(Mobil applikáció: A közbeszerzési kartellek egyik tipikus megjelenési és relatíve könnyen felismerhető formája az a magatartás, amely során az ún. támogató ajánlatok benyújtását követően a nyertes az adott szereplőt alvállalkozóként bevonja a teljesítésbe. A cikk ezen versenyjogsértő magatartás legfontosabb elemeit összegzi.)
1. Az együttes megjelenés tilalma
A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) prioritásként kezeli a közbeszerzési eljárásokon tanúsított versenykorlátozó magatartások feltárását. A közbeszerzési kartell célja, hogy a kartelltagok a közbeszerzésből következő versenynyomást csökkentsék, illetve azt kizárják és egyúttal előre meghatározzák a nyertes vállalkozást, vagy ezek csoportját.1 E magatartás tipikus megjelenési formája lehet például, amikor a vállalkozások ajánlataik tartalmát egyeztetik egymás között, vagy eldöntik azt, hogy közülük ki milyen pozícióban szerepel majd egy közbeszerzési eljárásban (önálló vagy közös ajánlatot nyújtanak be, illetve éppen ki marad távol az eljárástól), továbbá ki, vagy kik lesznek azok, akik a nyertes vállalkozást ún. támogató ajánlatokkal nyertességhez segítik2 A kartell által preferált vállalkozás előnye nem kizárólag csak abból áll, hogy valós verseny hiányában ő lesz a közbeszerzési eljárás nyertese: az általa kötött szerződés teljesítését követően – köszönhetően a nem piaci folyamatok során kialakult, megemelt áraknak – többletprofitra is szert tesz. Tapasztalatok alapján az esetek döntő többségében a kartellben részes többi vállalkozás nem jótékonyságból támogatja a nyertes ajánlattevőt, ezért a kartell különböző módokon jutalmazza, kompenzálja ezeket a szereplőket: például egy másik eljárás nyertesévé teszi, az elnyert szerződés teljesítése során alvállalkozói pozícióba vonja be az adott vállalkozást, vagy a nyertes csak valamilyen formában, jellemzően készpénzzel fizet a támogatásért vagy a távolmaradásért.
Jelen írás célja, hogy bemutassa a GVH közbeszerzési kartellek vizsgálatán alapuló gyakorlatában előforduló, különösen az alvállalkozói pozícióhoz kapcsolódó jogsértő magatartási formákat és ezek versenyjogi megítélését. Szükséges leszögezni, hogy a közös ajánlattétel, vagy az alvállalkozók bevonása a szerződés teljesítésébe versenyjogi szempontból nem jelent problémát mindaddig, amíg nem áll mögötte valamilyen versenyjogsértő megállapodás.
A jogalkotó felismerte a lehetséges kompenzáció mögötti problematikát és tulajdonképpen választás elé állítja a gazdasági szereplőket: döntsék el, hogy az adott közbeszerzési eljárásban milyen pozícióban vesznek részt és ezen döntésükkel ne tudják befolyásolni a versenyt, így a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 36. § (1) bekezdése tiltja az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) együttes megjelenését.
A hivatkozott szakasz szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].
1 GVH - Az ajánlatkérők lehetőségei a közbeszerzési kartellek felderítésének segítésére, Budapest, 2015. - http://www.gvh.hu/data/cms1036296/GVH_VKK_kiadvanyok_oktatasi_anyag_kozbesz_kartell_2017.pdf.
2 Szerk.: Patay Géza, A közbeszerzés joga – Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC, Budapest, 2015.
A GVH felderítési, illetve versenyfelügyeleti gyakorlatában jórészt az a), illetve a b) pont szerinti esetek fordulnak elő. A jogszabályhely a) pontját vizsgálva általánosságban elmondható, hogy a közös ajánlattétel (konzorcium) önmagában természetesen nem minősül kartellnek. A fő kérdés ilyenkor az, hogy a konzorcium tagjai képesek lettek volna-e az eljárás során önállóan ajánlatot tenni, vagy sem. Amennyiben a válasz igen, úgy már felmerülhet versenyjogi oldalról, hogy a közös ajánlattevők valamilyen más, egyébként nem ésszerű gazdasági megfontolás miatt nyújtottak be közösen ajánlatot. Versenyjogi relevanciával az az esetkör bír, amikor a közbeszerzési eljárásban részajánlat-tételre van lehetőség és az ajánlattevők egy-egy rész esetében önállóan, míg más részek esetében közösen tesznek ajánlatot. Ekkor az ajánlatkérőnek érdemes a valamennyi részre benyújtott ajánlatot vizsgálnia ebből a szempontból is.
