Kérdések és válaszok

1. Abban az esetben is szükséges-e közbeszerzési tervet készítenie/elfogadnia egy helyi önkormányzatnak, ha az adott évben nem tervez semmilyen közbeszerzést?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Kbt. a klasszikus ajánlatkérők számára előírja, hogy minden évben a költségvetési év elején, de legkésőbb március 31-ig közbeszerzési tervet készítsenek. A Kbt. 42. § (1) bekezdés szerint az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - a központi beszerző szervek kivételével - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készítenek az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérő legalább öt évig megőrzi. A közbeszerzési terv nyilvános.

A Közbeszerzési Hatóság felhívja figyelmét, hogy az ajánlatkérőnek a beszerzési tervben feltüntetett, de a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzéseit is folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, ugyanis amennyiben változás történik például a mennyiségben, vagy új beszerzés merül fel, amellyel kapcsolatban fennáll a részekre bontás tilalma, akkor a beszerzésből is közbeszerzés lehet, és a tervet módosítani kell.

Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) 7. § (5) bekezdése értelmében az EKR-ben szükséges közzétenni a közbeszerzési tervet az ott meghatározott minimális adattartalommal abban az esetben, amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési eljárások lefolytatását tervezi. A fenti, a közbeszerzési terv minimális adattartalmára vonatkozó rendelkezés azonban nem írja felül a Kbt. 42. § (1) bekezdésének és 43. § (2) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit, vagyis a közbeszerzési terv készítésére vonatkozó kötelezettséget. Másként fogalmazva, a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti szabályok a közbeszerzési terv összeállításának és közzétételének kötelezettsége alól abban az esetben sem mentesítenek, ha az ajánlatkérő az adott évben nem tervez közbeszerzési eljárást lefolytatni.

2. Az ajánlatkérő által hibásan összeállított űrlap, például a felolvasólapon a nem megfelelő mező-típus kiválasztása, több értékelési szempont közül bármely szempont téves kihagyása miatt (amely lehetetlenné teszi ajánlattevők számára az ajánlattételt) a Kbt. 52. § (4) bekezdése alapján – hirdetmény feladása és az ajánlattételi határidő meghosszabbítása nélkül – módosíthatja-e ajánlatkérő egy uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás esetén a közbeszerzési dokumentumokat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a vonatkozó hirdetmény közzétételének kötelezettsége akkor áll fenn, ha ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet hirdetményben tettek közzé. Ettől függetlenül, az ajánlattételi határidő meghosszabbításának kötelezettsége bármely – akár űrlapként rendelkezésre bocsátott – közbeszerzési dokumentum – Kbt. 52. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembe vétele mellett történő – módosítása esetén fennáll.

A Kbt. – 2019. március 31-ig hatályos – 52. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt,

a) ha a kiegészítő tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a gazdasági szereplő az 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt határidőben [56. § (2) bekezdés] teljesíteni, vagy

b) ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja.

Fenti rendelkezés a Kbt. 2019. április 1-jét követően hatályos 52. § (4) bekezdés b) pontja alapján változatlanul irányadó.

A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizennegyedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését [Kbt. 52. § (5) bekezdés].

A Kbt. 55. § (1) bekezdés szerint, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja módosítani, amelyet hirdetményben közzétettek, hirdetmény közzétételével módosíthatja a felhívásban meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak. A felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig, több szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet [Kbt. 55. § (2) bekezdés].

A Kbt. 55. § (3) bekezdésnek megfelelően, ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem tettek hirdetményben közzé vagy egyéb hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, részvételi felhívás és a csak a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy - közvetlen részvételi felhívás esetén - a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.

Fentiek alapján – azaz űrlap módosításának szükségessége esetén a nem hirdetményben közzétett felhívás, egyéb közbeszerzési dokumentum módosítása során – nem szükséges hirdetményt közzétenni a módosításról, az ajánlattételi határidő meghosszabbításától – a levelében jelzett példáknál maradva – azonban nem lehet eltekinteni, figyelemmel arra, hogy a felolvasólap nem megfelelősége, valamely értékelési szempont kihagyása (a felhívásban foglaltaktól eltérően) – azaz a felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentum közötti ellentmondás – befolyásolja az ajánlatok időben történő elkészítését, különösen, ha a módosító hirdetmény közzétételére is kevés idő áll ajánlatkérő rendelkezésére. Ebben az esetben célszerű a felhívást visszavonni.

Egyebekben, a felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok között nincs hierarchia, ellentétes tartalmuk esetén bármely előírásai – a Kbt. fenti szabályainak megfelelően – módosításra kerülhetnek.

3. Egy magánszemély tagokból álló sportegyesület – amely támogatásának nagy részét TAO teszi ki, emellett a személyi jövedelemadó 1 %-a szerinti, illetve egy másik egyesülettől kapott támogatásban is részesül – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósíthatja-e meg a labdarugó utánpótlás nevelési központ kialakítására irányuló projektet?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint, amennyiben a támogatások TAO-ból származnak és a sportegyesület ajánlatkérői minősége a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján nem állapítható meg, úgy a sportegyesületnek a tárgyi projekt megvalósítása tekintetében nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

Tekintettel arra, hogy az egyesület jogi személy, amely jogképes [lásd a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63. § (1) bekezdését, valamint 3:1. § (1) bekezdését], a Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt további feltételek vizsgálata szükséges.

A nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység fennállása tekintetében az egyesület alapító okiratát szükséges elsősorban megvizsgálni. Az egyesület polgári jogi megközelítése [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63. §] alapján az említett feltétel fennállása fokozottan vizsgálandó. Amennyiben a sportegyesületet olyan tevékenységre (is) hozták létre vagy az bármilyen arányban (azaz akár csak egy tevékenysége vonatkozásában) olyan tevékenységet folytat, amelyet – lényegében – nem piaci körülmények között lát el, úgy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjának ezen feltétele megvalósul.

A közérdekű tevékenység fogalmát a Kbt. nem határozza meg, ezért értelmezésekor más jogszabályok, a kúriai állásfoglalások, valamint az uniós joggyakorlat vizsgálata szükséges. A közérdekűség megállapíthatóságát illetően a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK2. számú állásfoglalása szolgálhat iránymutatásul: ennek értelmében közérdekűnek minősül a cél elsősorban akkor, ha az a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja. A közérdekűség fogalmát azonban nem lehet csupán az érintett személyek száma alapján megítélni. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. §-ának 16. pontja hasonlóképpen fogalmaz a közcélú tevékenységet illetően: a közcélú tevékenység személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység.

Az Európai Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) esetjoga szerint a közjogi szervezetté minősítés alapja a funkcionális megközelítés, vagyis nem annak van relevanciája, hogy egy adott tevékenységet jogszabály vagy egyéb előírás miként minősít, hanem a ténylegesen ellátott tevékenység jellegének, aminek megítélése az eset összes körülményének mérlegelését igényli. Mindenekelőtt az vizsgálandó, hogy a kérdéses szervezet létjogosultságát valamely közérdekű cél megvalósítása alátámasztja-e. A közcélú tevékenység az alapcélok között egy szűkebb kategóriát jelent. Azok a tevékenységek tekinthetők ilyen tevékenységnek, amelyeket a szervezet egy tágabb közösség érdekében végez. Ha ez a közérdekű szükséglet (mint a szervezet alapításának vagy működtetésének célja) hiányzik, a vizsgált szervezet nem minősül közjogi szervezetnek.

A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti ajánlatkérői minőség fennállásának nem feltétele, hogy az érintett szervezet csak közérdekű tevékenységet folytasson, azon kívül más tevékenységet is végezhet, akár haszonszerzési céllal is. Ennek megfelelően nem szükséges, hogy az adott szervezetet kizárólag olyan tevékenység ellátására hozzák létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű. Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet, valamint egyéb, ilyennek nem minősülő tevékenységet is, ezeknek az aránya irreleváns abból a szempontból, hogy közjogi szervezetnek minősüljön. A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján tehát amennyiben a társaság egyetlen olyan tevékenységet is, bármilyen mértékben ellát, amely közérdekű, de nem ipari, kereskedelmi jellegű, e tevékenység alapján már fennáll az ajánlatkérői minőség.

Különbséget kell tenni továbbá a közérdekű tevékenységek között aszerint, hogy az adott tevékenység ipari, kereskedelmi jellegű-e vagy sem. Amennyiben egy tevékenység közérdekű ugyan, de egyben ipari, kereskedelmi jellegű is, akkor a tevékenységet végző szervezet nem minősül ajánlatkérőnek. Az ipari, kereskedelmi jelleg fogalmát – a közérdekű tevékenység definíciójához hasonlóan – nem határozza meg sem a Kbt., sem a közösségi irányelvek. A tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegére vonatkozó utalás – amint azt a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.47/19/2011. számú határozatában részletesen kifejtette – az általános közgazdasági fogalomhasználat szerint olyan gazdasági tevékenységet feltételez, amelynek eredményeként profitszerzési célból piacképes termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységet, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető.

E körben vizsgálni kell különösen az érintett intézmény létrehozását motiváló körülményeket, illetve azt a gazdasági környezetet, amelyben a szervezet tevékenységét végzi, vagyis mindenekelőtt:
-    a versenyfeltételek meglétét,
-    a tevékenységet végző társaság for-profit, vagy non-profit jellegét,
-    nyereségorientáltságát,
-    az üzleti kockázatok önálló viselésének feltételét.

