A határozattal érintett tárgyak: A Kbt. 3. § 16. pontja értelmében a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez. A Kbt. 151. § (2) bekezdésében előírtak alapján a Döntőbizottság köteles a pótolható hiány megszüntetésére felhívni a kérelmezőt. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a Kbt. 71. § (1) bekezdését, a nyilatkozat hiányos tartalma hiánypótlással kiküszöbölhető, az ajánlatkérő jogsértően nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét az ajánlattevő számára.
Tényállás
Az ajánlatkérő (közjogi szervezet) épület, céltorony felújítása építési beruházás tárgyában a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárását a 2018. december 27-én feladott hirdetménnyel indította meg.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő ismertette a közbeszerzését. A részletes műszaki tartalmat a közbeszerzési dokumentumok tartalmazták.
A felhívásban az ajánlatkérő az értékelési szempontokat az alábbiak szerint határozta meg:
„Minőségi kritérium - Név: Az M2) 1 alkalmassági követelményre bemutatott szakembernek az MV-É jogosultság megszerzéséhez meghatározott szakmai gyakorlati időn felüli többlet szakmai tapasztalata (hónap) / Súlyszám: 30
Ár - Súlyszám: 70”
Az ajánlatkérő a felhívásban – mások mellett – az alábbi műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételt írta elő:
« M2) Alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, ha nem mutatja be az alábbi szakembereket:
M2)1 Min. 1 fő, a 266/2013. Korm.rend. szerinti MV-É kat. FMV jogosultsággal rendelkező, vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert,
(…) Egy szakember legfeljebb két pozícióra jelölhető.
Irányadó még a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § (2), valamint a 13. § (3)-(4) bekezdései. »
A felhívásához az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta egyebek mellett az általános ajánlattételi feltételeket, a nyilatkozatmintákat, a szerződéstervezetet, a műszaki leírást.
A közbeszerzési dokumentumban többek között felhívta az ajánlatkérő az ajánlattevők figyelmét arra, hogy
« - az elektronikus űrlapokat elektronikusan kell kitölteni és benyújtani,
- azon kitöltendő dokumentumokat, melyek közbeszerzési dokumentumok részeként kiadásra kerülnek és nincs mód az elektronikus közbeszerzési rendszerben történő kitöltésére (azaz nem „generált” nyilatkozatok, elektronikus űrlapok), papír alapon kell kitölteni, majd aláírva, szkennelve .pdf formátumban az EKR rendszerbe az ajánlat részeként kell csatolni. Az árazott költségvetést ajánlatkérő .xls formátumban is kéri benyújtani.
Az ajánlatban lévő minden dokumentumot (nyilatkozatot) – kivéve az elektronikus űrlapokat – a végén alá kell írnia az adott ajánlattevőnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.
Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
Ahol a Kbt., illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható.
Az ajánlatban ajánlattevő, és alvállalkozó részéről tett nyilatkozatokat – anélkül hogy erre ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció egyéb pontjaiban külön utalást tenne – cégszerűen aláírva kell benyújtani. (Cégszerű aláírásnak nem minősül a nyilatkozatnak aláírás-bélyegzővel történő ellátása.)
Az ajánlatok benyújtásának címe: EKR »
A dokumentáció meghatározta az ajánlattételkor benyújtandó iratok jegyzékét, továbbá az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4), illetve (6) bekezdése szerinti felhívására az ajánlattevő(k) által megfelelő határidővel benyújtandó iratok jegyzékét.
A 2018. február 18. napi ajánlattételi határidőben 4 gazdasági szereplő, mások mellett a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
A kérelmező kitöltötte és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) feltöltötte a felolvasólap űrlapot, amelyben a 2. értékelési részszempontra « Az M2)1 alkalmassági követelményre bemutatott szakembernek az MV-É jogosultság megszerzéséhez meghatározott szakmai gyakorlati időn felüli többlet szakmai tapasztalata (hónap) » 91 hónap ajánlati vállalást rögzített.
