2019. I. évfolyam 3. szám

2019. márciusi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.
Alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.
Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

1. Az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban tévesen szereplő azon adatok módosítása, mely azt eredményezi, hogy a hibás adatok az összefoglaló tájékoztatásnak megfelelő adatokra kerülnek visszaállításra, sérti-e a Kbt. 113. § (4) bekezdés utolsó mondatában foglaltakat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Amennyiben az összefoglaló tájékoztatásban szereplő adatok az ajánlattételi felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban tévesen szerepelnek, lehetőség van a felhívás, illetve az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítására, amennyiben a módosítás megfelel a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak.

A Kbt. 113. § (4) bekezdés utolsó mondata értelmében „nem módosítható az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok olyan eleme, amely az (1) bekezdés szerinti összefoglaló tájékoztatásban is szerepelt”. A hivatkozott rendelkezésben szereplő „elem” magát az adatot jelenti, ami az összefoglaló tájékoztatásban szerepelt, így a felhívásban tévesen szerepeltetett elem (adat) az összefoglaló tájékoztatásban helyesen megadott elemhez (adathoz) „igazítható”, az érintett gazdasági szereplők ugyanis az összefoglaló tájékoztatásban szereplő elem (adat) alapján jelezték érdeklődésüket.

Álláspontunk szerint az összefoglaló tájékoztatásban már nyilvánosan közzétett adat a később megküldött felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosítása keretében sem változtatható meg, ám jelen helyzetben éppen az összefoglaló tájékoztatásban szerepeltetett adatok a helyes adatok, míg a felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban szereplő adatok a helytelen adatok, így az érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők az összefoglaló tájékoztatásban szerepeltetett adatok alapján ítélték meg, hogy kívánnak-e ajánlatot tenni. Ennélfogva a Kbt. 113. § (4) bekezdésének utolsó mondatában szereplő előírás nem sérül.

Azt, hogy maga a módosítás a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló információk alapján kell megítélnie és eldöntenie.

2. Lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés kapcsán van-e előírás arra vonatkozóan, hogy a kötbér mérsékelhető-e és ha igen, milyen mértékben?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A kötbér mértékét a felek nem csökkenthetik a Kbt. 142. § (3) bekezdésében foglaltak alapján.

A Kbt. 142. § (3) bekezdése alapján „semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.”

Valamennyi közbeszerzési dokumentum tekintetében az ajánlatok bontásával beáll az ajánlatkérő kötöttsége, így a szerződéstervezet tekintetében is, amennyiben nem tárgyalásos eljárás eredményeképpen megkötött szerződésre vonatkozik az állásfoglalás-kérésben hivatkozott kötbér-mérséklési lehetőség. Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalások során még alakíthatók a szerződési feltételek – a Kbt.-ben rögzített korlátok figyelembevételével. Meghívásos eljárásban szintén nem az ajánlatok bontásával áll be az ajánlatkérő kötöttsége, ugyanis a meghívásos eljárásban „az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, valamint az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez (…) az ajánlattételi határidő lejártától van kötve” [Kbt. 84. § (2) bekezdés].

A Kbt. 134. §-a rendelkezik a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről. A Kbt. 134. § (1) bekezdése értelmében, „ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, a biztosítékra vonatkozó feltételeket a közbeszerzési dokumentumokban közölni kell. A (2)-(8) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandóak a Ptk. Hatodik Könyv XXVI. Fejezetében szabályozott szerződést megerősítő biztosítékokra, amely a kötbérekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza.”

A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján „eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.”

Amennyiben az ajánlatkérő a kötbér vállalt mértékét értékelési szempontként kívánja alkalmazni, érdemes a Kbt. 77. § (1) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve meghatározni azon legmagasabb mértéket, amelyet meghaladó vállalásra az értékelés során már nem ad további pontokat. Ezzel elkerülhető, hogy a gazdasági szereplők a szerződés elnyerése érdekében túlzott és nem reális kötbér-vállalásokat tegyenek.

