A határozattal érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a munkajogi (órabér) követelményt nem teljesítő, aránytalanul alacsony árat megajánló ajánlattevő ajánlatát.
Tényállás
Az ajánlatkérő a Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti eljárásában az érdeklődésüket kifejező ajánlattevőknek – köztük a kérelmezőnek – 2018. június 22. napján küldte meg az ajánlattételi felhívást, valamint a közbeszerzési dokumentumokat.
Az ajánlattételi felhívás szerint a beszerzés tárgya: az ajánlatkérő részére foglalkozás-egészségügyi alapellátás és azt kiegészítő egészségügyi vizsgálatok végzése.
A szerződés időtartama 36 hónap.Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy részajánlat tételre lehetőség van, valamennyi rész vonatkozásában.
A felhívás szerint az 1. részben:
Értékelési szempontok Minőségi szempont: A szolgáltatás színvonala, Súlyszám: 40
Ár szempont: Ajánlati ár (képzett érték, nettó HUF), Súlyszám: 60
A közbeszerzési dokumentumok tartalmazták a kötelező formai és tartalmi követelményeket, a műszaki leírást, a szerződéstervezetet, és az iratmintákat.
A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő az ajánlati ár tekintetében előírta, hogy az értékelés alapja a 2/A. számú mellékletben megadott egységárak összeadásával meghatározott képzett értékek összeadásával számított képzett összérték, amely csak az ajánlatok összehasonlítását szolgálja. Ajánlatkérő a szerződést a 2/A. számú mellékletben (kereskedelmi ajánlat) szereplő egységárakra köti meg.
Az ajánlatkérő közölte, hogy a kérelmező, a jelen ismertetés szerint B Kft., és a jelen ismertetés szerint S Kft. által benyújtott ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár tekintetében, ezért az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az ajánlati ár tartalmi megalapozottságának vizsgálata érdekében kérte az ajánlattevőket az indokolás benyújtására, a kérelmező esetében a következők szerint:
II. „1. Ajánlatkérő az ajánlati elemek megalapozottságának megállapítása érdekében köteles a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint, az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kérni.
Kérjük Ajánlattevőt, hogy az 1. és a 3-8. részteljesítés (tehát a 2. részteljesítésen kívül mindegyik rész) esetében az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt bocsásson Ajánlatkérő rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az Ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.
Kérjük szíves indokolásukat arra vonatkozóan, hogy miként tudják az ajánlati felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feladatokat a jogszabályokban, valamint az ajánlati felhívásban és közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi feltételnek megfelelően teljesíteni a megadott díjakon.
Indokolásukat kérjük, szíveskedjenek objektív alapú indoklással és számítással, tényszerű, forintban kifejezett, konkrét adatok megjelölésével megadni, úgy, hogy a fentiekben részletezetteken túlmenően térjenek ki az alábbi költségek feltüntetésére is:
1. a szakorvosok, egyéb vizsgálatot végzők szolgálatban tartási költségeit
2. szabadság, betegség és egyéb okokból kieső emberek helyettesítőinek költségeit
3. az általános vállalati költségeket
4. a vállalkozás által fizetendő adókat
5. a vállalkozás egyéb általános költségeit
6. a nyereség mértékét
Az indokolás megadásával kapcsolatban Ajánlatkérő felhívja figyelmüket a Kbt. 72. §-ára.”
A kérelmező az indokolását teljes egészében üzleti titokká nyilvánította.
Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján további kiegészítő indoklást kért a kérelmezőtől, a következők szerint:
„1. Ajánlatkérő számára nem egyértelmű, hogy az 1. részteljesítés esetében benyújtott árindoklásban feltüntetett költségtényezők hogyan kerültek meghatározásra, ezért kéri ajánlattevőt, hogy kiegészítő árindoklás keretében szíveskedjen megadni, hogy a megadott ajánlati ár egyes elemei hogyan kerültek kiszámításra.
2. Ajánlatkérő kéri Ajánlattevőt, hogy vizsgálja felül az 1. részteljesítés esetében, az árindoklás keretében benyújtott táblázatot, tekintettel arra, hogy Ajánlatkérő számítási hibát vélt felfedezni benne.
3. Ajánlatkérő számára nem egyértelmű, hogy a vidéki alvállalkozók esetében – 3-8. részteljesítés – a benyújtott árindoklásban feltüntetett költségtényezők tényszerűen kerültek-e meghatározásra, ezért kérjük, hogy objektív tényekkel, dokumentumokkal (pl. szerződés, megállapodás, nyilatkozat, bármely más olyan dokumentum, mely nem ajánlatkérő saját nyilatkozata) alátámasztani szíveskedjenek, hogy ezen díjért az alvállalkozó elvégzi a műszaki leírásban szereplő vizsgálatot, és a munkahelyi kockázatelemzést is.”
A kérelmező a kiegészítő árindokolását teljes egészében üzleti titokká nyilvánította.
Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló összegezést megküldte az ajánlattevőknek.
