A Közbeszerzési Hatóság válasza:
A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – a vonatkozó döntőbizottsági és bírósági gyakorlattal összhangban – a szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása jellemzően lényegesnek tekinthető a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján, de a szerződésmódosítás jogszerűségével kapcsolatban mindig az eset összes körülményét figyelembe véve az ajánlatkérőnek kell a döntést meghoznia.
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:
A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;
cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.
A Kbt. 141. § (6) bekezdése kimondja, hogy a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha
a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;
b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy
c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.
A kérdéses esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szerződés megkötésével egy érvényes, de nem hatályos szerződés jött létre. Ezzel összefüggésben általánosságban rögzíthető, hogy a szerződő felek számára jogokat és kötelezettségeket érvényes és hatályos szerződés keletkeztet. Ez nem zárja ki a lehetőségét egy érvényes, de még nem hatályos szerződés önkéntes teljesítésének, amit azonban a teljesítést nyújtó fél csak saját felelősségére tehet meg annak a kockázatnak a figyelembevételével, hogy – azon túl, hogy a vele szerződő féllel szemben igényt nem érvényesíthet – a vele szerződő fél sem köteles elfogadni az ilyen módon megvalósult teljesítést.
Egy már megkötött szerződés esetén a közbeszerzési szerződés módosításával összefüggésben az alábbi megállapítások tehetők.
A Kbt. – többek között - akkor engedi egy szerződés módosítását, ha a módosítás nem lényeges. A módosítás lényegességét az eset összes körülményét mérlegelve kell ajánlatkérőnek megítélnie, de figyelemmel kell lennie a Kbt. 141. § (6) bekezdésében megadott korlátokra. A jogalkotó néhány lehetőséget kiemelt, melyet minden esetben lényegesnek kell tekinteni, így ezen körülmények fennállása esetén a szerződés módosítása a Kbt.-be ütközik, azonban az adott jogalap alapján minden olyan módosítás megengedett, amely nem lényeges.
A Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontja alapján jelen esetben az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a teljesítési határidőnek a megkötött szerződésben szereplő határidőhöz képest történő meghosszabbítása mennyiben befolyásolhatta volna a potenciális érdeklődők arra vonatkozó döntését, hogy az adott közbeszerzési eljárásban részt vesznek-e, amelyre tekintettel a szerződés ilyen jellegű módosítása adott esetben lényegesnek minősülhet.
Az Útmutató a szerződésmódosítás lényegességével kapcsolatban kiemeli, hogy a jogalkotó szándéka a lényegesség tekintetében az, hogy azt mindig az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel kell megállapítani. Így a szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása lehet lényegtelen, ha az az eredeti határidőhöz képest nem nagymértékű, nem érinti a közbeszerzési eljárásban lezajlott értékelést és az eredeti határidő sem volt olyan rövid, hogy az sok érdeklődőt elriaszthatott az eljárásban való indulástól. Lényegesnek minősülhet viszont a teljesítési határidő módosítása például akkor, ha az eredeti határidő az adott eljárásban sürgős munkavégzést követelt volna meg, és a hosszabb határidő ismeretében feltehetőleg mások is érdeklődtek volna a közbeszerzés iránt.
A fentiekkel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.243/15/2020. számú határozatában például már lényeges módosításnak ítélte a 299 napos teljesítési időtartam további 114 napos meghosszabbítását az alábbiak szerint. „A Kbt. 141. § (6) bekezdés második mondata szerint a szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A Kbt. 50. § (2) bekezdés g) pontja a szerződés időtartamát, a teljesítési határidőt olyan lényeges érdemi feltételnek minősíti, amelyet a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban rögzíteni kell. Amennyiben a teljesítési határidő másképp került volna meghatározásra, az ajánlatkérő másféle ajánlattevői kört is felhívhatott volna, illetve nem kizárható, hogy a teljesítési határidő hossza az ajánlati árakat befolyásolta. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jelen esetben nincs helye a Kbt. 141. § (6) bekezdése alkalmazásának a szerződésmódosítás körében, tekintettel arra, hogy az eredeti 299 napos teljesítési időtartam 114 nappal történő meghosszabbítása az alapszerződéshez képest lényegesen eltérő érdemi feltételeket eredményezett.”
A szerződés a Kbt. 141. §-ában felsorolt esetektől eltérő módosítása nem megengedett, ilyen esetekben új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, akkor a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.
A Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.
Amennyiben ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a Kbt. 141. § szerint nincs jogszerű lehetősége a szerződés módosítására, abban az esetben lehetősége van a szerződést felmondani, vagy attól elállni a Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pontja alapján.