A Ptk. nem rögzít kötbérmaximumot, azonban a Ptk. 6:188. § szerint a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

3. Egy korábbi pályázat keretében elkészült foglalkoztatási helyzetelemzés és a pályázat megvalósíthatósági tanulmány új pályázat keretében történő felülvizsgálatát/aktualizálását egybe kell-e számítani a korábbi beszerzéssel, amennyiben azt másik konzorciumi partner, másik projekt keretében, majd 3 évvel később kívánja beszerezni? A korábbi pályázat keretében elkészült foglalkoztatási stratégia, valamint az abból levezethető akcióterv, projekttervek új pályázat keretében történő felülvizsgálatát/aktualizálását egybe kell-e számítani a korábbi beszerzéssel, amennyiben azt ajánlatkérő másik projekt keretében, majd 2 és fél évvel később kívánja beszerezni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A kérdés megválaszolásában a korábbi pályázat és az új pályázat célja közötti egyezőség, illetve különbség lehet mérvadó. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a kérdésben hivatkozott mindkét pályázat a „foglalkoztatás-növelést célzó partnerségek, paktumok létrehozatala és a paktumok képzési és foglalkoztatási programjai megvalósítása érdekében létrehozandó foglalkoztatási együttműködésekre” irányul. Amennyiben tehát a korábbi pályázat keretében elkészült foglalkoztatási helyzetelemzésre és a pályázat megvalósíthatósági tanulmányra épül, azt alapul véve készül az új pályázat keretében történő felülvizsgálat/aktualizálás, és a két pályázat célja megegyezik, megítélésünk szerint az új pályázat keretében történő felülvizsgálat/aktualizálás értéke nem bontható részekre a korábbi beszerzéstől. A korábbi pályázat keretében elkészült foglalkoztatási stratégia, valamint az abból levezethető akcióterv, projekttervek új pályázat keretében történő felülvizsgálata/aktualizálása kapcsán szintén a közös cél fennállása a meghatározó.

Álláspontunk szerint jelen esetben nem az a megítélés fő szempontja a részekre bontás tilalma kapcsán, hogy másik konzorciumi partner által került beszerzésre a korábbi foglalkoztatási helyzetelemzés és a pályázat megvalósíthatósági tanulmány, az ajánlatkérő személye ugyanis csupán kisegítő szempont a közös cél fennállásának vizsgálata mellett. Amennyiben ugyanis az egyes szolgáltatások ugyanazon közvetlen célra irányulnak, a részekre bontás tilalma az ajánlatkérők személyétől függetlenül fennáll.

Ha az ajánlatkérő az egységesnek minősülő beszerzését több támogatáspolitikai értelemben vett projektből finanszírozza, azok értékét önmagában a finanszírozás forrásának különbözőségére tekintettel jogszerűen nem bonthatja részekre.

4. Kiszabható-e kötbér, és ha igen, mekkora mértékű, amennyiben az ajánlatkérő az elbírált közbeszerzési eljárás lefolytatása után a szerződéskötés aláírása napján úgy dönt, hogy a nyertes ajánlattevővel mégsem köt szerződést?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Megítélésünk szerint kötbér a kérdésben vázolt esetben nem szabható ki, ám más igényérvényesítési lehetőségek felmerülhetnek.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján „eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.” Ugyanezen jogszabályhely (6) bekezdése kimondja, hogy „az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttségnek a Kbt. 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha a Kbt. másként nem rendelkezik, nem köthető meg a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.”

A Kbt. 131. § (9) bekezdése szerint „az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.”

A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.701/2008/7. számú ítélete értelmében a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülés feltételét képező körülményeket az ajánlatkérőnek kell tudnia bizonyítani, amennyiben arra hivatkozik. Természetesen amennyiben a törvényi feltételek fennállására az ajánlattevő kíván hivatkozni, akkor neki kell bizonyítania e körülményeket. A D.378/12/2011. számú döntés szerint gazdasági, észszerűségi megfontolások nem alkalmasak a szerződéskötés megtagadása jogszerűségének alátámasztására, az ajánlatkérőnek a mentesülés törvényi feltételei mindegyikének fennállását kell tudnia igazolni.

