2019. I. évfolyam 1. szám

A közbeszerzési törvény 2018. évi módosításainak összefoglalása - II.rész

A törvénymódosítás egyéb, jogalkalmazást segítő szabályairól

1. Kedvezőbb feltételek és szabályozás a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóan

Jelentősen csökkenti a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adminisztratív terheket a Kbt. 5. § (3) bekezdésének módosítása. A módosítást megelőző rendelkezés nem szándékolt mértékben növelte a támogatottak adminisztratív kötelezettségeit azáltal, hogy az uniós jogi előírásoknál jelentősen szélesebb körben írta elő közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Ez utóbbi különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az egyházak esetében jelentkezett megoldást kívánó nehézségként: olyan többletfeladatokat generált a szabályozás, amelyeket az említett szervezetek személyi állományuk, pénzügyi lehetőségeik és szervezeti/működési sajátosságaik folytán gyakorta csak aránytalan adminisztratív terhek vállalásával tudtak teljesíteni. 
A módosítás eredményeként a közbeszerzési kötelezettséget megalapozó támogatási összeghatár felemelésre került: szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetében legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegű, míg építési beruházásnál legalább háromszázmillió forint összegű támogatás eredményez közbeszerzési kötelezettséget. 
A módosítás legjelentősebb nóvumát az egyházi jogi személyek részére biztosított mentesség jelenti: az egyházi jogi személy támogatottak 2018. november 29-i hatállyal kikerültek a rendelkezés hatálya alól (az egyházi jogi személy fogalmát a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 10. §-a határozza meg). Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a támogatásban részesülő egyházi jogi személyek kizárólag a Kbt. 5. § (3) bekezdésének alkalmazása alól mentesülnek, a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt körülmények fennállása esetén, az ott meghatározott építési beruházások, illetve azokhoz kapcsolódó szolgáltatások tekintetében továbbra is kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Mindezen könnyítések mellé társul a módosító törvény kapcsolódó átmeneti rendelkezése is [ld. a Kbt. újonnan bevezetett 197. § (11) bekezdését], amelynek értelmében a kedvezőbb szabályok a módosító törvény hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyok alapján még fel nem használt -, az egyházi jogi személyek esetében a támogató felé még el nem számolt - támogatás esetében is alkalmazhatók, kivéve, ha a támogatás felhasználása céljából olyan közbeszerzési eljárás van folyamatban, amelyben az ajánlatkérő az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően már nem léphet vissza a közbeszerzéstől.
A módosítás egyebekben a Kbt. 5. § (3) bekezdés alkalmazása alól kivételi kört képező támogatási források megnevezését pontosítja. 

2. Az uniós értékhatárok közzétételi kötelezettségére vonatkozó könnyítés

Az alcímben is utalt könnyítés eredményeként a Kbt. normaszövegéből kikerült az arra vonatkozó rendelkezés, miszerint az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. Ezen kötelezettség a jogalkotó számára nehézségeket okozott, tekintve, hogy az uniós értékhatárokat megállapító Európai Bizottság rendszerint olyan naptári időpontban (pl. 2017. december 19.) tette közzé az uniós értékhatárokat, amikor a költségvetési törvény módosítása már nem volt lehetséges. 
Egyebekben a rendelkezés fenntartása nélkül is biztosított az uniós értékhatárok megfelelő szintű közzététele: az értékhatárokat tartalmazó bizottsági rendelet a nemzeti jogban közvetlenül alkalmazható [ehhez kapcsolódóan ld. még a Kbt. 15. § (2) bekezdésében foglaltakat is], továbbá a jogalkalmazók általi megismerést biztosítja a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a Kbt. 15. § (5) bekezdése alapján kiadott tájékoztatója. Megjegyezzük, hogy a módosítás 2020. január 1-jétől lép hatályba, figyelemmel arra, hogy az uniós értékhatárok felülvizsgálatára rendszerint kétévente kerül sor, ekként 2019. év végén várható az új értékhatárok közzététele a Bizottság részéről.

3. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók bevonása

Jelentős módosítások kerültek rögzítésre a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók bevonásával kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy az ajánlatkérői szempontokat akceptálva a módosítás egyfelől szűkíti a kötelező bevonás esetköreit, másfelől az egyértelműsítés célját szem előtt tartva módosítja a jelenlegi szabályozást. A kötelező alkalmazási kör a következők szerint került megállapításra: a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárás, b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárás, c) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárás (kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósítása), d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósítása. 
Mint látható, a keretmegállapodásból történő beszerzések tekintetében a szabályozás egyértelművé vált, amelyet egy további fontos kiegészítés tesz teljessé: eszerint közvetlen megrendelés esetén – értéktől függetlenül – nem kötelező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása.

4. Elektronikus számlák befogadási és feldolgozási kötelezettsége

Az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelvben – 2019. április 18-i átültetési határidővel – került előírásra a tagállamok számára az elektronikus számlák ajánlatkérők általi befogadására és feldolgozására vonatkozó szabályozás létrehozása. Ezen követelmény teljesítése érdekében rendelkezik a jogalkotó arról, hogy az ajánlatkérő – kivéve az 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti ajánlatkérőt – köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.
A módosítás – a 2019. április 18-i hatálybalépéssel – tekintetbe veszi a kapcsolódó informatikai fejlesztések időigényét. Az említett időponttól kezdve az ajánlatkérők a hivatkozott szabványnak megfelelő elektronikus számlákat kötelesek fogadni és azokat feldolgozni. Fontosnak tartjuk felhívni az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy a már megkötött szerződések esetében is biztosítani kell a nyertes ajánlattevők számára a szabványnak megfelelő elektronikus számla benyújtásának lehetőségét.

5. Az eredményről szóló tájékoztató közzétételre megküldésének határideje részajánlattétel esetén

Részajánlattétel biztosítása esetén az ajánlatkérők azon – eddig megoldatlan – nehézséggel találkozhattak, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételére vonatkozó határidő nem volt valamennyi rész tekintetében tartható – így például abban az esetben, ha valamely részt érintően jogorvoslati eljárásra került sor. A módosítás ezért lehetővé teszi, hogy részekre történő ajánlattétel esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén pedig valamennyi részre vonatkozóan az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődjön.

6. Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása a tárgyalás vagy elektronikus árlejtés ajánlatkérői döntés alapján történő meg nem tartása esetén

Gyakorlati tapasztalatok alapján nehezen kezelhető helyzetet eredményezhetett, ha az ajánlatkérő a Kbt. 87. § (6) bekezdése alapján úgy döntött, nem tart tárgyalást, tekintve, hogy ebben az esetben az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítéssel automatikusan beállt. Ajánlati biztosíték adásához kötött ajánlattétel előírása esetén előfordulhatott olyan helyzet – amennyiben az irányadó feltételeket az ajánlatkérő nem határozta meg előre –, hogy akár az összes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kellett nyilvánítani az ajánlati biztosíték határidőre történő rendelkezésre bocsátásának elmaradása miatt. A módosítás által a jogalkotó egyértelművé teszi az ilyen esetekre irányadó szabályokat, továbbá a fenti logika és rendelkezés alkalmazásával kizárja, hogy amennyiben az ajánlatkérő az egyetlen beérkező ajánlatra tekintettel nem kíván elektronikus árlejtést lefolytatni, azt a biztosíték hiánya miatt érvénytelenné kelljen nyilvánítania.
Eszerint tehát, amennyiben az ajánlatkérő a 87. § (6) bekezdése vagy 108. § (8a) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást vagy elektronikus árlejtést, és az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlati biztosítékot ezen értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani.

