Kérdések és válaszok

1. Az ajánlatkérő „két új épület és új út építésére irányuló” közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A közbeszerzési eljárás becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Három rész vonatkozásában lehetne ajánlatot tenni. 1.1. Helytálló-e az az értelmezés, amely szerint az új út és új épület kivitelezésére irányuló, nemzeti eljárásrendben indítandó közbeszerzési eljárás esetén alkalmazni kell a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet] 13. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt előírásokat? 1.2. Helytálló-e az az értelmezés, amely szerint a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt előírások alkalmazására irányuló kötelezettség fennállását részajánlati körönként szükséges vizsgálni az ajánlatkérőnek, és az összes új épület vagy új út építésére irányuló rész vonatkozásában alkalmazni kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó rendelkezéseit? 1.3. Helytálló-e az az értelmezés, amely szerint a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok előírása nem mentesíti az ajánlatkérőt a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt előírások alkalmazása alól?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

1.1. Ha az állásfoglalás kérés szerinti közbeszerzési eljárás részben vagy egészben új épület vagy új közút kivitelezésére irányul, az ajánlatkérőnek - a közbeszerzési eljárás becsült értékére tekintet nélkül - kell alkalmazni 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. § vonatkozó előírásait.

Az épület kivitelezése tekintetében a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében, a közút kivitelezésével kapcsolatban pedig a 13. § (2) bekezdésében rögzített szempontok valamelyikét kell alkalmazni a műszaki leírásban a műszaki követelményrendszer részeként, vagy értékelési szempontként, vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként.

Ha az állásfoglalás kérésben említett közbeszerzés egyszerre irányul új épület és új közút kivitelezésére, úgy mindegyik beszerzési tárgy tekintetében meg kell felelni a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak.

A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott környezetvédelmi szempontok helyett csak állami építési beruházások esetében alkalmazható más elvárás a 13. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, azonban az állásfoglalás kérés nem utalt állami építési beruházás érintettségére.

A közútnak nem minősülő utak kivitelezésére nem terjed ki a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet tárgyi hatálya. Az állásfoglalás kérés tartalma alapján nem egyértelmű, hogy az érintett közbeszerzés közútnak minősülő út kivitelezésére irányul-e.

1.2. Minden rész esetében vizsgálni kell, hogy szükséges-e előírni a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi szempontokat. Minden kiemelt beszerzési tárgyat tartalmazó (így különösen az állásfoglalás kérésben említett új épület vagy új közút kivitelezésére irányuló) rész esetében alkalmazni kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet adott beszerzési tárgyra vonatkozó előírásait. (Az új épület, illetve új közút kivitelezésére vonatkozó előírások tekintetében az 1. kérdésre adott válasz tekintendő irányadónak.)

Csak azon részek esetében nem relevánsak a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet rendelkezései, amelyek csekély mértékben sem irányulnak kiemelt beszerzési tárgynak minősülő műszaki igény megvalósítására, vagy a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet ad mentességet a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet előírásainak alkalmazása alól.

1.3. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok előírása nem váltja ki a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet előírásainak alkalmazására vonatkozó ajánlatkérői kötelezettséget.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

A Közbeszerzési Hatóság előzetesen feltételezi, hogy a „két új épület és új út építésére irányuló közbeszerzési eljárás” kifejezés egyetlen közbeszerzési eljárást jelöl, amelynek eredményeként két db új épület és egy darab új út kivitelezésére kerülne sor. Ezt támasztja alá az is, hogy a becsült értékkel kapcsolatban is csupán egyetlen számadatot tartalmaz az álláfoglalás kérés.

1.1. Ha az adott közbeszerzés tárgyát képező beszerzési igény – egészben vagy részben, bármilyen csekély arányban, – a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiemelt beszerzési tárgy(ak) megvalósítására (így különösen épület vagy közút kivitelezésére) irányul, a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében e kiemelt beszerzési tárgy(ak) vonatkozásában akkor is alkalmazandók a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó előírásai, ha az érintett közbeszerzés fő tárgya nem feleltethető meg a kiemelt beszerzési tárgyak egyikének sem [például vegyes beszerzések vagy eltérő CPV kódok esetében].

Kiemelt beszerzési tárgy érintettsége esetén a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet alkalmazása csak akkor mellőzhető, ha ezt a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet kifejezetten lehetővé teszi [lásd különösen a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (3) és (6) bekezdéseiben foglalt előírásokat].

A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében felsorolt kiemelt beszerzési tárgyak között nem az „utak”, hanem a „közutak” kivitelezése szerepel. Az állásfoglalás kérés tartalma alapján nem egyértelmű, hogy az érintett közbeszerzés közút kivitelezésére irányul, vagy a beszerzési igény tárgya közútnak nem minősülő útszakasz építése. Ezt az ajánlatkérőnek felelősen kell vizsgálni az érintett közbeszerzési eljárás előkészítése során, és a vizsgálat eredményére tekintettel kell mérlegelni, hogy szükséges-e 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben rögzített valamely környezetvédelmi szempont előírása vagy sem. Javasolt figyelembe venni a közutakra vonatkozó szakági jogszabályok rendelkezéseit is. [Például az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet 8. §-a és 5. melléklete ismerteti az országos és a helyi közutak útosztályait, az útosztályok jellemzőit, illetve az útosztályba sorolás feltételeit.]

Az utakkal összefüggő fogalmi meghatározásokkal kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság felhívja továbbá a figyelmet Az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelményekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum 2-3. oldalán található definíciós meghatározásokra is.^[1]

Az ajánlatkérő kiemelt beszerzési tárgyakkal kapcsolatos megállapítása, illetve a közbeszerzéshez kapcsolódó CPV kódok meghatározása nem irányulhat a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet alkalmazásának megkerülésére.

1.3. A 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet adott beszerzési tárgyra vonatkozó előírásai csak a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben mellőzhetők. A jogalkotó a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok előírásával kapcsolatban nem fogalmazott meg olyan kivételt, amelynek fennállása esetén az ajánlatkérők mentesülhetnek a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása alól.

