2019. I. évfolyam 2. szám

D. 342/21/2018. számú határozat

A határozattal érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, mert a bérpótlékfizetési kötelezettség, annak fedezete, az esetleges keresztfinanszírozás vizsgálata érdekében nem kért kiegészítő indokolást az ajánlattevőtől.

Tényállás

Az ajánlatkérő (egyetem) 2018. április 11. napján az Európai Unió Hivatalos Lapjába feladott ajánlati felhívásával a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbe-szerzési eljárást indított portaszolgálat ellátása szolgáltatás megrendelés tárgyában.

Az ajánlatkérő a közbeszerzést 3 részre bontotta, melye-ket a felhívásban ismertetett.

Az ajánlatkérő a felhívásban megadta a közbeszerzés becsült értékét.

Az ajánlatkérő a felhívásában mindhárom rész tekintetében rögzítette, hogy

-    a szerződés időtartama 36 hónap,

-    az ár szempont részszempontjai a felhívás VI.3) pontjában kerültek részletesen megadásra,

-    az ajánlatéttel határideje 2018. május 16. napja.

A felhívás VI.3.1) pontjában az ajánlatkérő az értékelés rendszerét mindhárom rész tekintetében – egyebek mellett – az alábbiak szerint határozta meg:

„A II.2.5. pont szerinti értékelési szempontok és súlyszámok alapján. Kiosztható pontszámok alsó határa 0 pont, felső határa 100 pont. Pontszámok kiosztásának módszere: a 3., 4. értékelési részszempont esetében (Nettó ajánlati ár: Havidíj (nettó, HUF) és Eseti helyszíni rendezvények felügyeletére vonatkozó feladatok ellátása (nettó HUF/óra), fordított arányosítás.”

Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek részét képezte az árazatlan költségvetés.

Az ajánlatkérő a hozzá beérkezett kiegészítő tájékoz-tatás kérésre az alábbi, a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítő tájékoztatást adta:

« 1) Kérdés: Ajánlatkérő álláspontja szerint jelen közbeszerzés eredményeként kötendő szerződések teljesítésével kapcsolatban fennállnak-e a készenléti jellegű munkakör alkalmazásának feltételei (Munka Törvénykönyve 91. §)?

Válasz: Ajánlatkérő álláspontja szerint azokon a területeken, ahol a szolgálat 24 órás beosztású, alkalmazandók a készenléti foglalkozás feltételei. Az ettől eltérő beosztásban feladatot ellátó kollégák esetében nem. »

A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidő leteltéig mindhárom részre 14 ajánlattevő – köztük az I. és II. r. kérelmező, valamint a jelen ismertetés szerint C Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt) – nyújtott be ajánlatot.

Az egyéb érdekelt az egyes részek tekintetében a 3. és 4. részszempontra az alábbi megajánlásokat tette:

1. rész:

-    3. Havidíj (nettó): 6.740.820.-Ft

-    4. Eseti helyszíni rendezvények felügyeletére vonatkozó feladatok ellátása (nettó): 1.026.-Ft/óra

2. rész:

-    3. Havidíj (nettó): 2.995.407.-Ft

-    4. Eseti helyszíni rendezvények felügyeletére vonatkozó feladatok ellátása (nettó): 1.026.-Ft/óra

3. rész:

-    3. Havidíj (nettó): 2.711.718.-Ft

-    4. Eseti helyszíni rendezvények felügyeletére vonatkozó feladatok ellátása (nettó): 1.026.-Ft/óra

Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba javításáról tájékoztatta az ajánlattevőket, melyben kifejtette, hogy az egyéb érdekelt ajánlatához csatolt felolvasólapon az 1. és 2. rész tekintetében a 3. részszempontra feltüntetett összegek eltérnek az ajánlatban szereplő árazott költségvetések végöszszegétől, ezért az alábbi összegekre javította az egyéb érdekelt nettó havidíjra vonatkozó megajánlásait:

-    1. rész: 2.995.407 Ft/hónap,

-    2. rész: 6.740.820 Ft/hónap.

A kérelmezők előzetes vitarendezési kérelmeket terjesztettek elő, melyben kérték az ajánlatkérőtől, hogy vonja vissza a számítási hiba javításáról szóló tájékoztatását az egyéb érdekelt ajánlatával összefüggésben.

Az ajánlatkérő a kérelmezők vitarendezési kérelmét elutasította.

Az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevőknek az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, mely szerint a mindhárom rész tekintetében eredményes eljárásban az I. és II. r. kérelmező, illetve az egyéb érdekelt ajánlata is érvényes lett valamennyi rész vonatkozásában. Mindhárom rész nyertes ajánlattevője az egyéb érdekelt lett, míg az ajánlatkérő a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevőként az 1. és 3. részben az I. r. kérelmezőt, a 2. rész esetében a II. r. kérelmezőt jelölte meg.

