2019.júliusi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.
Alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.
Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

 

Kérdések és válaszok

1. Tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén az ajánlattevők számának – tárgyalási fordulónként történő – csökkentése mellett az ajánlatkérő az utolsó tárgyalási fordulót három ajánlattevőből kettő, az értékelési szempontok szerint legkedvezőbb ajánlattevővel kívánja lefolytatni. A harmadik ajánlattevőnek a második fordulóban tett ajánlata tekinthető-e végleges ajánlatnak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a hivatkozott esetben a harmadik ajánlattevőnek nem kell végleges ajánlatot tennie, így a második fordulóban benyújtott ajánlata tekintetében nem merül fel annak végleges ajánlati minősége.

A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során, a tárgyalási fordulók során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyre.

A Kbt. 87. § (7) bekezdés szerint tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel.
A kérdésben jelzett esetben a harmadik ajánlattevő nem vesz részt az utolsó, harmadik fordulóban, így végleges ajánlatot sem kell tennie, ezzel együtt a korábbi ajánlata nem tekinthető végleges ajánlatnak.

 

2. Az előző kérdésben említett harmadik ajánlattevő ajánlata érvényes-e az 1. kérdésben jelzett esetben, ha egyebekben a Kbt. 73. § szerinti érvénytelenségi ok nem áll fenn?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A harmadik ajánlattevő ajánlata érvényes, ha egyebekben a Kbt. 73. § szerinti érvénytelenségi ok nem áll fenn.

A Kbt. taxatív érvénytelenségi okai között nem szerepel olyan jogalap, amely az ajánlattevő ajánlatához arra tekintettel rendeli az érvénytelenség következményét, hogy valamely tárgyalási fordulóba nem kerül meghívásra.

Fentiek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben akként kezelhetőek, hogy az ajánlatkérő érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek meg tudja jelölni az ajánlatok bírálatáról szóló írásbeli összegezésben a végleges ajánlattételre fel nem hívott ajánlattevőt, azonban a nyertes ajánlattevő és a második helyezett ajánlattevő kiválasztásakor már csak a végleges ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül választhat.

 

3. A fénytechnikai, valamint a hangtechnikusi szolgáltatások a Kbt. 111. § c) pontjában foglalt kivételi körbe tartoznak-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 111. § c) pontjában nevesített kivételi körbe tartozó, a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokat a Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) taxatíve felsorolja, így a 92370000-5 kódszámú hangtechnikusi szolgáltatást is, azonban a felsorolásban nem szerepel a fénytechnikai szolgáltatás, így ezen szolgáltatás nem tartozik a Kbt. 111. § c) pontjában nevesített kivételi körbe.

Az ajánlatkérő hang-és fénytechnikai szolgáltatást kíván beszerezni. Az ajánlatkérő a beszerzés során a Kbt. 111. § c) pontját kívánja alkalmazni. A hangtechnikusi szolgáltatások a Kbt. 111. § c) pontjának hatálya alá tartoznak és annak ellenére, hogy a fénytechnikai szolgáltatások nem szerepelnek a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok között, az ajánlatkérő álláspontja szerint a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások körébe tartoznak, ezen főcsoport részeként értelmezhetők. Ez az értelmezés azonban nem helytálló.

A Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérők kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha megadott tárgyú visszterhes beszerzéseik értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, és a beszerzésük nem sorolható a Kbt. által meghatározott kivételi körök valamelyikébe.

A Kbt. 111. § c) pontja alapján a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV kódok által meghatározott könyvtárkezelési szolgáltatásokra, a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokra, valamint a jogi szolgáltatásokra.

A Kbt. által meghatározott kivételi esetköröket minden esetben az uniós jognak való legteljesebb mértékű megfelelés érdekében, illetve az Európai Unió Bírósága és a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) következetes joggyakorlata alapján minden esetben szűken kell értelmezni, az egyes kivételi esetek nem terjeszthetők ki más tárgykörökre, azok kizárólag a Kbt. által lehetővé tett esetekben, a Kbt. által előírt módon alkalmazhatók. Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a kivételi körben meghatározott CPV kód szerinti szolgáltatáshoz egyéb beszerzési igény is kapcsolódik (pl. hangtechnikus szolgáltatás mellett a hangtechnika „kiépítése”), a kivétel nem alkalmazható.

A Kbt. 111. §-ában foglalt kivételek kizárólag abban az esetben mentesítik az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, ha a beszerzés becsült értéke az uniós értékhatárokat nem éri el, ezért az adott kivételi kör alkalmazhatósága megállapításának feltétele a beszerzés becsült értékének megfelelő megállapítása a Kbt. 16-19. §-ai alapján, különös tekintettel a Kbt. 19. § (2) bekezdésében foglalt, ún. részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályra.

