1. Az elektronikus közbeszerzés jogszabályi háttere, előzményei
a) Az elektronikus hirdetményfeladással kapcsolatos alapvető európai uniós szabályok
A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) (a továbbiakban: 2014/24/EU Irányelv) (52) preambulumbekezdése megállapítja, hogy az „elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben egyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a közbeszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárá-sokban ezeknek kell a kommunikáció és az információ¬csere általánosan használt eszközeivé válniuk, mivel jelentősen növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban.”, azaz a preambulumbekezdés első fordulata azt hangsúlyozza, hogy a szerződésekkel kapcsolatos elektronikus közzététel egyszerűbb, mint a nem elektronikus forma, és növelheti a közbeszerzési eljárások folyamatának hatékonyságát, átláthatóságát. A 2014/24/EU Irányelv mindebből kiindulva ugyanebben a preambulumbekezdésben a fentiekből következtetve rögzíti, hogy „kötelezővé kell tenni a hirdetmények elektronikus formában történő továbbítását, a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását, valamint - 30 hónapos átmeneti időszakot követően - a teljes körű elektronikus kommunikációt, ami azt jelenti, hogy az eljárás minden szakaszában elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt, beleértve a részvételi jelentkezések továbbítását és különösen az ajánlatok benyújtását (elektronikus benyújtás) is”.
A 2014/24/EU Irányelv 90. cikkének megfelelően minden tagállamnak biztosítania kellett az elektronikus kommunikációt valamennyi közbeszerzési eljárásban 2018. október 18-ig, így a hirdetmények elektronikus formában történő továbbítását is.
A 2014/24/EU Irányelv 51. cikkének (2) bekezdése a fent hivatkozott preambulumbekezdésnek megfelelően előírja, hogy a tájékoztatókat és hirdetményeket elektronikus úton kell továbbítani az Európai Unió Kiadóhivatalának (a továbbiakban: Kiadóhivatal), valamint elektronikus úton kell ezeket közzétenni. A Kiadóhivatal a hirdetmények elektronikus továbbítására két megoldást alakított ki: az egyik az eSender, a másik pedig az eNotices.
Az eSender szolgáltatás a felhasználók számára egy minősítési folyamat eredményeképpen, a hirdetmények szabványos XML fájlokban történő megküldését jelenti a Kiadóhivatal részére. Ehhez a folyamathoz az eSender szervezetnek szoftverfejlesztésben és átfogó tesztfázisokban kell részt vennie az XML fájlok elfogadható minőségének biztosítása érdekében. Az eSender tipikus felhasználói az Európai Unión belül például az egyes uniós tagállamok hivatalos lapjai, a nagyszámú elektronikus hirdetményt megküldő ajánlatkérők, az ajánlatkérők megbízásából eljáró állami intézmények vagy egyéb gazdasági szereplők, valamint közbeszerzési szoftverfejlesztők. A magyar közbeszerzési hirdetmények minősített eSender szervezete a Közbeszerzési Hatóság.
Az eNotices alkalmazás online űrlapok használatával biztosítja ajánlatkérők számára a hirdetmények feladását a Kiadóhivatal honlapján. Ezt a lehetőséget a Kiadóhivatal olyan ajánlatkérők számára ajánlja, akiknek/amelyeknek évente csak kevés számú hirdetményt kell közzétenniük, illetve akik nem kívánnak időt szánni és pénzt költeni arra, hogy testreszabott szoftvert fejlesszenek ki saját maguk számára. Az eNotices-ben a kötelezően kitöltendő mezők automatikus ellenőrzése és az elektronikus hirdetmények egyértelmű struktúrája biztosítja az európai uniós irányelvekkel való összhangot, és minimálisra csökkenti a hibák kockázatát.
