállalkozások részvétele alacsony számszaki adatokat mutatott, ezáltal az árversenyt az ajánlatkérő hátrányára nem preferálta, illetőleg hiányzik a rendszerből a tárgyalás lehetősége, amely a hosszú távú kifutási időtartam, az adott beszerzés tárgyának jellege miatt, a körülmények, avagy követelmények változása okán indokolt lehetne. Nos, a hazai első tapasztalás ezzel ellentétes, azáltal, hogy a Szegedi
Tudományegyetem által létrehozott dinamikus beszerzési rendszerbe számos kkv. jelentkezett be, ugyanakkor a tárgyalás hiányát az intézményünk részéről még nem tapasztalhattuk, az ehhez még gyermekcipőben járó ajánlattételi szakaszok lebonyolításának gyakorlata okán.
A dinamikus beszerzési rendszer egy merőben újszerű, kizárólag elektronikus úton gyakorolható beszerzési mód, amely alkalmas lehet a meghívásos eljárás és a keretmegállapodás előnyeinek egyesítésére, és a hátrányaiknak kiküszöbölésére, azonban széles körű alkalmazása Magyarországon még nem terjedt el. Ugyanakkor a hazai jogszabályi keretek, és az EKR által biztosított informatikai háttér a 2018. áprilisi bevezetés óta adott, a dinamikus beszerzési rendszerek alkalmazására irányuló igény pedig mind a felsőoktatási intézmények, mind más ajánlatkérő szervezetek részéről megfogalmazódott.
A dinamikus beszerzési rendszer népszerűsítésével párhuzamosan a jogalkotón is múlik, hogy a szabályozás szükség szerinti, és az irányelv által adott keretek közötti kiigazításával teret biztosít-e a jogalkalmazás számára, felismeri-e azt, hogy a dinamikus beszerzési rendszer jellege kiváló lehetőséget rejt az innovatív folyamatok jogszerű közbeszerzési támogatására, növelve ezzel a terület versenyképességét. Mindemellett a jogalkalmazás bátor fellépése is szükséges ahhoz, hogy a komfortos és már jól ismert eljárási keretek határait kifeszítve elinduljon a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásának irányába, felismerve a benne rejlő lehetőségeket, hogy ez a kiváló metódus széles körben elterjedhessen a hazai közbeszerzési gyakorlatban is.