Ha tehát a szerződéskötés alóli mentesülés feltételei nem állnak fenn, a szerződéskötési kötelezettség megsértése esetén mind a Kbt. szerinti közigazgatási (165. §), mind polgári jogi következményekkel számolhat a jogsértő fél. Utóbbiak körébe tartozik, hogy a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint (Ptk. 6:519. §) a sérelmet szenvedett fél kártérítést követelhet.

További polgári jogi jogkövetkezmény lehet, hogy a Ptk. 6:71. § (1) bekezdése alapján a szerződés bíróság általi létrehozásának követelésére is mód nyílik. A Kbt. 177. § (1) bekezdése alapján a szerződéskötési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítésének előfeltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

5. Ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést „csupán” a közös ajánlattevők képviseletére kijelölt ajánlattevő írta alá, és a „szerződő felek” rovatban is csak ezen ajánlattevő szerepelt, azonban a szerződés mellékleteként csatolt meghatalmazásból, a szerződés utaló rendelkezéseiből és az eljárás egyéb dokumentumaiból a közös ajánlattevői minőség egyértelműen levezethető, helyes-e az az értelmezés, hogy a szerződés ettől függetlenül a Kbt. 35. § (6) bekezdése szerint minden közös ajánlattevőt köti és annak teljesítéséért minden ajánlattevő egyetemlegesen felel?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint valamennyi nyertes ajánlattevőnek meg kell jelenni a szerződésben, azt alá kell írnia a közös ajánlattevők mindegyikének.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében „eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.”

A közbeszerzési szerződések sajátos magánjogi szerződések, melyek különleges jellegét a lefolytatott közbeszerzési eljárás határozza meg. Megkötésétől kezdve ugyan a magánjogi szabályok érvényesülnek, mégis ezen rendelkezések csupán mögöttes jellegűek és azokat a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek értelmében tehát a Ptk. által lefektetett szabályok a benne foglalt tartalommal csak abban az esetben érvényesülnek, amennyiben azt a Kbt. külön nem szabályozza. Amennyiben a nyertes ajánlattevő közös ajánlattevő volt a közbeszerzési eljárás során, a szerződést valamennyi ajánlattevővel szükséges megkötni, még konzorcium esetében is, hiszen a konzorcium – mint polgári jogi társaság – nem önálló jogalany, nem rendelkezik önálló jogképességgel. Ezzel összefüggésben több bírósági ítélet (Legfelsőbb Bíróság Kfv. 39.075/2010/17., Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.267/2009/11.) is született.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés c) pontja értelmében „az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét.” Eszerint a nyertes közös ajánlattevők külön számláznak, ami arra utal, hogy mindegyiküknek szerződnie kell.

A Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség, miszerint a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek, szintén arra utal, hogy valamennyi nyertes ajánlattevő szerződő félnek minősül.

6. Amennyiben a közbeszerzési eljárás a Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti összefoglaló tájékoztatással kerül meghirdetésre, akkor az összefoglaló tájékoztatásnak tartalmaznia kell-e azt, hogy az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egyes mennyiségeire történő ajánlattételt külön-külön? Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (5)-(6) bekezdése alapján lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, akkor a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatásban hol kell szerepelnie ezen körülménynek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Az összefoglaló tájékoztatás nem tekinthető közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak, ám megítélésünk szerint a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: 44/2015. MvM rendelet) 19. melléklete szerinti összefoglaló tájékoztatás VI.1.2.) További információk pontjában fel kell tüntetni a részajánlattételi lehetőséget, amely értelmezést a Közbeszerzési Döntőbizottság is megerősített a D.133/12/2018. szám alatt hozott határozatában.

