Cimszavak: közbeszerzés, környezetvédelem, statisztika, zöld szempont, fenntarthatóság, beszerzési tárgy, ajánlatkérő típusa
A Közbeszerzési Hatóság évek óta elkötelezetten támogatja a fenntarthatósági (környezetvédelmi, szociális, innovatív) szempontok elterjesztését a hazai közbeszerzésekben. Ennek érdekében jelenik meg a Közbeszerzési Értesítő Plusz statisztikai rovatában minden évben részletes elemzés mind a környezetvédelmi, mind a szociális közbeszerzésekről. A 2024. VI. évfolyam 6. számában a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések 2023. évi statisztikáinak vizsgálatáról írtam, ennek az elemzésnek a tárgya a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések 2024. évi alakulása, azonban meg kell említeni, hogy az ezekben közölt adatok nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert a Közbeszerzési Hatóság 2024. első félévétől kezdődően a statisztikáit új módszertan[1] alapján készíti, egy az Európai Bizottság által kiadott rendeletnek megfelelően.
A környezetvédelmi, azaz zöld közbeszerzési szerződést az Európai Bizottság a Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményében olyan szerződésként definiálja, amelynek alkalmazásakor az ajánlatkérők azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és építési beruházásokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet. Magyarország 2022–2027 közötti zöld közbeszerzési stratégiája ezt azzal egészíti ki, hogy zöld közbeszerzésnek csak azt lehet tekinteni, amikor az ajánlatkérők a közbeszerzéskor az adott árura/szolgáltatásra/építési munkára általánosan vonatkozó kötelező előírásokon túlmenően veszik figyelembe a környezeti szempontokat a közbeszerzésben, illetve zöld közbeszerzésként határozza meg azt is, ha kifejezetten a közbeszerzések tekintetében érvényesül olyan kötelező szabály, amely az általánosan kötelezőnél szigorúbb környezeti követelményeket támaszt.
A hazai jogszabályi környezet a 2012. évtől kezdődően teszi lehetővé az értékelési, illetve egyéb követelményként a zöld és/vagy szociális szempontokat tartalmazó adatok gyűjtését, amelyből kiindulva statisztikai adatelőállításra azonban csak a nemzeti eljárásrendben van lehetőség a különböző hirdetményminták hiányosságai miatt. A 2023 október végén bevezetett új eForms mintákban már elvileg szerepelnek a stratégiai szempontú közbeszerzésekre vonatkozó kérdések, de tekintettel arra, hogy ezek opcionálisak, a gyakorlat eddig azt mutatta, hogy nagyon kis százalékban kerültek kitöltésre, így továbbra sem áll rendelkezésre az uniós eljárásrendben a környezetvédelmi szempontok alkalmazásával kapcsolatosan megbízható információ.
A környezetvédelmi szempontok a közbeszerzési dokumentumok bármelyikében megjelenhetnek: a műszaki leírásban; a kiválasztási kritériumok között alkalmassági feltételként; az odaítélési szempontrendszerben értékelési szempontként és a szerződéses feltételekben. Egy eljárásban több szempont is felsorolható, így a szempontok szerinti felosztásban egy adott eljárásrész többször is szerepelhet. Amint az 1. ábrából kitűnik, a környezetvédelmi szempontok döntő többsége, 45 százaléka szerződéses feltételként fogalmazódik meg az érintett közbeszerzésekben. A környezetvédelmi szempontok az esetek több, mint 27 százalékában értékelési szempontként kerülnek figyelembevételre, minden ötödik pedig a műszaki leírás részeként jelenik meg. Az alkalmassági feltételek körében meghatározott környezetvédelmi szempontok előfordulási gyakorisága viszont nem számottevő, csak közelítőleg 4 százalékban fordul elő.
2024-ben az ajánlatkérők 613 darab olyan eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, melyek tartalmaztak környezetvédelmi szempontokat, ez a bevezetett szerződés alapon számított módszer szerint összesen 900 darab zöld közbeszerzési szerződés megkötését jelentette, melyek összértéke 78 milliárd forintot tett ki.
