Címszavak: közbeszerzés, statisztika, európai uniós támogatás, támogatásból megvalósuló közbeszerzés, operatív program
2020. évben a koronavírus okozta világjárvány a közbeszerzésekre is negatív hatást gyakorolt, mint ismeretes 2019. évhez képest visszaesés történt mind az eljárások számában, mind az értékében. Az ajánlatkérők összesen 7431 db eredményes közbeszerzési eljárást[1] folytattak le 3263,6 milliárd Ft összértékben, melyeknek megközelítőleg harmada, (31,1 %) szám szerint 2312 db eljárás használt fel európai uniós forrást, ezeknek az eljárásoknak az összértéke 890,2 Mrd Ft-ot tett ki, ennek arányát tekintve is 30 % körüli értéket kapunk (27,3%). Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2020-ban a közbeszerzések összértékének 27,3 százalékához kapcsolódott uniós támogatás. (Meg kell jegyezni, hogy ezek az információk nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott projekttel, programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk). Az 1. ábra szemlélteti az elmúlt 3 év főbb statisztikai mutatóit, melyből kiszámítható az is, hogy 2018-ban az összes eljárásnak körülbelül a fele, 47,1 %-a, 2019-ben közelítőleg már csak 40 %-a kapcsolódott uniós támogatásokhoz.
[1] Az adatok nem tartalmazzák azon eljárások adatait, amelyek keretmegállapodások megkötésére irányultak. A továbbiakban eljárás/közbeszerzési eljárás alatt mindig az eredményes, keretmegállapodás nélküli eljárásokat értjük.
2020-ban a leggyakoribb, legtöbb támogatást nyújtó operatív programok az alábbiak voltak:
- TOP: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
- EFOP: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
- GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
- VP: Vidékfejlesztési Program
- KEHOP: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
- VEKOP: Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
- KÖFOP: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program
- IKOP: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
Az Egyéb kategóriában a kisebb összértékű támogatásokat jelentő programok összevontan szerepelnek, mint pl.: INTERREG: Interregionális Együttműködési Operatív Program; BBA: Belső Biztonsági Alap; LIFE: (L'Instrument Financier pour l'Environnement) az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszköz; CEF (Connecting Europe Facility) Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz; Horizont 2020: az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját meghatározó program; MAHOP: Magyar Halgazdálkodási Operatív Program; RSZTOP: Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program.
Az 1. táblázat adataiból[2] és az azok alapján készült 2. ábra grafikonjából látszik, hogy az uniós támogatottságú közbeszerzési eljárások túlnyomó többségben a TOP programból származó támogatásokat használtak fel, az eljárások több, mint 40 százaléka (41,1%) kapcsolódott ehhez a programhoz. Az eljárások mintegy 20 százaléka (18,7%) az EFOP program kifizetéseihez volt köthető, harmadik helyen pedig az eljárások 15 százalékával a GINOP program szerepel. Ezen három program forrásából részesült az eljárások közel háromnegyede (74,8%). A többi programhoz kapcsolódó eljárások számaránya egyenként 10% alatt maradt. Ugyanakkor látható az is, hogy az eljárások összértéke alapján az IKOP program áll az első helyen: az uniós támogatást tartalmazó eljárások összértékének 30,6 százaléka kapcsolódott ehhez a programhoz, annak ellenére, hogy szám szerint viszont a legkevesebb eljárást (38 db) finanszírozott, tehát ezek az eljárások jutottak a legnagyobb összegű támogatásokhoz. Az is elmondható, hogy az IKOP és a TOP program együttesen több, mint a felét tette ki az EU-s támogatottságú eljárások összértékének. Az IKOP program esetében az egy eljárásra jutó összeg nagyságrenddel nagyobb, mint a többi programnál: 7,2 Mrd Ft, az egy eljárásra jutó legkisebb összegű támogatás pedig a VP Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódik, mely kevesebb, mint 0,1 Mrd Ft (92, 5 Millió Ft). Az egy eljárásra jutó átlagos érték 385 Millió Ft volt.
[2] A több programhoz is kapcsolódó eljárások annál a programnál kerültek elszámolásra, amely programot első helyen tüntették fel az eredménytájékoztató megfelelő rovatában.