Ugyan a 44/2015. MvM rendelet 19. melléklete szerinti összefoglaló tájékoztatás mintája nem tartalmaz külön rovatot a részekre történő ajánlattételre vonatkozóan, ugyanakkor az ajánlatkérő álláspontunk szerint köteles e tekintetben pontos adatok megadására már az összefoglaló tájékoztatásban abban az esetben, ha az annak alapján indítandó eljárásban beszerzési igényét részekre bontva, több szerződés útján kívánja kielégíteni.

Mivel az összefoglaló tájékoztatásban a szerződés tárgyát és a beszerzés mennyiségét is meg kell határozni, a Kbt. 61. § (5) bekezdése értelmében azok tárgya és mennyisége is részenként adandó meg, ha az ajánlatkérő több szerződést kíván kötni. Álláspontunk szerint tehát a részajánlattétel lehetőségét már magában az összefoglaló tájékoztatásban is szükséges megjelölni.
Ezen kívül a gazdasági szereplők annak fényében tudják megítélni, hogy kívánják-e érdeklődésüket jelezni, hogy tisztában vannak a részajánlattétel lehetőségével.

7. Amennyiben egy közbeszerzési eljárást egy 16 helyi önkormányzat nevében eljáró ajánlatkérő folytatott le, lehetőség van-e a szerződésmódosításra, ha a szerződéskötés során észlelte, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentumai nem tartalmazták valamennyi helyi önkormányzat megnevezését azon ajánlatkérők között, melyre a kiírásban rögzített mennyiségi és műszaki leírásban foglalt feltételek vonatkoztak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Az állásfoglalás-kérésben hivatkozottak értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lezárásakor, a szerződéskötés során észlelte, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzési dokumentumokban nem került megnevezésre valamennyi ajánlatkérő, melyek nevében eljárva a közbeszerzési eljárást lefolytatta. Eszerint feltételezhető tehát, hogy a szerződés nem került megkötésre, ám az eredményhirdetés megtörtént. Ebben az esetben a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerint – az ajánlatkérő saját maga ellen indított jogorvoslati eljárást követően – eredménytelenné nyilvánítható az eljárás. Amennyiben azonban az ajánlatkérő már megkötötte a szerződést, megítélésünk szerint az állásfoglalás-kérésben ismertetett esetben nem merül fel a szerződésmódosítás lehetősége, mivel nem a szerződés tartalma, a szerződéses feltételek változnának, hanem a megrendelőként/vevőként szerződést kötő felek köre bővülne. A szerződésmódosítás ugyanakkor a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglaltak alapján jogszerű lehet abban a tekintetben, hogy az ajánlatkérőként szerződést nem kötő önkormányzat beszerzési igényét képező mennyiséggel a műszaki tartalom és az ellenérték – a Kbt. 141. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti mértéket meg nem haladóan – csökkentésre kerül.

A Kbt. 139. § (3) bekezdése az ajánlatkérő személyében bekövetkező változást oly módon rendezi, hogy előírja: az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e törvény alkalmazásának megkerülésére. Erre tekintettel – speciális szabályok hiányában – ilyen esetben is az általános szabályok és elvek szerint kell eljárni, ami a következőket jelenti.

A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója (KÉ. 2017. évi 81. szám; 2017. május 19.) (a továbbiakban: Útmutató) szerint a Kbt. a közbeszerzési eljárást egységesen kezeli, és – figyelemmel a közbeszerzési eljárások átláthatóságához fűződő társadalmi érdekekre, valamint a jogbiztonság követelményére – abból indul ki, hogy az eljárást megindító ajánlatkérő jelenik meg az eljárás eredményeként létrejövő szerződés alanyaként, valamint teljesíti a szerződés szerinti ellenszolgáltatást.
A nyertes ajánlattevő személyében bekövetkező változáshoz hasonlóan az ajánlatkérő személye is csak az adott ajánlatkérőre vonatkozó szabályok szerinti jogutódlással, a Kbt. alapelveinek megfelelően változhat.

Jelen esetben jogutódlásról nem beszélhetünk, ugyanis az eredeti ajánlatkérőként szerződő fél maradna szerződő fél.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja értelmében „az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.” Ebben az esetben is új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges a jogszerű helyzet helyreállítása érdekében.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint „eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.”

