A határozattal érintett tárgyak: Az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a kérelmező ajánlatának az érvénytelenségét a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a kérelmező a korábban felhívott hiányt az előzetes vitarendezési eljárásban már nem pótolhatta. A termék származási országának megjelölése lényeges szempont az ajánlat bírálata során. Az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a kérelmező az ajánlati biztosítékot nem bocsátotta határidőben az ajánlatkérő rendelkezésére.
Tényállás
Az ajánlatkérő (költségvetési szerv) gépjárművek beszerzésére a Kbt. Második része szerinti nyílt eljárást indított, melyre vonatkozó ajánlati felhívást 2018. április 13-án adta fel.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.1.3. pontjában az alábbiakat írta elő:
„Ajánlatkérő ajánlati biztosítékot ír elő: 1. rész tekintetében 1 000 000 Ft, 2. rész tekintetében: 1 600 000 Ft, 3. rész tekintetében: 3 800 000 Ft, 4. rész tekintetében: 900 000 Ft. Átutalás esetén Ajánlatkérő10032000-00329905-00000000 számú bankszámlájára kell teljesíteni. Az átutaláson fel kell tüntetni a befizetés jogcímét. Az átutalás megtörténtét igazoló bizonylatot az ajánlathoz csatolni kell. Továbbiak lásd: KD.”
Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentumokat is biztosított az ajánlattevők részére.
A közbeszerzési dokumentumok 8.2. pontjában az ajánlatkérő előírta:
„Az Ajánlattevőnek az általa ajánlott termékekről a közbeszerzési dokumentumok részét képező terméklistát kell elkészítenie (Árazatlan terméklisták) és ajánlata részeként benyújtania, melyben egyértelműen fel kell tüntetnie a megajánlott gépjármű gyártmányát, típusát és származási helyét.” Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Dokumentumok 11. pontjában írta elő:
„11. Az ajánlati biztosíték előírása
11.1. Ajánlati biztosíték: Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához köti, melynek összegszerű mértéke: 1. rész tekintetében 1.000.000 Ft, 2. rész tekintetében: 1.600.000 Ft, 3. rész tekintetében: 3.800.000 Ft, 4. rész tekintetében: 900.000 Ft.
- Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető:
- óvadékként az előírt pénzösszegnek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi utca 49.) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00329905-00000000 bankszámlájára történő befizetéssel, átutalással (közlemény rovatban az eljárás elnevezése kerüljön, a beazonosítás végett) (…)
11.2. Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje azonos az ajánlat benyújtásának határidejével. (…)
11.4. Az Ajánlattevő az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását az ajánlatában köteles úgy igazolni, hogy az eredeti igazolást az ajánlathoz mellékelve, annak részeként nyújtja be.
Az ajánlattételi határidőre 2018. június 25-ére a jelen ismertetés szerint P Kft., és a kérelmező (közös ajánlattevőként egy másik gazdasági szereplővel) nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő a 2018. július 13-i hiánypótlási felhívásban közölte, hogy a kérelmezői közös ajánlattevő elmulasztotta benyújtani az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának igazolását, kérte annak pótlását.
Az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban hivatkozott a közbeszerzési dokumentumok 8.2. pontjára is, rámutatott, hogy a kérelmezői közös ajánlattevő a műszaki ajánlatában nem tüntette fel a megajánlott gépjármű származási helyét. Kérte, hogy hiánypótlás keretében adja meg a műszaki ajánlata részeként a megajánlott gépjárművek származási helyét.
A kérelmező benyújtotta a hiánypótlását. A hiánypótlás tartalmazott egy excell formátumú Ártáblázatot, és a megajánlott Ford Transit Custom kombi származási helyének megjelölését.
A kérelmező a hiánypótlásban csatolta az ajánlati biztosíték átutalására vonatkozó bankszámla kivonatokat. A dokumentumokban számlaterhelés dátumának 2018. június 25-ét jelölte meg az igazolást kiállító bank.
