Kérdések és válaszok

1. Amennyiben praxisközösségek létrehozására irányuló projekt megvalósítása során a háziorvosok bérszámfejtett megbízási szerződés alapján kerülnek foglalkoztatásra, felmerül-e a közbeszerzési kötelezettség vizsgálata, vagy a bérszámfejtett megbízási szerződésekre nem terjednek ki a közbeszerzési szabályok?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kbt. 9. § (8) bekezdésének g) pontjára, annak ellenére, hogy a megbízási szerződésben foglalkoztatottak megbízási díját a megbízó bérszámfejti, a szolgáltatás megrendelése közbeszerzési kötelezettség alá esik. 

A megbízási szerződés keretében végzett munkavégzés nem munkaviszonynak, hanem – figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:272. §-ára – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül, így a megbízási szerződés keretében történő munkavégzés közbeszerzési eljárás lefolytatását teheti szükségessé. 

Általános jelleggel megállapítható, hogy a megbízási szerződés keretében történő munkavégzés nem tartozik a Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja szerinti kivételi körbe, amely álláspontot a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata is alátámasztja (például a D.783/13/2015. számú határozatában). 

A megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem adó-, valamint járulékfizetési kötelezettség alá esik, figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. §-ra, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § g) pontjának fennállása esetén.

A fentiek alapján álláspontunk szerint a jogviszony jellege nem változik meg, ha a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem vonatkozásában az adó és a járulék fizetési kötelezettséget nem közvetlenül a megbízott, hanem a megbízó teljesíti, tehát a megbízó bérszámfejt. 
 

2. Amennyiben egy projekt konzorciumi megállapodása egyértelműen rögzíti a konzorciumi partner által megvalósítandó feladatot, amelyhez a projekt költségvetése is igazodik, akkor a konzorciumi partnerek által megvalósított, szolgáltatásmegrendelés tárgyú beszerzések esetében fennáll-e a részekre bontás tilalma?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, amennyiben a konzorciumi partner szolgáltatásmegrendelés tárgyában olyan saját beszerzési igényt valósít meg, amely esetében a szolgáltatások, tevékenységek szakmai tartalmának hasonlósága nem áll fenn, vagy a tevékenységek szakmai tartalmának hasonlósága ugyan fennáll, de a tevékenységek felhasználása nem függ össze közvetlenül, nem áll fenn a részekre bontás tilalma. 

Főszabály szerint a részekre bontás tilalmát – a Kbt. 4. § (1) bekezdésben szereplő közbeszerzési kötelezettség fogalma alapján – ajánlatkérőnként kell vizsgálni, a szolgáltatásmegrendeléseket összekapcsolhatja ugyanakkor az, ha az ajánlatkérők közös beszerzési igényüket valósítják meg a projekten belül.

Ha a szolgáltatás közvetlen célja egy adott projekt megvalósítása, az adott projekt megvalósítása jelenti a szolgáltatások részekre bontása tilalmának vizsgálatánál a kiindulópontot. 

A szolgáltatásmegrendelés vonatkozásában a Kbt. 19. § (3) bekezdésének első mondata alapján, abban az esetben, ha ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. 

A részekre bontás megalapozott lehet, ha a konzorciumi partnerek saját beszerzési igényüket valósítják meg önálló beszerzésekkel. 

A részekre bontás továbbá akkor lehet megalapozott, ha a konzorciumi partnerek beszerzési igényei olyan szolgáltatásmegrendelésre irányulnak, amelyek nem ugyanazon közvetlen cél megvalósítását szolgálják, valamint az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységet nem képeznek. A részekre bontás tilalma szempontjából azonban javasolt figyelembe venni azt is, hogy a közösen elérendő projektcél önálló funkcionális egységet is létrehozhat.
 

3. Amennyiben egyszemélyes gazdasági társasági formában működő társaság [jelen esetben kft.] keretében lát el egy közbeszerzési szakértő közbeszerzési feladatokat, ebben az esetben ki adja ki a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói nyilvántartásba vételhez szükséges, a közbeszerzési gyakorlatról szóló igazolást, amennyiben egyedüli tagként az ügyvezetői feladatokat is saját maga látja el az igazolást kérő? [Felhívjuk a figyelmet, hogy a kérdés a 2019. január 1. napját megelőzően hatályos jogszabályi környezet értelmezése vonatkozásában érkezett a Közbeszerzési Hatósághoz, így az arra adott válasz is ezt az időállapotot tükrözi. A válaszban hivatkozott 14/2016. (V. 25.) MvM rendeletet 2019. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet.]

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet [a továbbiakban: 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet] 3. § (1) bekezdésének 1. és 2. mondatában megállapított rendelkezést kell alkalmazni a közbeszerzési gyakorlat igazolására egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetében (a továbbiakban: társaság), ha az egyetlen tag egyidejűleg az ügyvezetői feladatokat is ellátja, mivel álláspontunk szerint ebben az esetben a munkavállaló és a munkaadó, valamint megbízási jogviszony esetén a megbízó és a megbízott személye egybeesik. 

