Abban az esetben, ha egy szervezet vagy – támogatásból megvalósuló beszerzés esetén – személy részéről az az igény merül fel, hogy biztosítási szolgáltatásokat szeretne beszerezni, az első, amit vizsgálnia kell az, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett-e.
Amennyiben a szervezet klasszikus ajánlatkérőnek minősül, meg kell határoznia a beszerzési igényét és az ahhoz kapcsolódó becsült értéket. Mivel támogatásból megvalósuló beszerzés esetén a beszerzési igény és az ahhoz kapcsolódó becsült érték magát az ajánlatkérői minőség fennállását is befolyásolhatja, az ajánlatkérői minőségről való döntés, valamint a beszerzési igény és a becsült érték meghatározása szorosan összekapcsolódik.
Amennyiben a közbeszerzési kötelezettség fennáll, megtörtént a beszerzés tárgyának és az ahhoz kapcsolódó becsült értéknek a meghatározása, az ajánlatkérőnek az eljárásrend megtartása mellett meg kell határoznia az eljárás fajtáját, összeállítania a felhívást és a dokumentumokat, majd le kell folytatnia az eljárást, meg kell kötnie a szerződést, majd közzétennie az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót.
I. Az ajánlatkérői minőség vizsgálata
A klasszikus ajánlatkérőknél az adott beszerzési igénnyel kapcsolatos közbeszerzési kötelezettség megállapítása szempontjából a becsült értékre és az irányadó közbeszerzési értékhatárokra kell figyelemmel lenni.
A támogatott szervezetek vagy személyek esetében a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó megállapítást ennél hosszabb vizsgálatnak kell megelőznie.
A biztosítási szolgáltatások beszerzése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (3) bekezdése lehet releváns a közbeszerzési kötelezettség vonatkozásában akkor, ha maga a biztosítási szolgáltatás beszerzése támogatásból valósul meg. Nem alapoz meg tehát ajánlatkérői minőséget, ha a támogatott szervezet vagy személy a kizárólag az építési beruházásra kapott támogatásból megvalósuló épületére vonatkozóan vagyonbiztosítást köt (ezt egyébként az építési beruházásra irányuló közbeszerzés során javasolt az ajánlattevő számára kötelezettségként a felelősségbiztosítás mellett előírni).
A Kbt. 5. § (3) bekezdése azonban nem csak építési beruházás vonatkozásában alapozhat meg ajánlatkérői minőséget. Abban az esetben, ha a szervezet vagy személy a biztosítási szolgáltatás beszerzésére kapott támogatást, amelynek összege az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt eléri, ebben a vonatkozásban közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett.
A Kbt. 2018. november 29-én hatályba lépett módosítása jelentősen érintette a támogatott szervezetek és személyek közbeszerzési kötelezettségét, egyrészt a közbeszerzési kötelezettséget megalapozó támogatás összegére vonatkozó mérték emelése, másrészt a kivételi kör bővítése útján.
II. Az eljárás előkészítése
Amennyiben az ajánlatkérői minőség vizsgálata során a szervezet vagy személy arra a megállapításra jut, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, vagy azt önként vállalja, az eljárás előkészítése során javasolt először azt megvizsgálnia, hogy a beszerzési igénye kivételi körbe tartozhat-e. Ez a nem közszolgáltató ajánlatkérők esetében a Kbt. 9. §, valamint a beszerzés tárgya szerint irányadó uniós értékhatárt el nem érő becsült érték esetén a Kbt. 111. § tanulmányozását feltételezi. A Kbt. 111. §-a szerinti kivételi kör alkalmazása függ a beszerzés tárgyához kapcsolódó becsült értéktől is, ezért a becsült érték meghatározásának és a kivételi kör vizsgálatának sorrendje felcserélődik abban az esetben, amennyiben a Kbt. 111. § valamely rendelkezésének alkalmazása reális lehet.
Biztosítási szolgáltatások megrendelése nagy valószínűséggel nem fog kivételi körbe tartozni (minden esetben az adott igényhez és ajánlatkérőhöz kapcsolódó összes körülmény vizsgálandó).