A b) pont szerinti alvállalkozói pozícióban lévő vállalkozás magatartása szintén akkor minősülhet versenykorlátozónak, ha az alvállalkozóként bevont gazdasági szereplő egyébként képes lett volna önállóan ajánlatot tenni az eljárásban.3 Ahogy azt példákkal a cikk 3. pontjában kifejtem, itt több eset is lehetséges, attól függően, hogy a vállalkozások korábban (vagy az eljárás során később) milyen megállapodást kötöttek egymással. Általánosságban három nagy csoportról beszélhetünk a kartellben részes alvállalkozó esetén:
a) az alvállalkozóként bevont gazdasági szereplő egyáltalán nem nyújt be ajánlatot a közbeszerzési eljárás során,
b) az alvállalkozó egyébként önállóan is benyújt (támogató) ajánlatot az eljárásban,
c) részajánlattétel lehetősége vagy több – jellemzően azonos beszerzési tárgyú – közbeszerzési eljárás esetén a nyertesek utólag egymást vonják be saját elnyert szerződéseikbe.
2. A közösségi és a hazai szabályozás
A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) (a továbbiakban: Irányelv) lehetővé teszi azt, hogy több gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárásban közösen tegyen ajánlatot.4
Az Irányelv 71. cikkének (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő kérheti a lefolytatott eljárása során az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg, kíván-e igénybe venni alvállalkozó(ka)t és jelölje is meg ez(eke)t.
Az Irányelv az együttes megjelenés tilalmára vonatkozó konkrét szabályokat nem tartalmaz, annak kimunkálása a tagállamok feladata annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás során ilyen módon se sérüljön a verseny.
A hatályos Kbt. rendelkezései szerint alvállalkozó5 az a gazdasági szereplő, „aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt […].” A támogató ajánlatokkal operáló vállalkozások kifejezetten ezt a pozíciót kívánják betölteni a szerződés teljesítése során. A Kbt. 35. §-a6 az Irányelvvel összhangban a közbeszerzési eljárás során lehetővé teszi a közös ajánlattételt, a közös ajánlattevőkre vonatkozó egyes szabályok megadása mellett.
A Kbt. a fővállalkozó-alvállalkozó közötti kapcsolatra további részletes szabályokat állapít meg, amelyek közül jelen cikk szempontjából az alvállalkozók bejelentése a legfontosabb. Az ajánlatkérő – az Irányelv megjelölt cikkelyével összhangban7 – előírhatja a közbeszerzési eljárásban, hogy az ajánlattevő jelölje meg, hogy az elnyerni kívánt szerződés teljesítése során mely részhez kíván alvállalkozót bevonni, továbbá jelölje meg a már ismert, leendő vállalkozásokat.8
3 GVH - Kartellgyanús közbeszerzés? Az ajánlatkérők lehetőségei a kartellek kiszűrésére és megelőzésére, Budapest, 2017. - http://gvh.hu/data/cms1036313/KARTELL_ajanlatkeroknek_2017_05_24.pdf.
4 [Irányelv 19. cikk (2) bekezdése].
5 [Kbt. 3. § 2. pontja].
6 [Kbt. 35. § (1) bekezdése].
7 Dezső Attila (szerk.), Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához, Wolters Kluwer, Budapest, 2015.
8 [Kbt. 66. § (6) bekezdése].
