A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókra vonatkozó legújabb rendelkezések

A 2019. január 1. napján hatályba lépett, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Faksz-rendelet) számos eltérést tartalmaz a korábban hatályos 14/2016. (V. 25.) MvM rendeletben (a továbbiakban: korábbi Faksz-rendelet) foglaltakhoz képest. A cikk ezekre a különbségekre, illetve a bejegyzés, valamint a megújítás kapcsán felmerülő esetleges kérdésekre világít rá, valamennyi vonatkozó jogszabály hivatkozásával.

A Kbt. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókra vonatkozó rendelkezései

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2019. április 1. napján hatályba lépett 27. § (3) bekezdésének második mondata pontosításra, módosításra került. Eszerint a jogalkotó pontosította a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadók (a továbbiakban: faksz) bevonásának kötelezettségét a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárások esetén, így a Kbt. mentesít a fakszok bevonásának kötelezettsége alól a keretmegállapodás alapján történő, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt, illetve építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot el nem érő beszerzések esetén. Az ezen értékhatár feletti, keretmegállapodás alapján történő beszerzések esetén szükséges faksz bevonása. A Kbt. 27. §-a kiegészült egy új, (3a) bekezdéssel is, amelyre szintén a keretmegállapodásokkal kapcsolatos kérdések rendezése érdekében volt szükség. Ennek értelmében az ajánlatkérő a keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendelés esetén nem köteles fakszot bevonni.

Ezen kívül építési beruházások esetén felemeli a Kbt. a bevonási kötelezettség értékhatárát 500.000.000,- forintról 700.000.000,- forintra.

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2019. január 1. napjától ismét a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) vezeti a faksz névjegyzéket a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontja értelmében. A Faksz-névjegyzék a Hatóság honlapján, valamint az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) felületén is megtalálható. A 2017. január 1. napjától 2018. december 31. napjáig tartó átmeneti időszakban a Kbt. 195. § (6) bekezdése alapján a közbeszerzésekért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszterelnökség) feladat- és hatáskörébe tartozott a Faksz-névjegyzék vezetése, a határozatok kiadása, míg a Hatóság a Kbt. akkor hatályos 187. § (2) bekezdés u) pontja értelmében honlapján közzétette a Miniszterelnökség által nyilvántartott fakszok adatait.

Ugyan szorosan nem tartozik a Kbt.-ben foglalt rendelkezésekhez, mégis itt érdemes említést tenni arról, hogy a fakszok kötelező szakmai képzésével kapcsolatos nyilvántartás vezetése és a kapcsolódó feladatkörök a Miniszterelnökségnél maradtak, amelyet a Kbt. 195. § (6) bekezdése rögzít.
A Kbt. 187. § (13) bekezdése tartalmazza a névjegyzékből történő törlés eseteit, ám ha megvizsgáljuk a nyilvánosan elérhető nyilvántartásokat akár a Hatóság honlapján, akár az EKR felületén, láthatjuk, hogy olyan fakszok is szerepelnek a nyilvántartásban, akiknek a jogosultsága már lejárt, hiszen a jogosultság hatálya is szerepel a nyilvántartásban.

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet gyakorlati kérdései

A korábbi Faksz-rendelet hatálya alatt tapasztalt problémákból okulva, a jogalkotó az új jogszabályi környezethez igazodva igyekezett megalkotni az új Faksz-rendeletet. Számos kérdés tisztázásra, rendezésre került ennek során, ám a fakszok által saját bőrükön tapasztalt gyakorlati kérdések száma nem csökkent számottevően.

Problémát jelenthet, hogy az új Faksz-rendelet 14. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti, a közbeszerzési gyakorlatról kiállított igazolás, illetve 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti referencia-nyilatkozatban kötelezően feltüntetendő adatok (például az igazolt eljárással összefüggésben a kérelmező által ellátott tevékenység rövid leírása, amely tartalmazza, hogy az eljárás előkészítésében milyen cselekményeket végzett el, vagy mely eljárási szakaszban, milyen eljárási cselekményeket, illetve azok előkészítését látta el) arra engedhetne következtetni, hogy a Faksz-rendelet 1. § 5.1. pontja szerinti jogorvoslati eljárással összefüggő képviseletet csupán olyan faksz láthatja el, aki magában a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetve lefolytatásában részt vett. A megfogalmazásból az következne, hogy azon fakszokra „nem gondol” a Faksz-rendelet, akik tevékenysége kizárólag a hivatalbóli jogorvoslat-kezdeményezésekre terjed ki, ám a Kbt. 145. § (7) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező. Megítélésem szerint nem lehetett a jogalkotó szándéka az, hogy ezeket a fakszokat kizárja a Faksz-rendelet hatálya alól, így esetükben az igazolt eljárások tekintetében javasolt lehet azon eljárások figyelembe vétele, amelyek során „csupán” jogorvoslati eljárásban képviselik a hivatalbóli kezdeményező szervezetet.