^[1]https://circabc.europa.eu/ui/group/44278090-3fae-4515-bcc2-44fd57c1d0d1/library/447d9b29-26f2-4b6c-b585-ac335c2ca9af?p=2&n=10&sort=modified_DESC

2. Ugyanazon egyházi jogi személy több olyan intézményt (nevelési, oktatási, szociális) tart fenn, amelyek a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősülnek. Ezek az intézmények eltérő településeken, illetve vármegyékben működnek. Az intézmények mindegyike önálló jogi személy, önálló gazdasági egységgel rendelkezik, önállóan dönt a saját, fenntartótól elkülönülő önálló költségvetéséről, de a költségvetését a fenntartónak kell jóváhagyni. A kérdésekkel érintett intézmények jogképesek, ezért önállóan vállalhatnak szerződéses kötelezettségeket. 2.1. A Kbt. 16. § (4) bekezdése alapján részekre bonthatók-e intézményenként a különböző, Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősülő fenntartott intézmények részéről azonos időben felmerülő beszerzési igények, ha azok tárgya, illetve a beszerzésekhez kapcsolódó jogalap azonos, és a beszerzési igények tekintetében megfogalmazott szerződéses feltételek is megegyeznek? Helytálló-e az a feltételezés, hogy ebben az esetben csak azoknak az intézményeknek kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyeknek a beszerzési igénye eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a többi intézmény pedig a beszerzési szabályzat szerinti „egyszerű” beszerzést folytathat le? 2.2. Megalapozza-e a különböző, Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősülő intézmények részéről felmerült beszerzések közötti részekre bontási tilalmat az a tény, hogy mindegyik érintett intézménynek ugyanaz a fenntartója?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

2.1.-2.2. A Kbt. 16. § (4) bekezdése olyan beszerzési igények vonatkozásában szabályozza a becsült érték meghatározását, amely igények az ajánlatkérők (adott esetben az ajánlatkérőnek minősülő fenntartó) különálló működési vagy szervezeti egységei részéről merülnek fel. Ha az egyes fenntartott intézmények beszerzéseiket a saját nevükben bonyolítják, illetve ezen beszerzés eredményeként szintén a saját nevükben kötnek szerződést, feltehetően nem tartoznak a hivatkozott jogszabályhely hatálya alá, mivel ebben az esetben nem a fenntartó működési egységeiként, hanem önálló jogi személyiséggel rendelkező klasszikus ajánlatkérőként járnak el, akik a szerződő partnereikkel szemben önállóan viselik a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos jogi és gazdasági kockázatot. Az állásfoglalás kérésben közölt információk alapvetően ebbe az irányba mutatnak, de ennek felelős felülvizsgálata az ajánlatkérő kompetenciája.

A különböző ajánlatkérők állásfoglalás kérdésben hivatkozott beszerzései akkor tartoznak a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontási tilalom hatálya alá, ha azok együttesen szolgálják az ajánlatkérők egységes közös érdekét vagy az összes ajánlatkérő működését, gazdálkodását, beszerzéseit egységesen befolyásoló (adott esetben fenntartói) elhatározást. Ebben az esetben a beszerzések – a közös érdekekre vagy az egységes (adott esetben fenntartói) elhatározásra tekintettel megfogalmazott műszaki tartalmuk, funkciójuk, felhasználási céljuk, rendeltetésük alapján – egységet alkotnak. Az egységet alkotó, több ajánlatkérőt érintő közös beszerzési igény megvalósítására irányuló beszerzések becsült értéke nem bontható részekre kizárólag azért, mert az egyes beszerzéseket különböző ajánlatkérők bonyolítják le. Fontos, hogy a fenntartott intézmények beszerzései akár a fenntartó beszerzéseivel is alkothatnak egységet (akár a fenntartó érdekein alapuló igények megvalósítása tekintetében), e körben is vizsgálni szükséges a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontási tilalom fennállását.

Adott ajánlatkérő a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti becsült érték meghatározása körében akkor hagyhatja figyelmen kívül a többi ajánlatkérő beszerzési igényének értékét, ha azok megvalósításában nem érintett, és a beszerzés megindítására nem a többi ajánlatkérő beszerzéseire figyelemmel, illetve nem az összes ajánlatkérőt egyidejűleg érintő „központi” (adott esetben fenntartói) elvárásokra tekintettel kerül sor.

Egyedileg, a beszerzéseket érintő azonosságok okára és céljára figyelemmel mérlegelhető, hogy ezek az adottságok a beszerzések közötti funkcionális egység fennállásából következnek-e. A kérdező nem ismertette, hogy miből adódik a beszerzési feltételek azonossága és a beszerzések egyidejűsége, ezért a részekre bontási tilalom fennállásával kapcsolatban általános érvényű megállapítás nem tehető.

Amennyiben a fenntartott intézmények azonos tárgyú és egyidejű beszerzéseit támogatásból finanszírozzák, javasolt azt is mérlegelni, hogy a kapcsolódó pályázati felhívások, illetve támogatási okiratok előírásaiból következik-e olyan közös projektcél, amely adott esetben megteremti a beszerzések közötti egységet.

A fenntartó beszerzések koordinálásával kapcsolatos tevékenysége adott esetben megalapozhatja a fenntartott intézményeket érintő beszerzések közötti részekre bontási tilalmat, de ez nem szükségszerű következménye a fenntartói működésnek. Ezt minden esetben egyedileg, a fenntartó konkrét tevékenységére, döntéseire, utasításaira, illetve a beszerzéseket érintő szabályzatok, dokumentumok (például szervezeti és működési szabályzatok, beszerzési szabályzatok, a fenntartott intézmények létesítéséről, alapításáról rendelkező okiratok) előírásaira figyelemmel szükséges vizsgálni. A fenntartó tevékenységének vizsgálatát segítő szempontokat jelen állásfoglalás indokolás része tartalmazza.

Adott ajánlatkérőnek a Kbt. rendelkezései [így különösen a Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti részekre bontási tilalom szabályai] szerint megállapított becsült értékre, a beszerzés Kbt. 8. § szerinti tárgyára, valamint a vonatkozó értékhatárra figyelemmel szükséges mérlegelni a közbeszerzési kötelezettség fennállását, illetve a kérdésben hivatkozott beszerzési szabályzat szerinti „egyszerű” beszerzés alkalmazhatóságát. (A 2026. január 1-jétől hatályos értékhatárokról a Közbeszerzési Hatóság Elnöke 2025. december 29-én tájékoztatót^[2] bocsátott ki.) Az állásfoglalás kérés szerinti információk alapján feltehetően a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat szükséges figyelembe venni.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

2.1.-2.2. Az ajánlatkérők által bonyolított beszerzések Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti becsült értéke kapcsán minden olyan beszerzést figyelembe kell venni, amelyek a becsült érték megállapítása szempontjából vizsgált beszerzéssel egységet alkotnak. A részekre bontási tilalom fennállását a beszerzések műszaki tartalmára, rendeltetésére, felhasználási céljára, illetve az egyes beszerzési tárgyak közötti műszaki-gazdasági funkcionális egységre tekintettel kell megállapítani.

Nem csupán azok a beszerzések tartozhatnak a részekre bontási tilalom hatálya alá, amelyeket ugyanaz az ajánlatkérő bonyolít le. Adott ajánlatkérőnek a részekre bontási tilalom fennállását mind a „saját”, mind a más ajánlatkérőkkel (például a fenntartóval, illetve a további fenntartott intézményekkel) közös beszerzései tekintetében vizsgálni kell, mivel ezek rendeltetése egységet alkothat. A fenntartó egységes elvárásai is megteremthetik a különböző ajánlatkérők (például a fenntartott intézmények) által bonyolítandó beszerzések közötti egységet.

