A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 50. § (4) bekezdését azzal, hogy az eljárást megindító felhívásban foglalt feltételektől eltérő, nem az ajánlattételt elősegítő dokumentációt készített.
Tényállás
Az ajánlatkérő (költségvetési szerv) különböző kitek és szarvasmarha szivacsos agysorvadásának kimutatására (BSE) alkalmas gyorsteszt beszerzése tárgyban a Kbt. Második Része szerinti nyílt eljárást indított 2018. október 26. napján.
A közbeszerzési eljárás 3. részére vonatkozóan az eljárást megindító hirdetmény tartalmazta a közbeszerzés ismertetését, az értékelési szempontokat.
II.2.5) Értékelési szempontok:
Az alábbiakban megadott szempontok
Minőségi kritérium - Név: A vizsgálat sebessége (3 fő / 8 óra / 450 minta) / Súlyszám: 10
Minőségi kritérium - Név: A vizsgálat során keletkező környezetterhelő anyag mennyisége (ml/vizsgálat) / Súlyszám: 5
Minőségi kritérium - Név: A minta előkészítés és detekciós fázis automatizálása / Súlyszám: 50
Minőségi kritérium - Név: A teszt végrehajtása során használt reagens oldatok színezettsége / Súlyszám: 35
Ár - Súlyszám: 35
A felhívás szerint az ajánlati árat egy vizsgálatra eső teljes költség (nettó Ft/vizsgálat)-ben kell megadni.
A felhívás szerint az ajánlat érvényességének feltétele: a 3. részre szakmai ajánlatot kell benyújtani a kiegészítő dokumentációban foglaltak szerint.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót, a szerződéstervezetet, a közbeszerzési műszaki leírást, és a formanyomtatványokat. A dokumentáció rendelkezései szerint:
„3. rész esetén:
3. részszempont: A vizsgálat során keletkező környezetterhelő anyag mennyisége (ml/vizsgálat).
Ajánlatkérő a legkevesebb környezetterhelő anyag keletkezését benyújtott ajánlatra a legmagasabb pontszámot adja, míg a legnagyobb mennyiségű hulladék esetében a legkevesebb pontot adja.
E részszempontban ajánlatkérő a fordított arányosítás módszerével számol az alábbi képlet alapján:
P (Alegjobb / Avizsgált) x (Pmax-Pmin) + Pmin
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa (100)
Pmin: a pontskála alsó határa (0)
A legjobb: a legkedvezőbb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb mennyiségű környezetterhelő anyag)
A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.
Az így kapott pontszámok megszorzandók a részszempontra meghatározott súlyszámmal és ez a szorzat adja az erre a részszempontra kapott részpontszámot.”
Az ajánlatok bontására 2018. november 29-én került sor. A 3. rész tekintetében ajánlatot 2 ajánlattevő, a jelen ismertetés szerint B Kft., és a jelen ismertetés szerint P Zrt. nyújtottak be.
Az ajánlatkérő a bírálatot a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdés szerint folytatta, mely bírálat körében 2018. december 14. napján hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést bocsátott ki a közbeszerzés 3. része tekintetében a P Zrt. felé.
2019. január 17-én az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevőket a kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolására.
Az eljárás 3. része tekintetében az ajánlatkérő mindkét ajánlattevő ajánlatát érvényesnek nyilvánította, és a B Kft.-t hirdette ki az eljárás nyertesének a 2019. január 28. napján megküldött összegezés alapján.
A P Zrt. az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezéssel összefüggésben 2019. január 30. napján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdése, a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja alapján hamis nyilatkozattétel miatt a B Kft. kizárását indítványozta a 3. értékelési részszempont esetében a 1,95 ml/vizsgálat értékű vállalása miatt.
Az ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelemre adott válasza szerint az általa előírtak alapján nem tudja összehasonlítani az ajánlatokat, így jogorvoslati eljárást indít a Döntőbizottságnál.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme
Az I. r. kérelmező, egyben ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmében előadta, hogy „a vizsgálat során keletkező környezetterhelő anyag mennyisége (ml/vizsgálat)” elnevezésű értékelési szempont ajánlatkérő részéről az előzetes vitarendezési kérelem kapcsán felülvizsgálatra került, melynek során megállapítást nyert, hogy a kifogásolt értékelési szempont tartalma, továbbá a részszempont alátámasztásának módja nem megfelelően került meghatározásra a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatása során. A megadott előírások önkényes döntési lehetőséget biztosítanának az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő szerint megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdésének b) pontját.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme
A II. r. kérelmező, egyben P Zrt. jogorvoslati kérelme szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, a Kbt. 80. § (4) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. § (1) és 72. § (7) bekezdését azzal, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő esetében a vitarendezési kérelem elbírálása során nem kért felvilágosítást a nyertes ajánlattevőtől a teljesíthetetlen kötelezettségvállalása tekintetében. E választól függetlenül is megállapítható, hogy a 3. értékelési részszempontra tett vállalás nem felel meg a valóságnak, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjára tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontját, amikor elmulasztotta megállapítani, hogy a B Kft. hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tett az ajánlatában.