7.Egyes kizáró okokhoz kapcsolódó módosító rendelkezések

A Kbt. módosítást megelőző szövegezése a 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok tekintetében nem tartalmazta a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontjában részletezett kizáró oknál szerepeltetett, a jogorvoslat esetkörére vonatkozó rendelkezést. 
Fontos módosító rendelkezések kapcsolódnak a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, súlyos szerződésszegés esetén alkalmazható kizáró ok fennállásának ellenőrzésére vonatkozóan (anélkül, hogy a hivatkozott kizáró ok törvényi szövegezése változott volna). Ebben a körben módosításra került a Kbt. 142. § (5) bekezdése, valamint a 187. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja. Eszerint a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, súlyos szerződésszegés esetén alkalmazható kizáró ok fennállásának ajánlatkérő általi megállapítását könnyítő szabály, hogy a súlyos szerződésszegést elkövető gazdasági szereplő már abban az esetben is bekerül a Közbeszerzési Hatóság által a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja szerint vezetett nyilvántartásba, ha az ajánlatkérővel szerződő fél a súlyos szerződésszegés tényét nem vitatja. Ekként tehát nincs szükség a gazdasági szereplő részéről a szerződésszegés kifejezett elismerésére, amelyre – a gazdasági szereplők jól felfogott érdekének megfelelően – csak a legritkább esetben került sor. A módosítás a közpénzből megvalósuló beszerzéseket elnyerő gazdasági szereplőkkel szemben támasztott megbízhatósági követelményeket azzal szigorítja, hogy súlyos szerződésszegés esetén elegendő az ajánlatkérőnek dokumentumokkal alátámasztania, hogy az ilyen szerződésszegést a gazdasági szereplő nem vitatja. Összefoglalva: a kizáró ok fennállása továbbra is független a nyilvántartásban való szerepléstől, a módosítás célja a nyilvántartásban történő rögzítés szabályainak pontosítása. 
Az alkalmazott jogalkotói megoldás ugyanakkor több gyakorlati kérdést is felvet (pl. mennyi időt kell biztosítania az ajánlatkérőnek arra, hogy a súlyos szerződésszegés tényét vitathassa a nyertes ajánlattevő, vagy miként, milyen dokumentumokkal kell igazolni, ha az ajánlattevőtől nem érkezett válasz az ajánlatkérő azon kérdésére, vitatja-e a szerződésszegést). A joggyakorlatra hárul majd – a már létező döntőbizottsági és bírósági esetjogra is figyelemmel – az említett, valamint az újonnan felmerülő kérdések a törvény alapelveinek figyelembe vételével történő megválaszolása. Álláspontunk szerint annak megítélésére egy gazdasági szereplő részéről, hogy vitatja-e egy súlyos szerződésszegés tényét – és ezzel együtt felmérje, hogy az potenciálisan bírósági jogvitához vezet – nem szükséges hosszú idő, de indokolt lehet legalább néhány munkanap biztosítása, amely a szerződés és a szerződésszegéshez vezető tényállás bonyolultsága függvényében tovább növelendő. A közbeszerzési törvény alapelveinek figyelembe vételével továbbá a nem vitatottság tényének elfogadása érdekében indokolt lehet az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevőhöz intézett megkeresésében felhívnia a figyelmet a nem vitatottság jogkövetkezményeire, azaz a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartásába történő felvételére és az alapján a kizáró ok fennállásának egyértelmű alátámasztottságára.
A 187. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja tekintetében továbbá pontosításra került az adatok elérhetőségének időtartamára vonatkozó rendelkezés. 
A 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában jogértelmezési bizonytalanságot okozott, hogy nem volt egyértelmű: kinek kell a jogsértés súlya szerinti minősítést elvégezni. A módosító rendelkezés kizárólag pontosításra irányul, és megerősíti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a Kbt. szabályainak megsértését mérlegelheti azok súlyossága szerint, továbbra sem dönthet azonban polgári jogi, polgári peres bírósági útra tartozó kérdésekben, arra feladat- és hatásköre nem terjed ki. Erre figyelemmel és ennek megfelelően kerültek kiegészítésre a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) és d) pontjai, továbbá a Kbt. 165. § (11) bekezdését érintő módosítás is részben ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik. 