A 3. és 4. ábra azt szemlélteti, hogy az összes közbeszerzési eljáráson belül az európai uniós finanszírozást tartalmazó közbeszerzési eljárások mekkora hányada tartozott a nemzeti és mekkora az uniós eljárásrendbe 2020-ban. Látható, hogy az uniós forrást felhasználó közbeszerzési eljárások több, mint háromnegyede, 77 %-a nemzeti eljárásrendben valósult meg, viszont az eljárások összértékét tekintve szinte pont fordított arányok teljesülnek, a nemzeti eljárások aránya csupán kevéssel haladja meg az egynegyedet (27 %). Az uniós eljárásrendbe az EU finanszírozáshoz kapcsolódó eljárások 23 százaléka tartozott, de ezeknek az eljárásoknak az értéke az összértéknek közel 73 százalékát tette ki. Tehát az uniós támogatást felhasználó nemzeti eljárásrendű közbeszerzések körébe több kisebb értékű eljárás tartozott, míg az uniós eljárásrendű uniós támogatottságú közbeszerzések kevesebb, de nagyobb értékű eljárásokat foglaltak magukba.
A két eljárásrendben külön-kölön operatív programok szerint vizsgálva az uniós finanszírozást tartalmazó eljárásokat elmondható, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések (lásd 5. ábra) körülbelül a fele - mind darabszámban, mind pedig összértékben -, a TOP programhoz kötődött (49% ill. 53 %). Jelentős volt még az EFOP és GINOP programok szerepe, így együttesen ez a három projekt lefedte az eljárások mintegy 80 százalékát, mind az eljárások számának, mind értékének tekintetében. A többi operatív programhoz kötődő eljárások számaránya és értékaránya is 10 % alatt maradt. A 6. ábrán szembetűnő, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetén nem annyira hasonló az arány az eljárások értékét és számát tekintve, mint a nemzeti eljárásrendben. A TOP, EFOP és GINOP programokhoz tartozó eljárások ugyan együttesen az uniós eljárásrendben is az eljárások többségét, több, mint 60 százalékát alkották, de az eljárások értékének eloszlása nem volt ezzel arányos, pl. ez a 3 program együttesen is csak kb. 25 %-os részesedést ért el az összértékből. Az IKOP programhoz nagyon nagy értékű eljárások tartoztak, 28 db ilyen eljárásnak az együttes értéke több, mint 40 %-a az uniós eljárásrendű, uniós támogatottsággal rendelkező eljárások összértékének. Markáns különbség az is, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekhez képest jóval kisebb jelentőséggel bírtak a TOP programhoz, illetve a VP Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó eljárások, ez utóbbiak szinte elhanyagolhatóak mind számarányukban, mind értékarányukban az ábrán alig észrevehető vastagságú körgyűrűcikket képezve. A nemzeti eljárásrendben viszont az IKOP programhoz kötődő eljárások száma és értéke volt a legkisebb.
Az európai uniós finanszírozást tartalmazó eljárások adatainak a főbb beszerzési tárgyak (építési beruházás; árubeszerzés; szolgáltatás-megrendelés) szerinti elemzése azt mutatja, hogy mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve nagyon domináns az építési beruházások szerepe, sokkal inkább, mint az összes közbeszerzési eljárás viszonylatában. (Lásd: 7.-10. ábra.) Az eljárások több, mint 60 százaléka volt építési beruházás tárgyú közbeszerzés, (az összes eljárás körét tekintve ez az arány 38 %) és az építési beruházások túlnyomó többsége, szintén majdnem 60 százaléka a TOP projekthez kapcsolódott. (9. ábra) Az árubeszerzések csupán a negyedét teszik ki az uniós támogatottsággal bíró közbeszerzéseknek, ami mintegy 10 százalékponttal kevesebb az összes eljáráson belüli arányukhoz képest. Az árubeszerzések többsége a GINOP programhoz kötődött, de jelentős szerepet kapott az EFOP is. A szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzések az EU-s finanszírozást tartalmazó eljárások körében csak kis hányadot képviseltek, arányuk 13 % volt, ami közelítőleg a fele az összes eredményes közbeszerzési eljáráson belüli arányuknak. A legtöbb szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzés sorrendben az EFOP, GINOP és TOP projektekhez kapcsolódott az EU-s támogatottsággal bíró eljárások körében.
