Köszönettel vettem a megkeresést a Közbeszerzési Hatóságtól, amikor e cikk megírására felkértek, hiszen folytatása lehet annak a közös munkának, amit évekkel ezelőtt indítottunk el a MABISZ-al, és melyben azt a célt tűztük ki, hogy a közbeszerzéssel érintett építési beruházások kapcsán egyre szakmaibb kiírások készüljenek, találkozzanak az elvárások a biztosítási szektor által nyújtható szolgáltatásokkal.
Mivel a közbeszerzési rendszernek eredendően egy szigorú és kötött keretben kell jól működnie, az ajánlattevők érthető okokból minden előírásnak próbálnak megfelelni, előre felkészülni, és ez már a pályázati szakasztól kezdve jelentős terhet ró a vállalkozásokra, és egyben a biztosítási szektor szereplőire is, főleg, ha egy nehezen érthető, vagy éppen nem teljesíthető feltétellel találkozunk.
A MABISZ közreműködésével készült szakmai útmutatók (‟A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója az építési beruházások biztosítási követelményeiről”,1 valamint ‟A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója az építési beruházásokhoz kapcsolódó projekt jellegű összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosításokról”2) és a 2018. november 7-én megtartott szakmai nap is mind azt a célt hivatott szolgálni, hogy a biztosítások világába belátást engedjen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóknak, az edukációval emeljük a tudásszintet.
Személyes véleményem, hogy igazi áttörést egy központi szabályozással, egy normarendszer kialakításával lehetne elérni, mellyel helyére kerülhetnének a dolgok, azaz milyen kockázatokkal lehet és kell számolni, azokra milyen megoldásokat lehet és érdemes előírni, amiket aztán versenykorlátozás nélkül tudnak a biztosítók teljesíteni.
Nem egyszerű a feladat, hiszen egy ajánlatkérő, vagy annak megbízott közbeszerzési szaktanácsadója meglehetősen távol áll a kivitelezők és tervezők mindennapos tevékenységétől, a kivitelezés kockázataitól, és hogy azokra milyen biztosításokat érdemes, vagy kell kötni.
Jelen cikkben az építés- és szerelésbiztosításokkal és az általános felelősségbiztosításokkal foglalkozom mélyebben, bele nem értve a szakmai felelősségbiztosításokat, munkáltatói felelősségbiztosításokat, kezesi biztosításokat.
1 A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója az építési beruházások biztosítási követelményeiről (KÉ 2018. évi 80. szám, letöltés időpontja: 2018. április 25.) https://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzes-z/magyar-jogi-hatter/kozbeszerzesi-hatosag-utmutatoi/kozbeszerzesek-tanacsanak-utmutatoja-az-epitesi-beruhazasok-biztositasi-kovetelmenyeirol.
Jogi keretek
A jogi szabályozás rendkívül tömör [az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet)] és csak felelősségbiztosítást vár el az Ajánlattevőktől, amit tekinthetünk úgy is, hogy a felmerülő kockázatok kezelését alapvetően az Ajánlattevőre hárítja át, csak a kockázatok egy szűkebb részére vár el kötelező megoldást, mivel nem kerül előírásra többek között a projektek vagyonbiztosításának szükségessége sem.
A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a értelmében építési beruházás esetén az Ajánlattevő köteles − legkésőbb a szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.
Az már komolyabb fejtörést okoz szinte minden biztosítási szakembernek, hogy az építési beruházásokra két önálló termékkör - azok saját feltételrendszerével, viszontbiztosítási hátterével tud megoldást adni, ezek:
- Általános felelősségbiztosítások (és szakmai felelősségbiztosítások, pl. tervezői szakmai felelősségbiztosítás)
- Építés- és szerelésbiztosítások - I. fejezet vagyonbiztosítás, II. fejezet felelősségbiztosít- ás
(jellemzően C.A.R. ritkábban E.A.R., de vannak már a magyar piacon még nem elérhető egyéb termékek, mint pl. CP Insurance, ezeken belül a fejezetek hasonló felépítésűek - a felosztás a nemzetközi szokványok szerinti szerződéses feltételrendszer tagolását követi).
