A határozattal érintett tárgyak: A Kbt. 3. § 16. pontjára tekintettel a kérelmi elemek meghatározásának szempontjai. Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel, az ajánlatkérőnek a benyújtott indokolás alapján további kiegészítő indokolást kellett volna kérnie az ajánlattevőtől. Az indokoláskérési eljárás követelményei.
Tényállás
Az ajánlatkérő (egyetem) a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Kbt. 113. §-a szerint nyílt eljárást indított 2 részben.
Az ajánlatkérő az EKR-ben 2018. október 17-én közzétett összefoglaló tájékoztatásban a szerződés tárgyát a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns 1. rész tekintetében az alábbiak szerint adta meg: UH készülék beszerzése.
Az ajánlatkérő 2018. október 30. napján küldte meg az érdekelt gazdasági szereplők részére a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési dokumentumokat.
Értékelési szempontok tekintetében az ajánlatkérő az 1. részben a következő szempontokat írta elő:
«
| 1. rész | 1.: Programozható nyomógombok száma a kezelőpulton 10 darabnál több (igen/nem) (előny az igen) (pontkiosztás) | 5 |
| 1. rész | 2.: Maximális vizsgálati mélység (monitoron kijelzett érték) 35 cm vagy annál több (rendszer adat) (előny az igen) (pontkiosztás) | 5 |
| 1. rész | 3.: Nyers adat (raw data) kezelése (igen/nem) (előny az igen) (pontkiosztás) | 5 |
| 1. rész | 4.: A rendszerszoftver futtatása SSD-ről történik (igen/nem) (előny az igen) (pontkiosztás) | 5 |
| 1. rész | 5.: Bekapcsolási idő teljesen kikapcsolt állapotból kevesebb mint 60 mp. (max 120 mp.) (igen/nem) (előny az igen) (pontkiosztás) | 5 |
| 1. rész | 6.: A készülék használható PST-30BT vizsgálófejjel (igen/nem) (előny az igen) (pontkiosztás) | 5 |
| 1. rész | 7.: 12 hónap jótálláson felüli többlet jótállási idő vállalása (0-12 hónap) (előny a több) (egyenes arányosítás) | 5 |
Ár szempont:
1., 2. részek esetében egyaránt: Nettó ajánlati összár 60 »
Az ajánlatkérő a felhívás « További információk » pontjában előírta, hogy az ajánlattevőknek a műszaki leírás alapján megajánlott termék esetében az ajánlatukban csatolni kell a megajánlott termék magyar nyelvű fényképes prospektusát vagy fényképes termékleírását, amelyből a műszaki leírásban megfogalmazott követelményeknek történő megfelelés egyértelműen megállapítható.
Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentumot is készített, amely egyebek mellett tartalmazta a műszaki leírást a termékek részletes leírásával és minimumkövetelményeivel.
Az eljárás 1. része tekintetében 7 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, köztük a jelen ismertetés szerint M Zrt. 5.500.000.- Ft ajánlati áron, és a kérelmező 12.497.000.- Ft ajánlati áron.
A bontási jegyzőkönyv szerint az eljárás 1. részében a fedezet mértéke nettó 12.135.740.- Ft volt.
Az ajánlati árakra való tekintettel az ajánlatkérő az eredményes eljárás esélyének növelése érdekében a rendelkezésre álló fedezet összegét az 1. rész esetében nettó 12.497.000.-Ft összegben 2019. február 7. napján megemelte.