Az 2. ábra grafikonja ˗ mely az elmúlt 3 év zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzéseinek főbb mutatóit hasonlítja össze jól szemlélteti, hogy míg 2023-ban a zöld közbeszerzési szerződések száma és értéke is jelentősen növekedett, a darabszámuk mintegy 40 százalékkal, az értékük pedig majdnem harmadával (31 százalékkal) lett több, 2023-ról 2024-re viszont visszaesés következett be a volumenadatokban: a zöld szerződések száma több mint 10 százalékkal csökkent, míg az értékük kisebb mértékben, 3,5%-kal lett kevesebb. A 3. ábra a zöld szempontokat alkalmazó szerződések nemzeti eljárásrendű összes szerződéshez viszonyított arányait és azok változásait szemlélteti és látható, hogy ezek az elmúlt 3 év alatt növekvő tendenciáit mutatnak annak ellenére is, hogy 2024-ben a számarány közel 1 százalékponttal csökkent az előző évben mért hányadoshoz képest, azonban az is elmondható, hogy az értékarány ugyanennyivel emelkedett ugyanazon év alatt. A 4. és 5. ábrák a zöld szempontokat alkalmazó, illetve az ilyeneket nem tartalmazó szerződések megoszlását ábrázolják a nemzeti eljárásrenden belül 2024-ben. Látható, hogy van még hova fejlődni, mert több, mint hatszorannyi közbeszerzési szerződésben nem vettek figyelembe zöld szempontokat az ajánlatkérők, mint amennyiben igen és az ezekhez kapcsolódó értékösszeg aránya 4:1-hez, tehát a közbeszerzési szerződésekben elköltött összeg 20 %-ához kapcsolhatóak csak zöld szempontok.
A 6. és a 7. ábrák a zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések számának és értékének alakulását szemléltetik főbb beszerzési tárgyak szerinti csoportosításban (építési beruházás, árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés). Ennek alapján elmondható, hogy az ajánlatkérők hasonlóan az előző évekhez 2024-ben is leginkább az építési beruházások esetében tartották szem előtt a környezetvédelmi szempontokat. A sávdiagramokon látható, hogy a lefolytatott építési beruházások számának és értékének is több, mint ötöde tartalmazott zöld szempontokat, az árubeszerzések, illetve a szolgáltatások vonatkozásában viszont a zöld közbeszerzések hányada 10 százalék alatt maradt mindkét mutató esetében: a szolgáltatás-megrendelés tárgyú zöld beszerzések súlya 7-8 % körül, a zöld árubeszerzéseké 5-6 % körüli értéket vett fel. Ugyanakkor ezek az arányok szinte megegyeznek a megelőző év vonatkozó adataival, maximum csak 1-2 százalékpontos differenciák tapasztalhatóak.
A zöld szempontot tartalmazó közbeszerzések beszerzési tárgyak szerinti megoszlását szemlélteti a 8. ábra. Ezt a 9. ábra kördiagramjával összehasonlítva, mely a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések megoszlását mutatja ugyanazon csoportosításban, szembetűnő a különbség: míg a zöld szerződések több, mint a háromnegyede (75,5%) építési beruházás tárgyú volt, addig a nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknek « csak » a fele. Az értékarányok tekintetében már kisebb, 10 százalék körüli eltérést mérhettünk: míg a nemzeti eljárásrendben az építési beruházások a szerződések összértékének közelítőleg 80 százalékát tették ki, addig a zöld szempontú szerződések összértékének 93 százaléka kapcsolódott az építési beruházásokhoz. Ugyanakkor az árubeszerzésekhez, illetve szolgáltatásmegrendelésekhez köthető környezetvédelmi szempontú közbeszerzési szerződések arányai számban és értékben is jelentősen elmaradtak az összes nemzeti szerződésen belüli arányokhoz képest, kevesebb, mint a felét tették ki azoknak: számarányban 11-13 százalék körüli, értékarányban csupán 3-4 százalék körüli hányadot képviselve.