Az ajánlatkérők beszerzései tekintetében elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy mikor van szó egységes beszerzésekről, azaz a beszerzések műszaki tartalma, funkciója, illetve felhasználási célja, rendeltetése alapján mely beszerzések „tartoznak össze”. Amennyiben több ajánlatkérő beszerzése egységet alkot, akkor a közbeszerzés megvalósítható egy eljárásban vagy akár külön-külön is, viszont mindkét esetben figyelembe véve az összesített becsült értéket.

Az egységes beszerzési igényt megvalósító ajánlatkérők száma és az általuk bonyolított eljárások mennyisége a részekre bontás és a becsült érték meghatározása szempontjából nem releváns. Több ajánlatkérő egységes közös beszerzési igénye kapcsán a vonatkozó útmutató [A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (2021.09.30.) (a továbbiakban: Útmutató)] hangsúlyozza, hogy a beszerzési igény megvalósításában érintett ajánlatkérők személye a részekre bontás tekintetében pusztán kisegítő szempont. A közös beszerzési igény több, eltérő ajánlatkérő által bonyolított eljárás eredményeként is megvalósítható, azonban ez esetben is figyelemmel kell lenni a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írottakra.

Az állásfoglalás kérés csupán általánosságban utal a beszerzési feltételek azonosságára, illetve a beszerzések egyidejűségére. Mindez adott esetben a beszerzéseket összekötő közös finanszírozási konstrukcióból is következhet. Amennyiben a fenntartott intézmények állásfoglalás kérésben hivatkozott beszerzéseire ugyanazon vagy hasonló pályázati konstrukcióból biztosítják a fedezetet, a kapcsolódó pályázati felhívásokból és támogatási okiratokból következő közös projektcél is megalapozhatja a támogatásban részesülő ajánlatkérők beszerzései közötti egységet különösen akkor, ha az érintett intézmények konzorciumi partnerként működnek együtt ugyanazon közös projekt megvalósítása érdekében.

A támogatáspolitikai projekt önmagában nem jelöli ki a részekre bontás határait, tehát a beszerzések különböző projektekben történő megvalósítása nem alapozza meg a becsült érték részekre bontását. Ugyanakkor az egy projekt ténye a beszerzéseket összekapcsolhatja a becsült érték meghatározása szempontjából, hiszen a közösen elérendő projektcél önálló funkcionális egységet is létrehozhat. A D.565/8/2024. számú döntőbizottsági határozat értelmében az egy projekt fogalmát az uniós és a nemzeti joggyakorlat is funkcionálisan közelíti meg, és a beszerzési igények egységességének megítélése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír az azonos projektcél fennállása [D.565/8/2024. számú döntőbizottsági határozat 63. pontja].

Adott esetben a több ajánlatkérő (fenntartott intézmény, illetve a fenntartó) által közösen használt infrastruktúrák (például a közös könyvelési szoftver) egységes frissítését vagy cseréjét együttesen szolgáló azonos tárgyú és közel egyidejű beszerzések becsült értéke nem bontható részekre kizárólag azért, mert az egyes beszerzéseket más-más ajánlatkérő bonyolítja le, hiszen feltételezhető, hogy a beszerzések feltételeit valamennyi, az infrastruktúrák használatában érintett ajánlatkérő összehangolt érdekeire figyelemmel alakították ki. Ugyanez a megállapítás igaz a közös érdekeltségbe tartozó szolgáltatási rendszert érintő beszerzésekre is. Például, ha több ajánlatkérő ugyanabból a központi konyhából kapja az ételt, akkor a konyhafelszereléssel vagy a konyha felújításával kapcsolatos, több ajánlatkérői igényre tekintettel megindított, egységet alkotó beszerzések sem bonthatók részekre.

A fenntartó működése abban az esetben alapozhatja meg a fenntartott intézményhálózat (illetve az e körbe tartozó ajánlatkérők), valamint adott esetben a saját beszerzései közötti részekre bontási tilalmat, ha az érintett beszerzések kapcsán hozott fenntartói döntések tartalmából, illetve a fenntartó által gyakorolt jogkörökből a vizsgált beszerzések egységesítése, illetve a beszerzések közötti műszaki-gazdasági funkcionális egység megteremtésére irányuló fenntartói szándék következik.

Adott esetben előfordulhat, hogy a fenntartó érdekében áll, hogy a fenntartott intézményhálózat energiafelhasználását, működését optimalizálja, ezért maga dolgozza ki azokat az egységet alkotó beszerzési igényeket (például energetikai felújításra irányuló építési beruházásokat, világítástechnikai eszközök megrendelésére irányuló árubeszerzéseket, az egységes informatikai üzemeltetés, karbantartás lehetőségét biztosító informatikai beszerzéseket), amely beszerzési igényeknek valamennyi fenntartott intézmény (vagy a fenntartó által kiválasztott intézmények) tekintetében támogatnia kell a fenntartó érdekeltségébe tartozó közös rendeltetést. Ha a fenntartó meghatározott beszerzési tárgyak esetében magához vonja a fenntartott intézmények beszerzések előkészítésével, megindításával kapcsolatos jogait, illetve adott esetben maga a fenntartó rendeli el a fenntartott intézmények beszerzéseinek megindítását az általa meghatározott közös rendeltetés megvalósítása érdekében (például a könyvelési szoftver egységes lecserélése érdekében), a fenntartó kvázi ajánlatkérői szerepbe helyezi magát a fenntartott intézmények beszerzései tekintetében is. A fenntartott intézmények döntési kompetenciáját kizáró fenntartói cél megvalósítását szolgáló beszerzések akkor is egységet alkothatnak, ha azokat az önálló ajánlatkérőként regisztrált és jogképes, szerződéses kötelezettség vállalására jogosult fenntartott intézmények maguk bonyolítják le. Ezekben az esetekben a fenntartott intézmények – döntési kompetencia hiányában – csupán végrehajtják az eljárás lebonyolításával, illetve a szerződés megkötésével járó, fenntartó által meghatározott feladatokat, és a fenntartó „saját”, önálló döntési jogkörrel nem rendelkező működési vagy szervezeti egységeihez hasonló, végrehajtói szerepkört töltenek be.

