Címszavak: közbeszerzés, statisztika, európai uniós finanszírozás, operatív program, EU-s támogatást felhasználó közbeszerzés
2021-ben az ajánlatkérők összesen 7676 db eredményes közbeszerzési eljárást[1] folytattak le 4221,8 milliárd Ft összértékben, melyeknek több, mint a negyede, megközelítőleg 27 százaléka, szám szerint 2102 db eljárás használt fel európai uniós forrást. Annak ellenére, hogy a közbeszerzési eljárások száma kis mértékben ugyan, de növekedett 2020-ról 2021-re (245 darabbal), az európai uniós forrásokhoz köthető közbeszerzési eljárások száma viszont 210 darabbal csökkent. Ezeknek az eljárásoknak az összértéke 1389,1 milliárd Ft-ot tett ki, ami viszont majdnem pontosan a harmada (32,9%) az összes eljárás 4221,8 milliárd forintos értékének. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2021-ben a közbeszerzések összértékének harmadához kapcsolódott uniós támogatás. (Meg kell jegyezni, hogy ezek az információk nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk).
Az 1. ábra szemlélteti az elmúlt 3 év ezzel kapcsolatos főbb statisztikai mutatóit, melyből jól látható, hogy mind a közbeszerzési eljárások, mind az EU támogatást felhasználó eljárások összértéke jelentősen növekedett, előbbi majdnem 30 százalékkal, utóbbi pedig több, mint másfélszeresére, 56%-kal lett magasabb, meghaladva ezzel a koronavírus-járvány előtti évben, 2019-ben mért összértékek szintjét is. A rendelkezésre álló adatokból az is kiszámítható, hogy míg 2019-ben az összes eljárásnak körülbelül 40 százalékához, addig 2021-ben közelítőleg már csak 27 százalékához kapcsolódott uniós támogatás (2018-ban ez az arány 47% volt).
Az elmúlt évek leggyakoribb, legtöbb támogatást nyújtó operatív programjai az alábbiak:
- TOP: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
- EFOP: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
- GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
- KEHOP: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
- VEKOP: Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
- KÖFOP: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program
- VP: Vidékfejlesztési Program
- IKOP: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
2021-ben még meg kell említeni a CEF (Connecting Europe Facility) Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nevű programot is, ami ugyan csak 18 db eljáráshoz kapcsolódott, de ezek az eljárások több, mint fél milliárd Ft összértéket tettek ki, ezért ki kellett emelni a többi közül. (A korábbi években ez a program, a nem túl jelentős súlya miatt az Egyéb kategóriában került elszámolásra.) Az Egyéb kategóriában a kisebb összértékű támogatásokat jelentő programok összevontan szerepelnek, mint pl.: INTERREG: Interregionális Együttműködési Operatív Program; BBA: Belső biztonsági Alap; LIFE: (L'Instrument Financier pour l'Environnement) az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszköz; MAHOP: Magyar Halgazdálkodási Operatív Program; RSZTOP: Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program; RRF (Recovery and Resilience Facility): Helyreállítási és Ellenállóképességi eszköz, (mely 2021-ben egy új program, az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alapból megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak); valamint azok az eljárások is az egyéb kategóriába kerültek, amelyek egyszerre több programból nyertek el támogatást.