A kérelmezők előzetes vitarendezési kérelmeket terjesztettek elő, melyben az ajánlatkérőtől az egyéb érdekelt ajánlatának a Kbt. 73. § (2) bekezdése alapján történő érvénytelenné nyilvánítását kérték.

Az I. r. kérelmező 2018. szeptember 11-én a 3., míg a II. r. kérelmező 2018. szeptember 12-én a 4. előzetes vitarendezési kérelmét terjesztette elő, melyekben az egyéb érdekelt 1. és 3., illetve 2. részre vonatkozó ajánlatának Kbt. 73. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenné nyilvánítását kérték.

Az ajánlatkérő 2018. szeptember 14-én a Kbt. 72. § (1)-(5) bekezdésére és a Kbt. 80. § (4) bekezdésére hivatkozással mindhárom részre vonatkozóan árindokolást kért az I. és II r. kérelmezőtől, illetve az egyéb érdekelttől.

Az egyéb érdekelt 2018. szeptember 17. napján nyújtotta be mindhárom részre vonatkozó árindokolását, melyet üzleti titokká nyilvánított.

Az ajánlatkérő a 2018. szeptember 19. napján megküldött válaszával az I. r. kérelmező 3., illetve a II. r. kérelmező 4. vitarendezési kérelmét elutasította.

Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme

Az I. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmében a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését kérte.

Az I. r. kérelmező az 1. és 3. részre vonatkozóan 2-2 kérelmi elemet terjesztett elő.

Mind az 1., mind a 3. rész kapcsán előterjesztett 1. kérelmi elemében előadta, hogy az egyéb érdekelt 3. részszempontra vonatkozó havi nettó 2.995.407.-Ft, illetve 2.711.718.-Ft, azaz 1.026.-Ft/óra megajánlása aránytalanul alacsony árnak minősül, ennek okán az ajánlatkérőnek az egyéb érdekelt ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, melynek elmulasztásával megsértette a Kbt. 72. § (3)-(4) bekezdését, és a Kbt. 73. § (2) bekezdését.

Az I. r. kérelmező mind az 1., mind a 3. rész tekintetében előterjesztett 2. kérelmi elemében előadta, hogy az egyéb érdekelt 4. részszempontra vonatkozó 1.026.-Ft/óra megajánlása aránytalanul alacsony árnak minősül, ennek okán az ajánlatkérőnek az egyéb érdekelt ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, melynek elmulasztásával megsértette a Kbt. 72. § (3)-(4) bekezdését, és a Kbt. 73. § (2) bekezdését.

A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme

A II. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmében a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését kérte.

A II. r. kérelmező a 2. rész tekintetében előterjesztett jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az egyéb érdekelt 4. részszempontra vonatkozó 1.026.-Ft/óra megajánlása aránytalanul alacsony árnak minősül, ennek okán az ajánlatkérőnek az egyéb érdekelt ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, melynek elmulasztásával megsértette a Kbt. 72. § (3)-(4) bekezdését, és a Kbt. 73. § (2) bekezdését.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő az I. és II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét, mint alaptalant kérte elutasítani.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő mind az I. r., mind a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, ezért az ajánlatkérő 1-3. részre vonatkozó eljárást lezáró, és azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisítette.

A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben bírságot szabott ki.

A határozat indokolása a következőket tartalmazta:

Tekintettel arra, hogy az egyéb érdekelt az indokolását üzleti titokká nyilvánította, a Döntőbizottságnak az alábbiak figyelembevételével kellett eljárnia.

A Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével.

Az Ákr. 27. § (2) bekezdése szerint a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

A Döntőbizottság az 1-3. kérelmi elemet – a közöttük fennálló szoros összefüggés miatt – együttesen bírálta el az alábbiak szerint.

A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelmek keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvényessé az egyéb érdekelt 1-3. részre vonatkozó ajánlatát.

A Döntőbizottság a döntése során az alábbi jogszabályi rendelkezésekre, illetve abból levont következtetésekre volt figyelemmel.

A Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdései szerint:

„(1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a

71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.”

A Kbt. 72. § (1)-(4) bekezdései szerint:

„(1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

(2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,

e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére

vonatkozik.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez – ha az elfogadhatóság kétséges – további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

(4) Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

(5) Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

(6) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot.”

A Kbt. 73. § (4) bekezdése szerint:

„Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 136. § (1) bekezdése szerint alapbérként legalább a 153. §

(1) bekezdése szerinti munkabért kell meghatározni.

Az Mt. 153. § (1) bekezdése szerint:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kötelező legkisebb munkabér és

b) a garantált bérminimum

összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – rendeletben állapítsa meg.”

