Kérdések és válaszok

1 Van-e esetleg különbség az alkalmassági követelmény teljesítéséhez szükséges tapasztalati és az értékelési szempontként megajánlott, alkalmasságot meghaladó többlettapasztalati hónapok figyelembe vett időszaka között?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint kétszakaszos eljárás esetében előfordulhat, hogy az alkalmasság igazolása tekintetében a részvételi határidőig, a többlettapasztalat tekintetében pedig az alapvetően az ajánlattételi határidőig megszerzett tapasztalatot lehet igazolni, kivéve, ha a szakember többlettapasztalata a tárgyalás tárgyát képezi, mert ebben az esetben az ajánlati kötöttség beálltáig lehet a többlettapasztalatot igazolni.

A Kbt. 84. § (2) bekezdésének második mondata szerint a meghívásos eljárásban az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve.

A Kbt. 87. § (4) bekezdésének első mondata szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától (a végleges ajánlat benyújtására meghatározott ajánlattételi határidő lejártától) van kötve.

Általában elmondható, hogy kétszakaszos eljárásokban az ajánlati kötöttség akkor áll be, amikor az ajánlattevők a (végleges) ajánlatukat benyújtják. Tárgyalásos eljárás esetén a végleges ajánlat benyújtása a szakember többlettapasztalata tekintetében csak akkor jelenti az ajánlati kötöttség beállását, ha az ajánlatkérő azt írta elő, hogy a szakember többlettapasztalatáról is tárgyalnak. Amennyiben a szakember többlettapasztalata nem képezi a tárgyalás tárgyát, akkor a Kbt. 87. § (3) bekezdése szerinti, első ajánlat benyújtására vonatkozó ajánlattételi határidőig lehetséges a többlettapasztalat megszerzése. Olyan közbeszerzési eljárások esetén, amikor az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő szakemberének a többlettapasztalatát értékeli, akkor a később lejáró ajánlattételi határidő lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő a szakembere tekintetében eddig az időpontig megszerzett tapasztalatot is bemutathasson, ehhez képest az alkalmassági feltétel csak a részvételi határidő időpontjáig megszerzett szakmai tapasztalattal igazolható. Részvételi és ajánlattételi szakaszból álló eljárásban előfordulhat, hogy az alkalmasság Kbt. 69. § szerinti igazolását csak az ajánlattételi szakaszban végzi az ajánlattevő, de az ajánlattevőnek ekkor is a részvételi szakaszban tett nyilatkozatainak valódiságát kell igazolnia. E körben pedig nem megengedhető, hogy a részvételre jelentkező a részvételi jelentkezésben olyan tapasztalat megszerzéséről nyilatkozzon, az alkalmasságát a részvételi szakaszban olyan tényállásra alapozza, amely a részvételi határidőben még nem következett be.

Kétszakaszos eljárás esetében tehát előfordulhat, hogy az alkalmasság igazolása tekintetében a részvételi határidőig, a többlettapasztalat tekintetében pedig az ajánlati kötöttség beálltáig megszerzett tapasztalatot lehet igazolni.

2 Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja a Kbt. 81. § (5) bekezdés alkalmazását – de nem írja elő a Kbt. 81. § (4) bekezdés alkalmazását – abban az esetben előfordulhat-e, hogy a Kbt. 69. § (2) bekezdés szerinti bírálat körében kerül sor a Kbt. 72. § szerinti árindokolás bekérésére, akkor, ha a Kbt. 81. § (5) bekezdés szerinti értékelés előtt még egyáltalán nem került sor árindokolás-kérésre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 81. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a Kbt. 72. §-a szerinti árindokolás bekérhető már az ajánlatok értékelésekor, de erre mód van a bírálati szakaszban is.

A Kbt. 81. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.”

Ezzel összefüggésben a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a hiánypótlás szabályairól kiadott útmutatója (2021. július 5., lásd https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/utmutato_a_hianypotlas_szabalyairol_.pdf a továbbiakban: Útmutató) szerint a fordított bírálat esetében a megajánlás megalapozottságának vizsgálatához feltétlenül szükséges bírálati cselekmények elvégzésére – így a hiánypótlásra is – lehetőség van már az értékelési szakaszban is. Ennek alapja az Útmutató szerint a Kbt. 76. § (13) bekezdése, miszerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban olyan előírásokat határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az értékelési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk helytállóságáról. Ez alapján tehát az ajánlatkérőnek a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti ún. fordított bírálat esetén már a bírálat előtt vizsgálnia szükséges a Kbt. 72. § szerint az aránytalanul alacsony árat. Amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazását, és a bírálatkor észleli, hogy valamelyik ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz, akkor is köteles a Kbt. 72. §-a szerint árindokolást kérni, függetlenül attól, hogy az értékelési szakaszban sor került-e árindokolás kérésére.