II.1. A becsült érték meghatározása
Ahogy az előzőekben megállapításra került, klasszikus ajánlatkérők esetén magát az ajánlatkérői minőséget nem befolyásolja a beszerzési igényhez kapcsolódó becsült érték (nyilván az adott beszerzési igény vonatkozásában a közbeszerzési kötelezettséget igen), a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén azonban az ajánlatkérői minőség meghatározásának szerves eleme.
Biztosítási szolgáltatások megrendelése esetén a becsült érték meghatározása vonatkozásában kifejezetten rögzíti a Kbt., hogy a biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie, nem a biztosított értéket.
A becsült érték meghatározásának módszerei körében a Kbt. felsorolása nem taxatív [Kbt. 28. § (2) bekezdése], de abban az esetben, ha az eljárás ellenőrzés alá esik, javasolt a „bejáratott” módszerek, azaz a Kbt. 28. § (2) bekezdésében felsoroltak közül választani. A Kbt. az összeférhetetlenségről szóló rendelkezések körében, a 25. § (7) bekezdésében rögzíti, hogy az ajánlatkérő által a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatás, vagy az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban történő részvétel [Kbt. 28. § (4) bekezdés], vagy az ajánlatkérő támogatásra irányuló igénye (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlat nyújtása nem eredményez összeférhetetlenséget, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt az érintett szervezettel vagy személlyel a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
A részekre bontás tilalmának vizsgálata – ahogy valamennyi beszerzési tárgy esetében – ebben az esetben is rendkívüli jelentőséggel bír.
A Közbeszerzések Tanácsa KÉ 2017. évi 95. számú, a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában 2017. június 9. napján megjelent útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) segítséget nyújthat a jogalkalmazóknak abban, hogy az adott beszerzési igényükre vonatkozóan meg tudják ítélni, hogy fennáll-e a részekre bontás tilalma.
További segítségül szolgálhat az Útmutató kiegészítéséül szolgáló Példatár.
Biztosítási szolgáltatások beszerzése során az ajánlatkérő részéről felmerülhet, hogy vagyonbiztosítást és felelősségbiztosítást, életbiztosítást, balesetbiztosítást, és egészségbiztosítást szeretne kötni.
A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján szolgáltatások megrendelése esetében a vizsgálat elsődleges szempontja az, hogy az egyes beszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányulnak-e. A Kbt. 19. § (3) bekezdésének utolsó mondata alapján szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.
Az Útmutató szerint a Közbeszerzési Hatóság által ismert európai bizottsági audit tapasztalatok alapján a beszerzés tárgyának (szolgáltatások esetében azok tartalmának), rendeltetésének azonossága és felhasználásuk egymással közvetlen összefüggése a döntő szempontok annak vizsgálata során, hogy a becsült értéküket részekre lehet-e bontani. Abban az esetben, ha a szolgáltatások eltérő feladatokat foglalnak magukban, és nem képeznek műszaki és gazdasági-funkcionális egységet, a két tevékenység eltérő közvetlen cél megvalósítására irányul. Az ugyanazon közvetlen cél hiánya miatt két ilyen tevékenység szolgáltatás megrendeléseként történő beszerzésére nem vonatkozik a részekre bontás tilalma, tekintettel arra, hogy a műszaki-gazdasági funkcionális egység hiánya miatt erre vonatkozóan egyértelmű megállapítás tehető.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:439. § (2) bekezdése első fordulata szerint a biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében, a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében (a továbbiakban: kárbiztosítás) vagy a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében (a továbbiakban: összegbiztosítás) áll. A Ptk. a LXIII. fejezetében, a kárbiztosítási szerződés körében szabályozza a felelősségbiztosítás szabályait, valamint ebbe a körbe tartoznak a vagyonbiztosítások is.
A Ptk. 6:470. § (1) bekezdése szerint felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.
Az Útmutató szerint szolgáltatások megrendelése esetében lényeges szempont a szolgáltatás tartalmának a vizsgálata a tekintetben, hogy annak mi a közvetlen célja.
Közvetlen célját tekintve a vagyonbiztosítás a biztosított vagyonában bekövetkezett kárának megtérítésére, a felelősségbiztosítás a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésére irányul (mentesítés a kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól), azaz a szolgáltatások tartalma elkülönül, azok nem irányulnak ugyanarra a közvetlen célra, amely a becsült értékük részekre bontásának irányába mutathat.
A Ptk. 6:477. § első fordulata szerint életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.