Ennél a kérdésnél érdemes utalni arra hogy az új Faksz-rendelet 14. § (1) bekezdése szerint feltüntetendő adatok azon kérelmezők esetén, akik jogorvoslati eljárásban képviselik a hivatalbóli jogorvoslat-kezdeményezőket, értelemszerűen nem tüntethetők fel közbeszerzési eljárás lefolytatásának jogszabályellenes mellőzése esetén.
Az igazolni szükséges eljárások száma tekintetében szintén módosult a szabályozás. A korábbi Faksz-rendelet 3. § (3) bekezdése kimondta, hogy a kérelmező a közbeszerzési gyakorlatát a kérelem benyújtását megelőző három éven belül összesen legalább huszonöt közbeszerzési eljárásban folytatott közbeszerzési tevékenység bemutatásával igazolhatja, melyből legalább tizenöt közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására vonatkozik, és a 4. § (1) bekezdése szerint a kérelmezőnek nem volt szükséges a 3. § (3) bekezdésében meghatározott közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítását igazolnia, ha a kérelem benyújtását megelőző három éven belül legalább ötven közbeszerzési eljárás tekintetében az 1. § 3. pontja szerinti közbeszerzési tevékenységre, vagy ellenőrzési tevékenységre vonatkozó referenciával rendelkezik. Megújítás esetén a korábbi Faksz-rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a kérelmező közbeszerzési gyakorlatát a kérelem benyújtását megelőző három éven belül összesen legalább tizenöt közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására vagy legalább huszonöt közbeszerzési eljárás tekintetében közbeszerzési tevékenységre vagy ellenőrzési tevékenységre vonatkozó referenciával igazolhatta.

Ehhez képest az új Faksz-rendelet 11. § (1) bekezdése értelmében a kérelmező a jogosultsághoz szükséges gyakorlatát a kérelem benyújtását megelőző három éven belül legalább tizenöt közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására vonatkozó közbeszerzési tevékenység és legalább tíz közbeszerzési eljárásban folytatott, az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési, illetve ellenőrzési tevékenység bemutatásával igazolhatja. Az új Faksz-rendelet azt is rendezi, hogy teljeskörűen lebonyolított eljárásként a közbeszerzési gyakorlat igazolása szempontjából csak az a közbeszerzési eljárás fogadható el, amely megindításának időpontja a kérelem benyújtását megelőző, lezárásának időpontja legfeljebb a kérelem elbírálását megelőző három éven belüli időpontra esik, sőt arra is kitér, hogy közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolításaként nem vehető figyelembe a Kbt. 105. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a keretmegállapodás alapján történő beszerzés eredményeként kötött közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló eljárási cselekmények, így a verseny újranyitásával, közvetlen megrendeléssel, valamint a konzultációval történő szerződéskötés. (Ebből azonban az is következik, hogy az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési, illetve ellenőrzési tevékenységként viszont figyelembe vehetők ezek az eljárások, ám ez később még kifejtésre kerül.) Megmaradt azonban a korábbi Faksz-rendelet fent hivatkozott rendelkezése, miszerint a kérelmezőnek nem szükséges közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítását igazolnia, ha a kérelem benyújtását megelőző három éven belül legalább ötven közbeszerzési eljárás tekintetében az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési, illetve ellenőrzési tevékenységre vonatkozó referenciával igazoltan rendelkezik (12. §). Az új Faksz-rendelet 20. § (1) bekezdése szerint a kérelmező tapasztalatát a jogosultság megújításakor legalább tizenöt közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására, vagy legalább huszonöt közbeszerzési eljárás tekintetében az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési tevékenységre vagy ellenőrzési tevékenységre vonatkozó referenciával igazolhatja.