3 Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja a Kbt. 81. § (5) bekezdés alkalmazását – de nem írja elő a Kbt. 81. § (4) bekezdés alkalmazását – abban az esetben előfordulhat-e, hogy a Kbt. 69. § (2) bekezdés szerinti bírálat körében kerül sor a Kbt. 72. § szerinti árindokolás bekérésére, akkor, ha a Kbt. 81. § (5) bekezdés szerinti értékelés előtt más ajánlattevő vonatkozásában már sor került árindokolás-kérésre?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint ilyen esetben is lehetséges a Kbt. 72. § szerinti árindokolás kérése a bírálat körében.

A Kbt. 81. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha az ajánlatkérő az eljárás folyamán később észleli, hogy valamely cselekmény elvégzésére szükség van, azt ne tehetné meg csupán azért, mert az ún. „fordított bírálatnak” nem a megfelelő szakaszában kerülne rá a sor. A Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek kötelessége árindokolást kérni, ha az ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz. Így tehát, amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazását, és a bírálatkor észleli, hogy valamelyik ajánlat aránytalanul alacsony árat tartalmaz, akkor is köteles a Kbt. 72. §-a szerint árindokolást kérni, függetlenül attól, hogy más ajánlattevők esetén már az értékelési szakaszban kért-e be árindokolást.

4 Az-e a Kbt. 72. §-ának célja, hogy ne határozzon meg egy konkrét arányú eltérést az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában, mivel minden eljárás tárgya más és más, és az egyes beszerzések eltérő sajátosságokkal, adott esetben speciális jellemzőkkel rendelkezhetnek, így eljárásonként különböző lehet az az arány is, amely eltérés esetén az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlati árát aránytalanul alacsonynak ítélheti, és a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint indokolást kérhet az ajánlattevőtől az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 72. §-a nem köti generálisan – automatikusan – egy bizonyos százalékos eltéréshez az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát. Minden esetben azt kell vizsgálni, hogy az adott helyzetben az ár aránytalanul alacsony-e a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel.

A Kbt. 72. §-hoz fűzött indokolása erről a kérdésről az alábbiakat tartalmazza:

„A hatályos törvényi szabályozáshoz képest eltérés, hogy a törvény elhagyja annak a százalékos mértéknek a meghatározását, amely mértékkel a becsült értéknél alacsonyabb ajánlatok automatikusan irreálisan alacsonynak minősültek, és az ajánlatkérő azokat vizsgálni volt köteles. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ilyen mérték százalékos meghatározása nem életszerű, és nem alkalmazható egységesen valamennyi beszerzés esetében.”

Alapvetően tehát az ajánlatkérőnek mindig az adott közbeszerzés tárgyának sajátosságait figyelembe véve kell vizsgálnia, hogy az ajánlattevők által megajánlott ár aránytalanul alacsony-e.

A közbeszerzési ellenőrzési gyakorlatban ellenben nem minden esetben érvényesül ez a tendencia. A Miniszterelnökség ellenőröknek szóló útmutatója (https://www.palyazat.gov.hu/kozbeszerzesi_utmutatok) kifejezetten kiemeli, hogy bár nincs kötelezően alkalmazandó esetkör meghatározva, az érintett elemre irányadó becsült értékhez viszonyított 20 %-os eltérés esetén az ellenőrző szervezetnek az ajánlatkérőtől indokolást kell kérni (akár az ellenőrzés elején, tényállástisztázás keretein belül), mi alapján nem tartja aránytalannak a vállalást.

5 A piaci árat meghaladó számtani átlag megállapításánál helyes-e az a metodika, miszerint az ajánlatkérő figyelmen kívül hagy egy vagy több akár túlságosan alacsony, vagy akár túlságosan magas összegű olyan ajánlatot, amely az ajánlatkérő piaci ismeretei és/vagy a becsült értékhez, illetve a beérkezett ajánlatokhoz viszonyítva irreálisan magas eltérést mutatnak?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. és az irányelvek szabályaiból nem következik az, hogy az ajánlatkérő ne alkalmazhatná ezt a metódust.

Az ajánlatkérőnek alapvetően az a feladata, hogy eldöntse, hogy a szerződés az adott áron teljesíthető-e vagy sem, és az indokolás kérés során erről kér tájékoztatást az ajánlattevőtől. A hatályos Kbt. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvénnyel szemben az aránytalanul alacsony ár kapcsán már azt a kitételt sem tartalmazza, hogy az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérőnek a korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lennie. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezeket tetszése szerint bármikor teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja, de annak megítélése, hogy az ajánlati ár aránytalanul alacsony-e, nem alapozható pusztán ezekre a tényezőkre. Az ajánlatkérő kötelezettsége az, hogy olyan metódust alkalmazzon, amely az adott helyzetben kiszűri az aránytalanul alacsony árakat. Ennek a metódusnak azonban alapvetően azt kell szolgálnia, hogy abból az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy a közbeszerzés tárgyára figyelemmel az ajánlati ár aránytalanul alacsony-e. Elsődlegesen tehát a közbeszerzés tárgya, az adott piac körülményei a viszonyítási alap és nem az arra tett többi ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás mértéke. Az ajánlatot elsősorban önmagában kell vizsgálni, így alapvetően másodlagos, hogy az ajánlatok számtani átlaga mennyi.