Az ajánlatkérő a 2019. január 2. napján kibocsátott levelében 4 ajánlattevő esetében hiánypótlást és felvilágosítást kért. Egyidejűleg az ajánlatkérő adatokat, kalkulációkat tartalmazó árindokolás benyújtását kérte többek között az M Zrt.-től a nettó ajánlati összár ajánlati elem megalapozottságának alátámasztása érdekében. Az ajánlatkérő az indokolás kérésében az alábbiakat rögíztette:
„Az indokolás tartalmazzon minden olyan objektív adatot, körülményt, árképzési módszert, ami segít teljes bizonyossággal alátámasztani, hogy a megajánlott áron Ajánlattevő képes szerződéses kötelezettségeinek gazdaságos, hiánytalan teljesítésére a vállalt minőségi feltételek mellett. Kérjük, hogy Ajánlattevő ajánlata gazdaságos megalapozottsága érdekében konkrétan mutassa be a szerződés teljesítése során felmerülő költségeket, ráfordításokat (így különösen az egyes termékek gyártási/beszerzési ára, logisztika, üzemeltetési és adminisztrációs költségek, a teljesítéshez szükséges munkabérek és járulékaik), a teljesítéshez kapcsolódó esetleges tartalékokat, illetve nyereséget számszerűsítve, vagy a beszerzési árra vetítetten százalékos költséghányad megadásával!”
Az M Zrt. ajánlattevő a hiánypótlást, felvilágosítást, árindokolást a kért határidő letelte előtt benyújtotta.
Az M Zrt. az árindokolását nem nyilvánította üzleti titokká. Előadta, hogy az ajánlati áruk (5.500.000.-Ft + 27% ÁFA) nem tekinthető irreálisan alacsonynak, ugyanis az a termék bekerülési árának, a szükséges szállítási és teljesítési feladatok költségeinek a figyelembevételével lett kialakítva. A gyártóval egyeztetve, már régóta szerettek volna az ajánlatkérő eszközparkjának részévé válni. A gyártó ultrahang készülékei jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, amelynek köszönhetően - többek között Magyarországon is - nagymértékben nőtt a készülékek elismertsége, valamint az installált bázis is a felső-közép és felső kategóriás ultrahang készülékek területén. Jelen tenderben a gyártó egyik legújabb fejlesztésű készülékével tudtak megfelelni az előírásoknak, amely kapcsán egy rendkívül kedvező bevezető árat kaptak.
A gyártó a megajánlott ultrahang készülék kapcsán egy speciális 15.500 USD árú ajánlatot adott (24 hónapos gyári garanciával), amely biztonságosan 290 HUF/1 USD árfolyamon számolva 4.495.000.-Ft. Az ultrahang és tartozékainak szállítási költsége (korábbi szállítási összegekből kalkulálva) Kínából cégük telephelyére körülbelül 1.000 USD, amely a fenti árfolyammal számolva 290.000.- Ft.
Raktározási költség nem merül fel, a szakemberük által a készülék összeállítása és kipróbálása 2 munkaóra 36.000.-Ft (18.000.-Ft/munkaóra). Nyertesség esetén a szállítás, üzembe helyezés és betanítás munkadíjjal és kiszállással együtt 64.000.-Ft (3 munkaóra és 10.000.-Ft kiszállási díj).
A közbeszerzési pályázat összeállításával kapcsolatban 2 munkaóra (15.000.-Ft/munkaóra) és 35.000.-Ft iroda fenntartási és egyéb adminisztrációs költség, azaz összesen 65.000.-Ft költség merült fel. Egyéb ráfordítások (pl. adók, illetve még nem ismert járulékos költségek) kapcsán további 50.000.-Ft került elkülönítésre.
Az ajánlott készülék bekerülési árát összeadva a fent felsorolt egyéb költségekkel jutottak a teljes, nettó 5.000.000.-Ft-os bekerülési értékhez. Ezen összeghez került hozzáadásra az M Zrt., 10%-os nyeresége, amely kiadta a nettó 5.500.000.-Ft-os ajánlati árat.
Összegezve, álláspontjuk szerint az ajánlati áruk reális, megalapozott és a legfontosabb, hogy a tenderben megajánlott, az előírásokat maradéktalanul teljesítő termék ajánlatkérő részére történő szállítására fedezetet nyújt.
Az ajánlatkérő 2019. február 12. napján felhívta az alkalmassági követelmények igazolására az M Zrt.-t, valamint a kérelmezőt. Az ajánlattevők az igazolásokat a kért határidő letelte előtt benyújtották.
