A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás
Az ajánlatkérő 2024. október 24. napján, a Kbt. Második Része – a Kbt. 81. § (1) bekezdése – szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított árubeszerzés tárgyában négy részajánlati körben.
Az ajánlatkérő a jogorvoslattal érintett 4. részben pékárut kívánt beszerezni, melynek körében tételes mennyiségi felsorolást tett és a felhívás VI.3) pont 10. alpontja alatt előírta, hogy az ajánlathoz csatolni szükséges a dokumentáció részeként kiadott specifikáció és ártáblázatot (a továbbiakban: ártáblázat). Az ajánlatkérő mindezek mellett a felhívás hivatkozott pontjában az ártáblázat mellett szakmai ajánlat benyújtását is előírta, melynek keretében a megajánlott termék releváns, főbb műszaki paramétereit tartalmazó gyártmánylap benyújtását írta elő azzal, hogy annak – a 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet kötelező tartalmi elemein túl – tartalmaznia kellett a kiszerelési egységet.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként elkészített dokumentációban előírta, hogy az ajánlat nyelve magyar, így az ajánlathoz és az eljáráshoz kapcsolódó minden anyagot magyar nyelven kell elkészíteni, illetve magyar nyelvű fordításban lehet benyújtani. Az ajánlatkérő mindezek mellett a dokumentációban az ártáblázat vonatkozásában – mely dokumentumban a beszerzendő áruk műszaki követelményeit határozta meg – azt rögzítette, hogy az ott megjelölt kiszerelési, mennyiségi egységen és a beszerzendő mennyiségen az ajánlattevők nem változtathatnak.
Az ajánlatkérő az ártáblázatban, a pékáruk között jelenítette meg a jogorvoslati eljárás tárgyát képező élesztőt. A dokumentum alapján látható volt, hogy az ajánlatkérő kizárólag az élesztő kiszerelését (500g/csomag jelöléssel) határozta meg egyéb formai vagy tartalmi előírás nélkül. A táblázatban feltüntetett adatokból emellett látható volt, hogy az ajánlatkérő a 12 hónapra kötendő szerződés időtartama alatt ezen termék kapcsán mindösszesen 20 kg beszerzését irányozta elő.
Az ajánlattételi határidőig a negyedik részében mindösszesen hat ajánlat került benyújtásra, közte a kérelmező részéről.
A kérelmező ajánlata részeként csatolta az árazott költségvetést (ártáblázat), melyben az élesztő vonatkozásában a nettó egységárat és számított összeget tüntette fel, a kiszerelési mennyiségi egységben változtatást nem tett, és szakmai ajánlata keretében az élesztő idegen nyelvű termékspecifikációját csatolta. A kérelmező az ajánlatkérő felhívására hiánypótlása keretében csatolta az élesztő termékspecifikációjának magyar nyelvű fordítását, melyben a termék nettó súlya 1 kg-ban került feltüntetésre, és a csomagolás kapcsán is 1 kg került rögzítésre.
Az ajánlatkérő a fentieket követően a 2025. január 30. napján megküldött közbenső döntésében a kérelmező ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Megállapítása szerint a kérelmező által megajánlott termék gyártói specifikációjában feltüntetett egység nem egyezett az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségi egységgel, az ajánlati kötöttség a csomagolását tekintve 1 kg-os élesztő termékre állt be, és mivel a szakmai ajánlat részeként benyújtott gyártmánylappal igazoltan megajánlott termékek hiánypótlás keretében történő kicserélésre nincs mód, ezért a kérelmező ajánlatának érvényessé tételére nincs mód.
A jogorvoslati eljárás
A kérelmező az ajánlatkérő döntésével szemben 2025. február 9. napján jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Döntőbizottság előtt két kérelmi elemet érintően. A kérelmező az első kérelmi elem körében az ajánlata érvénytelensége körében arra hivatkozott, hogy egyértelműen az előírás szerinti 500g/csomag élesztőre tett megajánlást, melyet alátámaszt annak ténye, hogy az ajánlatkérő által kiadott ártáblázatot töltötte fel tartalommal. Hangsúlyozta, hogy az élesztő mennyiségi egységétől függetlenül azonos tulajdonságokkal rendelkezik, tehát mennyiségétől függetlenül azonos gyártói specifikáció vonatkozik rá, és habár felhasználói oldalról nem elhanyagolható szempont a felhasznált mennyiség, mégis gyártói oldalról az adott termék specifikációja mennyiségtől függetlenül pontosan ugyanaz. Ezzel összefüggésben mindamellett, hogy kiemelte, hogy a gyártói adatlap tartalmára ráhatása nincs, a második kérelmi elem körében rámutatott arra is, hogy mivel az ártáblázat keretében tett megajánlása és a termékadatlap között ellentmondás állt fenn – előbbi 500g/csomagra vonatkozott, utóbbi 1 kg kiszerelésre –, ezért további eljárási cselekmény lefolytatása lett volna indokolt az ajánlatkérő részéről. Ugyanis megítélése szerint az élesztő gyártói specifikációjában szereplő mennyiségi érték nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának minősül, így egy esetleges hiánypótlás vagy felvilágosítás teljesítésével a megajánlott termék nem változna.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban a kérelmezői előadással szemben mindvégig arra hivatkozott, hogy az ártáblázat kizárólag a későbbi elszámolások alapját képezte, de a tényleges ajánlat megtételére a szakmai ajánlat szolgált. Ez jelen esetben azt jelentette, hogy a kérelmező 1 kg-os kiszerelésű élesztőre tett megajánlást, nem az előírás szerinti 500g/csomagra. Mivel a két különböző kiszerelésű termék nem azonos, ezért megítélése szerint nincs annak jelentősége, hogy az eltérő kiszerelésű termékek azonos tulajdonságokkal rendelkeznek-e vagy sem. Minderre tekintettel állította, hogy egy esetleges hiánypótlás vagy felvilágosításkérés elrendelése a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti korlátokba ütközik, hiszen annak a kérelmező csak azzal tudott volna eleget tenni, hogy a termékspecifikáció vagy kisebb kiszerelésű termékre vonatkozna, vagy más gyártó más termékére vonatkozó adatlap került volna becsatolásra, mely egyértelműen a szakmai ajánlatra beállt ajánlati kötöttség megsértését eredményezné, mindez pedig ellentétes mind a döntőbizottsági, mind a bírósági joggyakorlattal.