Az említett feltételek összességében történő értékelése alapján állapítható meg a tevékenység ipari, vagy kereskedelmi jellege. Alapvetően tehát nem elegendő például a versenyfeltételek megléte vagy a nyereségorientáltság fennállása, a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott valamennyi körülménynek megállapíthatónak kell lennie.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatkérői minőség megállapításának további feltétele, hogy az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást gyakoroljanak a társaság felett, vagy a társaság működését többségben ilyen szervezet finanszírozza. A levelében említett magánszemélyekre tekintettel a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti szervezetek meghatározó befolyása, a sportegyesület működésének többségi részben történő finanszírozása vélhetően nem releváns. Kiemelendő egyebekben, hogy a működés többségi részben történő finanszírozása akkor valósul meg, ha az említett szervezetektől a működése tekintetében részesül a sportegyesület finanszírozásban. Az adott célra, adott projekt megvalósítására kapott támogatás nem releváns e tekintetben, annak vizsgálatára a

Kbt. 5. § (2)-(3) bekezdés szerinti ajánlatkérői minőség fennállása kapcsán kerül sor.
Amennyiben a sportegyesület a fentiek alapján a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül, úgy a kifejezetten támogatásból megvalósuló beszerzése vonatkozásában (is) – a támogatás intenzitására tekintet nélkül – közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia.

Amennyiben a sportegyesület nem minősül a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek, úgy támogatásból megvalósuló beszerzése vonatkozásában a Kbt. 5. § (2)-(3) bekezdés szerinti ajánlatkérői minőség vizsgálandó.

A támogatás megítélése, intenzitásának mértéke szempontjából a Kbt. 3. § 39. pontja alapján az adókedvezmény, a kezességvállalás, és az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása nem vizsgálandó.

Emellett, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadó 1 %-át az adózó nem konkrét beszerzés megvalósítására, hanem általában az adott szervezet részére nyújtja, a személyi jövedelemadó 1 %-a sem tekinthető a Kbt. alkalmazásában támogatásnak (a Közbeszerzési Döntőbizottság D.129/15/2013. számú határozata is ezt erősíti meg]. Ezeken túl azonban minden, a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez nyújtott pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny figyelembe veendő.

Amennyiben az adott beszerzés támogatásának TAO-n kívüli része is van, a támogatás mértéke és intenzitása szempontjából az ajánlatkérőnek – a Kbt. 19. § szerint megállapított – egységes beszerzésére vonatkozó, a Kbt. 3. § 39. pont szerinti támogatásnak minősülő juttatást szükséges vizsgálni. Amennyiben az így vizsgált – tehát kifejezetten a TAO-n, személyi jövedelemadó 1 %-án, illetve a Kbt. 3. § 39. pontja szerint további, a Kbt. szerinti támogatásnak nem minősülő forráson kívüli – támogatás intenzitása a Kbt. 19. § szerinti egységes beszerzés vonatkozásában nem éri el a Kbt. 5. § (2) bekezdés szerinti – adott esetben – irányadó mértéket, valamint mértéke nem éri el a Kbt. 5. § (3) bekezdés szerinti összeget, úgy nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni [feltéve, hogy a sportegyesület nem minősül a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint ajánlatkérőnek].

4. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban referencia termék bemutatásának kötelezettsége mellett előírta, hogy az ajánlattevők töltsék ki az ajánlatukhoz csatolandó részletes ártáblázatban a megajánlott termékek leírását, továbbá a konkrét típust, gyártót jelöljék meg, amelyből a specifikációban meghatározott paramétereknek való megfelelésük egyértelműen megállapítható. Az ajánlattevő ezt az ajánlatában nem végezte el. Elrendelhető-e hiánypótlás, ha az ajánlattevő ajánlata részeként csatolt árazott költségvetés a megajánlott termék gyártóját, a megajánlott termék típusát, a megajánlott termék műszaki paramétereit nem tartalmazza?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlattevő ajánlatának ezen eleme tekintetében – amennyiben az alábbiakban részletezettek szerint az nem tekinthető tartalmilag új ajánlattételnek – el kell rendelni a hiánypótlást, amelynek kereteit a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja határozza meg.

A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles biztosítani az ajánlattevő számára a hiánypótlás lehetőségét. A hiánypótlásnak a tartalmi körére vonatkozóan tartalmaz a Kbt. korlátozásokat.

A Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A hiánypótlás eredményeként a levelében bemutatott tényállás mellett két eset lehetséges.
Az egyik esetben az ajánlattevő a hiányát akként pótolja, hogy a megajánlása azonos a referencia termékkel. Ilyen esetben ugyanis nem ajánl meg az ajánlatában az eredetileg benyújtott ajánlatához képest új terméket, csupán a megajánlott termék típusának és gyártójának a nevét adja meg, ez pedig nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiánynak minősül.

A másik esetben, ha a referencia terméktől különböző terméket ajánl, amelynek ebből következően eltérő műszaki paraméterei vannak, akkor az ajánlatának a tartalmát is megváltoztatja. Ebben az esetben az ajánlattevő a bontás és az ajánlati kötöttség beálltát követően tenne új ajánlatot, amely nem elfogadható és a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik. Ilyen esetben az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné kell nyilvánítani.

5. Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaság, mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indít. Ebben a közbeszerzési eljárásban részt vehet-e ajánlattevőként olyan cég, amelynek tulajdonosa/vezető tisztségviselője rokoni kapcsolatban áll az önkormányzat polgármesteri hivatalának egyik vezetői tisztséget betöltő személyével, aki egyebekben a tárgyi közbeszerzési eljárás előkészítésében, valamint a közbeszerzési eljárás során semmilyen módon nem vesz részt, illetve nem rendelkezik irányítási joggal az említett cég tulajdonosa/vezető tisztségviselője felett? A kérdés az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárások tekintetében is felmerül.

