Címszavak: közbeszerzés, statisztika, szociális szempont, szociális közbeszerzés, SRPP
A Közbeszerzési Értesítő Plusz statisztikai rovatában minden évben részletes statisztikai elemzés jelenik meg mind a környezetvédelmi, mind a szociális közbeszerzésekről. A 2023. V. évfolyam 6. számában a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2022. évi statisztikáinak vizsgálatáról írtam, az alábbiakban pedig a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások statisztikai elemzése olvasható. (A szociális közbeszerzések 2021. évre vonatkozó statisztikai elemzése a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2022. évi 9. számában jelent meg.)
A szociális közbeszerzés, azaz más szavakkal a társadalmi szempontból felelős közbeszerzés „(SRPP) olyan közbeszerzési tevékenységet takar, amelynek során figyelembe veszik a következő szociális szempontok legalább egyikét: munkalehetőség, tisztességes munka, a szociális- és munkajogok tiszteletben tartása, társadalmi befogadás (ideértve a fogyatékkal élőkét is), esélyegyenlőség, hozzáférhetőség és minden felhasználó számára alkalmas kialakítás; emellett mérlegelnek fenntarthatósági kritériumokat is, köztük az etikus kereskedelem kérdéseit, és az önkéntes társadalmi felelősségvállalást (CSR) szélesebb körben alkalmazzák, betartva az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSz) és a közbeszerzési irányelvekben foglalt elveket.”[1]
A Közbeszerzési Hatóság 2012. január 1-jétől gyűjti a környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatait, mert a jogszabályi környezet csak ekkortól kezdődően teszi ezt lehetővé. Az ajánlatkérők az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény VI. (kiegészítő információkat tartalmazó) szakaszában kötelesek megadni, hogy az eljárás során vettek-e figyelembe szociális szempontokat, és ha igen, milyen feltételként: szerződési feltételként, értékelési szempontként, műszaki leírás részeként vagy egyéb követelményként. Erre egyelőre csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség, az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű eljárásokról nem állnak rendelkezésre még az ilyen jellegű adatok, de az új uniós hirdetményminták bevezetése a jövőben ezt is lehetővé teszi majd.[2]
A szociális szempontok a közbeszerzési dokumentumok bármelyikében megjelenhetnek: műszaki leírásban; a kiválasztási kritériumok között alkalmassági feltételként; az odaítélési szempontrendszerben értékelési szempontként és a szerződéses feltételekben. Amint az az 1. táblázatból és az 1. ábrából egyértelműen kitűnik, a szociális szempontok döntő többsége az értékelési szempontok között jelenik meg az érintett közbeszerzésekben. Jelentős még a szerződéses feltételként megfogalmazott szociális szempontokat tartalmazó eljárások aránya is, a többi követelmény előfordulási gyakorisága viszont nem számottevő. A táblázat az eredménytájékoztató hirdetményekben megjelenő információkat tartalmazza, pont úgy, ahogyan ott megjelennek, a kördiagramon pedig az egyes szempontok már külön-külön kerülnek ábrázolásra. Ez utóbbi alapján elmondható, hogy a szociális szempontok közel kétharmada értékelési szempontként, nagyjából minden negyedik szociális szempont pedig szerződés teljesítési feltételként jelenik meg.
A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések alakulását 2012. és 2022. között a 2. ábra grafikonja szemlélteti. 2020-ban a koronavírus világjárvány negatív hatása okozta a jelentős mértékű visszaesést a közbeszerzési eljárások adataiban, és ez meglátszott a szociális szempontú közbeszerzések szignifikánsan alacsony értékeiben. 2021-ben viszont a szociális szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárások száma és értéke is már számottevően, több, mint 20 százalékkal emelkedett az előző évi adathoz képest. 2022-ben a szociális közbeszerzések adataiban inkább stagnálást figyelhettünk meg, a számuk csak 2 darabbal lett kevesebb az előző évi adatnál és az értékük is minimálisan, csupán 2 százalékkal, azaz 0,4 milliárd forinttal növekedett az egy évvel korábbi értékhez képest. 2022. évben 128 darab szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárás került lefolytatásra, melyek során 19,9 milliárd forintot költöttek el az ajánlatkérők.