8. A kizáró okokkal és alkalmassági követelményekkel összefüggő igazolások benyújtásának elmulasztása esetén irányadó szabályok módosítása

A jogalkalmazók részéről igényelt pontosító rendelkezés a korábbi, többféle értelmezésre is lehetőséget adó szabályozás egyértelműsítését szolgálja. A módosítást megelőző normaszöveg ugyanis a gyakorlat számára nem adott egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, miként jár el jogszerűen az ajánlatkérő abban az esetben, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra igazolásait egyáltalán nem (illetve határidőn túl) nyújtja be. Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, amely szerint ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási, illetve felvilágosítás kérési kötelezettség terhelte, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás ellenére egyáltalán nem nyújtott be dokumentumot.
A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges időigény csökkentéséhez fűződő érdek, valamint a joggal való visszaélés tilalmának érvényesülése ugyanakkor indokolja, hogy az ajánlatkérő – az erre irányuló felhívás ellenére – a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának teljes körű elmulasztását automatikusan akként értékelhesse, hogy az érintett ajánlattevőnek a továbbiakban nem célja a közbeszerzési eljárásban való sikeres részvétel. 

9. Az összegezés módosításának és a bírálati cselekmények elvégzésének új esetköre az összegezés megküldését követően

Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok indokolták, mi több, igényelték egy olyan, intézményesített megoldás beillesztését a törvény rendelkezései sorába, amely megnyugtató, jogilag nem megkérdőjelezhető módon rendezi azon eseteket, amikor a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző, vagy a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szerv megállapítása alapján, de az összegezés megküldését követően válik szükségessé egyes bírálati cselekmények elvégzése, valamint adott esetben ezen bírálati cselekmények alapján az összegezés módosítása.
Ennek megfelelően a módosító rendelkezés immár legfeljebb két alkalommal biztosít lehetőséget az ajánlatkérő számára az összegezés módosítására: erre sor kerülhet az ajánlatkérő saját kezdeményezésére, továbbá az ellenőrző szervek megállapítása alapján is. 
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy kizárólag az ellenőrző szervek megállapítása alapján van lehetőség újabb bírálati cselekmények elvégzésére és szigorúan csak a megállapításban foglalt terjedelemben: azaz az ajánlatkérő a saját maga által újonnan észlelt, hiánypótlást, felvilágosítást, vagy indokolást igénylő kérdések tekintetében sem önállóan, sem az ellenőrző szervek megállapításaihoz kapcsolva nem végezhet további eljárási cselekményeket. Mindezen következetes szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az ellenőrzést végző szervezetek megállapításai alapján legyen ugyan lehetőség az eljárás eredményének jogszerűvé tételére és az eredménytelen eljárások számának csökkentésére, azonban egyúttal ösztönözze is az ajánlatkérőket arra, hogy a bírálati szakaszban a lehető legkörültekintőbben végezzék el az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések vizsgálatát.
Lényeges továbbá kiemelni, hogy a bírálati cselekményekre és az összegezés módosítására vonatkozó korlát nemcsak a jogsértés orvosolhatóságának terjedelmére vonatkozik, hanem a módosításra nyitva álló határidőre is: az a fenti rendelkezésekkel együttesen is csak az összegezés megküldésétől számítottan húsz nap, vagy a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig tartó időtartam. A megtett bírálati cselekményekre és az összegezés egy, vagy legfeljebb két alkalommal történő módosítására tehát kizárólag ezen határidők betartásával kerülhet sor. Az időtartam tekintetében tehát nem történt kiterjesztés – a jogalkotói cél ezzel összefüggésben változatlanul az eljárások lefolytatására fordított időtartam korlátok közé szorítása. 
Végezetül szükséges emlékeztetni arra, hogy a rendelkezés szövege nem határoz meg sorrendet az összegezés két alkalommal történő módosítását illetően (az ajánlatkérő általi módosítást megelőzheti az ellenőrző szervek megállapítása alapján történő módosítás is).