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a levelében jelzett körülmények önmagukban nem eredményeznek összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenség akkor valósul meg, ha az említett cég vagy a cég vezető tisztségviselője/felügyelőbizottsági tagja/tulajdonosa, illetve ezek közös háztartásban élő hozzátartozója – akár az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság, akár az önkormányzat által indított – közbeszerzési eljárás előkészítésével, illetve az eljárással kapcsolatos tevékenységbe bevonásra került és ez a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

A Kbt. 25. § (3) bekezdése szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,

b) az a szervezet, amelynek

ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,

bb) tulajdonosát,

bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

Csak a Kbt. 25. § (3) bekezdése és adott esetben vonatkozó pontja szerinti valamennyi feltétel fennállása esetén valósul meg az összeférhetetlenség.

Az ajánlatkérőnek jelen esetben vizsgálnia kell, hogy az említett gazdasági társaság tulajdonosát, vezető tisztségviselőjét, annak közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással (ideértve az eljárást lezáró döntés meghozatalát is) vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta (bevonja)-e, és ez azt eredményezheti, hogy a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztasága sérül. Tényleges bevonás hiányában is versenyjogsértést valósíthat meg, ha az ajánlatkérő által az adott cég olyan többletinformációkhoz jut, amely őt versenyelőnybe hozza [ebben az esetben az ajánlatkérő bejelentési kötelezettsége is felmerül a Gazdasági Versenyhivatal felé a Kbt. 36. § (2) bekezdés alapján].

Megjegyzendő, az ajánlatkérőnek valamely személynek, szervezetnek a közbeszerzési eljárása előkészítésével, illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tevékenységbe történő bevonás során arra figyelemmel kell eljárnia, hogy összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes [Kbt. 25. § (2) bekezdés]. Ilyen közös érdeknek minősülhet a rokoni kapcsolat is, amelynél fogva fokozottan vizsgálandó a verseny tisztaságának veszélyeztetettsége.

6. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 4. § (2) bekezdésben foglalt azon előírás, miszerint a beszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító személy munkaviszony, illetve a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján kell, hogy részt vegyen a bírálóbizottság munkájában, irányadó-e abban az esetben is, ha az ajánlatkérő (helyi önkormányzat) magánszemélyt bíz meg a bizottsági tagsággal?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a magánszemélynek nem szükséges az ajánlatkérővel fennálló munkaviszony, tagsági jogviszony, illetve tartós polgári jogi szerződés alapján részt vennie a bíráló bizottság munkájában.
Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont szervezet akkor tesz eleget az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) bekezdés szerinti szakértelemmel rendelkezik, és ez a személy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vesz.”

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése az eljárásba bevont szervezet és az ajánlatkérő javára tevékenykedő magánszemély jogviszonyáról tartalmaz rendelkezéseket, az ajánlatkérő és a magánszemély jogviszonyát nem érinti, mint ahogyan arra sem tartalmaz rendelkezést, ha az ajánlatkérő nem egy szervezettel, hanem közvetlenül egy magánszeméllyel köt megbízási szerződést.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint tehát a magánszemélynek az eljárásba bevont szervezettel kell tagi, munkavállalói vagy tartós polgári jogviszonyban állnia. Amennyiben az ajánlatkérő nem szervezettel, hanem közvetlenül egy magánszeméllyel köt olyan megállapodást, amely alapján a magánszemély biztosítja a Kbt. 27. § (3)-(4) bekezdése alkalmazásában az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett szakirányú végzettséggel a szakértelmet [322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés], akkor erre a megállapodásra nem vonatkozik a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése.

7. A központosított közbeszerzésben lefolytatott versenyújranyitás tekintetében kötelező-e az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzététele, figyelemmel a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet] 28. § (2) bekezdésére (valamint arra a tényre, hogy az EKR-ben az EKR-en kívül lefolytatott eljárások esetén sem lehetséges hirdetmény nélkül közzétenni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A hivatkozott 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a központi beszerző szervezet a keretmegállapodások hatálya alatt a keretmegállapodásos eljárás második részében indított eljárások eredményéről, illetve eredménytelenségéről, az ilyen módon megkötött szerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt az Európai Unió Hivatalos Kiadványai Hivatala, illetve a Közbeszerzési Hatóság útján minden év január 31-ig és az egyes keretmegállapodások hatályának lejártát követő 30 napon belül küldi meg.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 2018. április 15. előtt megkezdett, keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások alapján, de már 2018. április 15. napját követően lefolytatott versenyújranyitások, konzultációk tekintetében nem kötelező az EKR használata és ezen eljárások esetében nem is szükséges a teljes közbeszerzési iratanyagot utólag az EKR-ben rögzíteni.

A Kbt. 37. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő tíz munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.

