Címszavak: közbeszerzés, statisztika, fenntarthatóság, szociális szempontok, fenntartható közbeszerzés
A Közbeszerzési Hatóság kiemelt céljai között szerepel, hogy a fenntarthatósági szempontok közül ne csak a környezetvédelmi, hanem a szociális szempontok közbeszerzési eljárásokba történő integrálásának fontosságára és lehetőségeire is felhívja az ajánlatkérők és az érintett gazdasági szereplők figyelmét és ezt elsősorban az ilyen típusú közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk, adatok és jó gyakorlatok terjesztésével próbálja megvalósítani. Az Európai Unió is szorgalmazza a szociálisan felelős közbeszerzések elterjedését, melyek a fenntartható fejlődés előmozdításában és a szociális célkitűzések elérése érdekében is fontos szerepet játszanak.
A szociális közbeszerzés, azaz más szavakkal a társadalmi szempontból felelős közbeszerzés, olyan közbeszerzési tevékenységet jelent, amelynek során figyelembe veszik a következő szociális szempontok legalább egyikét: munkalehetőség, tisztességes munka, a szociális és munkajogok tiszteletben tartása, társadalmi befogadás (ideértve a fogyatékkal élőkét is), esélyegyenlőség, hozzáférhetőség és minden felhasználó számára alkalmas kialakítás; emellett mérlegelnek fenntarthatósági kritériumokat is, köztük az etikus kereskedelem kérdéseit, és az önkéntes társadalmi felelősségvállalást szélesebb körben alkalmazzák, betartva az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és a közbeszerzési irányelvekben foglalt elveket.
A Közbeszerzési Hatóság 2012. január 1-jétől gyűjti a környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatait, mert a jogszabályi környezet csak ekkortól kezdődően teszi ezt lehetővé. Az ajánlatkérők az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban kötelesek megadni, hogy értékelési szempontként, illetve egyéb követelményként alkalmaztak-e szociális szempontokat. Erre egyelőre csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség, az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre még az ilyen jellegű adatok, de az új uniós hirdetményminták bevezetése a jövőben ezt is lehetővé teszi majd.
A Közbeszerzési Értesítő Plusz statisztikai rovatában igyekszünk minden évben megjelentetni részletes statisztikai elemzést mind a környezetvédelmi, mind a szociális közbeszerzésekről. A 2021. évi júniusi számban a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2020. évi statisztikáinak vizsgálata történt meg, az alábbiakban pedig a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások statisztikai elemzése olvasható. (A KÉPlusz 2020. évi augusztusi számában jelent meg a 2019. évre vonatkozó megfelelő statisztikai elemzés a szociális közbeszerzésekről.)
A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012. és 2020. között az alábbi grafikon szemlélteti (1. ábra):
2020-ban 107 darab szociális szempontokat is tartalmazó közbeszerzési eljárás került lefolytatásra, összesen 16 milliárd Ft értékben. Az 1. ábra grafikonjáról leolvasható, hogy 2019-ben 308 db ilyen jellegű eljárás zajlott, 40,5 Mrd Ft értékben, azaz a szociális eljárások száma körülbelül a harmadára, az eljárások összértéke pedig kevesebb, mint a felére, közelítőleg 40 %-ára esett vissza. A diagramon jól látható az értékek hullámzása: 2016-2018 között folyamatosan és nagymértékben emelkedett az eljárások száma és az értéke is, 2019-ben azonban 2018-hoz viszonyítva kismértékű csökkenés következett mind az eljárások számában, mind az értékében. 2020-ban pedig mint tudjuk, a koronavírus világjárvány okozta a jelentős mértékű visszaesést, a pandémia negatív hatása érződött a közbeszerzési eljárásokon is és természetesen nem kímélte a szociális közbeszerzéseket sem.
Az 1. táblázat a 2019. és 2020. évek zöld és szociális szempontokat is tartalmazó eljárásainak adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzésekre vonatkozóan:
A táblázat adataiból jól látszik, hogy számottevően kisebb arányt képviselnek a szociális közbeszerzések a nemzeti eljárásrenden belül, mint a környezetvédelmi szempontú (zöld) eljárások. 2019-ben az utóbbiak számának és értékének az aránya is jóval 10 % felett alakult (12,6% és 14,5%), míg a szociális eljárások esetében 5 százalék alatt maradt az eljárások számaránya (4,3%) és értékaránya is (4,9%). 2020-ban csak 2-3 % körüli arányokat értek el a szociális eljárások a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések között (2,3% és 3,1%), ezt szemlélteti a 2. és 3. ábra. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a szociális közbeszerzések és a zöld közbeszerzések arányai is ugyanolyan mértékben, közelítőleg 2 százalékponttal csökkentek 2019-ről 2020-ra vonatkozóan, ahogy azt az 1. táblázat utolsó két oszlopa mutatja.