Amennyiben az állásfoglalás kérésben leírt szolgáltatásmegrendelés vonatkozásában fennáll a részekre bontás tilalma, akkor a Kbt. 111. § c) pontja szerinti beszerzési tárgy szerződéses értéke növeli a vele egységet képező másik, kivételi körbe nem tartozó szerződés becsült értékét is, ezáltal meghatározva ezen kivételi körbe nem tartozó szerződésre irányuló közbeszerzési eljárás rendjét, függetlenül attól, hogy a kivételi körbe tartozó szerződés megkötését nem előzi meg közbeszerzési eljárás.

Vegyes beszerzések esetén, abban az esetben, ha a beszerzés egy része kivételi körbe tartozik, a másik része pedig nem, a Kbt. 23. § (1) bekezdése alapján, a Kbt. 23. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha – a Kbt. 22. §-ban foglalt eseteken kívül – egy beszerzés különböző elemeire eltérő jogi szabályozás vonatkozik – akár olyan módon, hogy a Kbt. alapján eltérő szabályok alkalmazandóak, akár olyan módon, hogy a beszerzés részben nem tartozik a Kbt. hatálya alá.

A Kbt. 23. § (6) bekezdése alapján, ha a szerződés közbeszerzési szerződés és a Kbt. alkalmazása alól kivételt képező szerződés elemeit foglalja magában, a szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a Kbt.  alkalmazása alól kivételt képező szerződéses elemek értéke hogyan aránylik a teljes szerződés értékéhez.

A Hatóság álláspontja szerint egyebekben a fénytechnikai szolgáltatások a 79952000-2 CPV kóddal meghatározott rendezvényszervezési szolgáltatások körébe tartoznak. Ezt az értelmezést támaszthatja alá a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet) szabályozása, melynek 1. § (2) bekezdése 1. pontja alapján a rendezvényszervezés olyan eseti vagy rendszeres előre meghatározott célból (így különösen társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport) adott helyen és időben tartott összejövetellel kapcsolatos teljes körű előkészítő, szervező, összehangoló munka, amely magában foglalja az esemény létrejöttével kapcsolatos valamely szolgáltatás, így különösen rendezvényhelyszín, rendezvénytechnika, berendezés, dekoráció, catering, programok, előadók, szállás biztosítását. Ezenfelül a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti rendezvényszervezési feladatok értelmezéséről szóló útmutatója szerint a rendezvényszervezés komplex fogalmába különösen a következő részfeladatok tartoznak:

1. rendezvényhelyszín bérlése

2. rendezvénytechnika biztosítása

3. berendezés biztosítása

4. dekoráció

5. catering

6. programok, előadók és

7. szállás biztosítása.

A fentiek alapján – független attól, hogy az állásfoglalást kérő, illetve az általa képviselt szervezet a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e – a hivatkozott jogszabály fogalomrendszere és az annak értelmezését segítő útmutató a kérdésben szereplő fénytechnikai szolgáltatás CPV-kód szerinti minősítéséhez is segítséget nyújthat.

 

4. Amennyiben a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAKSZ rendelet) hatályba lépését megelőzően történt megújítás során több, mint tizenöt közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására vonatkozó igazolás került bemutatásra, azonban a bemutatott eljárások közül csak tizenöt volt szükséges a bejegyzés megújításához, a soron következő megújítás során, amelyre már a FAKSZ rendelet 20. § (2) bekezdésének rendelkezése vonatkozik, a többi, „fel nem használt” közbeszerzési eljárás bemutatható-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló korábbi jogszabályok szerinti FAKSZ-tevékenység igazolása körében bemutatott, az akkori nyilvántartásba vételhez szükségeshez képest „többlet-tapasztalat” nem használható fel a megújítás során.

A FAKSZ-rendelet 27. §-a rendelkezik azokról az átmeneti, speciális szabályokról, amelyek a korábbi jogszabályok szerinti névjegyzékbe vétel megújításáról szólnak, további szabályokkal egészítve ki a FAKSZ-rendeletben meghatározott, nyilvántartásba vételről szóló követelményeket. Ezek között nem szerepel olyan rendelkezés, amely alapján el lehetne térni a FAKSZ-rendelet 20. § (2) bekezdésének szabályaitól.

 

5. A csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban történő részesülés lejártát követően legkésőbb hat hónapon belül kell-e kezdeményezni a FAKSZ-névjegyzékben szereplés megújítását, amennyiben a névjegyzéken szereplés a jogosultsági idő alatt jár le és nem később?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint a FAKSZ-rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság megszűnését követően legkésőbb hat hónapon belül kell kezdeményezni a FAKSZ-névjegyzékben szereplés megújítását vagy (ismételt) felvételét, több jogcím igénybevétele esetén az ellátási időszakokat összevontan kezelve.

 

6. A FAKSZ-nyilvántartásba vételhez szükséges közbeszerzési gyakorlatot a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban történő jogosultság kezdő időpontját megelőző három éven belül folytatott közbeszerzési tevékenység bemutatásával lehet-e igazolni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a közbeszerzési gyakorlatot a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző három éven belül folytatott közbeszerzési tevékenység bemutatásával is lehet igazolni.

A 3 éves időszak kezdő időpontja több jogcím esetén az ellátási időszakokat összevontan kezelve, azon ellátási jogosultsághoz képest számítandó, amelyet a kérelmező a FAKSZ-rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti ellátási jogosultságok közül elsőként igénybe vett.

 

7. Az ajánlatkérő építési beruházás keretében pótmunka elvégzése céljából módosíthatja-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján a szerződés azon elemeit is, amelyek a közbeszerzési eljárás során értékelésre kerültek, de amely elemek megváltoztatása a pótmunkát megalapozó műszaki szükségszerűségből adódik?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Hatóság álláspontja szerint nemcsak a pótmunka megrendelése, hanem bármilyen, a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti módosítás jelentheti valamely olyan szerződéses rendelkezés módosítását, amely a közbeszerzési eljárás során értékelési szempont volt. Amennyiben a módosítás megfelel a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának, illetve bármely, a Kbt. 141. §-a szerinti módosítás szabályainak, akkor az ilyen módosítás jogszerű.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerint az alábbi tartalmi feltételeket támasztja a szerződés módosításának jogszerűségéhez:

- a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;

- a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

- az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

A hivatkozott jogalap nem tartalmaz olyan korlátozást, amely megtiltaná, hogy a közbeszerzési eljárás során értékelési szempontnak minősült elem tekintetében módosításra kerüljön sor (például az ellenszolgáltatás mértéke is általánosan a szerződés módosításának tárgyát képezi, holott az csekély kivétellel minden esetben értékelési szempont).

A Hatóság felhívja a figyelmét, hogy a módosítás jogalapja feltételrendszerének fennállása mellett vizsgálandó, hogy az nem ütközik-e a Kbt. 142. § (3) bekezdésébe.

 

8. A közbeszerzési eljárásban benyújtott pályázatok elbírására létrehozandó közbeszerzési szabályzatnak meg kell-e felelnie a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) szabályainak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 27. § alapján létrehozandó közbeszerzési szabályzat megalkotásakor a Jat. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a létrehozandó közbeszerzési szabályzat jogszabályként (önkormányzati rendeletként) vagy közjogi szervezetszabályozó eszközként (normatív határozatként vagy normatív utasításként) kerül kibocsátásra.

A Jat. 1. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya a jogszabályokra és az ún. közjogi szervezetszabályozó eszközökre terjed ki. Az Alaptörvény T) cikkének (2) bekezdése szerint jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

Amennyiben a közbeszerzési szabályzat kibocsátására önkormányzati rendelet keretében kerül sor, arra a Jat. rendelkezéseit alkalmazni kell. A közjogi szervezetszabályozó eszközök, mint gyűjtőfogalom, a normatív határozatot és a normatív utasítást foglalja magába [Jat. 1. § (1) bekezdés b) pont]. A normatív határozat és a normatív utasítás úgy határolható el egymástól, hogy míg előbbit mindig testület vagy szerv alkotja, addig utóbbit mindig egyszemélyi szerv adja ki.

A Jat. 23. § (2) bekezdése alapján a normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

A Jat. 23. § (4) bekezdésének j) pontja szerint normatív utasításban szabályozhatja a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. A közjogi szervezetszabályozó eszközök harmadik személynek (természetes személynek, jogi személynek, egyéb szervezetnek) jogot, illetve kötelezettséget nem állapíthatnak meg.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól.

Az önkormányzati jogok közé tartozik az önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága. A Mötv. 53. § (1) bekezdés felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatáról alkotott rendeletben határozza meg. Az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága azonban e tárgyban sem korlátlan, a szabályokat törvény keretei között hozhatja meg. E szabályok garanciális rendelkezések annak érdekében, hogy a törvényben megfogalmazott követelmények - a helyi közügyek demokratikus módon történő intézése, a széles körű nyilvánosság garantálása - megvalósulhassanak.

A Kbt. 27. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az elektronikus közbeszerzési rendszer alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.

Következésképpen, mivel normatív határozattal kizárólag a helyi önkormányzat szerveinek, valamint a képviselőtestületnek a működését és szervezeti felépítését lehet szabályozni, normatív utasítással a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző  vezetése,  irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét lehet szabályozni, normatív határozat vagy normatív utasítás csak akkor hozható e tárgykörben, ha a közbeszerzések lebonyolítására – a fentiek figyelembevétele mellett – a helyi önkormányzat szervezetrendszerén belül kerül sor. Ebben az esetben a közbeszerzési szabályzatnak meg kell felelnie a Jat. szabályainak. Azonban az önkormányzat szervezetrendszerén kívüli – szerződés vagy egyéb jogviszony alapján való – teljesítés arra tekintettel, hogy harmadik személynek normatív határozattal jogot, illetve kötelezettséget nem állapíthat meg, nem tartozik a Jat. hatálya alá, amiből az következik, hogy alkalmazni sem kell. Ez normatív utasítás esetén annyiban eltérő, hogy az harmadik személynek jogot, illetve kötelezettséget akkor állapíthat meg, ha az utasítás adójának az utasítás címzettje felett irányítási vagy felügyeleti joga van.