Az ajánlatkérő 2018. augusztus 28-án küldte meg a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről, és a Kbt. 69. § (4) pontja szerinti igazolások benyújtására vonatkozó levelét.
a) Közölte, hogy a kérelmező (közös ajánlattevő) ajánlata érvénytelen az eljárás mindhárom része tekintetében a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az előírt ajánlati biztosítékokat nem bocsátotta határidőben rendelkezésre ajánlatkérő számára, ugyanis az ajánlattevő által átutalt ajánlati biztosítékok ajánlatkérő pénzforgalmi számlaszámán a 2018. június 25. 13:30 órai bontási időpont után kerültek jóváírásra.
Tehát megállapítható, hogy az ajánlati kötöttség beálltáig (2018. június 25. 13:30) nem bocsátotta rendelkezésre ajánlatkérő számára közös ajánlattevő az ajánlati biztosítékokat, erre való tekintettel közös ajánlattevő ajánlata érvénytelen az eljárás mindhárom része tekintetében.
b) Továbbá a kérelmező (közös ajánlattevő) ajánlata a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontja alapján kizárásra kerül az eljárás 2. és 3. része vonatkozásában, tekintettel arra, hogy megállapítható, hogy közös ajánlattevő által az eljárás 2. és 3. részére megajánlott gépjármű származási helye: Törökország. Ezen országból származó áruk számára ajánlatkérő nem köteles nemzeti elbánást biztosítani, erre való tekintettel ajánlatkérő nem biztosítja közös ajánlattevő ajánlatának 2. és 3. része vonatkozásában megajánlott áru számára a Kbt. 2. § (5) bekezdés szerinti nemzeti elbánást és megállapításra kerül ezen két rész vonatkozásában a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pont szerinti kizárás.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését és semmisítse meg az ajánlatkérő azon döntését, melyben a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő kérte a Döntőbizottságot, hogy alaptalanság miatt utasítsa el a kérelmet.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint:
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárását 2018. április 13. napján indította, így e jogorvoslati eljárásra is a Kbt. ezen a napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jogorvoslati kérelem vizsgálata során a Döntőbizottságnak azt kellett áttekintenie, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az összegezésben megfogalmazott indokok szerint.
Az 1. kérelmi elem vizsgálatakor alkalmazott releváns jogszabályhelyek.
A Kbt. 2. § (5) bekezdése szerint az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
A Kbt. 71. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.
A Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:
a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és
b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
A Kbt. 71. § (10) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.
A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.
A Döntőbizottság elsődlegesen arra mutatott rá, hogy az ajánlatkérő egyértelműen előírta a közbeszerzési dokumentumok 8.2. pontjában, hogy az ajánlattevőknek be kell mutatni a megajánlott termék származási helyét. Ezt a kérelmező az ajánlatában nem tette meg. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására pedig a 2018. július 17-én benyújtott hiánypótlásában egyértelműen akként nyilatkozott, hogy a megajánlott Ford Transit Custom kombi származási helye Törökország. Ezen adatok alapján nyilvánította az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 74. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné. A kérelmező előzetes vitarendezési kérelme alapján az ajánlatkérő felvilágosítás kéréssel fordult a kérelmezői konzorcium felé, mivel a kérelemben foglaltak (mely szerint a termék Németországból származik) és a hiánypótlásban tett nyilatkozat között ellentmondás feloldását látta szükségesnek az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a kérelmező csak ekkor nyilatkozott akként, hogy a megajánlott termék származási helye Németország. Az ajánlatkérő a kérelmezői konzorcium ajánlatát ezt követően a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján nyilvánította érvénytelenné és a Döntőbizottságnak ezt az érvénytelenségi okot kell az eljárása során az 1. kérelmi elemként vizsgálni.
A kérelmező alapjaiban félreértelmezte a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerinti jogintézményt. Az abban foglaltak szerint az ajánlatkérőnek nem kötelezettsége, hanem csupán jogosultsága újabb hiánypótlás és felvilágosítás kérés kiadása. Arra is rámutatott a Döntőbizottság, hogy ezen jogszabályi lehetőség alkalmazása nem járhat az alapelvek sérelmével, és ugyanúgy alkalmazni kell a Kbt. 71. §-ában foglalt előírásokat. Ezen szempontok figyelembevétele nélkül ugyanis utóbb a Kbt. alapelveit sértő előnyhöz jutnának az előzetes vitarendezés alapján hiánypótló, vagy felvilágosítást adó ajánlattevők.