A kérelmező az 1., a 2., az 5., a 6. és a 7. számú melléklet szerint kiadott nyilatkozatmintákat kitöltve, aláírás nélkül, szerkeszthető (.doc) formátumban („Ajánlati dokumentáció VIP épület.doc” fájl) ugyancsak felöltötte az EKR-be. A 7. számú mellékletben kiadott minta kitöltésével a 2. számú értékelési részszempont alátámasztására benyújtott nyilatkozatában a kérelmező megnevezte a szakembert, rögzítette, hogy a többlet szakmai tapasztalati idő 91 hónap. Tételesen, hónapokra lebontva ismertette a szakmai munkát/projekteket és azok ellátásának időtartamát. Megadta a kamarai számot, a kamarai nyilvántartási számot, a szakmai jogosultság megszerzésének időpontját, és az elektronikus nyilvántartás elérési útvonalát. A kérelmező nyilatkozott továbbá arról, hogy a megjelölt szakember a kérelmezői társaság saját szakembere, aki az ajánlattétel időpontjában szerepel a névjegyzékben.
A fenti nyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentumon ugyanakkor nem volt elhelyezve sem az azt kiállító cégjegyzésre jogosult vezető, sem pedig a bemutatott szakember aláírása.
Az ajánlatkérő 2019. február 27-én arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy közbenső döntéssel a kérelmező ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította, mivel az « nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek ».
Az érvénytelenség indokaként az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette:
« Ajánlattevő ajánlatában nem csatolta be az ajánlat felolvasólapján szereplő „Az M2) alkalmassági követelményre bemutatott szakembernek az MV-É jogosultság megszerzéséhez meghatározott szakmai gyakorlati időn felüli többlet szakmai tapasztalata (hónap)” értékelési részszempont alapjául szolgáló, a szakmai ajánlat részét képező, cégszerűen aláírt ajánlattevői nyilatkozatot.
Az értékelési részszempont alapjául szolgáló, a szakmai ajánlat részét képező, cégszerűen aláírt ajánlattevői nyilatkozat körében hiánypótlásra a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy a nyilatkozat hiánya, mint egész, egyben mindazoknak a műszaki, szakmai alapadatoknak a hiányát is jelenti, amelyekből az értékelési részszempont szerinti megajánlás alátámasztható lenne. Az ajánlatban közölt adat mögül hiányzó összes alapadat egyben azt jelenti, hogy az ajánlat olyan jelentős, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó hibában szenved, amely a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja, illetve a 71. § (9) bekezdése szerint sem orvosolható. »
A kérelmező az érvénytelenséget megállapító döntés ellen 2019. március 4-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, melyet az ajánlatkérő 2019. március 7-én elutasított.
A jogorvoslati kérelem
A jogorvoslati kérelmében a kérelmező annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértően, a hiánypótlásra vonatkozó előírások megsértésével nyilvánította érvénytelenné a kérelmezői ajánlatot. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 71. § (1) bekezdését és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját jelölte meg.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, hivatkozott a Kbt. 148. § (3) bekezdésében, a 149. § (1) bekezdés b) pontjában és a 151. § (2) bekezdés a) pontjában előírtakra.
Érdemben az ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a Kbt. 71. § (1) bekezdését, ezért megsemmisítette a 2019. február 27. napján a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről hozott ajánlatkérői döntést, és az ezt követő valamennyi döntést.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2.000.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása szerint:
A jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjában, 2018. december 27. napján hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemre vonatkozóan elsődlegesen az alábbiakat rögzítette.
A Kbt. 3. § 16. pontja értelmében a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében 2 kérelmi elemet jelölt meg, mindkét kérelmi elem ugyanazon ajánlatkérői döntést, a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte. Az ajánlatkérő az érvénytelenséget a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára alapította, ahhoz egyéb jogkövetkezmény nem fűződik, ennélfogva a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet annak tartalma alapján egyetlen kérelmi elemet tartalmazó egységes egészként bírálta el.
A Döntőbizottság nem adott helyt az ajánlatkérő elkésettségi kifogásának. Az ajánlatkérő azt nem vitatta, hogy a jogorvoslati kérelmet a kérelmező a Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont da) alpontja szerint meghatározott tudomásszerzési időponttal számított 15 napos határidőben terjesztette elő 2019. március 22-én. Az ajánlatkérő az eljárási kifogását arra alapította, hogy a jogorvoslati kérelem hibásan tartalmazta a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, figyelemmel a hibás adattartalomra hiánypótlás előírására nem állt fenn a Kbt. 151. § (2) bekezdés a) pontja szerinti törvényes feltétel, ennélfogva a 2019. április 2-án benyújtott, immár helyes adatokat tartalmazó hiánypótolt jogorvoslati kérelem elkésett.