10. Változások a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások szabályozásában

Először azon rendelkezések áttekintése indokolt, amelyek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások valamennyi, illetőleg több típusát érintik. A legfontosabb szabályok között említhető a végleges ajánlattétel kötelező előírása. Ez a szabály az EKR működésére vezethető vissza, s ilyenformán nem is képez újdonságot az elektronikus közbeszerzési eljárások bonyolításában már tapasztalatot szerzett jogalkalmazók számára. Továbbá a módosítás megerősíti, hogy azokban a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokban, ahol az ajánlattevők közötti verseny az eljárás jogalapjánál fogva lehetséges, ott az ajánlatkérőknek törekedniük kell a versenyhelyzet biztosítására: ennek érdekében a módosításban megjelölt esetekben és módon legalább három ajánlattevő felhívása szükséges, illetve elvárt a lehetőségekhez mérten.
Kardinális jelentőségű új normaként szerepel továbbá a Közbeszerzési Hatóság által végzett törvényességi ellenőrzésre tekintettel bevezetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj. Nem titkolt célként említendő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának (amelyet az Európai Bizottság az ún. egyajánlatos eljárásokkal összefüggésben rendre kifogásol) csökkentése, illetve a megfelelő jogalappal kapcsolatos, előzetes ajánlatkérői mérlegelés ellenére megindított eljárások visszaszorítása. Ezen felül a módosítás további pontosító rendelkezéseket tartalmaz a Hatóság által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárási szabályok tisztázása érdekében, valamint arra vonatkozóan, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz kapcsolódó, a Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzési cselekmények tekintetében is az EKR használandó.
A rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokkal kapcsolatban megállapított rendelkezések jelenítik meg a módosítások második halmazát. Ebben a csoportban első helyre kívánkozik azon előírás, amely kimondja: az ezen jogcím szerinti eljárások eredményeként nem köthető keretmegállapodás. A határozott jogalkotói álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eljárás feltételrendszerének nem feleltethető meg a keretmegállapodás, mivel az tipikusan egy olyan beszerzési igény kielégítésének eszköze, amelynek esetében az ajánlatkérő nem ismeri előre a beszerzés pontos feltételeit és körülményeit – ezzel szemben egy vis maior körülmény miatt bekövetkezett és azonnali intézkedést kívánó helyzetben az esetek jelentős részében pontosan azonosítható a beszerzési igény (azonban adott esetben a pontos mennyiség hiánya sem alapozza meg a keretmegállapodás megkötésének szükségességét, tekintve, hogy a beszerzési igény bizonytalan mértéke opcionális mennyiség megjelölésével kezelhető).
Jelentős – és vélhetően a gyakorlatban jól hasznosítható – újítást jelent a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti eljárásokat érintően az a szabály, amely lehetővé teszi az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó megküldésén túl a tárgyalások megkezdésével történő eljárásindítást is. Rendkívüli sürgősség fennállta esetén ugyanis előállhat olyan helyzet, amikor ajánlatkérőnek azonnal meg kell kezdenie a tárgyalást a beszerzési igénye kielégítése érdekében. Hozzátesszük ugyanakkor, hogy a Kbt. értelmező rendelkezései (3. § 23. pont) eddig is tartalmaztak hivatkozást a tárgyalások megkezdésére, azonban a konkrét részletszabályok között nem jelent meg ez az előírás. A tárgyalások megkezdésével induló eljárások esetén a módosítás a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben – az életszerűbb szabályozás érdekében – elsődlegesen az eljárás megindulására vonatkozó, Közbeszerzési Hatóság részére történő tájékoztatási kötelezettséget határoz meg az ajánlatkérőkkel szemben. Lehetnek ugyanis olyan vis maior helyzetek, amelyekben a törvényességi ellenőrzéshez szükséges igazgatási szolgáltatási díjnak az eljárás megkezdésével történő egyidejű befizetése nem lenne életszerű, így azt legkésőbb az eljárás lezárását követően kell az ajánlatkérőknek megtenniük. 
Fontos továbbá megjegyezni, hogy a rendkívüli sürgősségre alapított eljárások esetében a tárgyaláson szóban tett ajánlatot az EKR értelemszerűen nem tudja kezelni, ezért minden esetben szükséges írásbeli ajánlat benyújtása.