Az eljárás eredményéről szóló összegezés az ajánlattevők részére az EKR-en keresztül 2019. március 11. napján megküldésre került.
Az ajánlatkérő az eljárás 1. részének tekintetében az M Zrt. ajánlattevőt a közbeszerzési eljárás nyertesének, a kérelmezőt a második legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek nyilvánította.
A kérelmező jogorvoslati kérelme
A kérelmező jogorvoslati kérelme szerint a nyertes ajánlattevőként kihirdetett gazdasági szereplő benyújtott árindokolásában rögzítettek nem alkalmasak az ajánlati ár megalapozottságának alátámasztására és erre tekintettel az ajánlatkérőnek elsődlegesen a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján kiegészítő árindokolást kellett volna kérnie, ennek elmulasztására tekintettel pedig a nyertes ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A fentiek okán pedig az eljárás nyertesének megjelölésére a Kbt. 77. § (4) bekezdésébe ütközően került sor. A kérelmező az árindokolást több okból támadta.
A kérelmező álláspontja szerint ugyanakkor a jogorvoslati kérelem egyetlen kérelmi elemet tartalmaz, hisz a sérelmezett ajánlatkérői magatartás az, hogy az árindokolást elfogadhatónak minősítette.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant kérte elutasítani.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem első, második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és kilencedik elemének helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel.
A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő 2019. március 11. napján kelt eljárást lezáró döntését, és az ezt követően hozott valamennyi döntését.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 200.000.-Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta:
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárását 2018. október 30. napján indította, így ezen jogorvoslati eljárásra is a Kbt. ezen a napján hatályos rendelkezéseit alkalmazta.
1. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelemmel összefüggésben elsődlegesen abban kell állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltak tekintetében érdemi döntéshozatalának fennáll-e eljárásjogi akadálya. E körben a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem valamennyi eleme tekintetében fennállnak az eljárásjogi feltételek, így a kérelem érdemi vizsgálatának akadálya nem volt.
A kérelmezői hivatkozásra vonatkozóan a jogorvoslati kérelemben szereplő kérelmi elemek számával összefüggésben a Döntőbizottság rögzítette, hogy a jogorvoslati kérelmében a kérelmező az ajánlatkérő bírálati cselekményét sérelmezte, ugyanakkor ezt több okból kifolyólag. Az árindokolás elfogadhatósága körében tett hivatkozások külön-külön értékelendők, külön-külön is megalapozzák a jogsértés fennállását, ezért ezen hivatkozások mind külön ajánlatkérői magatartásként vizsgálandók. Maga a Kbt. értelmező rendelkezései körében tett azon kivétel, mely az érvénytelenség esetén normatív alapon szabályozza, hogy bármennyi okból is állapították meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, az minden esetben egy kérelmi elemnek értékelendő, is azt erősíti, hogy azért szükséges kifejezetten szabályozni a kérelmi elemek számát e körben, mert a főszabály szerint annyi kérelmi elemnek minősülne, mint amennyi okból támadja az ajánlatkérői döntést (tehát amennyi érvénytelenségi hivatkozás áll fenn). A kérelmezői hivatkozás elfogadása esetén jogszerű jogorvoslati kérelem kerülne abban az esetben is benyújtásra, ha a kérelmező kizárólag általánosságban jelölné meg az árindokolás elfogadásának jogsértését, ugyanakkor arra vonatkozóan nem tenne érdemi hivatkozást, nem jelölné meg azt a jogsértést, melyet a Döntőbizottság vizsgálni tudna.
Fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmi elemek száma minden esetben a megjelölt és szűken értelmezett jogsértésekhez igazodik, s nem általánosságban vett megjelölt bírálati cselekményhez. A jogorvoslati kérelemmel összefüggésben ugyanakkor megállapította, hogy a karbantartási és szerviz költségnemek lényegében azonosak, így azokat egyazon kérelmi elemen belül vizsgálta a Döntőbizottság. 1
1 A Döntőbizottság a Kbt. 3. § 16. pontjára tekintettel a kérelmi elemek meghatározásának szempontjaival foglalkozott.
2. A releváns jogszabályi rendelkezések az alábbiak.
3. A Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdése szerint:
(1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.
A Kbt. 72. §-a az alábbi releváns rendelkezéseket tartalmazza (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
(2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
b) a választott műszaki megoldásra,
c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,
e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére
vonatkozik.
(3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.
(4) Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.
(5) Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.
A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].
A jogalkotó a Kbt. 72. §-ában az aránytalanul alacsony ár esetében követendő eljárást szabályozza. A törvény szabályozza az ajánlatkérő feladatát, mely szerint amennyiben az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében, akkor indokolást kell kérnie.
Az ajánlatkérő ezen feladata vonatkozásában nem fogadható el az általános jellegű, csak a törvény szövegére, illetve a jogszabályhelyre történő hivatkozás, követelmény, hogy az ajánlatkérő konkrétan nevesítse, hogy mely ajánlati elemeket kell az ajánlattevőnek megindokolni. Általános jellegű felhívás alapján az ajánlattevők nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy megfelelő tartalommal el tudják készíteni indokolásukat az ajánlati áraik alátámasztására. A jelen jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő indokoláskérését, s megállapította, hogy az megfelel a törvényi feltételeknek. Az indokolás kérésében kérte, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges valamennyi költséget mutasson be a gazdasági szereplő, továbbá meghatározott néhány költségnemet, mely a beszerzés tárgyával összefüggésben intenzíven felmerül.
Amennyiben jogszerű indokoláskérés érkezik, az ajánlattevők kötelességévé, és felelősségévé válik, hogy az árindokolást olyan mélységben és olyan tartalommal készítsék el, melyből az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlat elfogadható-e. E körben hivatkozott a Döntőbizottság arra is, hogy az ajánlatkérő nem veheti át az ajánlattevők szerepét, hisz az indokolás megfelelő elkészítésének feladata az ajánlattevők felelőssége. Az indokolási kötelezettség elmulasztása, vagy nem kielégítő volta miatti jogkövetkezmény az érvénytelenség. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.VI.37.118/2009/6. számú ítéletében rámutatott, hogy „az indokolásnak mindig objektív tényeken kell alapulnia, ha szükséges, igazolt számításokat kell tartalmaznia, bizonyítékokat kell megjelölnie, akár a beszerzési árak igazolásával.
Az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy meggyőződjön arról, az adott ajánlati áron a szerződés teljesíthető, maga után vonja azt a következményt is, hogy az ajánlattevőnek olyan részletes indokolást kell előterjesztenie, amely az adott, kirívóan alacsonynak tekintett ellenszolgáltatást megfelelően indokolja, alátámasztja, az azzal szemben támadt kétségeket eloszlatja, a teljesíthetőségeket igazolja.”
Azt is rögzíti az ítélet indokolása, hogy „az adott ajánlati elemekkel kapcsolatban felmerült kétségeket kell az adott indokolásban az ajánlattevőnek eloszlatnia, amelyhez, ha szükséges, olyan bizonyítékokkal kell szolgálnia, amely az állításait alátámasztja. Ez nem jelenti az ajánlathoz képest a kiírás feltételrendszerét meghaladó dokumentáció csatolásának kötelezettségét, csupán a vállalás adott áron történő teljesíthetőségének objektív igazolását.”