 

9. Az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja vagy a Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmazhat-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha a Kbt. 81. § szerinti nyílt eljárás eredménytelenül zárult, mivel az ajánlattételi határidő lejártát követően nyújtottak be ajánlatot, mely így a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősül?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Elöljáróban a Hatóság felhívja a figyelmét, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételesen alkalmazható eljárásfajta, tekintettel arra, hogy csak a törvényben taxatív módon meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható. Az ajánlatkérő a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben alkalmazhatja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha a beszerzési igényét más, hirdetménnyel induló eljárás alkalmazásával nem tudja kielégíteni. A törvényben meghatározott szigorú feltételek fennállását, és azt, hogy a beszerzési igény kizárólag hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás útján valósítható meg, az ajánlatkérőnek kell igazolnia a Hatóság felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége keretében, illetve egy esetleges jogorvoslati eljárás során.  

A Döntőbizottság több határozatában rögzítette, hogy a törvény kógens szabályozása szerint az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásaikat főszabályként a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatniuk. A kivételesként alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem választható szabadon az ajánlatkérők részéről, kizárólag a törvényben tételesen meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható. Erre tekintettel az ajánlatkérőknek különös gondossággal kell megítélniük, hogy valamennyi törvényi alkalmazási feltétel fennáll-e, az ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen választotta az adott hirdetmény nélküli eljárásfajtát. Az ajánlatkérő által választott jogalap valamennyi feltételének teljesülnie kell a beszerzés egésze vonatkozásában, egyetlen feltétel fennállásának hiánya már nem teszi jogszerűen alkalmazhatóvá a megjelölt jogalapot.

A fentiek alapján látható, hogy a Kbt. csak valamennyi feltétel fennállása esetén teszi lehetővé a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását, így a Kbt. 98. (2) bekezdés a) és b) pontjai is csak az azokban megfogalmazott konjunktív feltételek teljesülése esetén alkalmazhatóak.

A Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.

A Kbt. 85. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja csak abban az esetben alkalmazható, ha az előzményeljárásban – így a kérdésben hivatkozott Kbt. 81. § szerinti nyílt eljárásban – az ajánlattételi határidőn belül ajánlat került benyújtásra. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy a fenti jogalap nem alkalmazható az eredménytelen eljárást követően, mivel bár a jogalap kérdésében jelzett feltétele általánosságban véve érvénytelen ajánlatról szól, ugyanakkor a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenség annyiban speciális, hogy elkésett ajánlat tekintetében – azon túl, hogy annak bírálatára nem kerül sor, így annak kapcsán nem tehető megállapítás az esetleges egyéb érvénytelenségi okok fennállására – nem tehető megállapítás arra vonatkozóan sem, hogy az megfelelt-e az előírt formai követelményeknek.

A Kbt. 73. § (1) bekezdésének a) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be. Az ajánlat benyújtásának elkésettsége olyan objektív körülménynek tekinthető, melynek kimentéséhez, igazolásához a Kbt. nem nyújt lehetőséget, így az elkésett ajánlat tekintetében ajánlatkérő csak az elkésettség megállapításához, valamint az érvénytelenség kimondásához szükséges eljárási cselekményeket tudja elvégezni.

A Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül - tájékoztatást adni. Alapvetően nem megfelelőnek kell tekinteni az ajánlatot, ha az olyan okból érvénytelen, amely alapján a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és követelményeket, míg a részvételi jelentkezést akkor kell alapvetően nem megfelelőnek tekinteni, ha az a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen.

Tekintettel arra, hogy a kérdésben hivatkozott eljárásban elkésett ajánlat érkezett be az ajánlattételi határidőt követően, ezért nem teljesül a Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásához szükséges azon feltétel, miszerint a nyílt eljárásban nem került benyújtásra ajánlat, így a jogalap alkalmazásának törvényi feltételei nem állnak fenn.

 

10. Mi minősül az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet] 31. § (2) bekezdése szerinti első ajánlatnak nyílt eljárásban? Első ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártáig benyújtott ajánlatot vagy az elektronikus árlejtés megkezdését követően az árlejtés során megadott első ajánlatot kell érteni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során tett „első ajánlata” a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdésére figyelemmel, az elektronikus árlejtés megkezdését követően az árlejtés során megtett első ajánlata.