A szükséges igazolást a társaság nevében az ügyvezető állítja ki, és egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy jogosult az igazolás kiadására és az igazolás tartalma a valóságnak megfelel.

A 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 1. § 2. pontja alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói nyilvántartásba vételhez szükséges eljárásban a kérelmező azon természetes személy, aki a 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet szerint felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóként történő névjegyzékbe vételét kezdeményezi.

A 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint, a kérelmező közbeszerzési gyakorlatát a munkáltatói jogokat gyakorló személy vagy az általa kijelölt személy által kiadott és aláírt igazolással, megbízási jogviszonyban ellátott tevékenység esetén a megbízó által kiállított és aláírt referencia nyilatkozattal igazolhatja. Az igazolásnak ki kell térnie arra is, hogy a kérelmező az igazolás kiállítója - vagy az általa képviselt szervezet - által indított, lebonyolított, vagy ellenőrzött közbeszerzési eljárásban érdemben részt vett, azt érdemben felügyelte, vagy annak érdemi ellenőrzését, minőségellenőrzését, utóellenőrzését vagy utólagos ellenőrzését (a továbbiakban: ellenőrzési tevékenység) végezte.

A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése kimondja, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A Ptk. 3:109. § (4) bekezdése a legfőbb szerv feladat- és hatáskörét szabályozza, miszerint egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

Azon speciális helyzetben, ha a társaság tagja (aki egyben a legfőbb szerv hatáskörét gyakorolja), maga a munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló, valamint a megbízó és a megbízott személye egybeesik. 
 

4. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egyszeri jogsértés miatt kiszabott, kis összegű (50.000. -Ft értékű) munkaügyi bírság – melyet a munkaviszony létesítése adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségének elmulasztása miatt rótt ki az illetékes járási hivatal a gazdasági szereplőre – a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkajogi követelmények súlyos megszegésének minősül-e, és emiatt, a hivatkozott kizáró ok előírása esetén érintenék-e hátrányos jogkövetkezmények az említett munkaügyi bírsággal sújtott gazdasági szereplőt (ajánlattevőt)?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, mivel a munkajogi követelmények súlyos megsértésének fogalmát sem a Kbt., sem a vonatkozó jogszabályok nem definiálják, így a súlyosság mindig az adott esetben ítélhető meg, figyelembe véve a gazdasági szereplő vonatkozásában a munkajogi követelmények megszegésében való felróhatóság fokát, és a munkajogi követelmények megszegéséből származó eredmény súlyosságának nagyságát.

A Kbt. nem sorolja fel tételesen, hogy milyen munkajogi követelmények tartoznak a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja körébe, e tekintetben a vonatkozó jogszabályok [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (1) és (4) bekezdése], a kötelezően alkalmazandó kollektív szerződések és a 4. mellékletben felsorolt nemzetközi egyezmények vizsgálandóak.

Az Európai Parlament és a Tanács közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvének (a továbbiakban: Irányelv) 18. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződések teljesítése során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a X. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Az említett környezeti, szociális és munkajogi rendelkezések betartásának ellenőrzését a közbeszerzési eljárás megfelelő szakaszaiban kell elvégezni, vagyis a résztvevők kiválasztására és a szerződések odaítélésére vonatkozó általános elvek alkalmazásakor, a kizárási kritériumok alkalmazásakor, valamint a kirívóan alacsony ajánlatokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor [Irányelv (40) preambulum bekezdés]. 

Az Irányelv (101) preambulum bekezdése kimondja, hogy a fakultatív kizárási okok alkalmazásakor az ajánlatkérő szerveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az arányosság elvére. A kisebb szabálytalanságoknak csak kivételes esetekben szabad a gazdasági szereplő kizárásához vezetnie. A kisebb szabálytalanságok ismétlődő előfordulása ugyanakkor kétségek-re adhat okot a gazdasági szereplő megbízhatóságát illetően, és így indokolttá teheti a kizárást.

Fontos kiemelni azonban, hogy a Kbt. 64. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.

Az Európai Bíróság szerint [C 465/11. számú (Forposta) ügy] a „súlyos” fogalom a nemzeti jogszabályokban pontosítható és részletesen kifejthető, tiszteletben tartva ugyanakkor az uniós jogot (ld. az ítélet 26. pontját). A C 465/11. sz. ügyben kelt ítélet 30. pontja alapján a „súlyos” fogalmát akként kell érteni, hogy a gazdasági szereplőt szándékosság vagy bizonyos fokú gondatlanság terheli.
A jogsértés súlyának mérlegelése során tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy vannak olyan kiemelt jogsértések (akár azok jellege, akár a megsértett jogtárgy, kiemelt törvényi cél, alapelv stb.) amelyek jellegük miatt eleve súlyosnak minősülhetnek. Ebben az esetben a jogalkotó már a jogszabályok szankcióra vonatkozó rendelkezéseiben arányosít az egyes jogsértések súlya, jellege alapján, azonban a további mérlegelést az egyedi ügy vonatkozásában a jogalkalmazóra bízza.

