2021. III. évfolyam 12. szám
Letöltés
2021.III.évfolyam 12. szám 3-11.oldal
DOI: 10.37371/KEP.2021.12.1

2021. decemberi összefoglaló

A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.

Alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alkalmazásával összefüggő kérdésekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfeltevőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos információkkal szolgálnak.

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbeszerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszerzési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.

Kérdések és válaszok

8. Egy projekt esetében az ajánlattételi felhívásban teljesítési határidőnek hónapszám került megadásra. A szerződés megkötése megtörtént, melyben az így megadott hónapszám alapján egy konkrét dátum került teljesítési határidőként megadásra. Ugyanakkor a szerződés hatálybalépése ekkor még nem történt meg, mivel annak feltétele nem teljesült. A hatálybalépés dátuma alapján a teljesítési határidő tehát későbbi lenne, mint a szerződésben szereplő dátum, ugyanakkor a szerződésben szereplő konkrét teljesítési határidő már nem módosítható, annak ellenére sem, hogy az ajánlattételi felhívás alapján tulajdonképpen rossz. A kérdésünk tehát, hogy hogyan járjunk el ebben az esetben jogszerűen? Egy pl. 18 hónapra megkötött szerződés esetében a 3 vagy 6 hónap lényeges módosításnak számít-e a Kbt. 141. § (6) bekezdése körében? Továbbá a teljesítési határidő módosítása esetében mi számít nem lényegesnek?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint – a vonatkozó döntőbizottsági és bírósági gyakorlattal összhangban – a szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása jellemzően lényegesnek tekinthető a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján, de a szerződésmódosítás jogszerűségével kapcsolatban mindig az eset összes körülményét figyelembe véve az ajánlatkérőnek kell a döntést meghoznia.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;

cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.

A Kbt. 141. § (6) bekezdése kimondja, hogy a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha

a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.

A kérdéses esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szerződés megkötésével egy érvényes, de nem hatályos szerződés jött létre. Ezzel összefüggésben általánosságban rögzíthető, hogy a szerződő felek számára jogokat és kötelezettségeket érvényes és hatályos szerződés keletkeztet. Ez nem zárja ki a lehetőségét egy érvényes, de még nem hatályos szerződés önkéntes teljesítésének, amit azonban a teljesítést nyújtó fél csak saját felelősségére tehet meg annak a kockázatnak a figyelembevételével, hogy – azon túl, hogy a vele szerződő féllel szemben igényt nem érvényesíthet – a vele szerződő fél sem köteles elfogadni az ilyen módon megvalósult teljesítést.

Egy már megkötött szerződés esetén a közbeszerzési szerződés módosításával összefüggésben az alábbi megállapítások tehetők.

A Kbt. – többek között - akkor engedi egy szerződés módosítását, ha a módosítás nem lényeges. A módosítás lényegességét az eset összes körülményét mérlegelve kell ajánlatkérőnek megítélnie, de figyelemmel kell lennie a Kbt. 141. § (6) bekezdésében megadott korlátokra. A jogalkotó néhány lehetőséget kiemelt, melyet minden esetben lényegesnek kell tekinteni, így ezen körülmények fennállása esetén a szerződés módosítása a Kbt.-be ütközik, azonban az adott jogalap alapján minden olyan módosítás megengedett, amely nem lényeges.

A Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontja alapján jelen esetben az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a teljesítési határidőnek a megkötött szerződésben szereplő határidőhöz képest történő meghosszabbítása mennyiben befolyásolhatta volna a potenciális érdeklődők arra vonatkozó döntését, hogy az adott közbeszerzési eljárásban részt vesznek-e, amelyre tekintettel a szerződés ilyen jellegű módosítása adott esetben lényegesnek minősülhet.

Az Útmutató a szerződésmódosítás lényegességével kapcsolatban kiemeli, hogy a jogalkotó szándéka a lényegesség tekintetében az, hogy azt mindig az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel kell megállapítani. Így a szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása lehet lényegtelen, ha az az eredeti határidőhöz képest nem nagymértékű, nem érinti a közbeszerzési eljárásban lezajlott értékelést és az eredeti határidő sem volt olyan rövid, hogy az sok érdeklődőt elriaszthatott az eljárásban való indulástól. Lényegesnek minősülhet viszont a teljesítési határidő módosítása például akkor, ha az eredeti határidő az adott eljárásban sürgős munkavégzést követelt volna meg, és a hosszabb határidő ismeretében feltehetőleg mások is érdeklődtek volna a közbeszerzés iránt.

