A határozattal érintett tárgyak: A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdését, a Kbt. 71. § (1) bekezdését, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját azzal, hogy a hiánypótlásban csatolt hiányos okirat vonatkozásában a hiánypótlás lehetőségét nem biztosította, és az ajánlat érvénytelenségéről jogsértően döntött. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvét is, tekintettel arra, hogy a benyújtott ajánlatokat nem egyenlő mércével bírálta el.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) a Kbt. Második Része szerint nyílt eljárást indított közvilágítási szolgáltatás megrendelésére, melynek ajánlati felhívását 2017. december 29-én adta fel.
Az ajánlati felhívás tartalmazta a közbeszerzés ismertetését.
A felhívás szerint a szerződés időtartama: 144 hónap. A szerződés nem hosszabbítható meg.
Az ajánlati felhívás III.1.1) pontjában az ajánlatkérő – többek között – a következő előírást tette:
„Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik a Magyar Energia és Közműszolgáltatási Hivatal (MEKH) közvilágítás üzemeltetői engedélyével.
Ajánlattevő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés b) pontja, és a 26. § (3) bekezdése alapján mutassa be a Magyar Energia és Közműszolgáltatási Hivatal (MEKH) közvilágítás üzemeltetői engedélyére vonatkozó igazolásának másolatát.”
Az ajánlati felhívás VI.3) További információk pontjának 9. alpontjában a következő feltétel szerepelt:
„Az ajánlattevőnek be kell csatolnia az EON által kiadott, FAM technológiára vonatkozó alkalmassági nyilatkozatot, amely FAM közvilágítás aktív elem üzemeltetés, karbantartás, új lámpák felszerelése, régi lámpatestek bontása tevékenységek elvégzésére jogosít. Amennyiben ajánlattevő nem rendelkezik nevezett dokumentummal vagy nem csatolja ajánlatában, ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot.”
A 2018. február 6. 11.00 óra ajánlattételi határidőig ajánlatot tettek a kérelmezőkön (tagjai a jelen ismertetés szerint P Kft. és K Kft. közös ajánlattevők) kívül a jelen ismertetés szerint U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők.
A kérelmezők ajánlatában „FAM technológia alkalmassági nyilatkozat, minősítés meghosszabbítása” elnevezésű dokumentum volt található, mely szerint „közvilágítás aktív elemjavítás, karbantartás” tevékenységre vonatkozóan 2018. február 18-ig meghosszabbításra került a K Kft. FAM típustechnológiai alkalmassági nyilatkozata.
Az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők az ajánlatukban csatolták a 2017. július 26-án kiadott „FAM technológiai alkalmassági nyilatkozat, minősítés” elnevezésű dokumentumot, amely a következőket is tartalmazza:
Az S Kft.-t az eljárás során a mérőhelyi beavatkozás, közvilágítás aktív elem karbantartás – beleértve a lámpatest bekötővezeték áramkötésének (kötőelem) javítását és cseréjét is –, valamint közvilágítási lámpatest fel- és leszerelés és csatlakozó szerelés tevékenységek, ill. gyengeáramú rendszer nullázása, tartók felszerelése vonatkozásában „M” (megfelelt) kategóriába soroltuk be.
A besorolás és a mellékelt FAM audit jegyzőkönyv alapján a vállalkozó FAM közvilágítás aktív elem karbantartás, közvilágítási lámpatest fel- és leszerelés tevékenység, csatlakozó szerelés illetve gyengeáramú rendszer nullázása, tartók felszerelése végzésére alkalmas.
A minősítés egy év időtartamra, azaz 2018. július 31-ig, ill. visszavonásig érvényes.