A magyar hirdetmények ajánlatkérői közvetlen feladására az eNotices-en keresztül kizárólag a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti hirdetmények esetében kerülhet sor1.
b) Az elektronikus hirdetményfeladással kapcsolatos alapvető hazai szabályok
A közbeszerzési hirdetmények elektronikus feladásának kötelező jogi szabályozása egészen 2010-ig nyúlik vissza. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi Kbt.) 2010-ben két fokozatban vezette be a hirdetmények kötelező elektronikus megküldését. Az uniós hirdetmények esetében a 2003. évi Kbt. 44. § (2) bekezdése 2010. január 1-től tartalmazta, hogy ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. A nemzeti hirdetmények esetében a 2003. évi Kbt. 246. § (2) bekezdése 2010. szeptember 15-től tette kötelezővé, hogy ajánlatkérőnek a hirdetményt a külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (a Tanács Titkárságának).
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 30. § (5) bekezdése, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 37. § (6) bekezdése már a kihirdetésekor tartalmazta, hogy az ajánlatkérőnek a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak.
Az előzőek alapján látható tehát, hogy a 2014/24/EU Irányelv hirdetmények elektronikus továbbítására vonatkozó szabályainak a magyar közbeszerzési szabályozás és a hirdetmények megküldésének gyakorlata már 2010. január 1. óta megfelelt. A hirdetmények megküldésére a Közbeszerzések Tanácsa 2002-től kezdte fejleszteni, és 2004-ben elindította az elektronikus hirdetménykezelő rendszert (a továbbiakban: EHR), amely lehetővé tette a hirdetmények ajánlatkérők, vagy meghatalmazottjaik részéről történő elektronikus megküldését, valamint 2005-től a hirdetmények Kiadóhivatalnak elektronikus formában történő továbbítását is. Az EHR 2004-ben történt elindítását követően a hirdetmények papír alapon (postai küldeményként, faxon, személyesen benyújtva) történő megküldése 2012-ben de facto teljesen megszűnt.
1Lásd: a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 31-32. §-ait.
2. Az elektronikus közbeszerzési rendszer hirdetményekkel kapcsolatos jogszabályi keretei
a) Az elektronikus közbeszerzési rendszer indítása
Az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) alkalmazhatóságának jogszabályi feltételeit legelőször a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2017. november 15-től hatályos módosítása ugyan megteremtette, azonban a 2017. november 15. és 2017. december 31-e közötti időszakban az EKR iránti csekély érdeklődés miatt (a https://ekr.gov.hu oldal tanúsága szerint mindössze egy közbeszerzési eljárás került megindításra) az erre az időszakra vonatkozó átmeneti szabályozással és gyakorlati kérdésekkel nem célszerű e cikk keretein belül foglalkozni.
b) Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet hirdetményekkel kapcsolatos legalapvetőbb jogi kérdései
Az EKR jogi szabályozásának kereteit az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) adja, amely ugyan 2018. január 1-jén hatályba lépett, azonban a Kbt. 196. § (3) bekezdésének 2017. december 31-ei módosítása alapján a Kbt. 40. §-a, amely az EKR kötelező alkalmazására vonatkozó szabályt tartalmazza, csak 2018. április 15-én lépett hatályba, azaz az EKR-t csak 2018. április 15-től kellett kötelezően alkalmazni.
Az EKR rendelet megalkotásával, jogalkotói döntés alapján egy teljesen integrált EKR jött létre, azaz a hirdetmények elektronikus formában történő feltöltését, továbbítását, a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását, valamint a teljes körű elektronikus kommunikációt, az eljárás minden szakaszában elektronikus úton folytatott kommunikációt, a részvételi jelentkezések és az ajánlatok benyújtását is egyetlen rendszer biztosítja, így az EHR 2018. április 15-től már csak az EKR melletti redundáns rendszer szerepét tölti be.
Annak ellenére, hogy az EKR-t 2018. április 15-től, azaz a második negyedévtől kötelezően alkalmazni kellett, 2018-ban az EKR-en keresztül a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött hirdetmények aránya nem érte el a 40%-ot sem. Az EHR-ben és az EKR-ben megküldött hirdetmények statisztikai adatai alapján 2018-ban az egész évre vonatkozóan a hirdetmények 63,5%-a az EHR-en, 36,5 %-a az EKR-en keresztül került megküldésre.