11. Újdonságok a nemzeti eljárásrendet érintő szabályozásban

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérők választásuk szerint hirdetmény közzétételével is megindíthatják a nemzeti eljárásrend szerinti eljárásaikat, azaz nem kötelező minden esetben összefoglaló tájékoztatás előzetes közzététele, majd a felhívás megküldésével lefolytatott, 113. § szerinti eljárás alkalmazása. 
Az eddigi szabályozást kiegészítő rendelkezésként jelent meg a Kbt. 114. § új, (4a) bekezdése, amely arra a nemzeti eljárásrendben előforduló helyzetre határoz meg egyértelmű szabályokat, amikor – az uniós eljárásrendnél rövidebb ajánlattételi és részvételi határidők esetén – az ajánlattételi vagy részvételi határidőt a Kbt. 52. §-ára tekintettel kellett meghosszabbítani. A kiegészítés eredményeként az 52. § (5) bekezdésében meghatározott garanciális határidőktől eltérő minimális határidők kerültek rögzítésre, a 114. § (4) bekezdés szerinti ajánlattételi határidőkre figyelemmel. A rendelkezés alkalmazása során azonban ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie az 52. §-ban rögzített arányossági elvekre, különösen arra, hogy a határidő meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével, valamint arra, hogy az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidőt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy - figyelembe véve a szerződés összetettségét és a törvényben előírt minimális határidőket - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések elkészítéséhez.

12. A nemzeti eljárásrend tekintetében új, szűk körben érvényesülő kivételek

A Kbt. nemzeti eljárásrendje újabb két kivétellel bővült, amelyek egyfelől nemzetgazdasági, szociális érdekből, másfelől egy rendkívül szűk körben, más tagállami gazdasági szereplők érdekeltségét nem érintően állapít meg kivételeket, értelemszerűen uniós értékhatár alatti beszerzések esetében.
A start szövetkezetek esetében a Kormány támogatja a szociális szövetkezetek működését és fejlődését, ugyanis e szövetkezetek biztosítják a hátrányos helyzetű emberek közösségbe történő integrációjának lehetőségét, a leszakadó térségek gazdaság fejlesztését és az erős helyi közösségek megteremtésével a vidéki népesség elvándorlási arányának mérséklését. A kivételi körbe csak az évi nettó 10 millió forintot meg nem haladó árbevételű start szövetkezetek tartoznak bele, így biztosítható, hogy a start szövetkezetek csak a megfelelő gazdasági teljesítőképesség eléréséig részesüljenek kedvezményben. A magasabb árbevételű start szövetkezetek már megfelelő ár-érték arányú szolgáltatást tudnak nyújtani, és ezzel lehetőségük nyílik közbeszerzési eljárásban történő részvételre is, adott esetben ajánlattevői és nem csupán alvállalkozói szerepkörben.
A Köztársasági Elnöki Hivatal állami kitüntetésekkel kapcsolatos feladatellátása lényegét tekintve a díjak elkészíttetésére és beszerzésére vonatkozik, amely az ajánlatkérői és beszerzési tárgy szerinti specifikációk miatt kisebb jelentőséggel bíró törvénymódosításnak tekinthető.

13. A szerződés teljesítésben való alvállalkozói részvétel arányát érintő korlátozás eltörlése

Jelentős, a jogkereső közönség körében élénk érdeklődést kiváltó módosítást képvisel az alvállalkozói teljesítés korlátozására vonatkozó rendelkezések kivezetése a normaszövegből. 
A módosítás alapján építési beruházások esetén kivezetésre kerül a szabályozásból az alvállalkozói teljesítés korlátozására vonatkozó rendelkezés, amelynek célja a szerződések teljesítésében ténylegesen részt nem vevő, ún. „táskás cégek” visszaszorítása volt. A kivezetés okai többrétűek: egyrészt a jogalkotónak a kapcsolódó kockázatok elkerülése érdekében figyelembe kellett vennie az uniós bírósági joggyakorlatot, amely szerint az irányelvek értelmezése alapján vitatottá vált a rendelkezés uniós joggal való teljes összhangja. Másrészről nem kerülhette el a jogalkotó figyelmét az építőipar területén jelentkező kapacitáshiány, amely miatt az ajánlattevők egyre nehezebben tudnak megfelelni a törvényben rögzített követelménynek - mindez pedig több ún. egyajánlatos eljáráshoz, vagy ajánlattétel nélküli eljáráshoz vezethet. 
Joggal adódik a kérdés, hogy a korlátozás megszűnésével milyen, a kieső szabályhoz hasonló hatást kiváltó lehetőség áll az ajánlatkérők rendelkezésére: a magunk részéről javasoljuk az ajánlatkérőknek a Kbt. 65. § (10) bekezdésének megfelelő előírások alkalmazását. 
Megjegyezzük, hogy a módosuló rendelkezés hatályba lépése a törvény kihirdetését követő nap (2018. november 29.), a rendelkezést pedig az ezen időpontot követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.
Itt szükséges továbbá megemlíteni, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben az alvállalkozói teljesítés arányának korlátozásához kapcsolódó rendelkezés értelemszerűen – összhangban a megváltozott Kbt. szerinti előírással – ugyancsak módosításra került. 

