Az ismertetett jogeset azt mutatja be, hogy az ajánlatkérőnek milyen módon kell jogszerűen teljesíteni a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdések szerint fennálló tájékoztatási kötelezettséget.
Az ajánlatkérő 2025. május 27-én „Őrzés-védelmi feladatok ellátása” szolgáltatás keretszerződés keretében történő megrendelése tárgyában a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta, hogy a felolvasólapokon az alábbi értékelési szempontokra kell megajánlást tenni.
A felhívás M.2.1) pontban előírt szakember alkalmassági feltételt (12 hónapot) meghaladó szakmai többlettapasztalata (min.0 - max. 24 hónap) /10 súlyszám. A felhívás M.2.2) pontja szerinti alkalmassági feltételt teljesítő szakemberek közül legalább alapfokú angol szóbeli, államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők száma. (min.0 fő, max 3 fő)/10 súlyszám. Mindösszesen nettó ajánlati ár (képzett érték Ft) /80 súlyszám. Az ajánlattételi határidőn belül három ajánlat került benyújtásra. A legkedvezőbb ajánlati árat a B. S. Kft. (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő), a második legkedvezőbb árat az M. W. H. Zrt. (a továbbiakban: kérelmező) ajánlotta meg. Az ajánlatkérő mindhárom ajánlattevőtől árindokolást kért. A nyertes ajánlattevő az árindokolását üzleti titokká nyilvánította. Az üzleti titok indokolása szerint költségei, kiadásai, árképzési mechanizmusa semmilyen nyilvános felületen nem hozzáférhetők, az árindokolásban szereplő adatok kereskedelmi értékkel bírnak az információ titkossága folytán tekintettel arra, hogy konkurens gazdasági társaságok – különösen a jelen közbeszerzési eljárás egyéb ajánlattevői – e dokumentum megismerése révén olyan információk birtokába juthatnának, amelyeket a későbbi közbeszerzési eljárásokban felhasználhatnának, illetve beépíthetnének saját árképzési stratégiájukba. Ebből következően az ajánlati ár kalkulációjának nyilvánosságra hozatala aránytalan mértékű versenyhátrányt, gazdasági érdeksérelmet eredményezne számára. Az ajánlatkérő 2025. szeptember 25-én kelt összegezésének V.2.2) pontjában ismertette az értékelés eredményét, az ajánlattevők által elért pontokat. A közbeszerzési eljárás nyerteseként a B. S. Kft.-t jelölte meg. A kérelmező is érvényes ajánlatot tett és a második helyezést érte el. A kérelmező 2025. szeptember 30-án iratbetekintési kérelmet terjesztett elő, amelyben betekintést kért a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ajánlatába, árindokolásába, kiegészítő árindokolásába, az azt alátámasztó dokumentumokba, a műszaki, szakmai alkalmasságot és a minőségi szempontokat alátámasztó dokumentumokba, valamint – amennyiben a dokumentumok üzleti titkot tartalmaznak – az üzleti titok indokolásába. Iratbetekintési kérelmében ismertette a feltételezett jogsértést, melynek lényege szerint az árindokolás nem tartalmazza az objektív számításokat, adatokat és dokumentumokat, amelyek alapján az ajánlatkérő meggyőződhet a szerződés adott áron való teljesíthetőségéről; a referenciakövetelmény igazolása feltételezhetően nem megfelelő; az alkalmassági feltétel teljesítése is kétséges; a bírálatra vonatkozó szabályok megsértésre kerültek, mert a vállalt áron a szerződés nem teljesíthető. Az ajánlatkérő 2025. október 1-jén – a jegyzőkönyv szerint – betekintést engedett a kereskedelmi ajánlatba, az árindokolás, kiegészítő árindokolás, valamint az azt alátámasztó dokumentumok üzleti titkot nem tartalmazó részeibe; a műszaki, szakmai