6 Amennyiben a Kbt. Harmadik Része szerinti közbeszerzés több részből áll, az ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6a) bekezdésére tekintettel dönthet-e akként, hogy a Kbt. 72. §-át a közbeszerzés egyik részében alkalmazza, a másikban nem?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 114. § (6a) bekezdése esetén alkalmazható részekre történő ajánlattétel esetén részenként a Kbt. 72. §-a, amennyiben az egyes részek közötti különbségek ezt indokolttá teszik.

Részekre történő ajánlattétel esetén az ajánlati árakat is részenként ajánlják meg az ajánlattevők. Így azok aránytalanul alacsony volta is szükségképpen részenként merülhet fel. A Kbt. 114. § (6a) bekezdése nem általános tilalmat mond ki az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára, hanem csupán az ajánlatkérő azon kötelezettségét szünteti meg, hogy az ajánlatkérő automatikusan vizsgálja az aránytalanul alacsony árat. E körben a Kbt. alapelveit kell fokozottan szem előtt tartania, azt is figyelembe véve, hogy az egyes részek szerinti szerződések tárgya körében, az egyes részekre jellemző körülmények között van-e olyan jellegű különbség, amely az eltérő bánásmódot indokolttá teszi.

7 Amennyiben a Kbt. Második Része szerinti közbeszerzés több részből áll, az ajánlatkérő jogosult-e a közbeszerzés egyes részeiben eltérő számítási metodika alapján megállapítani az aránytalanul alacsony árat?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerint az árindokolás kérést az alapozza meg, ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződés tárgyára figyelemmel az ajánlati ár aránytalanul alacsony. Részekre történő ajánlattétel esetén ezt a vizsgálatot szerződésenként, azaz részenként szükséges elvégezni.

Annak a felismerésére, hogy egy bizonyos rész tekintetében megajánlott ár aránytalanul alacsony, az ajánlatkérő bármely, az adott körülmények között megfelelő úton eljuthat. Részekre történő ajánlattétel esetén az ajánlatkérő részenként vizsgálja azt is, hogy a beérkezett ajánlatok között van-e aránytalanul alacsony árat tartalmazó, ennek megállapításához pedig olyan metódust használhat, amely az adott esetben célravezetőnek mutatkozik. Így az egyes részek sajátosságaira figyelemmel előfordulhat, hogy azt, hogy az ajánlat aránytalanul alacsony-e, részenként eltérő metódussal lehet megállapítani. Amennyiben a részek tárgya, vagy az egyéb, részekre jellemző különbségek ezt a megkülönböztetést nem indokolják, akkor az ilyen jellegű különbségtétel a Kbt. alapelveibe ütközhet, különösen az átláthatóság és nyilvánosság alapelve [Kbt. 2. § (1) bekezdés] és az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelve [Kbt. 2. § (2) bekezdés] sérülhet.

8 Dinamikus beszerzési rendszer (a továbbiakban: DBR) alkalmazása esetén, a Kbt. 106. § (4) bekezdése szerinti kategóriák alkalmazásakor ugyanazon kategória esetében is indítható-e több párhuzamos ajánlattételi szakasz?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint ugyanazon kategória tekintetében indítható akár több párhuzamos ajánlattételi szakasz is.

Egyrészt a kategóriákon belül az ajánlatkérők egyébként is jellemzően több ajánlattételi eljárást folytatnak le. Ebből a szempontból másodlagos, hogy az egyes ajánlattételi eljárások egymáshoz képest milyen időben zajlanak. Ha gyakorlati megfontolások ezt lehetővé teszik, akkor az ajánlatkérő akár egyszerre több ajánlattételi eljárást folytathat le egyazon kategórián belül.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács dinamikus beszerzési rendszerről szóló útmutatója (a továbbiakban: DBR-Útmutató, 2022. február 10., https://www.kozbeszerzes.hu/media/documents/DBR_utmutato_0210.pdf) 4. pontjában foglaltak szerint az ajánlatkérő akár több párhuzamos ajánlattételi szakaszt is indíthat egyszerre több kategória tekintetében, akár úgy, hogy biztosítja a közbeszerzési részenként történő ajánlattételt, akár részek meghatározása nélkül. Bizonyos szempontból már a kategórián belül megindított, részekre történő ajánlattételt lehetővé tevő ajánlattételi felhívások is „párhuzamos” ajánlattételt tesznek lehetővé egyazon ajánlattételi szakaszon belül. Ennek fényében az is megengedhető, hogy az ajánlatkérő egyazon kategórián belül ne részajánlati körökkel tegye lehetővé az ajánlattételt, hanem külön-külön ajánlattételi felhívást küldjön meg a gazdasági szereplők részére, akár egyidejűleg.

