2018-ban az eredményesen zárult közbeszerzési eljárások 94,4 %-át, összesen 9 778 darab eljárást, 2 935,4 milliárd Ft értékben (az összes eredményesen zárult eljárás értékének 89,1 %-át) zártak eredményesen az úgynevezett klasszikus ajánlatkérők .
A közszolgáltatók az eredményes eljárások kisebb arányát, az eljárások számának 6 %-át, az eljárások összértékének 11 %-át zárták eredményesen 2018-ban. A klasszikus ajánlatkérők és közszolgáltatók aránymegoszlásai az elmúlt tíz évben az eljárások számát tekintve lényegében nem változtak: áltagosan az eredményesen lezárt eljárások 94 %-át az ún. klasszikus ajánlatkérők folytatják le.
Az eljárások értékének aránymegoszlásában ugyanakkor kismértékben nőtt a klasszikus ajánlatkérők által eredményesen lefolytatott eljárási értékek aránya: míg 2009-ben az eljárások értékének 73 %-át zárták le eredményesen a klasszikus ajánlatkérők, addig 2018-ban ez az arány 89 %-ra nőtt.
Az eredményesen zárult közbeszerzések értékének megoszlását érzékelteti a következő ábra a klasszikus illetve közszolgáltató ajánlatkérők csoportosítása szerint 2009-2018 évek között:
A továbbiakban a klasszikus ajánlatkérők által eredményesen lefolytatott közbeszerzések főbb jellemzőit tekintem át. Az elemzés középpontjában az egyes ajánlatkérők főbb tevékenységi köre áll.
Az egyes klasszikus ajánlatkérők a fő tevékenységük besorolását saját maguk végzik el, az eljárások eredményéről szóló tájékoztató hirdetmények „Fő tevékenység” adatmező előre megadott kategóriáinak megfelelően. A hirdetményminta fő tevékenységi adatmező kategóriái – egy kivételtől eltekintve – megfeleltethetők a kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozási rendjének, az ún. COFOG osztályozási rendnek. A kivételt jelentő kategória az „Egyéb tevékenység”, melyet a COFOG osztályozás nem tartalmaz.
A klasszikus ajánlatkérők az ”Egyéb tevékenység”-et az eljárások viszonylag nagy arányában (közel 37 %-ában) jelölték meg az uniós eljárásrend szerint és a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárásokat egyaránt figyelembe véve. Ha az eljárások értéke szerint vizsgáljuk meg az egyes ajánlatkérők „Egyéb tevékenységként” való önbesorolását, ez az arány 66 %-ot mutat. Ahhoz azonban, hogy a klasszikus ajánlatkérők fő tevékenységi köre szerint elemezhessük az ajánlatkérők eredményesen lefolytatott eljárásainak statisztikai adatait, szükséges - különösen az eljárási értékek szempontjából mutatkozó magas arányszám miatt – az adatok további finomítása, illetve pontosítása. Mivel az ajánlatkérőknek lehetősége van az egyes lefolytatott eljárásokra vonatkozó eredménytájékoztató hirdetmények esetén az „Egyéb tevékenység” megadása során szabadszövegesen megjelölni, hogy pontosan milyen tevékenységet végeznek, ennek az információnak a felhasználásával pontosabb, illetve teljesebb körű adattal rendelkezünk az ajánlatkérők fő tevékenységi köréről. A kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozásához a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott tartalmi meghatározások felhasználásával elvégeztem az „egyéb tevékenységet” végző ajánlatkérők besorolását a COFOG struktúrájához illeszkedően. Az elvégzett adattisztítás alapján az „Egyéb tevékenységet” végző ajánlatkérők eredményesen lezárt közbeszerzési eljárásainak több mint fele (53,5 %-a), az eljárások értékének pedig 74,5 %-a „Gazdasági ügyek” funkció kategóriának volt jellemzően megfeleltethető. A klasszikus ajánlatkérők által lefolytatott és eredményesen zárt eljárások további 23,3 %-a, az eljárási érték szerint 12,7 %-a az „Általános közszolgáltatások” funkciónak feleltethetők meg. A további kategóriák 5 % alatti (érték szempontjából 1 % - 3,5 %-os) további értéket jelentenek egy-egy tevékenységi kör, funkció esetén.
A továbbiakban a korrigált adatokon elvégzett elemzést mutatom be a 2018. évi adatok alapján.
2018-ban az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárások döntő többségét, összesen 4 433 darab eljárást (a klasszikus ajánlatkérők által lefolytatott eljárások 45,3 %-át) az „Általános közszolgáltatások” főtevékenységet végző ajánlatkérők folytatták le. Az „Általános közszolgáltatások” fő tevékenységet végző ajánlatkérők által lefolytatott eljárások összesített értéke 751,9 milliárd Ft volt. Az eredményesen lezárt közbeszerzési eljárások értékének több mint felét, összesen 1 480,9 milliárd Ft értékben a „Gazdasági ügyek” főtevékenységet végző ajánlatkérők folytatták le. Megemlítendő még az „Oktatási ” főtevékenységet, a „Szabadidő, kultúra és vallásügyeket” folytató, illetve az „Egészségügyi” főtevékenységet végző ajánlatkérők. Az „Oktatási” funkcióba sorolt ajánlatkérők az eredményes eljárások 10,7 %-át (összesen 1 042 darab eredményes eljárást), az összes eredményesen lefolytatott közbeszerzés értékének 4,8 %-át (összesen 141,5 milliárd Ft értékben) zárták eredményesen. A „Szabadidő, kultúra és vallásügyek” fő tevékenységet folytató ajánlatkérők az eljárások 7,9 %-át (összesen 777 eljárást), az eredményesen zárt eljárások értékének 5,3 %-át folytatták le 2018-ban.
Az „Egészségügyi” főtevékenységet végző ajánlatkérők a klasszikus ajánlatkérők által eredményesen lefolytatott közbeszerzések 7,1 %-át (összesen 690 darab eljárás során), az összes közbeszerzési értéknek pedig 5 %-át (146,4 milliárd Ft értékben) zárták eredményesen.
A klasszikus ajánlatkérők által 2018-ban az eredményesen lefolytatott eljárások számát és értékét fő tevékenysége szerint csoportosítva a következő ábrával mutatjuk be:
Az egyes tevékenységi körbe sorolt ajánlatkérők esetén egy-egy ajánlatkérői típus a meghatározó: az „Általános közszolgáltatásokat” folytató ajánlatkérők 45 %-a regionális/helyi szintű ajánlatkérő. A „Gazdasági ügyek” fő tevékenységet végzők esetén az ajánlatkérők 47 %-a támogatott szervezet. Hasonlóan magas a támogatott szervezetek aránya (50 %) a „Szabadidő, kultúra és vallásügyek” tevékenységet folytató ajánlatkérők esetén. A „Közrend és közbiztonság” ajánlatkérők esetén az ajánlatkérők legnagyobb aránya (41 %-a) központi szintű ajánlatkérő, a „Környezetvédelem” főtevékenységet folytatók esetén pedig a legnagyobb arányt (47,5%) a közjogi szervezetek képviselik. A „Szociális védelem” főtevékenységet végzők 30 %-a támogatott szervezet, a „Védelmi” főtevékenységet folytatók 96 %-a pedig központi szintű ajánlatkérő.
A klasszikus ajánlatkérők 2018-ban az eredményesen zárult eljárások 70,2 %-a során, összesen 6 864 eljárásban nem tagolták részekre eljárásaikat. Ez az arány a különböző fő tevékenységet végzők között eltérően alakult. Legkevésbé volt jellemző a részekre bontott eljárások alkalmazása a „Lakásügyek és település-fejlesztési” fő tevékenységi kategóriába sorolt ajánlatkérők esetén: az esetükben az eljárások 82,8 %-ában (összesen 169 eljárás) nem volt biztosított a részekre tagolás. A „Védelmi” fő tevékenységet végző ajánlatkérők az összesen 53 darab eredményesen zárult eljárásának közel kétharmada (64,2 %-a) során az eljárásokat részekre tagolták. Jellemző volt a részekre tagolás az „Egészségügyi” fő tevékenységet végző ajánlatkérők közbeszerzési eljárásai során, ahol az ajánlatkérők az összes eredményesen lefolytatott eljárás több mint felében (52,8%-ában), összesen 364 eljárásban tagolták részekre eljárásaikat.
A klasszikus ajánlatkérők által lefolytatott eljárások 22 %-a (2 148 darab eljárás) uniós eljárásrend szerint került lefolytatásra, az eljárások értékének 69,2 %-át ( 2029,9 milliárd Ft) érintve. Ha az egyes ajánlatkérők fő tevékenysége szerint vizsgáljuk meg az eljárásrendek alakulását, a következőket lehet összefoglalni: az „Általános közszolgáltatásokat” folytató ajánlatkérők folytatják le legkisebb arányban uniós eljárásrend szerint eljárásaikat: az „Általános közszolgáltatások” fő tevékenységet végző ajánlatkérők eredményesen zárult eljárásainak 11,2 %-a (496 darab eljárás) folyt uniós eljárásrend szerint. Az uniós eljárásrend szabályai szerint lefolytatott eljárások arányszáma az „Egészségügyi” fő tevékenységet folytatók esetén a legmagasabb: az eljárásaik 50,7 %-a (350 darab eljárás) zárult eredményesen 2018-ban az uniós eljárásrend szabályai szerint. Az eljárások értéke szerint vizsgálva az adatokat, a legnagyobb arányban a „Védelmi”, az „Egészségügyi”, illetve „Környezetvédelmi” fő tevékenységet végző ajánlatkérők esetében fordultak elő az uniós eljárásrendű eljárások (az általuk lefolytatott eljárások 87-89 %-a került uniós eljárásrend szabályai szerint lefolytatásra). A legkisebb arányban, 38,7 %-ban (156,8 milliárd Ft-ból 60,7 milliárd Ft-ot érintve) a „Szabadidő, kultúra és vallásügyek” fő tevékenységet jelölő ajánlatkérők folytatták le az eljárásaikat uniós eljárásrend szerint.
A klasszikus ajánlatkérők uniós eljárásrend szerint lefolytatott eljárásai esetén 2018-ban a leggyakrabban alkalmazott eljárásfajta a nyílt (ide sorolva a gyorsított nyílt eljárásfajtát is) eljárás volt: az uniós eljárásrend szerint lefolytatott eljárások 89,2 %-a (1 916 darab eljárás) került 2018 során nyílt eljárásfajtaként eredményesen lefolytatásra. A legnagyobb arányban a „Védelem” fő tevékenységet folytató ajánlatkérők választották a nyílt eljárást: az ő esetükben az eljárások 97,1 %-a (34 eljárás) folyt le az uniós eljárásrendben nyílt eljárásként. A nyílt eljárást legkisebb arányban (77,9 %-os arányban, 109 eljárás esetén) a „Szabadidő, kultúra és vallásügyek” fő tevékenységet folytató ajánlatkérők választották az eredményesen zárult eljárásukat illetően. Az uniós eljárásrend esetén 2018-ban a második leggyakoribb eljárásfajta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt: a klasszikus ajánlatkérők uniós eljárásrend szerint lefolytatott eljárásainak 5,1 %-a (összesen 109 eljárás) volt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. A legnagyobb arányban (18,6 %-os arányban, 26 eljárást érintve) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a „Szabadidő, kultúra és vallásügyek” fő tevékenységet végző ajánlatkérők választottak közbeszerzési eljárásuk fajtájának 2018-ban.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetén viszonylag magas arányban (8,7 %-os arányban, 6 eljárás esetén) alkalmazták ezt az eljárásfajtát a „Közrend és közbiztonság” fő tevékenységet végző ajánlatkérők 2018-ban.
A tárgyalásos/gyorsított tárgyalásos eljárásfajtát a klasszikus ajánlatkérők 2018-ban az eredményesen zárult eljárásaik 3, 1%-ban választották (67 eljárás esetén), a meghívásos eljárásfajtát pedig 2,4 %-os arányban (52 eljárás esetén).
A klasszikus ajánlatkérők uniós eljárásrend szerint lefolytatott eljárásainak értéke esetén szintén a nyílt eljárásfajta eljárásainak értéke képviselte a legnagyobb arányt 2018-ban: az eljárások értékének 89,6 %-a (1818,6 milliárd Ft értékben) nyílt/gyorsított nyílt eljárás keretében folyt.
A tárgyalásos /gyorsított tárgyalásos eljárások értéke az összes eljárás értékének 4,3 %-át (86,9 milliárd Ft értékben) képviselte, a meghívásos/gyorsított meghívásos eljárások értékének aránya pedig az összes eljárás értékének 3,4 %-át jelenti. (68,3 milliárd Ft értékben). Az uniós eljárásrend szerint lefolytatott eljárások értékének 1,6 %-át – 33,2 milliárd Ft összértékben – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások jelentették.
Az egyes ajánlatkérők fő tevékenységi besorolása szerint az uniós eljárásrend szerint lefolytatott eljárásokat érintve az eljárások értékének megoszlását a következő táblázat mutatja be:
A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások esetén a leggyakrabban alkalmazott eljárásfajta 2018-ban a Kbt. 115. § szerint lefolytatott eljárás volt: az eljárások 57,6 %-ában (összesen 4 397 eljárás esetén) az eljárásokat a Kbt. 115. § szerint a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályait alkalmazva folytatták le. Az „Általános közszolgáltatások” fő tevékenységet megadók ezt az eljárásfajtát ennél nagyobb arányban, 77,3 %-ban választották eljárásuk fajtájaként. Legkisebb arányban (19 %-ban) a „Közrend és közbiztonság” fő tevékenységet végző ajánlatkérők alkalmazták a Kbt. 115. § szerinti eljárásfajtát. Az „Egészségügyi” fő tevékenységet végző ajánlatkérők is viszonylag kis arányban, az eljárásaik 15,9 %-ában folytatták le eljárásaikat a Kbt. 115. §-ának megfelelően. A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások 33,3 %-ában (összesen 2 543 darab eljárás esetén) volt az eljárás fajtája a Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás. Az eljárások döntő többsége (94,4 %-a, összesen 17 darab eljárás) a „Védelmi” főtevékenységet végzők esetén a Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárás szerint bonyolódott le. Az „Általános közszolgáltatásokat” végző ajánlatkérők esetén pedig csupán az eljárásaiknak 16 %-a (630 darab eljárás esetén) folyt a Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárásként. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya a klasszikus ajánlatkérők esetén 2018-ban 1 % volt, 75 eljárást érintve.
A klasszikus ajánlatkérők nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárásainak értéke esetén szintén a Kbt. 115. § szerint lefolytatott eljárások értéke képviselte a legnagyobb arányt 2018-ban: arányuk a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések összértékének 46,2 %-a volt (418,8 milliárd Ft értékben). Érték szerint legnagyobb arányban az „Általános közszolgáltatások” tevékenységet folytató ajánlatkérők esetén fordult elő ez az eljárásfajta, legkisebb arányban pedig (20,1 %-os értékarányt jelentve) a „Közrend és közbiztonság” tevékenységet folytatóknál jelent meg.
A Kbt. 113. § szerinti nyílt eljárások értéke az összes nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások értékének 24,8 %-át (224,4 milliárd Ft értékben) képviselte, a nyílt eljárások értékének aránya pedig az összes eljárás értékének 17,6 %-át jelenti (159,8 milliárd Ft értékben). A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások értékének 0,9 %-át – 7,9 milliárd Ft összértékben – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások jelentették.
Az egyes ajánlatkérők fő tevékenységi besorolása szerint a nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárásokat érintve az eljárások értékének megoszlását a következő táblázat mutatja be:
Ha beszerzési tárgyak szerint vizsgáljuk meg a klasszikus ajánlatkérőket, röviden a következő megállapítások tehetők.
Építési beruházásokat legnagyobb arányban az „Általános közszolgáltatásokat” végző ajánlatkérőknél találunk: az általuk lefolytatott eljárások 76,4 %-a (3 386 darab eljárás) volt építési beruházás. Az építési beruházások aránya a legkisebb a „Védelem” főtevékenységet végző ajánlatkérők esetén. Árubeszerzéseket legnagyobb arányban az „Egészségügyi” főtevékenységet folytatók végeztek, náluk az eljárásaik 65,4 %-a (451 darab eljárás) volt árubeszerzés 2018-ban. Legkisebb arányban (9,9 %-ban, 439 eljárást érintve) az „Általános közszolgáltatásokat” végző ajánlatkérők folytattak le árubeszerzés tárgyú eredményes közbeszerzési eljárást 2018 során. Szolgáltatási tárgyat legnagyobb arányban a „Környezetvédelem” fő tevékenységet végző ajánlatkérők jelöltek meg: az eredményesen zárt közbeszerzéseik 45 %-a (összesen 91 darab eljárás) volt szolgáltatási tárgyú. Legkisebb arányban szolgáltatási tárgyú közbeszerzési eljárást az „Általános közszolgáltatásokat” folytató ajánlatkérők bonyolítottak le: az összes eljárásuk 13,7 %-a (608 darab eljárás) volt szolgáltatás megrendelése 2018 folyamán.
Ha megvizsgáljuk fő tevékenységi körönként a közbeszerzések átlagos értékét, a különböző tevékenységeket végző ajánlatkérők esetén mind a három fő szerződéstípus esetén jelentős különbségeket tapasztalhatunk: 2018-ban az árubeszerzések átlagos értéke a klasszikus ajánlatkérők esetén 174,3 millió Ft volt. A legnagyobb átlagos értékkel a „Szociális védelem” ajánlatkérők folytatták le eljárásaikat, 325,8 millió Ft értékben, a legkisebb átlagos értékkel pedig a „Szabadidő, kultúra és vallásügyek” főtevékenységet végzők. A szolgáltatások esetén a közbeszerzések átlagos értéke a klasszikus ajánlatkérők esetén 286 millió Ft volt, ennél jóval magasabb átlagos értékkel, 805,7 millió Ft-os értékkel a „Környezetvédelem” fő tevékenységet végző ajánlatkérők bonyolították le eljárásaikat. Az építési beruházások esetén az eljárások átlagos értéke a klasszikus ajánlatkérők esetén 2018-ban 367,9 millió Ft volt, ehhez képest a „Gazdasági ügyek” fő tevékenységet végző ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásaik során átlagosan 1 321,7 millió Ft/eljárás átlagos értékkel bonyolították le eredményes eljárásaikat, az „Oktatás” fő tevékenységet végző ajánlatkérők pedig az építési tárgyú közbeszerzéseik esetén 155,3 millió Ft/eljárás átlagos értékkel.
A közbeszerzési eljárások statisztikai elemzése során a mikro-, kis- és középvállalkozások (úgynevezett kkv-k) szerepét, az egyes környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesülésének jelenlétét szükséges kiemelni.
A kkv-k a klasszikus ajánlatkérők által lefolytatott és eredményesen zárt eljárásokat 74,6 %-ában nyerték el. A legnagyobb arányban a „Szociális védelem” (82,8 %) főtevékenységet folytatóknál találkozhatunk nyertes kkv-val, a legkisebb arányszámban pedig a „Gazdasági ügyek” (70,6 %) főtevékenységet végző ajánlatkérők esetén.
A klasszikus ajánlatkérők nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárásainak 14%-a tartalmazott (szerződés feltételeként, értékelési szempontként vagy műszaki leírás részeként) környezetvédelmi szempontokat. Legnagyobb arányban (18,5 %-ban) az „Általános közszolgáltatásokat” folytató ajánlatkérők alkalmaztak valamilyen környezetvédelmi szempontot, elsősorban építési beruházásaik tekintetében. Legkisebb arányban (2,6 %-ban) az „Egészségügyi” főtevékenységet végzők esetében találkozunk valamilyen környezetvédelmi szemponttal, ennek elsődleges magyarázatául az szolgál, hogy ők legnagyobb arányban árubeszerzés tárgyú közbeszerzéseket folytattak le 2018 során. A „Környezetvédelem” főtevékenységet folytatók árubeszerzéseik 13,5 %-ában, építési beruházásaik 8,3 %-ában, szolgáltatásaik 9,7 %-ban alkalmaztak valamilyen környezetvédelmi szempontot.
A klasszikus ajánlatkérők az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás 4,3 %-a során alkalmaztak valamilyen szociális szempontot. Ehhez képest lényegesen több, az eljárásaik 14,3 %-ában találkozunk szociális szempont alkalmazásával a „Szociális védelem” főtevékenységet végzők esetén.
A klasszikus ajánlatkérőknek az elektronikus közbeszerzési rendszerben [EKR] eredményesen lefolytatott eljárásainak aránya is igen változatos képet mutat az ajánlatkérők fő tevékenysége szerint: a legnagyobb arányban, 34,6 %-ban az „Általános közszolgáltatásokat” folytató ajánlatkérők indították és zárták az EKR-ben eljárásaikat. Legkisebb arányban (7,5%-ban) a „Védelmi” főtevékenységet végzők folytatták le EKR-ben eljárásaikat.
Ha megvizsgáljuk az ajánlatok átlagos számát és a szerződött ajánlatok arányát, a következők foglalhatók össze: a klasszikus ajánlatkérők részekre nem tagolt eljárásai esetén az ajánlatok átlagos száma 2018-ban 2,9 darab volt, míg a részekre bontott eljárások esetén átlagosan 3,0 darab ajánlatot nyújtottak be az egyes ajánlattevők részenként. A szerződött ajánlatok száma a részekre tagolt eljárások esetén kismértékben nagyobb volt: míg a részekre nem tagolt eljárások esetén azoknak az ajánlatoknak az aránya, amely szerződéshez vezetett, 34,4 %, addig a részekre tagolt eljárások esetén a szerződött ajánlatok aránya 36 % volt.
A részekre nem bontott eljárások esetén a legnagyobb (3,4 darab) volt az ajánlatok átlagos száma a „Közrend és közbiztonság” főtevékenységet végző ajánlatkérők eredményesen zárult közbeszerzései során, míg ugyanezen eljárások esetén a legkisebb a „Védelmi” főtevékenységet végző ajánlatkérők eljárásai során: az ő esetükben az ajánlatok száma egy eljárás esetén átlagosan 2,4 darab volt.
A részekre tagolt eljárások esetén szintén a „Közrend és közbiztonság” főtevékenységet folytatók esetén volt a legnagyobb az ajánlatok átlagos száma (4,5 darab), míg a legalacsonyabb (1,6 darab) a „Környezetvédelmi” főtevékenységet végző ajánlatkérők közbeszerzési eljárásai során.
i „Klasszikus ajánlatkérők közé soroltuk az államháztartás egyes alrendszereihez tartozó szerveket (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, önkormányzati társulások), az ún. közjogi szervezeteket (Magyar Nemzeti Bank, Médiaszolgáltatás - támogató és Vagyonkezelő Alap stb.), alaptevékenység kiszervezését végrehajtó szervezeteket, a támogatott közbeszerzéseket megvalósító szervezeteket, illetve az eljárások eredményéről szóló tájékoztató hirdetményekben az „egyéb” ajánlatkérőként megjelölt szervezeteket.
ii Classification of Functions of Goverment (COFOG), a kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozása 10 főcsoportba sorolva tartalmazza a kormányzati szektor (államháztartás és a kormányzatba sorolt vállalatok és nonprofit intézmények) kiadásait.
iii A Tender Electronic Daily (TED adatbázis) CSV formátumában letölthető, adatbázisba rendezett 2017-es közbeszerzési adatai alapján az egyes országokban a klasszikus ajánlatkérők által kitöltendő hirdetményminták esetén az „Egyéb tevékenységet” jelölő eljárások aránya szintén magas, 18 %-os (figyelembe véve azokat a hirdetményeket is, ahol egyetlen egy kategóriát sem jelöltek meg). Magyarország adata a 2017-es uniós eljárásrendű eljárások esetén a fenti adatbázisban 48 %-os.
iv Forrás: http://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/cofog/cofog_tartalom.pdf.
v Az Oktatási főtevékenység bemutatása során az elemzésben a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző ajánlatkérőket is figyelembe vettem.
vi A kategória besorolása során a COFOG útmutatásainak megfelelően ilyen „Egyéb” főtevékenységként megadott, illetve az „Egyéb” főtevékenység megjelölése mellett szabadszövegesen jelzett funkciókat vettem figyelembe: ingatlanfejlesztés és üzemeltetés, ingatlangazdálkodás, ingatlanfejlesztés, ingatlankezelés, ingatlangazdálkodás, beruházás-szervezés, városgondnoksági feladatok, lakó és nem lakó épület építése, ingatlanhasznosítás, közterületi parkok, fasorok fenntartása, lakás- és helyiséggazdálkodás, területfejlesztés.