Az 1. táblázat adataiból és az azok alapján készült 2. ábra grafikonjából látszik, hogy az uniós támogatottságú közbeszerzési eljárások túlnyomó többsége a TOP programból származó forrásokat használt fel - a korábbi évekhez hasonló módon -, az eljárások több, mint 44 százaléka (44,3%) kapcsolódott ehhez a programhoz, bár összértéket tekintve csupán 15%-os arányt képviseltek. Az eljárások mintegy 15 százaléka (14,4%) az EFOP program kifizetéseihez volt köthető, harmadik helyen pedig az eljárások 11 százalékával a GINOP program szerepelt. Ennek a három programnak a támogatásából részesült az eljárások közel 70 százaléka. A többi programhoz kapcsolódó eljárások számaránya egyenként 10% alatt maradt. Ugyanakkor látható az is, hogy az eljárások összértéke alapján a CEF program áll az első helyen nagyon kimagasló értékkel, több mint fél milliárd forinttal. Az uniós támogatást tartalmazó eljárások összértékének 36,2 százaléka kapcsolódott ehhez a programhoz, annak ellenére, hogy szám szerint viszont a legkevesebb eljárást (18 db) finanszírozott, tehát ezek az eljárások jutottak a legnagyobb összegű támogatásokhoz. Az ehhez a programhoz kapcsolható egyes közbeszerzési eljárásokat megvizsgálva, megállapítást nyert, hogy 3 nagy értékű vasútvonal építési beruházás növelte meg az összértéket ilyen jelentős módon. A CEF program esetében, az egy eljárásra jutó összeg nagyságrenddel nagyobb, mint a többi programnál: 27,9 Mrd Ft, az egy eljárásra jutó legkisebb összegű támogatás pedig a (VP) Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódik, 81 millió Ft. Az egy eljárásra jutó átlagos érték 661 millió Ft volt. Az is elmondható, hogy a CEF a TOP programmal együtt, több mint a felét tette ki az EU-s támogatottságú eljárások összértékének (51,6%), a másik fele a többi 8 programhoz volt köthető.
A 3. és 4. ábra azt szemlélteti, hogy az összes közbeszerzési eljáráson belül, az európai uniós finanszírozást tartalmazó közbeszerzési eljárások számának, illetve értékének, mekkora hányada tartozott a nemzeti és mekkora az uniós eljárásrendbe 2021-ben. Látható, hogy az uniós forrást felhasználó közbeszerzési eljárások kicsivel több, mint 70 %-a (71,6%) nemzeti eljárásrendben valósult meg, viszont az eljárások összértékét tekintve majdhogynem fordított a helyzet, a nemzeti eljárások aránya csupán 16%. Az uniós eljárásrendbe tartozó, EU finanszírozáshoz kapcsolódó eljárások számaránya nem érte el a 30 százalékot (28,4%), de ezeknek az eljárásoknak az értéke az összértéknek körülbelül 84 százalékát tette ki. Az nem meglepő, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések kevesebb számú, de nagyobb értékű eljárásokat foglaltak magukba, de az adatok elemzéséből az is elmondható, hogy az uniós programokkal támogatott közbeszerzések esetében 10 százalékkal nagyobb az aránya a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek (és így értelemszerűen 10 százalékkal kisebb az uniós eljárásrendűeké), mint az összes eljárás esetében, ahol körülbelül a 60%-40%-os arány valósult meg.
A két eljárásrendben külön-külön, operatív programok szerint vizsgálva az uniós finanszírozást tartalmazó eljárásokat elmondható, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések (lásd 5. ábra) több, mint a fele (darabszámban 56 százaléka, összértékben 61 százaléka) a TOP programhoz kötődött. 2020-hoz képest 6-8 %-kal még nőtt is ennek a programnak a súlya a közbeszerzések finanszírozásával kapcsolatban. Jelentős volt még az EFOP program szerepe is, így együttesen ez a két program lefedte az eljárások mintegy 70 százalékát, mind az eljárások számának, mind értékének tekintetében. A többi operatív programhoz kötődő eljárások számaránya és értékaránya is 10% alatt maradt. A 6. ábrán szembetűnő, hogy az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetén nem annyira hasonló az eljárások értékének és számának megoszlása, mint a nemzeti eljárásrendben. A legfeltűnőbb, hogy a nemzeti eljárásrendben szerepet sem kapó CEF programhoz kapcsolódott az összérték több, mint 40 százaléka (43%), annak ellenére, hogy ez csak 18 db eljárást jelentett. Markáns különbség az is, hogy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekhez képest, jóval kisebb jelentőséggel bírtak a TOP programhoz kapcsolódó eljárások, darabszámban 15%-ot, értékben pedig csupán 7%-ot tettek ki. A KÖFOP-VEKOP, EFOP, GINOP, és TOP programok számosságukat illetően hasonló, egyenként 15-16 %-os arányt testesítettek meg, de az értékarányaik tekintetében már változatosabb megoszlást produkáltak. A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó eljárások elhanyagolhatóak voltak: mind számarányukban, mind értékarányukban csupán 1% alatti hányadot képviseltek, így a diagramokon nem lehetett észrevehető módon ábrázolni őket.