9 Amennyiben a DBR részvételi szakaszában észleli az ajánlatkérő a Kbt. 36. § (1) bekezdése szerinti valamely körülmény fennállását, abban az esetben az ajánlatkérőnek szükséges-e a részvételi jelentkezés érvénytelenné nyilvánításáról döntenie, például ha „A” részvételre jelentkező „B” részvételre jelentkező alvállalkozójaként is megjelenik már a részvételi szakaszban?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint ebben az esetben az érintett részvételi jelentkezéseket a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné kell nyilvánítani.

Kbt. 36. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].”

A Kbt. 107. § (1) bekezdésének első mondata szerint a DBR-be történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a DBR-ben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait kell alkalmazni a Kbt. 106-108. §-ában foglalt eltérésekkel.

A Kbt. 73. § (1) bekezdésnek e) pontja szerint a részvételi jelentkezés is érvénytelen, ha egyéb okból nem felel meg a részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

Mivel e tekintetben a Kbt. 106-108. §-ában erre vonatkozó speciális rendelkezések nem szerepelnek, ezért már a DBR-be történő felvételkor is megállapítható a Kbt. 36. § (1) bekezdése szerinti tényállás miatti érvénytelenség, mivel a DBR ezen szakaszában részt vevő gazdasági szereplő részvételre jelentkezőnek minősül.

A levelében szereplő példa esetén tehát az érvénytelenség megállapítható, ha „A” részvételre jelentkező „B” részvételre jelentkező alvállalkozójaként is megjelenik, akkor már a részvételi jelentkezésük is a Kbt. 36. § (1) bekezdésébe ütközik.

10 Amennyiben a DBR részvételi szakaszában „A” részvételre jelentkező „B” részvételre jelentkező alvállalkozójaként is megjelenik, azonban ugyanazon ajánlattételi szakaszban csak „A” nyújt be ajánlatot, „B” pedig nem, akkor ugyanazon ajánlattételi szakaszban az „A” ajánlat érvényesnek tekinthető?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a részvételi jelentkezéseket ebben az esetben is érvénytelenné kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

A részvételre jelentkező azáltal, hogy alvállalkozónak jelöl meg egy gazdasági szereplőt, őt potenciálisan valamennyi, a DBR során megkötendő szerződésben alvállalkozóvá tette. Ha az egyik szerződésben esetleg nem jelenik meg alvállalkozóként, az valószínűsíthető, hogy valamelyikben ténylegesen be kívánja vonni, valószínűleg a szerződések többségében, mivel a DBR jellegénél fogva feltételezhető, hogy – különösen egyazon kategórián belül – egymástól drasztikusan különböző tárgyban nem fog az ajánlatkérő szerződést kötni. Éppen ellenkezőleg, valószínűsíthető, hogy tárgyukban, jellegükben nagyon hasonló szerződések megkötésére kerül majd sor, így tehát várható, hogy az alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő az ajánlattételek többségében is részt vesz. Ennélfogva az ajánlatkérő nem várhatja meg azt, hogy a részvételre jelentkező a Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalomba ütköző alvállalkozóját az ajánlattételkor is szerepelteti-e az ajánlatában vagy az alvállalkozó részvételre jelentkező az ajánlattételkor önállóan is ajánlatot tesz-e. Az ajánlatkérőnek az ilyen részvételi jelentkezéseket is érvénytelenné kell nyilvánítania a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

11 Amennyiben valamely gazdasági szereplő egy már létrehozott DBR-hez kíván csatlakozni, amely DBR esetében az alkalmassági követelmény az ajánlatkérő által meghatározott referenciával rendelkezés, akkor a Kbt. 107. § (8b) bekezdése alapján az újonnan jelentkező gazdasági szereplőnek a saját részvételi jelentkezése benyújtását megelőző 3, illetve 6 évben teljesített referenciával kell rendelkeznie?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint ebben az esetben a követelményeknek való megfelelés időpontja a részvételi jelentkezés benyújtásához igazodik.

A Kbt. 107. § (8b) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha e törvény vagy jogszabály a kizáró okok fennállásának hiányát vagy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumok körében időponthoz vagy időszakhoz köti az igazolás megfelelőségét, – kivéve a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a rendszerbe felvett gazdasági szereplők esetében – az adott időpont vagy időszak meghatározásához használt referencia-időpontnak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontja minősül.”