A Ptk. 6:485. §-a szerint balesetbiztosítási szerződés alapján a biztosító különösen a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, vagy a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
Az életbiztosítások és a balesetbiztosítások esetében is a biztosított számára történő teljesítésre vállal kötelezettséget a biztosító bizonyos esemény bekövetkezte esetére.
A vagyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás becsült értékének részekre bontásával kapcsolatban kifejtettek itt is irányadóak, azaz a közvetlen cél tekintetében vizsgálandó, hogy milyen helytállási kötelezettsége van a biztosítónak (mi a szolgáltatás tartalma), és szempont lehet az is, hogy a helytállási kötelezettséghez milyen szerződéses feltételek kapcsolódnak.
A Ptk. 6:487. §-a szerint egészségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülő költségek megtérítésére is.
Az egészségbiztosítási szolgáltatások becsült értékének részekre bontása tekintetében szintén a biztosító szolgáltatásának tartalma vizsgálandó.
A biztosítási szolgáltatások vonatkozásában abban az esetben, ha a szerződéses feltételekben olyan eltérések mutatkoznak, amelyek alapján megállapítható, hogy az egyes biztosítási típusok tekintetében a biztosító szolgáltatásának tartalma különbözik, az a becsült érték részekre bontásának irányába mutat. Önmagában a biztosítási események különbözősége nem alapozza meg a részekre bontást.
Az azonos közvetlen cél hiánya a részekre bontás irányába mutathat a vagyonbiztosítás és a felelősségbiztosítás tekintetében, azaz feltételezhető, hogy becsült értékük egymástól, és az élet- és balesetbiztosítás, valamint az egészségbiztosítás becsült értékétől részekre bontható.
Az Útmutató szerint támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetén fontos szempont, hogy ugyan nem az uniós forrású pályázat/projekt vagy hazai támogatási pályázat/projekt a döntő szempont a „részekre bontás tilalma” szabály vizsgálatakor, hanem a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállása, a Közbeszerzési Hatóság által ismert európai bizottsági audit tapasztalatok alapján fokozott figyelemmel javasolt eljárni, amennyiben a beszerzések egy uniós támogatáspolitikai értelemben vett projekt keretében kerülnek megvalósításra, ugyanis ez a tény az egyes beszerzéseket összekapcsolhatja a becsült érték meghatározása szempontjából.
A becsült érték meghatározását követően az alkalmazandó eljárásrendet kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia. Ebben a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a 2019. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatója adhat iránymutatást.
II.2. Döntés az eljárás fajtájáról
Amennyiben az ajánlatkérő meghatározta az alkalmazandó eljárásrendet, a Kbt.-ben megengedett keretek között azt kell meghatároznia, hogy pontosan milyen eljárást szeretne lefolytatni.
Nemzeti eljárásrendben a Kbt. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő dönthet az önállóan kialakított eljárási szabályok alkalmazása mellett, vagy a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján lehetősége van – többek között – tárgyalásos eljárást indítania a Kbt. 113. §-a alapján. A Kbt. 115. §-a szerinti eljárást az ajánlatkérő nyilvánvalóan nem alkalmazhatja, valamint – a jogalapok vélhető hiánya miatt – nem javasolt a Kbt. 98. §-a alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítania.
A tárgyalásos eljárás alkalmazása különösen akkor javasolt, ha az ajánlatkérő tárgyalni szeretne olyan feltételekről is az ár mellett, amelyet a biztosítás szakmai ismeretei hiányában nem tudott pontosan meghatározni. Ebben az esetben természetesen figyelemmel kell lenni a Kbt. alapelveinek megtartására is.
Uniós eljárásrendben az ajánlatkérő szintén megvizsgálhatja a tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét, azonban arra annyira szűk körben van lehetőség biztosítási szolgáltatások beszerzése esetén [esetleg a Kbt. 85. § (2) bekezdés c) pontja alapján], hogy az ajánlatkérő vélhetően arra a megállapításra jut, hogy első eljárásként [vö. Kbt. 85. § (2) bekezdés e) pontjával] arra nem lesz lehetősége. A tárgyalásos eljárás alkalmazása során, különösen, ha az ajánlatkérő – ahogy az esetek többségében – a szerződéses feltételekről szeretne tárgyalni, javasolt figyelemmel lennie arra a tényre, hogy a biztosítók általában általános szerződési feltételekkel dolgoznak.