Az 1. rész tekintetében a kérelmező ajánlata érvénytelen lett az alábbi indokkal:
A benyújtott árindoklásokat az ajánlatkérő nem tudja elfogadni, mivel a 2018. szeptember 14-én kelt, kiegészítő árindoklásban található, a bruttó bérköltségek meghatározását tartalmazó táblázatban szereplő bérköltségek aránytalanok és gazdaságilag ésszerűtlenek, az egyik orvos esetében a bérminimumot sem éri el. A Bírálóbizottság megállapította, hogy a benyújtott ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz, ezért az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (2) bekezdés alapján érvénytelen.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (2) bekezdését.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő az összegezésben foglaltakat továbbra is fenntartva kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A kérelmező a közbeszerzési eljárás során benyújtott árindokolását, kiegészítő árindokolását üzleti titokká nyilvánította, így a Döntőbizottság az Ákr. 27. § (2) bekezdésére tekintettel járt el.
Az ajánlati ár aránytalanul alacsony voltának megállapításához a Kbt. 72. § (1) bekezdés hatályos szabályozása szerint a megkötni tervezett szerződés tárgyát kell kiindulópontnak tekinteni. Amennyiben az adott ellenszolgáltatást az ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak minősíti, köteles indokolást kérni a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az adott ajánlattevőtől.
Az indokoláskérés során az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni az érintett ajánlattevőtől, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
Az ajánlattevő Kbt. 72. § (3) bekezdésében előírt kötelezettsége, hogy az indokoláskérési eljárás keretében az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson annak érdekében, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ára megalapozottságáról, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati ár teljesíthetőségével kapcsolatos kétségét cáfolja. Az ajánlattevő e kötelezettségét az ajánlatkérőtől érkezett megfelelő indokoláskérés esetén tudja teljesíteni.
A Kbt. 72. § (4) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek.
A konkrét esetben az ajánlatkérő a kérelmezőtől 2018. július 17-én a Kbt. 72. § (1) bekezdés alapján árindokolást, valamint 2018. szeptember 11-én a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján további kiegészítő indokolást kért.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az 1. rész vonatkozásában a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerint a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontot választotta.
Az ajánlatkérő az ajánlati ár szempont értékelése körében a szempontrendszerét a felhívás és a dokumentáció releváns részében megadta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelte, és megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát az írásbeli összegezésben foglalt indokok alapján amiatt nyilvánította érvénytelenné, mivel a 2018. szeptember 14-én kelt kiegészítő árindokolásban található, a bruttó bérköltségek meghatározását tartalmazó táblázatban szereplő bérköltségek aránytalanok és gazdaságilag ésszerűtlenek, az egyik orvos esetében a bérminimumot sem éri el.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő írásbeli összegezésében foglalt ezen indokok alapján a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről hozott eljárást lezáró döntés jogszerűségét vizsgálta, és megállapította, hogy az ajánlatkérő döntése jogszerű.
A 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében:
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint,
b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján, figyelemmel az érvénytelenség írásbeli összegezésben foglalt indokaira, vizsgálta a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy a kérelmező a 2018. szeptember 14-én kelt kiegészítő indokolásának 8-9. oldalán meghatározta a feladat teljesítésében résztvevő személyek bruttó bérköltségét.
A kiegészítő indokolásban megadta a teljesítésben résztvevő személyeket, a bruttó havi és órabéreket, a munkavállalót és a munkáltatót terhelő bérköltségeket.
A kérelmező a személyek részvételét heti óraszámban határozta meg, és megadta az 1 órára jutó bruttó béreket.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésében foglalt indokokkal egyezően megállapította, hogy a kérelmező esetében az egyik teljesítésben résztvevő személy, dr. T. Á. bruttó bére nem éri el a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, 2018. január 1-jétől órabér alkalmazása esetén irányadó 1.038 forintot, ezért az ajánlattétel időpontjában a kérelmező ajánlata nem felelt meg a munkajogi jogszabályban meghatározott munkabérre vonatkozó előírásnak, az ajánlat érvénytelen.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében a költségkalkulációs politikája alapján kalkulált tartalékra, és adminisztrációs tévedésre hivatkozott.
A kérelmező ajánlatának teljesíthetőségét és a jogszabályoknak való megfelelőségét azonban az ajánlattétel időpontjában az ajánlatban rögzített adatok alapján kell megítélni. E körben figyelemmel kell lenni a keresztfinanszírozás tilalmára is, a kérelmezőnek az adott költségeket a felmerülésük helye szerint, a konkrét esetben a teljesítésben résztvevő szakember bérköltségeként kellett feltüntetni.
A kérelmező kiegészítő indokolásában található táblázatban feltüntetett órabér az egyik szakember esetében nem teljesíthető, a megajánlott órabér ellentétes a munkabérre vonatkozó jogszabályban meghatározott feltétellel, ezért az ajánlat érvénytelenségéről a Kbt. 72. § (4) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő jogszerűen döntött.