A Kbt. 108. § (1) bekezdése alapján az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők új, – egyre csökkenő – árakat, illetve az ajánlat egyes számszerűsíthető elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak. E célból az ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok Kbt. 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése alapján amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a Kbt. 108. §-a alapján elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, az eljárás lebonyolítása során köteles a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet II. fejezetének szabályainak figyelembevételével eljárni. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelést követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban – a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint – érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg értesíti és egyben felhívja ajánlattételre. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerinti bírálatot az árlejtés megkezdését megelőzően a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti bírálat keretében is elvégezheti.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése alapján az elektronikus árlejtés során az ajánlattevő ajánlatát a csak számára hozzáférhető, az ajánlatok megtételére szolgáló adatátviteli lehetőség igénybevételével teheti meg. Az első ajánlat megtétele – ellenkező bizonyításig – vélelmet keletkeztet arra nézve, hogy az ajánlattevő jogi helyzetében a korábbi, a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint értékelt érvényes ajánlata megtételétől az elektronikus árlejtés megkezdéséig terjedő időszakban semmilyen olyan körülmény nem állt be, mely az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból a Kbt. szerinti kizárását eredményezheti.

Az elektronikus árlejtés a Kbt. 108. § (1) bekezdésében és a 2014/24/EU irányelv 35. cikk (1) bekezdésében is megjelenő célja a versenyhelyzet fokozásával az ajánlatkérő számára egyre kedvezőbb ajánlatok elérése. Az ajánlattevők az elektronikus árlejtés során a korábban benyújtott – elektronikus árlejtést megelőzően benyújtott és a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján értékelt – ajánlatukhoz képest kizárólag alacsonyabb ellenszolgáltatást ajánlhatnak.

Az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés megkezdéséről szóló értesítés megküldését megelőzően meg kell állapítania, hogy mely ajánlatok érvényesek. Az értékelést követően az ajánlatkérő értesíti és egyben ajánlattételre hívja fel az érvényes ajánlatot tevő gazdasági szereplőt. Az elektronikus árlejtés során megtett első ajánlat és a korábbi, a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint értékelt érvényes ajánlat – nyitóérték – nem ugyanaz, az elektronikus árlejtésnél az első ajánlatnak az ellenszolgáltatás tekintetében a nyitóértéknél kedvezőbb ajánlatnak kell lennie.

 

11. Elektronikus árlejtés alkalmazása esetén nyílt eljárásban mikor áll be az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, és erre tekintettel miként alkalmazandóak a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlásra vonatkozó korlátozó rendelkezések, különös tekintettel a Kbt. 54. § (1) bekezdés 2. mondatára, valamint a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdésére?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint, figyelemmel a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésére, amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, az elektronikus árlejtést megelőzően benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn az ajánlati kötöttsége az eljárást megindító felhívásban megjelölt ajánlattételi határidő lejártától.

Amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során él az ajánlattételi jogával, akkor ajánlati kötöttsége a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján az árlejtés lezárásakor áll be.

Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 108. § (8a) bekezdése alapján nem tart elektronikus árlejtést, akkor az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, tehát az ajánlattevő ezen időpontig a Kbt. 55. § (7) bekezdése alapján módosíthatja ajánlatát anélkül, hogy az ajánlati kötöttséget megsértené.

A hiánypótlási korlátok valamennyi bírálat alá vont ajánlatot érintik, azonban a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjában rögzített hiánypótlási korlát, amely szerint a dokumentum változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolhatja, nem valósul meg az ajánlati kötöttség beálltáig. A fentiekre tekintettel az ilyen módosítás során az alapelvi korlátokra kell figyelemmel lenni.

A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az árlejtésben történő részvétel feltétele az érvényes ajánlat, így az erre vonatkozó bírálatot (a nyilatkozati elv alkalmazásának megfelelően – az uniós eljárásrendben az ESPD útján megtett – ajánlattevői nyilatkozat alapján) az ajánlatkérőnek még az árlejtés előtt el kell végeznie.

 

12. Mely időponttól kell számítani a 30 vagy 60 napos ajánlati kötöttség időtartamát nyílt eljárásban, elektronikus árlejtés alkalmazása esetén?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 81. § (11) bekezdésében meghatározott ajánlati kötöttség időtartamát a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésben leírt esetben az eljárást megindító felhívásban megjelölt ajánlattételi határidő lejártától, a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdésben leírt esetben az árlejtés lezárásától kell számítani.

 

13. A 2019. április 1. napjától hatályos Kbt. módosítás érintette a Kbt. 43. §-át is. A módosítással eltörlésre került az ajánlatkérők éves statisztikai összegezés készítésére vonatkozó kötelezettsége. Az ajánlatkérőnek szükséges-e a 2018. évi statisztikai összegezést elkészíteni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ajánlatkérők a 2018. év tekintetében még kötelesek elkészíteni az éves statisztikai összegezést.