A 2018. évi adatokat havi bontásban vizsgálva látható, hogy 2018. áprilisától lassan emelkedni kezdett az EKR-en keresztül megküldött hirdetmények aránya, és augusztusban a hirdetmények több, mint 50%-az EKR-en keresztül került megküldésre a Közbeszerzési Hatóságnak, míg 2018. decemberében ez az arány már majdnem elérte a 80%-ot.
A hirdetmények feladásához jogi szempontból csak közvetve kapcsolódik ajánlatkérőknek az EKR-ben történő regisztrációjának kérdése, amely azonban az eljárások tekintetében a hirdetmény(ek) feladásának elengedhetetlen feltétele. Az EKR használatához az EKR-ben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. Az EKR-ben történő regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet2.
Az ajánlatkérők regisztrációja a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásához kötött, melyet a Közbeszerzési Hatóság köteles megadni, ha a szervezet önálló jogalanyisággal rendelkezik, és a Kbt. szerint önálló ajánlatkérőnek minősül3. A jogalanyiság tekintetében különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:1-2:4. §-ai, Ptk. 3:1. § (1)-(2) bekezdése, 3:3. § (3) bekezdése és a 3:32. §-a, míg a Kbt. szerinti önálló ajánlatkérői minőség esetében a Kbt. 5-7. §-ai az irányadók.
A Közbeszerzési Hatóság az EKR-ben létrejövő ajánlatkérői nyilvántartásban ellenőrizheti, hogy az ajánlatkérő részéről a megfelelő Kbt. szerinti jogalapnak megfelelően történt-e az ajánlatkérői minőség megjelölése, és felszólíthatja az ajánlatkérőt a nyilvántartásban szereplő adatok javítására. Amennyiben az ajánlatkérő ennek a felszólításnak nem tesz eleget, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti4. Az EKR rendeletnek ez az egyébként diszpozitív szabálya a Kbt. 26. § (2) bekezdésének kógens szabályát egészíti ki, amely egyébként az ajánlatkérők bejelentési kötelezettségének elmulasztása, vagy a Kbt. hatálya alá tartozásának kétsége esetén kötelezi a Közbeszerzési Hatóság elnökét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére.
Az EKR-ben a hirdetmények feladásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat az EKR rendelet 11. alcíme (19. §-a) tartalmazza. Az EKR rendelet rögzíti, hogy a Kbt.-ben meghatározott hirdetmények elektronikus úton történő benyújtására a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) rendelkezései szerint, az EKR rendeletben meghatározott eltérésekkel és követelményeknek megfelelően kerülhet sor5.
2 Lásd: EKR rendelet 6. § (1) bekezdése.
3 Lásd: EKR rendelet 6. § (2) bekezdése.
4 Lásd: EKR rendelet 6. § (3) bekezdése.
5 Lásd: EKR rendelet 19. § (1) bekezdése.
Az MvM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a Kbt. szerinti, az Európai Unió Hivatalos Lapja kiegészítésében, a hirdetmények elektronikus napilapjában (Tenders Electronic Daily, a továbbiakban: TED) vagy a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Értesítő) közzéteendő vagy közzétehető hirdetmények TED-en történő közzétételre való feladását, illetve az Értesítőben történő közzétételét a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött kérelemmel kell kezdeményezni. Az MvM rendelet alapján a kérelemhez mellékelni kell a hirdetmény egy példányát, adott esetben a minőségellenőrzési tanúsítványt, valamint a közbeszerzési dokumentumokat, ha a kérelmező a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését is kéri. Az EKR rendelet erre a kérelemre és mellékleteire vonatkozóan írja elő ajánlatkérőnek, hogy a kérelmet és mellékleteit az EKR-ben kell létrehozni és az EKR-en keresztül kell a Közbeszerzési Hatóság részére megküldeni6.
Az EKR rendelet rögzíti azt is, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak - a Kbt.-ben és az MvM rendeletben meghatározott követelmények teljesülésének ellenőrzését megelőzően - a hirdetmény közzétételére irányuló kérelmet először abból a szempontból kell megvizsgálnia, hogy az megfelel-e az EKR rendelet 19. §-a szerinti követelményeknek (azaz az EKR-en keresztüli benyújtásnak és az elektronikus levélcím megadására vonatkozó előírásnak). Amennyiben azok nem felelnek meg az EKR rendelet 19. §-a szerinti követelményeknek, két munkanapon belül elektronikus úton vagy telefaxon fel kell hívnia az ajánlatkérőt a dokumentum ismételt benyújtására. A Kbt.-ben és az MvM rendeletben meghatározott határidők számítását az EKR rendelet szerinti követelmények teljesítésétől kell számítani7.
