A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), illetve a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2015. Korm. rendelet) 2017. január 1-jétől, majd 2017. június 1-jétől hatályos, illetve a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény változásai nyomán az alkalmasság előírásával kapcsolatos szabályok több ízben módosultak. Ennek megfelelően felülvizsgálatra került a Közbeszerzési Hatóságnak az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról szóló útmutatója (a továbbiakban: Útmutató1) a jogszabályi változásoknak, illetve az Útmutató1 kiadása óta bővült döntőbizottsági gyakorlatnak megfelelően. A módosított Útmutató1 a Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 33. számában, 2019. február 15-én jelent meg, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján a Tevékenységek/Jogalkalmazók támogatása/Útmutatók menüpontban érhető el.
Felépítését illetően az Útmutató1 két nagy fejezetre oszlik:
- a hatályos jogszabályi környezet bemutatása,
- egyes gyakorlati tapasztalatok bemutatása.
A hatályos jogszabályi környezet bemutatása első körben a Kbt. alkalmassági követelmények meghatározására, illetve a 321/2015. Korm. rendelet szerinti igazolási módokkal kapcsolatos – a Kbt. 2019. április 18. napjától hatályos szabályai szerint is – felülvizsgált rendelkezéseinek bemutatását tartalmazza.
Az árbevételi követelmények meghatározásával kapcsolatban módosításra került az Útmutató1-ben, hogy a 2017. január 1-jétől hatályos Kbt. 65. § (5) bekezdése szerint a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén a közbeszerzés értékének legfeljebb 75 %-ában állapítható meg árbevételi minimumkövetelmény (míg teljes árbevétel esetén továbbra is az adott beszerzés Kbt. 19. § (3) bekezdés alkalmazása nélkül számított teljes becsült értéke a viszonyítási alap).
A Kbt. – 2017. január 1-jétől hatályos – 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi, hogy milyen mértékben kell részt vennie a szerződés teljesítésében annak – az ajánlattevőtől különböző – szervezetnek, amely a közbeszerzési eljárásban referencia követelményt vagy szakember rendelkezésre állását igazolja. Az alkalmasság igazolása külső szervezet útján csak akkor tölti be rendeltetését, ha az említett szervezet ténylegesen is részt vesz a teljesítésben – olyan módon, hogy az ajánlatkérő által elvárt szakmai tapasztalat a teljesítés során, egyúttal az ajánlattevő kapacitásait is felhasználva, ténylegesen rendelkezésre álljon. Ezzel összefüggésben pontosításra került 2017. január 1-jétől, hogy a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel. [Kbt. 65. § (9) bekezdés].
„Az igazolási módok változásai, figyelemmel a 321/2015 (X. 30.) Korm. rendelet előírásaira” elnevezésű fejezet külön tárgyalja a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolását, illetve külön szól a műszaki és szakmai alkalmasság igazolásáról. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásának kifejtése az alábbi részekre oszlik:
- a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása általánosságban
- a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása alapján
- igazolás a minősített ajánlattevők jegyzékében szereplő gazdasági szereplők számára
- a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásának speciális szabályai
- gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása a nemzeti eljárási rendben folytatott eljárások esetében.
A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásának általános bemutatása között kiemelésre került, hogy a Kbt. 65. § (2) bekezdése – 2017. január 1-je óta – kifejezetten rögzíti, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban, vagy – a felhívásban a benyújtandó dokumentumok típusának rövid megjelölése mellett – az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell pontosan meghatározni.
A számviteli jogszabályok szerinti beszámolóval igazolható alkalmassági követelmények körében – a Kbt. 65. § (5) bekezdés változásával összhangban – a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan az Útmutató1 is kiemeli, hogy az újonnan létrejött gazdasági szereplők vonatkozásában az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni egy olyan – legfeljebb az adott közbeszerzés [Kbt. 19. § (3) bekezdés alkalmazása nélkül számított] becsült értékének 75 %-át elérő összegű – árbevételi mértéket, amelynek elérése esetén a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére vonatkozó gazdasági és pénzügyi alkalmasságát megállapítja.
Az árbevételi adatokkal igazolható alkalmassági követelmény kapcsán a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja került pontosításra azzal, hogy az árbevétel – 2017. január 1-jétől – a mérlegfordulónappal lezárt üzleti évekre vizsgálható.
A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásának speciális szabályai között változás a részajánlattétel lehetőségéhez kapcsolódik: ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján több rész tekintetében is benyújtható, amely részeket egy időben kellene teljesíteni, az ajánlatkérő a gazdasági szereplőktől elvárt minimális éves árbevételt a részek egyes csoportjaira vonatkozóan is meghatározhatja azon ajánlattevőkre (részvételre jelentkezőkre) vonatkozóan, akik több, ugyanabban az időben teljesítendő részre is tesznek ajánlatot (nyújtanak be részvételi jelentkezést) (azaz például ha egy közbeszerzés két – ugyanabban az időben teljesítendő – részből áll, az éves árbevétel igazolandó szintje más lehet azon ajánlattevők számára, akik egyszerre mindkét részre nyújtanak be ajánlatot) [321/2015. Korm. rendelet 19. § (8) bekezdés].