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ajánlatkérők sok esetben nem írják elő ezt a kötelezettséget, holott ezen ajánlatkérői lehetőség alkalmazása esetén az ajánlatkérő az ajánlat(ok) bírálata során az eljárás eredményessége szempontjából kiemelten fontos információkat tudhat meg az egyes vállalkozásokról. Így ugyanis az ajánlatkérő a szerződés megkötése előtt, még időben fedezhet fel olyan jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy egyes vállalkozások olyan magatartásra törekszenek, vagy törekedtek, amellyel befolyásolni kívánják a közbeszerzési eljárás kimenetelét.
A Kbt. főszabályként biztosítja az ajánlattevőknek azt a lehetőséget, hogy a szerződés teljesítése során alvállalkozót vagy alvállalkozókat vonjanak be, ugyanakkor kötelezi is őket arra, hogy valamennyi – a már ajánlattételkor ismert és a későbbiekben bevonni kívánt – alvállalkozót jelentsék be a vele szerződést kötő ajánlatkérőnek.9 Visszautalva az előző gondolatmenetre: az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a birtokába jutott információkra alapozva a szerződés megkötését követően, a teljesítése során is érdemes lehet vizsgálnia azt a lehetőséget, hogy a később bevont alvállalkozó szerepe mögött megbújhat-e olyan magatartás, amely arra utalhat, hogy a fővállalkozó és az alvállalkozó korábban befolyásolni törekedett az eljárás eredményét.
Az együttes megjelenés tilalmának megszegése esetén tehát a versenyjogi szabályozás oldaláról felmerülhet, hogy az abban részes vállalkozások magatartása arra irányult, hogy a közbeszerzési eljárást befolyásolják úgy, hogy az abból fakadó versenyhelyzetet csökkentik, kizárják.
A kartellek, így a közbeszerzési eljárások során tanúsított versenyjogsértő magatartások a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ába10 ütköznek, ezen jogszabályhely megsértésének vizsgálata a GVH hatáskörébe tartozik. Fontos megjegyezni, hogy a GVH a közbeszerzési kartellek esetén is csak abban az esetben vizsgálhatja a feltételezett jogsértést, ha az abban részes vállalkozások egymástól függetlenek. Versenyjogi értelemben egymástól nem független vállalkozások az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak.11 Az ilyen vállalkozások közötti, a közbeszerzési eljárás befolyásolására irányuló, versenyellenes magatartásra utaló jel esetén az ajánlatkérő további, a Kbt.-ben szabályozott lehetőségekkel élhet.12
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.35/2019. számú határozatában a következőket rögzítette: a Kbt. 25. § (1) bekezdése kötelezettségként írja elő az ajánlatkérő számára, hogy abban az esetben, ha az összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságának sérelme valószínűsíthető, minden szükséges intézkedést meg kell tennie a sérelem elkerülésére. A jogalkotó nem határozta meg konkrétan, hogy mikor mit kell tennie, hiszen minden eset más és más, így az ajánlatkérőnek az adott helyzetben kell döntenie arról, hogy milyen intézkedéssel tudja a sérelmet elhárítani. Ha a sérelem bekövetkezett, annak elhárítására már nincs mód, így arra alappal már nem hivatkozhat. Addig, amíg az ajánlatkérő az elvárható gondosság szintjén fennálló, Kbt.-ben biztosított eljárási cselekményekkel nem tisztázza az adott körülményeket, addig vele szemben megállapítható a jogsértés.
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.397/2017. számú határozata szerint az Irányelvi szabályozásban megjelenő megalapozott információk alapján az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani, hogy az ajánlattevők összehangolt magatartása a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A kizáró ok tekintetében a Kbt., illetve az Irányelv sem ad pontos eligazítást arra vonatkozóan, hogy – kizárólag hatóság, illetve bíróság által megállapítható – jogsértés tekintetében az ajánlatkérőnek milyen információk szükségesek ahhoz, hogy ezen döntését megalapozottan meghozhassa.
9 [Kbt. 138. § (3) bekezdése].
10 [Tpvt. 11. § (1) bekezdése].