Az európai uniós finanszírozást tartalmazó eljárások adatainak a főbb beszerzési tárgyak (építési beruházás; árubeszerzés; szolgáltatás-megrendelés) szerinti elemzése azt mutatja, hogy mind az eljárások számát, mind pedig értékét tekintve nagyon domináns az építési beruházások szerepe, sokkal inkább, mint az összes közbeszerzési eljárás viszonylatában. (Lásd: 7.-10. ábra.) Az uniós forrást felhasználó eljárások több, mint 60 százaléka (62%) volt építési beruházás tárgyú közbeszerzés (az összes eljárás körét tekintve ez az arány 39%-ot tett ki). Az építési beruházások túlnyomó többsége, szintén több, mint 60 százaléka a TOP projekthez kapcsolódott (9. ábra). Az árubeszerzések csupán a negyedét tették ki az uniós támogatottsággal bíró közbeszerzéseknek (24%), ami mintegy 10 százalékponttal kevesebb az összes eljáráson belüli arányukhoz képest (34%). Az árubeszerzések közel 30%-a az EFOP programhoz kötődött. A szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzések az EU-s finanszírozást tartalmazó eljárások körében csak kis hányadot képviseltek, arányuk 14% volt, ami közelítőleg a fele az összes eredményes közbeszerzési eljáráson belüli arányuknak (27,2%). Az egyes főbb operatív programok viszonylag hasonló arányban képviseltették magukat a szolgáltatás tárgyú közbeszerzésekben.
Ami az eljárások értékét illeti (lásd: 8. és 10. ábra), még erősebben érvényesül az építési beruházások uralkodó szerepe, értékük több, mint háromnegyedét (77%) teszi ki az uniós támogatottsággal rendelkező eljárások összértékének, ez az arány az összes közbeszerzési eljárás körében csak 62,4 % volt, tehát közelítőleg 15 százalékponttal nagyobb az építési beruházások aránya az uniós finanszírozású közbeszerzések esetében. Az építési beruházások értékének majdnem a fele, több, mint 46 százaléka a CEF programhoz kapcsolódott, közelítőleg 500 milliárd Ft-ot kitéve. Viszonylag jelentős összértéket képviseltek még a TOP és KEHOP programokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások is, a TOP programhoz tartozó eljárások értéke mintegy 20%-át fedte le az összértéknek, a KEHOP 16%-át, a három projekt együttvéve pedig több, mint 82%-ot képviselt. Az árubeszerzések összértéke csupán 15%-os arányt tett ki, ezen belül a KÖFOP-VEKOP programokhoz kapcsolódó eljárások voltak a legjelentősebb összegűek, majdnem 70%-ot kitéve az árubeszerzések összértékén belül, a többi program részaránya 10% alatt maradt. A szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzések értékaránya összesen 8% volt az uniós támogatottságú eljárások esetében, szemben az összes közbeszerzési eljáráson belüli arányukkal, mely, több mint 20%, tehát az összes eljárás esetében megelőzték ezáltal az árubeszerzéseket, mely utóbbiaknak az értékaránya 17% volt. A szolgáltatás-megrendelés tárgyú EU finanszírozásban részesült közbeszerzések értékének közel egynegyede (24,3%) a KÖFOP-VEKOP programokhoz kapcsolódott, másik negyede az IKOP-hoz.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek, központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek és egyéb szervezetek) szerint elemezve az adatokat kiugró értékeket tartalmazó, változatos arányú eloszlást kapunk mind az eljárások számára (amit a 11. ábra diagramja szemléltet), mind értékére vonatkozóan (12. ábra). Azonban itt meg kell jegyezni, hogy ezek az ajánlatkérői arányok nem meglepőek, mert az egyes operatív programok tárgyuknál fogva jobban irányulnak az önkormányzatok felé, mások a közjogi szervezeteket támogatják vagy a közszolgáltatókat stb., tehát ez a megoszlás az operatív programok sajátosságait tükrözi. Így az is érthető és értelmezhető, hogy egyes ajánlatkérők esetében bizonyos programok zéró értékkel szerepelnek, pl. a közszolgáltató szervezetek nem vettek igénybe EFOP, GINOP, KÖFOP, VEKOP, VP támogatásokat, a támogatott szervezetek nem használtak fel se IKOP, se CEF forrást, vagy elmondható, hogy a VP programból csak a regionális-, a központi szintű- és a támogatott szervezetek részesültek. Az EU-s finanszírozást tartalmazó közbeszerzési eljárások mintegy 60%-át (59,1%) a regionális ajánlatkérők bonyolították le, és ezek 70 százaléka a TOP programból elnyert támogatást használt fel, így ez a 870 db eljárás az összes EU-s támogatottságú eljárás több, mint 40%-át (41,4%) tette ki. Az eljárások értékét tekintve viszont az Egyéb szervezetek kategóriájába eső ajánlatkérők által lefolytatott, a CEF programból felhasznált támogatással rendelkező eljárások értéke adta ki az összes EU-s támogatottsággal rendelkező eljárás értékének több, mint harmadát (34 %), 471,7 Mrd Ft-ot, ezáltal messze a legmagasabb értéket produkálták.