A hiánypótlás jogintézményének célja a jogorvoslati kérelem hiányosságainak, pontatlanságainak kiküszöbölése annak érdekében, hogy a kérelem megfeleljen a jogszabályban, jelen esetben a Kbt. 149. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A Kbt. 151. § (2) bekezdésében előírtak alapján a Döntőbizottság köteles a pótolható hiány megszüntetésére felhívni a kérelmezőt. Jelen esetben a 2019. március 22-én benyújtott kérelem a Kbt. 149. § (1) bekezdés b) pontjában előírt feltételnek nem felelt meg, mivel az nem a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét nevezte meg ajánlatkérőként. A téves adatközlés egyértelműen beazonosítható volt, figyelemmel a jogorvoslati kérelemhez csatolt közbeszerzési dokumentumokban foglaltakra, a közbeszerzés tárgyának pontos megjelölésére, a közbeszerzési eljárás hirdetményi és elektronikus azonosítóinak feltüntetésére. Az ellentmondásos adattartalom is hiánynak, hibának minősül. A kérelmező a Döntőbizottság hiánypótlási felhívásában meghatározott határidőben javította a jogorvoslati kérelem hibáját, pótolta a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének megnevezése körében megjelölt hiányt, ezért a hiánypótolt kérelmet úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be, tehát a jogorvoslati kérelem nem elkésett.
A jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen végezte-e el a kérelmezői ajánlat érvényességi vizsgálatát, és állapította meg az érvénytelenséget a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
A 2019. február 27-én közölt döntését az ajánlatkérő arra alapította, hogy a kérelmező nem csatolta a második értékelési részszemponthoz kapcsolódó cégszerűen aláírt ajánlattevői nyilatkozatot. E hiány pótlására, mivel az az ajánlatkérő értelmezése szerint szakmai ajánlatra vonatkozna, a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában előírtakra tekintettel nincs jogszerű lehetőség.
A Döntőbizottság áttekintette a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 71. § (1), (3), (8)-(9) bekezdései szerint
(1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
(3) A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. §
(4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.
(8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:
a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és
b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
(9) A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.
A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.
Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) 10. § (1) bekezdése szerint ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
A 11. § (2) bekezdés szerint amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
A 13. § (1) bekezdés szerint az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Az érvénytelenséggel érintett ajánlati tartalom vonatkozásában az ajánlatkérő formai és tartalmi előírásokat is meghatározott az ajánlattételi feltételek között: Az ajánlattevőknek a felolvasólapot az EKR által biztosított űrlap kitöltésével kell elkészíteniük, és a rendszerbe feltölteniük. A második értékelési részszempont, „Az M2) 1 alkalmassági követelményre bemutatott szakembernek az MV-É jogosultság megszerzéséhez meghatározott szakmai gyakorlati időn felüli többlet szakmai tapasztalata” szerint értékelt ajánlati vállalás ellenőrzése céljából az ajánlattevőknek csatolniuk kellett egy nyilatkozatot, amelyben meg kell nevezni a teljesítésbe bevonni kívánt szakembert, a szakképzettségét, a szakmai gyakorlati időt, amely utóbbi vonatkozásában tételesen ismertetni kellett, hogy mettől-meddig (év, hónap), milyen, az értékelés szempontjából releváns szakmai gyakorlatot adó projektekben vett részt. A nyilatkozatban fel kellett tüntetni azt is, hogy a nyilatkozatot az ajánlattevő részéről milyen képviseleti jogosultsággal rendelkező személy tette meg, azt, hogy a megnevezett szakember milyen minőségben működik közre, illetőleg azt, hogy a megnevezett szakember szerepel-e az ajánlattétel időpontjában a névjegyzékben. Az ajánlattevőknek a nyilatkozatukban közölniük kellett azt is, hogy a szakember személyes adatainak kezelése a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelel. A nyilatkozatban a megnevezett szakembernek igazolnia kellett azt, hogy a közölt adatok valósak. Az ajánlatkérő a nyilatkozattételt elősegítendő, iratmintát is készített, amelyet a közbeszerzési dokumentáció 7. számú mellékleteként kiadott. Az ajánlatkérő előírta, hogy a nyilatkozatot papír alapon kell kitölteni, majd aláírva, szkennelve, pdf formátumban kell az EKR rendszerbe az ajánlat részeként feltölteni.