Az ajánlatkérő hiánypótlási és felvilágosítás kérési felhívást bocsátott ki 2018. április 20-án, melynek a kérelmezőkre vonatkozó 5. pontjában a következő szerepelt:
A K Kft. közös ajánlattevő az ajánlat 167. oldalán a „FAM technológia alkalmassági nyilatkozat, minősítés meghosszabbításáról” szóló, EON által kiadott nyilatkozatot csatolta. Az ajánlati felhívás VI.3) pontjának 9. bekezdése alapján kérjük, benyújtani szíveskedjenek azt az EON által kiadott, FAM technológiára vonatkozó alkalmassági nyilatkozatot, amely FAM közvilágítás aktív elem üzemeltetés, karbantartás, új lámpák felszerelése, régi lámpatestek bontása tevékenységek elvégzésére jogosítja ajánlattevőt.
A kérelmezők a 2018. április 24-én kelt hiánypótlásukban csatolták az EON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által 2018. február 15-én a K Kft. részére kiadott „FAM technológiai alkalmassági nyilatkozat, minősítés” elnevezésű dokumentumot, amely a következőket is tartalmazta:
A vizsgálat során feltárt hiányosságok pótlása megtörtént 2018.02.15-vel. A K Kft.-t az eljárás során a közvilágítás aktív elem karbantartás – beleértve a lámpatest bekötővezeték áramkötésének (kötőelem) javítását és cseréjét is –, valamint közvilágítási lámpatest fel- és leszerelés és csatlakozó szerelés tevékenységek, ill. gyengeáramú rendszer nullázása, tartók felszerelése vonatkozásában „M” (megfelelt) kategóriába soroltuk be.”
A besorolás és a mellékelt FAM audit jegyzőkönyv alapján a vállalkozó FAM közvilágítás aktív elem karbantartás, közvilágítási lámpatest fel- és leszerelés tevékenység, csatlakozó szerelés, illetve gyengeáramú rendszer nullázása, tartók felszerelése végzésére alkalmas.
A minősítés 2020. február l6-ig, ill. visszavonásig érvényes.
Az ajánlatkérő 2018. április 27-i keltezéssel felhívta az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevőket a kizáró okok és az alkalmassági követelmények eljárást megindító felhívásban előírt igazolásainak benyújtására a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint.
Az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők az igazolásokat a 2018. május 4-i határidőig benyújtották. Az ajánlatkérő 2018. május 7-én hiánypótlásra hívta fel az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevőket, melyet határidőben teljesítettek.
Az ajánlatkérő 2018. május 7-én elkészítette és valamennyi ajánlattevő részére megküldte az összegezést.
Az összegezés szerint az eljárás nyertesei az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők lettek.
Az összegezés V.2.11) pontja szerint a kérelmezők ajánlata érvénytelen lett. Az ajánlatkérő a kérelmezők ajánlatának érvénytelenségét a következőkkel indokolta:
Ajánlattevő a hiánypótlási, ellentmondás tisztázására szóló felhívást és felvilágosítás kérést követően sem nyújtotta be az EON által kiadott, FAM technológiára vonatkozó alkalmassági nyilatkozatot, amely FAM közvilágítás aktív elem üzemeltetésére jogosítja fel ajánlattevőt, így ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.
A kérelmezők 2018. május 10-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be a 2018. május 7-i hiánypótlási felhívás kapcsán, valamint arra hivatkozással, hogy az ajánlatkérő nem értékelte az ajánlatokat és nem hozott döntést a Kbt. szabta határidőn belül.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet 2018. május 17-i keltezésű válaszában elutasította.
A kérelmezők 2018. május 30-án jogorvoslati kérelmet nyújtottak be.
A Döntőbizottság a D.200/23/2018. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők felé kiadott hiánypótlási felhívás körében megsértette a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő 2018. május 7-én kelt hiánypótlási felhívását és az ezt követően hozott valamennyi döntését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a termékleírás vonatkozásában kiadott hiánypótlás a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába ütközött, mert a hiánypótlás a termékleírás ajánlati kötöttséggel érintett tartalmát módosíthatja, amely a Kbt.-ben szabályozott hiánypótlási korlátba ütközik.
Az ajánlatkérő 2018. augusztus 15-én elkészítette és valamennyi ajánlattevő részére megküldte az új eljárást lezáró döntést tartalmazó írásbeli összegezést.
