Címszavak: közbeszerzés, statisztika, részajánlat, részekre történő ajánlattétel, ajánlatok száma
A tavalyi év a közbeszerzések szempontjából is rendhagyónak bizonyult a koronavírus-járvány gazdaságra kifejtett kedvezőtlen hatásai végett, ugyanakkor a közbeszerzések versenyhelyzetét szemléltető mutatókban ennek ellenére nem következett be negatív fordulat, így elmondható, hogy az előnytelen külső hatások mellett is a hazai közbeszerzési piacon a verseny továbbra is biztosított. A 2020. évi közbeszerzési eljárások[1] már több szempontból is alapos vizsgálatra kerültek, az alábbi cikk pedig – a versenyhelyzet alapmutatóin túlmenően – elsősorban a közbeszerzések során benyújtott ajánlatok számára, és az eljárásokhoz tartozó részek elemzésére helyezi a hangsúlyt, figyelembe véve azt a tényt, hogy e két mutató bizonyos mértékben függhet egymástól (ugyanis minél több részből áll egy közbeszerzési eljárás, annál több ajánlat tartozhat hozzá).
[1] A cikkben szereplő adatok és statisztikai kimutatások az eredményes közbeszerzési eljárásokra vonatkoznak, amelyek nem irányultak keretmegállapodás megkötésére.
A fenti vizsgálathoz először érdemes áttekinteni azon statisztikai kimutatásokat, amelyek az adott évi közbeszerzések részeinek számára vonatkoznak, pontosabban azok megoszlását és arányait fejezik ki. Az 1. ábra a 2020. évi közbeszerzésekhez kapcsolódóan a beszerzés tárgya szerint szemlélteti az eljárásokhoz tartozó részek megoszlását, amely alapján jól látható, hogy az adott évi összes közbeszerzési rész kb. fele (51,5%) az árubeszerzésekhez tartozott, miközben az építési beruházásokhoz (25,7%) és szolgáltatásokhoz (22,8%) megközelítőleg egynegyedes hányad társult:
Az iménti statisztikai kimutatásból levonható következtetéseket támasztja alá a 2. ábrán feltüntetett számítások eredménye is, amely a többrészes közbeszerzési eljárások arányait fejezi ki az egyes beszerzési tárgyakon belül. Ez alapján 2020-ban az árubeszerzésekhez tartozott a legtöbb olyan közbeszerzési eljárás (48,1%), amely több részből állt, miközben az építési beruházások (24,3%) és szolgáltatások (25,5%) hányada közel azonos mértékű volt, mint az összes közbeszerzési rész megoszlása esetén. Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a többrészes eljárások és a közbeszerzések részeinek száma között értelemszerűen fennáll egy kapcsolat, ugyanakkor erre irányuló elemzések nélkül nem teljesen nyilvánvaló, hogy pl. azon beszerzési tárgyakhoz tartozhat-e a legtöbb közbeszerzési rész, ahol a többrészes eljárások fordulnak elő a leggyakrabban, hiszen egy eljárás állhat 2 db vagy 12 db részből is, így annak ellenére, hogy mindkettő a többrészes kategóriát jelenti, a részek számát eltérő mértékben befolyásolhatja.
Az 1. és 2. ábrán feltüntetett kimutatásokból megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárásokhoz tartozó részek alapján az árubeszerzés kategóriája a 2020. évben nagy jelentőséggel bírt, ugyanakkor az egyes beszerzési tárgyak fontosságát több szempontból is érdemes megvizsgálni, amelyhez jó összehasonlítást nyújtanak a 3. és 4. ábra adatai, tekintettel az egy közbeszerzési eljárásra, valamint az egy közbeszerzési részre jutó átlagos értékek statisztikáira.