A Döntőbizottság vizsgálta a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy a 2. értékelési részszempontra tett vállalás alátámasztásaként a kérelmező az ajánlatában csatolta a 7. számú melléklet szerinti iratminta kitöltésével elkészített nyilatkozatát. A nyilatkozatában az ajánlatkérő által kért valamennyi adatot megadta, megnevezte a szakembert, a felolvasólapon feltüntetett adattal megegyezően közölte a 2. értékelési részszempont szerinti szakmai gyakorlati időt. Tételesen, hónapokra lebontva ismertette azokat a szakmai projekteket, amiben a szakember részt vett. Megadta a kamarai nyilvántartási számot, a szakmai jogosultság megszerzésének időpontját, az elektronikus nyilvántartás elérési útvonalát. A kérelmező nyilatkozott arról, hogy a megjelölt szakember a saját szakembere, aki az ajánlattétel időpontjában szerepel a kamarai névjegyzékben.
A Döntőbizottság megállapította ugyanakkor, hogy a nyilatkozatot a kérelmező szerkeszthető elektronikus formátumban (doc fájl) töltötte fel, azaz nem az ajánlatkérő által előírt módon, cégszerűen aláírva, pdf formátumban. A feltöltött dokumentum nem tartalmazta a szakember aláírását sem. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tényszerűen állította azt, hogy a kérelmező nem csatolta a nyilatkozatot. Adott esetben hibát, hiányt tartalmazó nyilatkozatot az ajánlatkérő nem tekinthet nem létezőnek. Ilyen esetben azt kell megvizsgálni, hogy a hiba, hiány felvilágosításkéréssel, hiánypótlással jogszerűen orvosolható-e.
Amennyiben a hibás ajánlat a hiánypótlás jogintézményének jogszerű alkalmazásával érvényessé tehető, abban az esetben az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdésében előírtakra tekintettel köteles biztosítani az ajánlattevő számára a hiánypótlás lehetőségét. A jelen esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat hibája, a nyilatkozat hiányos tartalma hiánypótlással kiküszöbölhető, az ajánlatkérő jogsértően nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét a kérelmező számára.
A Döntőbizottság elsődlegesen rögzítette, hogy a kérelmező tévesen hivatkozott az EKR-rendelet 11. § (2) bekezdésére. Jelen esetben nem az volt a hiba, hogy az EKR-ben csatolt dokumentum bár nem felel meg az előírt informatikai jellemzőknek, de olvasható, emiatt hiánypótlás nem szükséges. A hiba nem pusztán informatikai-technikai megközelítésben volt formai. A hiba abban állt, hogy a felcsatolt nyilatkozat nem felelt meg a közbeszerzési dokumentációban előírt azon feltételnek, mely szerint, amennyiben ha azt nem elektronikus űrlapon teszik meg, akkor a papíralapú, cégszerűen aláírt dokumentum egyszerű elektronikus másolatát kell feltölteni.
Tévesen hivatkozott a kérelmező az EKR-rendelet 13. § (1) bekezdésében előírtakra is, figyelemmel arra, hogy a jelen esetben technikailag nem elektronikus úton tett nyilatkozatról, hanem elektronikus formátumban benyújtott dokumentumról van szó. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a nyilatkozat tartalmi kelléke a szakember aláírása is. Jelen esetben tehát a nyilatkozat hiányos volt.
A Döntőbizottság nem fogadta el azon ajánlatkérői indokolást, mely szerint a bemutatott szakemberre vonatkozó nyilatkozat hiánypótlása a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában előírtakra tekintettel kizárt. A vizsgált nyilatkozat ugyanis nem szakmai ajánlat, hanem a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerint értékelt ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentum. Ilyen dokumentum hiánypótlásának feltételeit, korlátait a Kbt. 71. § (9) bekezdésében előírtak határozzák meg. A jelen esetben megállapítható, hogy a kérelmező által benyújtott, a bemutatott szakemberre vonatkozó nyilatkozat hiányainak, azaz az ajánlattevői gazdasági társaság képviselője cégszerű aláírásának és a szakember aláírásának utólagos elhelyezése, és a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolatának EKR-be történő feltöltése nem tartozik a Kbt. 71. § (9) bekezdésében szabályozott körbe, ennélfogva a hiány pótolható.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát hiánypótlás elrendelése nélkül, ezzel megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a Kbt. 71. § (1) bekezdését.