Az összegezés szerint az eljárás eredménytelen, mindkét benyújtott ajánlat érvénytelen lett.
Az ajánlatkérő a kérelmezők ajánlatának érvénytelenségét a 2018. május 7-i összegezés V.2.11) pontjával egyezően indokolta.
A jogorvoslati kérelem
A kérelmezők jogorvoslati kérelme szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1), (2) és (3) bekezdés, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont, a Kbt. 69. § (1), (2) és (3) bekezdés, a Kbt. 71. §, a Kbt. 77. § (4) bekezdés rendelkezéseit, jogsértően nyilvánította érvénytelenné a kérelmezők ajánlatát. Az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők által becsatolt FAM alkalmassági engedély szövegszerű tartalma megegyezik a kérelmezők FAM engedélyében található, tényleges tevékenységek elvégzésére jogosító szövegszerű tartalommal, melyre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdését is.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az ajánlatkérő alaptalanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdését, a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdését, a Kbt. 71. § (1) bekezdését, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő 2018. augusztus 15-i eljárást lezáró döntését, valamint az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásában ezt követően hozott döntéseit. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt bírság megfizetésére kötelezte.
A Döntőbizottság határozatának indokolása szerint:
Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárását 2017. december 29. napján indította meg, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. e napon hatályos rendelkezései az irányadók.
A Döntőbizottság a következő indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme alapos.
A kérelmezők által a jogorvoslati kérelmükben megjelölt, az ajánlatkérő által megsértett jogszabályi rendelkezések:
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.
(3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos.
A Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg – több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban – ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.
(3) A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.
(6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.
(7) Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges.
(8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:
a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és
b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
(9) A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezdésben foglalt esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor – feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező – azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.
(10) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
A Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.
A Kbt. 77. § (4) bekezdése szerint az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette és ajánlata érvényes.
A Kbt. irányadó rendelkezései alapján a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint az elbírálás során az ajánlatkérőnek teljes körűen meg kell vizsgálnia az ajánlat érvényességét, hogy az adott ajánlat megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében köteles az előírtaknak nem megfelelő ajánlat érvénytelenné nyilvánítására.
A Kbt. kógens szabályozása alapján az ajánlatkérő az ajánlat érvényességének megítélése során a közbeszerzési dokumentumokhoz és a jogszabályokhoz kötött, a közbeszerzési dokumentumokban előírtakon nem terjeszkedhet túl. A bírálat során hiány, hiányosság, vagy nem egyértelműség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-át köteles alkalmazni, az ajánlattevő pedig az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása, illetve felvilágosításkérése esetén az ajánlat hiányát vagy hiányosságát, illetve nem egyértelműségét pótolhatja. A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során a Kbt. 71. § (3) bekezdése szerint az ajánlatban szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet, továbbá a Kbt. 71. § (5) bekezdése szerint önkéntes hiánypótlásra is lehetőség van.
A Kbt. 71. § (6) bekezdése korlátozza a hiánypótlás lehetőségét, az ajánlatkérő újabb hiánypótlást csak a korábbi hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányra köteles elrendelni, és a korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során az ajánlattevő által sem pótolható. A Kbt. 71. § (6) bekezdésében meghatározott korlát azonban az ajánlatkérő által korábban feltárt, az ajánlatban található hiányra vonatkozik, amennyiben tehát az ajánlattevő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamely kötelező tartalmi követelménynek nem tesz eleget, és az eredeti ajánlatból hiányzó iratot csatol a hiánypótlásában, ezen okirat bírálata csak a hiánypótolt irat alapján kezdődhet meg, amely esetben ajánlatkérőnek a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia, kivéve, ha a hiánypótlás a Kbt. 71. § (8), (9) bekezdésébe ütközne.
A nyílt eljárásban a Kbt. 81. § (11) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van, amely azt jelenti, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő által a Kbt. 76. § (2) bekezdése alapján meghatározott értékelési szempontokra az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig köteles megtenni, az ajánlat nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő lejárta után hiánypótlás vagy felvilágosításkérés keretében nem pótolható, ha az a Kbt. 71. § (8), (9) bekezdésében meghatározott korlátokba ütközik.