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a DBR-hez utólag csatlakozni kívánó gazdasági szereplő olyan referenciát nyújthat be, amelyet legkésőbb a részvételi jelentkezésének benyújtásáig teljesített. Ez az időpont a Kbt. 107. § (8b) bekezdése szerinti referencia-időpontnak minősül.

A referenciák előírása kapcsán a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 21. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés a) pontja határozza meg azokat az időszakokat, amelyekben a referenciák megszerezhetők. Ezekben a jogszabályhelyekben időszakok kerülnek meghatározásra, amelyek az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számítottan kezdődnek. A Kbt. 107. § (8b) alkalmazásában azonban ezen időszakok referencia időpontja is megváltozik, tehát itt sem az eljárást megindító felhívás feladása vagy a megküldése a referencia időpont, hanem a részvételi jelentkezés benyújtása. Így tehát a referenciának a kezdő időpontja akkor megfelelő, ha az a részvételi jelentkezés benyújtásától visszafelé számítva 3 vagy 6 éven belül teljesített.

12 A DBR részvételi jelentkezéseinek bírálata esetében is alkalmazható a bírálat során a Kbt. 69. § (7) bekezdésének első mondata?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a DBR részvételi jelentkezéseinek bírálata esetében is alkalmazható a bírálat során a Kbt. 69. § (7) bekezdésének első mondata.

A Kbt. 69. § (7) bekezdésének első mondata szerint, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükséges, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat.

Tekintve, hogy a Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a DBR-be történő felvételre az ajánlatkérőnek a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait kell alkalmaznia, melyek közé a Kbt. 69. § (7) bekezdése is értendő, ezért az ajánlatkérőnek adott esetben a DBR-be történő részvételi jelentkezés során is alkalma van arra, hogy öt munkanapos határidő tűzésével felhívja az érintett részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat, amennyiben a bírálatnak már ezen szakaszában kétsége merül fel a gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükségesnek mutatkozik.

13 Amennyiben a részvételre jelentkező már a DBR-be történő felvétel során benyújtja a Kbt. 69. §-a szerinti igazolásokat, dönthet úgy az ajánlatkérő, hogy azokat már ebben a szakaszban bírálatba vonja a Kbt. 69. § (4). bekezdésében foglalt lehetőség alapján?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy már a DBR-be történő felvétel során a részvételi jelentkezéssel együtt benyújtott Kbt. 69. §-a szerinti igazolásokat is vizsgálja.

A Kbt. 69. § (4) bekezdés negyedik mondata szerint a gazdasági szereplő által részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, Kbt. 69. § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni.

Tekintettel az itt használt feltételes módra, az ajánlatkérőnek ilyen esetben lehetősége van a már benyújtott igazolások figyelmen kívül hagyására, de az nem kötelessége. Ebből következően az ajánlatkérő ezeket az igazolásokat akár bírálatba is vonhatja.

14 A Kbt. 32. § (1) alapján AB Zrt. ajánlatkérő létrehozhat-e egy DBR-t CB Zrt. és DF Zrt. ajánlatkérőkkel úgy, hogy a DBR létrehozására AB Zrt.-t egymás között központi beszerző szervként kijelölik, és együttműködési megállapodást kötnek az együttműködés szabályairól?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint lehetséges ilyen módon DBR-t központosított eljárás keretében létrehozni.

A Kbt. 32. § (2) bekezdése a keretmegállapodást és a DBR-t nevesíti, mint olyan beszerzési módszereket, amelyekkel a közbeszerzések központosítottan lefolytathatók. A Kbt. nem részletezi, hogy a megállapodásnak milyen követelményeknek kell megfelelnie, így amennyiben több ajánlatkérő maguk közül kijelöl egy központi beszerző szervet, amely a központosított közbeszerzéseket DBR keretében valósítja meg, és a megállapodásban az együttműködési szabályokat kellő részletezettséggel meghatározzák, az megfelelő lehet.

15 Ha a 14. kérdésben szereplő DBR-t más ajánlatkérő szervek nem vehetik igénybe, akkor nem érvényes rájuk a Kbt. 32. § (2) bekezdésének utolsó mondata, tehát azt nem kell feltüntetni a felhívásban, hogy mások is igénybe vehetik a rendszert a felsorolt három ajánlatkérőn kívül?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint, ha a központi beszerző szervezet által üzemeltetett DBR-ben a Kbt. 32. § (1) bekezdése szerinti együttműködési megállapodásban részt vevő ajánlatkérőkön kívül más ajánlatkérő nem vehet részt, akkor nem szükséges feltüntetni a DBR felállítására irányuló felhívásban, hogy a DBR-t más ajánlatkérő is igénybe veheti.