11 [Tpvt. 15. § (1) bekezdése].
12 Füzesi Géza, Szagról kell-e felismerni a kartellezőket?, Közbeszerzési Szemle, 2018. évi 9. szám.
Sem az Irányelv, sem a Kbt. nem ír elő az ajánlatkérő számára kötött bizonyítást, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására.A jogsértéssel kapcsolatban a Kbt. két kizáró okot nevesít: egyfelől a GVH, illetve a bíróság által véglegesen, illetve jogerősen megállapított Tpvt. 11. § szerinti jogsértés,13másfelől pedig az az eset, amikor az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-ába ütköző jogsértést követett el.14
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.645/11/2012. számú határozatában rögzítette, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem jelenhet meg egyszerre ajánlattevőként és egy másik ajánlattevővel közös ajánlattevőként is, ezen szabály megsértése – figyelemmel a közbeszerzési jog kógens szabályozási rendszerére – az ajánlat régi Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségének következményét vonja maga után.15
A hatályos szabályozás szerint amennyiben az ajánlatkérő által észlelt jogsértés az eljárás tisztaságára, a többi ajánlattevő érdekeire is súlyosan kihat, a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilváníthatja a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Amennyiben tehát az ajánlatkérő az együttes megjelenés tilalmának megsértését észleli, úgy álláspontom szerint alkalmazhatja az előző szabályt, továbbá jelzéssel kell élnie a GVH felé.
3. Én csak alvállalkozó szeretnék lenni
A fenti kívánság közbeszerzési eljárásban hangzott el a kartelltagok között szóban, akik ezt később meg is erősítették írásban. Ebben az esetben ajánlat-visszatartás történt, a később alvállalkozóként bevont vállalkozás egyáltalán nem nyújtott be ajánlatot. A magatartás egyéb klasszikus esetei, amikor már hiányainál fogva biztosan érvénytelen ajánlat érkezik be a kartelltagok részéről az ajánlatkérőhöz, vagy később nem tesznek eleget a hiánypótlási felhívásnak.16 A kartell egyes tagjai tehát lemondanak az adott közbeszerzési eljárásról, amelyet a tipikus kompenzáció, az alvállalkozói pozíció követ. Előfordulhat az az eset is, amikor ezek a szereplők az egyébként önmagában szintén nem tiltott alvállalkozói láncolat további szintjein jelennek meg: így igyekeznek megnehezíteni annak felismerését, ha korábban a kartelltagok között versenyjogsértő megállapodás születhetett. Jellemző, hogy a bevont alvállalkozó tényleges munkát nem végez a szerződés teljesítése során, hanem csak számláz a fővállalkozó felé azért, hogy a nyertes által elért többletprofitból minél könnyebben részesüljön. Előfordulhat továbbá az is, hogy az alvállalkozó egy cégcsoporthoz tartozik és a tényleges munkát majd valaki más fogja elvégezni helyette.
„Akkor a megbeszéltek szerint küldöm a támogatót, aláírást követően időben nyújtsátok be kérlek…” A GVH ilyen és hasonló kommunikációkkal is találkozik a közbeszerzési kartellek vizsgálata során. A GVH tapasztalatai alapján a színlelt ajánlattétel, vagy a támogató ajánlat benyújtása akkor tipikus megjelenési formája a közbeszerzési kartellnek, amikor a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek több gazdasági szereplőt kell felhívnia ajánlattételre. A támogató ajánlat lényege, hogy az olyan elemeket tartalmaz, amelyek miatt a bírálat során az ajánlatkérő biztosan nem azt az ajánlatot választja ki nyertes ajánlatként.
13 [Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pont].
14 [Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont].
15 Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez, Complex Kiadó, Budapest, 2016.
16 GVH - Az ajánlatkérők lehetőségei a közbeszerzési kartellek felderítésének segítésére, Budapest, 2015. - http://www.gvh.hu/data/cms1036296/GVH_VKK_kiadvanyok_oktatasi_anyag_kozbesz_kartell_2017.pdf.