A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése szerint az intézménynek nem kell megküldeni közzétételre az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről, a szerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt az Európai Unió Hivatalos Kiadványai Hivatalának, valamint a Közbeszerzési Hatóságnak.

A Központosított közbeszerzés rendszerének általános bemutatása Kézikönyv¹ IV.4. pontja értelmében a második rész eredményéről vagy esetleges eredménytelenségéről az intézmény köteles a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése szerint tájékoztatni a beszerzőt.

A hivatkozott Kézikönyv IV.4. pontja szerint a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdés, valamint a 8. § szerinti adatokat az intézményeknek kötelező az EKR rendszerben rögzíteni a 2018. április 15. napján vagy azt követően a KEF által megindított, keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások esetén.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat az EKR-ben is köteles közzétenni.  

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés első mondata szerint a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt szabályokat a közbeszerzési eljárásban és a koncessziós beszerzési eljárásban, továbbá a tervpályázati eljárásban kell alkalmazni. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alapján az EKR a 2018. április 15-ét követően megindult (keretmegállapodás megkötésére irányuló) közbeszerzési eljárások esetén alkalmazandó, vagyis csupán azon versenyújranyitások esetén szükséges az EKR-ben közzétenni az adatokat, amelyek első, keretmegállapodás megkötésére irányuló szakasza 2018. április 15. napján vagy azt követően indult.

---

¹ https://www.kozbeszerzes.gov.hu/dokumentumok?p_p_id=110_INSTANCE_ysH01xxGYWib&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=2&_110_INSTANCE_ysH01xxGYWib_struts_action=%2Fdocument_library_display%2Fview_file_entry&_110_INSTANCE_ysH01xxGYWib_redirect=https%3A%2F%2Fwww.kozbeszerzes.gov.hu%2Fdokumentumok%2F-%2Fdocument_library_display%2FysH01xxGYWib%2Fview%2F804721&_110_INSTANCE_ysH01xxGYWib_fileEntryId=2396483

8. A támogatott szervezet egy pályázati konstrukció keretében árbevétel növelése érdekében szeletelt, csomagolt hústermékek, felvágottak, sonkák, szalámik előállítása céljából szeletelőgépet, csomagológépet, targoncákat, állványrendszert, vákuumcsomagolót, raklapfóliázót és a termelésirányító rendszerhez szoftvert kíván beszerezni. Jogszerű-e a fenti beszerzések részekre bontása, illetve a támogatásra tekintettel a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérői minőség vizsgálata szempontjából a beszerzések becsült értékét együttesen kell-e figyelembe venni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a részekre bontás tilalmának irányába mutat az a tény, hogy az áruk beszerzésére ugyanahhoz a gyártási folyamathoz kapcsolódóan van szükség, amely egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérői minőség vizsgálatát is ennek figyelembevételével javasolt elvégezni.

A Kbt. 19. § (3) bekezdésének első mondata alapján abban az esetben, ha azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni.

Amennyiben az áruk a gyártási folyamat részét képezik, ahhoz szervesen kapcsolódnak, a végtermék előállítása, gyártása során kerülnek felhasználásra, az a Kbt. 19. § (3) bekezdés szerinti „hasonló felhasználásra szánt” fordulat megállapíthatósága irányába mutat. Azaz hasonló felhasználásra szánt áruknak minősülhetnek azok az áruk (eszközök, berendezések, gépek), amelyek egy gazdasági szereplő portfóliójába tartozó végtermékek előállításához, a gyártási folyamat részeként szükségesek.

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint fennállhat a részekre bontás tilalma olyankor, ha az áruk egyazon gyártási folyamathoz szükségesek. Ilyenkor a funkció, azaz a gyártási folyamat végén létrejövő termék eszközigénye határozza meg az egységet képező árubeszerzések terjedelmét. (Lásd a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.559/2013/9. számú ítéletét, amely megjelent a Közbeszerzési Értesítő 2014. évi 74. számában, ikt. sz.: 10351/2014.)

9. Az eljárásban opcionális feltétel került kiírásra, olyan formában, hogy az ajánlatkérő döntésétől függően az opcióként jelölt költségvetési elemeket nem szerzi be. Az opcionális árelemek a költségvetésben elkülönítésre kerültek, külön fejezetet alkotnak, és az értékelésre kerülő részletes árajánlat két részből állt, úgymint az opcióval nem érintett elemek és az opcióval érintett elemek. Az ajánlati árat az opcióval nem érintett rész és az opcióval érintett rész értékének összeadásával kellett képezni. A közbeszerzési dokumentáció előírása az árazatlan költségvetés teljes körű beárazása volt. A.) A fenti tényállással kapcsolatosan az a kérdésünk, hogy ha az ajánlattevő az opcionális tételeket nem árazta be, e hiányosság a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nem jelentős hibának minősíthető-e? B.) A hiba kijavítása hiánypótlás során a teljes ajánlati ár változása nélkül, a nem opciós tételként jelölt költségvetési árelemek módosításával, az eddig be nem árazott árelemek beárazása jogszerűnek minősül-e, és így az ajánlat érvényessé tehető-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A.) A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ez a hiányosság nem tekinthető a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nem jelentős hibának.