A fentiekkel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.243/15/2020. számú határozatában például már lényeges módosításnak ítélte a 299 napos teljesítési időtartam további 114 napos meghosszabbítását az alábbiak szerint. „A Kbt. 141. § (6) bekezdés második mondata szerint a szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A Kbt. 50. § (2) bekezdés g) pontja a szerződés időtartamát, a teljesítési határidőt olyan lényeges érdemi feltételnek minősíti, amelyet a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban rögzíteni kell. Amennyiben a teljesítési határidő másképp került volna meghatározásra, az ajánlatkérő másféle ajánlattevői kört is felhívhatott volna, illetve nem kizárható, hogy a teljesítési határidő hossza az ajánlati árakat befolyásolta. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jelen esetben nincs helye a Kbt. 141. § (6) bekezdése alkalmazásának a szerződésmódosítás körében, tekintettel arra, hogy az eredeti 299 napos teljesítési időtartam 114 nappal történő meghosszabbítása az alapszerződéshez képest lényegesen eltérő érdemi feltételeket eredményezett.”

A szerződés a Kbt. 141. §-ában felsorolt esetektől eltérő módosítása nem megengedett, ilyen esetekben új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, akkor a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.

A Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

Amennyiben ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a Kbt. 141. § szerint nincs jogszerű lehetősége a szerződés módosítására, abban az esetben lehetősége van a szerződést felmondani, vagy attól elállni a Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

9. Építési beruházás esetében egy önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárás lefolytatását követően vállalkozási szerződést kötött a kivitelezővel, aki a teljesítési határidő tekintetében késedelembe esett. Kérdés, hogy fenti esetben a Kbt. szerint kötelező-e a szerződést módosítani a teljesítési határidő csúszása miatt, avagy a megrendelő és a kivitelező a Kbt. 142. § szerinti közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvét figyelembe véve, a késedelemért való felelősség, illetve felróhatóság vizsgálatával, a késedelmi kötbér esetleges kivetésével vagy a kivitelezőnek fel nem róható esetben erről való lemondással rendezhetik a helyzetet a szerződés módosítása nélkül.

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint amennyiben a nyertes ajánlattevőként szerződő fél nem a szerződés szerint teljesít, így például késedelembe esik, szerződésszegést követ el, így annak jogkövetkezményei érvényesíthetők vele szemben, kivéve, ha – a kérdésben jelzett esetet tekintve – késedelmét kimenti.

Amennyiben az eredeti teljesítési határidő nem tartható, a késedelem miatti határidő módosítást szerződésmódosítással is rendezhetik a Felek, amennyiben a Kbt. 141. §-ában foglalt körülmények valamelyike fennáll, figyelemmel a Kbt. 142. § (3) bekezdésében foglaltakra is.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. Ebből következően a teljesítési határidő is a szerződés részét képezi, melynek módosítása értelemszerűen a szerződés módosítását is jelenti. Ebben az esetben tehát alkalmazni kell a szerződés módosításáról szóló, Kbt. 141. § szerinti szabályokat is a Kbt. 142. § (2)-(3) bekezdéseinek figyelembevételével.

A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő – feltéve, hogy továbbra is érdekében áll – például késedelmes teljesítést is elfogadjon. A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján ilyenkor az ajánlatkérőnek arra kell figyelemmel lennie, hogy ha a szerződő fél nem tudja kimenteni a késedelmes teljesítést, vele szemben a szerződés szerint kötbért vagy adott esetben azzal összefüggő más kárigényt érvényesítsen. Ha a késedelmes teljesítés a polgári jog szabályai szerint kimenthető, közbeszerzési szempontból sincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő további jogkövetkezmények érvényesítése nélkül fogadja el a késedelmes teljesítést.

Figyelemmel ugyanakkor a Kbt. 142. (3) bekezdésében foglaltakra, semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.

Fentiekkel együtt, a Kbt. 142. § (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azon dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta, vagy, hogy sor került-e a szerződésszegés vonatkozásában perindításra. Perindítás esetén az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot.

Amennyiben a közbeszerzési szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél (vállalkozó) olyan helyzetbe kerül, ami miatt a szerződés teljesítésével késedelembe esik, illetve a szerződés a felektől független körülmények miatt lehetetlenül, a szerződésszegésért való felelősség kérdése tekintetében a polgári jog rendelkezései irányadók. Megjegyzendő, ha ennek alapján a szerződésszerű teljesítés elmaradása körében nem állapítható meg a vállalkozó felelőssége, értelemszerűen nem merül fel az ajánlatkérő Kbt. 142. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének, valamint a Kbt. 142. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak kérdése sem.

Az akadályközlés jogszerűségének kérdésköre, illetve a vállalkozó szerződésszegésért való felelőssége és a felelősség alóli kimentése polgári jogi kérdés, melynek kapcsán a felek szerződése és a Ptk. rendelkezései az irányadók.