Ennek leggyakoribb esete, amikor az érvényes (de támogató) ajánlatot benyújtó vállalkozás – a feltárt kartellek által gyakran használt szlenggel élve – kilövi magát az eljárásból egy olyan magas ajánlati árral, amely ajánlatkérő számára abszolút elfogadhatatlan.17 Ekkor külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy az adott közbeszerzési eljárásban működik a verseny, hiszen: több vállalkozás is nyújtott be ajánlatot, sokszor még kiegészítő tájékoztatást is kértek az ajánlatkérőtől és benyújtott ajánlatuk egyébként érvényes.
Egyéb, itt nem részletezendő technikák alkalmazása mellett a kartellben részes vállalkozások keverhetik is ezeket a megoldásokat, attól függően, hogy éppen mi a közbeszerzési eljárás tárgya, vagy éppen egy vagy több eljárásról, klasszikus árrögzítésről és/vagy piacfelosztásról egyeztettek a tagok.
Az alábbiakban bemutatok néhány, a GVH tapasztalatain alapuló közbeszerzési kartellt, annak lényeges elemeit, tanulságait.
3.1. Az alibi alvállalkozó
Az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a18 szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásában kettő önálló ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Az A vállalkozás ajánlata érvényes volt, míg a B vállalkozás olyan magas – a háromszázmillió forintot jóval meghaladó – árat szerepeltetett az ajánlatában, amely eleve kizárta azt, hogy elnyerje a szerződést. Az A vállalkozás már az ajánlatában is megjelölt több alvállalkozót, azonban első ránézésre a teljesítésbe bevonni kívánt vállalkozások között kapcsolatot nem lehetett felfedezni – úgy tűnt, hogy a feltüntetett szereplők a normál gazdasági ügymenet szerint valóban a szerződésszerű teljesítés miatt kerültek be az ajánlatba.
A szerződés megkötésekor azonban az egyik alvállalkozó helyébe a B vállalkozás lépett, amely tényt szerepeltették is a szerződésben. Utóbb derült fény az eredetileg – az ajánlatban – megjelölt alvállalkozó és a B vállalkozás közötti kapcsolatra. Ezt a tényt és a B vállalkozás által megadott, irreális ajánlati árat összességükben értékelve már valószínűsíteni lehetett azt, hogy a B vállalkozás szándékosan egy kifejezetten nem versenyző, támogató ajánlatot és nem piaci árat nyújtott be azért, hogy végül az A vállalkozás nyertességével alvállalkozói pozícióba kerüljön; az eredetileg megjelölt, majd lecserélt alvállalkozó pedig végső soron csak alibi szereplő volt arra, hogy az A vállalkozás ajánlata biztosan nyertes legyen. A nem túl szofisztikált megoldás ellenére az ajánlatkérő nem kezdett gyanakodni, a szerződést megkötötte a nyertes ajánlattevővel és a közbeszerzési eljárást nem jelezte a GVH felé.
3.2. A több körös szereplők esete
A GVH olyan közbeszerzési eljárásokat vizsgált, amelyeket a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) 122/A. §-a szerint19 folytattak le az ajánlatkérők. A beszerzések tárgya azonos volt és minden eljárásban egy jól meghatározható körből érkeztek az ajánlatok. A kartelltagok közül egy szereplő volt az, aki saját nyertessége érdekében koordinálta a beadandó ajánlatokat, azok lényeges tartalmi elemeit, minden más vállalkozás szerepe pedig csak arra korlátozódott, hogy támogató ajánlatokat nyújtson be a neki kiosztott közbeszerzési eljárásban. A benyújtott ajánlatok egy részében olyan alaki és tartalmi hibák szerepeltek, amelyek egyértelműen arra utaltak, hogy a vállalkozások, vagy azok egy része versenykorlátozó magatartást folytathatott és összejátszott annak érdekében, hogy a központi szereplő vállalkozás minden egyes közbeszerzési szerződést elnyerjen. Ennek ellenére az ajánlatkérők közül egy sem jelzett a GVH felé, és minden esetben megkötötték a szerződést a nyertes vállalkozással.