A kérelmezőt az ajánlatkérő felvilágosítás adására szólította fel, mivel a hiánypótlás során megadott adat és az előzetes vitarendezésben tett tájékoztatása között ellentmondás volt. A válaszában a kérelmező nem az ellentmondást oldotta fel, hanem módosította a hiánypótlás során tett nyilatkozatát, amelyet az ajánlatkérő jogszerűen elutasított.
A kérelmezői konzorcium az eljárás ezen szakaszában a korábban felhívott hiányt másképpen már nem pótolhatta, ez ellenétes lenne a Kbt. 71. § (6) bekezdése utolsó mondatával, valamint a verseny tisztaságával és az egyenlő bánásmód biztosításának az alapelvével. A Döntőbizottság rámutatott arra is, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint nincs lehetőség a beszerzés tárgyának jellemzőire való hiánypótlására, a termék származási országa a termék elbírálása során fontos szempont a Kbt. rendszerében. A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a kérelmezői ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint.
A 2. kérelmi elem vizsgálatakor alkalmazott releváns jogszabályhelyek.
A Kbt. 54. § (1) – (4) bekezdései az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
(1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.
(2) Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.
(3) Az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia.
(4) Ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben. Az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg abban az esetben is, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül.
A Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.
A Kbt. azt tette az ajánlatkérő számára kötelezővé, hogy a benyújtott ajánlatokat bírálja el, értékelje, és ennek során alkalmazza azokat az eljárási metódusokat, melyek alapján az ajánlat az ajánlatkérői és a jogszabályi elvárásoknak megfelelővé válhat, és amelyek alapján megalapozott döntést hozhat.
A jelen jogorvoslati eljárásban a kérelmező vitatta az ajánlatkérő azon döntését, mely szerint ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja alapján.
A Kbt. 54. §-a az ajánlatkérő számára biztosítja annak lehetőségét, hogy ajánlati biztosíték adásához kösse a közbeszerzési eljárásban való részvételt. Ebben az esetben ugyanakkor előírás, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott időpontig, az abban megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, garancia biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg abban az esetben is, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem, vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.1.3. pontjában előírta, hogy a 2. rész tekintetében: 1.600.000.- Ft ajánlati biztosíték nyújtását várja el, átutalás esetén az igazoló bizonylatot az ajánlathoz csatolni kell. A közbeszerzési dokumentumokban megadta az ennek teljesítéséhez szükséges adatokat.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által megfogalmazott érvénytelenségi okokat, vagyis azt, hogy jogszerűen került-e sor érvénytelenség megállapítására azért, mert az ajánlati biztosítékot a kérelmező nem bocsátotta határidőben az ajánlatkérő rendelkezésére.
A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az ajánlati biztosítéknak a Kbt. kógens szabályai szerint az a célja, hogy amennyiben az eljárásban résztvevők a Kbt.-ben foglalt ajánlati kötöttséget megszegik, annak biztosítékául fel lehessen használni. Ajánlatkérőnek azt biztosítja, ha az ajánlattevő az ajánlatát a beállott ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy ha az eljárást lezáró szerződést az ajánlattevő érdekkörében felmerülő okból nem lehet megkötni, a Kbt.-ben rögzített szabályok alapján hozzájusson a biztosíték összegéhez.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlattétel napján 11 órakor elutalta az ajánlati biztosíték összegét, amely az ajánlatkérő számláján 13.49 perckor került jóváírásra. Az ajánlatkérő a bemutatott irattal hitelt érdemlően igazolta, hogy a jóváírásra 13.49 perckor került sor, ezért a Döntőbizottság nem látta valószínűsíthetőnek, hogy további bizonyítási eljárás, helyszíni szemle más adatot igazolt volna.
A Kbt. 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy a biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Ez jelen esetben az ajánlattételi határidő volt. A rendelkezésre bocsátás pedig kizárólag akkor áll be, ha az ajánlatkérő felé benyújtásra került. A kérelmező alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jóváírás nem azonos a rendelkezésre bocsátással. A kérelmező viseli annak kockázatát, hogy az ajánlati biztosíték határidőben megérkezzen az ajánlatkérő felé. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az utóbb nem pótolható hiány. Mindezek alapján az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmezői konzorcium ajánlatát a Kbt. 73. § (6) bekezdés b) pontja alapján.