Hangsúlyozta továbbá azt is a Döntőbizottság, hogy az indokolásban, annak objektivitását igazolandó, az indokolás megalapozottságának alátámasztásaként benyújtható bizonyítékok köre igen széles lehet, bizonyítékként alkalmas és elfogadható lehet különösen részletes költség- illetve díjkalkuláció, pénzügyi kimutatás, bármely olyan konkrét adatokat tartalmazó szerződés, igazolás a beszerzési árakról, az érintett ajánlattevő számára kiállított nyilatkozat, amely alátámasztja az ellenszolgáltatás megalapozottságát. Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő célja a közbeszerzési eljárás megnyerése, ezért ilyen esetben elsősorban neki érdeke, hogy az ajánlatkérő részére olyan indokolást adjon a valós helyzetről, amely alapján az ajánlatkérő megnyugtató módon tud dönteni az indokolás elfogadásáról. Ha az indokolás nem tartalmaz kellő információt, racionális közgazdasági indokokat, nem ad meg minden adatot, tényt az ajánlatkérő döntéséhez, nem indokolja meg kellőképpen az ajánlata teljesíthetőségét, úgy magát fosztja meg annak lehetőségétől, hogy az ajánlatkérő az indokolást elfogadva ajánlatát érvényessé nyilvánítsa. Tehát az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely független, tárgyilagos választ tartalmaz, egyértelműen alátámasztja a tényleges helyzetet és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés ténylegesen teljesíthető lesz.
Az ajánlatkérő kötelessége az árajánlat megalapozottságáról való meggyőződés, és ha ehhez az indokolás nem elégséges, annak elfogadhatósága kétséges, kiegészítő indoklást kérhet, mely szükség esetén több ízben is alkalmazható, illetve – a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján – alkalmazandó mindaddig, míg az ajánlatkérő megalapozott döntést nem tud hozni.
4. Jelentős tényállási elem a jogorvoslati kérelem elbírálása körében, hogy a nyertes ajánlattevő árindokolása kizárólag a nyilatkozati elvre épül, vagyis az árindokolásában szereplő nyilatkozatok, számítások alátámasztására bizonyítékot nem csatolt a gazdasági szereplő. Az ajánlatkérő fent hivatkozott bírálati kötelezettségét tehát kizárólag az árindokolás szöveges része alapján, minden egyéb okirati vagy bármilyen bizonyíték alapján kellett, hogy elvégezze. A Kbt. arra vonatkozóan kifejezetten nem tartalmaz rendelkezést, hogy mely bizonyítékokkal kell alátámasztania az ajánlattevőnek az indokolását, ugyanakkor azt előírja, hogy megfelelő mérlegelés alapján abban kell állást foglalnia a közölt információk alapján az ajánlatkérőnek, hogy a szerződés az adott áron teljesíthető.
Hangsúlyos továbbá, hogy jelen közbeszerzés tárgya árubeszerzés, mely alapján az ajánlati ár hangsúlyos eleme – figyelembe véve a közbeszerzési dokumentációkban meghatározott feladatokat is – a megajánlott készülék beszerzési ára. Erre vonatkozóan az ajánlatkérő egyebekben külön nevesítve is indokolást kért.
Fentiek előrebocsájtásával az első kérelmi elem alapján abban kellett döntést hoznia a Döntőbizottságnak, hogy az árindokolásban a megajánlott készülék beszerzési ára körében tett nyertes ajánlattevői hivatkozások alapján az ajánlatkérő aggálymentesen meg tudta-e állapítani azt, hogy a szerződés teljesíthető az adott áron. Az árindokolásban az ajánlattevő maga hivatkozott arra, hogy az ajánlati ár a megajánlott készülék „rendkívül kedvező bevezető árán” alapul. Ezen ajánlattevői nyilatkozaton túlmenően azonban az indokolás kizárólag azt tartalmazza e körben, hogy a gyártó szeretne az ajánlatkérő eszközparkjának része lenni. Ezen indok önmagában nyilvánvalóan nem alapozza meg az indokolás elfogadhatóságát, hisz az nem az ajánlati árat indokolja, hanem kizárólag az ajánlattevő ajánlati szándékát mutatja. Az árindokolásnak ebben a körben éppen azt kellene alátámasztani, hogy az ajánlattevő hivatkozott szándéka érdekében tett aránytalanul alacsony áron a szerződés valóban teljesíthető. Önmagában viszont az árindokolásban tett nyertes ajánlattevői indokolás nyomán – anélkül, hogy ezen nyilatkozatnak bármiféle bizonyítéka csatolásra került volna – az ajánlatkérő jogsértő módon hozta meg a döntését, hisz önmagában ezen nyilatkozatból megfelelő döntést hozni nem lehetett. A hivatkozott kúriai döntés nyomán az árindokolás megfelelősége körében sokféle bizonyíték elfogadható lett volna, melyek közül értelemszerűen a gyártói nyilatkozat hangsúlyos, ámde nem feltétlenül kizárólagos. Fentiek alapján a Döntőbizottság az első kérelmi elemnek helyt adott, hisz az ajánlatkérő e körben megsértette bírálati kötelezettségét akkor, mikor nem kért további indokolást e körben, s anélkül fogadta el a beszerzési árra vonatkozó árindokolást, hogy annak objektív volta igazolásra került volna.
