A közbeszerzési törvény 2018. évi módosításának rendelkezéseiről, az elektronikus közbeszerzéshez fűződő szabályok törvényi szintű rendezéséről és a törvénymódosítás egyéb, jogalkalmazást segítő szabályairól
A közbeszerzési jogalkalmazókat immár nem érheti meglepetésként, hogy eltelt egy újabb év, amely egy újabb törvénymódosítást hozott magával. Mindez azért sem érhette őket váratlanul, mivel az elektronikus közbeszerzéshez kapcsolódó eljárási szabályok a 2017-es év végén, a törvényi felhatalmazáson alapuló módon ugyan, de kormányrendeleti szinten kerültek szabályozásra, amely helyzet a normavilágosság elvéből fakadóan, valamint a közbeszerzési törvény kódex jellege és jogszabályi hierarchia szerinti primátusa szempontjából nem volt huzamosabb ideig tartható.
Az elektronikus közbeszerzés bevezetésére Magyarországon az uniós irányelvek által megállapított, 2018. október 18-i határidőt mintegy fél évvel megelőzően, 2018. április 15-én, a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) bevezetésével került sor. Ezzel összefüggésben a potenciálisan felmerülő gyakorlati kérdések a törvényinél rugalmasabb szabályozási környezetet igényeltek, ezért a jogalkotó döntése alapján a kezdeti időszakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) helyett az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 424/2017. Korm. rendelet) kerültek rendezésre az elektronikus közbeszerzéshez kapcsolódó legfontosabb eljárási szabályok. Kijelenthető azonban, hogy a kormányrendeleti szabályok időtállónak bizonyultak, és annak módosítására a visszajelzésekben foglalt jogértelmezési kérdések súlya alapján nem volt szükség. Az EKR alkalmazásának kiemelt célja a közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, az eljárási cselekmények egyszerűbb véghezvitele, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének támogatása volt. A rendszer az eddigi tapasztalatok alapján beváltani látszik a hozzá fűződő reményeket, noha az első érdemi összehasonlításra adódó lehetőség álláspontunk szerint csak a 2020. év elején, a 2019. év adatainak és visszajelzéseinek birtokában lehetséges.
Mindezekre tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) elsődlegesen a 424/2017. Korm. rendelet Kbt.-től eltérő szabályainak a törvénybe történő beépítésére irányult, immár főszabállyá téve az elektronikus kommunikációt, valamint a papír alapú kommunikációhoz képest felmerülő, az elektronikus út sajátosságaihoz kapcsolódó eljárási cselekményeket.
A jogalkalmazók ugyanakkor a Kbt. módosítások éves trendjével összhangban arra is számíthattak, hogy a közbeszerzési jogterület gyakorlatának dinamikus változásaival összefüggő újabb szabályok, adminisztratív terheket csökkentő rendelkezések, és a korábbi évek jogpolitikai irányait tovább erősítő rendelkezések is megjelennek majd a törvény módosításában.
A Módtv. rendelkezései tárgykörök szerint, több lépcsőben lépnek hatályba. A kihirdetést követő napon, 2018. november 29-én léptek hatályba a Kbt. 5. § (3) bekezdését érintő, valamint a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésével összefüggő módosítások és átmeneti rendelkezéseik. A Közbeszerzési Hatóság és Közbeszerzési Döntőbizottság feladatköreit, valamint személyügyi kérdéseit érintő, továbbá a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos rendelkezések 2019. január 1-jén léptek hatályba. Az EKR-t érintő rendelkezések többsége ugyan a 424/2017. Korm. rendelet szabályainak átvételét tartalmazza, emellett azonban egyes rendelkezések az EKR fejlesztését igénylik, melyek tekintetében nem csupán a jogalkalmazók felkészülési idejére, hanem a fejlesztés időigényére is szükséges tekintettel lenni. Mivel az EKR-t érintő rendelkezések egymással szorosan összefüggnek, ezért – az elektronikus katalógusokat érintő, 2020. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseken kívül – minden, az EKR-hez kötődő szabály hatályba lépésére egységesen a fejlesztés időigényének figyelembe vételével, 2019. április 1-jén kerül sor.
Jelen cikk célja a Módtv. által bevezetett legfontosabb rendelkezések ismertetése, a jogalkotói célok és az esetlegesen felmerülő jogértelmezési kérdések bemutatása. A cikk a törvénymódosítás legfontosabb céljaival összhangban két részre tagolódik, egyrészt az EKR-hez kapcsolódó módosítások, másrészt az adminisztratív terheket csökkentő, jogalkalmazókat támogató rendelkezések körére.