Az Útmutató kiemeli, hogy a Kbt. lényegében a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire, azaz a szerződés tartalmára nézve rögzíti a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés módosításának lehetőségét. A felek személyének változása nem szerződésmódosítási kérdés, arra a Kbt. egyéb rendelkezései alkalmazandóak.

A leírt esetben a közbeszerzési eljárásban részt nem vevő, illetve meg nem jelölt ajánlatkérő szerződésbe való belépése megítélésünk szerint aggályos, ezért javasolt – a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenség megállapítását követően – új közbeszerzési eljárás kiírása.

A Kbt. 141. § (2) bekezdés szerint „a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt, szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át, valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.”

A Kbt. 141. § (3) bekezdés rögzíti, hogy „a (2) bekezdést arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. Nem alkalmazható a (2) bekezdés a szerződésmódosításra akkor, ha a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékét a szerződésmódosítást követő értékét figyelembe véve határozta volna meg.”

Jelen esetben – abból kiindulva, hogy valamely önkormányzat nem jelent meg ajánlatkérőként a tárgyi közbeszerzési eljárásban és így szerződést sem köthetett a nyertes ajánlattevővel – a műszaki tartalom csökkentésére kerül sor, amely az ár változásával jár, a Kbt. 141. § (3) bekezdése alapján lehetőség van a szerződés módosítására, feltéve, hogy a Kbt. 141. § (2) bekezdés – adott esetben irányadó – a) és b) pontjában foglalt %-os korlát nem sérül (a csökkentés irányában) és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, valamint illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. A Kbt. 141. § (3) bekezdés alkalmazhatóságához az ár és a műszaki tartalom megváltozásának arányosnak kell lennie (azaz a műszaki tartalom változásának is igazodnia kell a 10/15 %-os árcsökkenéshez). Az említett – ajánlatkérőként meg nem jelenő – önkormányzat beszerzési igényének megvalósítása érdekében közbeszerzési eljárást szükséges lefolytatni az irányadó eljárásrend szerint. Ezen eljárásrendet ajánlatkérő – tekintettel arra, hogy a megkötött szerződés szerinti és az említett önkormányzat oldalán jelentkező beszerzési igény értéke a Kbt. 19. § (1)-(3) bekezdés mentén nem bontható részekre – a Kbt. 19. § (4) bekezdés alkalmazásával is meghatározhatja (amennyiben annak valamennyi feltétele fennáll).

8. Kérdésként merült fel, hogy tekintettel a Kbt. [2019. április 1. napját megelőzően hatályos] 43. §-ában foglalt rendelkezésekre, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2017. Korm. rendelet) 7. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 1. sz. mellékletére, mely dokumentumok közzététele kötelező az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR), a Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA), a Közbeszerzési Hatóság által az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatása keretében működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe), illetve az ajánlatkérő honlapján?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

A Kbt. 43. § a), b) és e) pontja, valamint a Kbt. 103. § (6) bekezdése és 115. § (7) bekezdése szerinti dokumentumokat és a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatást a 2018. április 15. napján vagy azt követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében az EKR-ben, míg a c), d) és f) pontokban rögzített dokumentumokat az EKR-ben és a CoRe-ban szükséges közzétenni a 424/2017. Korm. rendelet 7. § (3)-(4) bekezdése alapján.

A 424/2017. Korm. rendelet 7. § (6) bekezdése értelmében „a Közbeszerzési Hatóság által működtetett KBA a 2018. április 15-ét megelőzően, az EKR-en kívül indult közbeszerzési eljárások nyilvános adatainak elérhetőségét biztosítja a Kbt.-ben foglalt időtartam alatt.”

A gyakorlatban a KBA továbbra is működik, az abba való dokumentum-felöltés technikailag lehetséges. A KBA-ban rögzített eljáráshoz feltöltött szerződést a Közbeszerzési Hatóság informatikai rendszere automatikusan a CoRe-ba továbbítja. A 2018. április 15-ét megelőzően megkezdett eljárások esetében a Kbt. 43. § a) és f) pontjaiban foglalt dokumentumok EKR-be történő feltöltésére nincs lehetőség.