Ugyanakkor, ha az ajánlatkérők (fenntartott intézmények) ténylegesen és igazolhatóan szabadon, egymástól függetlenül (például „kényelmi okokból”) döntenek úgy, hogy a fenntartó meghatározott beszerzésekkel kapcsolatos, kötelező érvényűnek nem tekinthető „ajánlásait” betartva járnak el mind a közbeszerzési dokumentumok tartalma, mind a beszerzések időpontja tekintetében, az azonosságot mutató, egyidejű beszerzések nem feltétlenül alkotnak automatikus egységet a különböző ajánlatkérők esetében. Ugyanakkor a részekre bontás jogszerűsége tekintetében minden érintett ajánlatkérőnek objektív módon igazolni és dokumentálni kell a beszerzések előkészítése körében, hogy a beszerzések megindításával, illetve a beszerzési feltételek meghatározásával kapcsolatos, korlátozás nélküli döntési kompetenciájuk igazolt és valós, nem csupán formális. Dokumentálni kell továbbá, hogy az adott beszerzésnek mi a rendeltetése, a saját beszerzéseket meghaladóan milyen további, más ajánlatkérőhöz kapcsolódó beszerzések vonatkozásában került sor a részekre bontási tilalom hatályának vizsgálatára, és az érintett ajánlatkérő e vizsgálat eredményeként milyen következtetésre jutott. Az állásfoglalás kérés szerinti esetben mind a fenntartó, mind a fenntartott intézmények tekintetében javasolt vizsgálni a részekre bontási tilalom fennállását.

Nem alapozza meg a fenntartó működése a részekre bontási tilalmat, ha csupán minőségbiztosítási szándékkal véleményezi a fenntartott intézmények által autonóm módon megfogalmazott beszerzési igények műszaki és szerződéses feltételeit. Természetszerű, hogy ugyanaz a fenntartó ugyanazon beszerzési tárggyal kapcsolatban hasonló szempontok szerint tesz észrevételeket. Ez önmagában nem igazolja a fenntartott intézmények beszerzései közötti egységet.

Előfordulhat, hogy a fenntartott intézmények bizonyos [adott esetben a Kbt. 17. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó] beszerzéseinek (például a villamos energia vásárlására, illetve a közétkeztetés megrendelésére irányuló beszerzéseknek) meg kell felelni a fenntartó által megfogalmazott tartalmi követelményeknek is. Amennyiben e követelmények teljesítése – a követelmények arányából, tartalmából, céljából adódóan – nem jár az ajánlatkérői szerepkör fenntartóra történő átruházásával, és a követelmények nem teremtenek a fenntartott intézmények (illetve adott esetben a fenntartó) beszerzései között funkcionális egységet sem, úgy önmagában a fenntartó tartalmi elvárásai, illetve azok közbeszerzési dokumentumokban történő átvezetése nem alapozza meg a beszerzések közötti részekre bontási tilalmat. Ezt minden esetben egyedileg szükséges vizsgálni.

Az állásfoglalás kérésben közölt információk önmagukban nem utalnak a Kbt. 16. § (4) bekezdésében foglalt előírások relevanciájára, azonban ennek felelős mérlegelése az ajánlatkérő feladata. Ha a fenntartott intézmények bizonyos beszerzések kapcsán nem gyakorolhatják az önállóságukat (például nem hozhatnak önálló gazdasági döntéseket, nem szerződhetnek a saját nevükben, illetve az igényeikre tekintettel megindított beszerzés eredményeként a fenntartó köt szerződést a nyertes ajánlattevővel), a fenntartónak kell ezen beszerzések becsült értékét figyelembe venni adott beszerzés Kbt. 19. § (3) bekezdése szerinti becsült értékének megállapítása során, mivel ezen beszerzések esetében a fenntartott intézmények a fenntartó különálló, de „önállótlan” működési vagy szervezeti egységeiként viselkednek.

---

^[2]https://kozbeszerzes.hu/kozbeszerzesek-az/magyar-jogi-hatter/elnoki-tajekoztatok/a-kozbeszerzesi-hatosag-elnokenek-tajekoztatoja-a-2026-januar-1-jetol-iranyado-kozbeszerzesi-ertekhatarokrol/

3. 3.1. A közbeszerzési dokumentumokban megjelölt referenciatermék tekintetében olyan egyenértékűségi feltételek kerültek megjelölésre, amelyek a referenciatermék tulajdonságaitól eltérnek. A nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő informatikai termék ezen egyenértékűségi követelménynek felel meg (nem pedig a referenciatermék tulajdonságainak). Ebben az esetben adott informatikai termék egyenértékűségét a referenciatermék tulajdonságaira, vagy a közbeszerzési dokumentumokban megjelölt egyenértékűségi feltételekre figyelemmel kell vizsgálni? 3.2. A 3.1. kérdésben leírt esetben kérheti-e az ajánlatkérőként szerződő fél utólag, a szerződés teljesítése során, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésben megjelölttől eltérő informatikai terméket szállítson? 3.3. Az ajánlatkérőként szerződő fél csak a szerződéskötést követően észlelte, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott és szerződésbe foglalt informatikai termék paraméterei nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumokban rögzített műszaki leírásnak. Ebben az esetben az ajánlatkérőként szerződő fél követelheti-e, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésben szereplő termék helyett a közbeszerzési dokumentumokban megadott referenciaterméket vagy azzal egyenértékű terméket szállítson? 3.4. Ha az ajánlatkérő a saját hibájából fakadóan nem a szándékainak megfelelő ajánlatot fogadott el, akkor a szerződéskötést követően, utólag követelhet-e más terméket a szerződésben rögzített informatikai termékhez képest?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

3.1.-3.2. A nyertes ajánlattevő által megajánlott termékek egyenértékűségét a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott egyenértékűségi szempontok alapján kell vizsgálni az ajánlatok bírálatára irányuló eljárási szakaszban (nem pedig a szerződés teljesítése során). A szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglalt előírások alapján kötött szerződés teljesítését, nemteljesítését vagy nem szerződésszerű teljesítését köteles felügyelni, ellenőrizni és dokumentálni.^[3] Az ellenőrzés alapjául szolgáló szerződéses előírások értelmezése a szerződő felek kompetenciájába tartozik.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján kötött közbeszerzési szerződés tartalmától eltérő teljesítés csak a felek közös akarategységén alapuló, a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás eredményeként követelhető. Szerződésmódosítás hiányában az ajánlatkérőként szerződő fél nem kötelezheti a nyertes ajánlattevőként szerződő felet a szerződésben foglaltaktól eltérő informatikai termék szállítására. A közbeszerzési dokumentumok nem egyértelmű követelményei nem eshetnek a nyertes ajánlattevő terhére.^[4] A közbeszerzési eljárás előkészítésével kapcsolatos ajánlatkérői hibák (így különösen az ellentmondásos, adott referenciatermékhez, illetve a beszerzés tárgyához érdemben nem kapcsolódó egyenértékűségi szempontok) a szerződés teljesítése során nem korrigálhatók.