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról szóló 21/2018. (XII. 21.) MvM. rendelet (a továbbiakban: 21/2018. (XII. 21.) MvM. rendelet) 5. §-a 2019. június 1. napjával helyezte hatályon kívül a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM. rendelet (a továbbiakban: 44/2015 (XI. 2.) MvM. rendelet) 40. §-át, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód3. tv.) pedig 2019. április 1. napjától módosította a Kbt. 43. §-át.

A 44/2015. (XI. 2.) MvM. rendelet 2019. május 31. napjáig hatályos 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az éves közbeszerzéseiről az e rendeletben meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell közzétenni.

A 21/2018. (XII. 21.) MvM. rendelet 3. § szerint a 44/2015. (XI. 2.) MvM. rendelet 43. §-a – többek között – a (10) bekezdéssel is kiegészül, amelynek második mondata alapján a 2018. évben lefolytatott eljárásokra vonatkozó statisztikai összegezéseket az ajánlatkérők a 2019. május 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően kötelesek elkészíteni és közzétenni, tehát a statisztikai összegezés elkészítésének és közzétételének kötelezettsége az ajánlatkérőnek 2018-as tárgyév kapcsán még fennáll.

A Kbt. 2019. április 1. napján hatályba lépett módosítása alapján a Kbt.  43. § (1) bekezdésének 2019. március 31. napjáig hatályos g) pontja szerinti, külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegezés közzétételére vonatkozó kötelezettség már nem szerepel a Kbt. rendelkezései között.

A Kbt. 197. § (10) bekezdése szerint a Kbt.-nek a Mód3. tv. által megállapított rendelkezéseit – a (11)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a Mód3. tv. hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra, valamint a Mód3. tv. hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. A Mód3. tv. helyezte hatályon kívül 2019. április 1-ei hatállyal a Kbt. 43. § (1) bekezdésének g) pontját is.

Tekintettel arra, hogy a módosítás csak a hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzésekre vonatkozik, és azok a közbeszerzések, amelyek a statisztikai összegezés szempontjából a 2018-as tárgyévhez tartoznak, szükségképpen még a Mód3 tv. vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépése előtt megkezdettnek minősülnek, tehát a Kbt. rendelkezéseiből sem olvasható ki az, hogy az ajánlatkérő ne lenne köteles a 2018-as év tekintetében a statisztikai összegezés közzétételére.

 

14. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha egy termék esetében a hatályos európai szabványnál szigorúbb előírásokat határoz meg a műszaki követelmények között?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő előírhat a hatályos európai szabványoknál szigorúbb követelményrendszert, amennyiben az nem akadályozza indokolatlanul a verseny biztosítását.

Az előírható műszaki tartalom kereteit legalapvetőbben a Kbt. 58. § rendelkezései határozzák meg. A Kbt. 58. § (3) bekezdése szerint a műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

Az egyenlő esélyű, megfelelő ajánlattétel feltételei, valamint a Kbt. 58. § (3) bekezdésében előírt indokoltság és arányosság feltételei egy közbeszerzésben akkor érvényesülnek, ha a versenykorlátozó előírás a konkrét beszerzés specifikumaihoz igazodik (lásd a Döntőbizottság D.72/10/2018. sz. határozatát).

Az ajánlatkérő nem határozhat meg olyan indokolatlan műszaki paramétert, mely bizonyos érdekelt gazdasági szereplőket kizár. Bármely műszaki paraméter meghatározásával az ajánlatkérő szükségszerűen kizár ajánlattevőket a versenyből, hiszen a feltételt teljesíteni nem tudó piaci szereplők nem tudnak érvényes ajánlatot tenni. A versenykorlátozó vagy kizáró követelmény meghatározása akkor tekinthető jogszerűnek, ha az indokolt. A Döntőbizottság gyakorlata szerint akkor tekinthető indokoltnak a verseny korlátozása, ha az az ajánlatkérő adott feladatának ellátásához feltétlenül szükséges (lásd a Döntőbizottság D.498/18/2017. sz. határozatát).

Amennyiben tehát egy adott tulajdonság, paraméter megléte nem feltétlenül szükséges az ajánlattevőnek a közbeszerzéssel érintett feladatának ellátásához, akkor az a műszaki leírásban az ajánlattevőktől jogszerűen nem követelhető meg, az legfeljebb az értékelési szempontok között minőségi kritériumként jelenhet meg.

