A határozattal1 érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 115. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 28. § (1) bekezdését, mert az ajánlatkérő által az ajánlattételre felhívott gazdasági társaságok a cégnyilvántartás szerinti tevékenységi körük alapján a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit teljesíteni nem képesek.
Tényállás
Az ajánlatkérő (helyi önkormányzat) 2016. július 11-én a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárást indított irodabútorok, gyermekbútorok, lakástextilek és textiláruk beszerzésére. Az ajánlattételi felhívást e napon megküldte 4 gazdasági szereplőnek, a jelen ismertetés szerint E Kft., EK Kft., T Bt., és L Kft. részére. A dokumentációhoz csatolt műszaki leírásban meghatározta a beszerzés pontos mennyiségét, és termékleírást is rögzített.
A felhívás szerint a közbeszerzés európai uniós alapból finanszírozott.
Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a T Bt. (nettó ajánlati ár: 13.895.000.-Ft). Az összegezés megküldésére 2016. július 15-én, a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötésre 2016. július 19-én került sor.
A hivatalbóli kezdeményezés
A 2018. november 30-án benyújtott irat útján a kezdeményező kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 115. § (2) bekezdését és a Kbt. 28. § (1) bekezdését. A négy ajánlattételre felhívott gazdasági társaság cégtörténete szerinti tevékenységi körök alapján mindössze két gazdasági szereplő, az EK Kft. és a nyertes T Bt. rendelkezett a szükséges szakágazati besorolással, vagyis, a négy cég közül csupán ez a kettő volt alkalmas arra, hogy ajánlattételi felhívást kapjon. Az ajánlatkérő nem kizárólag teljesítésre alkalmas gazdasági szereplőket hívott fel ajánlattételre.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a jogsértés hiányának a megállapítását.
Nem vitatta a kezdeményező azon megállapítását, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárásban két olyan gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre, amelyek cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi körei között nem szerepelt a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységi kör. Álláspontja szerint azonban önmagában a szükséges tevékenységi kör cégjegyzékben történő feltüntetésének hiánya nem alapozza meg a Kbt. 115. § (2) bekezdésének a sérelmét.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 115. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 28. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 500.000,- forint bírságot szabott ki.
1A Kbt. 115. §-ának hatályos rendelkezései 2017. január 1-étől több tekintetben módosultak az ismertetett ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezésekhez képest, a döntés érdemi mondanivalója ugyanakkor a hatályos szabályok alapján is irányadó.
A Döntőbizottság határozatának indokolása szerint:
A Döntőbizottság a kezdeményezést érintő vizsgálatát a Kbt. és a vonatkozó egyéb jogszabályok 2016. július 11-én hatályos rendelkezései alapján végezte el.
A Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint e törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel.
A Kbt. 115. § (1) és (2) bekezdései szerint:
(1) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább négy - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. A 113. § nem alkalmazandó. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni.(...)
A Kbt. 28. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást - a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel - megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet - beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható - védelmére és a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítások megelőzésére. Az ajánlatkérő alkalmazhatja az értékelemzés módszerét is.
A jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzés esetén a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 115. § (2) bekezdése többek között kimondja, hogy amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti eljárást folytat, az ajánlattételi felhívást legalább négy olyan gazdasági szereplőnek kell megküldenie, amelyek megítélése szerint a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeinek megfelelnek. A jogszabályi előírás a Kbt. 28. § (1) bekezdésével együttesen értelmezve azon jogalkotói szándékot tükrözi, amely az érintett, verseny és nyilvánosság korlátozásával lefolytatott közbeszerzési eljárás esetére azt feltételezi, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére valóban képes, műszakilag megfelelő és fizikailag megvalósítható, gazdasági szempontból reális ajánlatot nyújtani képes négy gazdasági szereplő részére küld ajánlattételi felhívást.
A kezdeményező szerint azért valósult meg jogsértés, mert a L Kft. és az E Kft. esetében a cégnyilvántartásban nem szerepel a közbeszerzés tárgyát érintő tevékenységi kör. Az ajánlatkérő álláspontja szerint ugyanakkor nincs pontos jogszabályi definíciója annak, mely szervezet tekinthető szerződés teljesítésére alkalmasnak.
A Döntőbizottság vizsgálta a közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos cégadatokat, amelynek alapján egyetértett a kezdeményezővel abban, hogy kereskedelmi jellegű tevékenység sem az L Kft., sem az E Kft. ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő cégjegyzékében nem szerepelt.
Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a közbeszerzés tárgya irodabútorok, gyermekbútorok, lakástextilek és textiláruk vételére vonatkozó árubeszerzés volt, az ajánlatkérő a dokumentációban pontosan rögzítette igényét. A Kbt. 115. § (2) bekezdése és a Kbt. 28. § (1) bekezdése rendelkezéseinek összeolvasásával megfelelő ajánlat nyújtására tehát olyan gazdasági szereplők képesek, amelyek az érintett áru adás-vételére ajánlatot voltak képesek tenni, tehát ezekkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet végeznek.
A kereskedelemről szóló 2015. évi CLXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével.
A Ctv. 24. § (4a) és (4b) bekezdései szerint:
(4a) A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről.
(4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.
A fenti jogszabályok értelmében a kereskedelmi tevékenység hatósági bejelentés alapján végezhető, és amennyiben adott szervezet ilyen tevékenységet végez, a vonatkozó tevékenységi körnek szerepelnie kell a cégjegyzékben. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításakor – a cégjegyzék adatai alapján – két olyan gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre, amelyek – tevékenységi köreiket tekintve – egyáltalán nem végeztek kereskedelmi tevékenységet, ezért ennek alapján nem voltak képesek értékelhető ajánlatot benyújtani. Ezzel együtt az ajánlatkérő sem a kezdeményező részére adott adatszolgáltatásában, sem a jogorvoslati eljárás során nem igazolta, hogy milyen adatok, körülmények alapján találta a két kezdeményezéssel érintett gazdasági szereplőt olyannak, amelytől megfelelő ajánlatadásra számíthatott.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kezdeményezés tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 115. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 28. § (1) bekezdését.