Amennyiben az állásfoglalás tárgyát képező szerződéses tartalom igazoltan nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa az ajánlatkérőként szerződő fél beszerzési igényét, a felek a szerződés megszüntetésének lehetőségéről is egyeztethetnek. A közbeszerzési szerződés megszüntetése akkor jogszerű, ha arra a közbeszerzési szerződés, illetve a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kerül sor. Az egyedi szerződés és a vonatkozó jogszabályok [így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)] szerződés-megszüntetéssel kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezése, vizsgálata a szerződő felek kompetenciája.

3.3.-3.4. A 3.3.-3.4. kérdésekhez kapcsolódó esetben sem követelhető a Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján kötött közbeszerzési szerződés tartalmától eltérő teljesítés a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás nélkül. Ugyanakkor a bírálat hibái önmagukban még nem alapozzák meg a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás jogszerűségét. A Kbt. 141. § által meghatározott szerződésmódosítási jogalapok alapvetően nem az ajánlatkérő Kbt. előírásaiba ütköző magatartásának, illetve a kiválasztott nyertes ajánlat hibáinak utólagos korrekciójára irányulnak.

Ha a hibás bírálat alapján kiválasztott nyertes ajánlattevő ajánlatára, illetve az azon alapuló közbeszerzési szerződés tartalmára tekintettel nem lehetséges az ajánlatkérőként szerződő fél érdekeinek megfelelő teljesítés, vagy adott esetben – a szerződés részét képező közbeszerzési dokumentumok és az ajánlat tartalma közötti ellentmondás miatt – nem egyértelmű a szerződés teljesítésével kapcsolatos elvárás, a szerződő felek a szerződés megszüntetésének lehetőségét is mérlegelhetik.

A Kbt. csupán a kizáró okokkal kapcsolatos bírálati hiba esetén biztosítja a szerződés egyoldalú megszüntetésének lehetőségét az ajánlatkérőként szerződő fél részére a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján. Egyéb, az állásfoglalás kérésben leírt esethez kapcsolódó szerződés-megszüntetési lehetőség a Kbt.-ben nem található, a Kbt. 143. § rendelkezései a jelen esetre nem alkalmazhatók. Emiatt a fenti kérdésekben hivatkozott bírálati hiba miatt szükségesnek ítélt szerződés-megszüntetésre az érintett szerződés és a Ptk. rendelkezései vonatkoznak. Egyebekben a 3.1.-3.2. kérdésekre adott, szerződés-megszüntetéssel kapcsolatos válaszok tekintendők irányadónak.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

3.1.-3.2. Kizárólag a szerződés teljesítésére vonatkozó műszaki követelmények módosítása a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja, illetve a Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti jogalap fennállása esetén lehet jogszerű.

Ha nem áll fenn olyan körülmény, amelyet az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre a szerződéskötés időpontjában, és amely körülményre tekintettel igazoltan szükséges a szerződés módosítása, a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap nem alkalmazható. A közbeszerzési eljárás előkészítésével kapcsolatos hiba nem tekinthető a Kbt. 141. § (4) bekezdés szerinti c) pontja szerinti szerződésmódosítást megalapozó előre nem látható, az ajánlatkérő befolyásán kívüli körülménynek.

A Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti szerződésmódosítás nem irányulhat az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő feltételek meghatározására. A közbeszerzési dokumentumokban rögzített egyenértékűségi követelmények a beszerezni kívánt termékek azon kiemelt tulajdonságait jelölik, amelyeket az ajánlatkérő a beszerzés rendeltetésének megvalósítása körében lényegesnek tart. A Közbeszerzési Döntőbizottság vonatkozó megállapítása szerint az ajánlatkérő azért köteles az egyenértékűség elbírálásának szempontjait ismertetni a közbeszerzési dokumentumokban, hogy érvényesüljön az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapelvi követelménye a gazdasági szereplők és a termékek között. Így kerülhető el, hogy a műszakilag egyenértékű termékek hátrányt szenvedjenek, illetve az ajánlattevők csak egyenértékűségi szempontok ismeretében tehetnek összehasonlítható ajánlatokat. [D.801/16/2024. számú döntőbizottsági határozat 66.] Tehát az egyenértékűségi követelményekkel kapcsolatos ajánlatkérői előírások garanciális jelentőséggel bírnak a Kbt. 2. § szerinti alapelvek érvényesülése szempontjából, és meghatározhatják az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők körét. A Kbt. nem zárja ki általános érvénnyel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott műszaki követelmények Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti módosítását, arra azonban a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontja alapján nincs lehetőség, hogy a felek átírják azokat az alapvető versenyeztetési szempontokat, amelyekre tekintettel a beszerzés tárgya szerinti teljesítésben érdekelt gazdasági szereplők mérlegelték az eljáráson való részvételt, illetve a benyújtott és az ajánlatkérő által elbírált ajánlatok tartalmát.

A Kbt. nem tartalmaz kimerítő, tételes felsorolást a közbeszerzési szerződés megszüntetésével kapcsolatos lehetőségek tekintetében. A Kbt. 143. § csupán néhány speciális felmondási, illetve elállási esettel egészíti ki a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit. A Kbt. 2. § (8) bekezdése a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések vonatkozásában kimondja, hogy a Kbt. által nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók [lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.514/14/2021. határozatának 56. pontjában és a Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.083/2021/7. ítéletének [35] bekezdésében foglalt megállapításokat].

Egy közbeszerzési szerződés megszüntetése közbeszerzési jogi szempontból abban az esetben minősülhet aggályosnak, ha az a Kbt. 2. §-a szerinti alapelvek vagy a Kbt. valamely kógens rendelkezésének [így különösen a Kbt. 143. § előírásainak] sérelmével jár. Az állásfoglalás kérésben közölt információk önmagukban nem alapozzák meg a közbeszerzési szerződés Kbt. 143. § szerinti megszüntetését. A Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyoldalú szerződés-megszüntetés feltehetően nem azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél így orvosolja a saját jogszabálysértő [adott esetben a Kbt. 28. § (1) bekezdésébe és a Kbt. 50. § (4) bekezdésébe ütköző] magatartásának eredményeként kialakult helyzetet. Ez vélhetően teret adna a Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt lehetőség visszaélésszerű, a Kbt. 2. § szerinti alapelvek (például az egyenlő bánásmódhoz és a joggal való visszaélés tilalmához kapcsolódó törvényi előírás) sérelmével járó alkalmazásának. A nyertes ajánlattevőként szerződő felet nem érheti hátrány az ajánlatkérőként szerződő fél mulasztása miatt, így ebben a helyzetben a szerződésmegszüntetés nem múlhat az ajánlatkérőként szerződő fél egyoldalú döntésén. A Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmegszüntetés nem vezethet a Kbt. szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatos szigorú előírásainak „kijátszásához” sem. Fontos, hogy az érintett felek mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon biztonsággal kalkulálhassanak a komoly szerződéskötési szándék kölcsönös fennállásával. Ennek szükségszerű feltétele, hogy az ajánlatkérő a tőle telhető legnagyobb gondossággal tegyen eleget a közbeszerzési eljárás, illetve a közbeszerzési dokumentumok előkészítéssel kapcsolatos törvényi kötelezettségeknek, és ennek eredményeként a szerződés teljesítésével kapcsolatos ajánlatkérői elvárások megfogalmazása pontos, egyértelmű és szakszerű legyen.