A 2024. évi adatokat a megelőző évi, 2023-as arányokhoz viszonyítva nagymértékű hasonlóságot tapasztalhattunk mind a nemzeti, mind a zöld közbeszerzések arányai tekintetében 5 százalékponton belüli eltérésekkel.
Az ajánlatkérők típusa (regionális/helyi szintű szervezetek; központi szintű szervezetek; közjogi szervezetek; közszolgáltató szervezetek; támogatott szervezetek és egyéb szervezetek) szerinti adatvizsgálat során az állapítható meg, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, 2024-ben is a regionális/helyi szintű intézmények vették a legtöbbször figyelembe a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseik során mind a szerződések számát, mind pedig értékét illetően. A 10. és 11. ábra kördiagramjaiból jól látható, hogy a zöld közbeszerzéseknek körülbelül háromnegyedét a regionális/helyi szintű ajánlatkérők bonyolították le a számarány és az értékarány esetében is. A többi szervezethez köthető közbeszerzések mind a számarány, mind az értékarány tekintetében legfeljebb 10 százalékot, vagy a körüli arányt értek csak el. 2024-ben az ajánlatkérők közül a központi szintű szervezetek alkalmaztak legritkábban környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzéseik során, amint az ábrákról is látható, esetükben elhanyagolható, 1 százalék alatti volt a zöld szempontú közbeszerzések aránya. A megelőző, azaz 2023-as évhez viszonyítva nagyon hasonló arányszámok adódtak 2024. évre vonatkozóan is a zöld közbeszerzések ajánlatkérők típusa szerinti megoszlásában, a számarányok csak legfeljebb 2 százalékponttal tértek el, az értékarányok különbségei pedig 3 százalékpontnál nem mutatkoztak nagyobbnak.
A zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések 2024 negyedévei közötti megoszlását vizsgálva, melyet a 12. ábra szemléltet, megállapítható, hogy ezen közbeszerzések számának alakulási tendenciája nagyon nagy hasonlóságot mutat a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések számának negyedéves megoszlásával, ami a 13. ábrán látható. Az ábrákról szembetűnő az is, hogy a zöld közbeszerzések értékgrafikonja viszont, már jobban eltér a nemzeti eljárásrendű szerződésekétől, mely utóbbi főbb adatai jóval egyenletesebb eloszlást produkálnak az egyes negyedévek között.
A zöld közbeszerzések száma és értéke is a harmadik negyedévben tetőzött és mindkét mutató az utolsó negyedévben vette fel a legkisebb értéket: a legtöbb zöld szerződés (269 db) a legnagyobb összértékben 24 Mrd Ft) a július-szeptemberi időszakban köttetett és az is elmondható, hogy az év utolsó 3 hónapjában alkalmaztak a legkevesebbszer (187 db) zöld szempontokat az ajánlatkérők a közbeszerzéseikben és ekkor költöttek rá a legkevesebbet is (16 Mrd Ft). A harmadik és negyedik negyedév szám-, ill. értékarányainak különbsége így mintegy 10 százalékpontra rúgott, az első és a második negyedévben mind a szám-, mind az értékarány csak néhány százalékponttal tért el a 25 százaléktól.
A környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések értékkategóriák szerinti megoszlását szemlélteti a 14. ábra. Megvizsgálva az adatokat, az a következtetés vonható le, hogy 2024-ben a szerződések túlnyomó többsége, több, mint 60 százaléka, a középkategóriába esett, azaz 25 millió forintnál nagyobb, de 250 millió forintnál kisebb összértéket képviselt. Értékük, 50 milliárd forinttal az összértékének közel kétharmadát tette ki, tehát ebből a szempontból is ez bizonyult a legjelentősebb kategóriának.
