2019. I. évfolyam 2. szám

A Közbeszerzési Hatóság elnöke aktualizálta az öntisztázásról szóló tájékoztatóját

2018. december 6-án új, hatályosított tájékoztató jelent meg a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) honlapján az öntisztázás gyakorlati tapasztalatairól. A tájékoztató nagy segítséget jelenthet a jogalkalmazás számára, átfogó áttekintést nyújt a Hatóság eddigi munkájáról és eljárásának folyamatáról. Tekintettel a 2017 óta kiszélesedett gyakorlatra, valamint a jogszabályi környezet jelentős változásaira, szükségessé vált az elnöki tájékoztató hatályosítása.

Az öntisztázás jogintézményét Magyarországon 2015. november 1-jei hatályba lépéssel a Kbt. vezette be. Lényege, hogy egy kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Hatóság jogerős határozatában kimondja annak megbízhatóságát. Tekintettel arra, hogy a Kbt. csupán két szakaszban (a Kbt. 64. és 188. §-ában) rendelkezik az öntisztázásról, a Hatóságnak viszonylag széles mérlegelési jogköre van és szabadon alakíthatta ki eljárásának gyakorlatát. Ez előrevetítette annak szükségességét, hogy a Hatóság mindenki számára világos módon segédletet alkosson a potenciális kérelmezők számára.

Az elnöki tájékoztató egy rövid bevezető után ismerteti az uniós jogi hátteret, majd bemutatja a kérelem benyújtásának a módját, különös tekintettel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó kötelezettségekre. A Hatóság öntisztázással kapcsolatos eljárása két részből áll, az eljárásjogi vizsgálatot főszabály szerint érdemi vizsgálat követi, ennek megfelelően a tájékoztató is eszerint a logikai rend szerint halad, majd ismerteti a határidőkkel, hiánypótlással kapcsolatos, végezetül pedig a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat.

I. Uniós jogi háttér

Az elnöki tájékoztató először ismerteti a 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) öntisztázással kapcsolatos rendelkezéseit (57. cikk (6) bekezdés). Az Irányelv három feltételt állapít meg a megbízhatóság megállapításához, a reparációt (okozott kár megtérítése), együttműködést (az illetékes hatósággal) és a prevenciót (jövőbeni jogsértés megelőzése). Ezeknek a kritériumoknak minden esetben teljesülniük kell a megbízhatóság megállapításához. Ezek a feltételek megfelelően átültetésre kerültek a Kbt.-be is. Az uniós szabályozás a tagállamokra bízza annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a megbízhatóság megállapítása az ajánlatkérő vagy egy független hatóság jogkörébe tartozzon. Magyarországon a Hatóság látja el ezt a feladatot. A tájékoztató fontosnak tartotta kiemelni az irányelvi rendelkezések alapján, hogy az öntisztázás során mérlegelési jogköre mellett indokolási kötelezettség terheli a Hatóságot.

II. Kérelem benyújtása

A megbízhatóság megállapítása iránti kérelmet – főszabály szerint – elektronikus úton kell benyújtani a Hatóság részére, melyhez csatolni kell a kérelem szerkeszthető változatát. A megbízhatóság megállapításával kapcsolatos beadványokat a Közszolgálati és Támogató Főosztály számára létesített hivatali kapun keresztül kell benyújtani. A tájékoztató felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy mivel az öntisztázás kérelemre induló eljárás, csak a jogszabályi követelményeknek megfelelő kérelem benyújtása esetén folytatható le a megbízhatóság vizsgálata.

III. Eljárásjogi vizsgálat

A tájékoztató ismerteti az eljárásjogi vizsgálat legfontosabb pontjait a hazai szabályozás, valamint hazai és uniós joggyakorlat alapján. A tájékoztató külön felhívja rá a jogalkalmazók figyelmét, hogy a kérelmező az eljárás alatt már nem vitathatja a kizáró okot megalapozó jogsértés tényét. Két kérdést kell tisztáznia a Hatóságnak az érdemi vizsgálat előtt: egyrészt, hogy fennáll-e a kizáró ok a kérelmezővel szemben, másrészt, hogy a törvény nem zárja-e ki az öntisztázás lehetőségét. Kiemelt jelentősége van annak a kérdésnek, hogy milyen időponttal következik be a kizáró ok, illetve mennyiben lehet figyelembe venni olyan intézkedéseket, melyeket a kérelmező a kizáró ok bekövetkezése előtt, de a jogsértés bekövetkezése után hozott.

IV. Érdemi vizsgálat

Az eljárásjogi kérdések tisztázása után az elnöki tájékoztató ismerteti az érdemi vizsgálat lényeges pontjait. A Hatóságnak eljárása során meg kell vizsgálni, hogy a Kbt. szerinti három konjunktív feltétel fennáll-e. Ennek megfelelően a tájékoztató három alpontban (reparáció, együttműködés és prevenció) részletesen tisztázza a vizsgálat menetét, illetve, hogy milyen intézkedések várhatók el a kérelmezőktől megbízhatóságuk megállapításához. További segítséget jelenthet a jogalkalmazás számára, hogy az elnöki tájékoztató minden olyan pont tekintetében, ahol már gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre, a nyilvánosan elérhető, releváns határozat elérhetőségét lábjegyzetben feltünteti. A hatályosított tájékoztatóba bekerültek a 2017 óta megszületett bírósági ítéletek megállapításai, valamint néhány fontosabb jogszabályváltozás.