A Kbt. 32. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint, ha egy adott központi beszerző szerv által működtetett DBR-t más ajánlatkérő szervek is igénybe vehetnek, ezt a DBR létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni. A Kbt. 32. § (1) bekezdése szerinti, központosított közbeszerzési rendszer létrehozásáról szóló megállapodás eleve több résztvevő ajánlatkérői szervezetet feltételez. A Kbt. 32. § (2) bekezdésének utolsó mondatában szereplő „más ajánlatkérő szervek” kifejezés ennek fényében tehát akként értelmezendő, hogy a központosított közbeszerzési rendszer létrehozásáról szóló megállapodásban részt vevő ajánlatkérőkön kívüli szervezetek értendők alatta. Ebből következően, amennyiben a közbeszerzési rendszer létrehozásáról szóló megállapodásban részt vevő ajánlatkérők akként döntenek, hogy a központosított beszerző szerv által létrehozandó DBR-t nem kívánják más ajánlatkérők számra elérhetővé tenni, akkor nem kell a Kbt. 32. § (2) bekezdése szerinti információt közzétenni a DBR létrehozására irányuló felhívásban.

16 A DBR a Kbt. 106. § (3) bekezdésében foglalt „teljes időtartama alatt” kitétel (az eljárást megindító felhívásban a Kbt. 107. § (9) bekezdésével összhangban megjelölt kezdő időponttól függetlenül) az összegezés kiküldésének napjával veszi-e kezdetét, azaz a dinamikus beszerzési rendszerhez történő csatlakozás lehetősége az eljárást megindító felhívásban megjelölt jelentkezési határidőn belül részvételi jelentkezést be nem nyújtó gazdasági szereplők előtt legkorábban az összegezés kiküldésének napján nyílik-e meg?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a részvételi jelentkezések benyújtása a DBR felállítására irányuló részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejártát követően, az összegezés megküldését megelőzően is lehetséges.

A DBR-Útmutató az alábbiakat tartalmazza:

„A részvételi jelentkezési határidő lejártát követően, de a DBR felállítását megelőzően benyújtott részvételi jelentkezések tekintetében a Kbt. 107. § (6) bekezdése szerinti 10 munkanapos határidő a DBR felállításától kezdve számítandó.”

Ebben az esetben az eredeti, a DBR felállításához szükséges részvételi határidő már letelt, ellenben a DBR még nem állt fel. A DBR-be „beérkezettnek” a részvételi jelentkezést akkor lehet tekinteni, amikor a DBR már felállt. Így a részvételi határidőn túl benyújtott részvételi jelentkezés a DBR felállításának pillanatában „érkezik meg” a DBR-be, hiszen ez korábban nem is lehetséges, mivel nincs felállítva a rendszer. Ugyanakkor a gazdasági szereplőknek ebben az időszakban is módjukban áll benyújtani a részvételi jelentkezéseiket.

17 Amennyiben az ajánlati felhívásban az szerepel, hogy „az eljárás a GPA hatálya alá tartozik-e Igen”, ez azt jelenti-e, hogy nem lehet olyan terméket érvényesen megajánlani, amely olyan országból származik, amely nem írta alá a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény 4. melléklete szerinti, közbeszerzésekről szóló Megállapodást (a továbbiakban: GPA-megállapodás), például egy kínai gyár termékei kizárásra kerülnek-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyek a GPA-megállapodás hatálya alá tartoznak, a GPA-megállapodás hatálya alá nem tartozó országokból származó termékeknek nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

A GPA-megállapodáshoz Magyarország az Európai Unióba történő belépéssel csatlakozott. A GPA-megállapodás III. Nemzeti elbánás és megkülönböztetésmentesség cikk (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„A felek az e Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzésekre vonatkozó valamennyi törvény, rendelet, eljárás és gyakorlat tekintetében haladéktalanul és feltétel nélkül ugyanolyan elbánásban részesítik a felek termékeit és szolgáltatásait kínáló más felek termékeit, szolgáltatásait és szállítóit, mint:

a) amilyent a hazai termékek, szolgáltatások és szállítók számára biztosítanak; és

b) amilyent a bármely más fél termékei, szolgáltatásai és szállítói számára biztosítanak.”

A Kbt. 2. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.”

Magyarország és az Európai Unió nemzetközi kötelezettségeinek egy részét a GPA-megállapodás tartalmazza, másként fogalmazva a GPA-megállapodásban részes felek termékeit, szolgáltatásait és szállítóit nemzeti elbánásban kell részesíteni.

A Kínai Népköztársaság nem csatlakozott a GPA-megállapodáshoz, tehát az ő termékeit, szolgáltatásait és szállítóit nem kell nemzeti elbánásban részesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez a körülmény nem jelenti ezen termékek, szolgáltatások, szállítók automatikus kizárását, a Kbt. 74. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján erre ugyanis az ajánlatkérőnek csupán lehetősége van, de az nem kötelező. Így az ajánlatkérő akár a Kínai Népköztársaságból származó termékek beszerzéséről szóló szerződést is érvényesen megköthet.