Az alkalmasság egyes igazolási módjait illetően az egyik legjelentősebb változás a referenciával igazolható alkalmassági követelményeket érintette: 2017. június 1-jétől a 321/2015. Korm. rendelet a referenciaigazolás előírása esetén kifejezetten meghatározza, hogy mely időben megkezdett, illetve befejezett korábbi teljesítések vehetők figyelembe (azzal, hogy ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő korábban megkezdett szállításokat, építési beruházásokat, szolgáltatásmegrendeléseket is figyelembe vehet). Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy hány éven belül megkezdett szállításokat/építési beruházásokat/szolgáltatásokat vesz figyelembe.
A referenciaigazolások kapcsán fontos változás volt továbbá, hogy a referenciaigazolásban csak abban az indokolt esetben követelheti meg az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését az ajánlatkérő, ha a korábbi teljesítéshez kapcsolódóan nem írható elő olyan mennyiségi meghatározás, amelyre a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglalt százalékos viszonyítás az ajánlatkérői előírás arányosságának megítélésére alkalmazható.
Pontosításra került, hogy részteljesítés esetén a részteljesítés vonatkozásában állítandó ki referenciaigazolás, illetve a részteljesítés vehető figyelembe az alkalmasság vizsgálata során: a szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás esetében az 5. Műszaki és szakmai alkalmasság igazolása alcím alkalmazásában teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is. [321/2015. Korm. rendelet 22. § (4) bekezdés].
A 321/2015. Korm. rendelet – 2017. június 1-jétől hatályos – 22. § (2)-(3) bekezdése szerint a referenciaigazolásnak (nyilatkozatnak) a teljesítés kezdő és befejező időpontját kell tartalmaznia.
A referenciával igazolható alkalmassági követelményeken túli igazolási módok az Útmutató1 további részében valamennyi beszerzési tárgy vonatkozásában kerülnek kifejtésre.
Pontosításra került, hogy bármely beszerzési tárgy esetén szakemberrel kapcsolatos alkalmassági követelmény előírása során a szükséges végzettség bemutatására is sor kerülhet.
2017. január 1-jétől a környezetvédelmi intézkedések igazolási módja kiegészült azzal, hogy a környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelőség tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány előírása esetén ajánlatkérő köteles elfogadni az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait, ha a szóban forgó gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványokat az előírt határidőn belül megszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer által előírtakkal.
2017. június 1-jei hatállyal a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság igazolása körében megjelenik az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplő szereplésének előírásának lehetősége az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében [e követelmény előírása az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerint kötelező építési beruházás esetén a Kbt. Második Része alkalmazásakor].
A „II. Gyakorlati tapasztalatok” című fejezetben az Útmutató1 kibocsátását követően született, újabb döntőbizottsági határozatok kerülnek megemlítésre.
Ilyen a Közbeszerzési Döntőbizottság D.219/8/2018. számú határozata, mely megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor a mezőgazdasági vontató, a karos kasza, és a kommunális szívó-seprőgép beszerzése tárgyában indított közbeszerzési eljárásában sem gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételt, sem pedig műszaki és szakmai alkalmassági feltételt nem írt elő, és a műszaki és szakmai alkalmassági feltétel előírásának hiányát nem indokolta.
A számviteli beszámoló igazolási módját illetően a Közbeszerzési Döntőbizottság D.358/10/2018. számú határozatában a számviteli beszámolóval igazolható pénzügyi alkalmassági feltétel túlzó jellegét állapította meg.
Az árbevétellel igazolható alkalmassági követelményeket érintően a Közbeszerzési Döntőbizottság D.63/11/2018. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlattételi felhívás pénzügyi alkalmasság körében a működését később megkezdő ajánlattevő részére előírt árbevétel előírása jogsértő volt.
Referenciaigazolás előírása terén a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.407/4/2018. számú határozatban a tekintetben mondott ki jogsértést, hogy az ajánlatkérő úgy nyilvánította alkalmassá az egyik ajánlattevőt a Kbt. Második Része szerinti eljárásban, hogy az ajánlattevő saját maga által kiállított referencianyilatkozatot nyújtott be műszaki-szakmai alkalmasságának igazolására.
Szakemberrel kapcsolatos alkalmassági követelmény előírása esetén az Útmutató1 kiegészült azzal a praktikus ajánlással, hogy ajánlatkérőnek célszerű meghatároznia, hogy a nem egész hónapokat miként veszi figyelembe. A közbeszerzési dokumentumokban a szakmai gyakorlat igazolásának módjára vonatkozó ajánlatkérői előírásokról is egyértelműen és részletesen rendelkezni kell.