A két termékkör között kiolvasható a közös halmaz, hiszen mindkettő tartalmaz felelősségbiztosítást, de míg az általános felelősségbiztosítások alapvetően csak felelősségi károkra nyújtanak széleskörű védelmet, határozatlan időtartamra, ritkán nevesítve egy-egy projektre, addig az építés- és szerelésbiztosításoknál a hangsúly a vagyonbiztosítási fedezeten van, anélkül az nem is köthető, és jellemzően projekt biztosításokat tartalmaznak, még akkor is, ha egy keretszerződésről beszélünk, ami több határozott idejű projekt gyűjtőszerződése.
A törvényi szabályozás csak felelősségbiztosítást ír elő, a biztosítási szektor a nemzetközi gyakorlat szerint pedig az építési beruházásokra elsődlegesen az építés- és szerelésbiztosításokat tudja nyújtani, így már az elején elcsúszik egymástól az igény a lehetőségektől.
Felelősségbiztosítási összeg, kártérítési limit
A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározásához biztosítási összeget, vagy kártérítési limitet használnak a biztosítók (továbbiakban: limit).
Jellemző, hogy az általános felelősségbiztosításoknál - mivel azok határozatlan időre szólnak, egy éves biztosítási időszakkal - káreseményenkénti és éves limitet használnak, és ez a szerkezet átkerült a kiírásokba is. Az építési projektekre szóló építés- és szerelésbiztosításoknál viszont szinte értelmezhetetlen az éves limit előírása, hiszen itt pár hónapos szerződésektől kezdve több éves kivitelezések is elképzelhetőek.
Ha kisebb a kivitelezési időszak mint egy év, akkor vajon mire jó az éves limit, ha hosszabb, akkor miért kellene évente limitálni a felelősségbiztosítási limitet.
A projektekre szóló építés- és szerelésbiztosításokban (egyedi szerződések) a felelősségi limitet káreseményenként, valamint a kivitelezés teljes időtartamára határozzuk meg.
Viszont találkozhatunk nem is egyszer éves limittel az építési és szerelésbiztosításoknál is, ugyanis keretszerződéseknél éves limitet használunk, mivel a keretszerződések, hasonlóan az általános felelősségbiztosításokhoz, egy évre szóló biztosítási szerződések, ahol évfordulók között egy teljes év a biztosítási időszak. Így lehet, hogy sok esetben a keretszerződések miatt az éves limit előírásának megfelel az építés- és szerelésbiztosítási szerződés, de egyedi szerződéseknél az éves limit nem igazán értelmezhető.
Projektbiztosítás és általános felelősségbiztosítás
Az építés- és szerelésbiztosítás alapvetően egy projektre létrejött kvázi ernyőbiztosítás, ahol a sok szereplő, köztük a Megrendelő, Fővállalkozó/Generálkivitelező, alvállalkozók, a meglévő és szomszédos vagyontárgyak, az építési eszközök a munka kezdetétől a végéig biztosítási fedezet alatt állnak.
Az általános felelősségbiztosítások viszont alapvetően nem egy építési projektet, hanem egy biztosítottat hivatottak védeni.
Az építési projektekre elvárható és szükséges, hogy legyen egy teljeskörű fedezet és ugyanúgy elvárható a kivitelezési és szakmai munkát végző vállalkozásoktól, hogy legyen egy folyamatosan fennálló általános felelősségbiztosításuk.
Ugyan a biztosítási szakma és a gyakorlat sem teljesen egységes, de véleményem szerint a helyes felépítése egy projekt biztosításnak az, ha a Fővállalkozó/Generálkivitelező esetleg a Megrendelő köt egy építés- és szerelésbiztosítást, mely minden szereplőre kiterjed, az alvállalkozók (kivitelezők, tervezők, beszállítók) pedig határozatlan időtartamú általános-, vagy szakmai-, vagy termékfelelősség biztosításokkal védhetik magukat, így porlasztva a kockázatot.
Kritikus kockázatok
A Kodály köröndi palota tűzkárából sokat lehet tanulni, hiszen egy kis építési/karbantartási munkából eredő, léptékében óriási, milliárdos kár képes arra, hogy emberek tucatjainak életét egy pillanat alatt tönkretegye. A kivitelezők, még ha rendelkeznek is általános felelősségbiztosítással, az a piacon elérhető limitekkel meg sem közelítheti a lehetséges károkozás mértékét, de az is igaz, hogy bármekkora limitet is kötnek, annál mindig lehet nagyobb kár is, mégis valamilyen ésszerű szinten meg kell húzni a biztosítási fedezet határát.