A jogorvoslati kérelem második eleme tekintetében abban kellett állást foglalnia a Döntőbizottságnak, hogy a berendezés szállítási költségére vonatkozó indokolása kapcsán az ajánlatkérő jogszerű döntést hozott-e. E körben az indokolás kizárólag arra hivatkozik, hogy a szállítási költség a korábbi szállítási költségekből került kalkulálásra. Azonban az árindokolásból nem derült ki, hogy mi módon, megközelítőleg milyen távolságra stb. kerül szállításra a berendezés. A korábbi szállítások költségeinek alapulvétele elfogadható lehet, ugyanakkor ennek alátámasztására az indokolás nem tartalmaz semmiféle adatot, bizonyítékot, mely alapján az ajánlatkérő számára megfelelő mérlegelés eredményeként az indokolás objektív volta, a szerződés adott áron való teljesíthetősége alátámasztásra került volna. Fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem második elemének helyt adott.
A jogorvoslati kérelem harmadik elemében a kérelmező azt kifogásolta, hogy az árindokolás nem tartalmaz adatot az EU területére történő vám, vámkezelési költségre vonatkozóan. E körben a Döntőbizottság álláspontja szerint az indokolásból valóban nem derül ki önmagában, hogy ezen költségek a szerződés teljesítésével összefüggésben valóban felmerülnek-e, s amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Amennyiben pedig nem merül fel, akkor miért. E körben tehát szintén további indokolást kellett volna kérnie az ajánlatkérőnek, hisz ezen költségek felmerülhetnek. Fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem harmadik elemének helyt adott.
A jogorvoslati kérelem negyedik eleme tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy az árindokolás arra vonatkozóan nem tartalmaz adatot, hogy a telephelyről a teljesítés szerinti helyszínre történő továbbszállítás tekintetében költségnemenként milyen összeggel kalkulált a nyertes ajánlattevő. Az árindokolásból önmagában nem derül ki az sem, hogy a jelzett 3 munkaóra egyáltalán a munkajogi, adójogi követelményeknek megfelel-e. Fentiek alapján az árindokolás tekintetében e körben további indokolást kellett volna kérnie az ajánlatkérőnek. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelem negyedik elemének helyt adott.
A jogorvoslati kérelem ötödik eleme tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy az abban megjelölt 3 kalkulált munkaóra önmagában ellentmondásban van a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feladatokkal. Ugyanakkor az árindokolásból nem derül ki pontosan az sem, hogy a szerződéses feladatok ellátása körében az ajánlattevő kizárólag 3 munkaórával számolt, vagy egyéb költségsoron tüntette fel a betanítás, illetve a próbaüzem humán költségvonzatait. Az ajánlatkérő a benyújtott indokolás megfelelősége vonatkozásában jogsértő döntést hozott, hisz azok egyáltalán nem alapozzák meg objektív módon, a szerződés adott áron való teljesíthetőségét. E körben is tehát kiegészítő indokolást kellett volna kérnie ajánlatkérőnek. Fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ötödik elemének helyt adott.