Egyebekben az EKR rendelet 19. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közzétételi kérelem visszavonására irányuló, valamint a helyesbítési kérelemre is8.
c) Az EKR üzemzavarával, üzemszünetével és működési hibájával kapcsolatos hirdetményfeladást érintő szabályok
Az EKR rendelet 3. § (1) bekezdése állapítja meg azokat a helyzeteket, amikor az ajánlatkérő az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazásának mellőzéséről dönthet. A hivatkozott jogszabályhely e) pontja rögzíti azt az esetet, amikor az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást (működési hiba). A hivatkozott jogszabályhely f) pontja alapján ajánlatkérő akkor dönthet még az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása mellőzéséről, ha az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható. Amennyiben az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az előbb említett két helyzet indokolja, az ajánlatkérő ezekben az esetekben is köteles az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az EKR-ben kitölteni, és - ha az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges - az EKR-en keresztül, vagy - ha az üzemzavar miatt nem lehetséges - az MvM rendelet szerint nyilvánosan közzétenni. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban, ha a közbeszerzési eljárásban az EKR működési hibája az eljárás során következett be, ajánlatkérő ezen jogszabályi kötelezettségének - az EKR működésének sajátosságai miatt - kizárólag az EHR alkalmazásával volt képes eleget tenni.
Az üzemszünet, üzemzavar definícióját az EKR rendelet tartalmazza, de a vonatkozó részletszabályokat, és az EKR üzemeltetőjének ezekkel kapcsolatos kötelezettségeit nem az EKR rendelet, hanem az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet (a továbbiakban: 40/2017. MvM rendelet) határozza meg.
6 Lásd: EKR rendelet 19. § (2) bekezdése.
7 Lásd: EKR rendelet 19. § (3) bekezdése.
8 Lásd: EKR rendelet 19. § (3) bekezdése.
Az üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi9, míg az üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet10.
A 40/2017. MvM rendelet alapján az EKR üzemeltetőjének az üzemszünetet munkanapokon este tizenkilenc óra és hajnali kettő óra közötti időszakra, vagy munkanapokon kívüli időszakra kell ütemeznie11. Az EKR üzemeltetője minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az EKR honlapján és saját honlapján12 tájékoztatót közzétenni legalább egy munkanappal a tevékenység megkezdése előtt, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi13.
Az üzemszünetre vonatkozó tájékoztatás tartalmát illetően a 40/2017. MvM rendelet előírja annak tartalmi követelményeit is, így az EKR üzemeltetőjének meg kell adnia a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját, az érintett szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat, és ha a tervezett technikai tevékenység az EKR elektronikus szolgáltatásának módosulásával jár, a módosítás pontos leírását, valamint a felhasználásban bekövetkező változások leírását is14.
Az EKR rendelet szerinti üzemzavar esetén az EKR üzemeltetője az üzemzavar észlelését és beazonosítását követően haladéktalanul köteles az EKR honlapján - vagy annak működésképtelensége esetén a saját honlapján - tájékoztatást közzétenni, valamint a tájékoztatásnak a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételét is kezdeményezni. A 40/2017. MvM rendelet az üzemzavarról szóló tájékoztatás tartalmát is meghatározza. Ez alapján az EKR üzemeltetőjének a tájékoztatásban meg kell adnia az üzemzavarral érintett szolgáltatások körét, és az EKR üzemeltetőjének az üzemzavar ideje alatt folyamatosan működő ügyfélszolgálati elérhetőségét15.
Az EKR üzemeltetője köteles az üzemzavar észlelésére vonatkozó bejelentések fogadását folyamatosan, az általa közzétett elérhetőségeken (legalább elektronikus úton, munkanapokon nyolc és tizennyolc óra között telefonon is) biztosítani, és azokat kivizsgálni16.