Érdemes számításba venni, hogy a belátható kockázatokon felül és bizonyos kár mérték felett az állam – beleértve az önkormányzatokat is – már aktívan meg fog jelenni és bele fog avatkozni a kár rendezésébe, a károsultak megsegítésébe. Ahogy a vörösiszap katasztrófa is jól mutatja, a vállalkozás kárára az állam megtérítési igénnyel is élhet, természetesen ez csak azoknál a vállalkozásoknál lehetséges, ahol erre a törvényi kereteken túl vagyoni fedezet is van.
A társasház biztosításoknál - de általánosságban is igaz a vagyonbiztosításoknál - az építési munkából eredő károk kizárásra kerülnek, de annak nincs akadálya, hogy a kivitelező rendelkezzen olyan építés- és szerelésbiztosítási szerződéssel, ahol az építtető/megrendelő meglévő tulajdonára is kiterjeszthető a fedezet, a kivitelezéssel okozott károkra.
Nagyon fontos kiemelni, hogy pusztán a felelősségbiztosítási fedezet sem az általános felelősségbiztosításnál, sem az építés- és szerelésbiztosítás felelősségbiztosítási részénél nem tud fedezetet adni a megrendelő meglévő vagyontárgyaiban okozott károkra, ezekre külön fedezet kiterjesztés szükséges.
Az általános felelősségbiztosításoknál a szolgáltatói felelősségbiztosítás kiterjesztés, az építés- és szerelésbiztosításnál a fent említett építtető/megrendelő tulajdon kiterjesztés adhat fedezetet.
A nemrég történt, Notre-Dame-székesegyház felújítása alatti tűzkára ugyanezeket a fenti kérdéseket veti fel. Ezek az esetek bár katasztrófálisak, de ha levonjuk ezekből a konzekvenciákat akkor tanulságuk segít a jövőben felkészíteni minket a hasonló esetekre, és ez nemcsak a biztosításokra igaz, hanem az építési munkálatok alatti kármegelőző intézkedésekre is.
Milyen kockázatokra keressünk fedezetet?
A kiírásoknál gyakran találkozunk azzal, hogy csak egy bizonyos, például 10%-os önrészt határoznak meg, ami sajnos értelmezhetetlenné teszi a kockázatvállalást, hiszen nagyon kis kárt is rendezni kellene, ahol a kárrendezés költsége többszöröse lesz a kár mértékének. Ugyanakkor egy nagyon nagy kár esetén a 10% már komoly tétel is lehet.
Az ajánlatkérő szempontjából mit érdemes végiggondolni?
Kiemelten fontos: Építtető/Megrendelő és a projekt védelme.
Kevésbé fontos: Ajánlattevő (és építési szereplők) összes kockázatainak kezelése.
A Megrendelő szempontjából kritikus kérdés, hogy a beruházás határidőre, a műszaki előírásoknak megfelelően és I. osztályú minőségben készüljön el. Egy kisebb kár (akár pár milliós összeghatárig) biztosan nem fogja a kivitelezést megakasztani, vagy meghiúsítani, de egy nagyobb kártétel esetén ajánlattevőként Szerződő Félnél cash-flow probléma keletkezhet (nincs elég forgótőke, vagy forgóeszköz hitel a kár helyreállítására) vagy éppen az, hogy nem tudja a veszteséget a projektre tervezett tartalékból, nyereségből, vagy még rosszabb esetben saját tőkéjéből finanszírozni, ami akár a vállalkozás csődjéhez is vezethet.
Ezekben az esetekben a projekt leállásából, a megvalósítás időbeli csúszásából, az Ajánlattevő vállalkozás ellehetetlenüléséből, esetleg kivitelező váltásból eredő vagyoni károk oly nagymértékűek lehetnek, amit nehéz belátni, de elkerülésük mindenképpen kiemelten fontos.