A Kbt. 43. § (1) bekezdésének d) pontja szól a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződések közzétételéről.

A fenti közzétételi kötelezettséget az ajánlatkérőknek a 2018. április 15. napján vagy azt követően megkezdett közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések esetén azoknak a CoRe-nyilvántartásba és az EKR-be történő feltöltésével kell teljesíteniük. Az EKR-ben indított közbeszerzési eljárás szerződését – a CoRe és az EKR rendszerek közötti interfész integrációjának hiányában – és annak adatait a CoRe rendszerben egyelőre „eljáráshoz nem kapcsolódó” szerződésként tudja az ajánlatkérő rögzíteni, egyúttal javasolt a megjegyzés mezőben az EKR-azonosító feltüntetése.

Az Infotv. 1. sz. mellékletében foglalt dokumentumokat az ajánlatkérőnek saját honlapján szükségen közzétenni.

Az Infotv. 37. § (1) bekezdése értelmében „a 33. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: közzétételre kötelezett szerv) - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - tevékenységükhöz kapcsolódóan az 1. melléklet szerinti általános közzétételi listában meghatározott adatokat az 1. mellékletben foglaltak szerint közzéteszik.”

 

9. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján felhívható-e az ajánlattevő hiánypótlásra abban az esetben, ha a felolvasólapon 223 hónap, a nyilatkozaton 198 hónap, míg a benyújtott önéletrajzon 115 hónap szakmai tapasztalat szerepel? Amennyiben igen, a legalacsonyabb megajánlást kell-e figyelembevenni a bírálat során vagy esetleg értelmezhető-e számszaki hibának?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Megítélésünk szerint az ajánlattevő a már bemutatott szakemberre vonatkozó hiánypótlás, illetve felvilágosítás-kérés keretében felhívható hiánypótlásra, illetve az ellentmondás tisztázására. Amennyiben az ajánlattevőnek ennek eredményeként nem sikerül tisztázni és alátámasztani azt az adatot, ami a felolvasólapon szerepel, a Kbt. 71. § (9) bekezdésében foglalt előírások az irányadók, és az önéletrajzzal igazolt 115 hónap vehető figyelembe az ajánlat értékelésekor.

A Kbt. 71. § (11) bekezdése arra nem ad lehetőséget az ajánlatkérőnek, hogy az alapadatokat megváltoztassa. Az ajánlatkérők kizárólag az ajánlattevők által megadott alapadatokból kiindulva javíthatják a számítási hibát, de magukat az alapadatokat nem módosíthatják, még akkor sem, ha a számítási hiba kijavítása irreális eredményre vezet.
Számítási hiba javítására a következetes joggyakorlat szerint csak akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő valamely matematikai műveletet (összeadás, kivonás, szorzás stb.) hibásan alkalmaz. Álláspontunk szerint a levelében ismeretett helyzetben nem beszélhetünk hibásan alkalmazott matematikai műveletről, így számítási hiba javításának nincs helye.

A Kbt. fent hivatkozott 71. § (9) bekezdése értelmében „a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.”