A közbeszerzési szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mind a Kbt., mind a Ptk. alapján lehetséges.^[5] A szerződés jogszerű megszüntetése esetén feleknek a szerződés megszűnését megelőző teljesítések tekintetében el kell számolniuk egymással. E tekintetben az érintett szerződés, illetve a Ptk. rendelkezései az irányadók.

3.3.-3.4. A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja, illetve a Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti szerződésmódosítási jogalap a 3.)-4.) kérdések által érintett esetben sem áll fenn.

Az ajánlatok bírálatával kapcsolatos hiba nem minősül a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerződésmódosítást megalapozó előre nem látható, az ajánlatkérő befolyásán kívüli körülménynek. A Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti szerződésmódosítás keretében sincs lehetőség arra, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelményeket nem teljesítő ajánlat tárgyát a szerződő felek utólag, a szerződés megkötését követően lecseréljék, és ily módon a bírálat szabályaiba ütköző módon korrigálják az adott ajánlat érvényességét, illetve kiválasztását befolyásoló hibákat.

A Kbt. meghatározott előírásainak megszegéséből adódó nehézségek nem mentesítik az ajánlatkérőként szerződő felet az érintett beszerzés későbbi szakaszára vonatkozó szabályok betartásának kötelezettsége alól, és a korábbi eljárási szakaszhoz kapcsolódó jogsértésekre kiterjedő jogi felelősség a szerződéskötéssel, illetve a szerződés teljesítésével kapcsolatos törvényi előírások betartása, illetve a szerződés teljesülésétől vagy megszüntetésétől függetlenül fennáll.

---

^[3] D.163/15/2020. számú döntőbizottsági határozat 72. pont.

^[4] D.489/18/2020. számú döntőbizottsági határozat 36. pont.

^[5] D.514/14/2021. számú döntőbizottsági határozat 56. pont.

4. Ajánlatkérő több ajánlattevős keretmegállapodás [Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja] megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást folytatott le. Az eljárás során a műszaki leírás tételes bontásban tartalmazta a keretmegállapodás tárgyát képező beszerzési egységeket. Egyes tételekre azonban egyáltalán nem érkezett ajánlat. Az ajánlatkérő a keretösszeg meghatározása során az ajánlattétellel nem érintett tételekhez szükséges anyagi fedezettel is kalkulált. Mivel a tételek egy részére nem érkezett ajánlat, a keretösszeg egy része a keretmegállapodásban nem tud felhasználásra kerülni. A keretösszeg feltüntetésre került az ajánlati felhívásban. A keretösszeg egyben Ajánlatkérő fedezete is, amely Ajánlatkérő költségvetésében az adott beszerzésre rendelkezésre áll. 4.1. Az ajánlatkérő jogosult-e a korábban meghatározott keretösszeget csökkenteni, amennyiben egyes tételekre nem érkezett ajánlat, és a nyertes ajánlati árak összege is kevesebb, mint a korábban az összes tételre meghatározott keretösszeg, amely egyben a fedezet is? 4.2. A keretösszeg ilyen irányú módosítása a közbeszerzési eljárás lényeges feltétele módosításának minősül-e, vagy a keretmegállapodás műszaki tartalmának szűkülésére és a felelős gazdálkodásra tekintettel megengedhető, hogy a nyertes ajánlati árak összegével, mint módosított keretösszeggel kerülhessen megkötésre az eredeti keretmegállapodás?

A Közbeszerzési Hatóság válasza:

4.1.-4.2. A közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételektől (így különösen a közbeszerzési dokumentumokban rögzített keretösszegtől) nem térhet el a felek által megkötött keretmegállapodás tartalma. Ez következik a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglaltakból és az ajánlati kötöttségre vonatkozó törvényi rendelkezésekből. A Kbt. 131. § (5)-(6) bekezdése értelmében a Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján beállt ajánlati kötöttség a szerződéskötésre rendelkezésre álló törvényi határidőre az összegezés megküldésével meghosszabbodik. Az ajánlati kötöttség beálltától már „nem lényeges” mértékben sem változhatnak a közbeszerzési dokumentumok előírásai, azok mind a szerződő gazdasági szereplők kiválasztására irányuló bírálat vonatkozásában, mind a keretmegállapodás tartalma tekintetében kötelező érvényűek. Az ajánlatkérőnek ezen eljárási szabályokra tekintettel kell oly módon előkészíteni a közbeszerzési dokumentumok tartalmát, hogy az azokban rögzített információk (így különösen a keretösszeg), illetve az egyéb előírások megalapozzák az ajánlatkérő műszaki és gazdasági érdekeinek, valamint a Kbt. 2. §-ban rögzített alapelveknek megfelelő ajánlattételt és szerződéskötést. Tehát a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás követelményének érvényesülését a közbeszerzési eljárás előkészítésének, illetve a közbeszerzési dokumentumok tartalmának a bonyolítással kapcsolatos kógens előírásokra figyelemmel kell garantálni, és a bírálatra vonatkozó közbeszerzési szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek kezelni a közbeszerzési dokumentumok előírásaiba, illetve a Kbt. rendelkezéseibe ütköző ajánlati hibákat. Azaz a keretösszeg meghatározása tekintetében sem a közbeszerzési dokumentumok előkészítésének hibái, sem az ajánlatok tartalma, hiányosságai nem alapozzák meg a bírálatra, illetve a szerződéskötésre vonatkozó kógens törvényi előírások figyelmen kívül hagyását. [Az állásfoglalás kérésből nem derült ki, hogy a tételek beárazásának elmaradása a közbeszerzési dokumentumok előírásaiba ütközik vagy sem.]

A közbeszerzési dokumentumok előkészítésével kapcsolatos [adott esetben a Kbt. 28. § (1) bekezdésébe ütköző] hiba, hiányosság, illetve a Kbt. előírásait esetlegesen sértő bírálat utólag, a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítással sem korrigálható. Az állásfoglalás kérés tartalma alapján nem ítélhető meg a közbeszerzési dokumentumok jogszerűsége, és nem határozható meg a tételek árazásának elmaradása miatt szükséges bírálati cselekmények köre sem. Mindennek, illetve a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás törvényi feltételeinek vizsgálata az ajánlatkérő kompetenciája. Az állásfoglalás kérésben közölt információk önmagukban egyik szerződésmódosítási jogalap tekintetében sem alapoznák meg a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás jogszerűségét.