Jelen ügyben a súlyosság felé mutat egyrészt, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6/A. § (1) bekezdés b) pontja, amely szerint nem lehet eltekinteni a bírság kiszabásától, ha a foglalkoztató nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének, másrészt a Met. bevezető rendelkezése, amely elérendő célként fogalmazza meg a jogszabályi feltételeknek meg nem felelő foglalkoztatás, illetve munkavállalás visszaszorítását, valamint a munkavállalók és érdekképviseleti szervei jogainak védelmét, figyelemmel az Alaptörvényben megfogalmazott elvekre. 

Általában véve a súlyosság ellen hathat a kiszabható bírság mértéke [a Met. 7. § (3) bekezdése szerint a kiszabható munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet], azonban jelen esetben – elsősorban – a munkaügyi bírság kiszabásától való eltekintés kizártsága álláspontunk szerint önmagában megalapozza a súlyos jogsértést.
 

5. Amennyiben a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldését követően, azonban még a közbeszerzési eljárás lezárulását megelőzően merült fel, akkor az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból a nyertes ajánlattevőt, és vele a szerződés nem köthető meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint a Kbt. 37. § (2) bekezdésére, mivel a kizáró ok az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldését követően, azonban még a közbeszerzési eljárás lezárulását megelőzően merült fel, ajánlatkérőnek ki kell zárni az eljárásból a nyertes ajánlattevőt, és vele a szerződés nem köthető meg. 

A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták.

A Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a Kbt. 37. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.

Tekintettel arra, hogy jelen esetben a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok az adott közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzététele, azaz az eljárás lezárulása előtt következett be a nyertes ajánlattevővel szemben, ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen, így a szerződés vele nem köthető meg. 
 

6. Amennyiben egy Egyetem/Kutatóintézet (a továbbiakban: ajánlatkérő) gazdasági szervezetekkel együttműködésben valósít meg kutatás-fejlesztési projekteket, amelyek eredményét a partner cégek is hasznosítják, akkor ezen projektek megvalósítása során az ajánlatkérő által beszerezni kívánt, a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában felsorolt CPV kódú kutatás-fejlesztési szolgáltatások a Kbt. hatálya alá esnek-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint a gazdasági szervezetekkel együttműködésben megvalósított kutatás-fejlesztési projekt kizárólag akkor tartozik a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjának a hatálya alá, ha a megrendelni kívánt tevékenység a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra irányul, valamint a kutatás-fejlesztés eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és/vagy az ellenszolgáltatást nem teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti. Így amennyiben a kutatás-fejlesztés eredményét más partner cégek is hasznosítják, akkor az említett kutatás-fejlesztési szolgáltatások beszerzése a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja alapján nem esik a Kbt. hatálya alá.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivétel hatálya alá tartozás feltételei az alábbiak:

-    a közbeszerzés tárgya a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV kódok szerinti kutatási-fejlesztési szolgáltatás megrendelés;
-    a kutatás-fejlesztés eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és/vagy
-    az ellenszolgáltatást nem teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti rendelkezés értelmezésében segítséget nyújt az Irányelv preambulumának (35) bekezdése. Ez a rendelkezés az alábbiakat tartalmazza:

„A kutatási és fejlesztési (K+F) programok üzleti forrásokból történő társfinanszírozását ösztönözni kell. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy ez az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha nem kerül sor ilyen társfinanszírozásra, és ha a K+F tevékenységek eredményére az érintett ajánlatkérő szerv jogosult. Mindez nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó tevékenységeket elvégző szolgáltató az eredményekről szóló beszámolót tegyen közzé, feltéve, hogy továbbra is az ajánlatkérő szerv kizárólagos joga marad a K+F eredményeknek a saját tevékenysége céljaira történő felhasználása. Mindazonáltal a K+F eredmények fiktív megosztása vagy a szolgáltató díjazásához való jelképes hozzájárulás nem akadálya ezen irányelv alkalmazásának.”

Az Irányelv preambulumának fent idézett (35) bekezdése első mondatának és a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjának utolsó fordulata együttes értelmezése megadja a választ arra a kérdésre, hogy mit ért a jogalkotó az alatt, hogy ha az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti, és az eredményeket kizárólag ő hasznosítja, akkor nem sorolható a szerződés ebbe a kivételi körbe. Az ajánlatkérő tehát akkor mellőzheti a Kbt. alkalmazását, ha a szerződés ellenszolgáltatása üzleti forrásokból történő társfinanszírozással történik és/vagy a szolgáltatás eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja. Ennek megfelelhet az, ha a megrendelő a fejlesztés eredményét később átengedi kórházaknak, egészségügyi intézményeknek, és/vagy ha az ellenszolgáltatást egy ajánlatkérőtől független – akár külföldi, akár belföldi – üzleti forrásból is finanszírozzák. Ez utóbbiról megjegyzendő, hogy az Európai Uniós finanszírozás nem minősül üzleti forrásnak. Az ellenszolgáltatás teljesítése ugyanakkor független a kutatás-fejlesztés eredményének felhasználására vonatkozó jogok megvásárlásától. Ezzel együtt, ha a szolgáltatás tárgya kutatás-fejlesztés, és a kutatás-fejlesztési szolgáltatás eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja, a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivétel alkalmazható.