A 2. táblázat a 2021. és 2022. években a szociális szempontokat is tartalmazó eljárások főbb adatait mutatja be a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzésekre vonatkozóan. A táblázat adataiból szembetűnő, hogy a szociális közbeszerzések még a nemzeti eljárásrenden belül is igen csekély hányadot képviselnek. Mindkét évre vonatkozóan igaz, hogy a szociális eljárások esetében 5 százaléknál is kevesebbet tettek ki ezek az arányok, sőt még a 4 százalékot sem érték el. 2022-ben az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzésnek csupán 2,9 százaléka vett figyelembe szociális szempontokat, ezeknek az eljárásoknak az értékaránya 3,9 százalékot tett ki (ezt szemlélteti a 3. és 4. ábra). Ugyanakkor az is elmondható, hogy 2021-ről 2022-re a szociális eljárások számaránya nem csökkent le, értékaránya pedig minimálisan ugyan, de emelkedett, 0,4 százalékponttal lett több 2022-ben mint 2021-ben, ahogy azt a 2. táblázat utolsó két oszlopa mutatja.
A zöld és/vagy szociális szempontú közbeszerzési eljárások száma és értéke szemléletesen ábrázolható Venn-diagramon is (lásd: 5. ábra). Amint ebből az ábrából is látható, természetesen léteznek olyan eljárások is, melyek mindkét féle szempontot tartalmazzák, nevezetesen 2022-ben 6,3 Mrd Ft értékben 44 db olyan közbeszerzésre került sor, melyek zöld és szociális szempontokat is figyelembe vettek, ez az összes nemzeti eljárásrendű közbeszerzés közelítőleg 1 százalékát tette ki mind a számarány, mind az értékarány vonatkozásában. Az 5. ábra adataiból az is kiszámítható, hogy a nemzeti eljárások durván 87 százaléka, 3803 db közbeszerzés semmilyen fenntarthatósági szempontot nem tartalmazott (= nemzeti eljárásrendű közbeszerzések – zöld közbeszerzések – szociális közbeszerzések + zöld és szociális közbeszerzések), ezeknek az eljárásoknak az értéke nagyjából 440 milliárd forintot tett ki, ami értékarányban picit több, mint 85 százalékot jelentett az összes nemzeti közbeszerzés értékén belül.
A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzéseket a beszerzés tárgya szerint (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés) elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy az ajánlatkérők elsősorban az építési beruházások alkalmával vettek figyelembe szociális szempontokat: 2022-ben a szociális közbeszerzések túlnyomó többsége, közel 90 százaléka építési beruházás volt. Az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők csak nagyon ritkán alkalmaztak szociális szempontokat, ezért ennyire aránytalan az 6. ábra kördiagramján szemléltetett megoszlás. Értékarány tekintetében pedig még inkább eltolódott az arány az építési beruházások felé, az árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések esetében a szociális közbeszerzések hányada legfeljebb 3 százalékot ért el. A 6. és a 7. ábra összehasonlításakor szembetűnő a különbség a szociális közbeszerzések és az összes nemzeti eljárásrendű közbeszerzés beszerzési tárgyak szerinti megoszlását illetően: a nemzeti eljárások több, mint a fele (55,9 %) építési beruházásként valósult meg, és hozzávetőlegesen egyötöde (21,7%) árubeszerzés és egyötöde (22,4%) szolgáltatás-megrendelés volt, ugyanakkor az értékarányoknál már látható az építési beruházások dominanciája (85,7%), az árubeszerzések, illetve a szolgáltatás-megrendelések hányada csak 5-10 százalék közötti értékeket vett fel. A szociális közbeszerzések esetén az építési beruházások felé irányuló súlyponteltolódás csak részben magyarázható ezen eljárások csekély számosságával.
Az ajánlatkérő szervezetek típusa (regionális/helyi szintű-; támogatott-; közjogi-; központi szintű-; közszolgáltató- és egyéb szervezetek) alapján vizsgálva a szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések megoszlását, megállapítható, hogy az előző évekhez hasonlóan 2022-ben is mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve a regionális/helyi szintű intézmények vettek figyelembe a legtöbbször szociális szempontokat a közbeszerzéseik lefolytatása során. A 8. ábrán szereplő kördiagram szemlélteti a szociális közbeszerzések számának ajánlatkérők szerinti megoszlását a 2022. évben, melyből látszik, hogy túlnyomó többséget képviselnek a regionális/helyi szintű ajánlatkérők: a szociális eljárások számának több, mint 80 százalékát ezek a szervezetek bonyolították le, értékarányban pedig közel 85 százalék kapcsolódott ezekhez a szervezetekhez. 2022-ben az egyéb szervezetek is jelentős, 10 százalék körüli hányadot képviseltek a szociális közbeszerzésekből (9,4 %) azonban a többi szervezet részesedése 3 százalék körüli vagy az alatti arányú maradt és az is elmondható, hogy csupán egyetlen egy központi szintű szervezet vett figyelembe szociális szempontot a közbeszerzése során. Az előző évhez képest pont a központi szintű szervezeteknél történt a legnagyobb mértékű változás, több mint 10 százalékponttal csökkent a számarányuk: a 2021. évi 11,5 százalékkal szemben 2022-ben az 1 százalékot sem érték el. Az értékösszegek megoszlása még inkább eltolódott a regionális szervezetek javára, hasonlóan a 2021. évihez, 2022-ben is 85 százalék körüli arányt képviseltek ezek a szervezetek, a központi szintű szervezetek részesedése pedig olyan csekély mértéket ért csak el (0,02%), hogy nem is látszódik a 9. ábra diagramján.