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet rendelet (a továbbiakban: 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.

Az ajánlat érvényességéről, illetve érvénytelenségéről való ajánlatkérői meggyőződés egyik alapvető jogintézménye az aránytalanul alacsony ár vizsgálata.

A szabályozás célja egyrészt a szerződés konkrét vállalási áron való teljesítésének biztosítása, másrészt a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető ellenszolgáltatással versenyelőnyt szerezni kívánó ajánlattevők kizárása az ajánlatok értékeléséből.

A Kbt. szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek az ajánlati árat aránytalanul alacsonynak minősíteni, valamint lefolytatni az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról.

A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles árindokolást kérni attól az ajánlattevőtől, akinek ajánlata aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A Kbt. rendelkezései nem határozzák meg konkrétan az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, egy ajánlati ár irreálisan alacsony voltának megállapításához a jelenlegi szabályozás szerint a szerződés tárgyát kell kiindulópontnak tekinteni. Annak megítéléséhez, hogy a szerződés tárgya milyen ajánlati ár – így az adott ajánlattevő rendelkezésére álló fedezet – esetén valósítható meg, az ajánlatkérő a korábbi tapasztalataira, a becsült érték meghatározásakor figyelembe vett adatokra, valamint a piaci viszonyokra tud támaszkodni. Amennyiben a fenti szempontok, mint viszonyítási alapok bármelyike alapján az adott ellenszolgáltatás irreálisan alacsonynak minősül, beáll az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége.

Az ajánlatkérőnek az indokoláskérésben konkrétan meg kell adnia azokat az általa lényegesnek tartott ajánlati elemeket, amelyekre vonatkozóan kéri az adatok és az indokolás benyújtását.

Az indokolás elfogadhatóságának kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés egyedi tárgyának specifikumaira, az adott beszerzési piacon érvényesülő árviszonyokra, a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni. Az irreális ár vizsgálatát az ajánlatkérőnek az indokoláskérése alapján elsősorban az ajánlattevő által biztosított adatokra kell alapítania.

A Kbt. 72. § (2)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a beszerzés tárgyának a megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, melynek alapján kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről. A Kbt. 72. § (4) bekezdésében, illetve a Kbt. 73. § (4) bekezdésében hivatkozott munkajogi szabályok ajánlattevő általi figyelembe vételét – különösen az Mt. munkaidőre, pihenőidőre és az ezzel szorosan összefüggő munkabérre vonatkozó szabályait, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum mértékét megállapító jogszabályokat – az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az ajánlatkérőnek fokozottan szem előtt kell tartania.

Az ajánlatkérő kötelessége az árajánlat megalapozottságáról való meggyőződés, és ha ehhez az indokolás nem elégséges, annak elfogadhatósága kétséges, kiegészítő indokolást kérhet, mely szükség esetén több ízben is alkalmazható, illetve – a Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján – alkalmazandó mindaddig, míg az ajánlatkérő megalapozott döntést nem tud hozni.

Az indokolásra illetve kiegészítő indokolásra felhívott ajánlattevőnek akként kell benyújtania – objektív alapú, az ár megalapozottságát tényekkel, adatokkal alátámasztó – indokolását, kiegészítő indokolását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által az indokolás-, illetve kiegészítő indokoláskérésben foglalt követelményeknek.

Tehát az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely független, tárgyilagos választ tartalmaz, egyértelműen alátámasztja a tényleges helyzetet és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés a megajánlott áron ténylegesen teljesíthető lesz.

Az ajánlatkérőnek a részére benyújtott indokolásban és kiegészítő indokolás(ok)ban foglaltak alapján kell megítélnie az ajánlat érvényességét.

A Döntőbizottság a fentiek tükrében vizsgálta az ajánlatkérő egyes előírásait, illetve az egyéb érdekelt által benyújtott indokolás tartalmát, valamint az ajánlatkérő ezekre vonatkozó vizsgálatát, mérlegelését és döntését.

Az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlati árat, mint értékelési szempontot mindhárom részre vonatkozóan kettő – elnevezésük szerint 3. és 4. – részszempontra osztotta. A 3. részszempontra a rendszeres portaszolgálat havidíját kellett megajánlani, melynek, és az adott részben havonta teljesítendő órák hányadosaként jött ki az ajánlattevő által megajánlott óradíj.

Mivel az egyéb érdekelt az 1. részre 2.995.407.-Ft, a 3. részre 2.711.718.-Ft havidíjat ajánlott meg, megállapítható volt, hogy ezen részekben óránként 1.026.-Ft-os ajánlatot tett, mely összeg megegyezett a 4. részszempontra (eseti helyszíni rendezvények felügyeletére vonatkozó feladatok ellátása) adott megajánlásával mindhárom rész tekintetében.