A jogorvoslati kérelem hatodik elemében a kérelmező hivatkozott arra, hogy a beüzemelésre vonatkozó megjelölt időtartam nem reális, bár az indokolásból pontos időráfordítás sem megállapítható. A Döntőbizottság álláspontja szerint az indokolás két külön költségsoron hivatkozza a készülék beüzemelésének humán költségét, melyből nem állapítható meg, hogy a tekintetben mennyi időráfordítással kalkulált az ajánlattevő. Önmagában az indokolásban szereplő összevont költségnemből nem megállapítható, hogy a készülék összeállítása, kipróbálása és az üzembe helyezés költségnemek pontosan milyen viszonyban vannak egymással, a készülék kipróbálása és a beüzemelése között van-e átfedés. Ennek hiányában az árindokolás objektív volta nem megállapítható. Fentiek alapján e körben kiegészítő indokolást kellett volna kérnie az ajánlatkérőnek. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelem hatodik elemének helyt adott.
A jogorvoslati kérelem hetedik eleme tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy az árindokolás nem tartalmaz arra vonatkozóan utalást, hogy a preventív karbantartási díjak felmerülnek-e, illetve, ha igen, kinek az oldalán. A jogorvoslati kérelemben hivatkozottak szerint ezen költségek ugyanis függetlenek a jótállási kötelezettség teljesítéséből felmerült – gyártónál jelentkező – költségektől, ugyanakkor felmerülhetnek, azonban az árindokolásból mindez nem derül ki. E kérelmi elem vonatkozásában vizsgálta a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem i) pontjában hivatkozottakat is, mely a lényegében azonos szerviz költséghez kapcsolódik. Az árindokolás erre vonatkozóan sem tartalmaz semmiféle utalást. Fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem hetedik elemének helyt adott.
A jogorvoslati kérelem nyolcadik eleme tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy az alaptalan, hisz a jótállási időn belüli alkatrészcserének költségvonzata nem az ajánlattevőnél, hanem a gyártónál felmerülő költségelem, így azzal az ajánlattevőnek számolnia nem kellett a szerződés teljesítésével összefüggésben. Az árindokolás maga rögzíti, hogy a gyártó biztosít 24 havi jótállást, így a jótállás körébe eső költségek nem az ajánlattevőnél, hanem a gyártónál merülnek fel, ennek megfelelően az a beszerzési árba kalkulálva lett. Ugyanakkor az ajánlattevőnek az árindokolás körében e tekintetben nincs további kötelessége, s jogszerűen nem kötelezhető arra, hogy e tekintetben további indokolást adjon (Székesfehérvári Törvényszék 2.Kf.16/2017/6.) Fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem nyolcadik elemét elutasította.
A jogorvoslati kérelem kilencedik eleme tekintetében hangsúlyozta a Döntőbizottság, hogy az árubeszerzés alapvető költségeleme a beszerzési ár, ugyanakkor a szerződés teljesítése körében számolni kell munkadíjjal is, mely vonatkozásában az árindokolásból megállapíthatónak kell lennie, hogy az ajánlattevő a teljesítés során hány fő munkaerővel számolt, ezen személyek vonatkozásában milyen költségek merülnek fel. Az indokolás ugyan tartalmaz erre vonatkozóan adatot, de minden esetben összevontan, más költségnemekkel együtt, mely alapján az ajánlatkérő önmagában megállapítani nem tudja, hogy az ajánlati áron a szerződés teljesíthető-e. Fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem kilencedik elemének helyt adott.
Összefoglalóan megállapította a Döntőbizottság, hogy a benyújtott árindokolás alapján az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettségének teljes mértékben nem tudott eleget tenni, és önmagából az árindokolásból nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szerződés az adott áron teljesíthető. Az ajánlatkérőnek a benyújtott indokolás alapján további kiegészítő indokolást kellett volna kérnie.