Az új Faksz-rendelet értelmében – a korábbi Faksz-rendelettel egyezően – ellenőrzési tevékenység továbbra is a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, jogszabályban feljogosított szerv részére végzett, folyamatba épített közbeszerzési-jogi ellenőrzésben, minőségellenőrzési tevékenységben, utóellenőrzésben, utólagos ellenőrzésben, illetve szerződésmódosítás ellenőrzésben kifejtett tevékenység, amelyet a gyakorlatban a Miniszterelnökség munkatársai, megbízottai végeznek, ám az új Faksz-rendelet 16. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ellenőrzési tevékenység körében egy adott közbeszerzési eljárás több szakaszával kapcsolatban megvalósult, vagy több típusú ellenőrzés (minőség-ellenőrzés, szabályossági ellenőrzés, utóellenőrzés, utólagos ellenőrzés) a közbeszerzési gyakorlattal szemben támasztott követelmények teljesítése szempontjából külön-külön is figyelembe vehető, így egy közbeszerzési eljárás ellenőrzése akár négy tevékenységként is szerepeltethető a kérelemben.

Az új Faksz-rendelet 17. és 18. §-a is kiemeli, hogy amennyiben a kérelmező közbeszerzési tevékenységét a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztériumban végzett, a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok előkészítésére irányuló vagy közbeszerzések felügyeletével összefüggő közbeszerzési-szakmai feladatok, vagy a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő szervezeti és működési szabályzata alapján vezető beosztásban folytatott közbeszerzési-szakmai irányítási feladatok ellátásával kívánja igazolni, illetve a kérelmező a közbeszerzési tevékenységét a Közbeszerzési Döntőbizottságnál végzett közbeszerzési biztosi tevékenység ellátásával kívánja igazolni, a kérelem benyújtását megelőző három éven belül legalább két évig folyamatosan kell ezt a tevékenységet végeznie. Ettől eltérően a 16. § (2) bekezdése a hirdetmények ellenőrzésében vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatos ellenőrzésben szerzett tapasztalat esetén hosszabb időszakot rögzít, hiszen a kérelmezőnek a hivatkozott közbeszerzési tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző négy éven belül legalább három évig folyamatosan kell végeznie.
A kérelem benyújtásakor fontos lehet a kérelmezők számára az az újítás, miszerint nem szükséges már erkölcsi bizonyítvány benyújtása a kérelemmel együtt, azt, illetve a büntetlenség tényét igazoló adatokat ugyanis a Hatóság közvetlenül kéri ki a  nyilvántartást vezető szervtől.

Az új Faksz-rendelet előírást tartalmaz és kötelezettséget ró a referenciát igazolóra, ugyanis a 7. §
(4) bekezdése előírja, hogy az igazolást a kérelmező kérésére tizennégy napon belül ki kell állítani.
Hiánypótló az a rendelkezés [21. § (9) bekezdés], amely rögzíti, hogy mely dokumentumokat kell a faksznak jóváhagyni. Eszerint a faksz elektronikusan hagyja jóvá - papír alapon lefolytatott eljárás esetén aláírásával köteles ellátni a közbeszerzési eljárást megindító felhívást és - a műszaki leírás, műszaki tervdokumentáció és az árazatlan költségvetés kivételével - a közbeszerzési dokumentumokat, elektronikusan benyújtott és felbontott ajánlatok esetében - az EKR által generált bontási jegyzőkönyv kivételével - a bontási jegyzőkönyvet, a bírálóbizottsági munkáról készült jegyzőkönyvet és az összegezést, összegezéseket.

A Kbt. 50. § (2) bekezdésében foglaltakhoz képest az új Faksz-rendelet 21. § (10) bekezdésében rögzített többletinformációt szükséges megadni, amennyiben a Kbt. fent hivatkozott 27. § (3) bekezdése alapján faksz bevonása kötelező a közbeszerzési eljárásba, konkrétan az eljárást megindító felhívásban a faksz nevét és lajstromszámát, a közbeszerzési dokumentumokban pedig nevét, levelezési címét, e-mail-címét, valamint lajstromszámát fel kell tüntetni.