Az EKR üzemeltetője az üzemszünetekről és üzemzavarokról köteles az EKR felületén és saját honlapján is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az EKR üzemeltetője által kiadott tájékoztatást17.
Az EKR rendelet az EKR üzemzavarával kapcsolatban a hirdetményeket is érintő különös szabályokat tartalmaz. Az EKR rendelet meghatározza az üzemzavar azon tartalmi feltételeit, amelyek bekövetkeztekor ajánlatkérőnek az EKR-ben eljárási cselekményt kell végeznie.
9 Lásd: EKR rendelet 22. § (1) bekezdése.
10 Lásd: EKR rendelet 22. § (2) bekezdése.
11 Lásd: 40/2017. rendelet 2. § (1) bekezdése.
12 Az EKR üzemeltetője honlapjának elérhetősége: https://nekszt.hu.
13 Lásd: 40/2017. rendelet 2. § (2) bekezdése.
14 Lásd: 40/2017. rendelet 2. § (3) bekezdése.
15 Lásd: 40/2017. rendelet 3. § (1) bekezdése.
16 Lásd: 40/2017. rendelet 3. § (2) bekezdése.
17 Lásd: 40/2017. rendelet 4. §.
Az EKR rendelet a fentiek szerint kettő esetet rögzít, és egyúttal előírja azt is, hogy az éppen folyamatban lévő ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, abban az esetben, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető18.
Fontos kiemelni, hogy ezekben az esetekben a jogszabály garanciális feltételt biztosít arra az esetre, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt bekövetkező súlyosabb üzemzavarok miatt nem állna megfelelő vagy elegendő időtartam rendelkezésre a gazdasági szereplőknek az ajánlatuk vagy jelentkezésük elkészítésére. A garanciális feltétel itt azt jelenti, hogy az éppen lejáró, vagy folyamatban lévő határidő annak ellenére sem jár le, ha az egyébként az eljárást megindító felhívás szerint már lejárt volna az üzemzavar kezdetét követően. Ebben az esetben a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban az EKR blokkolja az eljárási cselekményeket, egyúttal az EKR rendelet kötelezi ajánlatkérőt az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítására az EKR működésének helyreállítását követően. Az EKR rendelet az első eset [EKR rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja] vonatkozásában előírja, hogy a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtására. A jogalkotó ebben az esetben nem tesz különbséget az uniós és nemzeti hirdetmények között, azonban kijelenthető, hogy mivel az uniós hirdetmények esetében az MvM rendelet 20. § (5) bekezdése alapján a Kiadóhivatal a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé, célszerű legalább hat nappal meghosszabbítani a határidőt, ha az a hirdetmény feladásakor már lejárt, vagy a feladástól számítva kevesebb mint öt nap maradt hátra a határidőből. Az EKR rendelet a második esetben [EKR rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja] azonban nem rögzíti azt a kötelező minimális időtartamot, amellyel ajánlatkérő adott esetben köteles a határidőt meghosszabbítani, azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján megfigyelhető volt, hogy ajánlatkérők jellemzően az üzemzavar időtartamával hosszabbították meg az ajánlattételi határidőt.
Amennyiben az ajánlattételi vagy részvételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara miatt módosító hirdetmény feladása vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve részvételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta után is feladhatja az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon, erre a körülményre azonban a módosító hirdetményben utalni kell19.
A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról szóló 21/2018. (XII. 21.) MvM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. §-a az MvM rendeletet 13. §-át a (2a) bekezdéssel egészítette ki, amely alapján a hirdetményellenőrzési díjat nem kell befizetni, ha a hirdetmény feladása az EKR jogszabályban meghatározott üzemzavara miatt, kizárólag az ajánlattételi és részvételi határidő kötelező meghosszabbítása céljából szükséges.
A Módr. 3. §-a értelmében az MvM rendelet 43. §-a a (8) bekezdéssel egészül ki, amely szerint az MvM rendelet 13. § (2a) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően megkezdett hirdetmény-ellenőrzések tekintetében kell alkalmazni. Mivel a Módr. a kihirdetését követő napon lép hatályba, a hivatkozott jogszabály 2018. december 22-től alkalmazandó.