18 Elkerülhető-e a kizárás továbbá arra hivatkozással, hogy a jogi gyártó a német anyacég, vagy a fizikai előállítási hely az irányadó a GPA hatálya alá tartozás tekintetében?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint a hatályos vámszabályok értelmezésével lehet eldönteni, hogy mi minősül egy bizonyos termék, áru származási országának.

A Kbt. 74. § (3) bekezdése szerint az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni. Ezt kiegészíti az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény, valamint az Európai Bizottságnak az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2015/2547. sz. végrehajtási rendelete. Amennyiben ezen jogszabályok értelmében az adott termék származási helyének a Német Szövetségi Köztársaság számít, akkor számára nemzeti elbánást kell nyújtani és ennek hiányára hivatkozva az ilyen terméket megajánló ajánlattevő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból.

19 Az ajánlatkérő önkormányzat be kíván szerezni egy zöldhulladék fermentáló automata berendezést. Az új berendezés beszerzésére a nyílt eljárás előkészítése és ex ante ellenőrzése folyamatban van. Ugyanakkor időközben felmerült annak a lehetősége, hogy az ajánlatkérő töredék áron (az új berendezés 220 millió forintos árához képest kb. 30 millió forintért) tudna venni egy ugyanilyen, alig használt berendezést, amit egy másik önkormányzat kínál fel soron kívüli eladásra. A használt berendezés megvásárlására az ajánlatkérő a Kbt. 114. § (9) bekezdése szerinti eljárást kívánja alkalmazni. A piaci árakhoz képest kivételesen kedvező ár alátámasztására a nyílt eljárás előkészítése során bekért indikatív ajánlatok megfelelőek-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az ajánlatkérő akkor indíthat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az egyébként alkalmazandó nemzeti rezsimbe tartozó eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna, és ezt bizonyítani képes.

A Kbt. 114. § (9) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.”

A Kbt. 114. § (9) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételei tehát az alábbiak:

a) a beszerzés feltételeit az ajánlattevő nyilvánosan közzétette;

b) a beszerzés feltételei bárki által igénybe vehetők;

c) a beszerzés feltételei kivételesen kedvezők;

d) ezek a feltételek csak rövid ideig állnak fenn;

e) az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb;

f) a kedvező feltételek igénybevétele az egyébként alkalmazandó nemzeti rezsimbe tartozó eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.

Az a) pontban meghatározott nyilvánosságot előíró feltétel jelen esetben azt jelenti, hogy a berendezést eladásra felkínáló önkormányzat erre irányuló, nyilvánosan közzétett felhívásban, hirdetésben eladásra kínálja az adott berendezést. Ennek a körülménynek a fennállása a levelében szereplő információkból nem állapítható meg.

A b) pontban meghatározottak a jelen esetben azt jelentik, hogy a kedvezményes áron bárki megvásárolhatja a levelében szereplő berendezést. Ennek a körülménynek a fennállása a levelében szereplő információkból nem állapítható meg.

A c) pontban foglaltaknak valóban megfelel az, ha a piaci ár töredékéért juthat az ajánlatkérő a megfelelő minőségű termékhez.

A d) pontban foglaltak a jelen esetre vetítve azt jelentik, hogy a berendezést eladni kívánó önkormányzat csak rövid ideig árulja a berendezést ilyen áron, vagy a kedvezményt csak rövid ideig tartja fenn. Ennek a körülménynek a fennállása a levelében szereplő információkból nem állapítható meg.

Az e) pontban foglaltaknak a c) ponthoz hasonlóan megfelel az, ha a piaci ár töredékéért juthat az ajánlatkérő a megfelelő minőségű termékhez.

Az f) pontban foglaltak a jelen esetre vetítve azt jelentik, hogy abban az esetben, ha a berendezést eladásra kínáló önkormányzat egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként lépne fel, akkor a berendezés ára már nem lenne kedvezőbb a piaci árnál. Ennek a körülménynek a fennállása sem állapítható meg a levelében szereplő információkból.

A Kbt. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a Kbt. 114. § (9) bekezdés vonatkozásában az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest mikor tekinthető lényegesen alacsonyabbnak, így a Kbt. 28. §-ában foglalt, a becsült érték meghatározásához alkalmazott módszerek lehetnek e körben is célravezetők.

Felhívjuk a figyelmet továbbá a Kbt. 114. § (10) bekezdésére, mely szerint az ajánlatkérő ebben az esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni, valamint arra, hogy ebben az esetben is köteles az ajánlatkérő a Kbt. 103. § (1) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján benyújtani – az EKR-en keresztül, annak jogszabályban meghatározott üzemzavara esetén a Közbeszerzési Hatóság honlapján megadott elérhetőségen – a Közbeszerzési Hatósághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, valamint a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

A Kbt. 28. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi körében köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösen:
a) a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,

b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,

c) igazságügyi szakértő igénybe vétele,

d) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,

e) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,

f)

g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.”