A kkv-k által elnyert közbeszerzési eljárások aránya 2021-ben is nagyon jelentősnek bizonyult, az összes eredményes eljáráson belül 85% volt, ami közérthetőbben annyit tesz, hogy minden 100 db eljárásból 85 db-ot kkv-k nyertek el és az elnyert eljárások értékének aránya pedig majdnem elérte a 60 %-ot, ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy minden közbeszerzésen elnyert 100 Ft-ból 60 Ft a kkv szektorhoz került. Az európai uniós finanszírozást tartalmazó eljárásokon belül még ennél is nagyobb a kkv szektor térnyerése, közel 8 százalékponttal magasabb a kkv-k számaránya: 93%, viszont ugyanennyivel kisebb lett az értékarányuk: 52%.
Operatív programok szerint vizsgálva az adatokat (lásd: 13. ábra) az derül ki, hogy ehhez a 93%-hoz nagyon közeli értékeket kapunk az egyes programokon belül a nyertes kkv-t tartalmazó eljárások számarányára, kivételt képeznek ez alól az IKOP és a CEF projektek, amelyek esetében 76%-os illetve 56%-os volt a nyertes kkv arány. Az értékarányt tekintve is a CEF programhoz kapcsolódott a legkisebb hányad 0,5%, ami kiugróan alacsonynak számít, egy outlier. Magyarázata, amint már említettem, hogy 2021-ben a CEF programból finanszíroztak néhány nagyon nagy értékű, többszáz milliárdos építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárást, amit nagyvállalatok nyertek el, nem kkv-k. Ugyanakkor a programok többsége esetében a kkv-k által elnyert eljárások értékének aránya jóval magasabb volt az összes eljárásra vonatkozó kkv nyertességi aránynál (60%) és az átlagnál is (70%).
Az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó közbeszerzések negyedévenkénti megoszlását szemlélteti a 14. ábra. Ezeknek az eljárásoknak a darabszáma viszonylag egyenletes eloszlású az egyes negyedévek között, maximálisan 8,5 százalékpontos különbség tapasztalható a legtöbb eljárást magába foglaló 1. negyedév és a legkevesebbet tartalmazó 3. negyedév között. Összességében elmondható, hogy a legtöbb EU-s finanszírozáshoz kapcsolódó eljárás 2021. első negyedévében zajlott le, 617 db, ami az összes EU-s eljárás közel 30 %-át jelentette (29,4%). A 2. negyedéves érték is hasonlóan magas volt, április-június közötti időszakra esett az eljárások 28%-a, 591 db eljárás. A 2. félév első felében, azaz a 3. negyedévben volt a legkisebb az eljárások száma: 440 db, ez az eljárások kb. ötödét tette ki csupán, az utolsó negyedévben is csak kevéssel, 14 darabbal több EU-s támogatottságú eljárást bonyolítottak, szám szerint 454 db-ot.