A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.527/20/2013. számú határozatában arra a megállapításra jutott, hogy az adott ügyben a felolvasólap hiánya egyszerű, nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó tartalmi ajánlati hibának minősült, amelynek korrigálását a Kbt. – egyéb feltételek fennállása esetén – lehetővé teszi, így az adott esetben e hiány önkéntes hiánypótlással történő korrigálása nem járt az ajánlati kötöttség megsértésével. Az ügy egyedi jellege alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy „az ajánlati ár az ajánlat egyik lényegi elemét adja a megvalósítandó műszaki ajánlaton kívül. Ez fejeződik ki a jogalkotó azon szabályozásában, ahol kötelező tartalmi elemként rögzíti az ellenszolgáltatás összegét, mint az értékelés egyik mércéjét. Az érintett közbeszerzési eljárásban az egyösszegű ajánlati áron kívül az ajánlatkérő kérte a költségvetés kitöltését. Ebből következően a felolvasólap és a tételes költségvetés egymással összefügg, külön-külön nem kezelhető, így egyik dokumentum sem nevezhető fajsúlyosabbnak a másiknál. Fontos annak kiemelése is, hogy jelen esetben az érintett ajánlattevő által önkéntes hiánypótlásként becsatolt felolvasólap azonos összeget tartalmazott, mint az árazott költségvetésben és a szerződéstervezetben feltüntetett ajánlati ár. Az ajánlati árat tulajdonképpen a tételes költségvetés benyújtásával kellett meghatározni, amelynek az érintett ajánlattevő hiánytalanul eleget tett, ténylegesen és teljeskörűen a beszerzés tárgyára megtéve ajánlatát. A felolvasólap hiánypótlása – és az abban feltüntetett ajánlati ár – így nem eredményezte sem az ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső részösszegének, sem az ajánlattevők közötti verseny eredményének és az értékeléskor [69. § (3) bekezdése] kialakuló sorrend változását. Fentiekből következik, hogy amennyiben a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti információk (főbb számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek) az ajánlatból megállapíthatóak, úgy a felolvasólap hiánypótlás keretében is benyújtható, míg ellenkező esetben (bármely értékelési szempontra tett megajánlás hiányzik) a hiány nem pótolható”.

10. Van-e lehetőség a közös ajánlattevőkkel kötött szerződés olyan módosítására, amely megállapítja a kényszertörlés alatt álló cég (az egyik közös ajánlattevő) szerződő féli státuszának megszűnését, vagy az ajánlatkérőnek a szerződést meg kell szüntetnie és új közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, amennyiben a kényszertörlés alatt álló cég az alapul szolgáló közbeszerzési eljárásban egyébként alkalmasságot nem igazolt, továbbá a teljesítést a másik – tehát cégjogi változással nem érintett – közös ajánlattevőként szerződő fél is el tudná látni önmagában is?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Megítélésünk szerint nem szükséges a szerződést módosítani, ugyanis a szerződés tartalma nem változik, ugyanakkor az egyik közös ajánlattevőként szerződött fél jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a szerződésben maradó nyertes ajánlattevőként szerződött felet – a törvény által előírt egyetemleges felelőssége alapján – a szerződés teljesítésének kötelezettsége terheli.

A Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében „a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be.”

A Kbt. 35. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a közös ajánlattevők egyetemlegesen felelnek a szerződés teljesítéséért.

A Kbt. 35. § (7) bekezdése alapján az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta után nem következhet be változás a közös ajánlatot vagy részvételre jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében.

A Döntőbizottság D.59/45/2014. számú határozatában rámutatott, hogy abból a tényből, hogy a konzorcium nem önállóan és saját nevében vesz részt a közbeszerzési eljárásban, következik az, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtása után nem következhet be változás a közösen induló gazdasági szereplők csoportjában. Az ajánlati kötöttség bekövetkezése után nem változhat meg az ajánlattevők személye.

A fent leírt rendelkezéseknek tehát az ajánlati kötöttség tekintetében, a közbeszerzési eljárás részvételi/ajánlati szakaszában van jelentőségük.

Az állásfoglalás-kérésben vázolt esetben jogutódlás nem következik be az érintett közös ajánlattevő vonatkozásában, így megítélésünk szerint a Kbt. 139. §-ában foglaltak nem irányadóak.

A közös ajánlattevők közül csupán az egyik ajánlattevő érintett a végelszámolással, kényszertörléssel, megszűnéssel, ám az egyetemleges felelősség köti azt az ajánlattevőt, amely a szerződésben szerződő félként nevesítve marad. A szerződő fél tehát tulajdonképpen nem változik, illetve csupán az egyik konzorciumi tag vonatkozásában következik be változás, ám az egyetemleges felelősség értelmében a teljesítés bármelyik kötelezettől, szerződő közös ajánlattevőtől követelhető.