alkalmasság igazolására benyújtott dokumentumokba és az üzleti titok Kbt. 44. § szerinti indokolásába. A kérelmező 2025. október 2-án a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdései szerinti tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, amelyben szövegesen és táblázatos formában is részletes tájékoztatást kért arról, hogy az ott felsorolt egyes költségelemekkel (pl: pótlékok, felelősségbiztosítás, utazási költség, munkaruha, felszerelés) a nyertes ajánlattevő kalkulált-e, azokat alátámasztotta-e számítással, dokumentummal, figyelembe vette-e a szabadságokat, bemutatta-e a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges létszámot, számolt-e inflációval, a létszámnál a felhívás szerinti óraszámmal vagy annak 70%-ával kalkulált, mit tekint közvetlen és mit közvetett költségnek. Az ajánlatkérő az alábbi választ adta a kérelmező Kbt. 45. § (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatáskérésére: „Kérelmező 2025. október 1. napján 13:00 órától iratbetekintéssel élt, amely során megtekintette a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ajánlatát (árazótáblát), valamint az üzleti titokká nyilvánításra, annak indokolására vonatkozó részt, illetve a benyújtott árindokolással kapcsolatban a nyertes ajánlattevő által benyújtott felvilágosítás kérésre adott válaszát. A nyertes ajánlattevő megajánlásai az alábbiak voltak: 1. Mindösszesen nettó ajánlati ár (képzett érték Ft): 333.999.000,-Ft 2. Az M.2.1) pontjában előírt szakember alkalmassági feltételt (12 hónapot) meghaladó szakmai többlettapasztalata (min. 0 – max. 24 hónap): 24. A nyertes ajánlattevő az üzleti titokká nyilvánításra, annak indokolására vonatkozó részében tájékoztatta Ajánlatkérőt, hogy a dokumentumban a Kbt. 72. §-a szerinti ajánlati elemre kért részletes indokolás, az alkalmazott számítások, azok levezetése a Kbt. 44. §-a alapján, az abban foglalt felhatalmazásra tekintettel és a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatával összhangban üzleti titoknak minősül, ezért az adatszolgáltatás, mint az ajánlat egyéb részeitől elkülönített dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtiltják. Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel arról tud tájékoztatást adni, hogy a nyertes ajánlattevő árindokolását, kiegészítő árindokolását (felvilágosítás kérésre adott választ) Ajánlatkérő megfelelőnek találta, az megfelel a beszerzés tárgya szerinti valamennyi jogszabálynak és ajánlatkérő felkérésének az ajánlati ár indokolására, illetve az ajánlattevő által benyújtott tájékoztatás kérésben felsorolt adatot - amennyiben az releváns - tartalmaz.” A kérelmező 2025. október 17-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottságnál, amely szerint az ajánlatkérő tájékoztatása tartalmilag nem felel meg a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdéseiben előírt kötelezettségeknek, mivel a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről nem adott érdemi tájékoztatást, ezzel megsértette a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettséget, továbbá a megtagadás indokolását sem közölte, és nem ismertette az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét, amely a (3) bekezdésben rögzített tartalmi követelmény. Az ajánlatkérő válasza pusztán formális hivatkozást tartalmazott a nyertes ajánlattevő üzleti titokra vonatkozó nyilatkozatára anélkül, hogy bármiféle önálló mérlegelést, indokolást vagy semleges jellegű tájékoztatást nyújtott volna.
