D.88/11/2019. számú határozat

A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését, jogsértően mulasztotta el az ajánlattal kapcsolatban a tisztázó kérdés feltételét.

Tényállás

Az ajánlatkérő (helyi önkormányzat) 2018. április 13-án 8 gazdasági szereplő részére közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívással, valamint a Közbeszerzési Adatbázisba való feltöltéssel, továbbá az ajánlatkérő honlapján való közzététellel, megindította a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárását.

Az ajánlattételi felhívásban rögzítette a beszerzési tárgyat és közölte, hogy az eljárás 11 ajánlati részből áll, a 4. rész tárgya a helyi víztorony felújítása.

A szerződés Európai Uniós forrás keretében valósul meg.

Az ajánlatkérő meghatározta az értékelési szempontokat is valamennyi ajánlati részre azonosan, a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arányt rögzítette az alábbiak szerint:

A 2. és 3. értékelési részszempont tekintetében a legjobb ajánlat a maximális 10 pontot kapja, a többi ajánlat pontszámai az egyenes arányosítás módszerével számítandók.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rögzítette az alábbiakat is:

3. Az ajánlat költségei

Az ajánlatban bekért információk nyújtásáért az ajánlattevő felel, nem kielégítő információk közlésének következménye az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása lehet.

Ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után, ha ajánlatát hibásan, vagy a hiánypótlási felhívást követően is hiányosan, illetve oly módon nyújtja be, hogy az tartalmilag nem felel meg az eljárást megindító felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban, és az ajánlattevői kérdésekre adott válaszokban, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

6. Az ajánlatok benyújtásának körülményei
Az ajánlat nem tartalmazhat betoldásokat, törléseket vagy felülírásokat, azt az esetet kivéve, ha Ajánlattevő javítja ki saját hibáját. Ilyenkor az ajánlat aláírójának, illetve aláíróinak kézjegyükkel kell ellátniuk a javításokat.

A 3. számú mintairat a Felolvasólap kitöltendő adatait rögzítette.

A módosított ajánlattételi határidőre a 4. rész esetében 2 ajánlatot nyújtottak be, a jelen ismertetés szerint L Kft., és a B Bt. részéről.

Az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet 2018. július 10-én elkészítette és megküldte az ajánlattevőknek.  Az L Kft. ajánlata a jegyzőkönyv szerint mind a 11 ajánlati részre vonatkozóan azonosan, teljesnek került rögzítésre. Az L Kft. 4. rész vonatkozásában tett ajánlata a KBA-ba feltöltött, szkennelt iratok szerint az értékelési szempontok tekintetében az alábbiakat tartalmazta:

« 1. Összes nettó ajánlati ár (nettó vállalkozói díj) HUF egységben: 9 610 325,- HUF
2. Többletjótállás vállalása (36 hónap kötelező jótálláson felül) hónap egységben: 6 56 hónap
3. Felelős műszaki vezető gyakorlata (36 hónap kötelező gyakorlati időn felül) hónap egységben: ....................... hónap ».

Az L Kft. ajánlatában szereplő, papír alapú felolvasólap szerint az L Kft. 4. részre tett ajánlata az alábbiakat tartalmazta:

« 1. Összes nettó ajánlati ár (nettó vállalkozói díj) HUF egységben: 9 610 325,- HUF
2. Többletjótállás vállalása (36 hónap kötelező jótálláson felül) hónap egységben: 6 hónap
3. Felelős műszaki vezető gyakorlata (36 hónap kötelező gyakorlati időn felül) hónap egységben: 56 hónap ».

Az ajánlatkérő az L Kft. ajánlatában szereplő két eltérő felolvasólap tekintetében nem élt sem hiánypótlással, sem felvilágosítás kéréssel. Az ajánlatkérő által készített és az ajánlattevők számára megküldött bontási jegyzőkönyv, valamint az ajánlatkérő által az utóellenőrzést végző szervezet részére megküldött iratok, valamint az ajánlatkérő utóellenőrzés során tett nyilatkozata alapján a két eltérő felolvasólap ellenére az ajánlatkérő számára nem volt kérdéses az ajánlattevő vállalása, tekintettel arra, hogy a két felolvasólap adatai közötti eltérést az elírt adatok szám-torlódása eredményezte.

Az ajánlatkérő 2018. július 24-én készítette el és 2018. július 25-én küldte meg az összegezését, amely szerint az eljárás nyertese valamennyi rész tekintetében az L Kft. lett.

A Vállalkozási szerződés 2018. augusztus 10-én került aláírásra a nyertes ajánlattevővel.

A közreműködő szervezet 2018. év őszétől végezte az utóellenőrzési eljárását. A közreműködő szervezet 2018. december 18-án értesítette az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás utóellenőrzési jelentés eredményéről, amely szerint a közbeszerzési eljárás 4. része tekintetében nem támogató tartalmú okiratot adott ki és szabálytalansági gyanúbejelentőt nyújtott be a hivatalbóli kezdeményező felé.

A hivatalbóli kezdeményező 2019. január 14-én indította meg a szabálytalansági eljárást.

A hivatalbóli kezdeményezés

A 4. résszel összefüggésben elrendelt szabálytalansági eljárás alapján a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat papír alapú példánya, az ajánlatok bontási jegyzőkönyve, a keletkezett bírálati dokumentumok, illetőleg az összegezés szerinti kétféle felolvasólap alapján a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás küldés lett volna indokolt, ezt azonban az ajánlatkérő elmulasztotta, így felmerül a Kbt. 71. § (1) bekezdésének a megsértése.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának a megállapítását. Előadta, hogy a beérkezett ajánlatban a 4. ajánlati rész vonatkozásában a nyertes ajánlattevő egy oldal felolvasólapot – melyen elírás volt tapasztalható –, illetve az elírást észlelve javított felolvasólap iratot is csatolt. Az ajánlatkérő megvizsgálta a benyújtott iratokat az elírással érintett, valamint a korrigált felolvasólap iratot is, illetve azok egymással való viszonyát elemezte. A két felolvasólap irat kapcsán az ajánlattevő szándéka egyértelmű volt, vállalásait a két felolvasólap iraton azonosan rögzítette, az elírt adatok szám-torlódásból adódtak.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését.

A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 100.000.-Ft bírságot szabott ki.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

Az ajánlatkérő a kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárását 2018. április 13. napján indította meg, így a jogorvoslati eljárásra is a Kbt. e napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezés keretei között eljárva abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen mulasztotta-e el a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti tisztázó kérdés feltételét.

A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatához tartozó felolvasólap ellentmondást és hiányt tartalmazott, melyet az ajánlatkérő az eljárása során egyetlen kérdéssel sem tisztázott. Arra is rámutatott a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő azt követően sem tett fel tisztázó kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő utóbb benyújtott pdf formátumú felolvasólapja és az eredeti ajánlati felolvasólap között ellentmondás volt, illetőleg az ajánlattevő magyarázatot sem fűzött hozzá.

Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárása során nem tisztázta a nyertes ajánlattevő értékelésre kerülő ajánlati elemeit, ezzel megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését.