D.20/9/2019. számú határozat

A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elem – az ajánlati ár – tartalmát megalapozó adat vonatkozásában kért indokolást a kérelmezőtől. Az ajánlattevő a Kbt. 72. § (3) bekezdésében rögzített indokolásadási kötelezettségének nem tett eleget, az ajánlata érvénytelen. A Kbt. 71. § (5) bekezdésében foglalt törvényi feltételek nem álltak fenn, hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő nem volt folyamatban, így az ajánlattevő számára nem nyílt meg a lehetőség az önkéntes hiánypótlásra.

Tényállás

Az ajánlatkérő (helyi önkormányzat) 2018. november 12-én a Kbt. Harmadik Rész 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közbeszerzési eljárást indított építési beruházás tárgyában.

A felhívás tartalmazta a közbeszerzés rövid ismertetését, a közbeszerzés mennyiségét, az értékelési szempontokat.

A felhívás szerint a szerződés időtartama hónapban: 18.

A III. pont tartalmazta a kizáró okokat és az alkalmassági feltételeket.

A felhívás szerint az ajánlattételi határidő: 2018. december 17. 10:00 óra.

A közbeszerzési dokumentumok az általános követelményeket, az iratmintákat, a műszaki leírást, az árazatlan költségvetést, a szerződéstervezetet tartalmazták.

A közbeszerzési dokumentumok releváns részei:

II.    Részletes ajánlati kiírás

4. Az ajánlat részei

Az ajánlattevőnek a kereskedelmi ajánlatában meg kell adnia az ÁFA nélküli ajánlati egységárat, az ÁFA értéket, valamint a bruttó ajánlati egységárat. Ajánlattevő köteles a vállalkozói díjat egyösszegben, nettó módon számítottan, forintban, egész számra kerekítve megadni. Ettől eltérő módon benyújtott ajánlat érvénytelen.

6.8.    A nettó egyösszegű ajánlati árnak a nyertes ajánlattevő által jelen szerződés alapján teljesítendő valamennyi feladat ellenértékét tartalmaznia kell.

6.20.    Vállalkozó köteles a munka megvalósítására vonatkozó térbeli és időbeli organizációs tervet és a munkák előrehaladásának ellenőrzését lehetővé tevő részletes kivitelezési ütemtervet készíteni és azokat a Műszaki Ellenőr általi jóváhagyást követően Megrendelő részére elektronikus és papír alapon átadni legkésőbb a Szerződés hatálybalépését követő 8 napon belül. Időbeli organizációt sávos ütemtervben kell rögzíteni, főbb munkanemeket külön sorban kell szerepeltetni (minimum 50 sor) és a heti bontásban kell megadni. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az 50% és 100%-os készültségi szint határnapját és a műszaki átadás-átvételi eljárásra tervezett intervallumot is.

A közbeszerzési dokumentumokban az V. Átalányáras vállalkozási szerződéstervezet releváns részei:

1.    A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1.4.    A Szerződés kiterjed azokra a munkafolyamatokra is, amelyek a Szerződésben, illetve a közbeszerzési dokumentumokban külön nincsenek nevesítve, de a Szerződés tárgyában megnevezett munkák megvalósításához, továbbá a Létesítmény szerződésszerű kivitelezéséhez és rendeltetésszerű használatához szükségszerűen hozzátartoznak. Ezen munkák nem minősülnek pótmunkának.

1.5.    Vállalkozó jelen szerződés aláírásával akként nyilatkozik, hogy a Szerződés elválaszthatatlan részét képező közbeszerzési dokumentumokat és a Megrendelő által a rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat, mint szakvállalat saját felelősségére - összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:252. § (3) bekezdésében foglaltakkal - ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. Vállalkozó a közbeszerzési dokumentumok V. és VI. fejezetei szerint meghatározott, ajánlatában foglalt munkák nettó ellenértékét (a továbbiakban: Egyösszegű Ajánlati Ár) ezen információk figyelembevételével, kellően nagy szakmai tapasztalatára alapozva és a kivitelezési helyszín körülményeinek ismeretében állapította meg. Vállalkozó a Létesítmény funkciójának, céljának megfelelő és rendeltetésszerű használatához, a teljes körű, az előírt minőségi követelményeknek megfelelő minőségű megvalósításához, zavartalanul használható állapotához szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta.

1.6.    Vállalkozó kijelenti, hogy vállalása a tárgyban meghatározott feladatokra vonatkozóan teljes körű és tartalmaz minden olyan munkát, mely a tárgyban szereplő feladatok megvalósításához és a Létesítménynek e Szerződésben meghatározott műszaki tartalommal történő hiánytalan kivitelezéséhez szükséges.

2.    A SZERZŐDÉS ÖSSZEGE

2.1.    A vállalkozói díj tartalmazza az 1. pontban szereplő munkáknak a teljes műszaki tartalomra vonatkozó ellenértékét a jelen szerződésben meghatározott átadási határidőre:

    

  ,-    Ft  vállalkozói díj
+1.25% ,-    Ft tartalékkeret
+27% ,-    FtÁFA
Összesen: ,-    Ft   

     azaz                          forint.

Abban az esetben, ha tartalékkeret összege nem, vagy nem teljes körűen kerül felhasználásra, akkor a fennmaradó összeggel - tételes elszámolás után - a szerződés összege csökken. A tartalékkereten kívüli műszaki tartalom ellenértéke átalányárként érvényesíthető.

2.2.    Vállalkozó a 2.1. pontban meghatározott vállalkozási díjon és tartalékkereten kívül többletköltséget nem érvényesíthet.

4.    PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS

4.2.    A vállalkozói díj - mint Egyösszegű Ajánlati ár - átalánydíj, tartalmazza a Szerződés szerint elvégzendő munkák teljes költségét és magában foglalja a műszaki tartalom által előírt minőségben történő megvalósításához szükséges összes, a költségvetésben külön meg nem jelölt egyéb járulékos költségeket, így különösen, de nem kizárólagosan:

-    a helyszíni adottságok és körülmények miatti többletköltségeket,

-    a kivitelezéshez szükséges - a Megrendelő által nem biztosított - hatósági és egyéb kiviteli, vám és export engedélyek megszerzésével járó engedélyekkel, hozzájárulásokkal (pld. forgalomterelési, útvonal, munkakezdési stb.) kapcsolatos költségeket,

-    az egyéb, itt fel nem sorolt, de a megvalósításhoz és a szerződésszerű teljesítéséhez szükséges valamennyi további járulékos költségeket (pl. behajtási engedély költsége, ideiglenes forgalomtechnikai változások kialakításának költsége, stb.).

4.15.    Mivel a Felek átalánydíjban állapodtak meg, így a Ptk. 6:245. § (1) bekezdésére tekintettel a Vállalkozó az átalánydíjon felül a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése által meghatározott pótmunka (a továbbiakban: Pótmunka) ellenértékét igényelheti, a Ptk. 6:244. § (1) bekezdése szerinti többletmunka (a továbbiakban: Többletmunka) ellenértékének megtérítésére nem jogosult. Megrendelő köteles azonban megtéríteni a Vállalkozónak a Többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a Szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, ehhez Vállalkozónak azonban igazolnia kell, hogy az adott költség a Többletmunka elvégzésével kapcsolatban merült fel, illetve, hogy a költség jellege olyan, hogy arra a Szerződés megkötésekor kellő szakmai gondosság tanúsítása mellett sem számíthatott.

4.16.    Felek a szerződésben meghatározott munka kapcsán főszabályként a pótmunkákat kizárják. Ez alól kivételt képezhetnek azok az esetek, amelyek sem a tervek, sem a tervdokumentáció, sem a helyszíni bejárás alapján sem a Megrendelő, sem a Vállalkozó előtt nem voltak ismertek, vagy amelyek Megrendelő számára ismertek voltak, de azt Vállalkozó felé nem jelezte.

A közbeszerzési dokumentumok VI. Árazatlan költségvetés releváns részei:
útépítés 1 szakasz és útépítés 2 szakasz, 04 Forgalomtechnikai munkák fejezet, 6 Forgalomterelés a teljes beavatkozási szakaszon sor.

KIVITELI TERV MŰSZAKI LEÍRÁS (2016. március hó.):

19. EGYEBEK

- A munkák megkezdése előtt a forgalomkorlátozási tervet a forgalomtechnikai kezelővel jóvá kell hagyatni.

A közbeszerzési dokumentáció részét képezték a kiviteli tervek, mely magában foglalta az U_09_1 Forgalomterelés és U_09_2

Forgalomterelés terveket.

A 2018. november 22-i kiegészítő tájékoztatás:

13. kérdés:

Kérjük, az ideiglenes forgalomtechnikai állapotterv egyeztetési jegyzőkönyveit megküldeni szíveskedjenek (buszmegálló áthelyezés, buszterelés),

13. válasz:

Az útépítési tervanyag tartalmazza az építés alatti ideiglenes forgalomtechnikai terveket, azonban - tekintettel arra, hogy a forgalomtechnikai tervjóváhagyás csak 3-6 hónapig érvényes - a tervek jóváhagyatása nem történt még meg. Tervező és Megrendelő javaslata, hogy a kiválasztott kivitelezővel egyeztetve, esetleges észrevételei alapján amennyiben szükséges a terveket a Tervező módosítja, és az kerül jóváhagyás céljából benyújtásra a forgalomtechnikai kezelő felé.

14. kérdés:

Az érintett szakaszon buszforgalom van, így az útszakasz a BKK kezelésébe tartozik, kérjük az útkezelői hozzájárulás megküldését. Kérjük a talajmechanikai szakvélemény megküldését.

14. válasz:

A buszterelés kapcsán jóváhagyott építés alatti forgalomtechnikai terv szükséges (lsd. 9. pont válasz). A buszterelés kapcsán az építési időtartam pontos tudtával lehet a BKK-t és a BKV-t megkeresni és a buszterelésről - annak útvonaláról és költségeiről - megállapodni. A talajmechanikai szakvéleményt mellékelten küldjük. Lásd: „talajmechanika.zip” fájl mellékletet.

15. kérdés:

Szerződéstervezet 4.6. A számlák kiállítására a Megrendelő képviseletében eljáró Műszaki Ellenőr által - tételes felmérés alapján - leigazolt, a Megrendelő arra feljogosított képviselői által kiállított és aláírt teljesítés igazolás alapján kerülhet sor, amelyben a Szerződésben meghatározottakhoz képest a Vállalkozó teljesítése rögzítésre kerül. Kérjük megerősíteni, hogy átalányáras szerződés esetén nem tételes felmérésre gondol, hanem indikátor szerinti teljesítésigazolásra Megrendelő.

15. válasz:

A szerződés tervezetben módosításra került.
A számlák kiállítására a Megrendelő képviseletében eljáró Műszaki Ellenőr által - tételes felmérés alapján - leigazolt, a Megrendelő arra feljogosított képviselői által kiállított és aláírt teljesítés igazolás alapján kerülhet sor, a Szerződés 4.5 pontjában meghatározottak szerinti vállalkozói teljesítés esetén.

2018. december 4-i kiegészítő tájékoztatás:

6. kérdés:
Ideiglenes forgalom technikai tervek és busz terelésekre vonatkozó adatokat, terveket nem találtunk a tender anyagban! Kérjük az ideiglenes forgalomterelés terveit és költségvetését szolgáltatni, illetve a busz terelésekre vonatkozó információkat a terelési útvonal hosszára és járatsűrűségre, a napi költségekről a BKK-tól!

6. válasz:
Az ideiglenes forgalomtechnikai terv az útépítési tervanyag része. A terv elkészítésekor azzal a feltétellel készültek el a tervek, hogy a csatorna építését követően azonnal elkészül a burkolat felújítás is.

A forgalomkorlátozási tervek ennek megfelelő műszaki tartalommal készültek. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes forgalomtechnikai tervek jóváhagyása benyújtásra a forgalomtechnikai kezelő részéről 6 hónapig érvényes, így a tervek jóváhagyatása a tervezést követően nem készült el. Csatoljuk az előzetesen egyeztetett, kizárólag a Közvágóhíd utcára vonatkozó terelési javaslatát.
A tervező a nyertes ajánlattevővel a forgalomtechnikai terveket leegyezteti és a szükséges módosítás után jóváhagyásra benyújtja. Ezen időszakban tud megtörténni a buszterelésre vonatkozó egyeztetések a BKK-val, már a tudott egyes építési ütemezésre vonatkozó időtartam függvényében. A BKK-tól kapott tájékoztatás szerint a buszterelésre vonatkozó összes költség 1,5 M Ft/nap költséggel kalkulálható.

7. kérdés:
Az előző pontban szolgáltatott forgalomterelési tervek alapján kalkulált költségeket az ajánlatunkban hol szerepeltessük?

7. válasz:
A költségvetési kiírás útépítési árazatlan költségvetés 04 Forgalomtechnikai munkáknál kérjük szerepeltetni.

2018. december 5-i kiegészítő tájékoztatás:

7.    kérdés:
Kérjük megerősíteni, hogy a buszterelésnek megadott 1,5 mFt/nap költség helyes a teljes buszterelés idejére ezzel a napi költséggel kell számolni.

7.    válasz:
Ajánlatkérő megerősíti a kérdésben foglaltakat.

A 2018. december 17-i ajánlattételi határidőre 4 ajánlat érkezett, köztük a kérelmezőtől, mint közös ajánlattevők tagjától.
A kérelmező ajánlata tartalmazta többek között az árazott költségvetést.

Az ajánlatkérő 2018. december 20-án – hivatkozással a 2018. december 4-i 6. és 7. kiegészítő tájékoztatásra – a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az alábbi kérdésben kért indokolást a kérelmezőtől.

„Az Önök által benyújtott árazott költségvetés „Forgalomterelés a teljes beavatkozási szakaszon” sorában 475.000 Ft összeg szerepel.

Ez az összeg nagyságrendekkel alacsonyabb, mint amivel a BKK tájékoztatása és Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásai alapján reálisan számolni lehet.

Erre tekintettel kérjük írásbeli indokolásukat az ajánlati ár vonatkozásában.”

A kérelmező 2018. december 20-án előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mivel véleménye szerint a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérés jogszerűen nem alkalmazható jelen eljárásban, különös tekintettel arra, hogy a megkötendő vállalkozási szerződés egyösszegű átalányárban határozza meg a vállalkozói díjat.

Az ajánlatkérő 2018. december 27-én az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította.

A kérelmező 2019. január 6-án „önkéntes hiánypótlást” nyújtott be, mellyel kapcsolatban nyilatkozott:

« … önkéntes hiánypótlás keretében nyújtjuk be az árazott költségvetést javítva, melyben – az indokoláskérésben hivatkozott kiegészítő tájékoztatás válaszokra tekintettel – módosításra kerültek az érintett egységárak akként, hogy az összesített nettó ajánlati ár változatlan maradt.
A csatolt költségvetésben kék hátterű cellák jelzik a módosított tételeket. »

Az ajánlatkérő 2019. január 23-án elkészítette az ajánlatok értékeléséről szóló összegezést, amely szerint az eljárás nem eredményes.

Az eredménytelenség indoka:

A Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint megadta a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét, amely nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.

Érvénytelen ajánlatot tett – többek között – a kérelmező.

Az érvénytelenség indoka: „Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: Ajánlatkérő 2018. december 20-án a benyújtott ajánlatukkal kapcsolatban aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan megajánlás tekintetében indokoláskérést küldött a benyújtott árazott költségvetéssel összefüggésben, amelyben a „Forgalomterelés a teljes beavatkozási szakaszon” sorában 475.000 Ft összeg szerepel, amely összeg nagyságrendekkel alacsonyabb, mint amivel a BKK tájékoztatása és ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásai alapján reálisan számolni lehet. Közös ajánlattevők erre vonatkozólag még aznap (2018. december 20-án) előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be, amelyben az indokoláskérést jogsértőnek vélelmezték, illetve javasolták ajánlatkérőnek, hogy vonja vissza az indokoláskérést, és helyette kérjen hiánypótlást. Ajánlatkérő erre adott válaszában (2018. december 28-án) hangsúlyozta, hogy a többi gazdasági szereplőre tekintettel, továbbá a Kbt. 2. § (1)-(3) bekezdéseit szem előtt tartva, különösen a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit, nem él a Kbt. 71. § (1) szerinti hiánypótlási és felvilágosítás kérési lehetőséggel, mivel lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatot többszörös kiegészítő tájékoztatás nyújtásban megerősítette. Közös ajánlattevők 2019. január 6-án önkéntes hiánypótlás keretében módosított költségvetést nyújtottak be, amelyben jelezték, hogy figyelembe vették ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelmére adott válaszát. Ajánlatkérő azonban ezt a hiánypótlást nem tudja elfogadni és figyelembe venni egyrészt a Kbt. 71. § (5) bekezdésre tekintettel, mivel – „Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.” – nem került kiküldésre hiánypótlás, így nem állt nyitva hiánypótlási határidő, másrészt a többi gazdasági szereplőre és a Kbt. 2. § (1)-(3) bekezdéseiben megfogalmazott alapelvekre tekintettel. Ennek megfelelően ajánlatkérő a közös ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva, mely szerint: „Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;”. A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára történő hivatkozást megalapozza, miszerint érvénytelenséget eredményez a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az érdemi ajánlattal szemben támasztott műszaki, szakmai, tartalmi elvárások, követelmények teljesítésnek elmaradása, továbbá az, hogy a 2018. december 20-án ajánlatkérő által kiküldött indokoláskérésre a megadott határidőig (2019. január 7. 08:00 óráig) nem érkezett érdemi válasz a közös ajánlattevőktől.”

A kérelmező jogorvoslati kérelme

A jogorvoslati kérelem szerint az ajánlatkérő jogsértően állapította meg a kérelmező közös ajánlattevőként benyújtott ajánlatának érvénytelenségét. Az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmulasztásával megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdésére és a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését. Az ajánlatkérő az ajánlat jogsértő érvénytelenné nyilvánításával megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (2) bekezdését.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant kérte elutasítani.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a határozatában az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárását 2018. november 12-én indította meg, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. e napon hatályos rendelkezései az irányadók.

A Döntőbizottság a következő indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.

A kérelmező a jogorvoslati kérelmében az ajánlatának érvénytelenségéről hozott ajánlatkérői eljárást lezáró döntés jogszerűségét vitatta.

A Kbt. jogorvoslati kérelemre irányadó rendelkezései:

A Kbt. 69. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.

A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
(5) Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
(8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A Kbt. 72. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

A Kbt. 73. § (1) bekezdése értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;

A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezéseinek alkalmazásával folytatta le a vizsgálatot.

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló nyilatkozatokat, bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelte, és a következőket állapította meg.

Először a Döntőbizottság az ajánlatkérő 2018. december 20-i indokoláskérésére a kérelmező indokolásának hiányával kapcsolatos érvénytelenségi indokot vizsgálta.

Az ajánlati ár aránytalanul alacsony voltának megállapításához a Kbt. 72. § (1) bekezdés hatályos szabályozása szerint a megkötni tervezett szerződés tárgyát kell kiindulópontnak tekinteni. Amennyiben az adott ellenszolgáltatást az ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak minősíti, köteles indokolást kérni a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az adott ajánlattevőtől.

Az indokoláskérés során az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni az érintett ajánlattevőtől, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

Az ajánlattevő Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége, hogy az indokoláskérési eljárás keretében az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson annak érdekében, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ára megalapozottságáról, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati ár teljesíthetőségével kapcsolatos kétségét cáfolja. Az ajánlattevő e kötelezettségét az ajánlatkérőtől érkezett megfelelő indokoláskérés esetén tudja teljesíteni.

A konkrét esetben az ajánlatkérő 2018. december 20-án a Kbt. 72. § (1) bekezdésére hivatkozással közölte a kérelmezővel az indokoláskérését, amely azt jelenti, hogy az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár tekintetében.

Az ajánlatkérő a kérelmező által benyújtott árazott költségvetés „Forgalomterelés a teljes beavatkozási szakaszon” sorában szerepeltetett 475.000 Ft összeg körében kért indokolást a kérelmezőtől az aránytalanul alacsonynak minősített ajánlati ára tekintetében, mert közlése szerint ez az összeg nagyságrendekkel alacsonyabb, mint amivel a BKK tájékoztatása és az ajánlatkérő 2018. december 4-i 6. és 7. kiegészítő tájékoztatásai alapján reálisan számolni lehet.

Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elem – az ajánlati ár – tartalmát megalapozó adat vonatkozásában kért indokolást a kérelmezőtől, melynek alapján nem helytálló a kérelmező hivatkozása az ajánlatkérő vizsgálati jogosultságára.

Az ajánlattevő Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége, hogy az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő indokoláskérése egyértelműen megjelölte, hogy mely adatról kért írásbeli indokolást a kérelmezőtől.

A kérelmező a Kbt. 72. § (3) bekezdésében rögzített kötelezettségének nem tett eleget. A kérelmező az ajánlati ára, annak tartalmát megalapozó adat alátámasztására vonatkozó tényt, adatot, kalkulációt nem bocsátott az ajánlatkérő rendelkezésére az ajánlatkérő által előírt körben ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ára megalapozottságáról.

A kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmének az elutasítását követően írásbeli indokolás helyett önkéntes hiánypótlást teljesített, amely azonban az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó tény, adat, kalkuláció helyett módosított új árazott költségvetést tartalmazott, a nettó ajánlati ár indokoláskéréssel érintett ajánlati tartalmi elemét a kérelmező indokolással nem támasztotta alá.

Miután az ajánlatkérő a kérelmező értékelésre kerülő ajánlati árát aránytalanul alacsonynak minősítette az indokoláskérésben megjelölt okból, melyre vonatkozóan a kérelmező indokolást nem adott, az ajánlatkérő a jogszabályi kötelezettségét nem teljesítő kérelmező ajánlatának az érvénytelenségéről a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján jogszerűen döntött.
Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (5) bekezdése alapján jogszerű döntést hozott a kérelmező „önkéntes hiánypótlásának” el nem fogadásáról is.

A konkrét esetben ugyanis a Kbt. 71. § (5) bekezdésében foglalt törvényi feltételek nem álltak fenn, bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő nem volt folyamatban, így a kérelmező számára a Kbt. 71. § (5) bekezdésének kógens rendelkezése alapján nem nyílt meg a lehetőség az önkéntes hiánypótlásra.

A Kbt. 71. § (5) bekezdésében az önkéntes hiánypótlásra előírt feltételek fennállásának hiányában nincs jelentősége annak, hogy az átalánydíjas szerződésre tekintettel a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint az árazott költségvetés módosítható lett volna.

A fentiek alapján az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 69. § (2) bekezdésére és a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 71. § (1) bekezdését, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 69. (2) bekezdését, a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségéről jogszerűen döntött.