Építtető/Megrendelő szempontjából az a kérdés, hogy a munkálatok helyszínén az alvállalkozói lánc valamelyik szereplőjének építőgépe biztosítva van-e, vagy ha bérbe vették, akkor a bérbeadó biztosította-e már, kevésbé releváns. Jellemző, hogy a vállalkozási szerződés aláírásakor még aligha tudják beazonosítható módon a biztosításba feladni, fedezet alá vonni az eszközeiket.
Az egyik közbeszerzési előírás tartalmazta az építőgépek biztosítását is, legalább 100 Mft erejéig, és csak többszöri egyeztetés után derült ki, hogy nem is lesz a kivitelezőnek építőgépe a helyszínen. Mivel nem volt más lehetőség, végül az Ajánlattevő megfizette az építőgépek biztosításának díját is.
Mivel óriási adminisztrációs teher az építőgépek, építési eszközök projektenkénti nyomon követése, vagyonbiztosítási fedezetet a biztosítási szektor nem is tud adni elsőkockázati összegre (limit biztosítás) úgy, hogy nincs tételes beazonosítható géplista, ezért érdemes átgondolni, hogy csak általánosan legyen előírva az eszközök biztosítása, érték megnevezés nélkül, így a kivitelezők, tulajdonosok szabadon dönthetnek, hogy hol és milyen biztosítási fedezetet kötnek. Ha viszont egy nagyon jelentős értékű gépről van szó, például egy vasúti vágány átépítő gépről, ott már érdemes a biztosítási fedezetet ellenőrizni, vagy akár előírni a fedezetet rá.
Kármegelőzés, kockázatok kerülése
A biztosítások ott működnek igazán jól, ahol a biztosítottak alapvetően kerülik a kockázatokat, előre gondolkodnak, a kárveszélyt kármegelőzési intézkedésekkel csökkentik, hiszen minden intézkedésre fordított összeg jellemzően töredéke a tényleges kár helyreállítási költségének. A kármegelőzés költsége minden esetben a biztosítottat terheli.
Érdekes a helyzet a meglévő épületek (kastélyok, templomok vagy új funkciót kapó régi épületek) felújításával, átalakításával kapcsolatos beruházásoknál, ahol a meglévő tetőszerkezet, a héjalás, vagy vízszigetelés megbontásra kerül, vagy a vízelvezetést nem oldják meg, és ha jön az eső – ami általában jön – megtörténik a beázás, a kár. Sokszor műszakilag nem is megoldható, vagy oly költséges lehet ideiglenes tetőt készíteni, hogy a vállalkozók ezt megspórolják, és inkább a (az esetleges) beázással okozott károkat kijavítják. Ez lehet akár teljesen racionális döntés is részükről, ha a bekövetkező kár előreláthatóan kisebb, mint az azt elhárítani hivatott kármegelőzés költsége, vagy ha amúgy is tervezetten felújításra kerül az épület többi része is.
Ennek is köszönhető, hogy leggyakrabban a beázásokkal kapcsolatos kockázatokat a biztosítók kizárják, vagy limitálják, esetleg próbálják többféle előírással kezelni a kockázatot, de a biztosítási szakemberek nem kivitelezők, nem lehetnek ott folyamatosan a beruházásoknál és nem végezhetnek költség-haszon elemzéseket sem.
Az építtető a kockázatokat jellemzően áttelepíti a vállalkozókra, akinek így a kockázattal, mint bizonytalansági tényezővel és költséggel számolnia kell, legyen az árvíz vagy belvíz kockázat, vagy az, ha előre nem látja, hogy milyen altalajjal fog a kivitelezésnél találkozni, vagy az, ha a tervezett szennyvíztelep kibocsátása nem hozza az elvárt szinteket. A kockázat a vállalkozási költségeket drasztikusan emeli, viszont ezeket a kérdéseket önmagában biztosítással nem lehet kezelni.
Az építtető/megrendelő már a munkálatok megrendelése előtt dönthet arról, hogy a kármegelőzési intézkedéseket a projekt megvalósításába beépíti-e, a vonatkozó költségkeretet hajlandó-e finanszírozni vagy sem.
Szavatossági fedezet/jótállás
A felelősségbiztosítás jótállási időszakra való kiterjesztése sajnos alapvető problémát jelent, mert az építés- és szerelésbiztosítások alapfedezete az átadással véget ér, így megszűnik a felelősségbiztosítási fedezet is.