Továbbra is alkalmazandó a korábbi Faksz-rendeletben már rögzített és az új Faksz-rendelet 13. § (1)-(2) bekezdése, illetve a fent már hivatkozott 16. § (1) bekezdése által átvett rendelkezés, miszerint a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása körében egy adott közbeszerzési eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban kifejtett, 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti különböző tevékenységek a közbeszerzési gyakorlattal szemben a 11. §-ban támasztott követelmények teljesítése szempontjából a névjegyzékbe vétel során a kérelmező tekintetében csak egyszer vehetők figyelembe, illetve egy közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárással összefüggő képviseleti tevékenység jogorvoslati szakaszonként külön-külön figyelembe vehető azzal, hogy ugyanazon közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati tevékenység egy kérelmező szempontjából csak egyszer vehető figyelembe. Ebből azonban az következik, hogy az adott közbeszerzési eljárásban részt vett másik kérelmező esetében figyelembe vehető ugyanazon közbeszerzési eljárás tekintetében másik 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti tevékenység, illetve képviseleti tevékenység.

A rendelet nem tér ki bizonyos, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre, ám érdemes ezeket is megemlíteni.

Bizonyos esetekben felmerülhet, hogy egy ajánlatkérő szervezet olyan ügyvédi irodát bíz meg közbeszerzési eljárás lefolytatásával, amely nem alkalmaz fakszot, ám az adott eljárás kapcsán a Kbt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően kötelező faksz bevonása. Ebben az esetben a megbízott ügyvédi iroda mintegy alvállalkozóként olyan fakszot köteles megbízni, amely rendelkezik felelősségbiztosítással. A biztosítások témakörénél érdemes említést tenni a kártérítés kérdésének alakulásáról. Az új Faksz-rendelet rögzíti a 21. § (13) bekezdésében, hogy a faksz a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért - ha más jogszabály a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogviszonyát, illetve a foglalkoztatási jogviszonya körében okozott kárért való felelősségét eltérően nem szabályozza - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai szerint felel. A felelősségbiztosítás fennállása nem érinti a faksz felelősségének kérdését, hiszen az csupán egy kártelepítési tényező, ám a felelősség fennállása attól teljesen független kérdés.  Fedezettől függetlenül a felelősségbiztosítás nem jelent teljes körű védelmet egy olyan okozott kár esetén, amelyhez adott esetben bizonyíthatóan a faksz tevékenysége, az általa okozott jogsértés vezetett.
Hangsúlyozandó, hogy a kérelem elbírálása esetén az új Faksz-rendeletben foglalt feltételeknek a kérelem benyújtásának pillanatában kell fennállniuk. Amennyiben tehát a kérelmező benyújtja a kérelmet, ám a kérelem elbírálása közben a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelmező nem rendelkezik az új Faksz-rendeletben előírt, szükséges eljárásszámmal vagy képzési ponttal, a kérelmező ezeket a hiányosságokat nem pótolhatja olyan eljárással vagy képzéssel, amelyben, illetve amelyen a kérelem benyújtását követően vett részt.

A jelenleg hatályos Faksz-rendelet új bejegyzés és a jogosultság megújítása esetén egyaránt 15 továbbképzési tanulmányi pontot ír elő. Az új Faksz-rendelet 6. § (1) bekezdése ugyanis előírja, hogy a faksz névjegyzékbe vételhez 15 továbbképzési tanulmányi pont szükséges és az új Faksz-rendeletnek a megújítás szabályait tartalmazó 7. alcím 20. § (1) bekezdésében visszautal a névjegyzékbe vétel szabályaira azzal, hogy az attól eltérő rendelkezéseket külön nevesíti. Ezek között azonban nem említi a továbbképzési tanulmányi pontokat. Számos faksz még akkor került bejegyzésre, amikor a korábbi Faksz-rendelet csak utalt arra a 2. § (2) bekezdés f) pontjában, hogy a kérelmező a névjegyzékbe vétel iránti kérelméhez csatolja többek közt azt az igazolást, amely bizonyítja, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzésére vonatkozó követelményeket teljesítette.

Ezen kívül ugyan az értelmező rendelkezések 1. pontja már magában a faksz definíciójában is rögzítette, hogy faksz csak olyan büntetlen előéletű természetes személy lehet, aki egyebek mellett közbeszerzési szakmai képzésen igazoltan részt vett és eredményes vizsgát tett.