Az egyes operatív programokat külön-külön is megvizsgálva (15. ábra) az tapasztalható, hogy a legnagyobb arányú különbség a negyedévek darabszám adatait illetően a Vidékfejlesztési Operatív program esetében lépett fel, a 3. negyedévben lefolytatott VP-hez kapcsolódó eljárások száma az ötödére esett vissza az 1. vagy a 2. negyedév adatához képest. A GINOP projekthez kötődő eljárások mutatták a legkiegyenlítettebb megoszlást a negyedévenkénti darabszám tekintetében. Mivel a TOP programhoz kapcsolódott a legtöbb eljárás, ezért a grafikonon ennek a leglátványosabb a negyedéves eloszlása.
Ami az operatív programokhoz kapcsolódó eljárások értékét illeti, már jóval nagyobb ingadozások figyelhetőek meg az egyes negyedévek között, még összességében is máshogy alakultak az arányok, mint a darabszámok esetében. A 3. negyedév és a 4. negyedév között majdnem 27 százalékpontos volt a különbség, az eljárások összértékének több, mint 40%-a (42,7%), közelítőleg 600 milliárd Ft az utolsó negyedévhez köthető, míg a harmadik negyedévben csak 16% volt az értékarány, ami körülbelül 220 milliárd forintnyi összeget takart.
Sokkal jelentősebb szórást mutattak az egyes operatív programok negyedévenkénti értékei is. A legnagyobb arányú különbség a CEF program esetében volt tapasztalható, ahol a 4. negyedévi összérték 344,5 Mrd Ft-ot tett ki, míg a 3. negyedében csak 6,1 Mrd Ft-ot. Általánosságban elmondható, hogy a programok többségénél több mint 30 százalékpontos különbségeket lehetett megfigyelni a negyedéves minimum és maximumok között. A legkiegyensúlyozottabb eloszlás az értékek tekintetében a TOP projekt esetében volt tapasztalható.
A 17. ábra térképe az európai uniós forrást felhasználó közbeszerzési eljárások számának megoszlását szemlélteti az ajánlatkérők megyéje szerint, kivéve azokat az eljárásokat, ahol több megyéből több ajánlatkérő is szerepel, hiszen ebben az esetben nem lenne egyértelmű a besorolás. Itt kell azt is megjegyezni, hogy az EU-s támogatottságú eljárások teljesítésének a helye nem minden esetben egyezik meg az ajánlatkérők megyéjével. A térképről jól látszik Budapest dominanciája, a lebonyolított eljárások több, mint az ötöde (22,3%-a) fővárosi ajánlatkérőkhöz köthető, ez 429 db köszbeszerzési eljárást jelent.
Budapest után a legtöbb EU-s finanszírozású eljárás az észak-keleti megyékben zajlott, nevezetesen: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az eljárások mintegy 10%-a, 198 db eljárás; Hajdú-Bihar megyében 147 db, ami 7,6%-os számarányt jelentett; és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez pedig 134 db közbeszerzés volt köthető, ez 7%-os részesedés az eljárások számából. Jelentősebbnek mondható még Baranya megye, ahol szintén több, mint száz ajánlatkérő nyert el EU-s finanszírozást a közbeszerzéséhez (106 db, 5,5%). Budapesthez és a fentebb felsorolt 4 megyéhez köthető az eljárások több mint a fele (52,7%), viszont a többi megyében 5 % alatt maradt az eljárások számának aránya.
Az EU finanszírozást felhasználó eljárások értékének megyék szerinti megoszlása kevésbé lenne látványos a térképen, mert ebben a tekintetben még drasztikusabb a különbség Budapest és a többi megye között, még inkább érvényesül Budapest kiemelkedő szerepe. Az összérték több, mint háromnegyede (77,6%) volt köthető a fővároshoz, a többi megyében pedig 2% vagy az alatt maradt az értékarány, így nem lett volna értelme ábrázolni térképen az erre vonatkozó adatokat.
[1] Az adatok nem tartalmazzák azon eljárások adatait, amelyek keretmegállapodások megkötésére irányultak. A továbbiakban eljárás/közbeszerzési eljárás alatt mindig az eredményes, keretmegállapodás nélküli eljárásokat értjük.
[2] Több eljárást is együttesen finanszíroznak, ezért együtt szerepelnek a kimutatásban.