7. Amennyiben az ajánlatkérő alapkutatási vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet végez gazdasági partnerek közvetlen bevonása nélkül, és az elért eredményeket publikációk, konferencia prezentációk formájában közkinccsé teszi, és azok más szervezetek általi felhasználását nem korlátozza, akkor ezen projektek megvalósítása során az ajánlatkérő által beszerezni kívánt, a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában felsorolt CPV kódú kutatás-fejlesztési szolgáltatások a Kbt. hatálya alá esnek-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, ha az ajánlatkérő gazdasági partnerek közvetlen bevonása nélkül, kutatási-fejleszté-si projektek keretében végez alapkutatási vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet, akkor a Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontjára figyelemmel nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Amennyiben az ajánlatkérő a kutatás-fejlesztési szolgáltatást például megbízási szerződés keretében kívánja megrendelni, a kutatás-fejlesztés eredményének nyilvánosságra hozatala és felhasználásának átengedése megalapozhatja a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontját.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja alapján a Kbt.-t - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni a munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya esetében.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontjának alkalmazásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaviszony nem azonos a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok fogalmával, így amennyiben az ajánlatkérő például megbízási szerződés keretében szeretné megvalósítani a projektet, akkor az közbeszerzési eljárás lefolytatását teheti szükségessé, kivéve, ha a beszerzés Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont hatálya alá tartozik.

A kutatás-fejlesztési szolgáltatás eredményének nyilvánosságra hozatala és azok felhasználásának korlátozásmentes „engedélyezése” biztosíthatja, hogy a kutatás-fejlesztés eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja, így a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja fennállhat. Megjegyezzük azonban, hogy önmagában a kutatás-fejlesztési tevékenység során elért eredmények publikálása, előadások során történő bemutatása még nem bizonyítja, hogy a kutatás-fejlesztés eredményét nem kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja.

8. Amennyiben egy kutatás-fejlesztési szolgáltatás nem esik a Kbt. hatálya alá, akkor szükséges-e 3 árajánlat bekérése a szolgáltatás megrendelése előtt?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint nem szükséges 3 árajánlatot bekérni abban az esetben, ha a beszerzés a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatás beszerzésére irányul, mivel ezen beszerzések nem tartoznak a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá.

Természetesen az ajánlatkérőnek ebben az esetben is van lehetősége a saját beszerzési és egyéb szabályzatainak, valamint a működésére vonatkozó egyéb rendelkezéseknek a betartása mellett a versenyeztetésre, a Ptk 6:74. §-a alapján.

A Kbt. tárgyi hatálya alóli kivételeket általános jelleggel a Kbt. 9. §-a határozza meg. Az ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek nem kell a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatniuk akkor, ha beszerzésük a Kbt. 9. §-a szerinti kivételi körbe tartozik. A Kbt. 9. §-ában meghatározott kivételek valamennyi eljárásrendben és valamennyi ajánlatkérő esetében általános jelleggel érvényesülnek.

Álláspontunk szerint – az ajánlatkérő saját szabályzatainak és egyéb rendelkezéseinek figyelembevétele mellett –, amennyiben a beszerzés nem tartozik a Kbt. hatálya alá, valamint megfelel a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, akkor az ajánlatkérő nem köteles 3 árajánlatot bekérni.

9. Amennyiben a gazdasági társaság önálló cégjegyzésre jogosult képviselője meghatalmazza valamely munkavállalóját jognyilatkozat megtételére közbeszerzési eljárásban, akkor elegendő-e, ha csak a Ptk. 6:15. §-a feltételeinek felel meg a meghatalmazás, vagy mindenképpen szükséges a Ptk. 3:30. § (3) bekezdésében előírt kritériumnak való megfelelés is, miszerint a meghatalmazott a képviseleti jogot az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolja?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, amennyiben a gazdasági társaság önálló cégjegyzésre jogosult képviselője meghatalmazza valamely munkavállalóját jognyilatkozat megtételére, akkor a Ptk. 3:30. § (3) bekezdése és a Ptk. 6:15. §-a együttesen alkalmazandó, ezért a meghatalmazott munkavállaló a képviseleti jogot csak az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

A Ptk. 3:30. § (3) bekezdésében kimondja, hogy az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel. Egyidejűleg azt is rögzíti a Ptk. 3:30. § (3) bekezdése, hogy ezt a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

Ennek az írásbeli nyilatkozatnak a formája a Ptk. 6:15. §-ában nevesített képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat, a meghatalmazás, amelyhez olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján a megtehető jognyilatkozatra előír.

Álláspontunk szerint a Ptk 3:30. § (3) bekezdése kógens szabályt állapít meg, attól eltérni nem lehet, tehát abban az esetben, ha a jogi személy a munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházza fel, akkor azt a képviseleti jogot a munkavállaló csak egy másik képviselővel együttesen, és csak az ügyek meghatározott csoportjának vonatkozásában gyakorolhatja.