Emiatt került be már a korábbi Faksz-rendeletbe, konkrétan annak 14. § (10) bekezdésébe is az a rendelkezés 2017. november 7-i hatállyal, miszerint azon fakszok, akik esetében a névjegyzékbe történő bejegyzés hatálya a korábbi Faksz-rendeletnek a 15 továbbképzési tanulmányi pontra vonatkozó rendelkezés hatályba lépése, vagyis 2017. november 7. napját követő tizennégy hónapon belül jár le, valamint azon személyek, akik névjegyzékbe vételüket a hivatkozott időpontot követő tizennégy hónapon belül kezdeményezik, a szaktanácsadói névjegyzékbe vételhez, illetve annak megújításához 7 továbbképzési tanulmányi pont megszerzését kötelesek igazolni. Ezt az új Faksz-rendelet is átvette a Záró rendelkezések között a 27. § (1) bekezdésben.

A továbbképzési tanulmányi pontoknak is van „elévülési ideje”, az új Faksz-rendelet 6. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a megszerzett továbbképzési tanulmányi pontok a képzés időpontjától számított két évig használhatóak fel.
A megújítás során hasznos lehet, hogy az új Faksz-rendelet 20. § (3) bekezdése értelmében a megújítás iránti kérelem legkorábban a névjegyzékbe vétel hatályának lejártát megelőző kilencven napon belül nyújtható be. Így amennyiben a megújításhoz szükséges feltételek már korábban fennállnak, érdemes hamarabb benyújtani a kérelmet a jogosultság megőrzése érdekében. A Kbt. 187. § (16) bekezdésében foglalt, a kérelem beérkezésétől számított 20 nap a Hatóság ügyintézési határideje, tehát a kérelem benyújtása során a jogosultság lejártát megelőző 20 napon belül mindenképp be kell adni a megújításra vonatkozó kérelmet.

A gyermeket nevelő fakszokra vonatkozó szabályozást is érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni. A 10. § (1) bekezdése szerint ugyanis azon kérelmező tekintetében, aki csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült, a névjegyzékbe történt bejegyzés megújítására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók, ám ebben az esetben közbeszerzési gyakorlatát legkésőbb az ellátásra való jogosultság lejártát követő hat hónapon belül benyújtott kérelmében az ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző három éven belül folytatott tevékenység bemutatásával is igazolhatja. Az új Faksz-rendelet idézett 10. § (1) bekezdésében felsorolt három jogosultságot együtt kell figyelembe venni, méghozzá annyi jogosultságot, amennyiben a kérelmező részesült az előbb felsorolt három jogosultság közül. Az „ellátásra való jogosultság” megfogalmazás helyett jogosultságok alkalmazandó adott esetben. A kérelmező a jogosultság legelső napja előtti három éven belül folytatott tevékenységének bemutatásával igazolhatja gyakorlatát a jogosultság legutolsó napját követő hat hónapon belül benyújtott kérelmében. Fontos, hogy a korábbi kérelemben már felhasznált eljárás, illetve közbeszerzési tevékenység akkor sem nyújtható be még egyszer, ha a korábbi kérelemben a jogosultsághoz szükségesnél több eljárást, illetve közbeszerzési tevékenységet szerepeltetett a kérelmező.

A Hatóság közleménye a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzék vezetésével kapcsolatos változásokról1

A közlemény felhívja a kérelmezők figyelmét arra a fontos változásra, miszerint a kérelmeket a Miniszterelnökség korábbi gyakorlatával ellentétben nem elektronikus levél útján, hanem a Kbt. 187. §-ának (17) bekezdése értelmében ÁNYK Általános Nyomtatványkitöltő segítségével, űrlapon, ügyfélkapun keresztül kell előterjeszteni - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2018. január 1-i hatálybalépésére, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 108. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
Az űrlapok kitöltéséhez és beküldéséhez szolgáló ÁNYK keretprogram a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldalán letölthető, az alábbi linkről:
https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html.


1 https://www.kozbeszerzes.hu/2018/12/kozlemeny-felelos-akkreditalt-kozbeszerzesi-szaktanacsadoi-nevjegyzek-vezetesevel-kapcsolatos-valtozasokrol [letöltés időpontja: 2019. május 18.].


A Hatóság egyes szervezeti egységei számára önálló Hivatali Kapuk kerültek létesítésre, az ügyintézéshez szolgáló elektronikus űrlapok pedig a Hatóság egyes szervezeti egységeihez tartozó ügyköröknek megfelelően kerültek kialakításra.