A 250 millió forint és afeletti összértékű szerződések halmazába mindössze 55 db zöld szerződés tartozott, ami az összes zöld közbeszerzés számának körülbelül csupán 6 százaléka, viszont ezek a szerződések igen számottevő összértéket képviseltek, összesen mintegy 24 milliárd forintot, ami közelítőleg 30 százaléka a zöld közbeszerzések összértékének. Amint az ábrán is jól látható, a legkisebb, tehát a legfeljebb 25 millió forint összértékű közbeszerzések nagyjából fordított arányokat képviseltek, mint a legnagyobb összértékűek: a számarányuk egyharmadát tette ki az összes zöld közbeszerzésnek, amihez 297 db zöld szerződés tartozott, az értékarányuk pedig 3,5 milliárd forinttal közelítőleg az 5 százalékot érte el.
A közbeszerzések európai uniós támogatása mindig valamilyen tényleges operatív programhoz/projekthez kapcsolódik[2]. A 15.-16. ábrák az adott esetben releváns operatív programok szerinti bontásban ábrázolják a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések főbb mutatóit.
Amint azt a grafikonok is mutatják, 2024-ben a zöld közbeszerzések túlnyomó többsége a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz-ból (TOP-Plusz) nyert uniós támogatást. Mind a számarány, mind az értékarány esetében elmondható, hogy a zöld közbeszerzési szerződések mintegy háromnegyede ehhez az operatív programhoz kapcsolódott. Második helyen a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) köthető szerződések szerepeltek, a zöld közbeszerzések ötöde nyert ebből finanszírozást, az összértéknek pedig a hatoda kötődött ehhez a programhoz. A többi programhoz tartozó zöld szerződések arányaikban 10% alatt maradtak mind a számarány, mind értékarány tekintetében. Meg kell említeni még az RRF programot (Recovery and Resilience Facility), az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi eszközét, mely egy 2021-ben indult új program, mely egyre jelentékenyebb szerepet játszik a finanszírozásokban, 2024-ben a 3. helyre került 3,3 milliárd forint összértéket elérő 17 darab támogatott közbeszerzési szerződéssel. Az „Egyéb” kategória alatt azok az operatív programok kerülnek összevontan elszámolásra, melyeknek nem számottevő a súlyuk vagy melyek nem lettek nevesítve a hirdetményekben, jelen esetben ide kerültek pl. az Interregionális operatív programok, a Horizont 2020 program, és a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP-Plusz). A LIFE, az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikáját támogató programja és a GINOP-Plusz, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz csak 2-2 darab zöld közbeszerzési szerződéshez nyújtott támogatást, és az összértékből is jelentéktelen hányad kapcsolódott hozzájuk, így fél százalék alatt maradt a súlyuk.
A 17. ábra garfikonjáról kitűnik, hogy a nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) tartalmazó közbeszerzések aránya a zöld közbeszerzéseken belül is nagyon jelentős, sőt az is elmondható, hogy szám-, illetve értékarányuk pár százalékponttal magasabban alakult a nemzeti eljárásrendű közbeszerzésekre vonatkoztatott kkv arányoknál is, mely a 18. ábrán látható.
Az elmúlt 3 évben mindig teljesült, hogy az eredményes, zöld közbeszerzések legalább 90%-ában kkv-szektorhoz tartozó gazdasági szereplő volt a nyertes. 2024-ben ez az arány 91,6 százalék volt, ami 1,3 százalékponttal kisebb csak az előző év számarányánál, az értékarány is csupán fél százalékponttal süllyedt 90% alá. Ez közérthetően annyit tesz, hogy minden eredményesen lefolytatott 100 olyan közbeszerzési szerződésből, ami környezetvédelmi szempontokat tartalmazott, 92 darabot a kkv‑k nyertek, és minden ilyen zöld közbeszerzésben elköltött 100 forintból is mintegy 90 forint a kkv-khoz került.