A zöld és /vagy szociális szempontú közbeszerzési eljárások száma és értéke szemléletesen ábrázolható Venn-diagramon is (lásd: 4. ábra). Amint ebből az ábrából is látható, természetesen léteznek olyan eljárások is, melyek mindkét féle szempontot tartalmazzák, nevezetesen 2020-ban 8,2 Mrd Ft értékben 60 db olyan közbeszerzésre került sor, melyek környezetvédelmi és szociális szempontokat egyaránt figyelembe vettek.
A szociálisan felelős közbeszerzéseket a beszerzés tárgya szerint (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy az ilyen közbeszerzések túlnyomó többsége, több mint 90 %-a (2020. évben 91,6%, 2019-ben 94,2%) építési beruházás volt, tehát az ajánlatkérők elsősorban az építési beruházások alkalmával vettek figyelembe szociális szempontokat, méghozzá az esetek közel háromnegyedében értékelési szempontként/feltételként. Az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők csak nagyon ritkán alkalmaznak szociális szempontokat, ezért ennyire aránytalan az 5. ábra kördiagramján szemléltetett megoszlás. Az 5. és a 6. ábra összehasonlításakor szembetűnő a különbség a szociális közbeszerzések és az összes nemzeti eljárásrendű közbeszerzés beszerzési tárgyak szerinti megoszlását illetően, látható, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek kiegyenlítettebb a megoszlása, a szociális közbeszerzések esetén az építési beruházások felé irányuló súlyponteltolódás csak részben magyarázható ezen eljárások csekély számosságával. A 2. táblázat a figyelembe vett szociális szempontok előfordulásainak adatait tartalmazza:
Az ajánlatkérő szervezetek típusa (regionális/helyi szintű-; támogatott-; közjogi-; központi szintű-; közszolgáltató- és egyéb szervezetek) alapján vizsgálva a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések megoszlását, elmondható, hogy az hasonlóan alakult az előző évekhez, 2020-ban is mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vették figyelembe a legtöbbször a szociális szempontokat a közbeszerzéseik során. A 7. és 8. ábrákon szereplő kördiagramok szemléltetik a szociális közbeszerzések számának és értékének ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2020. évben, melyekből látszik, hogy túlnyomó arányt képviselnek a regionális/helyi szintű ajánlatkérők: a szociális eljárások számának több, mint 80 %-át bonyolították le, értékarányban pedig 70 % kapcsolódott ezekhez a szervezetekhez. A támogatott- és egyéb szervezetek is jelentős részarányt képviseltek a szociális közbeszerzésekből 2020-ban, értékben 10% feletti volt az arányuk, míg a központi szintű- és közjogi szervezetek csak 5% alatti értékarányt testesítettek meg, és az is elmondható, hogy 2020-ban egyetlen közszolgáltató szervezet sem vett figyelembe szociális szempontokat a közbeszerzéseik során, igaz 2019-ben is csak egyetlen egy közszolgáltató szervezet volt, aki igen. A 2019-es arányokhoz képest 4 százalékponttal csökkent a támogatott szervezetek számaránya a szociális közbeszerzések lebonyolításában, viszont ugyanennyivel nőtt a közjogi szervezetek számaránya.
A közbeszerzési eljárások európai uniós támogatását illetően leszögezhető, hogy az mindig valamilyen tényleges operatív programhoz/projekthez kapcsolódik. A 9. ábrán a főbb operatív programok szerinti bontásban kerültek ábrázolásra a 2020. évi szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások.
Amint az a grafikonon is látható, a legtöbb európai uniós támogatásban részesült szociális szempontú közbeszerzés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott 2020-ban (hasonlóan, mint a 2019. évben), miközben az eljárások értékét tekintve is ez a program szerepelt az első helyen (42 db eljárás, 6,93 Mrd Ft értékben), közel 60 százalékos hányadot képviselve az összes EU-s forrású közbeszerzés számán belül, értékarányban pedig több, mint 70 %-ot kitéve. A 2019-es évhez képest a sorrendben némi módosulás figyelhető meg: második helyen mind számban, mind értékben a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) köthető szociális eljárások állnak (13 db, 1,13 Mrd Ft), a harmadik helyre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) került, a negyedik pedig az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) lett, ez utóbbi kettő majdnem holtversenyben 4-4 db eljárással és 0,53-0,48 Mrd Ft értékkel, az ötödik helyre a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) jutott 3 db eljárással 0,42 Mrd Ft értékben, ezután az „Egyéb” kategóriába összesített eljárások következtek a sorban. Itt kerültek elszámolásra a csupán 1-1 db eljárást tartalmazó programok, melyek összértéke is csekély volt, jelen esetben nem érték el a 100 millió Ft-ot, összesen 3 db ilyen eljárást regisztráltak 0,2 Mrd Ft értékben: volt egy Interregionális (országok közötti) együttműködési programhoz köthető eljárás, egy Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) kapcsolódó és egy, a LIFE projekthez tartozó eljárás. (Ez utóbbi program az Európai Unió környezetvédelmi, természetvédelmi, éghajlat-politikai projekteket támogató pénzügyi eszköze.)