14. A közbeszerzési jogsértések feltárásában érdekelt szervezetek körének bővülése és a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségének egyszerűsítése

A kormányzati szervezeti átalakítások miatt az új struktúrában immár nem a közbeszerzésekért felelős miniszter felelős egyúttal az európai uniós források felhasználásáért, így – tekintettel az uniós források felhasználásával összefüggő közbeszerzési intézményrendszerben betöltött szerepére – e miniszter is kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását.
Támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetén a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet vonatkozásában a törvény meghatározza a jogsértés tudomásra jutásának időpontját, amellyel megelőzhetők a tudomásra jutás időpontjával és az arra tekintettel meghatározott jogorvoslati határidőkkel kapcsolatos jogviták.
A Közbeszerzési Hatóságnak a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzésével összefüggő feladatkörében lefolytatott ellenőrzése esetén a jogsértés tudomásra jutásának időpontja az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv kézbesítése. A Közbeszerzési Hatóság elnöke által a hatósági ellenőrzés nyomán kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetében pedig a tudomásra jutás időpontja megegyezik a hatósági ellenőrzés befejezésének napjával. Az intézkedés növeli az ellenőrzések hatékonyságát, egyfajta kiemelt ellenőrzési lehetőséget biztosít, valamint egy hosszabb ellenőrzés esetén is lehetőséget biztosít az érdemi jogorvoslati kérelem elbírálására, illetve ezáltal leszűkíthető annak lehetősége is, hogy a szerződés teljesítésével, módosításával kapcsolatban feltáratlan jogsértés maradjon.

15. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását érintő pontosító rendelkezések

A törvénymódosítás a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása körében a közbeszerzési ügyben érdekeltekkel összefüggésben célszerűségi okból rögzít néhány rendelkezést. Az egyik ilyen, hogy az érintettek, mielőtt jelzik részvételi szándékukat a jogorvoslati eljárásban, megismerhessék a jogorvoslati kérelmet, hivatalbóli kezdeményezést, azt a Döntőbizottság az eljárás megindításáról szóló értesítéssel megküldi részükre. A másik célszerűségi rendelkezés, hogy az ügyfelek mellett a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat a Döntőbizottság kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja.
A Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére álló rövid jogorvoslati ügyintézési határidő megtartása körében nehézséget jelent, hogy az érdemi vizsgálatnak gyakran akadálya az iratok megküldésének hiánya. A gyakorlatban az ügyintézési határidő meghosszabbítására gyakran csak azért volt szükség az eljárások során, mert a felek a közbeszerzéssel vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló iratokat késve, vagy hiányosan küldik meg. A megalapozott döntéshozatalhoz szükséges idő biztosítása érdekében a módosítás az Ákr. főszabályától eltérően határozza meg az ügyintézési határidő kezdetét, amely így az ahhoz szükséges iratok Döntőbizottság rendelkezésére állásakor kezdődik.