A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása:

Tekintettel arra, hogy az állásfoglalás kérésben említett „ajánlati felhívás” a nyílt eljárás megindítására szolgál [lásd különösen a Kbt. 37. § (1) bekezdés b) pontját, az 50. § (1) bekezdését és a 81. § (2) bekezdését], a Közbeszerzési Hatóság előzetesen feltételezi, hogy a kérdések olyan, a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodás megkötésére irányuló nyílt eljárásra vonatkoznak, amelyben az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség beállta után [Kbt. 81. § (11) bekezdése], az ajánlatok bírálata során észlelte, hogy a közbeszerzési dokumentumokban ugyanazon keretmegállapodás kapcsán nevesített műszaki tételek egy részére nem érkezett megajánlás.

A felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban rögzített feltételekhez (így különösen a felhívásban rögzített keretösszeghez) az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség beálltától (nyílt eljárás esetében az ajánlattételi határidő lejtártától) kötve van, ezeket a bírálat során, illetve annak „eredményeként” nem változtathatja meg. A bírálat célja az, hogy az ajánlatkérő az előzetesen közölt ajánlatkérői elvárásokra figyelemmel vizsgálja, mérlegelje az egyes ajánlatok megfelelőségét, érvényességét, és szükség szerint (a vonatkozó jogszabályi előírásokra tekintettel) alkalmazza a releváns bírálati cselekményeket (például az ajánlati tartalom javítása, értelmezése vagy indokoltatása érdekében a Kbt. 71.-72. § előírásai szerint). Az ajánlati kötöttségre, a szerződéskötésre, illetve a bírálatra vonatkozó törvényi előírások nem teszik lehetővé, hogy az ajánlatkérő utólag a benyújtott ajánlatok tartalmához igazítsa a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeket. Azokat az ajánlattevőket, akikkel az ajánlatkérő keretmegállapodást kíván kötni a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja alapján, a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően lebonyolított bírálat eredményeként, a közbeszerzési dokumentumok feltételeire és a vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel kell kiválasztani.

Az állásfoglalás kérés nem ismertette, hogy a közbeszerzési dokumentumok miként rendelkeztek azokról a tételekről, amelyekre nem érkezett megajánlás. Ha a tételek beárazása a közbeszerzési dokumentumok vonatkozó előírásai alapján kötelező volt, [például azért, mert a tételekkel kapcsolatban megajánlott (egységég)árakat az ajánlatkérő értékelni kívánta a Kbt. 76. § (2) bekezdése szerinti értékelési szempontok kapcsán], úgy a tételek beárazásának elmaradását az ajánlatkérőnek az érintett ajánlatok bírálata körében kell figyelembe venni. Erre tekintettel – adott esetben a releváns bírálati cselekmények eredménye alapján – kell megítélni az ajánlatok megfelelőségét, érvényességét, illetve dönteni szükséges az eljárás eredményéről is [különös tekintettel a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt előírásokra, a 73. § (1) bekezdés k) vagy n) pontja szerinti érvénytelenségi okokra és a 75. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eredménytelenségre figyelemmel]. Ha az állásfoglalás kérés szerinti tételek beárazásának elmaradása nem ütközött a közbeszerzési dokumentumok előírásaiba (például azért, mert valamilyen oknál fogva a tételek megajánlása csupán választható lehetőség volt), úgy önmagában a tételek beárazásának a hiánya még nem minősül ajánlati hibának a bírálat körében.

Tekintettel arra, hogy az állásfoglalás kérésben kiemelt tételekre egyik ajánlattevő sem adott árat (tehát valamennyi ajánlattevő azonos magatartást tanúsított az érintett tételek tekintetében), javasolt a bírálat vonatkozásában figyelembe venni a következő szempontokat is. Az ajánlatkérőnek a bírálat körében a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont szerinti kizáró ok, a Kbt. 36. § (2) bekezdésében foglalt előírások, illetve a Kbt. 25. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezések alapján fokozott körültekintéssel kell vizsgálni azt is, hogy sor került-e verseny tisztaságát sértő magatartásra az érintett gazdasági szereplők részéről, illetve tartalmaznak-e az ajánlatok olyan tartalmi elemeket, amelyek összességében erre utalhatnak. Az ajánlatkérő felelőssége az ajánlati tartalmak, illetve valamennyi e körben rendelkezésre álló egyedi adat (adott esetben a tételek beárazásával kapcsolatos egységes ajánlattevői magatartás) alapján mérlegelni, hogy a hivatkozott jogszabályhelyek előírásaira tekintettel szükséges-e bírálati cselekmények foganatosítása.

Az is előfordulhat, hogy a közbeszerzési dokumentumok előírásai (adott esetben az ajánlattevők által be nem árazott tételek tekintetében) nem feleltek meg maradéktalanul a Kbt. rendelkezéseinek, és a közbeszerzési dokumentumok ezen előírásai okán maradt el az állásfoglalás kérésben hivatkozott tételek beárazása. Ha például az ajánlati ár tekintetében meghatározott értékelési szempont körében nem kellett az ajánlatokban kötelezően megadni azon tételek ellenértékét, amely ellenértékkel, illetve az arra elkülönített fedezettel az ajánlatkérő kifejezetten kalkulált a keretösszeg mértékének meghatározása körében, kérdéses lehet, hogy a közbeszerzési dokumentumok ajánlati ár értékelésével kapcsolatos rendelkezései miként feleltethetők meg a Kbt. 28. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak, illetve e körben a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás követelményének. Ezen alapelv szempontjából aggályos lehet, ha az ajánlati ár értékelése nem terjed ki a keretmegállapodás tárgyát képező egyes tételek ellenértékének versenyeztetésére. Ugyancsak aggályos lehet a Kbt. 28. § (1) bekezdése vagy adott esetben a Kbt. 61. § (4) bekezdése szempontjából, ha a közbeszerzési dokumentumok olyan feladatok egy szerződésen (keretmegállapodáson) belüli megajánlására, beárazására irányultak, amely feladatok ugyanazon gazdasági szereplő általi teljesítése – például az érintett piaci szegmensek eltérő jellegére tekintettel – nem lehetséges.

A közbeszerzési dokumentumok jogszerűségének vizsgálata körében kiemelt relevanciával bírhatnak az előzetes piaci konzultáció, illetve az indikatív ajánlatkérés során benyújtott jelzések a gazdasági szereplők részéről (adott esetben az ajánlatban be nem árazott tételek vonatkozásában).