A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások negyedévenkénti megoszlását mutatja a 10. ábra, melyről azonnal szembetűnik, hogy jelentősen visszaesett az ilyen típusú közbeszerzések száma 2020. II. és III. negyedévében, az I. negyedévi adatokhoz képest. A legtöbb szociális szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárást az I. negyedévben bonyolították le (34 db-ot 5,5 Mrd Ft értékben), míg a legkevesebbet a III. negyedévben (22 db-ot, 3,3 Mrd Ft értékben). Számarányban több, mint 10 százalékpontnyi különbség tapasztalható az I. és III. negyedév között, ami említésre méltó, mert az összes nemzeti eljárásrendű közbeszerzés tekintetében mind számarányban, mind pedig értékarányban közelítőleg csak 6-7 százalékpontnyi az eltérés az egyes negyedévek között. A 10. grafikonról látható az is, hogy nem a III., hanem a II. negyedévben volt a legkisebb a megkötött szociális szempontú eljárások összértéke (2,3 Mrd Ft) és ebben az esetben már 20 százalékponttal maradt el az I. negyedévhez tartozó legmagasabb értéktől, ami 5,5 Mrd Ft. A 2019-ben tapasztalható tendenciával összevetve, azt tapasztalhatjuk, hogy 2020-ban éppen ellenkezőleg alakultak a szociális közbeszerzések negyedéves megoszlásának adatai, akkor ugyanis a II. és III. negyedév produkálta a legmagasabb értékeket, ami általánosságban is elmondható a közbeszerzési eljárásokról, de mint ismeretes, a 2020-as számok tendenciája a pandémia időbeli lefolyásának hatásait tükrözi.
A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárásokat értékkategóriák szerint vizsgálva (11. ábra) azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2020-ban a szociális szempontok a viszonylag kis értékű közbeszerzésekhez kapcsolódtak, ugyanis a szociális eljárások több mint a fele (56,1 %) 100 millió Ft-nál kisebb összértékű volt és közel 95 százaléka esett az 500 millió Ft értékhatár alá. A szociális közbeszerzések 38,3 százaléka, 41 db eljárás a 100 millió Ft feletti és 500 millió Ft alatti kategóriába tartozott, 8,3 Mrd Ft összértéket képviselve, ami viszont az eljárások értékét tekintve több, mint 50 %-ot jelentett. 500 millió Ft feletti összértékkel mindösszesen 6 db szociális eljárás rendelkezett, ami az összes szociális közbeszerzési eljárásnak körülbelül 5 százalékát tette ki, viszont összességében nagyobb értéket képviseltek (4,4 Mrd Ft) mint a 60 db 100 millió Ft értékhatár alatti eljárás (3,3 Mrd Ft). Összességében elmondható, hogy 2019-ben is hasonló volt a szociális közbeszerzések értékkategóriák szerinti megoszlása.
A térképen[1] (12. ábra) a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások értékének megyék szerinti megoszlása látható a 2020. évre vonatkozóan. A területi adatok alapján megállapítható, hogy az eljárások összértékének több, mint a fele (51,3 %-a) csak 4 megyére korlátozódik, ezek: Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye és Budapest. Hajdú-Bihar és Heves megyével kiegészülve ez a 6 megye a szociális közbeszerzések értékének közelítőleg kétharmadát (65,6%) lefedi, ezek a térképen a sötétebb árnyalatú megyék, a többi megyében 5 % alatt marad az értékarány. Amennyiben Baranya megye és Pest megye adatait is hozzávesszük, akkor pedig a szociális eljárások összértékének háromnegyedét is meghaladja ennek a nyolc megyének az értékösszege. Az adatok elemzése kapcsán az is elmondható, hogy a megyék fele felelős az összérték több, mint 80 százalékáért. A térképről jól látszik, hogy a nyugat-magyarországi megyékben nem annyira jelentős a szociális szempontok figyelembevétele, mint az északi, keleti, illetve déli megyékben. Ha a szociális közbeszerzési eljárások számának megyei megoszlását vizsgálnánk, szintén Budapest és Bács-Kiskun megye adná ki több, mint a harmadát az összesen értéknek, Békés megye, Pest megye, Baranya megye és Zala megye előrébb kerülne a rangsorban, Nógrád megye és Heves megye pedig hátrébb. A 2019-es megfelelő összértékmegoszlással összehasonlítva pedig azt látnánk, hogy akkor inkább a keleti megyék domináltak, de hasonlóan gyengén szerepeltek a nyugati megyék a szociális szempontok figyelembevétele kapcsán.
[1] Az ábra nem tartalmazza azon eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepelt, mert azokban az esetekben a megyei besorolás nem egyértelmű.