A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások negyedévenkénti megoszlását mutatja a 10. ábra. A legtöbb szociális szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárást a IV. negyedévben bonyolították le és ez egyben a legmagasabb összértéket is jelentette (37 db 6,2 Mrd Ft), míg a legkevesebb szociális közbeszerzés az I. negyedévben zajlott és ekkor volt a legkisebb az összérték is (29 db, 3,3 Mrd Ft). A darabszám tekintetében csupán 6 százalékpont az eltérés a minimális és a maximális számarányok között, de az értékarányoknál megközelíti a 15 százalékpontot. Tehát elmondható, hogy növekvő tendenciát mutattak az évközi adatok a negyedévek folyamatában, kivételt képezett a sorból a II. negyedévi értékadat, ami 0,8 milliárd forinttal magasabb volt a III. negyedévinél. A szociális érdekeltségű eljárások negyedéves adatait az összes nemzeti eljárással (lásd: 11. ábra) összevetve látható, hogy a szociális eljárások adatainak alakulása nem követte pontosan a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekét, de tendenciájukban hasonlóságot mutatnak azzal a különbséggel, hogy a nemzeti eljárások növekedési trendvonala kisebb meredekségű és a II. és III. negyedévben mutat maximumokat. Az előző, azaz 2021-es esztendőhöz viszonyítva viszont ellentétes előjelű a változás, mert abban az évben a szociális közbeszerzések mindkét fő mutatója csökkenő tendenciájú volt a negyedévek során.
A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárásokat értékkategóriák szerint vizsgálva (lásd: 12. ábra) azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2022-ben a szociális szempontok leginkább a közepes értékű, 100-500 millió forint közötti közbeszerzésekhez kapcsolódtak. Ebbe a kategóriába esett a szociális eljárások többsége, több mint 60 százaléka, érték tekintetében pedig a háromnegyede (75,9%). 500 millió Ft feletti összértékkel mindösszesen 3 db szociális eljárás rendelkezett, – ezek mind építési beruházás tárgyúak voltak –, és összességében közelítőleg ugyanakkora értéket képviseltek (2,3 Mrd Ft), mint a 47 darab 100 millió forint értékhatár alatti szociális eljárás (2,5 Mrd Ft). A 2021-es esztendő megfelelő adataival összevetve azt a konklúziót is levonhatjuk, hogy 2022-ben jelentősen megnőtt a középkategória súlya, a 100-500 millió forintig terjedő intervallumban 18 százalékponttal nagyobb volt mind a számarány, mind az értékarány adata az előző évhez képest.
A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) hagyományosan jól teljesítettek a hazai közbeszerzési piacon 2022-ben is. Az elmúlt három évben, 2020. és 2022. között, a darabszám tekintetében 84-85 százalék körül alakult azoknak a közbeszerzéseknek az aránya, amelyekben nyertesként vettek részt kkv-k, ezeknek az eljárásoknak az értékaránya pedig 56-60 százalék közé esett. A szociális közbeszerzések körében még magasabb arányokat lehetett tapasztalni mind a darabszám, mind az összérték esetében (lásd: 13. ábra), 95 százalék körüli vagy a fölötti hányadosokkal, ami még a nemzeti eljárásrendhez viszonyított kkv nyertességi arányoknál is magasabb, mert ez utóbbiak 89-92 százalék közé estek. A 2022-es adatok alapján úgy is fogalmazhatunk, hogy szinte minden szociális közbeszerzést a kkv-k nyertek meg, közelítőleg 100-ból 96 darabot, pontosan 128-ból 123 darabot. A szociális közbeszerzéseken elköltött minden 100 forintból 96 forintot került a kkv szektorhoz (19,9 Mrd Ft-ból 19,1 Mrd Ft). A nemzeti eljárások körében ezek a megfelelő adatok 91 és 92, ami azt jelenti, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések között 91 százalékos volt a kkv nyertességi arány, az értékarányt vizsgálva pedig közel 92 százalék.