A kitöltendő, illetve beküldendő űrlap (KHFNKF_faksz) kitöltésével nyújthatók be a kérelmek és mellékleteik, amely a Hatóság honlapjáról, a http://www.kozbeszerzes.hu/e-ugyintezes/ internetes oldalról tölthető le. Ehhez kapcsolódik kitöltési útmutató is, amely az alábbi internetes linken érhető el:
https://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/2f/0c/2f0cd804-3b3f-444d-8a12-d24e7f6d640f/kitoltesi_utmutato_fnkf.pdf.
A gyakorlatban fontos technikai lépés az adatok EKR-ben való rögzítése, ám erre a faksz csak a Hatóság határozatát követően jogosult.

A korábbi szabályozással ellentétben az adatokban történt változás bejelentése már nem díjköteles. (A korábbi szabályozás hatálya alatt 40.000,- Ft volt az adatváltozás bejelentésének díja.)

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzéséről szóló 217/2017. (VII. 31.) Korm. rendeletnek a faksz-bejegyzéshez kapcsolódó rendelkezései

A 2019. január 1. napja előtti szabályozás értelmében a képző szervezet igazolást állított ki az elismert képzésen való részvételről a képzésen résztvevők számára. A 2019. január 1. napjától hatályos szabályozás alapján a képző szervezetek adatszolgáltatása nyomán a Miniszterelnökség összesíti és tartja nyilván a képzéseken résztvevők tanulmányi pontjait, amelyre vonatkozó adatokat a Közbeszerzési Hatósággal információátadás útján közli. A 2019. január 1. napját megelőzően tartott képzések esetében, amennyiben igazolás nem került kiadásra, a képzést tartó intézmény a Miniszterelnökségtől kéri ki az igazolást, amelyet a kérelemmel együtt be kell nyújtania a kérelmezőnek. A Hatóság a 2019. január 1. napját megelőző képzések esetén nem kéri ki az igazolást, amelyet a kérelmező nem nyújtott be. A jogszabálymódosítás indokolása kifejti a megváltozott szabályozás okait. Eszerint az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja a Miniszterelnökségnek a képzéseken résztvevők és a tanulmányi pontok nyilvántartásával kapcsolatos joga a faksz névjegyzékbe történő bejegyzése vagy a névjegyzékbe vétel megújítása folyamatában, mivel a kérelmezőknek nem kell majd a képzéseken való részvétel igazolását benyújtani. A képzéseken való részvétellel kapcsolatos adatigénylés érdekében a Hatóság a Miniszterelnökséghez fordul.  

A 2019. január 1. napját követően tartott képzések esetén a Hatóság akkor is lekéri a Miniszterelnökségtől az adatokat, amennyiben a kérelmező a képzésen való részvételt tanúsító igazolásokat is benyújtotta kérelméhez. Ezek megküldésére a Miniszterelnökségnek 5 nap áll rendelkezésre az új Faksz-rendelet 6. § (4) bekezdése alapján.

A képző intézményeknél a képzések megtartása előtt regisztrálni kell, ugyanis a regisztrációs íveken szereplő adatokat a Miniszterelnökség munkatársai összevetik a képzésről leadott jelenléti íveken szereplő adatokkal és eltérés esetén nem rögzítik a nyilvántartásban a továbbképzési tanulmányi pontot.

A továbbképzési tanulmányi pont megszerzéséhez nem elegendő a regisztráció és a képzés díjának megfizetése. A jelenléti ívek aláírására a legtöbb képzés esetén többször is sor kerül a képzés során, a résztvevő faksznak valamennyi jelenléti ívet alá kell írnia ahhoz, hogy továbbképzési tanulmányi pontot érjen a képzésen való részvétel.

Tekintettel arra, hogy a megújításhoz is 15 továbbképzési tanulmányi pont megszerzése szükséges és a képzések, valamint a férőhelyek száma limitált, érdemes időben elkezdeni a pontok gyűjtését és a képzéseken való részvételi lehetőségeket figyelni.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzéséről szóló 217/2017. (VII.31.) Korm. rendelet alapján elismert közbeszerzési szakmai képzések listája az alábbi internetes oldalra kattintva érhető el:
https://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/tajekoztato-az-akkreditalt-faksz-kepzesek-listajarol.