Az ajánlatkérő az opciós részre adott ajánlatot is értékeli. Ebből következően hiánypótlás esetén nem teljesülne a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti azon feltétel, miszerint az a teljes ajánlati árat, vagy annak értékelés alá eső részösszegét nem változtathatja meg.

B.) A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint ez a hiányosság nem tekinthető a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti nem jelentős hibának, így nem tehető érvényessé az ajánlati kötöttség beállta utáni beárazással.

A levelében szereplő tényállás szerint az ajánlati árat az ajánlattevőknek az opcióval érintett és az opcióval nem érintett rész értékének összeadásával kellett képezni. Amennyiben az ajánlattevő az opciós rész elemeit beárazza, azzal módosítja a teljes ajánlati árat, azaz megváltoztatná a teljes ajánlati árat, vagy annak értékelés alá eső részösszegét, ezáltal megsértené a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját. Az ajánlattevőnek az ajánlatkérő által előírt határidőig a teljes szakmai tartalomra meg kell tennie az ajánlatát, beleértve az opcionális részt is. Az ajánlati kötöttség beálltát követően – az átalánydíjas szerződés kivételével a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – ezt a megajánlását nem módosíthatja, a hiányosságait nem pótolhatja.

10. Az EKR rendszerbe az előkészítés anyagaihoz szükséges-e a tételes árazott költségvetést felcsatolni vagy elegendő a tervező által aláírt főösszesítőket tartalmazó költségbecslés felcsatolása?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint szükséges a tételes árazott költségvetés EKR-rendszerbe történő felcsatolása.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő – az ellenőrzésre jogosult hozzáférése és az eljárás iratainak az EKR-ben való elektronikus megőrzése érdekében – köteles az eljárás előkészítése körében a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése alkalmazása során keletkezett iratokat, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be (különösen bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, bírálati lapok, értékelés dokumentumai) is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé.

A Kbt. 28. § (2) első mondata szerint az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. Ennek a vizsgálatnak az eredménye például a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetés is. Ebből következően ezen költségvetés EKR-be történő feltöltése nem mellőzhető.

11. A részekre bontás tilalmának hatálya alá tartozik-e egy támogatáspolitikai projektből finanszírozott új épület építésére vonatkozó építési beruházás az ugyanazon telken korábban állt épület támogatáspolitikai projektből nem finanszírozott bontásával?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a bontás értéke az építés becsült értékétől akkor választható el, ha a bontás nem abból a célból történt, hogy a korábbi épület helyén megvalósuljon a projekt.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”

A Bíróság a C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az ítéletből következik, hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont és attól függően kell megítélni, hogy egy szerződéssel vagy több szerződéssel valósíthatóak-e meg a beruházások.

A Bíróság szerint a funkcionális és gazdasági folytonosságot mutató munka egységesnek tekintendő, és azt vizsgálta, hogy a munka különböző részei ugyanazt a gazdasági és műszaki  funkciót töltik-e be. Így annak megállapításához, hogy a több különböző szakaszban nyújtott szolgáltatásokat egy egységes közbeszerzési szerződésnek kell-e tekinteni, elegendő kimutatni gazdasági és műszaki funkciójuk egységes jellegét. Az a tény, hogy a projekt különböző megvalósítási szakaszaiban az építési beruházás tárgya eltérő volt – tehát például az épület tartószerkezetét, a tetőzetet vagy a világítást érintette –, nem jelenti azt, hogy a különböző szakaszokban nyújtott építészeti szolgáltatások tartalma és természete is eltérő volt.

A Bíróság megállapításai nyomán a beszerzéseket tehát elsősorban az egy közös cél, – amely a hivatkozott esetben az ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódás volt – kapcsolja össze.
Jelen esetre vonatkoztatva a fentieket, a bontás az új építési beruházással akkor képez egységet, ha azt abból a célból végezték el, hogy az új építési beruházás megvalósítható legyen. Amennyiben a bontást az új építési beruházástól függetlenül végeztette el az ajánlatkérő, akkor a közös cél, azaz a műszaki-gazdasági funkcionális egység nem áll fenn, és így a beszerzések becsült értéke részekre bontható.

12. A Kbt. 19. § (6) bekezdés a Kbt. 19. § (2) bekezdésére hivatkozva kizárólag az uniós eljárásrend alkalmazása alól mentesít vagy valamennyi beszerzés esetén irányadó?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a Kbt. 19. § (6) bekezdés mind a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű, mind az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetén irányadó, így általában, értékhatártól függetlenül kivételt jelent a részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályok alól [Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdés].

A részekre bontás tilalmával kapcsolatos általános, valamennyi beszerzési tárgyra vonatkozóan értékhatártól függetlenül – a Kbt. Első, általános rendelkezéseket tartalmazó részében rögzített – irányadó szabályokat a Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdés határozza meg.

A Kbt. 19. § (2) bekezdés alapján tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.

Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni [Kbt. 19. § (3) bekezdés].

A Kbt. 19. § (2) bekezdés a közbeszerzés oly módon történő részekre bontását tiltja, amely által az ajánlatkérő jogsértő módon – a becsült értékére tekintettel – mellőzné a közbeszerzési eljárás lefolytatását vagy jogsértő módon folytatna le uniós eljárásrend helyett

A Kbt. 19. § (6) bekezdés értelmében a (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrumok esetében tagintézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési és ellátási kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor képviselőcsoportonként és keretenként, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szervek esetében pedig a részükre jóváhagyott részelőirányzatok terhére megvalósítandó beszerzések vonatkozásában külön kell alkalmazni.

A Kbt. 19. § (6) bekezdés a fenti, részekre bontással kapcsolatos általános szabályok alól enged kivételt – többek között – a szakképzési centrumok vonatkozásában. Azaz, a Kbt. 19. § (6) bekezdés a Kbt. 19. § (2) bekezdés révén a Kbt. 19. § (3) bekezdés alól, mind a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű, mind az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetén sajátos szabályt állapít meg a részekre bontás tekintetében.

13. Fennáll-e a részekre bontás tilalma egy ugyanazon helyrajzi számon bejegyzett, két különböző projektből megvalósuló óvodafelújítás és rendelőintézet kivitelezés esetében, amelyek fizikailag nem kapcsolódnak egymáshoz és önálló funkcióra alkalmasak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Az óvodafelújítás és a rendelőintézet kivitelezésének becsült értéke azok műszaki-gazdasági funkcionális egységének fenn nem állása, földrajzi elhelyezkedésük különbözősége és a különböző projektek céljának különbözősége esetén egymástól részekre bonthatóak.

A Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon; 2017. június 9. napján megjelent útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) szerint a Bíróság C-16/98. számú ítéletében kimondta, hogy az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az ítéletből következik, hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont, és attól függően kell megítélni, hogy egy szerződéssel vagy több szerződéssel valósíthatóak-e meg a beruházások.

A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján az egy építési beruházás értéke nem bontható részekre. Az Útmutató szerint az egy építési beruházás meghatározása a vizsgálat elsődleges szempontja annak megítélésével kapcsolatban, hogy építési beruházások esetében mi számít a Kbt. hivatkozott rendelkezése szerinti egy egységnek. A műszaki tartalom vizsgálatához a Kbt. 8. § (3) bekezdésében foglaltak jelentik a kiindulópontot. A Kbt. 8. § (3) bekezdése szerint az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.

A fentiek alapján a kiindulópontot az „egy épület”, „egy építmény”, illetve a Kbt. 1. számú melléklete szerinti tevékenységek egysége jelenti.

Épület, építmény építésére vonatkozóan a műszaki-gazdasági funkcionális egységet az adott épület (építmény) vélhetően önmagában megvalósítja. A becsült érték meghatározása során a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet nyújthat segítséget. A Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházást. Ez a szabály további segítséget nyújt az ugyanazon építési beruházás megítéléséhez azzal, hogy az egy építési engedély is a beruházás egységét mutatja. Több engedély ugyanakkor természetesen nem zárja ki az egy egységes építési beruházás megvalósulását.

Összefüggő épület, építmény, épületkomplexum építése esetében az egység adott esetben az adott épületkomplexum szintjén valósulhat meg. Az egy beruházás fennállásának megítélése szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az épületek egy beruházás keretében épülnek-e, egységesen az adott épületkomplexum részét képezik-e. Ebben az esetben szintén segítséget nyújthat az, ha az épületkomplexum építése egy építési engedély alapján történik.

Amennyiben a beszerzés tárgya valamely, a Kbt. 1. számú melléklete szerinti építési/műszaki tevékenység, de az nem épület, építmény építésre irányul, az adott tevékenység szakmai tartalmát kell vizsgálni.

A műszaki-gazdasági funkcionális egység témakörében meghatározottak itt is alkalmazandóak, amelynek fennállása elsődlegesen az adott tevékenység tárgya alapján ítélhető meg. Amennyiben az ajánlatkérő különböző telephelyeken azonos tárgyú műszaki tevékenységeket rendel meg, akkor különös tekintettel vizsgálandó azok egysége.

A beszerzések tárgya és rendeltetése azonosságának és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggésének vizsgálata során lehet megítélni, hogy a Kbt. 1. számú melléklete szerinti munkák, mint építési beruházások becsült értékét részekre lehet-e bontani. Tekintettel arra, hogy ezeket a szempontokat egységesen kell kezelni, az, ha az egyes tevékenységek tárgya megegyezik, de a rendeltetésének azonossága és felhasználásuk egymással való közvetlen összefüggése nem állapítható meg, objektív indokoltság esetén alapot adhat a becsült értékük részekre bontására. Ugyanakkor abban az esetben, ha az ajánlatkérő egy adott épület, építmény felújítása keretében – egyidőben – különböző tartalmú, a Kbt. 1. melléklete szerinti munkákat rendel meg, azok értékét jogszerűen nem bonthatja részekre.