Bár lehetséges az építés- és szerelésbiztosítások kiterjesztése a szavatossági fedezet záradékokkal (C.A.R. és E.A.R. feltételek 003. és 004. záradék) az átadást követő időszakra, de egyrészt itt csak bizonyos kockázatok kezelése megoldható, azaz a garanciális munkákkal okozott károkra, vagy az átadást megelőző kivitelezési hibából eredő károkra, de csak azon vagyontárgyakban okozott károkra, melyek a biztosított építési teljesítés részei voltak. Tehát nem beszélhetünk valódi felelősségbiztosítási kiterjesztésről, vagy esetleg termékfelelősség biztosításról, aminek egyébként értelmezni lehetne a kiírásokat.
Biztosítási fedezet nem adható a vállalkozók jótállási kötelezettségére, ezekre legfeljebb bankgarancia, vagy kezesi biztosítás köthető szavatossági/jótállási kötelezvénnyel.
Tervezési hibákból eredő károk
A tervezési tevékenységre vonatkozóan külön köthető tervezői szakmai felelősségbiztosítás is, ami az építés- és szerelésbiztosításokhoz képest szélesebb fedezeti körrel, de alacsonyabb limitekkel az általános felelősségbiztosításhoz hasonlóan működik. Ez viszont nem összekeverendő az építés- és szerelésbiztosítás 115. tervezői kockázat záradékával (ami egy vagyonbiztosítási kiterjesztés a C.A.R. feltételek záradéka), ahol csak azok a károk téríthetőek, melyek tervezői hibából a jól kivitelezett építési részekben hirtelen, balesetszerű események következtében keletkeznek a kivitelezési időszakban.
Kiírások értelmezése
Ahogy fent is látható, az építési projektek és azok kockázatainak széles spektruma, a projektek megvalósításában résztvevők nagy száma és érdeke, a biztosítható vagyontárgyak sokasága megkeverve az elérhető biztosítási termékek körével egy igazán komplex terület.
A jó szándékú, de szakmailag hibás kiírások nagyon sok problémát okoznak, gyakran egyáltalán nem is értelmezhető, mit szeretne a kiíró, vagy teljesíthetetlenek a feltételek, aminek következményei akár nagyon súlyosak lehetnek.
Betűhiba:
Nem egyszer fordult már elő, hogy megkötött E.A.R. szerződést (szerelésbiztosítás) törölni kellett, és egy új C.A.R. biztosítást kellett kötni, mivel a kiírásban nevesítetten C.A.R. szó szerepelt. Fedezeti szempontból az E.A.R szerződés jobban megfelelt volna az ügyfélnek és a projekt biztosításának, de a közbeszerzési rendszer kötöttsége miatt ragaszkodtak a szó használatához, betű cseréhez, de természetesen ez így nem megoldható.
Javaslatok
A piacon elérhető korlátozott szakmai információk és a terület összetettsége miatt az alábbiakat javasolnám az előírások megalkotásánál:
- Mabisz szakmai útmutatók áttanulmányozása
- Kritikus nagy kockázatok felismerése
- Túlszabályozás kerülése, csak a feltétlen szükséges biztosítási fedezeteket írjuk elő
- Egyszerű és szakmai zsargonban megszokott megfogalmazások használata
- Adminisztráció csökkentése, szándéknyilatkozatokat továbbra is mellőzni, a biztosítási fedezetek igazolására rugalmasabb időkeretet megadni, nem hozzákötni a vállalkozási szerződés aláírásának dátumához.
Összefoglalva azt tanácsolnám, hogy történjen meg a jogszabályi előírásnak megfelelő felelősségbiztosítási fedezet valamint az építési teljesítésre vonatkozó vagyonbiztosítási fedezet előírása a vállalkozási szerződésben meghatározott építési időszakra, káreseményenkénti limittel és teljes limittel, ahol a teljes limit lehet éves, vagy időszaki limit is.
Ajánlott, hogy a káreseményenkénti limit 2-3-szorosa legyen a teljes limit (projekt mérettől, kockázattól és időszaktól függően), ez is lényegesen több, mint amire a tapasztalatok alapján szükség lehet.