Az ajánlati kötöttség beálltát követően a közbeszerzési dokumentumok korrekciójára nincs lehetőség, a Kbt. előírásaiba ütköző ajánlatkérői előírások utólagos javítása sem megengedett. A Kbt. meghatározott előírásainak megszegéséből adódó nehézségek (például a közbeszerzési dokumentumok tartalma tekintetében) nem adnak felmentést az érintett beszerzés későbbi szakaszára vonatkozó szabályok betartásának kötelezettsége alól, és a korábbi eljárási szakaszhoz kapcsolódó jogsértések miatti jogi felelősség akkor is fennáll, ha a szerződéskötéssel és a szerződés teljesítésével kapcsolatos törvényi előírásokat betartották a felek, illetve ha a szerződés megszűnik vagy azt a felek megszüntetik.

Ha az állásfoglalás kérés szerinti tételek beárazásának elmaradása a közbeszerzési dokumentumok előírásaiba ütközött, és emiatt valamennyi benyújtott ajánlatot érvénytelenné, az eljárást pedig eredménytelenné kell nyilvánítani a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján, úgy ezzel a tartalommal szükséges elkészíteni az ajánlatok bírálatát lezáró összegezést. Amennyiben a kiküldött összegezésben rögzített eredmény jogszabálysértő, az összegezés módosítására, illetve a már megkötött szerződéstől történő elállásra vagy - ha az eredeti állapot nem állítható helyre - a szerződés azonnali hatállyal történő felmondására a Kbt. 79. § (4) bekezdésében foglalt feltételek szerint van lehetőség, illetve az ajánlatkérő jogorvoslati eljárást is kezdeményezhet a saját eljárásával kapcsolatban a jogsértő eredményre tekintettel.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerinti szerződéskötésre olyan eljárás esetében kerülhet sor, amely eljárást az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánított eredményesnek. A Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében a szerződést [így különösen a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodást] a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek (így különösen a felhívásban rögzített keretösszeg), a szerződéstervezet és a szerződő gazdasági szereplők által benyújtott ajánlat(ok) tartalmának megfelelően kell megkötni. Ezen jogszabályhely rendelkezéseire tekintettel nem lesznek részei a keretmegállapodásnak azok a tételek, amelyek a szerződő gazdasági szereplők ajánlatában nem szerepeltek megajánlásként. A be nem árazott, megajánlás tárgyát nem képező tételek tekintetében polgári jogi értelemben sem jön létre a szerződéses jogviszonyt megalapozó kölcsönös akarategység a felek között, ezért nem lehetnek részei a keretmegállapodás alapján történő lehívások (például a közvetlen megrendelések) műszaki tartalmának sem.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján megkötött szerződés tartalmától (például az abban rögzített keretösszeg tekintetében) csak a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás alapján lehet eltérni. [A Közbeszerzési Hatóság előzetesen feltételezi, hogy a keretösszeg állásfoglalás kérés szerinti csökkentését a keretmegállapodás tervezetében rögzített rendelkezések nem szabályozzák, így a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosulás lehetőségével a felek nem kalkulálhatnak]. Az állásfoglalás kérésben közölt információk önmagukban egyik jogalap vonatkozásában sem alapozzák meg a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás jogszerűségét, a vonatkozó törvényi feltételek vizsgálata az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik.

A gazdasági szereplők vélhetően a felhívásban is megjelölt keretösszegre is figyelemmel döntöttek a közbeszerzési eljáráson való részvétel mellett. A keretmegállapodások esetében a keretösszeg egyfajta mennyiségi meghatározásként is szolgál, hiszen ebben az esetben előzetesen nem megismerhető, hogy mely tételekből pontosan milyen mennyiségben fog konkrét beszerzési igény felmerülni a keretmegállapodások alapján megvalósítandó lehívások (például a közvetlen megrendelések) kapcsán. (A leírtak miatt előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők a keretösszeg alapján modellezték azokat a piaci számításokat, amelyek a várható bevételek meghatározására irányultak.) Emiatt a keretösszeg csökkentésére irányuló szerződésmódosításra a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján vélhetően nincs lehetőség, ez nem minősülne nem lényeges módosításnak.

Kizárólag a szerződés értékét érintő szerződésmódosítás körében releváns lehet továbbá a Kbt. 141. § (2) bekezdése és a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap. Tekintettel arra, hogy az állásfoglalás kérés szerinti esetben a szerződésmódosításra nem olyan körülmények miatt kerülne sor, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre a szerződéskötés időpontjában, továbbá a szerződés feltehetően a keretösszeg csökkentése nélkül is teljesíthető (tehát a közvetlen megrendelések kibocsátására és teljesítésére a keretösszeg csökkentése nélkül is sor kerülhet), a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap nem alkalmazható.

A keretmegállapodásban megállapított keretösszeg csökkentése akkor lehet jogszerű a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján, ha az erre irányuló szerződésmódosítás okszerű indokokon alapul, és összhangban van a Kbt. alapelvi követelményeivel is. Tehát nem ütközik általános érvényű törvényi tilalomba a keretösszeg Kbt. 141. § (2) bekezdése szerződésmódosítással történő csökkentése, azonban az indokolás nélküli, illetve alapelvekbe ütköző szerződésmódosítás nem megengedett, illetve a szerződésmódosítás egyik, Kbt. 141. § szerinti jogalap alkalmazása esetén sem irányulhat a közbeszerzési eljárás előkészítésével vagy adott esetben az ajánlatok bírálatával kapcsolatos esetleges jogsértések utólagos korrigálására.

Javasolt az ajánlatkérőként szerződő félnek minden egyedi körülményre figyelemmel megvizsgálni, hogy a keretmegállapodás rendelkezései szerint megrendelésre kerülő közbeszerzések ajánlatkérő műszaki és gazdasági érdekeinek megfelelő teljesítése ténylegesen feltételezi-e a keretmegállapodásban meghatározott keretösszeg szerződésmódosítással történő csökkentését. A keretmegállapodás természetéből, mint sajátos beszerzési módszerből természetszerűen következik, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás megindításakor még nem tudja pontosan meghatározni a keretmegállapodás alapján megvalósításra kerülő közbeszerzések konkrét műszaki tartalmát, mennyiségét, illetve a közbeszerzések megrendelésének időpontját. Szükségszerűen adódnak kockázatok, bizonytalanságok a keretmegállapodás alapján megvalósítandó közbeszerzések későbbi (jelen esetben közvetlen megrendelésekkel történő) meghatározásának lehetőségéből. Emiatt előfordulhat, hogy az ajánlatkérő egyes tételeket végül egyáltalán nem vagy – az ajánlatkérő által előzetesen becsült mennyiséghez viszonyítva – más arányban hív le. A keretmegállapodás megkötéséből még nem következik a keretösszeg kimerítésére irányuló kötelezettség, ha a keretmegállapodás nem rendelkezik másként.

A keretmegállapodással, illetve a szerződésmódosítással kapcsolatos rendelkezések értelmezésében további segítséget nyújtanak a Közbeszerzési Hatóság alábbi útmutatói:

- a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről (2025. október 7.);

- a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a keretmegállapodásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről (2021.05.06.).