A jogorvoslati eljárás kiterjesztése
A Döntőbizottság a D.34/17/2019. sz. végzésével a jogorvoslati eljárást hivatalból kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalma (a 3. bírálati részszempont tekintetében rögzített előírások tekintetében) megfelel-e a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó ajánlatkérői kötelezettségnek, figyelemmel a Kbt. 50. § (4) bekezdésére és a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontjára, mert az sértheti a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 50. § (4) bekezdését.
A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlati felhívást, a további közbeszerzési dokumentumokat, valamint a jelen közbeszerzési eljárásban az azokat követően hozott valamennyi ajánlatkérői döntést.
A Döntőbizottság az I. r. és II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntetette.
A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 400.000.-Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta:
Az ajánlatkérő 2018. október 26. napján indította meg a tárgyi közbeszerzési eljárást, ezért a Döntőbizottság az ezen a napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint járt el a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság az alábbi jogszabályi rendelkezések előírásaira tekintettel vizsgálta meg a jogorvoslati eljárás kiterjesztése alapján az ajánlatkérő rendelkezéseit.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.
A Kbt. 50. § (4) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.
A Kbt. 76. § (6) bekezdés szerint az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
c) biztosítaniuk kell a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását.
A jogorvoslati eljárás kiterjesztése alapján a Döntőbizottság azt vizsgálta eljárása során, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezései mennyiben felelnek meg a Kbt. vonatkozó előírásainak.
A Kbt. kógens rendelkezései mellett is szabadon határozhatja meg az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, amely azonban nem ad felmentést a Kbt. kógens rendelkezéseinek figyelembevétele alól.
A Kbt. alapelveinek érvényesülése érdekében garanciális szabály, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásra vonatkozó előírásai egyértelműek legyenek. Ennek érdekében a Kbt. az alapelvi rendelkezéseket tételes rendelkezésként is meghatározza a Kbt. 50. § (4) bekezdésében és a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontjában. Alapvető követelmény, hogy a felhívás és a dokumentáció, valamint a közbeszerzési eljárás során kiadott további ajánlatkérői okiratok egymással összhangban rendelkezzenek egy konkrét kérdésről. Az ajánlattevők ugyanis csak az ajánlatkérő egyértelmű előírásai alapján kerülnek abba a helyzetbe, hogy egyenlő eséllyel tudnak ajánlatot tenni.
Az ajánlatkérő csak abban az esetben tud eleget tenni a Kbt. által meghatározott kötelezettségének, vizsgálhatja és értékelheti az ajánlatok megfelelőségét, amennyiben a felhívás és dokumentáció rendelkezései egyértelműen, egységesen kerülnek meghatározásra. Az értékelési szempontok kiemelt jelentőséggel bírnak az ajánlatkérői előírások között, mivel az ajánlattevők arra tekintettel készítik el ajánlataikat, teszik meg vállalásaikat.
Az ajánlatkérő a 3. rész tekintetében a 3. értékelési részszempontként határozta meg a vizsgálat során keletkező környezetterhelő anyag mennyiségének vizsgálatát az ajánlati felhívásban. Ezzel szemben a dokumentációban az értékelési részszemponthoz tartozó értékelési módszer szerint a legkevesebb környezetterhelő anyag keletkezését benyújtott ajánlatra a legmagasabb pontszámot kívánta adni, míg a legnagyobb mennyiségű hulladék esetében a legkevesebb pontot akarta kiosztani.
A felek által sem vitatott tényként állapítható meg, hogy a környezetterhelő anyag, illetve a hulladék jogi fogalma eltérő.
A dokumentációt a Kbt. kógens rendelkezései értelmében a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében kell elkészítenie az ajánlatkérőnek. A Döntőbizottság álláspontja szerint az eljárást megindító felhívásban foglaltaktól eltérő, azzal ellentétes vagy a felhívás rendelkezéseire tekintettel nem egyértelműen megfogalmazott, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó releváns rendelkezés a dokumentációban nem tesz eleget a Kbt. kógens rendelkezésének, az ajánlatkérő nem az ajánlattételt elősegítő dokumentációt készített.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció egymástól eltérő szabályozására tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 50. § (4) bekezdését, mivel nem biztosította a megfelelő ajánlat megtételének a lehetőségét.
A Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével.
Az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelem okafogyottá vált.
A Döntőbizottság mindezekre figyelemmel a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelmek tekintetében megszüntette.