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzéséről szóló 217/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 217/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési szakmai képzés szervezésére és lebonyolítására a Miniszterelnökség, a Közbeszerzési Hatóság, a Nekszt Kft., valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete szerinti felsőoktatási intézmény jogosult. A 217/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2c) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a képzésen részt vevő számára a továbbképzési tanulmányi pontszám jóváírásának feltételeit a képző szervezet határozza meg. A jelenléti ívnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a részvételt a képzés teljes időtartamára vonatkozóan igazolja. A 217/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2d) bekezdése szintén utal a fent hivatkozott gyakorlatra, amikor rögzíti, hogy a Miniszterelnökség a képző szervezetek által megküldött regisztrációs adatlapok és jelenléti ívek alapulvételével vezeti a Kbt. szerinti, képzésekre vonatkozó nyilvántartást, és összesíti a képzéseken résztvevők részvétele alapján megszerzett tanulmányi pontjait.

A 217/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése is megerősíti az új Faksz-rendelet fent hivatkozott 6. § (2) bekezdésében foglaltakat, vagyis hogy a megszerzett továbbképzési tanulmányi pontok a képzés napjától vagy a képzés utolsó napjától számított két évig használhatóak fel.

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetésével összefüggő hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 18/2018. (XII. 18.) MvM rendelet legfontosabb szabályai

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetésével összefüggő hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 18/2018. (XII. 18.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) 60.000,- forintban határozza meg a névjegyzékbe vétel igazgatási szolgáltatási díját, míg a bejegyzés megújítása esetén 40.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-01720361-00000000 számú előirányzat felhasználási keretszámlájára.

Amennyiben a Hatóság a kérelmet elutasítja, visszautasítja vagy az visszavonásra kerül, valamint az eljárás megszüntetése esetén a megfizetett díj nem kerül visszafizetésre.
Az adatmódosítás esetén benyújtott kérelem esetén nincs a kérelmezőnek díjfizetési kötelezettsége
Az MvM rendelet 2. §-a értelmében a díjak megfizetéséről a Hatóság számlát vagy számlát helyettesítő bizonylatot nem állít ki.

A keretmegállapodásokra vonatkozóan a faksz-bejegyzés kapcsán felmerülő legfontosabb kérdések

Mint ahogy arra fent már történt utalás, az új Faksz-rendelet 11. § (3) bekezdése rendezi a keretmegállapodások megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások alapján történő közvetlen megrendelések, versenyújranyitások, valamint konzultáció kérdését. Eszerint a közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolításaként nem vehető figyelembe a Kbt. 105. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a keretmegállapodás alapján történő beszerzés eredményeként kötött közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló eljárási cselekmények, így a verseny újranyitásával, közvetlen megrendeléssel, valamint a konzultációval történő szerződéskötés.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) által lefolytatott közbeszerzési eljárások alapján megkötött keretmegállapodások kesetén a KEF az új Faksz-rendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó igazolást elektronikus levélként küldi meg a kérelmező kérelme alapján hét napon belül.
Teljeskörűen lebonyolított eljárásként kizárólag lezárt közbeszerzési eljárás fogadható el és a lezárás adott esetben a kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időpontra is eshet az új Faksz-rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében. Eszerint az az eljárás fogadható el teljeskörűen lebonyolítottnak, amely megindításának időpontja a kérelem benyújtását megelőző, lezárásának időpontja legfeljebb a kérelem elbírálását megelőző három éven belüli időpontra esik.

Amennyiben a kérelmező olyan közbeszerzési eljárást kíván teljeskörűen lebonyolított eljárásként elismertetni, amelynek a lezárása nem történt meg a névjegyzékbe vételi vagy megújítási kérelem benyújtásáig, a kérelem benyújtását követően az Ákr. 49. §-a alapján a hatósági eljárás szünetelését kérheti azzal, hogy hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. Szünetelés esetén a hatósági eljárás folytatására irányuló kérelem időpontjában a kérelmező által igazolni kívánt gyakorlat alapjául szolgáló eljárásoknak lezárt státuszban kell lenniük.

Az új Faksz-rendelet 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési tevékenység bemutatása esetén folyamatban lévő közbeszerzési eljárás is figyelembe vehető, amennyiben az az új Faksz-rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel. Az új Faksz-rendelet 12. §-a értelmében a kérelmezőnek nem szükséges a 11. §-ban meghatározott közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítását igazolnia, ha a kérelem benyújtását megelőző három éven belül legalább ötven közbeszerzési eljárás tekintetében az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési, illetve ellenőrzési tevékenységre vonatkozó referenciával igazoltan rendelkezik.