A Döntőbizottság döntésében megjelenő főbb megállapítások
A Döntőbizottság – a közbeszerzési eljárás megindításának napján irányadó Kbt. anyagi jogi rendelkezések figyelembevételével – az egységesen elbírált jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, melyre tekintettel a jogsértő közbenső döntést megsemmisítette, ahogy az azt követő valamennyi ajánlatkérői döntést, és további jogkövetkezményként bírságot szabott ki az ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felek közötti vita középpontjában lényegét tekintve annak a kérdésnek a megítélése állt, hogy a kérelmező az élesztő termék vonatkozásában pontosan milyen kiszerelésre tett megajánlást, valamint az, hogy mindezt mely dokumentummal kellett az ajánlatban alátámasztani, és e vonatkozásban helye lehetett-e hiánypótlás vagy felvilágosításkérés elrendelésének.
A Döntőbizottság elsőként rögzítette, hogy figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő közbenső döntésében a kérelmező ajánlatát arra tekintettel nyilvánította érvénytelenné, mert a kérelmező által megajánlott élesztő termék gyártói specifikációjában feltüntetett egység nem egyezett az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségi egységgel, így az ajánlatkérői előírásokat vizsgálta meg és végül vetette össze az ajánlatkérő eljárási cselekményeivel.
A Döntőbizottság mindennek körében rögzítette, hogy a rendelkezésre álló közbeszerzési dokumentumokat áttekintve az volt megállapítható, hogy az ajánlattevők a kereskedelmi, műszaki ajánlataikat az ártáblázatban voltak kötelesek megtenni, az egyes termékek vonatkozásában vállalást az ott meghatározott specifikációra tették meg, majd a megajánlott termékek műszaki adatainak alátámasztására – tehát az ajánlatuk igazolására – szolgált a szakmai ajánlat keretében benyújtandó gyártmánylapok csatolása. Mindez az élesztő tekintetében sem volt másként értelmezhető, ugyanakkor a kérelmező által benyújtott ártáblázat és lényegében az ajánlata igazolása céljából becsatolt gyártói adatlap között a kiszerelés tekintetében eltérés volt tapasztalható. Ugyanakkor mivel a kereskedelmi, műszaki ajánlat és a valós ajánlat igazolása tekintetében becsatolt dokumentumok között minden esetben összhangnak kell fennállnia, ezért ennek feloldása a jelen esetben is szükségszerű lett volna, enélkül az ajánlatkérő jogszerűen nem hozhatott volna döntést a kérelmezői ajánlat érvénytelenségéről. Ugyanis mindaddig, amíg a kérelmező nem bizonyítja, hogy az adott termék 500g/csomag kiszerelésben nem áll rendelkezésre, az ajánlatkérő nem tud egyértelműen arra tekintettel döntést hozni, hogy a termék a gyártó által kizárólag kilós kiszerelésben kerül csomagolásra, azaz a kérelmező nem képes a megajánlott termékét 500g/csomagolásban szállítani.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy mindezek alapján az elrendelendő hiánypótlás vagy felvilágosítás jogintézménye az eljárás jelen szakaszában nem ütközik korlátokba, hiszen az elrendelt eljárási cselekményekre történő teljesítés mindaddig nem eredményezné az ajánlat módosítását, amíg a kérelmező az ajánlatában csatolt gyártmánylapon bemutatott termék tekintetében bizonyítja azt, hogy az a megajánlottak szerinti 500g/csomag kiszerelésben is biztosított. A Döntőbizottság e körben ugyanakkor rögzítette, hogy mivel a konkrét termék műszaki paramétereinek alátámasztására – mint a valós ajánlat igazolására – kizárólag a gyártmánylap szolgálhat – az ajánlatkérő az igazolás formai és tartalmi követelményét a közbeszerzési dokumentumokban egyértelműen meghatározta –, ezért ezen előírás szem előtt tartása szükséges a hiánypótlás vagy felvilágosítás teljesítése tekintetében is.
A Döntőbizottság a feltárt tényállás alapján az eljárás jelen szakaszában nem látta döntését ellentétesnek az ajánlatkérő által hivatkozott döntőbizottsági határozattal és bírósági ítéletekkel sem, hiszen jelen esetben a lefolytatandó eljárási cselekmény – a fentebb kifejtett korlátokat megtartva – nem eredményezi a megajánlott termék cseréjét. Arról pedig, hogy a kérelmező hiánypótlása vagy felvilágosítása a Kbt. 71. § (8) bekezdésébe ütközik-e, az ajánlatkérő kizárólag ezen jogcselekmények teljesítését követően hozhat döntést.
A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő bírálati cselekménye hiányos volt, ugyanis a kérelmező ajánlatában tapasztalt ellentmondás okán további eljárási cselekmény nélkül nem dönthetett volna a kérelmezői ajánlat érvénytelensége körében.
A határozattal szemben kereset került benyújtásra.