A fenti ábrák adataiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az egyes beszerzési tárgyakon belül a 2020. évben egyértelműen az építési beruházás volt az a kategória, amely a közbeszerzések értéke alapján a legjelentősebbnek bizonyult, ami abból a szempontból is érdekes, hogy a közbeszerzési részek számának meglehetősen alacsony hányada tartozott ehhez a kategóriához (a többihez képest), így valójában az építési beruházásokat a viszonylag kevés, de annál nagyobb értékű közbeszerzési részek jellemzik. Hasonló a helyzet a szolgáltatások terén is, ugyanakkor az egy közbeszerzési részre jutó átlagos érték jóval alacsonyabb, mindössze kb. kétharmad akkora volt (219,2 mFt), mint az építési beruházások esetén (358,5 mFt). Az árubeszerzések viszont a részajánlattétel lehetőségének elterjedt alkalmazása ellenére csekély jelentőséggel bírtak a közbeszerzések értékének szempontjából, hiszen az egy közbeszerzési részre jutó átlagos érték mindössze kb. harmad annyi volt (70,8 mFt), mint a szolgáltatások esetén, és megközelítőleg csak ötödét tették ki az építési beruházások ezen adatához viszonyítva, ami azt jelenti, hogy az árubeszerzések esetén kimondottan sok, ám alacsony értékű közbeszerzési rész tartozott az eljárásokhoz 2020-ban. Amennyiben az egy eljárásra jutó átlagos értéket vizsgáljuk, szintén arra a következtetésre jutunk, hogy az építési beruházások (598,7 mFt) illetve a szolgáltatások (465,2 mFt) alkották a legjelentősebb kategóriát, miközben az árubeszerzések e szempontból is a legalacsonyabb értékkel rendelkeztek (251,3 mFt) a tavalyi évben. Összegezve az imént leírtakat megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárások során a részajánlattétel lehetőségének alkalmazása és az eljárások végleges összértéke nem feltétlenül függenek össze egymással.
Továbbhaladva a közbeszerzési eljárások illetve részek statisztikai elemzésén, az átlagos értékek számításait követően a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó ajánlatok száma képezi a vizsgálat tárgyát, amelynek eredményeit az 5. és 6. ábra foglalja össze. 2020-ban az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok átlagos száma a beszerzések tárgya szerinti kimutatásban hasonló megoszlásra enged következtetni, mint amit a részek számának arányai alapján készített statisztikák szemléltetnek, ugyanis az árubeszerzésekhez a legtöbb, átlagosan 8,8 db ajánlat került benyújtásra, miközben az építési beruházásokhoz (5,2 db) valamint a szolgáltatásokhoz (5,9 db) hasonló mértékű, ám némileg kevesebb számú átlagos ajánlat volt köthető. Megjegyzésként érdemes hozzáfűzni, hogy egy közbeszerzési eljárásban feltételezhetően annál több ajánlat szerepel, minél több részből áll az eljárás, ugyanakkor teljesen ez sem magától értetődő, hiszen léteznek eredménytelen részek is, továbbá előfordulhat, hogy pl. 3 db részre csak 6 db ajánlat érkezik, miközben más eljárásban egyetlen részhez tartozik ugyanennyi ajánlat.
Az egy közbeszerzési részre jutó ajánlatok átlagos száma alapján jól látható (6. ábra), hogy a közbeszerzési piacon a versenyhelyzet e tekintetben fennáll attól függetlenül, hogy a teljes közbeszerzési eljárásokat, vagy azoknak a részeit vesszük alapul a kimutatások elkészítésekor, hiszen beszerzési tárgytól függetlenül átlagosan kb. 3 db ajánlat érkezett be egy-egy közbeszerzési részre a 2020. évben.
A közbeszerzési eljárásokhoz tartozó részek és ajánlatok további elemzése regionális megközelítésben történik,[2] elsősorban Magyarország megyéire helyezve a hangsúlyt, amelyeket a 7., 8., és 9. ábra szemléltet. 2020-ban a fővároson kívül (amennyiben Budapest adatait nem vesszük figyelembe a kimutatásban) a legnagyobb arányban Csongrád (9,4%), Hajdú-Bihar (8,7%), Győr-Moson-Sopron (8,5%), Bács-Kiskun (8,5%), Baranya (7,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (7,9%), és Pest (7%) megyéhez tartoztak közbeszerzési részek, más szóval ezekben a megyékben vették igénybe legtöbbet a részajánlattétel lehetőségét
[2] A közbeszerzési eljárások teljesítésének helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők régiójával, így a 7., 8., és 9. ábrán szereplő statisztikai kimutatások a magyarországi megyékben lebonyolított eljárásokra vonatkoznak. A térképes ábrák nem foglalják magukba azon közbeszerzési eljárások adatait, amelyeknél több ajánlatkérő szerepelt, továbbá a 7. ábra csak a fővároson kívüli adatokat tartalmazza.