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 46. § (4) bekezdésében szabályozott eset, miszerint a teljesítmény-, illetve funkcionális követelményekre hivatkozás esetén nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványnak, ha ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak, csak arra az esetre alkalmazható, ha az ajánlatkérő által megadott teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények azonosak vagy kevésbé szigorúak a szabványban meghatározottaknál. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő ennél szigorúbb feltételeket határoz meg, akkor a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

 

15. Az ajánlatkérő a szabványnak egyébként megfelelő termék esetében jogosult-e olyan műszaki teljesítménykövetelményeket meghatározni, amelyek a szabványban nem szerepelnek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő jogosult a szabványnak egyébként megfelelő termék esetében olyan műszaki teljesítménykövetelményeket meghatározni, amelyek a szabványban nem szerepelnek. Ebben az esetben a szabványban szereplő teljesítménykövetelmények meglétét az ajánlattevő a szabvánnyal bizonyítja, a többit pedig a termék megfelelő bemutatásával. Természetesen ilyen esetben is feltétel, hogy mind a szabvány által meghatározott, mind a további műszaki követelmények megléte feltétlenül szükségesek az ajánlatkérő adott feladatának ellátásához.

 

16. Valamely meghatározott műszaki teljesítménykövetelmény nemteljesítése esetén az ajánlat milyen esetben minősíthető érvénytelennek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a műszaki teljesítménykövetelmény nem teljesítése az ajánlattevő ajánlatának Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségét vonja maga után. Amennyiben az ajánlattevő nem az ajánlatkérő által meghatározott műszaki paramétereknek megfelelő dolgot, szolgáltatást stb. szerepeltet az ajánlatában, akkor nem a közbeszerzés tárgyára tett ajánlatot. Amennyiben az egyenértékűséget sem igazolta, vagy ez a körülményeknél fogva kizárt, akkor az ajánlata érvénytelen, és ez a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára figyelemmel hiánypótlás tárgyát sem képezheti, mivel az ajánlattevőnek új ajánlatot kellene tennie.

 

17. A közbeszerzés tárgya építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül akkor, amennyiben egy projekt költségvetésének (becsült értékének) 60 %-a a beszerelendő áruk (nyílászárók) ára, 40 % pedig a beszerelés munkadíja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ilyen közbeszerzések építési beruházásnak minősülnek.
A Kbt. 8. § (2) bekezdése értelmében az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.

A Kbt. 8. § (3) bekezdése szerint az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.

A Kbt. 1. mellékletében szerepelnek a 45,42 Épületasztalos munkák között a nyílászáró beépítésére vonatkozó munkák (45.42.11.00-5 Ajtók, ablakok és kapcsolódó tartozékok beszerelése, 45.42.11.10-8 Ajtó- és ablakkeret beszerelése, 45.42.11.11-5 Ajtókeret beszerelése, 45.42.11.12-2 Ablakkeret beszerelése, 45.42.11.20-1 Küszöb beszerelése, 45.42.11.30-4 Ajtó és ablak beszerelése, 45.42.11.31-1 Ajtó beszerelése, 45.42.11.32-8 Ablak beszerelése).

Az ajánlatkérő továbbá ilyen esetben nem ingó dolgokat kíván vásárolni az ajánlattevőtől, hanem a beszerzési igénye az, hogy az ajánlattevő az ingatlan állagát oly módon változtassa meg, hogy abba beépítésre kerüljenek a nyílászárók. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:15. § [Alkotórész] szerint a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. A beépítéssel tehát a nyílászárók maguk is az ingatlan részévé válnak, az ajánlatkérő az ingó dolgon tulajdonjogot, használatára, hasznosítására vonatkozó jogot nem szerez meg, a szerződés nem ezeknek a megszerzésére irányul. Az építési beruházások túlnyomó többsége jellemzően tartalmaz anyagköltséget és munkadíjat, azonban mivel ezek kizárólag az ingatlan állagának megváltoztatására és nem valamely ingó dolog tulajdonjogának, használatára, hasznosítására vonatkozó jogának megszerzésére irányulnak, ezért azok még a Kbt. 22-24. §-ai szerinti vegyes beszerzésnek sem minősülnek, hanem kizárólag építési beruházásnak.

 

18. A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó ajánlatkérő szervezet közbeszerzési kötelezettsége csak az ajánlatkérői státuszt megalapozó in-house szerződéssel összefüggő beszerzések tekintetében áll-e fenn vagy kiterjed ajánlatkérő valamennyi szerződésére? Ebből a szempontból van-e annak jelentősége, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezet – akár az in-house szerződés teljesítése érdekében, akár attól függetlenül – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó, illetve a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezettel kíván szerződést kötni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérői minőség valamennyi, az értékhatárokat meghaladó szolgáltatás, árubeszerzés és építési beruházás tekintetében fennáll. A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételek a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjai szerinti jogi személy(ek)hez és nem az in-house szerződésekhez kötődnek.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja hatálya alá tartozó szervezet közbeszerzési kötelezettsége kiterjed mind a Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezettel, mind a Kbt. hatálya alá tartozó szervezettel kötött szerződéseire, amennyiben azok tárgyuk és becsült értékük alapján is közbeszerzési szerződésnek minősülnek.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontja szerint e törvényt nem kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés i) pontja szerint a Kbt.-t nem kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételek a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjai szerinti jogi személy(ek)hez és nem az in-house szerződésekhez kötődnek.