A Döntőbizottság határozata
A Döntőbizottság a D.668/22/2025. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdéseit, ezért vele szemben 3.000.000 Ft bírságot szabott ki. A Döntőbizottság indokolása szerint a Kbt. 45. §-a a Kbt. verseny tisztaságára, átláthatóságára és nyilvánosságára vonatkozó alapelvi rendelkezésből levezethető, annak érvényesülését garantáló tételes rendelkezéseket foglal magában. Az ajánlatkérő minden esetben köteles a kért tájékoztatás megadására a Kbt. 45. § (2) és (3) bekezdésben rögzítettek szerint, nem vitathatja, hogy a kérelmezőnek közvetlen jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő jogszerű értékelést követően hozzon döntést a nyertes ajánlatról. A Kbt. 45. § (2) bekezdés első fordulata alapján az ajánlatkérő – amennyiben erre irányuló kérés érkezik hozzá valamely érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőtől – köteles külön tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről. E rendelkezés alapján az a kötelessége, hogy bemutassa, a nyertes ajánlat miért ért el jobb helyezést. Az ajánlat jellemzőit úgy kell bemutatni, hogy abból a tájékoztatást kérő megismerje azokat a körülményeket, amelyekre figyelemmel az ajánlatkérő előnyösebbnek ítélte meg a nyertes ajánlatot. Ebből következően a tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az meghaladja a bontáson közölt, illetve az összegezésből megismerhető adatokat. A tárgyi esetben az ajánlatkérő nem megfelelően tett eleget a Kbt. 45. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének. Tájékoztatásában a nyertes ajánlat felolvasólapján megjelenített három adatból kettő adatot közölt a kérelmezővel, ami nem volt alkalmas arra, hogy a kérelmező ismereteket szerezzen a nyertes ajánlat jellemzőiről. A Kbt. 45. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatást úgy kell megadni, hogy a tájékoztatást kérő az addig megismerteken túli információkhoz jusson. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő előadását, amely szerint a kérelmező az iratbetekintést követően kellő információ birtokában volt ahhoz, hogy előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezzen, mivel a Kbt. 45. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatás nem kizárólag a jogorvoslathoz való joghoz kapcsolódik, hanem a Kbt. verseny tisztaságára, átláthatóságára és nyilvánosságára vonatkozó alapelvi rendelkezéshez, amely alapelvet az ajánlatkérő a közbeszerzési teljes folyamata alatt köteles biztosítani. Nem foghatott helyt azon előadása sem, hogy a tájékoztatáskéréshez 1. számú mellékletként csatolt táblázat kitöltésével megsértette volna a nyertes ajánlattevő üzleti titok védelméhez fűződő érdekét. A Döntőbizottság rámutatott, hogy az ajánlatkérő a táblázat kitöltése nélkül is megadhatta volna a Kbt. 45. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatást. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 45. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségének sem, mivel a tájékoztatásában nem közölte a kérelmezővel az érintett információk üzleti titokként való kezelésének indokait és – az információk bizalmasságának fenntartása mellett – az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét.
A kereset és a védirat
Az ajánlatkérő (a továbbiakban: felperes) a határozatot keresettel támadta, melyben elsődlegesen a határozat jogsértést megállapító és bírságot kiszabó rendelkezésének megsemmisítését kérte. Hivatkozása szerint a Döntőbizottság (a továbbiakban: alperes) nem megfelelően értékelte az eset körülményeit és ezért határozatát téves következtetésre alapítva állapította meg a terhére rótt jogsértést. A Kbt. alapelveit (verseny tisztasága, átláthatóság és nyilvánosság) nem sértette meg, a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek megfelelően járt el és végezte el a közbeszerzési eljárás valamennyi, különösen a jelen