Az új Faksz-rendelet 1. § 5. pont 5.1. alpontja definiálja mindazon tevékenységeket, amelyek közbeszerzési gyakorlatként elismertethetők. Az új Faksz-rendelet hivatkozott pontjai nem írják elő a figyelembe vehető tevékenységek tekintetében az igazolni kívánt eljárás lezártságának követelményét, erre tekintettel folyamatban lévő eljárás során végzett közbeszerzési tevékenység is elismertethető az ötven közbeszerzési eljárás egyikeként.

Az új Faksz-rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lezárt, ám eredménytelen közbeszerzési eljárás is figyelembe vehető akár teljeskörűen lebonyolított eljárásként, akár az új Faksz-rendelet 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési tevékenységként.
Teljeskörűen lebonyolított eljárásként olyan közbeszerzési eljárás ismertethető el, amelyhez kapcsolódóan az eljárás eredményéről szóló tájékoztató is megjelent. Így egy eredménytelen közbeszerzési eljárás teljeskörűen lebonyolított eljárásként figyelembe vehető, azonban egy visszavont eljárás nem tekinthető teljeskörűen lebonyolított eljárásnak. Egy visszavont eljárás tekintetében ellátott tevékenységek (pl. eljárás előkészítése, felhívás elkészítése, hirdetmény visszavonása) csupán az új Faksz-rendelet 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési tevékenységnek („résztevékenységnek”) minősülnek.   

A Kbt. 105. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a keretmegállapodás alapján történő beszerzés eredményeként kötött közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló eljárási cselekmények, így a verseny újranyitásával, közvetlen megrendeléssel, valamint a konzultációval történő szerződéskötés az új Faksz-rendelet 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési tevékenységként vehető figyelembe. Ezen eljárási cselekmények tekintetében a megjelölt tevékenységek az új Faksz-rendelet 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési tevékenységnek („résztevékenységnek”) minősülnek, és az új Faksz-rendelet 12. §-ában foglaltak szerint ismertethetők el.

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény szerint lebonyolított keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások második szakasza nem ismerhető el teljeskörűen lebonyolított eljárásként, ideértve a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást is.  

Az új Faksz-rendelet 11. § (2) bekezdése meghatározza, hogy mi minősül teljeskörűen lebonyolított eljárásnak. Eszerint teljeskörűen lebonyolított eljárásként a közbeszerzési gyakorlat igazolása szempontjából csak az a közbeszerzési eljárás fogadható el, amely megindításának időpontja a kérelem benyújtását megelőző, lezárásának időpontja legfeljebb a kérelem elbírálását megelőző három éven belüli időpontra esik. Ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolításaként nem vehető figyelembe a Kbt. 105. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a keretmegállapodás alapján történő beszerzés eredményeként kötött közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló eljárási cselekmények, így a verseny újranyitásával, közvetlen megrendeléssel, valamint a konzultációval történő szerződéskötés.

A keretmegállapodásos eljárások második része csak az azt megelőző közbeszerzési eljárással együtt értelmezhető, tehát nem minősül önálló eljárásnak, melyre tekintettel nem értékelhető egy közbeszerzési eljárás teljeskörű lebonyolításaként. A Rendelet 11. § (3) bekezdése ugyan nem hivatkozik a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyekre [az a (2) bekezdésben írtakhoz viszonyítva kiegészítő, tisztázó szabály szerepet tölt be], azonban más értelmezés nem lehetséges tekintettel arra, hogy a teljeskörű lebonyolítás fogalmi meghatározásával ellentétes lenne.

Az új Faksz-rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a közbeszerzési gyakorlatról szóló igazolásnak tartalmaznia kell az igazolni kívánt közbeszerzési eljárás azonosító számát, amely lehet EKR-azonosító, a felhívás TED- vagy KÉ-azonosítója, hirdetmény közzététele nélküli eljárás esetén pedig az EKR-azonosító.

Az eljárás egyértelmű beazonosíthatósága érdekében az olyan, nem hirdetménnyel indult eljárások tekintetében, amelyek lefolytatására még nem az EKR-ben került sor, a KBA-ban rögzített azonosítószámot vagy az eljárás eredményéről szóló tájékoztató számát szükséges megadni.