Amennyiben tervezési tevékenység is a feladat része, úgy tervezői szakmai felelősségbiztosítást is javasolt előírni a fentiekhez képest egy kisebb limittel, itt természetesen lehet a szokásos káreseményenkénti és éves limitet elvárni.
Amit érdemes lehet mindenképp megfontolni az építés- és szerelésbiztosításon belül
- Ha van olyan, az Építtető, vagy Megrendelő tulajdonában álló meglévő épület, amin, vagy amely mellett dolgoznak, akkor a meglévő épületre vonatkozó kiterjesztéssel.
- Jótállási időszakra lehetőleg 36, de max. 60 hónapos időszakra előírni a fedezetet. Az első 36 hónapra a kiterjesztett szavatossági fedezet záradék (C.A.R., vagy E.A.R. feltételek 004. záradéka), ezen túl már csak a szavatossági fedezet záradék (C.A.R., vagy E.A.R. feltételek 003. záradéka) nyújthat megoldást további 24 hónapra.
- Tervezői kockázatra is kiterjeszteni a fedezetet, a tervezői szakmai felelősségi limitnél magasabb értékre.
- Többletköltségekre vonatkozó fedezetet előírni, max. az adott projekt értékének 5-10%-ára.
Limit összegek meghatározása
A felelősségi limitek meghatározása, és ez igaz az Építtető/Megrendelő tulajdonában álló meglévő épület értékének a limit biztosítására is, az egyik legnehezebb eldöntendő kérdés.
Amíg nincs biztosítási esemény, addig a legtöbb ügyfél úgy tekint a biztosításra, mint kidobott pénz, a magasabb limitek pedig magasabb díjakat is eredményeznek. Egy kis vállalkozásnak egy kisebb limit megvásárlása is sokba kerül, míg egy több milliárd eurós árbevételű multinacionális vállalat esetében ez elhanyagolható mértékű kérdés lehet, de mit is várjunk el?
Érdemes a kockázatra úgy tekinteni, ahogy a biztosítók, azaz megbecsülni a kockázatot, annak valószínűségét, a várható legnagyobb káreseményt, és abból kiindulva lehet meghatározni egy minimum elégséges felelősségi limit szintet is. Magáról az építési teljesítésről, mint vagyonbiztosítási fedezetről most nem kell beszélnünk, arra ha kötnek építés- és szerelésbiztosítást, akkor a teljes összeg erejéig a biztosító helytáll.
Egy lakott terület szélén lévő zöldmezős, új épület építése esetén értelemszerűen elenyésző az esélye, hogy harmadik személyeknek felelősségi kárt okozzon a vállalkozó, míg egy nagy forgalmú belvárosi épület rehabilitációja esetében a kár valószínűsége nagyságrendekkel nagyobb. Értelemszerűen az utóbbi esetben számolni kell egy épületrész, vagy állvány omlással, tűzkárral, ami átterjedhet a környező épületekre, így ezen esetekben a több százmillió forintos nagyságrendű limitnek is helye és szerepe van.
Ugyanez igaz a meglévő épületben a kivitelezés által okozott károkra is, szintén érdemes megbecsülni a meglévő épület újraépítési értékét és az esetlegesen bekövetkezhető kár mértékét, hogy annak megfelelő limitértéket lehessen előírni.
Kiegészítő fedezetek
Jelen cikkben nem érintettük, de az általános felelősségbiztosításon és építés- és szerelésbiztosításon túl a piaci szereplők a következő termékeket használják még a kockázataik kezelésére, ezek közül a kezesi biztosítások már a mindennapok részei.
- Munkáltatói felelősségbiztosítások
- Balesetbiztosítások
- Bankgarancia és vagy kezesi biztosítások
- Gépbiztosítások.
Összegzés
Olyan biztosítási fedezetet, ami minden veszélyre megoldást nyújt, legyen az műszaki, természeti, emberi, politikai vagy gazdasági kockázat, biztosan nem lehet adni, de amennyiben körültekintően járunk el, úgy a nagyobb kockázatokra vonatkozó biztosítási fedezetek rendben lesznek, a projekt és annak megvalósulása biztosítva lesz, továbbá a vállalkozások olyan megoldásokat fognak keresni, amit a biztosítók lehetőségeikhez képest az ügyfeleik megelégedésére nyújtani tudnak.