10. A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] 97. § (5) bekezdésére tekintettel az EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén, a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti támogatást igénylő vagy kedvezményezett vonatkozásában csak utóellenőrzésre kerül sor? Milyen eljárásrendet kell a fenti esetben az ajánlatkérőnek alkalmaznia a Kbt. alapján?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, figyelemmel a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 97. § (5) bekezdésére, a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti támogatást igénylőnek az EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén értékhatártól függetlenül, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 98-100. §-át kell alkalmaznia a közbeszerzési eljárás lefolytatása során, azaz utóellenőrzésre (valamint az esetleges szerződésmódosítás ellenőrzésére) kerül sor az irányító hatóság által.

Az irányadó eljárásrend a Kbt. 21. § (6) bekezdése alapján a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetén a Kbt. Harmadik Része.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 97. § (5) bekezdése kiveszi az EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti támogatást igénylőket vagy kedvezményezetteket a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdésben rögzített szabályozás alól, részükre speciális szabályokat állapít meg, és értékhatártól függetlenül előírja számukra a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 98-100. §-ának alkalmazását.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 98. § (2) bekezdése kimondja, hogy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő két munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot és a Kbt. 27. § (1)-(2) bekezdése szerinti közbeszerzési szabályzatot - jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is - az irányító hatóság részére.

Az irányító hatóság a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 98. § (4) bekezdése alapján a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 98. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokat - figyelemmel az egységes működési kézikönyvben foglaltakra is - közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá.

Esetleges szerződésmódosítás esetén a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 100. § (1) bekezdése alapján a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítást, valamint a szerződésmódosítást alátámasztó valamennyi dokumentumot a szerződésmódosítást követő két munkanapon belül utóellenőrzés céljából megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő tizenöt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési-jogi és elszámolhatósági szempontú ellenőrzést.

A Kbt. 21. § (6) bekezdése alapján, a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Kbt. Harmadik részt alkalmazva köteles eljárni, kivéve, ha ajánlatkérői minősége a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján is megállapítható. Ez utóbbi esetben az alkalmazandó eljárásrendet a Kbt. 21. § (1) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.

11. Közbeszerzési feladat-e, illetve felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói feladat-e az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (a továbbiakban: EMIR), valamint a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (a továbbiakban: FAIR) rendszerek kezelése és adatokkal való feltöltése? [Felhívjuk a figyelmet, hogy a kérdés a 2019. január 1. napját megelőzően hatályos jogszabályi környezet értelmezése vonatkozásában érkezett a Közbeszerzési Hatósághoz, így az arra adott válasz is ezt az időállapotot tükrözi. A válaszban hivatkozott 14/2016. (V. 25.) MvM rendeletet 2019. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet.]

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint az EMIR és a FAIR rendszerek kezelése és adatokkal történő feltöltése az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén ellátandó feladat, azonban figyelemmel a 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (2) bekezdés 3. mondatára, álláspontunk szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak csak akkor feladata a hivatkozott rendszerek kezelése, és az ehhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátása, ha az ajánlatkérő egyedi megrendelés alapján ezzel megbízza.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 95. § (4) bekezdése nevesíti, hogy az európai uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért – a központosított közbeszerzés kivételével – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 96. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet XVI. fejezetének (az európai uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások ellenőrzése) alkalmazása során a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a dokumentumokat elektronikus formában küldi meg.

A támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdése alapján, a 60/2014. (III. 6.) Korm. rendeletet kell alkalmazni az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által a www.szechenyi2020.hu oldalon közlemény formájában közzétett költségvetési előirányzatokból származó forrásokból projektek megvalósításához nyújtott támogatásokkal, és az azokból finanszírozott fejlesztésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására, a nyilvántartások összekapcsolására, a nyilvántartáshoz történő csatlakozásra, valamint a nyilvántartások használatára.

A 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet szerint az EMIR és a FAIR rendszerek kezelése, adatokkal való feltöltése tehát a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ajánlatkérő felelőssége, feladata, akinek az említett feladatok ellátását a Kbt. 27. § (1) bekezdése alapján rendeznie kell.

A Kbt. 27. § (3) bekezdésének második mondata előírja, hogy a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni.

A 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdése szabályozza a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által ellátandó tevékenységének körét.

12. Közbeszerzési eljárásban a becsült érték megállapítására előzetesen bekért indikatív árajánlatot adó céget fel lehet-e kérni ajánlattevőnek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, – figyelemmel a Kbt. 25. § (7) bekezdésének a) pontjára – önmagában nem okoz a Kbt. 25. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített összeférhetetlenséget, ha az ajánlatkérő az előzetesen indikatív árajánlatot adó céget kéri fel ajánlattevőnek az eljárásban, amennyiben ajánlatkérő a Kbt. 25. § (1) bekezdése alapján minden szükséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy elkerülje a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

A Kbt. 25. § (7) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a Kbt. 25. § (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, feltéve, hogy az a) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

A fentiekre tekintettel önmagában nem okozhat összeférhetetlenséget az a körülmény, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése érdekében egy adott személytől (szervezettől) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, valamint a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül kért tájékoztatást. Az összeférhetetlenség természetesen ezekben az esetekben is fennállhat, ha az ajánlatkérő olyan többletinformációkat közölt az érintett személlyel vagy szervezettel, amelyet a közbeszerzési eljárás egyéb résztvevőivel nem közölt, és ez az információ versenyelőnyt biztosíthat az indikatív árajánlatot adó társaság számára.

