2019. I. évfolyam 3. szám

D. 407/4/2018. számú határozat.

A határozattal érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015 (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, mert az ajánlattevőnek az alkalmassági követelménynek való megfelelőségét a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősülő szerződést kötő másik fél által kiállított referenciaigazolással kellett volna igazolnia.

Tényállás

Az ajánlatkérő (közjogi szervezet) a 2018. augusztus 1. napján feladott ajánlati felhívásával a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított árubeszerzés tárgyában.

Az ajánlatkérő a felhívásban 5 részre történő ajánlattételt tett lehetővé.

Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy mind az 5 rész európai uniós alapokból finanszírozott projektekkel kapcsolatos.

A felhívás III.1.3. Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok szerint jár el.

Az ajánlatkérő a felhívás mellé dokumentációt is készített, melyben az alábbiakat is meghatározta.

A 4. Ajánlatok benyújtása pont, 15. Az ajánlat tartalma pontban az alábbi előírást tette:

„Az Ajánlattevőnek a felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Ajánlatkérő az ajánlattétel megkönnyítése érdekében jelen dokumentáció mellékleteiben dokumentummintákat bocsát az Ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlattevő ajánlatában a dokumentáció mintáitól eltérő, egyéb nyilatkozatokkal, igazolásokkal, stb. is teljesítheti az előírásokat, amennyiben a benyújtott dokumentumok a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek megfelelnek azzal, hogy ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosított, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával hozta létre, az ajánlattevő ezen űrlapot köteles kitölteni.”

9. A dokumentáció 16. Az ajánlati felhívásban nem rögzített egyéb információk, előírások, csatolandó (egyéb) dokumentumok részében az ajánlatkérő az alábbiakat is előírta:
„16.2.4. Alkalmassági követelményeknek való megfelelés: Ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket az eljárást megindító felhívás III.1.3. Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pontjában jelölte meg.
(...)

16.2.9. Az EEKD kitöltése: (…) Ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági feltételek vonatkozásában az EEKD IV. részében kell nyilatkoznia. Ajánlatkérő elfogadja a gazdasági szereplők egyszerű nyilatkozatát, az alkalmassági követelmények előzetes igazolása kapcsán, azaz az EEKD IV. Rész „alfa” szakasz (az összes kiválasztási szempont általános jelzése) kitöltését.”
A dokumentáció Iratjegyzék részében az ajánlatkérő az ajánlatban csatolandó iratként tüntette fel az EEKD-t, továbbá a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján benyújtandó dokumentumként az „M/1. nyilatkozat referenciákról” iratminta szerinti dokumentumot.

Az ajánlatkérő a dokumentáció 3. sz. mellékleteként helyezte el az „M/1. nyilatkozat a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított megelőző 3 év legjelentősebb szállításairól, különösen a közbeszerzés tárgyára vonatkozó referenciáiról” elnevezésű iratmintát.
Az ajánlatkérő 2018. szeptember 3-án megtartotta az ajánlatok bontását, melyről készült jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőre 19 db ajánlat érkezett be, köztük a jelen ismertetés szerint H Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) ajánlata az 1-5. részre vonatkozóan.

Az egyéb érdekelt az ajánlatához csatolta az EEKD-t, melynek IV. rész „alfa” szakaszában a 2-5. rész tekintetében „igen” válaszokat adott, továbbá benyújtotta a referencianyilatkozatokat, melyeket H.L.J., az egyéb érdekelt ügyvezetője írt alá.

Az ajánlatkérő 2018. szeptember 26-án a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására hívta fel a 2-5. részek vonatkozásában az egyéb érdekeltet. A felhívás II. alkalmasság igazolása címe alatt az ajánlatkérő az alábbiakat kérte:

„Kérjük, hogy a fenti részajánlati körökben az ajánlati felhívás III.1.3) pontjában előírt műszaki, illetve szakmai alkalmassági kritériumot az ott előírt módon igazolni szíveskedjenek!
Az M/1. alkalmassági kritérium igazolására a kiadott iratminták 3. számú melléklete használható.”
Az egyéb érdekelt a fenti felhívásra 2018. szeptember 28-án a 2-5. rész vonatkozásában az ajánlatában benyújtottakkal egyező tartalmú referencianyilatkozatokat csatolt be, melyeket H.L.J., az egyéb érdekelt ügyvezetője írt alá.

Az ajánlatkérő 2018. október 17-én küldte meg az ajánlattevőknek az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, mely szerint az eredményes 2-5. rész nyertes ajánlattevője az egyéb érdekelt lett.

Az ajánlatkérő 2018. október 25-én töltötte fel az EMIR rendszerbe az eljárás során keletkezett dokumentumokat ellenőrzésre.
Az irányító hatóság a közbeszerzési eljárás utóellenőrzése során az alábbi hiánypótlásra hívta fel az ajánlatkérőt:
„1. Kérjük, szíveskedjenek nyilatkozni, hogy mi alapján tekintették elfogadhatónak ... a nyertes ajánlattevő vonatkozásában felcsatolt referencia nyilatkozatokat ..., tekintettel arra, hogy a hivatkozott szervezetek a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősülnek, így a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (1) a) pontja alapján esetükben referenciaigazolás csatolása szükséges.”