Fontos kiemelni, hogy az EKR működtetésében közreműködőket nem terheli kártérítési felelősség a felhasználókkal szemben az EKR működéséből, működési zavaraiból, az üzemeltetés során felmerülő hibákból eredő károkért20.
18 Lásd: EKR rendelet 16. § (1) bekezdése.
19 Lásd: EKR rendelet 16. § (3) bekezdése.
20 Lásd: 40/2017. rendelet 5. §.
d) Az EKR-től eltérő informatikai rendszer alkalmazása
A hirdetményeket érintően az EKR rendelet a tervpályázati eljárásban is lehetővé teszi az EKR-től eltérő informatikai rendszer használatát21, azonban ajánlatkérő ebben az esetben is köteles az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót – az erre szolgáló űrlap alkalmazásával – az EKR-en keresztül nyilvánosan közzétenni még akkor is, ha itt az EKR rendelet a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra utal22, de a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályt a Kbt. 37. § (1) bekezdés i) pontja tartalmazza.
Az EKR-től eltérő informatikai rendszer alkalmazása esetében a tervpályázati eljárás hirdetményeivel kapcsolatban jelenleg nem tartalmazza sem az EKR rendelet, sem az MvM rendelet, hogy azokat pontosan milyen módon kell megküldeni a TED-en vagy az Értesítőben történő közzétételre. Tekintettel azonban arra, hogy az MvM rendelet 9. § (1)-(3) bekezdései értelmében a tervpályázati kiírás, az annak módosítását tartalmazó, a pályaművek benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítását tartalmazó és a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények ellenőrzése kötelező, továbbá különös tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak a hirdetményeket elektronikus úton – az EKR-től eltérő informatikai rendszer alkalmazása esetén – technikailag kizárólag az EHR-en keresztül lehetséges megküldeni, erre vonatkozó jogi szabályozás hiányában is kizárólag az EHR alkalmazásával lehetséges ezeknek a hirdetményeknek a TED-en vagy az Értesítőben történő közzétételre való megküldése.
Az EKR rendelet az EKR-től eltérő informatikai rendszer alkalmazását szigorú személyi és szolgáltatási feltételekhez köti. A hatályos közbeszerzési jogszabályoknak megfelelő elektronikus közbeszerzési szolgáltatást az a jogi személy nyújthat, amely
- rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel;
- tevékenysége ellátásához felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vesz igénybe;
- a közbeszerzések elektronikus támogatásában felhasznált informatikai rendszer üzemzavarával kapcsolatos telefonhívások fogadását e célra fenntartott hívószámon folyamatosan biztosítja;
- saját honlapján közzéteszi
- az informatikai biztonsági szabályzatát,
- az általa biztosított szolgáltatások részletes szabályairól szóló szabályzatát,
- általános szerződési feltételeit,
- azt a hívószámot, amellyel a EKR-től eltérő informatikai rendszer üzemzavarával kapcsolatos telefonhívások fogadását biztosítja23.
3. Az EKR rendelettel és az MvM rendelettel kapcsolatban várható további jogszabály-módosítások
Az EKR rendelet jelenleg nem szabályozza teljes körűen az üzemzavar, üzemszünet vagy működési hiba, valamint a tervpályázat eltérő informatikai rendszerben történő lefolytatása esetében a hirdetményekkel összefüggésben alkalmazandó szabályokat, különösen az ajánlatkérői regisztrációra és a hirdetmények megküldésére, feladására vonatkozó szabályokat, ezért várhatóan a következő időszakban, 2019. április 1-ig bezárólag a jogalkotási folyamatok eredményképpen az EKR rendelet és az MvM rendelet módosítása az ezekkel kapcsolatos kérdéseket tisztázni és rendezni fogja.
21 Lásd: EKR rendelet 2. § (5) bekezdése.
22 Lásd: EKR rendelet 2. § (7) bekezdés a) pontja.
23 Lásd: EKR rendelet 2. § (8) bekezdése.