keresettel érintett eljárási cselekményét. Az alperes nem vizsgálta meg kellő körültekintéssel az eset összes körülményét, kiemelten a közbeszerzési eljárás értékelési (bírálati) szempontjait, a nyertes ajánlat jellemzőiről szóló tájékoztatási kötelezettség (Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdések) jogalkotói szándékát és ezen jogintézmény korlátait, logikai összefüggéseit, nem vizsgálta meg a tájékoztatás megítélése körében a közbeszerzési dokumentáció előírásait. Az alperes azon kívül, hogy megállapította mulasztását, semmilyen további kötelezést, iránymutatást, magyarázatot nem adott arra, hogy tájékoztatása miért nem volt alkalmas arra, hogy a kérelmező ismereteket szerezzen a nyertes ajánlat jellemzőiről, vagy milyen egyéb információk, adatok szolgáltak volna az alperes szerinti megfelelő többlet-tájékoztatásnak a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről. Az alperes azt állapította meg, hogy a kérelmező által kért táblázat kitöltése nélkül is megadhatta volna a jogszabály szerinti információkat, azonban nem fejtette ki, hogy miként, milyen adatokat, információkat kellett volna még megadnia. A közbeszerzési eljárás tárgyával, a kiadott közbeszerzési dokumentumokkal, a beszerzés sajátosságaival összhangban nem határozta meg azt, hogy a Kbt. 45. § (2) bekezdés alapján milyen további információk kiadása lett volna szükséges a nyertes ajánlat jellemzőire és a kérelmező ajánlatához viszonyított előnyeire vonatkozóan. Amennyiben a megadott információk nem elégségesek, az alperesnek meg kellett volna mondania, hogy legalább mely információkat kellett volna közölni a kérelmezővel. A felperes álláspontja szerint a bontási jegyzőkönyv megküldése már önmagában – minden egyéb külön eljárási cselekmény nélkül is – kimeríti a Kbt. 45. § (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettséget, tekintettel arra, hogy abból egyértelműen kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a kérelmezőéhez képest milyen előnyökkel bírt. Az alperes nem értékelte megfelelően, hogy a jelen eljárásban nem volt más adat, amely a rendelkezésére állt és meghaladta a felolvasólapon szereplő adatok körét. A felperes a keresetlevélben előadta, hogy eleget tett a Kbt. 45. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségének is, mivel a tájékoztatásában jelezte, hogy a kérelmező 2025. október 1-jei iratbetekintése során megtekintette a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ajánlata mellett az üzleti titokká nyilvánítás indokolását is, így a kérelmező az érintett információk üzleti titokként való kezelésének indokait és az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét megismerte, amelyet az iratbetekintésről készített jegyzőkönyv és a Kbt. 45. § (2) bekezdés alapján adott tájékoztatás tartalmaz. Az alperes nem értékelte megfelelően az eljárás dokumentációját és az e körben adott tájékoztatását. A kérelmező az iratbetekintésre tekintettel kimerítően megismerhette az üzleti titokként kezelés indokait, ezért annak a tájékoztatásban való bemásolása már nem volt indokolt. Az információk alapvető jellege is megállapítható volt, mert értelemszerűen minden gazdasági társaság más költségekkel és más költségstruktúrával számol, az ezen túlmenő adatok megadásával már megsértette volna a nyertes üzleti titokhoz fűződő jogát. A kérelmező ennek tényét nem is kifogásolta, elfogadta, hogy az üzleti titokká nyilvánítás megfelelő. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint az ügy tényállását teljeskörűen feltárta, a feltárt tényekből helyes következtetéseket levonva megalapozott döntést hozott, sem anyagi jogi, sem eljárásjogi rendelkezést nem sértett. A felperesnek a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatásban nem azt kell közölnie a tájékoztatást kérő ajánlattevővel, hogy az ajánlatkérő – jelen esetben a felperes – megtartotta az alapelvi rendelkezéseket, továbbá nem jogszabályi rendelkezéseket vagy a bírálati szempontokat kell ismertetnie, továbbá a tájékoztatásnak nem arra kell kiterjednie, hogy az ajánlatkérő saját vélekedése szerint miért járt el jogszerűen. A tájékoztatásnak arra kell kiterjednie, hogy melyek a nyertes ajánlat jellemzői és a tájékoztatást kérő által tett ajánlathoz viszonyítva, melyek a nyertes ajánlat előnyei. A Kbt. 45. § (2) és (3) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a tájékoztatást nem kell megadni, ha a bontási jegyzőkönyvből látható, hogy miért volt jobb ajánlat a nyertesé. A felperesi álláspont elfogadásával kiüresedne a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdés szerinti szabály, amelynek épp az a rendeltetése, hogy ha az ajánlattevő kéri, akkor az ajánlatkérő ismertessen a bontási jegyzőkönyv tartalmán túli olyan körülményeket, szempontokat, amelyek miatt előnyösebb volt a nyertes ajánlat a tájékoztatást kérő ajánlatánál. A bontási jegyzőkönyvből kizárólag az értékelési szempontokra tett megajánlás(ok) ismerhető(k) meg, azonban a Kbt. 45. § (2)-(3) szerinti tájékoztatási kötelezettség terjedelme ezen túlmutat, azt úgy kell megadni, hogy meghaladja a bontáson közölt, illetve az összegezésből megismerhető adatokat. Erre figyelemmel alaptalanul hivatkozik a felperes arra, hogy bemutatta a kérelmezőnek azokat a dokumentumokat, amelyek alapján megismerhette a bírálati szempontokat, és előadta azon érveket, melyek a nyertes ajánlati árával kapcsolatos tájékoztatás megadásának korlátját képezték.
A bíróság döntése és jogi indokai
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a felperes keresete alaptalan.
A bíróság elsőként a felperes által hivatkozott eljárási jogszabálysértésként azt vizsgálta, hogy sérti-e a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1) bekezdését az, hogy az alperes határozatában nem rögzítette, hogy milyen egyéb információt kellett volna a felperesnek a kérelmező részére megadnia. A bíróság rámutatott, hogy az alperesi hatóság feladata az, hogy a közbeszerzési eljárás releváns iratainak vizsgálatával és értékelésével döntse el a jogvitát, vagyis a jogorvoslati kérelemben előadott kérelmi elemek megalapozottságát vagy alaptalanságát és erről számot adjon határozatában. Jelen ügyben az alperesnek azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes tájékoztatása megfelelt-e a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdéseinek. Mivel indokolásának kereteit is az eljárás keretei határozzák meg, ezen viszont túlmutat a felperes azon elvárása, hogy az alperes rögzítse, hogy a kérelmező részére milyen adatok, információk megadása lett volna szükséges, az alperes nem követett el jogsértést azzal, hogy nem rögzítette határozatában, hogy a felperes milyen adatok megadásával tehetett volna eleget a jogszabályi kötelezettségének. Ezzel a felperes valójában azt várta el alaptalanul az alperestől, hogy helyette bírálja el a kérelmező tájékoztatás iránt kérelmét, aminek az alperes nyilvánvalóan nem tehetett eleget. Az alperes egyebekben határozata 58-63. pontjaiban rögzítette érdemi döntése indokait az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésével, a felperes mindezek alapján alaptalanul hivatkozott az Ákr. 81. § (1) bekezdésének megsértésére. A bíróság ezt követően a felperes keresete alapján azt vizsgálta, hogy az alperes jogsértően, téves jogértelmezés alapján állapította-e meg, hogy a felperes megsértette a Kbt. 45. § (2)-(3) bekezdéseit. A bíróság felhívta az Alaptörvény 28. cikkét, a Kbt. 44. § (1) bekezdését és a Kbt. 45. § (2) és (3) bekezdéseit és rámutatott, hogy a rendelkezések meghozatalára azon, korábban kialakult káros gyakorlatra tekintettel került sor, hogy a gazdasági szereplők egymás ajánlatait teljes mértékben átvizsgálták és lényegében újra értékelték annak