A jogorvoslati kérelem

Az ajánlatkérő saját maga nyújtott be a saját közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslati kérelmet a 2-5. részek tekintetében. Kérte a jogsértés megállapítását, és az ezen részekre vonatkozó eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Eőadta, hogy álláspontja szerint megsértette a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontját azáltal, hogy a 2-5. részek tekintetében az M/1. alkalmassági követelmény igazolására elfogadta az egyéb érdekelt által kiállított nyilatkozatokat annak ellenére, hogy a szerződést kötő másik fél valamennyi referencia estében a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet, melynek okán csak az általuk kiadott referenciaigazolás lett volna elfogadható.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, ezért az ajánlatkérő 2-5. részre vonatkozó eljárást lezáró, és azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisítette.

A határozat indokolása szerint:

Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárását 2018. augusztus 1. napján indította, így e jogorvoslati eljárásra is a Kbt. és végrehajtási rendeletei e napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az egyéb érdekelt megfelelt-e az M/1. műszaki, szakmai alkalmassági követelménynek, illetve az annak való megfelelését megfelelően igazolta-e, azaz e tekintetben az ajánlatkérő jogszerűen ítélte-e meg alkalmasságát, és nyilvánította érvényessé a 2-5. részre vonatkozóan benyújtott ajánlatát.

A Döntőbizottság a döntése során az alábbi jogszabályi rendelkezésekre, illetve abból levont következtetésekre volt figyelemmel.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint:
„(1) E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:
c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,”

A Kbt. 65. § (1)-(4) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek:

„(1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt
a) gazdasági és pénzügyi helyzetre;
b) műszaki és szakmai alkalmasságra;
c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre
vonatkozó feltételek előírásával.

(2) Az ajánlatkérő csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4) Külön jogszabály határozza meg az alkalmasság igazolásának lehetséges módjait és az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó részletes követelményeket.”

A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja szerint:
„(1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – előírható
a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte;”

A Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerint:

„A 21. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:
a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;”

A Kbt. 66. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.

A Kbt. 69. § (1)-(5) bekezdései szerint:

„(1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.

(4) Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.”

A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések körében határozta meg, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatároznia az ajánlatadás feltételeit.

Az ajánlatkérő joga és kötelezettsége, hogy az alkalmassági – köztük a műszaki, szakmai – követelményeket és ezek igazolási módját a Kbt.-ben, illetve a Korm. rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően írja elő.

Az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevők alkalmasságáról, ennek érdekében az ajánlatkérő feladata, egyben törvény által előírt kötelezettsége, hogy valamennyi általa előírt igazolási módhoz alkalmasságot kizáró feltételt rendeljen.

Az alkalmasság igazolása két lépcsőben történik. Előzetesen az ajánlatkérő által kötelezően az ajánlattevők részére bocsátandó, és az ajánlattevők által kötelezően alkalmazandó EEKD kitöltésével, illetve annak ajánlatkérő részéről történő ellenőrzésével történik az alkalmasság igazolása. Ezt követi az erre a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján felkért ajánlattevő részéről az alkalmasságra vonatkozó igazolások benyújtása.

Az ajánlattevőknek az érvényes ajánlattételük érdekében úgy kell benyújtaniuk ajánlataikat, hogy valamennyi ajánlatkérői előírást teljesítsenek.

Az ajánlatkérőt pedig az ajánlatok bírálata során az a kötelezettség terheli, hogy az általa előre meghatározott feltételek, illetve az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján vizsgálja meg a benyújtott ajánlatokat azok érvényessége szempontjából.

Az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívása alapján az M/1. alkalmassági követelmény igazolására az egyéb érdekelt az általa kiállított referencianyilatkozatot nyújtott be a 2-5. részek tekintetében.

A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a szerződést kötő másik fél a 2., 3. és 5. részre benyújtott referencia esetében maga az ajánlatkérő, míg a 4. rész vonatkozásában közalapítvány, azaz mindkettő a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.

A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az egyéb érdekeltnek az M/1. alkalmassági követelménynek való megfelelőségét a szerződést kötő másik fél által kiállított referenciaigazolással kellett volna igazolnia, így az ajánlatkérő megsértette a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, mikor az egyéb érdekeltet alkalmassá, ajánlatát pedig érvényessé nyilvánította annak ellenére, hogy az egyéb érdekelt az alkalmassága igazolására általa kiállított referencianyilatkozatokat nyújtott be.

A Döntőbizottság mindezekre figyelemmel megállapította a 2-5. részek tekintetében a jogsértés megtörténtét, megsemmisítette az ajánlatkérő 2-5. részre vonatkozó eljárást lezáró, és azt követően hozott valamennyi döntését. A konkrét esetben az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmére a saját közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki az ajánlatkérővel szemben.