Az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok átlagos száma szintén Csongrád megyében volt a legmagasabb (11,5 db), miközben Bács-Kiskun (8,3 db), Baranya (7,8 db), Békés (7,2 db), Vas (7 db), és Fejér (7 db) megye is átlagon felüli számmal rendelkezett, ahogy azt a 8. ábra is szemlélteti. Magyarország megyéit tekintve ugyanakkor elmondható, hogy 2020-ban sehol sem volt kirívóan alacsony az egy eljárásra jutó ajánlatok átlagos száma, ami a hazai közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet egyenletes eloszlására utal.
Az iménti következtetéseket támasztja alá az a vizsgálat, amely az egy közbeszerzési részre jutó ajánlatok átlagos számára irányul a magyarországi megyék vonatkozásában (9. ábra). 2020-ban Komárom-Esztergom (3,4 db), Csongrád (3,2 db), Budapest (2,9 db), Nógrád (2,9 db), Békés (2,8 db), Vas (2,7 db), és Fejér (2,7 db) megyében volt a legnagyobb az egy közbeszerzési részre jutó ajánlatok átlagos száma, miközben Magyarország többi megyéjében is hasonló adatok voltak megfigyelhetők.
A beszerzés tárgya szerinti, valamint a regionális eloszlást követően a vizsgálat az ajánlatkérők típusa alapján vett statisztikai kimutatásokra helyezi a hangsúlyt, tekintettel a közbeszerzésekhez tartozó részekre, illetve az ajánlatok számára. 2020-ban a többrészes közbeszerzési eljárások aránya az egyéb ajánlatkérőkhöz kapcsolódóan volt a legmagasabb (41,5%), miközben a közszolgáltatók (36,1%) és a központi szintű ajánlatkérők (35,9%) esetén is viszonylag nagy számban fordultak elő ezen eljárásfajták (10. ábra). Az egyes ajánlatkérői csoportok (típus szerint) eltérő arányban vették igénybe a részajánlattétel lehetőségét az általuk lebonyolított közbeszerzési eljárásaik során, ugyanakkor a legmagasabb és legalacsonyabb hányad közötti eltérés is mindössze 16,6 százalékpontot jelentett 2020-ban.
Az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok átlagos száma az ajánlatkérők típusa szerint viszonylag egyenletesen oszlott meg 2020-ban, és az ehhez kapcsolódó statisztikai kimutatás arra enged következtetni (11. ábra), hogy a többrészes eljárások aránya valamint az egy eljárásra jutó ajánlatok száma között jelentős, pozitív irányú kapcsolat áll fenn (lásd korábban a 2. és az 5. ábrát, ahol a beszerzési tárgyak szerinti vizsgálatok hasonló eredményekre vezettek). Az egy eljárásra jutó ajánlatok átlagos száma 2020-ban szintén az egyéb ajánlatkérők esetén volt a legmagasabb (9,4 db), amelyet a közszolgáltatók (6,8 db) és a központi szintű ajánlatkérők (6,6 db) követtek.
Az egy közbeszerzési részre jutó ajánlatok átlagos száma a 2020. évi adatokon egyenletes eloszlást fejez ki a különféle ajánlatkérői csoportok között (típus szerint), hasonlóan, mint a beszerzési tárgyak vagy a megyék esetén elvégzett vizsgálatok eredményeinél, miközben – alátámasztva a korábbi következtetéseket – a hazai közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzetet jelzik, függetlenül attól, hogy a teljes közbeszerzési eljárásokat, vagy azok részeit vesszük alapul a statisztikai kimutatásokban (12. ábra ).
A jelen cikkben bemutatott statisztikák és rövid elemzések több szempontból igyekeztek körüljárni olyan megközelítéseket a hazai közbeszerzésekkel kapcsolatban, amelyek rávilágítanak – vagy adott esetben megerősítik – a korábbi statisztikai kimutatások által levonható főbb következtetéseket, azok hátterébe is mélyebb betekintést adva, miközben az itt felvázolt vizsgálatok újfajta viszonyítások mentén esetleg további irányvonalakat jelölhetnek ki a későbbi részletes elemzések alapjaihoz.