érdekében, hátha találnak valamilyen olyan hibát, amit az ajánlatkérő esetleg nem vett észre, és ezzel a maguk javára fordíthatják a közbeszerzési eljárás eredményét. Mivel az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése nem a gazdasági szereplők, hanem az ajánlatkérő feladata, ezért a jogalkotó korlátok közé szorította az iratbetekintés lehetőségét akként, hogy arra csak indokolt esetben kerülhet sor a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához szükséges mértékben. Ebből következően e rendelkezések a jogorvoslathoz való jog biztosítását szolgálják azzal, hogy szabályozzák a gazdasági szereplők összegezés megküldését követő információhoz való hozzáférési jogát. A jogértelmezés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a rendelkezések a „Nyilvánosság a közbeszerzési eljárásban” alcím alatt találhatók, mely egyúttal azt is jelzi, hogy az ezen alcím alatt található rendelkezések a Kbt. 2. § (1) bekezdésében deklarált, a verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága közbeszerzési alapelvek biztosítását szolgálják, ami egyúttal a Kbt. 2. § (2) bekezdésében az ajánlatkérőkkel szemben elvárt azon, szintén alapelvi követelményt is magában foglalja, hogy az ajánlatkérőnek a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét és az egyenlő bánásmódot biztosítania kell. Megfelelő az az alperesi jogértelmezés, hogy a Kbt. által szabályozott jogintézmény akkor töltheti be rendeltetését, amennyiben az a tájékoztatást kérő számára a már ismertetetteken túl további információkat közöl, különösen abban az esetben, amikor előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére is sor került. Önmagában az összegezés ezért nem biztosíthatja, nem helyettesítheti a megfelelő tájékoztatást, mert az nem tartalmaz minden olyan adatot, amelyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálása során figyelembe vett. A jogalkotó az összegezés tartalmához képest írt elő többletkötelezettségként további tájékoztatási kötelezettséget az ajánlatkérő számára. Az alperes ezért helytállóan rögzítette határozatában (60. bekezdés), hogy a Kbt. 45. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az a kötelessége, hogy bemutassa, hogy a nyertes ajánlat miért ért el jobb helyezést; az ajánlat jellemzőit úgy kell bemutatni, hogy abból a tájékoztatást kérő megismerje azokat a körülményeket, amelyekre figyelemmel az ajánlatkérő előnyösebbnek ítélte meg a nyertes ajánlatot; ebből következően pedig a tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az meghaladja a bontáson közölt, illetve az összegezésből megismerhető adatokat. A Kbt. 45. § – 2023. január 1. napjával hatályba lépett – (3) bekezdése ugyancsak a közbeszerzések nagyobb átláthatóságát biztosítja annak lehetővé tételével, hogy a kérelmezők ellenőrizni tudják, hogy valamely adat üzleti titokká minősítésére a vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban került sor, így megfelelő információkkal rendelkezhetnek ahhoz, hogy az iratbetekintési joguk jogellenes korlátozása, vagy a tájékoztatás hiányossága ellen fellépjenek. Az EUB a Klaipėdos transportas (C-927/19) ügy 122-123. pontjában kimondta, hogy ilyen esetben az ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell jelölnie azokat az indokokat, amelyek miatt úgy véli, hogy a kért információk bizalmasak, valamint az információk bizalmas jellegének megőrzése mellett a lehető legteljesebb mértékben közölnie kell az információt kérő ajánlattevővel azok alapvető tartalmát. Ennek oka elsősorban a hatékony jogorvoslathoz való jog biztosításának jobb lehetővé tétele. Jelen ügyben az alperesi határozatban is részletesen rögzített tényállásból megállapítható volt, hogy a tájékoztatás kérelmezője az eljárás során következetesen kifogásolta a nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelőségét az ár tekintetében, azonban