Összegezve, a Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogi személy, amely felett egy, vagy közösen több, a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel vagy az ajánlatkérő által a Kbt. 9. § (1) bekezdésének h) és i) pontja szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.

 

19. Amennyiben egy ajánlattevő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) „Egyéb kommunikáció” eljárási cselekményben is és az Ajánlat összeállítása soron is benyújtja ajánlatát, ajánlatkérő miként jár el jogszerűen?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az „Egyéb kommunikáció” soron benyújtott dokumentumok nem tekinthetők ajánlatnak, ajánlatkérőnek figyelmen kívül kell hagynia azokat. Ajánlatkérő csak azokat a dokumentumokat veheti figyelembe az eljárás során, amelyek az EKR vonatkozó funkciójának alkalmazásával kerültek benyújtásra.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet – 2019. április 1-jétől hatályos – 11. § (9) bekezdése szerint az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatát vagy részvételi jelentkezését az EKR azok benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával kell ajánlatként vagy részvételi jelentkezésként benyújtania. Az egyéb módon benyújtott dokumentum nem minősül ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek.

Amennyiben tehát valamely ajánlattevő nem az ajánlat benyújtására szolgáló felületen teszi meg ajánlatát az EKR-ben, úgy az általa benyújtott dokumentum nem tekinthető ajánlatnak, annak bontására és egyéb – közbeszerzési eljárás során történő – figyelembevételére nem kerülhet sor.

Amennyiben az említett ajánlattevő „Egyéb kommunikáció” eljárási cselekményben is és az Ajánlat összeállítása soron is benyújtja ajánlatát, ajánlatkérő fentiek alapján csak az „Egyéb kommunikáció” soron benyújtott dokumentumokat hagyhatja figyelmen kívül, az Ajánlat összeállítása soron benyújtott dokumentum(ok) azonban ajánlatnak minősül(nek).

Abban az esetben, ha a fenti eljárás mellett is felmerül a verseny tisztaságának sérelme (például az „Egyéb kommunikációként” benyújtott dokumentumok más ajánlattevők számára megismerhetők), ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja a közbeszerzési eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

 

20. Amennyiben az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosíték átutalással történő rendelkezésre bocsátása esetén a megjegyzés/közlemény rovatban az „Ajánlati biztosíték” jogcím rögzítése szükséges, és ha az adott rovat üres, akkor az nem tekinthető ajánlati biztosítéknak, azonban az egyik ajánlattevő nem ekként járt el az ajánlati biztosíték átutalása során, az így rendelkezésre bocsátott pénzösszeg ajánlati biztosítéknak tekinthető vagy ajánlatkérőnek az ajánlatot a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont alapján érvénytelenné kell nyilvánítania?


A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a kérdésben jelzett esetben az érintett ajánlattevő által átutalt pénzösszeg adott esetben ajánlati biztosítéknak tekinthető.

A Kbt. 54. § (2) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni. A Kbt. 54. § (1) bekezdés előírja, hogy az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

A Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja szerint a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.

A Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja alapján az ajánlat az ajánlati biztosítéknak az ajánlatkérő által meghatározott határidőre nem vagy nem az előírt összegben történő rendelkezésre bocsátása esetén nyilvánítható érvénytelenné. Az ajánlati biztosíték befizetésének igazolása – jelen esetben az átutalás másolata – utóbb, hiánypótlás, felvilágosítás formájában benyújtható.

Fentieken túl, amennyiben az átutalás körülményei (a befizető egyértelműen az adott ajánlattevő, az átutalt összeg megegyezik az ajánlati biztosítékként előírt összeggel, az átutalás ideje az adott közbeszerzési eljárást megindító felhívás közzététele/megküldése és az ajánlattételi határidő lejárta közé esik, adott ajánlattevő kétséget kizáróan nem egyéb fizetési kötelezettségének tett eleget) és ajánlattevő tájékoztatása alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő által meghatározott határidőre átutalt összeg az adott közbeszerzési eljárás ajánlati biztosítékaként került rendelkezésre bocsátásra, az említett pénzösszeg ajánlati biztosítéknak minősül.

Fentieket támasztja alá a Döntőbizottság 1/2017. (III.21.) számú összkollégiumi állásfoglalása, mely 5. pontja kifejezetten rögzíti, hogy mely esetekben lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot az ajánlati biztosíték nem megfelelő rendelkezésre bocsátására tekintettel: az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlati biztosítékot nem az ajánlattevő bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, továbbá az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség beálltáig nem, vagy nem a Kbt. 54. § (4) bekezdésében és a felhívásban meghatározott mértékben és tartalommal állt az ajánlatkérő rendelkezésére.