Biztosítási szolgáltatások beszerzése esetén uniós eljárásrendben a legnagyobb biztonsággal a nyílt eljárás választható.
Ezen a ponton az ajánlatkérőnek abba az irányba javasolt továbblépnie, hogy megvizsgálja, kötelező-e felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia az eljárásba. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítséget nyújthat a lefolytatandó eljárás megválasztásában is.
II.3. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása
Amennyiben a bevonás kötelező, vagy az ajánlatkérő úgy dönt, hogy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót von be az eljárásba, a tanácsadónak már az eljárás előkészítésében is részt kell vennie, legalább a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok összeállítása vonatkozásában.
Maga a Kbt. 27. § (3) bekezdés első fordulata közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy bevonását írja elő az eljárás előkészítésébe, ez a rendelkezés azonban nem a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóról, hanem a bírálóbizottsági tagról szól. A Kbt. 27. § (3) bekezdés második fordulata a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonásáról az eljárás során rendelkezik. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet] 21. § (1) bekezdése szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatását segíti elő.
A 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése azonban rögzíti a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak a közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonásának kötelezettségét is. A közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonás során jóváhagyási vagy aláírási kötelezettséget a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet nem rögzít. A 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 21. § (9) bekezdés a) pontja a közbeszerzési eljárást megindító felhívás és – a műszaki leírás, műszaki tervdokumentáció és az árazatlan költségvetés kivételével – a közbeszerzési dokumentumok jóváhagyásáról vagy aláírásáról rendelkezik (attól függően, hogy az eljárás lefolytatása elektronikusan vagy papíralapon történik), amely tevékenység már az eljárás lefolytatásához kapcsolható. A Kbt. 3. § 23. pontja alapján a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének időpontja a közbeszerzés megkezdése, azaz az már az eljárás lefolytatásának minősül.
Tekintettel arra, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó vélhetően azt a felhívást és közbeszerzési dokumentumokat hagyja jóvá vagy írja alá és pecsételi le, amelyet maga készített, és ez a tevékenység a közbeszerzési eljárás előkészítése körébe tartozik, ennek a tevékenységnek a vonatkozásában alátámasztható az eljárás előkészítésébe történő bevonás szükségessége, azonban kötelezettsége nem.
Arra vonatkozóan, hogy a támogatás hazai vagy uniós forrásból valósul meg, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége szempontjából nincs különbség, tekintettel arra, hogy az az ajánlatkérői minőség szempontjából semmilyen relevanciával nem bír. Az egyetlen különbség abban állhat, hogy az eljárásban kötelező-e felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni [Kbt. 27. § (3) bekezdésének második fordulata].
A Kbt. 27. § (3) bekezdésének második fordulata alapján abban az esetben, ha a támogatás forrása részben vagy egészben uniós, annak mértéke nem releváns a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása szempontjából, hazai forrású támogatás esetében szolgáltatás megrendelésének beszerzése során felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása csak az irányadó uniós értékhatárt elérő beszerzés esetén kötelező.
Ahogy a biztosítási szolgáltatások megrendelése, valamennyi szolgáltatás megrendelése beszerzési tárgy vonatkozásában a Kbt. 5. § (3) bekezdésének legújabb módosítása alapján a támogatási forrás tekintetében nincs különbség a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása szempontjából, tekintettel arra, hogy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót csak közbeszerzési eljárásban kötelező bevonni, szolgáltatás megrendelése vonatkozásában közbeszerzési kötelezettség pedig csak a beszerzés tárgya szerinti uniós értékhatárt elérő mértékű támogatás esetében áll fenn, azaz ezekben az esetekben a részekre bontás tilalma mellett megállapított egységes beszerzési igényre eső becsült érték biztosan eléri az irányadó uniós értékhatárt.
E helyütt érdemes egy kitérőt tenni a többi beszerzési tárgy vonatkozásában is.
Árubeszerzés esetén a szolgáltatás megrendelésére vonatkozóan kifejtettek irányadóak, építési beruházás megrendelése esetén azonban mutatkozik némi különbség a finanszírozás forrása és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása szempontjából.
A Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti építési beruházás [és az ahhoz kapcsolódó Kbt. 5. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szolgáltatás] a közbeszerzési kötelezettséget az irányadó nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzése esetén a 18 750 000 forintot (legalább a becsült érték 75 %-át) meghaladó mértékű támogatás alapoz meg. Építési beruházások során a közbeszerzési kötelezettség szempontjából a támogatás forrása nem releváns, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása szempontjából azonban jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy hazai forrású támogatás esetén felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót csak az 500 000 000 forintot elérő mértékű becsült értékű beszerzés esetén kötelező bevonni, a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján (18 750 000 forintot meghaladó mértékű támogatás esetén) közbeszerzési kötelezettség pedig már 25 000 000 forintot elérő becsült értékű beszerzés esetén is fennáll. Amennyiben a támogatás uniós forrásból valósul meg, annak mértékére tekintet nélkül kötelező a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása. Az irányadó uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházás esetén (a többségi részben történő, 861 770 840 forintot meghaladó mértékű támogatás mellett) a Kbt. 27. § (3) bekezdésében meghatározott mértékre tekintettel (500 000 000 forint) szintén nem releváns a támogatási forrás a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása szempontjából.
Amennyiben a közbeszerzési kötelezettség kizárólag a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján áll fenn, amely kimondja, hogy építési beruházások esetén a 300 000 000 forintot elérő támogatás alapoz meg közbeszerzési kötelezettséget, amelyet mindig az adott beszerzésre irányuló támogatás tekintetében kell vizsgálni (azaz a részekre bontás tilalmára tekintettel gyakorlatilag az adott beruházás becsült értéke el fogja érni a 300 000 000 forintot), hazai forrásból támogatott építési beruházások beszerzése esetén a 300 000 000 forinttól 499 999 999 forintig terjedő becsült érték mellett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása nem kötelező. Amennyiben a támogatás uniós forrásból valósul meg, annak mértékére tekintet nélkül kötelező a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása. Uniós forrásból támogatott beszerzés esetén a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján ajánlatkérő szervezetek közbeszerzési eljárásai esetében kötelező.
II.4. A felhívás és a közbeszerzési dokumentumok összeállítása
Mint minden közbeszerzési eljárás felhívásának és közbeszerzési dokumentumainak összeállítása során, a biztosítási szolgáltatások beszerzésekor is fontos az ajánlatkérőnek szem előtt tartania, hogy ugyan a beszerzési igényét szabadon határozhatja meg, annak valós beszerzési igényt kell tükröznie (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.293/24/2016. számú határozatát). A gyakorlatban tehát – az bármennyire is szimpatikus az ajánlatkérőnek – nem lehet egy adott biztosító termékére kiírni az eljárást.
Az ajánlatkérőnek javasolt szem előtt tartania az alkalmassági követelmények meghatározásakor, hogy a 75 %-os szabály [Kbt. 65. § (5) bekezdése] alkalmazásakor próbáljon eleget tenni a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet előírásainak [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet].
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3a) bekezdése alapján az ajánlatkérő a referenciaigazolásban csak abban az indokolt esetben követelheti meg az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését, ha a korábbi teljesítéshez kapcsolódóan nem írható elő olyan mennyiségi meghatározás, amelyre a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglalt százalékos viszonyítás az ajánlatkérői előírás arányosságának megítélésére alkalmazható.
A biztosító korábbi szerződéseiben vállalt helytállási kötelezettségének mértéke mennyiségi paraméterként előírható, amellyel az ajánlatkérő meg fog felelni a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3a) bekezdésének, tekintettel arra, hogy maga a helytállási kötelezettség nem minősül ellenszolgáltatásnak.
Az értékelési szempontok meghatározása során gyakran merül fel kérdésként, hogy az ár mellett még mit lehet meghatározni. A biztosítási szolgáltatás specialitásából adódóan megjelenhetnek „testreszabott” értékelési szempontok is, mint például a magasabb kárlimit vagy az alacsonyabb önrész.
III. Az eljárás lefolytatása
A közbeszerzési eljárás lefolytatása során már nem igényel megkülönböztetett figyelmet önmagában arra a tényre tekintettel az eljárás, hogy biztosítási szolgáltatások beszerzéséről van szó.