13. A Kbt. 5. § (3) bekezdésében nevesített, legalább negyvenmillió forint vissza nem térítendő támogatás – ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat – bruttó vagy nettó összegnek tekintendő-e? (A Kbt. 5. § (3) bekezdésének módosítása révén 40 millió forint helyett a hatályos rendelkezés szerint szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén már az uniós közbeszerzési értékhatár, építési beruházás esetén háromszázmillió forint a releváns támogatási összeg.)

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint támogatások esetén nem értelmezhető az, hogy a támogatás nettó vagy bruttó összegről szól, a Kbt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott legalább negyvenmillió forintos összegnél a tényleges támogatási összeg veendő figyelembe, függetlenül attól, hogy a közbeszerzés nyomán megkötendő szerződés alapján fizetendő áfa a támogatási összegből elszámolható vagy sem.

14. Mi szükséges ahhoz, hogy a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásokban beszállítóként közreműködjenek, és ennek érdekében hova és kihez fordulhatnak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Javasoljuk, hogy kísérje figyelemmel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) közbeszerzési eljárás menüpontjában a megindított eljárásokat, amely a megindított eljárások mellett a nemzeti eljárásrendben megindítandó közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó összefoglaló tájékoztatásokat is tartalmazza.

Gazdasági szereplő ajánlattevőként akkor tud ezekre az eljárásokra jelentkezni, valamint ajánlatot benyújtani, ha regisztrált az EKR-be. Az EKR elérési útvonala a következő: https://ekr.gov.hu/portal/kezdolap.

Amennyiben központosított közbeszerzési eljárásban szeretne ajánlattevőként, azaz szállítóként részt venni, akkor a központosított közbeszerzési rendszerbe (KEF) szükséges bejelentkeznie. A KEF portál elérési útvonala a következő: https://www.kozbeszerzes.gov.hu/1.

15. A Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások során, az ott képződött, egyébiránt egyéni ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által szerkesztett és készített okiratokra szükséges-e az ügyvédi szárazbélyegzős ellenjegyzés? [Felhívjuk a figyelmet, hogy a kérdés a 2019. január 1. napját megelőzően hatályos jogszabályi környezet értelmezése vonatkozásában érkezett a Közbeszerzési Hatósághoz, így az arra adott válasz is ezt az időállapotot tükrözi. A válaszban hivatkozott 14/2016. (V. 25.) MvM rendeletet 2019. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet.]

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, figyelemmel a 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (4) bekezdésére, a közbeszerzési eljárások során keletkezett, a 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (6) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott dokumentumok esetében nem szükséges az ügyvédi ellenjegyzés, mivel ezen dokumentumok ellenjegyzése tekintetében a hatáskör címzettje a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó.

A 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (4) bekezdése alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenysége körében aláírásával és a névjegyzékbe vétel során kapott lajstromszámát feltüntető pecséttel látja el a közbeszerzési eljárás során keletkezett, a 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (6) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott dokumentumokat.

A 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (4) bekezdésében foglalt aláírást, illetve pecsétet elektronikus úton lefolytatott eljárás esetében helyettesíti a közbeszerzési eljárás lebonyolítására szolgáló elektronikus rendszerben elektronikusan rögzített jóváhagyás is.

A közbeszerzési eljárás keretében keletkezett, a 14/2016. (V. 25.) MvM rendelet 6. § (6) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt dokumentumok tekintetében jogszabályi előírás, hogy azok vonatkozásában a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó köteles az ellenjegyzést elvégezni, a dokumentumokat aláírásával és a névjegyzékbe vétel során kapott lajstromszámát feltüntető pecséttel ellátni. Ezen ellenjegyzéssel a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó biztosítja a teljes közbeszerzési eljárás jogszerűségét, és felelősséget vállal az általa ellenjegyzet dokumentumok jogszerűségéért.

16. Az összefoglaló tájékoztatás útján meghirdetett közbeszerzési eljárások esetében kizárólag csak az EKR-en keresztül lehet megküldeni a Közbeszerzési Hatóságnak az összefoglaló tájékoztatást?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint figyelemmel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet] 20. § (11) bekezdésére, a Kbt. 113. §-a szerinti összefoglaló tájékoztatást az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldés nélkül az EKR-ben teszi közzé.

A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Miniszterelnökség által üzemeltetett EKR igénybevételével kell lebonyolítani.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérők, főszabály szerint a 2018. április 15. napját követően megindított közbeszerzési eljárásaikat, koncessziós beszerzési eljárásaikat és tervpályázati eljárásaikat kizárólag elektronikusan, az EKR alkal-mazásával folytathatják le.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (11) bekezdése alapján a Kbt. 113. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldés nélkül az összefoglaló tájékoztatást az EKR-ben teszi közzé. Az összefoglaló tájékoztatás visszavonása a Közbeszerzési Hatóság értesítése nélkül az EKR-ben történik. Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság értesítése nélkül az EKR-ben köteles az összefoglaló tájékoztatás közzétételét megelőzően rögzíteni, hogy mely gazdasági szereplőknek kívánja saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást megküldeni.

17. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) által üzemeltetett portálon keretmegállapodás második részében verseny újranyitásával megvalósított, és a KEF portálon lefolytatott beszerzés esetében a megkötött szerződést a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárba (a továbbiakban: CoRe) is szükséges feltölteni?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, figyelemmel a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdés b) pontjára, az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést a Közbeszerzési Hatóság által működtetett CoRe rendszerben és az EKR-ben közzétenni.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzés megvalósításakor.

Azonban a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (4)-(6) bekezdése szerinti esetekben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatokat, és azokat a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3)-(4) bekezdése szerint rögzíteni.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti adatokat az EKR-ben és a CoRe rendszerben is köteles közzétenni.

A Kbt. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbe-szerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul.

A CoRe az alábbi linken érhető el a Központi Bejelentkezés Modulba (KBEJ) történő bejelentkezést követően: http://kba.kozbeszerzes.hu/ekt/.

18. Amennyiben közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretszerződésben a nyertes ajánlattevő arra tett vállalást, hogy a megrendelő egyoldalú nyilatkozata alapján a szerződés időtartama opcionálisan meghosszabbítható, akkor annak teljesítésére a nyertes ajánlattevő köteles-e, és amennyiben köteles, akkor szerződésszegést követ-e el, ha azt nem teljesíti?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjára, az ajánlatkérőnek közbeszerzési szempontból lehetősége van arra, hogy a szerződés teljesítésének szakaszában, a rendelkezésére álló információk alapján döntsön, hogy igénybe kívánja-e venni a szerződés meghosszabbításának lehetőségét.

Amennyiben a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során, az ajánlatkérő egyoldalú felhívása alapján nem teljesíti az opcionális meghosszabbításra vonatkozó vállalását, akkor a Ptk. 6:137. § alapján szerződésszegést követ el.

A szerződésmódosítás hatályos szabályozása, amely az uniós közbeszerzési irányelveken alapul, a szerződésmódosítás lehetséges eseteit határozza meg.

A közbeszerzési szerződés módosítása akkor tekinthető jogszerűnek, ha teljes körűen megfelel a Kbt. 141. § (2)-(3), (4) vagy (6) bekezdésében foglalt valamely rendelkezéseknek.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, amennyiben a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdések tárgyában KÉ. 2017. évi 81. számon, 2017. május 19. napján kiadott útmutatója szerint a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti automatikus szerződésmódosulási mechanizmusokra vonatkozó szabályozást a közbeszerzési alapelvek szerint, megszorítóan kell értelmezni. Ennek megfelelően a nem minden ajánlattevő számára előre megismerhető mó-don, nem egyértelműen meghatározott feltételek nem tartoznak ebbe a körbe.

A jogalap alkalmazásának korlátja emellett, hogy a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét. A szerződés általános jellegének megváltozását eredményezheti pl. a szerződés fő tárgyának megváltozása, a szerződéses konstrukció (például a szerződés típusának) megváltozása, a szerződéssel létrehozandó eredmény megváltoztatása.

A Ptk. 6:137. § szerint a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.
Ha a kötelezett az opcionális meghosszabbítás során a teljesítésre vonatkozó vállalásának nem tesz eleget, akkor a Ptk. 6:137. § alapján szerződésszegést követ el.

19. Figyelemmel a Kbt. 71. § (6) bekezdésére, vonható-e analógia a hiánypótlás és a felvilágosítás jogintézményei között, azaz az ajánlatkérő jogosult-e ismételten feltenni ugyanazon felvilágosításkérését az ajánlattevő részére, amennyiben az első felvilágosítás kérésre az ajánlattevő nem oldotta fel az ellentmondást, nem pontosította a nem egyértelmű kijelentését és nyilatkozatot e körben egyáltalán nem tett?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
Álláspontunk szerint analógia vonható a hiánypótlás és a felvilágosítás intézménye között, azonban felvilágosításkérés tekintetében is figyelembe kell venni a Kbt. 71. § (6) bekezdése és Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti jogszabályi korlátokat. Amennyiben az első felvilágosítás kérésre az ajánlattevő nem oldotta fel az ellentmondást, nem pontosította a nem egyértelmű kijelentését és nyilatkozatot e körben egyáltalán nem tett, akkor figyelemmel a Kbt. 71. § (10) bekezdésére, az ajánlatkérő kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt veheti figyelembe az elbírálás során.

A Kbt. hatályos szabályai szerint mind a hiánypótlás, mind pedig a felvilágosítás kérés jogintézményének célja egyaránt az érvényes ajánlattétel elősegítése, azonban a hiánypótlás, vagy a felvilágosítás alkalmazása nem vonhatja maga után a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt alapelvek megsértését, így különösen azt, hogy az ajánlatkérő valamely ajánlattevőt a verseny tisztaságát sértő módon előnyben részesítsen.