Az ajánlatkérő az összegezés megküldését, illetve az I. r. kérelmező 3. és a II. r. kérelmező 4. előzetes vitarendezési kérelmének előterjesztését követően a Kbt. 72. § (1)-(5) bekezdésére és a Kbt. 80. § (4) bekezdésére hivatkozva – a bírálat újranyitásával – indokolást kért az egyéb érdekelttől a 3-4. részszempontra tett megajánlásaira vonatkozóan.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt üzleti titokká nyilvánított indokolása valamennyi részre vonatkozóan – egyebek mellett – tartalmazta a 3. részszempontra tervezett teljes munkaidős létszámot, a minimálbér-előírásnak megfelelő havi munkabért és annak munkáltatói közterheit, a munkaruházat, valamint az ellenőrzés és az adminisztráció költségeit. Az indokolásban rögzítésre került továbbá a szabadság-betegszabadság miatti helyettesítés módja, valamint az, hogy a munkavállalók „időkeretes” foglalkoztatása miatt nem szükséges az Mt. szerinti pótlékfizetés, illetve hogy az egyéb érdekelt a munkavállalók egy részét állami munkabértámogatással foglalkoztatja, melyből befolyó összeg fedezi a nem támogatással foglalkoztatott munkavállalók helyettesítésének költségeit. E körben az egyéb érdekelt csatolta az illetékes hatóságokkal kötött, bérköltség-támogatásra vonatkozó hatósági és támogatási szerződéseket, melyek tartalmazták az érintett munkavállalók adatait, valamint a támogatás tartamát és mértékét.

A 4. részszempontra vonatkozó indokolás egy órára vetítve tartalmazta a munkabért és közterheit, valamint a munkaruházat, az ellenőrzés és az adminisztráció költségeit, valamint az „időkeretes” foglalkoztatásra vonatkozó hivatkozást.

Az egyéb érdekelt az indokolásban mindkét részszempont esetében kalkulált nyereséget.

A Döntőbizottság a fent kifejtettekre hivatkozva hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő aránytalanul alacsony árra, és ezzel összefüggésben az indokolás megfelelőségére vonatkozó vizsgálati kötelezettsége kiterjed a munkajogi jogszabályok ajánlattevő általi betartásának vizsgálatára. Ebbe a körbe tartoznak különösen az Mt. szabályai, annak is az ajánlati árral leginkább összefüggő, a munka- és pihenőidőre, valamint a munkabérre vonatkozó előírásai.

Ezen – a munkabérköltséget nagymértékben befolyásoló – szabályok ajánlattevő általi betartását akkor tudja az ajánlatkérő érdemben vizsgálni, ha az ajánlattevő erre vonatkozóan is minden tényt, adatot, kalkulációt a rendelkezésére bocsát az indokolásban.

A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben az egyéb érdekelt a fenti követelményeknek nem tett eleget, mivel indokolása a munkaidőre vonatkozóan csupán annyi információt tartalmazott, hogy teljes munkaidőben, munkaidőkeretben kívánja foglalkoztatni a munkavállalóit. Ebből következően az indokolás nem tartalmazott adatot a készenléti jellegű munkakörre, a munkaidőbeosztásra, így az irányadó munkarendre vonatkozóan, melyek nagymértékben meghatározzák az adott munkáltató személyi alapbér és bérpótlékfizetési kötelezettségét, illetve azok mértékét, függetlenül attól, hogy a munkavállalókat munka-időkeretben foglalkoztatják-e.

Mindezek alapján nem volt megállapítható, hogy az egyéb érdekelt kalkulációja tartalmaz-e minden, a foglalkoztatással összefüggő bérköltségelemet, különös tekintettel az éjszakai és a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén járó bérpótlékra. Ezek megállapíthatóságát, illetve ajánlatkérői vizsgálatát az indokolás azért sem tette lehetővé, mert arra sem tartalmazott információt, hogy a bértámogatásban részesülő munkavállalók bére milyen arányban fedezi a támogatásban nem részesülő portások munkabérét, illetve annak mely bérköltségelemeire vonatkozik.

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő mind az egyéb érdekelt bérpótlékfizetési kötelezettségére, mind annak fedezetére, mind az esetleges keresztfinanszírozás vizsgálatára vonatkozóan akkor kerülhet abba a helyzetbe, hogy meggyőződésen alapuló megalapozott döntést hozzon a szerződés megajánlott áron való teljesíthetősége, vagyis az indokolás megfelelősége/meg nem felelősége, ezáltal az ajánlat érvényessége/érvénytelensége tekintetében, ha további kiegészítő indokolást kér az egyéb érdekelttől.