A piaci verseny intenzitására vonatkozó mutatókra fókuszálva kijelenthető, hogy a zöld közbeszerzések esetében még kedvezőbben alakulnak ezeknek az értékei mint az összes szerződés, vagy a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések körében. Az egyik ilyen mutató az egyajánlatos közbeszerzések alakulását méri[3], a zöld közbeszerzéseken belül ezeknek a számaránya 2024-ben 3,3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest, az értékarányuk pedig 2,5 százalékponttal lett kevesebb, mint 2023-ban (lásd 19. ábra). Ezek az arányok 5-7 százalékponttal alulmúlják az uniós értékhatár alatti, azaz a nemzeti eljárásrendű egyajánlatos szerződésekre vonatkozó érték- ill. számarányokat, pedig azok is észrevehető, folyamatos csökkenést mutattak az előző évek során, amint ez a 20. ábra diagramjaiból is kitűnik.
A másik fontos indikátor a piaci verseny intenzitásának elemzésében, az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok száma, mely a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések esetén 2024-ben 4,8 darab volt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 5 ajánlatból kellett kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ez az érték meghaladta az egy évvel korábbi adatot, sőt kijelenthető, hogy az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott, ami a 21. ábrán jól látható. Az is leolvasható, hogy a zöld köszbeszerzésekre vonatkozó fajlagos ajánlatok száma mind a nemzeti eljárásrendű közbeszerzések, mind az összes közbeszerzési szerződés hasonló mutatójával együtt mozgott tendenciájában, de minden évben egy kevéssel meghaladta azokat.
Az eredményesen lezárult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz (HNT) kapcsolódó szerződések alakulása a harmadik releváns mérőszáma a közbeszerzési versenyhelyzetnek. 2024-ben az összes eredményesen zárult 16441 darab közbeszerzési szerződésből 223 kapcsolódott HNT eljárásokhoz, pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban, ez 1,4 százalékos arányt testesített meg, tehát rendkívül alacsony szintű adatnak minősül. A nemzeti eljárásrendben belül még alacsonyabb volt az aránya a HNT eljárásokhoz kapcsolódó szerződéseknek, 55 darab ilyen típusú szerződés a 6550 nemzeti eljárásrendű szerződésből 1 százalék alatti részesedést jelentett.
Zöld szempontokat is alkalmazó szerződésből pedig csupán csak 2 darabot kötöttek meg 2024-ben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson belül, míg 2023-ben összesen 1 darab ilyen szerződés volt, amint az a táblázatból is látható. Az is kiolvasható a táblázatból, hogy a zöld szerződések több, mint 60 százalékát (mind szám-, mind értékarányban) nyílt szerződés keretében folytatták le az ajánlatkérők.
[1] 2024 első félévétől kezdődően a Közbeszerzési Hatóság a statisztikáit eljárásrész-alapon készíti és publikálja, azaz az egyes, szerződéssel eredményesen lezárult eljárásrészekhez kapcsolódó eredménytájékoztató hirdetmények alapján. A statisztikában – az Európai Bizottság által alkalmazott statisztikai gyakorlatnak megfelelően – figyelembe vételre kerülnek az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatai, azonban a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések (keretmegállapodások) nem kerülnek szerepeltetésre.
[2] Ezek az információk nem az uniós támogatás nagyságára vonatkoznak, ugyanis az adatforrásként felhasznált eredménytájékoztató hirdetményekből csak az derül ki, hogy az adott közbeszerzés kapcsolatos-e európai uniós alapokból finanszírozott programmal, de a támogatás konkrét összegére nincs adatunk.
[3] Az Európai Bizottság módszertanának megfelelően az egyajánlatos közbeszerzési szerződésekre vonatkozó statisztikákban sem a keretmegállapodás megkötésére irányuló szerződések (keretmegállapodások), sem az eredményes keretmegállapodások alapján lehívott részekhez kapcsolódó szerződések adatait nem szerepeltetjük és ezt alkalmazzuk a nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések estében is.