A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.

Az ajánlatkérők számára kötelező, hogy amennyiben az ajánlat, vagy a részvételi jelentkezés valamilyen hiányosságban szenved, vagy a hiányosságok kiküszöbölését követően is nem egyértelmű kijelentést tartalmaz, akkor az ajánlat érvényessé tételéhez szükséges fenti jogintézményeket alkalmazzák.

A hiánypótlási felhívás tekintetében a Kbt. 71. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek abban a pótolandó hiányokat meg kell jelölni. A hiánypótlás rendeltetése, hogy az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben előforduló kisebb hibák és hiányosságok ne okozzanak érvénytelenséget, azonban ez nemcsak a hiányok pótlására, hanem hibák javítására is irányulhat.

A felvilágosításkérés az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben előforduló ellentmondások feloldására szolgál. Ezzel összefüggésben a Kbt. 71. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő csak az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében szükséges, tehát az nem irányulhat a hiánypótlási felhívásnak nem vagy részben nem megfelelő adatközlés korrekciójára, kiegészítésére és a hiányos iratok pótlására.

Az ajánlatkérő újabb hiánypótlást köteles elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásában nem szereplő hiányt észlelt, azonban a Kbt. 71. § (6) bekezdése kizárja annak lehetőségét, hogy a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során pótolhatóak legyenek.

A hiánypótlás és a felvilágosítás intézménye egymást követően is alkalmazható az ajánlatkérő részéről, – figyelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottság D.178/11/2014. számú határozatára – azonban a felvilágosítás kérés tekintetében is figyelembe kell venni a Kbt. 71. § (6) bekezdésében és a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt tilalmakat, azaz amennyiben az ajánlatkérő korábbi hiánypótlási felhívásában megjelölt hiányokat az ajánlattevő nem pótolja, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (10) bekezdése alapján kizárólag az eredeti ajánlati, illetőleg a hiánypótlásban kiegészített tartalmat veheti figyelembe – a kérdésében foglaltak szerinti esetben – az alkalmasság megítélése során. A felvilágosítás kérés ugyanis csak a hiánypótlás megfelelő teljesítését követően fennmaradó nem egyértelmű adattartalom megállapítására irányulhat az ajánlatok bírálata során.

Amennyiben az első felvilágosítás kérésre az ajánlattevő nem oldotta fel az ellentmondást, nem pontosította a nem egyértelmű kijelentését és nyilatkozatot e körben egyáltalán nem tett, akkor figyelemmel a Kbt. 71. § (10) bekezdésére, az ajánlatkérő kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt veheti figyelembe az elbírálás során.

20. Amennyiben az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló beszerzés lebonyolításához a Practical Guide to contract procedures for EC external actions (a továbbiakban: PraG) szerinti Local open eljárás alkalmazására van szükség, akkor a dokumentációk közzététele a Közbeszerzési Hatóság honlapján pontosan hogyan valósul meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza
A Local Open eljárás felhívási dokumentációját az alábbi elektronikus címre (hirdetmeny@kt.hu) kell megküldeni, amit beérkezést követően a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétesz
(http://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/prag).

Az Európai Bizottságnak az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 718/2007/EK rendelete (2007. június 12.) (a továbbiakban: Rendelet) 121. cikk (1) bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra vonatkozó szerződések odaítélése tekintetében a beszerzési eljárás követi az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 2. része, IV. címe 3. fejezetének, a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 2. része III. címe 3. fejezetének, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködés céljából az Európai Közösség költségvetéséből finanszírozott szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra vonatkozó szerződésekre irányadó szabályokról és eljárásokról szóló C(2007) 2034 számú bizottsági határozatnak a rendelkezéseit, utóbbi II. része 8.2. pontjának kivételével kell alkalmazni.

E rendelkezések a határokon átnyúló program teljes területén, mind a tagállamok, mind a kedvezményezett országok területén érvényesülnek.

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló a Bizottság 2342/2002/Euratom rendelet (2002. december 23.) 240. cikk (1) - (2) bekezdése írja le a közzététel szabályait:

A nemzetközi versenytárgyalási felhívásokra vonatkozó előzetes tájékoztató hirdetményt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén a lehető leghamarabb, de legkésőbb minden év március 31-éig, építési beruházásra irányuló szerződés esetén pedig a szerződéses projekt jóváhagyását követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalának.

E fejezet alkalmazásában az ajánlati felhívás közzétételére az alábbiak szerint kerül sor:

a) nemzetközi versenytárgyalási felhívás esetén legalább az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az interneten;

b) helyi ajánlati felhívás esetén legalább a kedvezményezett állam hivatalos közlönyében, vagy ezzel egyenértékű kiadványban.

Amennyiben az ajánlati felhívást helyi szinten is közzéteszik, annak azonosnak kell lennie az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az interneten közzétett változattal, és a közzétételnek egyidejűnek kell lennie. A Bizottság felelős az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az interneten történő közzétételért. A felhívást helyi szinten a kedvezményezett teheti közzé.