Amennyiben a műszaki-gazdasági funkció egysége, mint fő szempont tekintetében nem tehető egyértelmű megállapítás, úgy segítségül hívhatóak további kisegítő szempontok is, amelyek adott esetben az egy közbeszerzés fennállását támasztják alá. Kisegítő szempontok lehetnek különösen: az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor, valamint az időbeli összefüggés. Lényeges, hogy mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélni az egy közbeszerzés fennállását.

Az időbeli összefüggés nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget. Az egy közbeszerzés funkcionális megközelítését alkalmazva nem lehet az adott beszerzés tárgyától és feltételeitől függetlenül, általános érvénnyel megmondani, hogy pontosan milyen időtartam alatt megvalósított beszerzések értéke nem bontható meg.

Önmagában az a tény, hogy az egyes építési tevékenységek különböző földrajzi helyszíneken valósulnak meg, nem alapozza meg azok jogszerű részekre bontását. Ehhez hasonlóan, önmagában az a tény, hogy az egyes építési tevékenységeket különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektekből finanszírozzák, nem alapozza meg azok jogszerű részekre bontását. Előzőeken túl hangsúlyozandó, hogy amennyiben az önálló műszaki egység egyéb építmények (műtárgyak) esetében is fennáll, úgy az azokat érintő építési tevékenységek esetében is irányadóak a fent kifejtettek. Európai bizottsági audit tapasztalatok alapján az építési beruházások körében is hangsúlyozandó, hogy a beszerzés tárgyának, rendeletetésének azonossága, és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggése a döntő szempontok annak vizsgálata során, hogy a becsült értéküket részekre lehet-e bontani.

Előfordulhatnak ugyanakkor olyan speciális helyzetek, amikor a különböző helyszínen végzett tevékenység egybeesik a szakmai tartalom elkülönülésével. Hangsúlyozandó, hogy ilyen esetekben sem a teljesítési helyek különbözősége, hanem például a szolgáltatások szakmai tartalmának (tárgyának) különbözősége és/vagy az egyes szolgáltatások felhasználásának nem közvetlenül összefüggő mivolta alapozhatja meg a részekre bontás jogszerűségét. Előfordulhat továbbá, hogy az egyes szolgáltatások rendeltetésének különbözősége, az azok közötti funkcionális összefüggés hiánya (például az a tény, hogy azok különböző építési beruházásokhoz kapcsolódnak) jogszerűvé teheti azok részekre bontását. Ennek megfelelően, amennyiben az eltérő földrajzi elhelyezkedés révén a tevékenységek felhasználása közvetlenül nem függ össze, ez a körülmény megtöri a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállását és megalapozza a részekre bontást.

Fentiekre tekintettel egységet képezhet az azonos tárgyú építési/műszaki tevékenység akkor is, ha azokat az ajánlatkérő különböző szervezeti egységei tekintetében kell elvégezni abban az esetben, ha azok rendeltetésének azonossága és felhasználásuk egymással való közvetlen összefüggése megállapítható. A földrajzi hely különbözősége önmagában az építési beruházások esetében sem alapozza meg a becsült érték részekre bontásának lehetőségét, hiszen a műszaki-gazdasági funkcionális egység egyes esetekben ilyenkor is fennállhat (pl. épületkomplexum).

Annak vizsgálatát, hogy a különböző épületekkel kapcsolatos felújítást és egyúttal új épületrész építését is tartalmazó beruházások értékét részekre lehet-e bontani, a Közbeszerzések Tanácsa a következők szerint javasolja elvégezni. A konkrét tevékenységeket minden esetben a beszerzési igény egységességéből kiindulva kell az ajánlatkérőnek vizsgálnia, így a különböző tevékenységeket magukban foglaló összetett munkák esetében azok egységes célját és felhasználását alátámasztó szempontokat kell vizsgálnia. Így ha a felújítást és építést is magában foglaló tevékenységek közvetlen célja egy adott épülethez köthető, az egység adott esetben a konkrét épület szintjén is megállapítható. Abban az esetben, ha az új rendelő és a felújítandó óvoda egy épületkomplexum részei, ez a tény a fentiekre tekintettel a részekre bontás tilalmának irányába mutathat.

Projktekről alapvetően támogatáspolitikai szempontból beszélhetünk, a Kbt. projektszemlélete egybe esik a Kbt. 19. § (3) bekezdésében megjelenő egy építési beruházás, ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzés szerinti elkülönítéssel, ennélfogva a támogatáspolitikai értelemben vett projekt és a Kbt. 19. § (3) bekezdésében szereplő „projektbeniség” nem azonos. Ennél fogva nem az uniós forrású pályázat/projekt vagy hazai támogatási pályázat/projekt a döntő szempont a „részekre bontás tilalma” szabály vizsgálatakor, hanem a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállása. Ha az ajánlatkérő az egységesnek minősülő beszerzését több támogatáspolitikai értelemben vett projektből finanszírozza, azok értékét önmagában a finanszírozás forrásának különbözőségére tekintettel jogszerűen nem bonthatja részekre.