11. A Kbt. 111. § r) pontja vonatkozásában hogyan értelmezhető a településtervezési szolgáltatás? A Kbt. 111. § r) pontja alapján uniós értékhatárt el nem érő, önálló településtervezési szolgáltatásra (új településszerkezeti terv és új helyi építési szabályzat elkészítése) vonatkozó megrendelés esetében a Kbt.-t alkalmazni kell-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Megítélésünk szerint a Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételi kör alkalmazható uniós értékhatárt el nem érő, önálló településtervezési szolgáltatásra (új településszerkezeti terv és új helyi építési szabályzat elkészítése) vonatkozó megrendelés esetében.

A Kbt. 111. § r) pontja értelmében a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor.

A Kbt. a fent hivatkozott pont vonatkozásában 2017. január 1. napján módosult, ugyanis a Kbt. 111. § r) pontjában korábban CPV-kódok által meghatározott fogalmak nem voltak megfeleltethetők minden esetben a hazai jogi szabályozásban elterjedt szakkifejezésnek, ezért a módosítás eredményeként általánosabb jelleggel kerül meghatározásra a kivételi kör. A módosítás új kivételekkel egészítette ki a Kbt. 111. §-át. A Kbt. módosításától függetlenül segítséget nyújthatnak a CPV magyarázó rendelkezései, amely szerint a 714-es csoport foglalja össze a várostervezési és tájrendezési szolgáltatásokat. Az említett csoportba a várostervezési szolgáltatások, ideértve az összehangolt városfejlesztéshez szükséges fejlesztési szolgáltatások, valamint a tájrendezési szolgáltatások, ideértve a parkok, kereskedelmi és lakóterületek stb. tájrendezési tervezési szolgáltatásai tartoznak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) határozza meg a településtervezési szolgáltatás, településszerkezeti terv, illetve helyi építési szabályzat fogalmát. Az Étv. 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az Étv. hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan a településfejlesztés tervezésére és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés). Az Étv. 16. §-a részletesen szabályozza a településtervezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, amely szerint településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési eszköz elkészítése. Az Étv. 9/B.§ (2) bekezdés a)-b) pontjai konkrétan hivatkoznak a településszerkezeti tervre és a helyi építési szabályzatra mint a településrendezés eszközeire.

Az Étv. 16/A. § (1) bekezdése szerint a településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el.  

12. A Kbt. 111. § g) pontja alapján uniós értékhatárokat el nem érő, önálló településtervezési szolgáltatásra (új településszerkezeti terv és új helyi építési szabályzat elkészítése) vonatkozó megrendelés esetében a Kbt.-t alkalmazni kell-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 111. § g) pontja szerinti kivételi kör alkalmazhatósága nem merül fel településtervezési szolgáltatásra (új településszerkezeti terv és új helyi építési szabályzat elkészítése) vonatkozó megrendelés esetében.
A Kbt. 111. § g) pontja értelmében a Kbt.-t nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.

A kivételi kör kizárólag szolgáltatásmegrendelésre vonatkozik, azon belül is csak irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére. A közbeszerzési eljárás jogszerű mellőzésének további feltétele, hogy az ilyen tárgyú szolgáltatás megrendelésére az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához van szükség. Az ajánlatkérő tevékenységei közül azok minősülnek ún. alaptevékenységnek, amelyek például jogszabályban vagy az ajánlatkérő alapítója által határozatban, alapító okiratban stb. szakmai alapfeladatként kerültek meghatározásra. Költségvetési szerv ajánlatkérő az alapfeladatot közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenységként látja el.

Mivel településtervezési alaptevékenysége keretében – tehát szintén alaptevékenységként – településrendezési eszközt készít vagy készíttet el az önkormányzat, arra a Kbt. 111. § g) pontja nem értelmezhető (tanácsadás például a településszerkezeti terv elkészítéséhez nyújtott tanácsadás lehet, nem magának a tervnek az elkészítése).