Ami az eljárások értékét illeti (lásd: 8. és 10. ábra) még erősebben érvényesül az építési beruházások uralkodó szerepe, értékük több, mint háromnegyedét teszi ki az uniós támogatottsággal rendelkező eljárások összértékének, ez az arány az összes közbeszerzési eljárás körében csak 50 % körül van. Az építési beruházások esetében a legnagyobb értékarány, több, mint egy harmados részesedés (36,7%) az IKOP projekthez kötődött, de jelentős összértéket képviseltek még a TOP és az EFOP és KEHOP programokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások is, a TOP programhoz tartozó eljárások értéke több, mint 25 %-át fedte le az összértéknek, a három projekt együttvéve pedig több, mint háromnegyedes értékarányt képviselt. Az árubeszerzések összértéke csupán 15 % körüli arányt tett ki, ezen belül is csak a KÖFOP-VEKOP programokhoz kapcsolódó eljárások voltak jelentősebb összegűek, több, mint a felét képviselve az árubeszerzések összértékének. A szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzések értékaránya összesen 10 % alatt maradt (7,8%) az uniós támogatottságú eljárások esetében, szemben az összes közbeszerzési eljáráson belüli arányukkal, mely majdnem 20 százalékponttal magasabb (27,5 %), megelőzve ezáltal az árubeszerzéseket, melyek az összes eljárás értékének ötödét teszik ki.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek, központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek és egyéb szervezetek) szerint elemezve az adatokat kiugró értékeket tartalmazó, változatos arányú eloszlást kapunk mind az eljárások számára (amit a 11. ábra diagramja szemléltet), mind értékére vonatkozóan (12. ábra). Azonban itt meg kell jegyezni, hogy ezek az ajánlatkérői arányok nem meglepőek, mert az egyes operatív programok tárgyuknál fogva jobban irányulnak az önkormányzatok felé, mások a közjogi szervezeteket támogatják vagy a közszolgáltatókat stb, tehát ez a megoszlás az operatív programok sajátosságait tükrözi. Így az is érthető és értelmezhető, hogy egyes ajánlatkérők esetében bizonyos programok zéro értékkel szerepelnek, pl. a támogatott szervezetek nem részesültek az IKOP forrásból, vagy a közszolgáltató szervezetek nem használtak fel TOP, illeteve KÖFOP-VEKOP támogatást. Az EU-s finanszírozást tartalmazó közbeszerzési eljárások több, mint 60 %-át a regionális ajánlatkérők bonyolították le, és majdnem kétharmadrészük (63%) a TOP programból elnyert támogatást használt fel, így ez a 884 db eljárás az összes EU-s támogatottságú eljárás 38 %-át tette ki. Az eljárások értékét tekintve viszont a közjogi szervezetek, mint ajánlatkérők által lefolytatott, az IKOP programból felhasznált támogatással rendelkező eljárások értéke adta ki az összes EU-s támogatottsággal rendelkező eljárás értékének közel 30 százalékát (28,9%), 257,6 Mrd Ft-ot, ezáltal a legmagasabb értéket produkálva.
Amint az ismeretes, a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés ellenére a mikro-, kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-szektor közbeszerzéseken belüli aránya nem csökkent jelentős mértékben. 2020-ban a kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások aránya az összes eredményes eljáráson belül 84 % volt, ami közérthetőbben annyit tesz, hogy minden 100 db eljárásból 84 db-ot a kkv-k nyertek el és az elnyert eljárások értékének aránya 56 % volt, ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy minden közbeszerzésen elnyert 100 Ft-ból 56 Ft a kkv szektorhoz került. Az európai uniós finanszírozást tartalmazó eljárásokon belül még ennél is nagyobb a kkv-szektor térnyerése, közel 10 százalékponttal magasabb a kkv-k számaránya: 93 % és 17 százalékponttal nagyobb az értékarányuk: 73 %. Operatív programok szerint vizsgálva az adatokat (lásd: 13. ábra) az derül ki, hogy az egyes programokhoz kapcsolódó eljárások körét tekintve, ehhez a 93 %-hoz nagyon közeli értékeket kapunk az egyes programokon belül a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számarányára, kivételt képez az IKOP projekt a 71 %-os kkv aránnyal, mert ehhez a projekthez nagyon kevés eljárás kötődik, csupán 38 db, amiből 27 db-ot nyertek el kkv-k. Az értékarányt tekintve is az IKOP programhoz kapcsolódott a legkisebb hányad (44 %), ugyanakkor a programok többsége esetében (TOP, EFOP, GINOP, VP, KÖFOP-VEKOP) a kkv-k által elnyert eljárások értékének aránya jóval magasabb volt az átlagnál, ami ez esetben 80 %-ot jelentett.