A közbeszerzési eljárások európai uniós támogatása mindig valamilyen tényleges operatív programhoz/projekthez kapcsolódik. A 14. ábrán a főbb operatív programok szerinti bontásban láthatóak a 2022. évi szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások. A legtöbb európai uniós támogatásban részesült szociális szempontú közbeszerzés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódott 2022-ben is, hasonlóan a korábbi évekhez, és az eljárások értékét tekintve is ez a program szerepelt az első helyen. Számértékben ez 40 db eljárást jelentett, 7,6 milliárd forint értékben. Ez több, mint a felét tette ki az EU támogatásban részesült szociális közbeszerzéseknek és közel 60 százalékos hányadot képviselt ezek összértékén belül. A második helyen mind számban, mind értékben a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) köthető szociális eljárások álltak, 17 darab ilyen eljárást folytattak le 2,5 milliárd forint összértékben, ami az összes EU finanszírozást tartalmazó szociális eljárásnak nagyjából az ötödét testesítette meg mind számarányban, mind értékarányban. A többi operatív program: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP); Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP); Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP); Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP); és az Egyéb kategória alatt elszámolásra került Interregionális Együttműködési Programok és a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) mind számarányában, mind értékarányában 10 százalék alatti részesedést ért csak el, legfeljebb 5 darab eljárást tartalmaztak 1 milliárd forint alatti összértékben.
A 15. ábra térképén, mely a 2022. évi szociális szempontú közbeszerzések számának megoszlását ábrázolja az ajánlatkérő szervezetek vármegyéje szerint, egyértelműen Közép-Magyarország dominanciája figyelhető meg. A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési eljárások számának több, mint harmada körülbelül 36 százaléka, az eljárások értékének pedig majdnem a harmada (32%), budapesti, illetve Pest vármegyei ajánlatkérőkhöz volt kapcsolható. Észrevehető még Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom és az észak-magyarországi régió vármegyéinek: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén jelentősebb szerepe is, Bács-Kiskun vármegyével együtt ez a 9 vármegye kiteszi a szociális közbeszezések számának és értékének is több, mint a háromnegyedét. Említést érdemel még Hajdú-Bihar vármegye súlya, de a maradék 10 vármegyében 5% alatt maradt a szociális közbeszerzések számaránya és értékaránya is. 2022-ben Zala vármegyében az ajánlatkérők egyetlen olyan közbeszerzési eljárást sem folytattak le, amely figyelembe vett volna szociális szempontokat, ezért maradt a térképen fehéren ez a vármegye. Ami a szociális eljárások értékarányait illeti egy kicsivel még koncentráltabb volt a területi megoszlás: 20 vármegyéből 13-ban 5% alatti értékarányt tapasztalhattunk, több olyan vármegye is volt, nevezetesen Somogy és Győr-Moson-Sopron, ahol az 1 százalékot sem érte el ez a számadat. A 16. ábra térképéről az is jól látszik, hogy a dél-keleti vármegyék hangsúlyosabb szerepet kaptak az összértékmegoszlásban, mint a számarányok esetében és a nyugati vármegyékben nem volt túl gyakori a szociális szempontok figyelembevétele, hasonlóan, mint a számadatok esetében.
[1] Szociális beszerzés Útmutató a szociális szempontok figyelembevételéhez a közbeszerzések során (Európai Bizottság, Luxembourg: Európai Unió Kiadóhivatala, 201 ISBN 978-92-79-18395-9 doi:10.2767/18262 © Európai Unió, 2011 )
[2] A 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2023. október 25-től hatályos 27. § (3) bekezdése értelmében a 2019/1780 (EU) rendelet (Uniós e-hirdetményminta rendelet) mellékletének 2. táblázatában foglaltak figyelembevételével meghatározott, egyes hirdetményekben kötelezően és opcionálisan kitöltendő mezők listájáról szóló miniszteri közlemény közzétételre került az EKR honlapján.2023. október 24-én: https://ekr.gov.hu/portal/hirek/8798583715160 (letöltés ideje: 2023. november 11.).