16. A Közbeszerzési Hatóság feladat- és hatáskörét érintő változások

A módosítások részben pontosítják, részben új feladatokkal egészítik ki a Közbeszerzési Hatóság feladat- és hatáskörét. A gyakorlat számára a legfontosabb változást vélhetően az jelenti, hogy 2019. január 1-jétől a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése, valamint a kapcsolódó hatósági feladatok ellátása a közbeszerzésekért felelős minisztertől a Közbeszerzési Hatósághoz kerül. Tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzésekért felelős miniszterhez hasonlóan országos hatáskörrel eljáró szerv, ezért a jogorvoslati rendszerhez fűződő szabályok azonos módon kerültek meghatározásra
A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja alapján a Hatóság naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi a védett munkahelyek (ld. ehhez a Kbt. 3. § 41. pontját) listáját. Ehhez kapcsolódóan kiegészítésre került a Kbt. 187. §-a egy új, (2a) bekezdéssel, amelynek értelmében a védett munkahelyek kötelesek ezen minőségükről – valamint az adataikban történt változásokról – haladéktalanul tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, valamint a részükről nyújtott szolgáltatások megjelölésével együtt. A kiegészítő szabályozást az indokolta, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján jelenleg elérhető lista kizárólag az akkreditált munkáltatók személyére vonatkozóan rendelkezik megbízható adatokkal. Ennek eredményeként bizonytalanság alakult ki a jogalkalmazásban, mivel az ajánlatkérők részére nem áll rendelkezésre minden információ a gazdasági szereplő védett munkahely minőségéről. A módosítás szándékolt célja továbbá az, hogy egy részletesebb nyilvántartással jobban elő lehetne segíteni a védett munkahelyek közbeszerzési eljárásokon való részvételét, ezáltal a szociális szempontok fokozottabb érvényesülését. 
Az EKR bevezetésével az ajánlatkérők regisztrációja és a Hatóság által történő nyilvántartása is ebben a rendszerben valósul meg, ezt tükrözően a módosítás törvényi szintre emeli az ajánlatkérői nyilvántartás EKR-ben megvalósuló vezetését.
Pontosításra került a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések ellenőrzésére vonatkozó hatósági ellenőrzés, mint feladat meghatározása, amelynek értelmében az ellenőrzés kiterjeszthető a szintén a Kbt.-ben, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekben szabályozott koncessziós beszerzési eljárásokra, valamint tervpályázati eljárásokra.
Ebben a körben szükséges megemlíteni, hogy a Közbeszerzési Adatbázis működtetésére vonatkozó rendelkezés kiegészült az archív adatokra való utalással, tekintve, hogy a 2018. április 15-ét megelőzően, az EKR-en kívül indult közbeszerzési eljárások nyilvános adatai a Közbeszerzési Adatbázisban továbbra is elérhetőek maradnak.
Végezetül a jogalkalmazók számára kisebb jelentőséggel bír ugyan, de említést érdemel, hogy a törvénymódosítás a Közbeszerzési Hatóság köztisztviselőinek bérezését a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonló feltételek mentén határozza meg, amely az utóbbi években megnövekedett, közbeszerzési szakértők iránti piaci igény miatt megemelkedett bérekhez igazítja a Hatóság munkatársainak javadalmazását.

17. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező szakmai képzésével összefüggő nyilvántartás létrehozása, és annak adminisztratív teher csökkentő hatása

Új, a közbeszerzésekért felelős miniszter jogköreit érintő rendelkezés, hogy a miniszter nyilvántartást vezet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe történő bejegyzéséhez szükséges, elismert szakmai képzéseken részt vevőkről és a részvétel alapján megszerzett tanulmányi pontokról. A rendelkezés a jövőben adminisztratív tehercsökkenést eredményez, mivel a képző szervezeteknek elegendő megküldeni a miniszter részére a képzésen résztvevőkről vezetett jelenléti ívet, amely alapján a nyilvántartás frissítése, naprakésszé tétele történik. A képző szervezetek 2019. január 1-jét követően szervezett képzéseikről nem kötelesek igazolást kiállítani, illetve értelemszerűen a szaktanácsadók a 2019. január 1-jét követően megszerzett tanulmányi pontszámok igazolása céljából nem kell, hogy külön dokumentumot nyújtsanak be a Közbeszerzési Hatóság részére. A Hatóság a közbeszerzésekért felelős minisztertől egy egyszerű elektronikus információátadás útján beszerzi a nyilvántartásban szereplő tanulmányi pontszámokat a névjegyzékbe vételt igénylő személyek vonatkozásában annak felmérésére, hogy a névjegyzékbe vételhez szükséges tanulmányi pontszámok a kérelmező esetében rendelkezésre állnak-e.