Kérdések és válaszok

1. A Digitális Kormányzati Ügynökség 2019. áprilisában alakult meg. Milyen gyakorlati megfontolás mentén hozták létre a DKÜ-t, és tevékenysége mely szervezetek közbeszerzéseit érinti?

A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) létrehozásával az volt a Kormány célja, hogy az informatikai beszerzések egységesítésén keresztül átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig biztosítsa a kormányzati informatikai célok érvényesítését.

A DKÜ feladat- és hatáskörét a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) határozza meg, rögzítve – egyebek között – a kötelezett érintett szervezeti kört. A kötelezett érintett szervezetek közé tartoznak – a DKÜ rendeletben rögzített pontosításokkal – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a Miniszterelnöki Kormányiroda, illetőleg az ezek irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi, területi és helyi költségvetési szervek és intézmények; a Kormány által alapított, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok; valamint a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaságok, amelyben az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyást gyakorol.

2. A kötelezően érintett szervezetek köréhez önként is lehet csatlakozni. Miért érdemes igénybe venni a DKÜ keretmegállapodásait vagy más keretjellegű szerződéseit akkor is, ha egy szervezet erre egyébként nem köteles?

A DKÜ rendelet valóban lehetővé teszi a DKÜ központosított rendszeréhez történő csatlakozást mind általánosságban, mind egyes konkrét beszerzési igények megvalósítása érdekében. Az önkéntes csatlakozás különösen jellemző akkor, ha egy beszerzési igény megvalósításának időigénye fokozott jelentőséggel bír az érintett szervezet számára, akár ellátásbiztonsági szempontból, akár azért, mert a projekt európai uniós forrásból finanszírozott. A DKÜ által megkötött keretmegállapodások alapján lényegesen egyszerűbb és gyorsabb a beszerzési igények realizálása, közvetlen megrendeléssel vagy versenyújranyitással egyaránt. Tipikusnak tekinthető az önként csatlakozás a mobil kommunikációs szolgáltatások (MSZOLG), az egyes IT projektek előkészítéséhez szükséges tanácsadói szolgáltatások (ITSZ), valamint az adott érintett szervezet komplett licencállományának fenntartására vonatkozó beszerzési igények vonatkozásában, melyek esetében a DKÜ által kötött keretmegállapodások lefedik az összes jellemző gyártó termék- és szolgáltatási portfólióját.

3. A kormányzati informatikai közbeszerzésekben a DKÜ, mint ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervezet vesz részt. Az elmúlt időszak milyen új kihívásokat állított a szervezetek, valamint a DKÜ elé, hogyan alakultak az informatikai közbeszerzések?

A pandémia következtében az érintett szervezeti oldalról még fokozottabb igény mutatkozott a DKÜ keretmegállapodásai igénybevételére, melyet hardver oldalról a digitalizáció, a távmunkával, otthoni munkavégzéssel kapcsolatos infrastruktúra kiépítésének igénye, a digitális oktatási eszközök általános térnyerése és ugrásszerű fejlődése magyaráz; az előzőekre figyelemmel az érintett szervezeteknél még inkább előtérbe került a gyors igénykielégítés fontossága.

Ezzel párhuzamosan a DKÜ-nek – a korábban megkötött keretmegállapodásai és a folyamatban levő eljárásai tekintetében egyaránt – hatékony megoldásokat kellett találnia a szállítói „vis maior” igények kezelésére, oly módon, hogy egyben az ellátás biztonsága is garantált maradjon. A járvány hosszabb távú hatásainak (általános szállítási nehézségek, megnövekedett teljesítési határidők, processzorgyártók kapacitáshiánya, előre nem látható helyzetek keretmegállapodás-szintű kezelése, az érintett szervezet támogatása a konkrét beszerzések teljesítése kapcsán tapasztalt nehézségek megoldásában) kezelését célzó megoldások kidolgozása még folyamatban van.

4. Véleménye szerint melyek a központosított közbeszerzések legfontosabb aktualitásai, és mely területek kaphatnak nagyobb hangsúlyt az informatikai beszerzések kapcsán az elkövetkező időszakban?

A DKÜ a központi közbeszerző szervek hagyományosnak tekinthető feladatai mellett – úgymint: tipikus érintett szervezeti beszerzési igények megvalósításának központosított közbeszerzési technikákkal, sajátos beszerzési módszerekkel történő támogatása – kiemelten fontosnak tartja, hogy a kormányzati IT stratégiát, az innovációt is előre mozdítsa, élen járjon új területek lefedésében (például rendszerszintű hálózati fejlesztések, oktatás digitalizálása).

5. A Közbeszerzési Hatóság kiemelt célja ösztönözni a zöld, szociális és innovatív közbeszerzések elterjedését. Meglátása szerint hogyan érvényesíthetőek a fenntarthatósági szempontok az informatikai tárgyú közbeszerzésekben, mik a gyakorlati tapasztalatai?

Az említett szempontok érvényesítését a DKÜ is rendkívül fontosnak tartja, ugyanakkor – az ellenőrzési tapasztalatokra is figyelemmel – ezeknek példának okáért a keretmegállapodás megkötésére irányuló, azaz a DKÜ által lefolytatott eljárásokban történő érvényesítése jelenleg nehezen megvalósítható. A zöld és szociális szempontok megfelelő előírása, és különösen az előírtak teljesülésének ellenőrzése ugyanis csak az egyedi beszerzési igények tekintetében lehetséges, mely beszerzési igények megvalósításáért – a DKÜ által járulékos közbeszerzési szolgáltatás keretei között lebonyolított konkrét beszerzési igények kivételével –, teljesítéséért és annak ellenőrzéséért az adott érintett szervezet a felelős, az ellenőrzés esetleges elmaradása pedig jelentős elszámolhatósági és audit kockázatokat hordoz magában.

Jelenleg is törekszünk ugyanakkor a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére például a hardver beszerzések műszaki tartalmának vagy a keretmegállapodások időtartamának meghatározása során.

A DKÜ folyamatosan vizsgálja továbbá annak lehetőségét, hogy hogyan tud a dinamikusan változó beszerzési igényekhez és a folyamatosan fejlődő technológiákhoz mind jobban illeszkedő beszerzési rendszert működtetni – különösen a dinamikus beszerzési rendszer és az elektronikus katalógus beszerzési technikák széleskörű alkalmazásával –, amely a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének is nagyobb teret adhat, és elősegítheti az IT szektorra jellemző innovációs lehetőségek nagyobb fokú kiaknázását.