figyelemmel arra, hogy a részletes árindokolás teljes tartalmát üzleti titoknak nyilvánította a nyertes ajánlattevő, el volt zárva attól, hogy megismerhesse azon okokat, amelyek alapján a felperes az árindokolást megfelelőnek, az ajánlatot érvényesnek fogadta el. A kérelmező tájékoztatáskérése olyan adatok megszerzésére irányult, amely álláspontja szerint nem sértette az üzleti titkot, de lehetőséget biztosított volna számára arra, hogy az ajánlat megfelelőségét ellenőrizhesse, és így eldönthesse, hogy élni kíván-e jogorvoslati jogával. A felperes alaptalanul érvelt azzal, hogy a mindösszesen nettó ajánlati ár megfelelő tájékoztatás volt arról, hogy a kérelmező megismerhesse, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata miért előnyösebb az övénél. A jogszabály szövege szerint a nyertes ajánlat jellemzőiről szükséges tájékoztatást adni, ezért nem elegendő a felolvasólapon szereplő adatok megadása. A felperes azzal sem teljesítheti a tájékoztatási kötelezettségét, hogy jogszabályokat jelöl meg és az sem elegendő, ha megjelöli azokat a dokumentumokat, amelyek a bírálat szempontjait rögzítik. A felperes valójában kizárólag a nyertes ajánlattevő által megadott mindösszesen nettó ajánlati árat adta meg, érvelése szerint ezzel teljesítette tájékoztatási kötelezettségét, ami nem felel meg a joggyakorlat fent kifejtett értelmezésével alátámasztott jogalkotói elvárásnak. A kérelemből egyértelműen kitűnt, hogy a kérelmező az árindokolás megfelelőségét, közvetlenül az ajánlati ár megfelelőségét, annak felperes általi értékelésének jogszerűségét kívánta megismerni, amelyet a jogintézmény lehetővé tesz. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az árindokolás nem tartozik a jogintézmény fogalmi körébe, nem terhelt ezen tájékoztatási kötelezettséggel. A felperes által nyújtott tájékoztatásból a kérelmező nem ismerhette meg, hogy a felperes ajánlatkérő megfelelő értékelést végzett-e az árindokolás elfogadásával, mivel pusztán annyit közölt, hogy az árindokolást, kiegészítő árindokolást megfelelőnek találta, az megfelel a jogszabályoknak és a felperes felkérésének, illetve, hogy a benyújtott tájékoztatáskérésben felsorolt adatokat az árindokolás – amennyiben az releváns – tartalmazta. Ebből a kérelmező nem ismerhette meg, hogy milyen adatot tartott a felperes relevánsnak, és mit nem, miért volt megfelelő az árindokolás, miként felelt meg a jogszabályoknak. A felperes valójában megtagadta a tájékoztatás megadását az üzleti titokra hivatkozással. Ez esetben viszont a Kbt. 45. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást kellett volna adnia, amit szintén elmulasztott. Nem közölte ugyanis az általa elfogadott üzleti titokként kezelés indokait és az üzleti titokként kezelt információk alapvető jellegét. Azzal, hogy a felperes utalt az üzleti titokként kezelés nyertes ajánlattevő általi indokolására, annak a kérelmező általi megismerhetőségére, még nem tesz eleget ezen kötelezettségének, ugyanis ezen rendelkezés alapján a kérelmező nem az üzleti titokká nyilvánításnak a titokgazda által megjelölt indokaira kíváncsi, hanem szintén arra, hogy az ajánlatkérő ezt az indokot miért fogadta el, és miért kezeli üzleti titokként a részére ki nem adott információkat. A felperesnek tehát nem az üzleti titok indokolásának bemásolását kellett volna elvégeznie, hanem arról kellett volna számot adnia, hogy miért fogadta el az üzleti titok indokolást. Mindezek alapján az alperes helytállóan állapította meg, hogy a tájékoztatás nem volt alkalmas arra, hogy a kérelmező ismereteket szerezzen a nyertes ajánlat jellemzőiről, ezért nem felelt meg a Kbt. 45. § (2) bekezdésének, továbbá helytállóan állapította meg azt is, hogy a felperes nem közölte a Kbt. 45. § (3) bekezdése szerint az érintett információk üzleti titokként való kezelésének indokait és az információk alapvető jellegét.