a) Reparáció

A kérelmezőnek megbízhatóságának bizonyításához igazolnia kell, hogy a jogsértéssel okozott kárt megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt. Az elnöki tájékoztató kiemeli, hogy a kár fogalmát a Hatóság minden esetben funkcionálisan értelmezi, vagyis a kár bekövetkezésének nem feltétele annak bírósági ítéletben való megállapítása. A jogszabály alapján a tájékoztató három lehetőséget vázol a kár megtérítésével összefüggésben: az első lehetőség, amikor nem állapítható meg károkozás, a második, amikor megállapítható a károkozás és a károsultak köre is azonosítható, a harmadik lehetséges esetkör pedig, amikor a károkozás megtörténte ugyan megállapítható, de a károsulti kör nem azonosítható. Az elnöki tájékoztató részletesen ismerteti mindhárom esetben, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a reparáció bizonyítására, melyet példákkal is kiegészít. A kérelmezőnek ennek megfelelően lehetősége van bizonyítani, hogy nem történt károkozás vagy amennyiben történt, igazolnia kell, hogy a kár megtérítésére sor került, illetve nem azonosítható károsultak esetén, teljes körűen igazolnia kell, hogy miként fogja az esetlegesen felmerült kárigényeket kezelni.

b) Aktív együttműködés

A kérelmezőnek minden esetben bizonyítania kell, hogy az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit. Az elnöki tájékoztató itt is kiemeli, hogy az illetékes hatóság fogalmát funkcionálisan, tágan értelmezi, ennek megfelelően az illetékes hatóság lehet egy tényleges hatóság vagy a kérelmező korábbi szerződéses partnere vagy akár maga az ajánlatkérő is. Az együttműködés tényét nem zárja ki a jogorvoslati eljárás vagy előzetes vitarendezés kezdeményezése. A fogalom tisztázása során az elnöki tájékoztató részletesen kifejti, hogy milyen mértékű együttműködést vár a kérelmezőktől, gyakorlati példákkal alátámasztva. A Hatóság újdonságként beemeli tájékoztatójába azoknak az eseteknek a tapasztalatait, amikor a kizáró okot megalapozó jogsértő magatartás feltételezi bizonyos szintig az együttműködés hiányát. Ilyen kizáró ok lehet hamis adatszolgáltatás, valamint a jogtalan befolyásolás.

c) Preventív intézkedések

A gazdasági szereplő megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni, hogy olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további jogsértés megelőzésére. Az elnöki tájékoztató egyenként ismerteti a preventív intézkedések három csoportját (személyi, szervezeti és technikai intézkedések), és hogy a kérelmezőknek az eddigi gyakorlat alapján milyen konkrét intézkedésekkel sikerült bizonyítania megbízhatóságukat. Az elnöki tájékoztató kiemeli, hogy a preventív intézkedések értékelése során a felsorolt pontok mindegyike esetén vizsgálat és mérlegelés tárgyát képezi azok hatékonysága, vagyis nem elegendő önmagában egy megtett intézkedést igazolni, be kell tudni mutatni a kérelmezőnek azt is, hogy az adott intézkedés milyen módon alkalmas az esetleges további jogsértések megelőzésére.

V. Jogsértés súlyossága és sajátos körülményei

A Hatóság új fejezetet szán a Kbt. 188. § (3) bekezdés körében alkalmazott szempontoknak. A jogsértés súlyát és sajátos körülményeit a Hatóság minden esetben kötelezően mérlegeli. Jelentőséggel bírhat ilyenkor a jogsértés szándékossága, az okozott kár, illetve a kiszabott bírság mértéke, valamint a jogsértés óta eltelt idő.

VI. Határidők, hiánypótlás

A 2018. január 1-jével hatályba lépő, Ket.-et váltó általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) változásokat hozott a Hatóságra irányadó eljárási szabályokat illetően. A Kbt. a Hatóság számára 15 munkanapos ügyintézési határidőt ír elő, amely egy alkalommal, indokolt esetben újabb 15 munkanappal meghosszabbítható. A Hatóságnak lehetősége van az Ákr., valamint a Kbt. alapján hiánypótlási felhívás kibocsátására, valamint más szervezetet és személyt is megkereshet, ha az eljárás során szükséges irattal vagy adattal más rendelkezik. Fontos szabály továbbá, hogy a megbízhatóság megállapítására irányuló ismételt kérelem benyújtására csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani.

VII. Jogorvoslat

Az elnöki tájékoztató végezetül ismerteti a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat. Fontos változást jelent a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) hatályba lépése. A Kbt. szerint a kérelmező csak a kérelmét elutasító határozat ellen indíthat közigazgatási pert a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A Kp. alapján a keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, melyet a Hatóság tizenöt napon belül az ügy irataival együtt továbbít a Fővárosi Törvényszék részére.

A tájékoztató a Közbeszerzési Értesítő 2018. évi 236. számában jelent meg és mindenki számára elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján:
http://www.kozbeszerzes.hu/kozbeszerzes-z/magyar-jogi-hatter/elnoki-tajekoztatok/kozbeszerzesi-hatosag-elnokenek-tajekoztatoja-
kbt-64-szerinti-ontisztazas-gyakorlati-tapasztalatairol-

Emellett mindenképp érdemes kiemelni, hogy a Kbt. 187. § (1) bekezdés a) pontjának af) alpontja alapján a Hatóság naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi a megbízhatóságot megállapító határozatokat, melyek a következő címen érhetők el:
http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazisok/megbizhatosag-megallapitas/