A hiánypótlás, illetve a felvilágosításkérés korlátait a Kbt. 71. § (8), (9) bekezdése rögzíti. Ennek értelmében a hiánypótlás nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével; és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja; a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személyének hiánypótlása esetében a Kbt. 71. § (9) bekezdésének alkalmazásával kell eljárni.
Az ajánlatkérő a hiánypótolt ajánlatot a Kbt. 71. § (10) bekezdése szerint köteles elbírálni.
A fenti bírálati cselekmények elvégzése hiányában az ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről jogszerű döntés nem hozható.
A konkrét esetben az ajánlatkérő a felhívás VI.3) További információk 9. alpontjában az ajánlat kötelező tartalmi követelményeként meghatározta az alábbiakat: „Az ajánlattevőnek be kell csatolnia az EON által kiadott, FAM technológiára vonatkozó alkalmassági nyilatkozatot, amely FAM közvilágítás aktív elem üzemeltetés, karbantartás, új lámpák felszerelése, régi lámpatestek bontása tevékenységek elvégzésére jogosít. Amennyiben ajánlattevő nem rendelkezik nevezett dokumentummal vagy nem csatolja ajánlatában, ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot.”
A VI.3) 9. alpontban az ajánlatkérő kötelező tartalmi előírást tett, amelynek hiánya vagy hiányossága, illetve nem egyértelműség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint volt köteles eljárni, melynek alapján az ajánlatkérő a kérelmező esetében 2018. április 20-án hiánypótlást alkalmazott, az előírt nyilatkozat benyújtását kérte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen hiánypótlás megadása nem ütközik a Kbt. 71. § (8)- (9) bekezdésébe, ezen belül a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerint nem a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozik.
A kérelmezők ajánlata a felhívás VI.3) 9. alpontjában meghatározott feltétel tekintetében hiányos volt, mert a kérelmezők által a 2018. február 6-i ajánlattételi határidőig benyújtott eredeti ajánlat nem tartalmazott FAM technológiára vonatkozó alkalmassági nyilatkozatot, a kérelmezők ugyanis a „FAM technológia alkalmassági nyilatkozat, minősítés meghosszabbításáról” csatoltak az eredeti ajánlatukban okiratot.
Mindezek alapján az ajánlatkérő a kérelmezők esetében a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint jogszerűen rendelt el 2018. április 20-án hiánypótlást az eredeti ajánlatból hiányzó FAM nyilatkozat pótlására, a hiánypótlási felhívás tartalma szerint a hiányzó FAM nyilatkozat pótlására vonatkozott.
A kérelmezők a fentiekre vonatkozó hiánypótlást akként teljesítették, hogy a hiánypótlásukban benyújtották a 2018. február 15-én kelt 2020. február 16-ig, illetve visszavonásig érvényes K Kft.-t illető FAM nyilatkozatot.
A kérelmezők eredeti ajánlata és hiánypótlása alapján megállapítható, hogy a K Kft. az ajánlattétel időpontjában rendelkezett FAM engedéllyel, amelyet az eredeti ajánlatban a kérelmezők elmulasztottak benyújtani. A K Kft. azonban a 2018. április 20-án elrendelt hiánypótlás időpontjában már a 2018. február 15-én kiadott FAM engedéllyel rendelkezett, ezért a hiánypótlás időpontjában az érvényét vesztett FAM engedélyt már nem csatolhatta, a K Kft. a felhívás VI.3) 9. alpontjában előírt új FAM nyilatkozatot először a hiánypótlásában csatolhatta.
A kérelmezők esetében ezért az ajánlat bírálata során figyelembe kell venni a hiánypótlásban csatolt, 2018. február 15-i FAM engedélyt.
A fentiekben kifejtettek tükrében a felhívás VI.3) 9. alpontjában az ajánlatkérő olyan kötelező tartalmi előírást tett, amelynek hiánya esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint volt köteles eljárni, a hiánypótlás megadásának ezen esete nem ütközik a Kbt. 71. § (8), (9) bekezdésében meghatározott korlátokba.