A Kbt. 28. § (2) bekezdés a) pontja szerint a becsült érték – azaz a piaci ár – meghatározásához valóban választhatja az ajánlatkérő az indikatív árajánlatok bekérését. Amennyiben az adott piacon az adott termék esetén az adott körülmények között az indikatív árajánlatok bekérése alkalmas a becsült érték meghatározására, akkor az ajánlatkérő jogszerűen választhatja ezt a módszert.

20 A 19. kérdésben meghatározott esetben a nyílt eljárás becsült értéke az irányadó?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint az eljárás becsült értéke ilyen esetben is a piaci ár, és nem a kedvezményes ár összege.

A Kbt. 114. § (9) bekezdésével összefüggésben a Kbt. nem tartalmaz speciális szabályt a közbeszerzés értékének a megállapítására, így e tekintetben a Kbt. általános szabályai az irányadók. A Kbt. 16. § (1) bekezdésének első mondata szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ezt az összeget pedig az ajánlatkérő a Kbt. 28. § (2) bekezdésének alkalmazásával határozza meg (lásd a 19. kérdésre adott választ). Adott esetben az ajánlatkérő a becsült érték (azaz a piaci ár) meghatározásakor figyelembe veheti azt is, hogy használt termék is megfelelő lehet és ezt szem előtt tartva végzi el a Kbt. 28. § (2) bekezdése szerinti megfelelő cselekményeket. A közbeszerzési eljárás becsült értéke tehát a Kbt. 114. § (9) bekezdésének alkalmazásakor is a piaci ár. Az ajánlatkérő a Kbt. 114. § (9) bekezdése szerinti lehetőséget csak akkor alkalmazhatja, ha a piaci ár alapú becsült érték az uniós értékhatár alatt marad.

21 A 7342-vel illetve 7343-mal kezdődő alosztályú CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatások a Kbt. 9. § (8) bekezdése l) pontja alapján, a Kbt. alkalmazása alóli kivételek-e?

A Közbeszerzési Hatóság válasza

Álláspontunk szerint csak a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában konkrétan meghatározott CPV-kóddal jelölt szolgáltatások tartozhatnak a kivételi körbe.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

l) a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.”

A közbeszerzésekhez fűződő közérdek miatt a Kbt. hatálya alóli kivételek alkalmazása esetén általános elv, hogy a lehető legszűkebb értelemben értelmezendők. Ennélfogva a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivétel esetén a Kbt. alkalmazása alóli felmentés az ott meghatározott CPV-kódokra vonatkozik, mivel a Kbt. csak bizonyos konkrét CPV-kódokra utal.

A közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK rendelet 1. mellékletének 2. pontja az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Az alapszójegyzéket fastruktúra jellemzi, amelynek elemei legfeljebb kilencjegyű, a szerződések tárgyát képező áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások megnevezéséhez hozzárendelt kódszámok.

A kódszám nyolcjegyű, szerkezete a következő:

- az első két számjegy jelzi a főcsoportot (XX000000-Y),

- az első három számjegy jelzi a csoportot (XXX00000-Y),

- az első négy számjegy jelzi az osztályt (XXXX0000-Y),

- az első öt számjegy jelzi az alosztályt (XXXXX000-Y).

Az utolsó három számjegy mindegyike az alosztályokon belül további pontosítást tesz lehetővé. A kilencedik számjegy az azt megelőző számjegyek ellenőrzésére szolgál.”

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában szereplő 73300000-5 (Kutatás és fejlesztés tervezése és kivitelezése) kód a teljes, 8+1 számjegyű CPV-kódot jelöli és nem a három számjegyből álló csoportot.

A Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontjában szereplő 73420000-2 (Előzetes megvalósíthatósági tanulmány és technológiai demonstráció) és 73430000-5 (Tesztelés és értékelés) kód a teljes, 8+1 számjegyű CPV-kódot jelöli és nem a 4 számjegyből álló osztályt.

Abban az esetben, ha a jogalkotó egy több CPV-kódból álló nagyobb egységet kíván megjelölni, általában azt a megoldást választja, hogy egy meghatározott CPV-kódtól egy másik konkrét meghatározott CPV-kódig tartó tartományban minden az adott rendelkezés hatálya alá tartozik. Például a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja is tartalmaz ilyet, amikor a jogalkotó kijelölte a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó CPV-kódokat. Ráadásul az a tény, hogy a jogalkotó e helyütt is ezt a megoldást választotta, tovább erősíti azt, hogy a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV-kódok nem a teljes csoportot vagy osztályt jelölik.

Ennélfogva csak azok a szolgáltatások tartozhatnak a Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pontja szerinti kivételi körbe, amelyek megfeleltethetők az ott meghatározott CPV-kódoknak.