17 GVH - Az ajánlatkérők lehetőségei a közbeszerzési kartellek felderítésének segítésére, Budapest, 2015. - http://www.gvh.hu/data/cms1036296/GVH_VKK_kiadvanyok_oktatasi_anyag_kozbesz_kartell_2017.pdf.
18 [Kbt. 115. § (1) bekezdése].
19 [Régi Kbt. 122/A. § (1) bekezdése].
Ekkor még nem volt egyértelmű jele annak, hogy a támogató ajánlatokat benyújtók közül bárki is alvállalkozóként visszatérne a szerződések teljesítésébe. Rövid idő múlva az ajánlatkérők újabb, az előző tenderekhez szorosan kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat folytattak le, amelyek során viszont az eredeti eljárásokban támogató ajánlatokat benyújtók már egy adott leosztás szerint alvállalkozóként szerepeltek az újabb megkötött szerződések teljesítésében. Megjegyzem, hogy ezen szerződések teljesítését már megakasztotta a GVH által időközben megindított versenyfelügyeleti eljárás.
3.3. Körbenyeréses alvállalkozók
Ajánlatkérő nyílt eljárásában biztosította a részekre történő ajánlattételt. Minden egyes részre rendre ugyanabból a körből érkeztek ajánlatok. A kartelltagok rotálták az adott rész nyertesét, tehát egy körbenyeréses rendszerben előre (jelen esetben részek szerint földrajzi alapon) leosztották egymás között a nyertes szerepét. A fő szempont az volt, hogy az adott rész nyertese tudjon a számára legközelebbi forrásból szállítani az ajánlatkérőnek. Az ajánlati árak egybevetése és az, hogy egy jól behatárolható földrajzi terület szerint váltakoztak a nyertesek, már megalapozhatta volna az ajánlatkérő gyanúját arra, hogy körbenyerésről lehet szó az eljárásban és bizonyos ajánlattevők feltehetően csak támogató ajánlatokat nyújtottak be az adott részekre. Ezt követően az egyes kartelltagokat alvállalkozóként vonta be az aktuális nyertes, ezzel az alvállalkozói pozíciót is rotálva a tagok között. Ajánlatkérő ezen információ birtokában sem jelezte a közbeszerzési eljárást a GVH felé.
4. Összefoglalás
A támogató ajánlatok igen gyakoriak a GVH által vizsgált közbeszerzési kartellekben. A kartellező vállalkozások előszeretettel alkalmazzák ezt a technikát, mivel a kartelltagok szeretnek biztosra menni és az előre kiosztott szerződést elnyerni. Az alvállalkozói pozíció vizsgálata – akár az ajánlatban megjelölt, akár később bevont alvállalkozóról van szó – ajánlatkérői érdek kell legyen, különösen akkor, ha ezen kívül más, egyértelmű jelek is arra mutatnak, hogy a felek között valamilyen versenyjogsértő megállapodás jöhetett létre. Az ajánlatkérő egy szigorú, a Kbt.-ben lefektetett szempontok alapján lefolytatott bírálat során ellenőrizheti például a cégjegyzék adatait (vannak-e benne olyan információk, jelek, amelyekből összejátszásra lehetne következtetni, ilyen lehet például a jelenlegi/korábbi székhelyek, telephelyek, vagy éppen a cégcsoportra vonatkozó adatok), ellenőrizheti továbbá, hogy a korábbi, hasonló tárgyú közbeszerzési eljárások során az érintett ajánlattevők hogyan, milyen rendszer szerint indultak, voltak-e egymás alvállalkozói. A közbeszerzési szerződések jó része nyilvánosan elérhető az interneten, így az ajánlatkérő némi időráfordítást követően olyan dokumentumokra bukkanhat, amelyekből már a saját eljárására nézve is le tud vonni következtetéseket. Bizonyos ajánlatkérői intézkedések hiányában ugyanis az alvállalkozói pozíció igen könnyű terepnek bizonyulhat a kartelltagok számára.