A kérelmezők az ajánlati felhívás VI.3) 9. alpontjában előírt kötelező tartalmi követelménynek az eredeti ajánlatukban nem tettek eleget, az eredeti ajánlatból hiányzott a felhívás VI.3) 9. alpontjában előírt FAM nyilatkozat. A kérelmezők az ajánlati felhívás VI.3) 9. alpontjában előírt FAM nyilatkozatot a 2018. április 24-i hiánypótlásukban pótolták, a hiánypótlás egy újonnan kiállított és ez idáig az ajánlatban nem szereplő okiratot tartalmazott, az új okirat vonatkozásában ezért az ajánlat bírálata a hiánypótolt irat alapján kezdődhetett meg, amely esetben ajánlatkérőnek a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint kellett volna eljárni, mivel ezen új okirat bírálata korábban nem történt meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők hiánypótlásában csatolt 2018. február 15-én kelt FAM nyilatkozat a felhívás VI.3) 9. alpontjában előírt tevékenységek közül, az ajánlatkérő által az érvénytelenség okaként megállapított „FAM közvilágítás aktív elem üzemeltetés” kitételt – a kérelmezők által sem vitatottan – nem tartalmazta.
A Döntőbizottság a vizsgálata során értékelte, hogy a kérelmezők az előzetes vitarendezési kérelmükben az EON 2018. augusztus 16-i email válaszára, a jogorvoslati kérelmükben az EON 2018. augusztus 24-én kelt levelére, továbbá arra hivatkoztak, hogy üzemviteli megállapodással is rendelkeznek. A kérelmezőknek azonban a közbeszerzési eljárásban az ajánlatukban, illetve hiány vagy hiányosság esetén szabályszerű hiánypótlásban kell igazolniuk, hogy a FAM nyilatkozatuk az ajánlati felhívás VI.3) 9. alpontjában előírt „FAM közvilágítás aktív elem üzemeltetés” tevékenyégre kiterjed, mely hiányosság az EON válaszai szerint pótolható.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban ugyanis kötelezően meghatározta, hogy a FAM technológiára vonatkozó alkalmassági nyilatkozatnak a „FAM közvilágítás aktív elem üzemeltetés” tevékenyéget is tartalmaznia kell, amely tartalmi követelményt a kérelmezők által a 2018. április 24-én elkészített hiánypótlás nem rögzítette, ezért a hiánypótlásban csatolt FAM nyilatkozat hiányos volt, mely hiányosság az EON nyilatkozatok szerint pótolható, így az új okirat tekintetében az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia a hiányosság pótlása érdekében.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1), (2) bekezdését, a Kbt. 71. § (1) bekezdését, a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját, a kérelmezők ajánlatának bírálatát jogsértően végezte el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvét is, tekintettel arra, hogy a benyújtott ajánlatokat nem egyenlő mércével bírálta el.
A Döntőbizottság értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat és megállapította, hogy az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők eredeti ajánlatában csatolt „FAM technológiai alkalmassági nyilatkozat, minősítés” elnevezésű dokumentum az audit eljárás vonatkozásában tartalmazta ugyan a „közvilágítás üzemeltetés, korszerűsítés” kifejezést, azonban az ajánlatkérő által előírt „közvilágítás aktív elem üzemeltetés” kifejezést nem.
Az S Kft. és a kérelmezők FAM technológiára vonatkozó alkalmassági nyilatkozatának összevetése alapján megállapítható, hogy a FAM nyilatkozatok a besorolás alapján mindkét gazdasági társaság esetében ugyanazon tevékenységekre vonatkozó alkalmasságot igazoltak.
A fentiek alapján az U Kft. és S Kft. közös ajánlattevők ajánlata is hiányos volt az előírt üzemeltetés tekintetében.
Mindezek alapján az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok bírálata során a Kbt. 2. § (2) bekezdésének a sérelmével járt el.