Az EU-s finanszírozású főbb projektekhez kapcsolódó közbeszerzések negyedévenkénti megoszlását szemlélteti a 14. és 15. ábra. Jól látható, hogy az eljárások darabszámát illetően viszonylag egyenletes eloszlásúak a negyedévenkénti adatok az egyes oparatív programok esetében, az értékeket tekintve viszont már nagyobb ingadozások figyelhetőek meg. Összességében elmondható, hogy a legtöbb EU-s finanszírozáshoz kapcsolódó eljárás 2020. első negyedévében zajlott le, 663 db, ami az összes EU-s eljárás közel 30 %-a (28,7%), az április-június közötti időszakban visszaesett 23 %-ra ez az érték, a 2. félév első felében, azaz a 3. negyedévben volt a legkisebb (499 db), ez az eljárások kb ötödét jelentette csupán, míg az utolsó negyedévben ismét több EU-s támogatottságú eljárást bonyolítottak, számszerint 619 db-ot, ami az összes EU-s eljárás kb. negyedével volt egyenlő. A legnagyobb arányú különbség az egyes negyedévek adatait illetően a Vidékfejlesztési Operatív program esetében tapasztalható, a 4. negyedévben lefolytatott VP-hez kapcsolódó eljárások száma csupán a negyedét tette ki a január-márciusi időszak adatának. A TOP projekthez kötődő eljárások mutatták a legkiegyenlítettebb megoszlást a negyedévenkénti darabszám tekintetében. Ami az operatív programokhoz kapcsolódó eljárások értékét illeti, még összességében is máshogy alakultak a negyedévenkénti arányok, mint a darabszám esetében: az eljárások összértékének 40 %-a az utolsó negyedévben valósult meg, míg az első és a harmadik negyedévben csak 16-17 % volt az értékarány és sokkal jelentősebb szórást mutattak az egyes operatív programok negyedévenkénti értékei is. A legnagyobb arányú különbség a KÖFOP-VEKOP program esetében tapasztalható, ahol a 4. negyedévi érték 88,2 Mrd Ft, míg a 3. negyedévben csak 1,2 Mrd Ft-ot tett ki az eljárások értéke. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) a nagy értékű informatikai közbeszerzéseit az október-decemberi időszakban bonyolította le. Ugyanakkor az IKOP, KEHOP, VP és az Egyéb operatív programokból finanszírozott eljárások értékei is nagy eltéréseket mutattak az egyes negyedévek között. A legkiegyenlítettebb eloszlás az értékek tekintetében is a TOP projekt esetében figyelhető meg.
A 16. ábra térképe az európai uniós forrást felhasználó közbeszerzési eljárások számának megoszlását szemlélteti az ajánlatkérők megyéje szerint, kivéve azokat az eljárásokat, ahol több ajánlatkérő is szerepel, hiszen azokhoz több megye is tartozna és itt kell azt is megjegyezni, hogy az EU-s támogatottságú eljárások teljesítésének a helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők megyéjével. A térképről jól látszik Budapest dominanciája, a lebonyolított eljárások majdnem az ötöde (18,2%-a) fővárosi ajánlatkérőkhöz köthető, ugyanakkor Pest megye nem mutat kiemelkedő részesedést az EU-s támogatást tartalmazó eljárásokból, sőt a legalsó kvartilisba tartozik 2,4 %-os értékével. Budapest után a legtöbb EU-s finanszírozású eljárás az északi Borsod-Abaúj-Zemplén megyében zajlott és jelentős volt még az eljárások száma a keleti és déli országrész megyéiben is (Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Hajú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg). Ezekhez a megyékhez köthető az eljárások több, mint a fele (56 %-a), a többi megyében 5 % vagy az alatt maradt az eljárások számának aránya. Az EU-s támogatottságú eljárások értékének megyék szerinti megoszlása kevésbé lenne látványos a térképen, mert ebben az esetben méginkább érvényesül Budapest uralkodó szerepe: ezen eljárások összértékének több, mint 60 %-a volt köthető a fővároshoz, a többi megyében pedig 4 % alatt marad az értékarány, így ezeknek az adatoknak az ábrázolásától célszerű eltekinteni.
